Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-09 / 109. szám
"Vasárnap, 1954 május 9. SOMOGYI NEKAF s „OLem hi kiültük j a tőid dübörög * (EMLÉKEZÉS JÓZSEF ATTILÁRA) Amikor 1937. december harmadi- kán a balatonszárszói vasútállomáson a vonat kerekei halálra gázolták József Attilát, akkor halálsikolya nem az ő kiáltása volt, hanem azé a koré, melyben élt. A felszínen látszólag minden csendes volt, hiszen a második világháború előkészítése folytán már érezhetővé kezdett válni a háborús konjuktúra, a látszólagos gazdasági javulás. Mégis >*a föld dübörög«, és a legérzékenyebb lelkűek, a költők ezt a dübörgést már erősen hallották. Illyés Gyula írta 'e 1937-ben azt az ijesztő előjelet, hogy. csaknem minden író, aki a magyarság sorskérdéseihez hozzányúlt, előbb-utóbb eszelőssé lett. Ezt a megállapítást csakhamar követte Juhász Gyulának, az ismert szegedi költőnek. József Attila mesterének és József Attilának ugyanabban az esztendőben bekövetkezett öngyilkossága. József Attila, aki Somogybán a pihenést, életkedvének megerősödését kereste, végül is tragikus tettéivel kapcsolta sorsát elválaszthatatlanul megyénkhez. Az érzéktelen, közönyös mozdony elpusztíthatta puszta létét, de szavai, kiáltása,- nem az ő kiáltása volt már, hanem a föld dübörgését halló, a jövendőt váró és azért hősiesen harcoló munkás- osztály hangja. Ezt érezte és tudta, ezért hitt a végső győzelemben, ezért nem ingott meg a hite a jövőben egy percre sem, bár egyéni sorsának tragédiáját elkerülhetetlennek látta. Őrá is vonatkoznak látnoki megállapításai, melyeket Ady Endre halálára írt: Teste a fühle. Föld mívesé a lelke, ezért koppan a kapa néhanap. Sírja hárommillió koldus lelke, hol házat épít, vet majd és arat. Verse törvény és édes ritmusában kő hull, s a kastély ablaka zörög, eke hasít barázdát új húsában, mert virágzás, mert élet és örök.’ (Ady emlékezete.) Halálában a polgári lapok csak ■szenzációt láttak és akadtak gyalázkodó hangok is. Ismét idézhetjük az Ady emlékezetéből: — Meghalt? Hát akkor miért ölik naponta szóval, tettel és hallgatással iá? Erre a felelet egyszerű. József Attila, a költő, az ember, a politikus határozottan, megalkuvás nélkül állt szemben mindennel, ami kényszer, ami nyomor és elnyomás volt, ami embertelen volt. Nemcsak elítélte ezeket, hanem keményen harcolt is ellenük. Élete csupa harc, küzdelem volt, nyomora pedig éles vád az ellen a társadalom ellen, amelyben élt. Hogy mennyire nem az övé volt az a világ, azt egyik versében így írja meg: TVincsen apám, sem anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. (Tiszta szívvel.) Nem is csoda,- ha ezért a bátor bírálatáért el kellett hagynia az egyetemet. De mást nem írhatott, hiszen gyermekkora óta csak a nyomor és a dúskáló jólét kiáltó ellentétét látja a külvárosi nyomortanyák és a belvárosi paloták életéből. A ferencvárosi szegényes munkáslakástól a balatonszárszói penzióig a szenvedések, éhezések hosszú sora húzódik. Ez azonban nem töri meg , életkedvét. Ifjú szíve, lelkesedése j meglátja és megtalálja az élet tar- ( talmát és szépségét a jobbért, az emberibbért folytatott harcban. Első verseskötetében is, amely 1922-ben jelent meg Juhász Gyula támogatásával, a Szépség Koldusa címen, megmutatkozik az akkori társadalmi helyzettel való elégedetlensége és az ebből kivezető út körvonalai. Mi vagyunk az Élet fiai, A küzdelemre fölként daliák, Megmozdulunk, hejh, összeroppan akkor Alattunk ez a régi világ. (Fiatal életek indulója.) Már ekkor megmutatkozik — az egész költészetén végigvonuló — nagy emberszeretete, ha egy kissé általános, bizonytalan formában is. Valami nagy-nagy tűzet kéne rakni Hogy melegednének az emberek. ’ (Tel.) írói hivatástudata korán jelentkezik és ezért szánja rá magát, hogy beiratkozzék az egyetem magyarfrancia szakára, tanárjelöltnek. Ezt a tervet foszlatta szét aztán Horger Antal, a szegedi egyetem tanára, amikor a Tiszta szívvel című verséért eltanácsolta az egyetemről. Ekkor már eléggé ismert költő volt. A szegedi »»lecke« nem riasztotta vissza a további harctól. Fn nem fogom be pörös számat, A tudásnak teszek panaszt. Rám tekint, pártfogón, e század: rám gondol, szántván a paraszt. , (Ars poetica.) József Attila élete történelmünk egyik legterhesebb időszakába esik. Kilenc éves, amikor kitör az első világháború, 14 éves korában a Tanácsköztársaság szolgál tanulságul és lelkesítőül egy életre neki. Huszonötéves, amikor tevékenyen résztvesz az 1930. szeptember elseji tüntetésben. Huszonhétéves korának megrázó eseménye Sallai és Fürst kivégzése, és utána egy esztendővel Hitler uralomra jut. Elindul a fasizmus halálos lavinája. Készül a második világháború. Ezek a történelmi események mély nyomot hagynak a költő léikében, de komoly elhatározásokat is ébresztenek benne. A nyomor és szenvedés kora ez Magyarországon. Olyan idő, amikor mindenkinek színt kellett vallania. A gyengék el- gyávultak, vagy árulókká lettek, az erősek kitartottak, elhulltak, de nem engedtek az áradatnak. A hárommillió mezőgazdasági dolgozó nyomora, a félmilliónál több munkás munkanélkülisége, az 1930. szeptember 1-i tüntetés mind-mind jelei a »»föld dübörgésének.« A Kommunista Párt illegalitásban szervezi harcra a magyar dolgozók legjobbjait. Természetesen József Attila sem maradhatott magányosan. Megtalálta a kapcsolatot a párttal és a munkástömegekkel. Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse a Döntsd a tőkét és a Külvárosi éj című verskötete. Itt már nyíltan a forradalom szószólója. Többször ül a vádlottak padján, állandóan rendőrök vannak a nyomában. Résztvesz tüntetésekben, röpcédulákat. ír és osztogat, szemináriumokat tart a munkásoknak, illegális lapot szerkeszt. Nem kívülről kíséri rokonsz-nwel a munkásosztály harcait, hanem belülről. Ebből a munkásosztályból származott, vele együtt és érte harcolt. Ezért volt. igaz csengése és mozgósító ereje verseinek: Ejh, döntsd a tőket, ne siránkozz ne szisszenj minden kis szilánkhoz! Ha odasujtsz közel a sorshoz, az úri pusztaság rik<oz, a széles fejsze mosolyog. (Favágó.) Most már szélesen bontakozik ki az az álma és terve, amit az egyetem elvakult professzorának támadásaira válaszol: Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani! (Születésnapomra.) Mindenütt és mindenben népének és hazájának sorsát, problémáit látja, érzi. 1S33 után nehéz évek következtek rá. Családi viszonyai, anyagi helyzete erősen megromlik és egyre két- ségbeejtőbb lesz. Valósággal nyomorog. A súlyosbodó politikai helyzet és nyomorúságos életmódja egészségét aláássa. Idegbaia elhatalmasodik. Csalódásai, kétségbeesett helyzete sem tudta megtörni a proletáriátus ügyének győzelmébe vetett hitét, melyért betegen is tovább küzd. A fasizmus előretörése egyre fojtoga- tóbb légkört teremt. Szinte levegőért kiált, de ebből a hangból is fél- reértheteten a meg nem alkuvás: De jogom van: és élek és anyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám. hogy éréit fővel szótlanul kibírnám, ha nem vagyok szabad! (Levegőt!) A budapesti József Attila-múzeum- •ban üveg alatt szerényen húzódik meg a Kossuth-díj zöld babérkoszorúja. A dolgozó magyar nép állama elsőnek ítélte oda irodalmi munkásságának elismeréséül a Kossuth-dí- jat az elhunyt nagy proletárköltőnek. A hálás emlékezés további jeleként halálának 15. évfordulóján szobrot állított Budapesten, születésének helyén és Balatonszárszón, tragikus halálának színhelyén. De József Attila igazi emléke mégis az, hogy a magyar dolgozók befogadták szívükbe, verseinek mondanivalóját és a szocialista építéshez erőt merítenek azokból. Hálás József Attila emlékének a szocia1;'- must építő nép, mert ahogy egyik versében írja, még halála után is harcol verseivel a költő a jobb jövőért. .Földön a magyar és földben a költő, dühödt markába rögöket szorít, melléről égre lebbent föl a felhő, de tovább vívja forradalmait! (Ady emlékezete) József Attila verse fegyver a mun- kásosztály kezében az elnyomók ellen vívott harcban. Verseinek pártossága nem hogy kisebb értékűvé tennék azokat, hanem szépségben, erőben és maradandóságban csak nyertek tőle. Mindvégig kitart a szocialista forradalomért vívott harcban és tragikus halála is hatalmas tiltakozás, éles kiáltás az egyre erősödő elnyomás ellen. A felszabadulás után megszűnt elszigeteltsége és az egész felszabadult nemzet költője lett, a magyar irodalom halhatatlan alakjává nőtt, Petőfi és Ady költői művének folytatójává. József Attila a munkásosz- táiy szemével látja az egész világot, a társadalmi osztályok viszonyát éppúgy, mint az embereket és a tájat. Mi, somogymegyeiek kétszeresen őrizzük emlékét. Egyrészt, mint egész népünk halhatatlan, nagy proletárköltőjét, másrészt azt a harcos, meg nem alkuvó küzdő szellemet, mellyel tragikus halála megyénk földjéhez kapcsolta sorsát. A balatonszárszói szerény sírgödör nem tudta őt elfödni, mert nem ő kiáltott, hanem szavában a föld, az eljövendő győzelmes nép akarata dü- börgött. Elküldte verseit, mint harcosokat: i Jó munkával, az állami fegyelem betartásával a kongresszusi versenyzászlóért! Egyre jobban közeledik május 24-e, a III. pártkongresszus összehívásának napja s ez arra serkenti megyénk mezőgazdasági dolgozóit is, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a pártnak tett fogadalmak valóra- váltásáért. Számos község, termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt már teljesítette kongresszusi vállalását. A járások versenyének legutóbbi értékelése fényesen tükrözi, hogy ott, ahol a párt- és tanácsszervek jól mozgósítottak a feladatok végrehajtására, az eredmények nem maradtak el. A FONYÖDI JARÄS dolgozó parasztjai, kommunistái becsülettel harcoltak az utóbbi héten is, hogy megtarthassák a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. Az esős idő ellenére is jól haladt a mezőgazdasági munka. A begyűjtésben is születtek szép eredmények, azonban jobban szorgalmazni kell a hí- ‘zottsertés- és tejbegyüjtést, nehogy a járás lemaradjon a versenyben. A TABI JÁRÁST dicséret illeti, mert az utóbbi időben egyre inkább gazdagítja eredményeit mind a mezőgazdasági munka, mind a begyűjtés területén. A járás dolgozó parasztjai, párt- és tanácsszervei küzdjenek azért, hogy mielőbb méltó tulajdonosai lehessenek a Megyei Párt- bizottság versenyzászlajának. A MARCALI JÁRÁSBAN ismét alábbhagyott a versenylendület. Bár a mezőgazdasági munkák végzésében és az adóbeszedésben volt előrehaladás itt is, de a hízottsertés-, baromfi- és a tejbegyüjtés vontatottan halad. Ezen változtatnia kell a járásnak, ha vissza akarja szerezni az első helyet. A KAPOSVÁRI JÄRAS javított eredményein s így a nyolcadik helyről a negyedik helyre küzdötte fel magát. Ez is mutatja, megvan a lehetőség arra, hogy a kaposvári járás mielőbb élre törjön, s visszaszerezze a versenyzászlót. Ehhez azonban a pártszervezetek, a tanácsok még jobb munkájára van szükség. A BARCSI JÄRÄSBAN is na« gyobb lendületet vett a verseny, de ha kissé jobban mozgósítottak volna a feladatok megoldására, még előbbre lehetne a járás. Főleg a cukorrépa vetését, az adóbeszedést, a hízottsertés-, tej-, tojás- és baromiibegyüj- tést kell szorgalmazniuk. A SIÓFOKI JÁRÁS úgylátszik megint megpihent. Különösen elha-: nyagolták a tanácsok a hízottsertés« begyűjtést és az adóbeszedést, vala« mint a kukoricavetés szorgalmazó« sát. Ilyen laza munkával nem kerül« hét előre a versenyben a siófoki já« rás. A CSURGÓI JÁRÁSBAN sem tét« tek különösebb erőfeszítéseket azért* hogy fokozódjék a verseny lendülete. Még a kukorica vetését sem fejezte be a járás, a növényápolást úgyszól« ván meg sem kezdte. Igen le van maradva a begyűjtésben is, s ezen sürgősen változtatniok kell a járás vezetőinek. A NAGYATÁDI JÁRÁSBAN miért tűrik a begyűjtési és a mezőgazda« sági munkákban fennálló lazaságot a párt- és tanácsvezetők? Hisz itt is* mint az élenjáró járásokban, meg« van a lehetőség arra, hogy előbbre kerüljenek a kongresszusi verseny« ben. Ehhez azonban nagyobb erőfe« szítésekre van szükség mind a párt« szervezetek, s a tanácsok részéről. Vers, eredj, légy osztályfcarcos! A tömeggel együtt majd felszállszl... (Szocialisták,) És ezek a versek hatalmas segítséget jelentettek a győzelemhez vezető úton. Kerekes András Az igali DISZ-fiatalok társadalmi munkával új sporttelepet építenek Igái a kaposvári járás egyik legnagyobb községe, komolyabb sportpályája azonban nem volt. A község melletti egyik réten két kapufa jelezte csak, hogy azt a helyet néha sport céljaira is használják. A község DISZ-fiataljai elhatározták, hogy új sporttelepet építenek. A terv-végrehajtásához azonban elsősorban pénzre volt szükség. A DISZ kultúrgárdája műsoros előadásokat rendezett a községben és a közeli falvakban. Néhány hét alatt összegyűlt 4 ezer forint. Az összeg fel- használásával megkezdték egy 400 férőhelyes lelátó építését. A lelátóhoz szükséges faanyagot társadalmi munkával termelték ki a község erdejében. A fiatalok lelkesedése láttán az idősebbek is bekapcsolódtak a munkába. Termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok kocsifuvarral segítették az építkezést. Egy hónap alatt elkészült a lelátó. Május 1-én már az új építményről nézte a közönség az ünnepi rendezvényeket. Elkészült a sporttelep kerítése is, amelyet nyár- és nyírfacsemetékkel ültettek körül. Természetesen időközben újabb költségek merültek fel, a kultúrgár- da műsorai azonban fedezték a kiadást. Csaknem 11 ezer forintot fizettek így ki anyagokért és a munkát irányító szakembereknek. Néhány hét múlva elkészül a labdarúgó- és különböző más labdajátékpályákat, futó- és atlétikapályákat, továbbá tornaszereket magába- foglaló új sporttelep. Vasárnap délben avatják a tissalöki dusxasxtó müvet A tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna elkészült szakaszának ünnepélyes megnyitása május 9-én, vasárnap 12 órakor lesz. Az ünnepi beszédet Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese mondja. A duzzasztóművet Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter adja át. Az országos vízügyi főigazgatóság, valamint a felügyelete alá tartozó vízgazdálkodási tudományos kutató intézet és vízügyi tervező iroda dolgozói közül megjutalmazták azokat, akik a tiszalöki vízmű építésének kutató, geológiai, tervezési és beruházási munkáinál kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Rajczy Kálmán vízügyi főigazgató 60 ezer forint jutalmat osztott ki közöttük. Az osztopáni Győzelem tsz tagsága a gazdag jövedelemért AZ OSZTOPÄNI Győzelem tsz tagsága még a télen határozatot hozott az egyik kisgyűlésen, hogy mit tesz a terméshozam növelése, a gazdag jövedelem biztosítása érdekében. Helyesen látta a tagság, hogy az első feladat a szilárd munkaszervezet kialakítása, a tagok munka iránti felelősségérzetének elmélyítése. Ezért még a tavaszi munkák megkezdése előtt megszervezték a brigádokat, munkacsapatokat, annak figyelembevételével, hogy melyik tag milyen képességgel rendelkezik. Az idősebb és gyengébb fizikumúaknái ■könnyebb munkát biztosítottak, az asszonyoknál viszont tekintettel voltak arra, hogy a háztartást is el kell látniok. Egy növénytermelő brigád van, ezen belül 2 munkacsapat; de egyenként a ta" goknak is kijelölték azt a területet, amelyen kötelesek elvégezni a soronlévő munkákat és felelős- jsek azért, hogy a tervezett termésátlagot elérjék. A növényápolást pl. egy-egy tagnak összesen mintegy 3926 négyszögöl területen kell elvégeznie a fogatosok segítségével. Mindkét növényter- imelő munkacsapatnak 2—2 pár lókapa áll rendelkezésére. Ez a jólszervezett munka tette lehetővé, hogy most már a cukorrépát sarabolhatják a tagok, mert a tavasziak magját időben a földbe 'tették. Igen nagy a tagok bizakodása, munkakedve, mert látják és érzik, hogy pártunk és kormányunk minden lehetőséget biztosít boT dogulásukhoz. Már a télen kapott a tsz mezőgazdasági szakembert, Füredi Lajos agronómus személyében, aki az új agrotechnikai módszerek alkalmazására bátorítja a tagokat és szakmai tanácsokkal segíti őket. 8 holdon négyzetesen vetették a kukoricát, s erről — a négyszeri lókapálás és kétszeri kézikapálás elvégzésével — holdanként 35 mázsás termést akarnak betakarítani. Bátran vállalta szerződésben a tagság, hogy cukorrépából 200 mázsás átlagtermést érnek el. Ennek feltételét Füredi Lajos agronómus segítségével és irányításával úgy biztosítják, hogy korán elvetették, pétisózták, s most először a kelés után boronálják, majd fogatos ka" pávai sarabolják és még három« szór megkapálják a betakarításig* A 10 holdról a cukorrépa után csak cukorból 40 mázsát kap a tsz, s egy közepesen dolgozó tsz- családnak is legalább 2—3 mázsa cukor jut. Ezen felül jelentős pénzösszeget is kapnak a tagok prémiumként. , A termelőszövetkezetekben biztosítják a premizálást. Az állattenyésztésben már eddig is adtak prémiumot a kiválóan dolgozó tagoknak, de most határozatot hoztak a növénytermelők premizálására is. Legutóbb Kis Julianna és Kiss Anna sertésgondozók, amiért a 23 anyakocától 135 malacot választottak le 15 kilós átlagsúlyban, egy-egy süldőt kaptak prémiumként. Pelhoffer Lajos juhász — aki a III. pártkongresszüs tiszteletére vállalta, hogy 94 anya bárányait elhullás nélkül felneve" li és ezt valóra is váltotta, mert 104 bárányt felnevelt — egy bárányt kap prémiumként. Ezek a dolgozók jó munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az idén eddig már közel 23 forintot osztottak a tagoknak munkaegységenként. Az elismerés, a megbecsülés még nagyobb eredmények elérésére ösztönzi őket. Az, hogy a tsz-ben jó a munkaszervezet és rendszeresen osztanak előleget a tagoknak, valamint érdem szerint prémiumban részesítik őket, biztosítéka annak, hogy az osztopáni szövetkezeti parasztok megvalósítják célkitűzéseiket és az állam segítségével tovább fokozzák a közösben jóié" tűket. Abban, hogy az osztopáni Győzelem tsz tagsága ilyen szépen, tervszerűen dolgozik, nagy része van Sztarasincsics elvtársnak, a tsz elnökének, aki a tagok vélemé" nyére támaszkodva, a vezetőség élén teljes igyekezetével segíti a tagságot a közös célért, a tsz felvirágoztatásáért folytatott küzdelmében. Dolgozzanak ezután is megértéssel, közös erővel az osztopáni tsz-parasztok: koronázza siker munkájukat. , Megyénk mezogazdasagi dolgozói tartsák szem előtt: jó munkával és az állami fegyelem betartásával köszönthetik legméltóbban a IIL pártkongresszust. Ennek szellemében harcoljanak a hátralévő időben a kongresszusi verseny győzelméért.
