Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 májas 7. Vereségre ítélt politika A DISZ titkárképzo-tanfolyamok néhány tapasztalata A „Pravda“ genfi tudósítójának beszámolója Moszkva (TASZSZ). Zsukov, Pli- sevszkij és Rasszagyin, a »Pravda« genii tudósítói írják: Május 5-én a külügyminiszterek genfi értekezlete szünetelt, sőt 6-án sincsenek ülések, mivel senki sem kíván hozzászólni a koreai kérdés vitájához. Az indokínai kérdés vitája sem kezdődött még meg. Hivatalos lépés: a három nyugati nagyhatalom meghívta a »társállamok« képviselőit. Ezek még nem érkeztek meg. A helyi kommentátorok különös figyelmet szentelnek az amerikai küldöttség kulisszák mögötti tárgyalásainak. Ezek a tárgyalások a »délkeletázsiai védelmi közösség« össze- tákolásána irányulnak, amelyet az amerikai diplomácia már a genfi értekezlet megkezdése előtt annyira dicsőített. Sajtójelentésekből kitűnik, hogy az Egyesült Államok küldöttsége arra igyekszik felhasználni Anglia, Franciaország, Ausztrália, Uj-Zé- land, Tahiföld, a Fülöp-szigetek és a három indokínai »társállam« képviselőinek genfi tartózkodását, hogy megegyezzenek ennek az új katonai tömbnek megalakításában. A genfi értekezleten részvevő országok többsége az új agresszív tervet a nemzetközi problémák békés megoldásához vezető egyezmények elutasításának tekinti. Többek között az angol küldöttség is óvatos álláspontra helyezkedik. Ennek ellenére az amerikai küldöttség minden erejét latbavetve meg akarja törni szövetségesei ellenállását és kényszeríteni akarja őket az ázsiai népek nemzeti felszabadító mozgalma elleni közös »kereszteshadjárat« elfogadására. A »délkeletázsiai tömb« létrehozásának amerikai terve a következő célokat szolgálja: először is szembeállítani a népi felszabadító mozgalommal a gyarmattartó hatalmak frontját, másodsorban a »közös akció« jelszava alatt kézbe kaparintani a »régi« gyarmatosítók kezében lévő országokat. Az amerikai politikusok nem hagyják számításon kívül Japán részvételét sem a »délkeletázsiai tömbében. Ez sem jelent semmi jót a »régi« gyarmati hatalmaknak. Akár akarják az Egyesült Államok politikusai, akár nem — írják befejezésül a tudósítók — az események történelmi folyamata a gyarmatosítók végleges és teljes vereségéhez vezet. Az ázsiai népek nemzeti felszabadításukért folytatott harca legyőzhetetlen. Hírek Genf bői Valószínűleg rövidesen sor kerül az indokínai kérdés vitájára Genf. Az »MTI« kiküldött tudósítója jelenti: A genfi értekezleten részvevő francia küldöttség szóvivője szerdán este soronkívül sajtóértekezleten közölte: Franciaország részéről mindent megtesznek annak érdekében, hogy az indokínai kérdéssel kapcsolatos vitát már szombaton megkezdjék. A szóvivő bejelentette, hogy a francia küldöttség szerdán felvette a hivatalos érintkezést a Vietnami Demokratikus Köztársaság Géniben tartózkodó képviselőivel. Közölte továbbá, hogy Chauvel berni' francia nagykövet szerdán az indokínai vita mielőbbi megkezdéséről tárgyalást folytatott Gromikó szovjet külügymiMoszlkva (TASZSZ). Sz. Zikov, a »Krasznaja Zvjezda« genfi különtu- dósítója azzal kapcsolatban, miért nem akarja kivonni az Egyesült Államok csapatait Koreából, a következőket írja: Az ország demokratikus alapon történő békés egyesítésének egyik legfontosabb feltétele a külföldi csapatok kivonása Koreából. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül- döttségének e szempontját a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság képviselője támogatta felszólalásában. A tudósító elemzi az ellentétes amerikai állásfoglalást ebben a kérdésben és rámutat: Az Egyesült Államok kormánykörei rendkívül aggódnak a délkoreai bábkormány sorsa miatt. Washingtonban tisztában vannak azzal, hogy a gyökeréig rothadt, népellenes Li Szin Man-rendszer csupán a megszálló csapatok szuronyaira támaszkodik. Az amerikai sajtóban is sok olyan beismerés van, amely rámutat, hogy az amerikai csapatok kivonása a Li Szin Man-klikk terrorista kormányzatának végét jelentené. Ez pedig sehogy sincs Washington ínyéniszterhelyettessel. A szóvivő azt állította, hogy az indokínai kérdésről tartandó tanácskozásokon Az érdekelt felek megegyezése alapján felváltva Molotov szovjet és Eden angol külügyminiszter fog elnökölni. Értekezleti körök ezzel kapcsolatban azt a véleményüket nyilvánították, hogy Bidault az indokínai probléma vitájának gyors kitűzésével a Laniel- kormány bukásának elodázására törekszik. Bidault abban reménykedik, hogy a francia nemzetgyűlés csütörtökön délután a genfi értekezlet zavartalan folytatása és az egyre égetőbb indokínai kérdés megoldása érdekében, jobb belátása ellenére, bi zalmat szavaz majd a Laniel-kor- mánynak. re. Dulles beismerte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó megengedni a valóban szabad összkoreai választásokat külföldi beavatkozás nélkül. Az amerikai küldöttek Genf- ben — írja Zikov — ahelyett, hogy utat keresnének a kölcsönösen elfogadható határozatok számára, minden erejüket latbavetik annak érdekében, hogy ha nem is örökre, de mindenképpen hosszú évekre fenntartsák a megszállást Dél-Koreában. Dulles tájékoztatta a kongresszus vezetőit az Egyesült Államok Indokínával kapcsolatos politikájáról Washington (MTI). Dulles külügyminiszter szerdán az amerikai kongresszus 22 tagjából álló csoport előtt körvonalazta az Egyesült Államok indokínai politikáját. A csoport tagjai a szenátus és a képviselőház külügyi és hadügyi bizottságának tagjaiból kerültek ki. A külügyminisztérium szóvivője szerint Dulles az indokínai kérdésről egyelőre nem ad nyilvános nyilatkozatot. A nyugati hatalmak ellentéteit az angol sajtó tükrében London (MTI). Az amerikai „erő-politikát“ ért kudarcok és a nyug|ati hatalmak nézeteltérései továbbra is nagy visszhangot keltenek az angol sajtóban. A „The Times“ washingtoni tudósítója szerint „az a veszély fe* nyeget. hogy Washington, ahelyett, hogy igyekeznék a nyugati szövetséget ismét összeilleszteni, arra pazarolja erejét, hogy azon civakodik, kit kell vádolni. . .“ A „Daily Mail“ washingtoni tudósítója megírja, hogy a Géniből hazaérkezett Dullest „zűrzavaros bírálatok tömkelegé és a nemzeti kudarc hangulata fogadta. . . általában azt állítják, hogy az Egye. sült Államok megsemmisítő dip^ lomáciai vereséget szenvedett Genfben.“ Dulles a „Scotsman“ vezércikke szerint — tulajdonképpen kettős blöfföt kísérelt meg, először saját szövetségesei ellen, másodszor a Szovjetunió és Kína ellen. Nem lehet hibáztatni Angliát azért, hogy vonakodott jóváhagyni ezt a rosszul kigondolt akciótervet. . .“ Szovjet művészei! sikere Ifiln Athén. Az athéni „Olympia“ színházban május 3-án megtartót" ták a Görögországban vendégszereplő szovjet művészek első hang« versenyét. A szovjet művészek a hangverseny teljes bevételét a földrengéssujtotta lakosság megsegítésére ajánlották fel. A május 4-i athéni lapok foglalkoznak a hangversennyel és nagy elismerés, sei nyilatkoznak a szovjet művészek szerepléséről. London. Május 4-én a londoni „Stall“ színházban zsúfolt terem előtt tartotta meg előadását a moszkvai „Nyírfácska“ táncegyüttes. Az angol lapok elismeréssel mél" tátják a táncegyüttes művészetét, előadásának magas kultúráját és technikáját, táncok könnyedségét és fesztelenségét. Miért nem akarja kivonni az Egyesült Államok csapatait Koreából? A DISZ Központi Vezetőség X. plénuma értékelte szövetségünk munkáját, s eredményeink mellett egész sor hibát állapított meg. A hibák kiküszöbölésének fő módszereként a vezetés megjavítását jelölte meg, melynek elegendhetetlen feltétele volt a vezetőség újjáválasztása. A vezetőség újjáválasztásával legnagyobb részben olyan elvtársak kerültek szervezeteink élére, akik munkájukkal kivívták fiataljaink bizalmát és odaadóan harcolnak a párt- határozatok megvalósításáért. Nagyobb az új vezetőségben a párttagok, tagjelöltek és az idősebb elvtársak száma is. Ahhoz azonban, hogy ! az elvtársak a munkát helyesen lás- , sák el, módszerbeli segítségre van I szükségük. Ezt szolgálják az 1954 januárjában indult titkárképző tanfo- • lyamok. Zala és Somogy megyének Nagyatádon van a DISZ-titkár képző tanfolyama, az alábbiakban a somogy- megyei titkárképzéssel kívánok foglalkozni. A tanfolyamnak az volt a célja, hogy a DISZ alapszervezeti titkároknak elméletben, gyakorlatban megmutassuk, milyen módszerekkel dolgozzanak, hogy titkáraink kölcsönösen megismerjék egymást, megbeszéljék a DISZ-munka tapasztalatait és új módszerekkel harcoljanak a párt határozatainak végrehajtásáért. A titkárképzés 2—2 járásonként történt. A tanfolyam középpontjában a pártvezetés fontosságának, valamint a DISZ KV X.—XI. plénuma határozatainak megismertetése és azoknak gyakorlati alkalmazása volt. A tanfolyamon a titkárok legnagyobb része helyesen értelmezte a pártvezetés lényegét és a titkárok megígérték, hogy alapszervezetükben sokkal inkább fogják kérni a párt- szervezet segítségét, mint eddig. Ehhez azonban az is szükéges, hogy pártszervezeteink még több megbízatást adjanak DISZ alapszervezeteink- nek és jobban ellenőrizzék munkájukat. A DÍSZ Központi Vezetőség XI. plénuma határozatának tanulmányozása során a fiatalok felajánlásokat tettek, terveket készítettek, hogy miilek alapján akarják végezni munkájukat. Tapasztalatunk az, hogy a tanfolyamon DISZ-titkáraink sok újat kaptak. Ehhez hozzájárult az is, hogy járási'bizottságaink titkárai, pl. a fonyódi és nagyatádi járásé: Gulyás Károly és Horváth Gyula elvtársak előadást tartottak és vitát vezettek. Sokat segítettek a tanfolyamnak a különböző szakemberek is, akik szakmai előadásaikkal, tanácsaikkal emelték a tanfolyam színvonalát. Pl a nagyatádi gépállomás főagronórnusa, Lévavári elvtárs, aki mindig szívesen beszélgetett a fiatalokkal, vagy a Kaposvári Textilművek háromszoros sztahanovistája, Ku- bacska András, aki elmondta, hogyan lett sztahanovista. Hiányossága a tanfolyamnak, hogy a tanfolyam vezetősége nem tudott megfelelő gyakorlati segítséget adni a hallgatóknak. Igaz, hogy ehhez az iskolavezetőség sem kapott, de nem is igényelt segítséget a pártbizottságoktól. ( | Nagy felelősség terheli a járási bizottságokat is a tanfolyam kihasználatlansága miatt. Az iskola befogadóképességének általában 70 százaléka volt kihasználva'. Tanulság az, hogy a következő tanfolyamokon a bizottságok sokkal nagyobb gondot fordítsanak a hallgatók mozgósítására, ugyanakkor a tanfolyam menetére is. A pártszervek és a DISZ Megyebizottság adjon sokkal több elméleti és gyakorlati segítséget az iskola vezetőségének, segítsék elő a tanfolyamok sikerét. András Anna DISZ iskolavezető, Nagyatád. „Legfofltalii tartjuk a tarlós bélié biztosítását" Békenagygyűiés Csokonyavisontán Csokonyavisontán az elmúlt napokban a község dolgozói békenagygyűlést tartottak, melyen a falu lakosságának 80 százaléka- megjelent. A békegyűlés színvonalát emelte az úttörők által adott kultúrműsor. Az úttörők a Béke-indulóval kezdték műsorukat, majd szavalat és énekszám következett. Ezután Linkovics elvtárs, a járási pártbizottságtól, tartotta meg beszédét. Részletesen foglalkozott az imperialisták háborús törekvéseivel, valamint az egész világon egyre erősödő békemozgalommal. Példákkal ismertette, bogy a dolgozó parasztság hogyan harcolhat a leghatásosabban a békéért. Az ünnepi beszéd után felszólalt a község róm. katolikus plébánosa is, aki elmondta, hogy mit jelentene hazánkra egy újabb háború; beszélt az atombomba pusztító erejéről. A következő hozzászóló Nagy elvtárs, a gépállomás politikai felelőse volt, aki ismertette a II. világháború kitörésének okait. Foglalkozott az ellenség békeszólamaival, ugyanakkor háborús törekvéseivel. Majd beszélt a koreai háború kitörésének okairól és ismertette a berlini értekezleten tett szovjet javaslatokat. Hozzászólt még az általános iskola igazgatója, aki a hidrogénbomba pusztító erejéről beszélt, melynek -borzalmairól japán halászok már meggyőződtek. A gyűlés befejezése előtt a béke harcosok javaslatot tettek arra, hogy küldjenek táviratot a »Somogyi Nép!ap«-on keresztül az Országos Békebizottságnak, melyben megírják, hogy a község dolgozó parasztjai magukénak tekintik a béke ügyét és munkájukkal harcolnak a tartós békéért. A távirat szövege: »Mi, csokonyavisántái dolgozók legfontosabbnak tartjuk a tartós béke biztosítását. Ezért munkahelyünkön a legjobb tudásunk szerint lelkiismeretesen dolgozunk, állam iránti kötelezettségünknek eleget teszünk, földjeinket jól megműveljük. így akarunk harcolni a békéért«. i Csokonyavisontai dolgozók. Válságjelek Jugoszlávia gazdasági életében Szófia (MTI). A „Napred“, a jugoszláv forradalmi emigránsok Szófiában megjelenő lapja írja az amerikai kölcsönöknek Jugoszlávia gazdasági életére gyakorolt hatásáról: A „Borba“ 1952 november 4-i számának beismerése szerint Jugoszlávia vezetői az 1950-től 1952- ig terjedő időszakban, vagyis 3 év alatt 244.2 millió dollárt kaptak „segélyképpen“ az Egyesült Államoktól. A jugoszláv kormány a kölcsönöknek amerikai részről történt jóváhagyásakor kötelezte magát, hogy engedélyezi az amerikai monopolistáknak a jugoszláv természeti kincsek korlátlan kiaknázását, továbbá kifizeti Jugoszlávia háború előtti adósságait, kártalanítja a külföldi kapitalistákat Jugoszláviában államosított vagyonukért és gyors ütemben fegy_ verkezik. Az amerikai kölcsönök természetesen nem bizonyultak elegendőnek a fegyverkezési hajsza megvalósításához. Ezért a külföldi kölcsönökön kívül milliárdokart költöttek katonai célokra az ország nemzeti jövedelméből is. A jugoszláv vezetők az utóbbi öt év alatt 3 milliárd 581 millió dollárt fordítottak háborús előkészületekre, vagyis hatszor annyit, mint amennyit ebben az időszakban „segélyképpen“ kaptak az amerikaiaktól. Jugoszlávia adósságai súlyos teherként nehezednek az ország gazdasági életére. „A nyugateurópai piacon kapott hitelek nem nagyon kedvezőek, mert a lefizetési határidő aránylag rövid, a kamat pedig meglehetősen magas. Jugoszláviának 1954'-benl csupán a külföldi kölcsönök és más kötelezettségek kamatjáért 32 milliárd dinárt kell fizetnie. Ezekhez a kiadásokhoz hozzájárulnak még azok a kötelezettségek, amelyekre a jugoszláv vezetők annakidején vállalkoztak. Mindezeket a kiadásokat egyre féktelenebb kivitellel igyekszik kiegyenlíteni a jugoszláv’ kormány. Ezt a tényt csak súlyosbítja az, hogy az amerikaiak nem folytatnak egyenlőségen alapuló kereskedelmet Jugoszláviával. Az amerikai kölcsönöknek és az amerikaiaknak Jugoszlávia gazda, sági életére gyakorolt nyomásának egyenes következménye a dinár elértéktelenedése. A külföldi monopolisták nyomása és a rendkívül nagy katonai kiadások miatt súlyos válságba került Jugoszlávia közszükségleti cikkeket gyártó ipara is, amely az elmúlt évben kapacitásának mindössze 46 százalékát használta ki. Ennek következtében megnövekedett a munkanélküliség és nagymértékben csökkent a nemzeti jövedelem. Mindez rendkívül katasztrofálisan hatott az ország lakosságának életére. A minisztertanács határozata a bérfegyelem megszilárdításáról A minisztertanács határozatot hozott a bérfegyelem megszilárdítására. A határozatot az tette szükségessé, hogy az utóbbi hónapokban nem egy helyen lazult a bérfegye. lem: liberálisan kezelték a bérkérdéseket és ezzel lehetővé tették, hogy egyesek az államot és a becsületesen dolgozó munkásokat megkárosítva — olyan bért vegyenek fel, amelyért nem dolgoztak meg. A határozat értelmében fegyelmi eljárás alá kell vonni a béralapot rendszeresen túllépő vállalatok, iparigazgatóságok vezetőit. A visszaélések megszüntetésére a bércsalások elkövetőit bíróság elé kell állítani. A határozat előírja, hogy a jövőben anyagilag is felelősség terheli azokat, akik meg nem dolgozott munkáért fizettetnek ki bért. Azoknál a vállalatoknál, ahol a béralapot túllépik, prémiumot kifizetni nem szabad. A minisztertanács felleérte a szakszervezeteket, hogy felvilágosító munkával segítsék elő a bérfegyelem megszilárdítását. II francia nmlgyis ma délután szavaz a bizalmi kérdésben Párizs (MTI). Csütörtökön délután 3 órakor kezdődött meg a francia nemzetgyűlésben a bizalmi vita. Mint ismeretes, Laniel miniszterelnök az indokínai vita elhalasztásának kérdésében felvetette a bizalmi kérdést. Az »AFP« francia hírügynökség jelentése szerint a párizsi politikai megfigyelők arra számítanak, hogy a kormány túléli a bizalmi szavazást. A francia sajtó azonban a szavazó* bizonytalan kimeneteléről ír.
