Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-07 / 107. szám

Péntek, 1954 május 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 MegndvBkedett munlaledml, pártunk és kormányunk iránti feltétlen bizalommal dolgoznak a laszáriak Az elmúlt évben Taszár község sem a mezőgazdasági munkákban, sem a begyűjtésben nem tartozott a legjobbak közé. Igaz, jelenleg sem találjuk nevüket a legelsők között, de -igen jelentős az a különbség, mely a tavalyi és idei esztendő kö­zött mutatkozik. Mi tükrözi ezt a nagymértékben megnövekedett mun­kakedvet, feltétlen bizalmat népünk vezetői, pártunk és kormányunk iránt? Beszéljenek maguk a tények. Tavaly ilyenkor még sokszáz hol­dat tett ki az a terület, melyen el­maradtak a szántással, vagy amelyet meg sem műveltek. Ezzel szemben ma már a földek 98 százaléka fel­szántva és bevetve dicséri a gon­dos kezek munkáját. Az idén gazdára talált 226 hold tar­talékszántó és 36 hold rét is. Sőt olyan földet is gondjaikba vettek és félszántottak, melynek hátán — mint az idősebbek mondják — 80 éve hasított utoljára barázdát az eke. Mint minden becsületes dolgozó paraszt, úgy a taszáriak is megértet­ték, hogy a párt és a kormány szám­talan segítsége után most rajtuk a sör. Érzik, hogy nem elhagyottak többé, hogy az ország, a község ve­zetői törődnek gondjaikkal és bajaik­kal. Említsünk meg példának csak égj esetet. Az állattenyésztés iránt igen megnövekedet a taszáriak érdeklődé­se, különösen szarvasmarha- és juh­állományuk szép, nagy, azonban ló- és sertéstenyésztésük leromlott az Utóbbi években. Ennek fellendítése érdekében a gazdák elhatározták, hogy új, kiváló fajtájú sertéseket és apa­állatokat vásárolnak, illetve cse- < rélnek. Vettek is ezideig 47 db sertést, 4 apaállatot pedig kicseréltek. De ez­zel még mindig nem elégedtek meg, úgy érezték, többre van szükségük. De a községben kialakult az a véle­mény is, hogy ménállomásra lenne szükség. Gazdagyűlésen megbeszél­ték ezt a kérdést, s a termelési bi­zottság utána járt a dolgozó parasz­tok kérésének. Az illetékes szervek, meghallgatták és orvosolták a 'taszá­riak jogos panaszát, s ennek eredmé­nyeként februárban meg is kapták a ménállomást. Ma még csak május elején járunk, de fedeztetési tervét a község máris 97 százalékra teljesí­tette. Hosszan sorolhatnánk az ehhez hasonló — nagy gazdálkodó kedvü­ket tükröző — eseteket. Azelőtt pél­dául a szerződéses növé t* \°k termeié- >0 , séhez sem volt kedvük, ív meg­tudták, hogy mennyi ^ íny­ben részesülnek, s a ? &, í* ,ny után mennyivel több A sí?,, számtalan gazda köt'-'- ^ ^ ^ réticsenkesz, szójabab^,' ^S* j?, j g egyéb növények termi" V s? f* Összesen 98 kh-at > ^ ^ ^ ^ v . szerződéses ne A, ehhez jön még a je# $ q v 5'é? £-'2 . terület is. így pl. ’ ^ ^ ^ > r Imre — egyike a k:C.' í ^ íi'^ __ a v í? -b s - é 3 5 > S'í * § * A" ■»• N -v . S» »V Q ^ -S ^ * / / A bor minőst « f ^ y >'jj- attól, hogyan R^ gondot fordítod - ft .» í' » sére. Uj bort^ ^ * $ fejtünk évent' 5 á í J i>'a; jón. Ha a bor S'­jén, kellemet: a Pf £ J* $ i »T « mert a hordd ' ? .seprő — » a 50 ^ sejtjeiből, feí?|K%>.§ ^ " '' i tisztátalansáp o. 4' 3* 5 f* ­megbomlik a, ^ | f ^ 3 A nehezen? a ^ * R ; sen kénezet^ * 5 « «* 5 I" •" vagy, ami n* ^ JLt», .«-na : darab káliuf ^.ríabisulfid tablettá­val tisztítja £ meg, mert ez töké­letesebb és ettől nem kap zápto­jásszagot a bor, mint a kéntől. Az igen savanyú borok seprőjét lefejtés előtt keverjük fel, a seprő, ben lévő savpusztító baktériumok a bor savanyúságát csökkentik. Jobb minőségű borokat az első évben 6—10-szer is fejtsünk le, mert ilymódon válnak palack-éret­té. A boroshordókat állandóan töltögetni kell, hogy azok tele le­gyenek. Gyengébb új borok fel nem töltött hordóban megecete" ben álló gazdáinak — a szerződéses szójababon kívül 1 kh-on és 400 négyszögölön koriander?, 1 holdon pedig réticsenkeszt is vetett. — Hogyne lenne kedvünk a szer­ződéses növénytermeléshez — mond­ja Gálosi bácsi — mikor az idén sok­kal többet kapunk termékeinkért, mint tavaly. Az elmúlt esztendőben a többletterméket is rendes áron vet­ték csak át, az idén pedig felemelt áron, sokkal nagyobb pénzzel fizetiK. — Gálosi bácsi jól gondolkozik, de nem csoda, mert ügyes, szorgalmas gazda. Ez megnyilvánul államunk iránti kötelességének lelkiismeretes teljesítésében is. A félévre előírt vá­gómarha-, tojás- és baromfijárandó­ságát már mind rendezte, az adófize­tésben szintén élenjár. S rajta kívül sok, hozzá hasonló szorgalmas gazda van a községben. A taszári dolgozó parasztok mun­kájának különösen nagy lendületet adott a III. pártkongresszusra való készülődés, melynek tiszteletére 24 gazda tett felajánlást. Jó idő telt el azóta, mikor büszkén jelentették, hogy adott szavukat mind becsület­tel teljesítették. De a verseny tovább folytatódott és most már a begyűjtési hét folyamán versengtek egymással az első helyért. Akik a kongresszusi versenyben élenjártak, azok vezettek most is. A párttitkár evtárs, a tanács dolgozói és számos jó gazda nemcsak saját példamutatásukkal, hanem jó szóval is buzdították, lelkesítették a többieket. Napi munkájuk végeztével otthonukban keresték fel a dolgozó parasztokat és beszélgettek velük az állampolgári fegyelem betartásának fontosságáról. Az eredmény nem is késlekedett. A dicsőségtáblára újabb és újabb nevek kerültek fel, így pl. idős Juhász Mihály, Molnár István, Kelemen Albert és a két testvér, Kálmán Bálint és Kálmán Lőrinc neve, majd utánuk annak a sok ki­váló dolgozó parasztnak a neve, akik már egész évi vágómarhabeadásukat teljesítették, mint, pl. Gergely Jó­zsef, Várvizi Károly, Vig Vince, Nagy Józsefné és még sokan mások. A beadás eredményét mutató szá­mok egyre emelkedtek, közeledtek a 1 100 százalék felé. A legutolsó értéke­lésnél vágómarhából már 160, to­jásból 106, baromfiból 133, zsírból 100 százaléknál tartottak. Az adófizetés terén is volt mit behozniok, ugyanig az. első 'három hónapban 40—50 szá­zaléknál jobb eredményt nem tudtak felmutatni. Áprilisban azonban el­érték a 100 százalékot, 30-án pl. már 2000 forint adót fizettek be — egy nap alatt — a dolgozó parasztok. Vi­szont nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy tejből csak 81 százalék az eredményük, sertésből pedig — bi­zony, kicsit mi is szégyenkezünk le­nírni ezt a számot a többi jó ered- > ^ny felsorolása után — mindössze százalékra állnak. Ez az oka an- <■ ? ohogy a járási versenyben csak ■ £ tájon — sem a jók, sem a rosz- ■$ q ózott — haladnak. Igaz az is, S ^ 5" jhertésbeadás teljesítésénél ko- . $■ 5 ndjaik vannak, mert mint s V S’ . . » * & *-----------------------------------­említettük, igen leromlott és megfo­gyatkozott a sertésállományuk ta­valy. Igyekezniük kell, hogy ez a csúf szám ne rontsa le többi jó ered­ményük értékét. A dolgozó parasztok gyakran ke­resik fel a tanácsot, ahol ügyes­bajos dolgaikat lelkiismeretesen és gyorsan elintézik. A dolgozó parasztok szeretik a ta­nácselnököt: Törekes elvtársat, aki nap mint nap felkeresi őket a földe­ken és segítségükre siet, ha arra szükségük van. Minden héten gazda­gyűlésre jönnek össze a község dol­gozói, ahol megbeszélik az eddigi munka eredményét és a közeljövő feladatait. Ezeken a gyűléseken rend­szerint Bajcsy elvtárs, megyei főagro- nómus is részt vesz — mint a község lakója — aki előadásaival és egyéni beszélgetések útján szakszerű taná­csokat ad a dolgozó parasztoknak a föld helyes megművelését és a nö­vényápolást illetően. Ezeket megszív­lelve a dolgozó parasztok pl. az idén fejtrágyázták először vetéseiket. A taszáriak szeretettel emlegetik Bajcsy elvtárs nevét és mint mond­ják, nagyrészt az ő szíves tanácsai­nak, a korszerű agrotechnikán ala­puló szakszerű útmutatásainak kö­szönhető, hogy a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is szépen fejlődnek ve­téseik. A termelési bizottság tagjai felosz­tották egymás között a területeket, a dűlőket és szombat délelőttönként a tanácselnökkel együtt határszemlét tartanak. Ha valahol gondozatlan földet, vagy valamiféle hiányosságot észlelnek, akkor a termelési bizottság tagjai és az élenjáró, köztiszteletben álló gaz­dák felkeresik a gondatlanokat, valamint a lemaradókat s figyel­meztetik őket a hibák kijavítá­sára, illetve a lemaradás behozására. A tanácsnál is .nagy munka folyik: már megkezdték a begyűjtési terv egyénekre vonatkozó, ’hároméves fel­bontását, ami módot ad arra, hogy a dolgozó parasztok biztonságosan ter­meljenek és jóelőre tudhassák, mi­ből mennyit kell beadniok. Ez nagy­ban elősegíti termelési kedvük to­vábbi növekedését, a jó eredmények elérését. Taszár község dolgozó parasztjai nagy szorgalommal dolgoznak to­vábbra is — sarabolnak és acatolnak már — teljesítik államunk iránti kö­telezettségeiket, s remélhető, hogy községük nevét nemsokára a legki­válóbbak, az*élenjárók között fogják emlegetni megyeszerte. Szíjj Róbertné. A BUDAPESTI ORION RADIO és villamossági vállalatnál a mű­szaki vezetők intézkedései nyomán a szerelőüzemekben már hat szalagon gyártják a különböző típusú rádió- készülékeket. A dolgozók korszerű, gondosan ellenőrzött technológiai utasítások alapján végzik munkáju­kat. ■'«'ó.'-s különösen meleg pincé- sjf ^ bor levegővel érintke- S- megsavanyodott bo­s', ^ £ 4? $ cell szűrni hollandi s' í ^ £ ^hektoliterenként egy $: o, ő v R $ jzűrő-szénen, vagy az_ !. s £ * cjsztül. Óbort új bór­1^ <í R Crditva töltögetni nem .T 3; <5 a hordó félben van, í5'1 js. * "5 t* £ ént égessünk el benne -v§ -néző lámpával, mert 'jf N. * ^erül a borba, zápto­í í fi £ / »• '» -7 irtására és érlelésére a föld $ í" .pített pincék a legal­kalmasabbak, melyek hőmérsékle­te l0—12 C fok. Meleg pincében hamar túlérik, hideg pincében las' san fejlődik a bor, nyirkos pincé­ben a penészgombáktól a hordók hamar tönkremennek, ezért taná­csos azokat gyengén megolajozni. Általában a pincét fejtés előtt ki- kénezzük. A pincében a legna­gyobb tisztaság legyen, burgo­nyát, répát, zöldségfélét ne tart­sunk benne, mert a pince levegő­jét megfertőzhetik. Ne használjunk lopótököt borszívásra, mert annak belső érdes felületét nem lehet ki­tisztítani, a bor megecetesedik benne. Legjobbak a tölgyfából készült hordók. A használt hordókat hideg vízzel öblítsük ki annyiszor, amíg a kifolyó víz tiszta nem lesz. Pe­nészes hordókat legjobb kiselejtez' ni, mert hiába gyaluljuk meg a fenekét, a bor újra penészesízű lesz tőle. A penészesízű borokat megjavíthatjuk, ha csontszénen, etpOniton — hektoliterenként 150 —200 gramm — átszűrjük. De ez nem sokat használ, újból ecetes lesz a bor, s ezért legjobb gyors­fogyasztásra eladni. Ha a hoi;dó szivárog, az abroncsokat meg kell húzni. A dongák közé gyékény- kákát kell tenni. A gomba okozta nyúlósodást, hektoliterenként 25 gramm csersavat használva, erő­sen kénezett hordókba átfejtjük. Vörösborok derítésénél tojásfe­hérjét használunk, amely a bor színét nem rontja. Megzavarodott bort zselatin- és viza-hólyaggal derítünk. Bajor Lajos agronómus. Jékai-est Kaposvárott A kaposvári Városi Tanács nép­művelési osztálya május 6-án este »Megemlékezés Jókairól-« címmel műsoros ünnepélyt rendezett a Vá­rosi Színházban. A zsúfolásig meg­telt színház azt bizonyította, hogy Somogy megye dolgozói szívükbe zárták a nagy magyar írót. Számos érdeklődő jöU vidékről is, még a megye legtávolabbi községeiből is utaztak Kaposvárra, hogy részt ve­hessenek az ünnepélyen. Az ünnepi beszédet a Magyar író­szövetség budapesti kiküldötte tar« tóttá. Megemlékezett Jókairól, mél« tatta irodalmi munkáját, a szabad­ságharcban való részvételét, vázolta életét. A megemlékezés után kultúrműsor következett. A belügyminisztérium megyei főosztályának szimfonikus zenekara Jókai—Strauss: »Cigány­báró« nyitányát játszotta el, majd az Állami Faluszínház Somogybán tar­tózkodó művészegyüttese a »Vándor­diák« című zenés színművet adta elő. BIZTOSÍTSÁK A SZÜKSÉGES ANYAGOT A BALATONBOGLÁRI ÉPÍTKEZÉSHEZ! A 73/4. Építőipari Vállalat ba- latonboglári építkezésének dolgo­zói lelkes versennyel készültek május 1-re. Az ünnep után friss lendülettel fogtak ismét munkához, s korábbi vállalásaikat teljesítve, újabb felajánlásokat tettek a párt- kongresszus tiszteletére. Megfogad_ ták, hogy az építkezést a tervezett határidőnél egy hónappal előbb, szeptember végére befejezik. Fogadalmukhoz híven, becsület­tel harcolnak adott szavuk valóra- váltásáért, a terv teljesítéséért, az első negyedévi 100 ezer forintos lemaradás behozásáért. Mi sem bi­zonyítja jobban az építkezés dol­gozóinak harcos versenylendületét, helytállását, mint az, hogy áprilisban már 108 százalékra teljesítették a havi tervelő­irányzatot, s ezzel nagymértékben hozzájá" rultak a lemaradás behozásához, az építkezés határidőjének lerö­vidítéséhez. A vállalások túlteljesítésében számos dolgozó tűnt ki eredmé­nyével, példamutató munkájával. Németh Mihály kőművesbrigádja például azt vállalta, hogy a mun­kák minőségének állandó javítá­sával és anyagtakarékossággal át­lagosan 110 százalékra teljesíti normáját. Vállalását jelentősen túlteljesítve, áprilisban 243 száza­lékot ért el. Kiemelkedő Bakonyi Ferenc segédmunkásbrigádjának tel­jesítménye is: a vállalt 160 százalékkal szemben 200 szá­zalékot teljesített. Zics Lajos kőművesbrigádja 130 százalékot vállalt, 165 százalékos eredményt ért el. Példamutató Wilhelm Elek ácsbrigádjának tel­jesítménye is; a brigád amellett, hogy a zsaluzóanyagot többször is felhasználja, 162 százalékot ért el kiváló minőségű munkával. Az építkezés dolgozói azonban még jobb eredményeket is érhet­tek volna el, ha a vállalat vezető' sége időben biztosítja a szükséges kovaföldet, hogy a födém betono­zását megkezdhessék, illetve el« végezhessék. A vállalat vezetőinek feladata, hogy I, a legrövidebb időn belül biz- ” tosítsák az építkezéshez szük­séges anyagokat, hogy ezzel is segítsék dolgozói« kát az adott szó valóraváltásában, az építkezés határidő előtti befe­jezésében. Teremtsen rendet portáján n Bőripari KTSZ A kaposvári Bőripari KTSZ-nek nem kis szerepe van a lakosság egyre növekvő igényeinek kielé" gítésében. Dolgozóink jogosan el­várják. a Bőripari KTSZ-től is, hogy mind a rendelt, mind pedig a javításra szoruló cipőket határ­időre, jóminőségben készítse el. Igaz, hogy a Bőripari KTSZ ápri­lisi tervét 100 százalékon felül tel_ jesítette. Igaz az is, hogy a ren- delt-cipőrészleg 200 százalékon fe­lüli tervteljesítésével 250 pár új cipővel adott többet. A magas százalékok mögött azonban nem áll mindig ki­fogástalan minőségű munka. Pl. Galambos Lajos, a város egyik dolgozója javíttatni vitte cipőjét a KTSZ cipő javító részlegéhez. A javítás munkadíját előre kifizette. A „kijavított“ cipő egy napi vise­lés után ugyanolyan szakadttá vált, mint azelőtt volt. Amikor ezt szóvátette, azzal intézték el a KTSZ'nél, hogy azért nem csinálták meg jobban, mert akkor többe ke­rült volna. A rendelt-cipőrészlegre ugyan kevesebb a panasz, de éppen elég ahhoz, hogy bosszúságot okozzon a: dolgozóknak. A mentőállomás főorvosa kiválasztott minta szerint rendelt egy simafazonú, bőrtalpú cipőt. Amikor át akarta venni a cipőt, elébe tettek egy magas gu­mitalpú — szerényen szólva! „jampis“ — cipőt. Amikor tilta­kozott, hogy ő nem ilyent rendelt, azzal akarták meggyőzni, hogy az általa rendelt cipő több, aprólé­kosabb munkát igényel és az töb­be került volna, mint amennyiben megállapodtak. A határidők be­tartása körül is hibák vannak a KTSZ-nél. Sok esetben nem tartják be a vállalt határidőt. Itt az ideje, hogy felszámolják ezt a hibát is és felelőtlen ígéretek­kel ne bosszantsák hónapokon keresztül a cipőt váró dolgozókat. A Bőripari KTSZ teremtsen ren­det a portáján és pontos, lelkiis' meretes munkával szerezze meg a kisipari termelőszövetkezeteknek kijáró megbecsülést. A „Fáklyaláng” Balatonszentgyörgyön Felemelő művészi élményben volt része nemrégiben Balatonszentgyörgy kultúrát kedvelő lakóinak. A balaton- berényi sportkör kultúrcsoportja vendég szerepelt kultúrotthonunkban, bemutatta Illyés Gyula „Fáklyaláng“ című színművét. Történelmünk egyik legszebb sza­kaszának jelentős fejezete pergett íe szemünk előtt, a nevezetes Kossuth— Görgey-vita. Kossuth forró szíve ma­gába zárta egy egész életre a magyar nép szabadságvágyát. Ennek a gon­dolatnak volt Kossuth az egész vilá­gon ismert harcosa, apostola, fáklya­lángja, amely világított Világos után is, Torino után is; cz a láng a jövő­be mutat, e fáklyalángnál eligazod­nak a szabadság útkeresői, magyarok és nem magyarok egyaránt. Láttuk Görgey hideg, számító el­gondolását Kossuth forradalmi lelke- sültségével szemben- Láttuk a sza­badságharc vezéralakjainak kettőssé­gét a nép értékelésében. Mindez éle­sen rajzolódott ki a balatonberényí színjátszók kitűnő előadása nyomán- A csoport előadása túlnőtte a falusi színjátszás színvonalát, a játék le­nyűgözte közönségünket és sok arcra csalta ki a könnyeket, főleg a torinói jelenetben, amelynek két, galambősz szereplőjét,.Tikos Kálmánt— Kossuth — és Music tanítót — Kossuth tit­kárja — szívébe zárta a. közönség. Igen sikeresen alakította az öreg Csányi közlekedési minisztert Cser­szegi Ferenc tanító, a csoport legidő­sebb tagja, akinek sok volt tanítvá­nya, ült a nézők között. Jól játszott a. csoport egyetlen női szereplője, Be­ne Margit. — Kossuthné — is. Külön dicséretet érdemel dr. Küllő János agronómus a darab rendezésé­ért és a m.aszkírozásért. Minden te­rületen igen nagy hozzáértésről tett tanúságot. Nagy merészség volt a ba- fatonberényiek részéről a „Fáklya­láng“ választása, de ők derekasan megállták helyüket. A kultúrotthon vezetősége és köz­ségünk lakóinak nevében ezúton is köszönetét mondok a színjátszócso­portnak a vendégszereplésért. LÁSZLÓ ISTVÁN Balatonszentgyörgy. í;kezelésrol

Next

/
Thumbnails
Contents