Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-06 / 106. szám
Csütörtök, 1954 május 6. SOMOGYI NÉPLAP litfetlséseik teljesítésével járuljanak hozzá a pusztakovácsiak a konnvDrooramui meovalósitásáhnz Pusztakovácsi a marcali járás ama községei közé tartozik, amelyek az elmúlt években rendkívül sokat kaptak pártunktól és államunktól. A kultúrotthon építése, a villany bevezetése, a mozi létesítése mind-mind jelentős állomása a község dolgozói szebb, kulturáltabb élete megteremtésének. Állandó autobuszközlekedés köti össze Pusztakovácsit a járási székhellyel, Marcalival és a környező falvakkal. A helyi gépállomás már az elmúlt években is, de különösen ezen a tavaszon felmérhetetlen segítséget adott mint a tsz-ek- nek, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak termelésük fokozásához. 1952-ben adórészesedési prémiumból lemezjátszót, hangszórót és mikrofont vásárolt a tanács csaknem 7 ezer forint értékben. Tavaly 200 ezer forintos beruházással nagyobbították és kisáruházzá alakították át a földművesszövetkezeti boltot, amelyben fűszer- és csemegeárukon, ruházati cikkeken kívül háztartási és mező- gazdasági kisgépeket, lószerszámot és műtrágyát is vásárolhatnak a község lakói. A dolgozó parasztok gyermekei közül jelenleg tizennégyen tanulnak középiskolában, vagy egyetemen. Szép terveik vannak a pusztakovácsiaknak erre az évre is. A Dimitrov és a Latinka tsz-ben több mint 500 ezer forintos beruházással napközi otthont és idénybölcsődét létesítenek, ahol a tsz-tagok gyermekei állandó, gondos felügyelet alatt lesznek, s a szülők nyugodtan végezhetik munkájukat a mezőn. Szolgálati lakások és a tanácsház tatarozására, valamint a legelőkét építésére több mint 30 ezer forintot irányoztak elő. Jelentős összeget fordítanak a tantermek bővítésére, s az iskola ebben az évben még egy pedagógust kap — így nagyobb gondot lehet fordítani a pusztakovácsi »kismagyarok nevelésére«. Határozottan állíthatjuk, hogy nincs a falunak olyan lakója, akit államunk eddigi juttatásai, vagy a kormányprogramm, a községfejlesztési terv ezcvi és későbbi célkitűzései akár közvetlenül, akár közvetve ne érintenének. Ezekután joggal gondolná az ember, hogy a pusztakovácsiak, látva pártunk és kormányunk bőkezű támogatását, fellelkesülve a falu felemelkedése előtt álló nagy távlatokon, beadási és adófizetési kötelezettségeik maradéktalan teljesítésével járulnak hozzá esősorban saját maguk, de az egész dolgozó nép életének még szebbé, könnyebbé tételéhez, a kormányprogramm megvalósításához. A tények azonban nem ezt mutatják. Pusztakovácsi község négyhavi beadási kötelezettségeinek — a baromfit és vágómarhát kivéve — nem tett eleget. Esedékes adófizetési előirányzatát is csak 22 százalékra teljesítette. Vannak olyan gazdák, mint Hosszú György, Csöbör Gyula, Gyulai János és Stáb János, akik 2—4000 forinttal tartoznak államunknak. De akadnak számosán olyan dolgozó parasztok is, mint Imre Ferenc, Szabó József (hederics), Boszkovics István, Kovács István (kisbíró) és még többen, akik beadási és adófizetési kötelezettségeik időbeni teljesítésével adták tanú jelét állampolgári fegyelmüknek. Ne nézze tétlenül a tanács a község lemaradását! Szervezze újjá a begyűjtési állandó bizottságot s az a pénzügyi állandó bizottsággal együtt lendüljön munkába. A kommunisták, tanács- és VB-tagok buzdítsák dolgozó paraszttársaikat kötelezettségeik teljesítésére. Dolgozzanak úgy a pusztakovácsiak, hogy mielőbb kiköszörüljék a községük nevén esett csorbát. ROVAHFOGÓ KÉSZÜLÉKEK Manninger G. Adolf Kossuth-díjas, az agrártudományi egyetem rovartani tanszékének vezető tanára olyan rovarfógó készüléket szerkesztett, amellyel a lucernaföldeken összefogják a különböző kártevőket, például a lucernabödét, lucemabogarakat, lucernapoloskákat. A készülékbe érintőmérget is helyeznek, úgy hogy az esetleg kiugró rovarok is 'hamarosan elpusztulnak. Rendezzék beadási és adótartozásukat Somogyvár hátralékos gazdái Szorgalmas, becsületes emberek lakják Somogyvár községet, s ennek eredményeként a fonyódi járásban az elsők között foglalnak helyet. Somogyváron is Vannak azonban a szorgalmas gazdák mellett hanyagok. Nem tartja minden gazda kötelességének a beadás, adófizetés határidőre való teljesítését, befizetését, adósak az államnak. A hanyag gazdák miatt nem tud a község a legelső lenni a járásban. Az elmúlt héten végrehajtóbizottsági ülésen foglalkoztak a község vezetői és becsületes dolgozó parasztjai azzal, hogyan győzzék meg a beadásban és adófizetésben hátralékos gazdákat. Beszélik már ugyanis a faluban az állampolgári fegyelmet betartó gazdák, mint Balogh Lajos, Gróf István, Gábriel Imre, akik egész évre eleget tettek kötelezettségüknek, hogy a törvény szigorával lépjen fel a tanács az olyan hanyagokkal szemben, mint Kovács István (Vaskút- völgy), Törő János, Táncos Imré- né, Rhorbacher (faluvégi) István és Hajdú István. Nem lehet megengedni, hogy ezek a gazdák ne teljesítsék kötelezettségüket, mert akkor oda jutnak, mint ahogy azt már beszélik is a faluban, hogy az állampolgári kötelességüket becsületesen teljesí' tő gazdák is kijelentik, addig nem adnak be több terményt és nem fizetnek több adót, amíg a hanyagok is nem tesznek eleget kötelezettségüknek. Somogyvár becsületes dolgozó parasztjai ne nyugodjanak bele, hogy vannak hanyag gazdák a községben, de azt se várják, hogy ezek majd maguktól mennek el kötelezettségüket teljesíteni. Győz, zék meg őket, hogy saját érdekük, de az egész község érdeke is, ha valamennyien becsülettel teljesítik kötelezettségüket. Fogjanak össze a falu dolgozó parasztjai, teljesítsék becsülettel állam iránti kötelezettségüket s akkor kiérdemlik majd, hogy községük több segítséget kapjon államunktól. Hosszúlejáratú hitel a tsz-eknek kisgépvásáríásra Termelőszövetkezeteink az idei üzemtervük szerint sok kisgépet akarnak beszerezni, hogy csökkenthessék a termelés önköltségét és könnyebbé tegyék a munkát. Kormányzatunk 29 millió forintos hosszúlejáratú hitellel támogatja törekvésüket. A tervek szerint különösen sok MIA- és MIB-motort, különböző kalapácsos darálót, szivattyút, fogatos fűkaszát, szé- nagyüjtő lógereblyét, háti porozót, gépi szecskavágót, és répavágót akarnak vásárolni. Több termelő- szövetkezet számolva á szarvasmarhatenyésztés fellendülésével, tej szeparátorokat, fej őgépagregá' tort, tejhűtőt szándékozik beszerezni a hitelből. í j gépek az őszi mezőgazdasági kiállításon Az ősszel megnyíló országos mezőgazdasági kiállításon különösen tanulságos lesz az állattenyésztés komplex-gépesítésének bemutatása. Kiállítják mindazokat a gépeket, amelyekkel nagyon sok munkaerőt lehet megtakarítani. A takarmányok betakarításánál és tartósításánál a traktoros fűkaszát, a rendsodró gépeket, a silótöltő gépet, amely naponta három és fél holdról vágja le és szecskázza fel a kukoricaszárat. A takarmányok szakszerű előkészítését könnyíti meg az óránként másfél tonna teljesítményű répavágó, s a kukoricamorzsoló. Kiállítanak különböző daráló-, pá' roló-, keverő- és forgatógépeket is. Dolgozó parasztjaink segítik a vadőrök munkáját A madarak a lucerna kártevőinek legszorgalmasabb pusztítói. Laboratóriumi vizsgálatoknál kitűnt, hogy táplálékuk 90 százaléka bogár, kártékony rovar. A vadőrök most a lucerna első kaszálása előtt bejárják a határt és ahol szükséges, összegyűjtik a fogoly- és fácántojásokat, biztonságosabb helyre szállítják, ahol ha kikelnek, nem veszélyezteti semmi épségüket. A tojások egyrészét beszállítják a MAVAD hoz, ahonnan külföldre kerülnek. A fácán- és fogolytojás ugyanis keresett exportcikk. A vadőrök munkáját a mezőn dolgozók is segítik. Óvatosabban kaszálnak, kímélik a fészkeket és sok helyen a kaszálás kezdetéről értesítik a vadőröket. Ez saját érdekük is, hiszen ha fácán- és fogolyállományunk eléri a korábbi nagyságot, a madarak hasznos tevékenységével a lucernatermés 25 százalékkal növelhető és az évente egyszeri kaszálással többet jelent. Fordítsunk nagy gondot a növényápolásra Termésünk fokozása szempontjából az időben, jó minőségben végzett növényápolásnak döntő szerepe van. A növényápolási munkák különféle agrotechnikai tevékenységet kívánnak meg aszerint, hogy a talajápolásrá, növények védelmére, vagy pedig a növények kezelésére vonatkoznak. KELÉS ELŐTTI ÁPOLÁSI MUNKÁK Gyakran előfordul, hogy a vetés előtt jól elkészített talaj a ve- tés után leromlik. A talajfelszínt az eső megnyomja, vagy az erős napsütés, a szél megkérgesíti a talaj felületét és a talaj megcsere- pesedik. Ilyenkor a mag nehezen töri át a kérget, a mag nem jut levegőhöz és a kelés hiányos lesz. A föld felszíne annál könnyebben megcserepesedik, mennél kötöt- tebb a talaj és minél több az iszapolható alkatrész. A cserepesedés megakadályozza a talaj levegőcseréjét, a talajban káros gázok gyűlnek fel és hiányzik a növény fejlődéséhez szükséges oxigén. A talaj kérgesedésének és cserepesedésének megszüntetésére küllős kapát, gyorsan forgó, kis átmérőjű, hegyes fogú Zehetme- jer-féle hengerboronát használunk, végszükségből gyűrűs hengerhez folyamodunk. Folyamodjunk bát' ran gyűrűs hengerhez akkor is, ha a talaj nem cseperes, de a kelés nem egyenletesen, vontatottan történik. A hiányos kelés oka rendszerint abban keresendő, hogy a talajfelszín egészen a vetőmagágyig kiszáradt és a növény csírázásához, fejlődéséhez nem talál elegendő nedvességet. Ilyen esetben gyűrűs hengerrel hengereljük meg, hogy a talajszemcsék jobban a maghoz tapadjanak, a nedvességet jobban maigukba szívják és így a kelés gyorsabb és egyenletesebb legyen. Különösen a mélyvetést kívánó növények korszerű ápolásának egyik alapvető tényezője a kelés előtti fogasolás. Aki ezt elmulasztja kukorica-, rendes mélységre rakott burgonya-, — különösen kötött — talajon, nagy hibát követ el, mert a fogasolással nemcsak a ta' laj felületi porhanyósságát teremtjük meg, hanem a vetés után a talajban lévő rengeteg kicsírázott gyommagot is elpusztítjuk. Tudjuk, hogy a gyommagvaknak a kultúrnövényekkel szemben a csírázásnál megvan az az előnyük, hogy azok már előbb is a talajban voltak, vízzel megduzzadtak, vetéskor levegőhöz jutottak és kicsíráznak. Amennyiben elvégeztük ezt a munkát, arra vigyázzunk, hogy a fogasborona csak olyan mélyen járjon, hogy a nöMegyénk gyógyfürdője, Csokonyavisonta 1-8 a valaki Kaposvárról vonaton, vagy autón Cso- 1"B' konyavisontára utazik és a visontai határba érve kitekint jobboldalt az ablakon, gyakran derűs látványban van része. A réten mint lepedőnyi tarka virágok díszlenek a 'kiterített ruhák. A tavaszi szél meg- megli'bbenti őket s úgy tűnik, mintha el akarnának szállni, próbálgatva sziromszárnyaikat. A csokonyavi- sontai asszonyok ruhát mosnak s vidám beszélgetésüktől, fel-feltörő nevetésüktől hangos a 'környék. Míg fürgén jár kezük, tisztul a ruha, vidám történeteket mesélnek, s meghányják-vetik a falu életének eseményeit. Ha idegen vetődik közelükbe, piianatra elhallgatnak, majd tovább folytatják munkájukat, tereferé- jüket. Nem kell nagy fejtörés, hogy kitaláljuk, mi vonzotta mosni a határba a csokonyavisontai asszonyokat. Évek óta hőforrás ontja tyúkkopasztó forró vizét, melyben a mosás gyermekjáték. — Lágy a víz, alig kell szappan, s nem veszi ki a ruha színét sem — mondják az asszonyok. — De reumát sem kap benne a kéz, mert gyógyító hatású. Ezt erősen állítja örege és ifja Csoko- nyavisontának, de más falu és város lakója is. Aki kiváncsi erre, olvassa csak el a Hegedűs Lajos »gondnok« által őrzött feljegyzéseket. IUI ég 1941-ben történt, hogy olajat kerestek a ha- tárban, s az egyik fúrásnál vagy másfélkilométer mélységből 76 fokos forró víz tört fel. Olyan erősen ömlik azóta is a víz, hogy percenként hat akós hordó megtelne vele. Gáz is jön fel bőven a pulzáló vízzel, naponta vagy 3500 köbméter. Méricsgélték ezt már tudós emberek, orvosok, vegyészek, biológusok. Leírták azt is, mi van a vízben meg a gázban, hogy tartalmaz az ként és fluort és a csuda tudná sorolni, mi mindent. Ahogy jöttek azonban, úgy el is mentek, a víz pedig ömlött tovább. Hanem a csokonyavisontaiak is vizsgálat alá vették a forrás vizét. Legelsősorban is mosásra használták — s e szokásukat ma is tartják. Aztán a mezőről hazatérve, vagy ünnep előtt meg is »förödtek« benne. Volt ugyanis egy kis patak, mely á vizet elvezette, az alkalmas volt a »förödésre«. TV ehéz lenne pontosan megmondani, ki jött rá elő- ’ szőr, hogy gyógyító hatású a víz, tény az, hogy híres lett a visontai hőforrás gyógyító erejéről. Mind többen látogatták a gyógyító helyet, bizonygatták: betegen jöttek, egészségesen mentek. Kinek derékfájása, kinek ischiásza múlott el a fürdőkúrától, hordta az a hírt faluról városra — mihamar híres lett evégből Csokonyavisonta. Olyannyira nőtt az »idegenforgalom«, hogy egy medencét ájtak és föléje fabódét is eszkábál- tak. Ennél tovább aztán nem fejlődött a »gyógyhely«, .hiába nőtt híre-neve egész országszerte. Nemrégen azonban az a hír járta be Csokonyavison- tát, hogy valami új hivatal létesül a megyében, £ az erősen foglalkozik a gyógyítóhellyel. »Hasznosítani kellene jobban a gyógyító vizet, hadd gyógyuljon tőle a sok beteg«. A Megyei Tanács város- és községgazdálkodási osztálya vette kezébe az ügyet. Gáspár Ferenc technikus, Valenta Ferenc előadó szorgalmazza erősen a fürdő fejlesztését és ők már nemcsak ígérnek, hanem cselekszenek is. Százezer forintot, rá még harmincezret fordítanak az építkezésekre, ezzel vetik meg alapját a híres fürdő építésének. Verik ők erősen a vasat, további segítségért is ötlettel, javaslattal fordulnak a különböző szervekhez, hívják társulásra még az SZTK-t is. C hogy a visontai határban ezután ne csak a tarka, ^ mosott ruhák vonják magukra az utasak figyelmét, azért küzdjenek most előadók, technikusok, gyógyulni akarók. i.i • Horváth János.- vénymagágyat fel ne dúlja és a i megindult csírának ne ártson. ■ KIKELT NÖVÉNYEK ÁPOLÁSA l Növényeink kikelése után is- mét használjuk a könnyűboronát,- amely az első ápolási munka mind- a kukoricánál, mind a burgonyá' nál és a borsónál. Azonban vigyázzunk arra, hogy ha burgonyánk már erősen sorol, akkor fo_ gas helyett sarabolást végezzünk. Ki kell hogy terjedjen figyelmünk a boronálásnál még arra is, ' hogy azt ne reggel végezzük, mert a növény a reggeli órákban erősen törik. SARABOLÁS : A sarabolás célja gyomirtáson • kívül a talaj tetején az aprómor- ' zsás takaróréteg megteremtése. A ■ sarabolást általában egy-két cen- : ti mélyen, mindig csak sekélyen ■ végezzük. Ennél mélyebb sarabo■ lásra csak hidegebb természetű,1 kötöttebb, vízzel telített talajon, csapadékosabb tavasszal lehet szükség. Ilyenkor a mélyebb sa' rabolással fokozzuk a talaj, légjárhatóságát, ez elősegíti a felesleges víz elpárolgását és a talaj felmelegedését. Ha erősebb záporeső nyomja meg a talajt, vagy a gyo- mosodás újból megindulna, ismét sarabolásra van szükség. A sarabolást végezhetjük sarabolókapá- val, továbbá fogatos, vagy gépi kapákkal. | EGYELÉS Az egyelést a növény fejlődésének megfelelően mindig korán és gyorsan végezzük. A kukoricát 4—• 5, napraforgót 4, mákot 3—4 leveles korban egyeljük megfelelő nö* vénytávolságra. Általános hiba,- hogy a rovarkártevőktől való félelem, még inkább a nemtörődömség folytán ezzel a fontos munkával sokszor megkésünk. A későn egyelt növények felnyurgulnak^ nyúlfülű növények fejlődnek,1 amelyek a kiegyelés után, környezetüktől megfosztva, hosszú ideig a talajon elfekszenek és csak napok múlva térnek magukhoz. KAPÁLÁS A kapálást általában sekélyen végezzük (4—6 cm), kivéve a répatő körüli mélykapálást. A mélykapálással feleslegesen szellőztetjük a talajt és fokozzuk a párol* gást. Annyiszor kapáljunk, ahányszor azt a talaj és a növények megkívánják. Ezért a kapálások számát előre meghatározni nem lehet. Száraz időben kevesebbszer, nedves időben többször kell kapálni. Többszöri kapálással biztosítani tudjuk a több termést. Kovács János, a kaposvári járási tanács főagronómusa. Az őszi budapesti mezőgazdasági kiállításon résztvehet bármely állami gazdaság, gépállomás, termelőszövetkezet, egyénileg dolgozó paraszt, ha valamely növényféleség termelésében, vagy az állattenyésztésben kiváló eredményt ér el. Megyénkből is már számosán jelentkeztek, akik részt akarnak venni a kiállításon. A kastélyosdombói Felszabadulás tsz pl. öt növényféleséggel és tenyészállatokkal kíván résztvenni a kiállításon. Törökkop* pány községből mintegy hat egyé, nileg dolgozó paraszt, köztük Bártfai János tenyészbikákat akar felvinni a kiállításra. A Sidol minőségi romlásáért felelősségre vonják a Tisztaság Szappan- és Mosóporgyár vezetőit Az utóbbi hónapokban a dolgozó asszonyoknak igen sok bosszúságot okozott a Sidol femtisztító használata. Hiába dörzsölték vele a tisztításra szánt tárgyakat, nem fényesített. A Minőségvizsgáló Intézeti szakértők megállapították, hogy az utóbbi időben a Sidol minőségében 25—30 százalékos romlás következett be. A Budapesti Tisztaság Szappan- és Mosóporgyár felelős vezetői szem elől tévesztették a kormányprogramm célkitűzését: »Jobb minőséget a dolgozóknak«. Az ügyészség a gyár vezetői ellen a bíróság előtt vádat emelt. 3
