Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

Csütörtök, 1954 május 6. SOMOGYI NÉPLAP litfetlséseik teljesítésével járuljanak hozzá a pusztakovácsiak a konnvDrooramui meovalósitásáhnz Pusztakovácsi a marcali járás ama községei közé tartozik, amelyek az elmúlt években rendkívül sokat kap­tak pártunktól és államunktól. A kultúrotthon építése, a villany be­vezetése, a mozi létesítése mind-mind jelentős állomása a község dolgozói szebb, kulturáltabb élete megterem­tésének. Állandó autobuszközlekedés köti össze Pusztakovácsit a járási székhellyel, Marcalival és a környező falvakkal. A helyi gépállomás már az el­múlt években is, de különösen ezen a tavaszon felmérhetetlen segítséget adott mint a tsz-ek- nek, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak termelésük fokozá­sához. 1952-ben adórészesedési prémiumból lemezjátszót, hangszórót és mikro­font vásárolt a tanács csaknem 7 ezer forint értékben. Tavaly 200 ezer forintos beruházással nagyobbították és kisáruházzá alakították át a föld­művesszövetkezeti boltot, amelyben fűszer- és csemegeárukon, ruházati cikkeken kívül háztartási és mező- gazdasági kisgépeket, lószerszámot és műtrágyát is vásárolhatnak a köz­ség lakói. A dolgozó parasztok gyer­mekei közül jelenleg tizennégyen ta­nulnak középiskolában, vagy egyete­men. Szép terveik vannak a pusztako­vácsiaknak erre az évre is. A Di­mitrov és a Latinka tsz-ben több mint 500 ezer forintos beruházással napközi otthont és idénybölcsődét lé­tesítenek, ahol a tsz-tagok gyerme­kei állandó, gondos felügyelet alatt lesznek, s a szülők nyugodtan végez­hetik munkájukat a mezőn. Szolgá­lati lakások és a tanácsház tataro­zására, valamint a legelőkét építésé­re több mint 30 ezer forintot irá­nyoztak elő. Jelentős összeget fordí­tanak a tantermek bővítésére, s az iskola ebben az évben még egy pe­dagógust kap — így nagyobb gon­dot lehet fordítani a pusztakovácsi »kismagyarok nevelésére«. Határozottan állíthatjuk, hogy nincs a falunak olyan lakója, akit államunk eddigi juttatásai, vagy a kormányprogramm, a községfejlesztési terv ezcvi és későbbi célkitűzései akár közvet­lenül, akár közvetve ne érintené­nek. Ezekután joggal gondolná az ember, hogy a pusztakovácsiak, látva pár­tunk és kormányunk bőkezű támoga­tását, fellelkesülve a falu felemelke­dése előtt álló nagy távlatokon, be­adási és adófizetési kötelezettségeik maradéktalan teljesítésével járulnak hozzá esősorban saját maguk, de az egész dolgozó nép életének még szeb­bé, könnyebbé tételéhez, a kormány­programm megvalósításához. A tények azonban nem ezt mutat­ják. Pusztakovácsi község négyhavi beadási kötelezettségei­nek — a baromfit és vágómarhát kivéve — nem tett eleget. Esedé­kes adófizetési előirányzatát is csak 22 százalékra teljesítette. Vannak olyan gazdák, mint Hosszú György, Csöbör Gyula, Gyulai Já­nos és Stáb János, akik 2—4000 fo­rinttal tartoznak államunknak. De akadnak számosán olyan dolgozó pa­rasztok is, mint Imre Ferenc, Szabó József (hederics), Boszkovics István, Kovács István (kisbíró) és még töb­ben, akik beadási és adófizetési kö­telezettségeik időbeni teljesítésével adták tanú jelét állampolgári fegyel­müknek. Ne nézze tétlenül a tanács a köz­ség lemaradását! Szervezze újjá a begyűjtési állandó bizottságot s az a pénzügyi állandó bizottsággal együtt lendüljön munkába. A kom­munisták, tanács- és VB-tagok buz­dítsák dolgozó paraszttársaikat köte­lezettségeik teljesítésére. Dolgozza­nak úgy a pusztakovácsiak, hogy mielőbb kiköszörüljék a községük nevén esett csorbát. ROVAHFOGÓ KÉSZÜLÉKEK Manninger G. Adolf Kossuth-díjas, az agrártudományi egyetem rovar­tani tanszékének vezető tanára olyan rovarfógó készüléket szerkesztett, amellyel a lucernaföldeken összefog­ják a különböző kártevőket, például a lucernabödét, lucemabogarakat, lu­cernapoloskákat. A készülékbe érin­tőmérget is helyeznek, úgy hogy az esetleg kiugró rovarok is 'hamarosan elpusztulnak. Rendezzék beadási és adótartozásukat Somogyvár hátralékos gazdái Szorgalmas, becsületes emberek lakják Somogyvár községet, s en­nek eredményeként a fonyódi já­rásban az elsők között foglalnak helyet. Somogyváron is Vannak azonban a szorgalmas gazdák mellett hanyagok. Nem tartja minden gazda kötelességének a be­adás, adófizetés határidőre való teljesítését, befizetését, adósak az államnak. A hanyag gazdák mi­att nem tud a község a legelső len­ni a járásban. Az elmúlt héten végrehajtóbi­zottsági ülésen foglalkoztak a köz­ség vezetői és becsületes dolgozó parasztjai azzal, hogyan győzzék meg a beadásban és adófizetésben hátralékos gazdákat. Beszélik már ugyanis a faluban az állampolgári fegyelmet betartó gazdák, mint Balogh Lajos, Gróf István, Gábri­el Imre, akik egész évre eleget tet­tek kötelezettségüknek, hogy a törvény szigorával lépjen fel a ta­nács az olyan hanyagokkal szem­ben, mint Kovács István (Vaskút- völgy), Törő János, Táncos Imré- né, Rhorbacher (faluvégi) István és Hajdú István. Nem lehet megengedni, hogy ezek a gazdák ne teljesítsék köte­lezettségüket, mert akkor oda jut­nak, mint ahogy azt már beszélik is a faluban, hogy az állampolgári kötelességüket becsületesen teljesí' tő gazdák is kijelentik, addig nem adnak be több terményt és nem fizetnek több adót, amíg a ha­nyagok is nem tesznek eleget kö­telezettségüknek. Somogyvár becsületes dolgozó parasztjai ne nyugodjanak bele, hogy vannak hanyag gazdák a községben, de azt se várják, hogy ezek majd maguktól mennek el kötelezettségüket teljesíteni. Győz, zék meg őket, hogy saját érdekük, de az egész község érdeke is, ha valamennyien becsülettel teljesítik kötelezettségüket. Fogjanak össze a falu dolgozó parasztjai, teljesítsék becsülettel állam iránti kötelezettségüket s akkor kiérdemlik majd, hogy köz­ségük több segítséget kapjon ál­lamunktól. Hosszúlejáratú hitel a tsz-eknek kisgépvásáríásra Termelőszövetkezeteink az idei üzemtervük szerint sok kisgépet akarnak beszerezni, hogy csök­kenthessék a termelés önköltsé­gét és könnyebbé tegyék a munkát. Kormányzatunk 29 millió forintos hosszúlejáratú hitellel támogatja törekvésüket. A tervek szerint kü­lönösen sok MIA- és MIB-motort, különböző kalapácsos darálót, szivattyút, fogatos fűkaszát, szé- nagyüjtő lógereblyét, háti porozót, gépi szecskavágót, és répavágót akarnak vásárolni. Több termelő- szövetkezet számolva á szarvas­marhatenyésztés fellendülésével, tej szeparátorokat, fej őgépagregá' tort, tejhűtőt szándékozik besze­rezni a hitelből. í j gépek az őszi mezőgazdasági kiállításon Az ősszel megnyíló országos mezőgazdasági kiállításon különö­sen tanulságos lesz az állattenyész­tés komplex-gépesítésének bemu­tatása. Kiállítják mindazokat a gépeket, amelyekkel nagyon sok munkaerőt lehet megtakarítani. A takarmányok betakarításánál és tartósításánál a traktoros fű­kaszát, a rendsodró gépeket, a silótöltő gépet, amely naponta há­rom és fél holdról vágja le és szecskázza fel a kukoricaszárat. A takarmányok szakszerű elő­készítését könnyíti meg az órán­ként másfél tonna teljesítményű répavágó, s a kukoricamorzsoló. Kiállítanak különböző daráló-, pá' roló-, keverő- és forgatógépeket is. Dolgozó parasztjaink segítik a vadőrök munkáját A madarak a lucerna kártevői­nek legszorgalmasabb pusztítói. Laboratóriumi vizsgálatoknál ki­tűnt, hogy táplálékuk 90 százalé­ka bogár, kártékony rovar. A vadőrök most a lucerna első kaszálása előtt bejárják a határt és ahol szükséges, összegyűjtik a fo­goly- és fácántojásokat, biztonsá­gosabb helyre szállítják, ahol ha kikelnek, nem veszélyezteti semmi épségüket. A tojások egyrészét be­szállítják a MAVAD hoz, ahonnan külföldre kerülnek. A fácán- és fogolytojás ugyanis keresett ex­portcikk. A vadőrök munkáját a mezőn dolgozók is segítik. Óvatosabban kaszálnak, kímélik a fészkeket és sok helyen a kaszálás kezdetéről értesítik a vadőröket. Ez saját érdekük is, hiszen ha fácán- és fogolyállományunk eléri a koráb­bi nagyságot, a madarak hasznos tevékenységével a lucernatermés 25 százalékkal növelhető és az évente egyszeri kaszálással többet jelent. Fordítsunk nagy gondot a növényápolásra Termésünk fokozása szempont­jából az időben, jó minőségben végzett növényápolásnak döntő szerepe van. A növényápolási munkák különféle agrotechnikai tevékenységet kívánnak meg asze­rint, hogy a talajápolásrá, növé­nyek védelmére, vagy pedig a nö­vények kezelésére vonatkoznak. KELÉS ELŐTTI ÁPOLÁSI MUNKÁK Gyakran előfordul, hogy a ve­tés előtt jól elkészített talaj a ve- tés után leromlik. A talajfelszínt az eső megnyomja, vagy az erős napsütés, a szél megkérgesíti a ta­laj felületét és a talaj megcsere- pesedik. Ilyenkor a mag nehezen töri át a kérget, a mag nem jut levegőhöz és a kelés hiányos lesz. A föld felszíne annál könnyebben megcserepesedik, mennél kötöt- tebb a talaj és minél több az iszapolható alkatrész. A cserepese­dés megakadályozza a talaj leve­gőcseréjét, a talajban káros gá­zok gyűlnek fel és hiányzik a nö­vény fejlődéséhez szükséges oxi­gén. A talaj kérgesedésének és cserepesedésének megszüntetésére küllős kapát, gyorsan forgó, kis átmérőjű, hegyes fogú Zehetme- jer-féle hengerboronát használunk, végszükségből gyűrűs hengerhez folyamodunk. Folyamodjunk bát' ran gyűrűs hengerhez akkor is, ha a talaj nem cseperes, de a ke­lés nem egyenletesen, vontatottan történik. A hiányos kelés oka rendszerint abban keresendő, hogy a talajfelszín egészen a vetőmag­ágyig kiszáradt és a növény csírá­zásához, fejlődéséhez nem talál elegendő nedvességet. Ilyen eset­ben gyűrűs hengerrel hengereljük meg, hogy a talajszemcsék jobban a maghoz tapadjanak, a nedvessé­get jobban maigukba szívják és így a kelés gyorsabb és egyenlete­sebb legyen. Különösen a mélyvetést kívánó növények korszerű ápolásának egyik alapvető tényezője a kelés előtti fogasolás. Aki ezt elmulaszt­ja kukorica-, rendes mélységre ra­kott burgonya-, — különösen kötött — talajon, nagy hibát követ el, mert a fogasolással nemcsak a ta' laj felületi porhanyósságát teremt­jük meg, hanem a vetés után a talajban lévő rengeteg kicsírázott gyommagot is elpusztítjuk. Tudjuk, hogy a gyommagvak­nak a kultúrnövényekkel szemben a csírázásnál megvan az az elő­nyük, hogy azok már előbb is a talajban voltak, vízzel megduzzad­tak, vetéskor levegőhöz jutottak és kicsíráznak. Amennyiben elvé­geztük ezt a munkát, arra vigyáz­zunk, hogy a fogasborona csak olyan mélyen járjon, hogy a nö­Megyénk gyógyfürdője, Csokonyavisonta 1-8 a valaki Kaposvárról vonaton, vagy autón Cso- 1"B' konyavisontára utazik és a visontai határba ér­ve kitekint jobboldalt az ablakon, gyakran derűs lát­ványban van része. A réten mint lepedőnyi tarka vi­rágok díszlenek a 'kiterített ruhák. A tavaszi szél meg- megli'bbenti őket s úgy tűnik, mintha el akarnának szállni, próbálgatva sziromszárnyaikat. A csokonyavi- sontai asszonyok ruhát mosnak s vidám beszélgeté­süktől, fel-feltörő nevetésüktől hangos a 'környék. Míg fürgén jár kezük, tisztul a ruha, vidám történeteket mesélnek, s meghányják-vetik a falu életének esemé­nyeit. Ha idegen vetődik közelükbe, piianatra elhall­gatnak, majd tovább folytatják munkájukat, tereferé- jüket. Nem kell nagy fejtörés, hogy kitaláljuk, mi vonzotta mosni a határba a csokonyavisontai asszonyokat. Évek óta hőforrás ontja tyúkkopasztó forró vizét, melyben a mosás gyermekjáték. — Lágy a víz, alig kell szap­pan, s nem veszi ki a ruha színét sem — mondják az asszonyok. — De reumát sem kap benne a kéz, mert gyógyító hatású. Ezt erősen állítja örege és ifja Csoko- nyavisontának, de más falu és város lakója is. Aki ki­váncsi erre, olvassa csak el a Hegedűs Lajos »gondnok« által őrzött feljegyzéseket. IUI ég 1941-ben történt, hogy olajat kerestek a ha- tárban, s az egyik fúrásnál vagy másfélkilomé­ter mélységből 76 fokos forró víz tört fel. Olyan erő­sen ömlik azóta is a víz, hogy percenként hat akós hordó megtelne vele. Gáz is jön fel bőven a pulzáló vízzel, naponta vagy 3500 köbméter. Méricsgélték ezt már tudós emberek, orvosok, vegyészek, biológusok. Leírták azt is, mi van a vízben meg a gázban, hogy tartalmaz az ként és fluort és a csuda tudná sorolni, mi mindent. Ahogy jöttek azonban, úgy el is mentek, a víz pedig ömlött tovább. Hanem a csokonyavisontaiak is vizsgálat alá vették a forrás vizét. Legelsősorban is mosásra használták — s e szokásukat ma is tartják. Aztán a mezőről haza­térve, vagy ünnep előtt meg is »förödtek« benne. Volt ugyanis egy kis patak, mely á vizet elvezette, az alkal­mas volt a »förödésre«. TV ehéz lenne pontosan megmondani, ki jött rá elő- ’ szőr, hogy gyógyító hatású a víz, tény az, hogy híres lett a visontai hőforrás gyógyító erejéről. Mind többen látogatták a gyógyító helyet, bizonygatták: be­tegen jöttek, egészségesen mentek. Kinek derékfájása, kinek ischiásza múlott el a fürdőkúrától, hordta az a hírt faluról városra — mihamar híres lett evégből Cso­konyavisonta. Olyannyira nőtt az »idegenforgalom«, hogy egy medencét ájtak és föléje fabódét is eszkábál- tak. Ennél tovább aztán nem fejlődött a »gyógyhely«, .hiába nőtt híre-neve egész országszerte. Nemrégen azonban az a hír járta be Csokonyavison- tát, hogy valami új hivatal létesül a megyében, £ az erősen foglalkozik a gyógyítóhellyel. »Hasznosítani kel­lene jobban a gyógyító vizet, hadd gyógyuljon tőle a sok beteg«. A Megyei Tanács város- és községgazdálkodási osz­tálya vette kezébe az ügyet. Gáspár Ferenc technikus, Valenta Ferenc előadó szorgalmazza erősen a fürdő fejlesztését és ők már nemcsak ígérnek, hanem cse­lekszenek is. Százezer forintot, rá még harmincezret fordítanak az építkezésekre, ezzel vetik meg alapját a híres fürdő építésének. Verik ők erősen a vasat, to­vábbi segítségért is ötlettel, javaslattal fordulnak a kü­lönböző szervekhez, hívják társulásra még az SZTK-t is. C hogy a visontai határban ezután ne csak a tarka, ^ mosott ruhák vonják magukra az utasak figyel­mét, azért küzdjenek most előadók, technikusok, gyó­gyulni akarók. i.i • Horváth János.- vénymagágyat fel ne dúlja és a i megindult csírának ne ártson. ■ KIKELT NÖVÉNYEK ÁPOLÁSA l Növényeink kikelése után is­- mét használjuk a könnyűboronát,- amely az első ápolási munka mind- a kukoricánál, mind a burgonyá' nál és a borsónál. Azonban vi­gyázzunk arra, hogy ha burgo­nyánk már erősen sorol, akkor fo_ gas helyett sarabolást végezzünk. Ki kell hogy terjedjen figyel­münk a boronálásnál még arra is, ' hogy azt ne reggel végezzük, mert a növény a reggeli órákban erősen törik. SARABOLÁS : A sarabolás célja gyomirtáson • kívül a talaj tetején az aprómor- ' zsás takaróréteg megteremtése. A ■ sarabolást általában egy-két cen- : ti mélyen, mindig csak sekélyen ■ végezzük. Ennél mélyebb sarabo­■ lásra csak hidegebb természetű,1 kötöttebb, vízzel telített talajon, csapadékosabb tavasszal lehet szükség. Ilyenkor a mélyebb sa' rabolással fokozzuk a talaj, légjár­hatóságát, ez elősegíti a felesleges víz elpárolgását és a talaj felme­legedését. Ha erősebb záporeső nyomja meg a talajt, vagy a gyo- mosodás újból megindulna, ismét sarabolásra van szükség. A sara­bolást végezhetjük sarabolókapá- val, továbbá fogatos, vagy gépi ka­pákkal. | EGYELÉS Az egyelést a növény fejlődésé­nek megfelelően mindig korán és gyorsan végezzük. A kukoricát 4—• 5, napraforgót 4, mákot 3—4 leve­les korban egyeljük megfelelő nö* vénytávolságra. Általános hiba,- hogy a rovarkártevőktől való fé­lelem, még inkább a nemtörődöm­ség folytán ezzel a fontos munká­val sokszor megkésünk. A későn egyelt növények felnyurgulnak^ nyúlfülű növények fejlődnek,1 amelyek a kiegyelés után, környe­zetüktől megfosztva, hosszú ideig a talajon elfekszenek és csak na­pok múlva térnek magukhoz. KAPÁLÁS A kapálást általában sekélyen végezzük (4—6 cm), kivéve a ré­patő körüli mélykapálást. A mély­kapálással feleslegesen szellőztet­jük a talajt és fokozzuk a párol* gást. Annyiszor kapáljunk, ahány­szor azt a talaj és a növények megkívánják. Ezért a kapálások számát előre meghatározni nem lehet. Száraz időben kevesebbszer, nedves időben többször kell ka­pálni. Többszöri kapálással bizto­sítani tudjuk a több termést. Kovács János, a kaposvári járási tanács főagronómusa. Az őszi budapesti mező­gazdasági kiállításon résztvehet bármely állami gazda­ság, gépállomás, termelőszövetke­zet, egyénileg dolgozó paraszt, ha valamely növényféleség termelésé­ben, vagy az állattenyésztésben ki­váló eredményt ér el. Megyénk­ből is már számosán jelentkeztek, akik részt akarnak venni a kiállí­táson. A kastélyosdombói Felsza­badulás tsz pl. öt növényféleség­gel és tenyészállatokkal kíván résztvenni a kiállításon. Törökkop* pány községből mintegy hat egyé, nileg dolgozó paraszt, köztük Bártfai János tenyészbikákat akar felvinni a kiállításra. A Sidol minőségi romlásáért felelősségre vonják a Tisztaság Szappan- és Mosóporgyár vezetőit Az utóbbi hónapokban a dolgozó asszonyoknak igen sok bosszúságot okozott a Sidol femtisztító használa­ta. Hiába dörzsölték vele a tisztítás­ra szánt tárgyakat, nem fényesített. A Minőségvizsgáló Intézeti szakértők megállapították, hogy az utóbbi idő­ben a Sidol minőségében 25—30 szá­zalékos romlás következett be. A Bu­dapesti Tisztaság Szappan- és Mosó­porgyár felelős vezetői szem elől té­vesztették a kormányprogramm cél­kitűzését: »Jobb minőséget a dolgo­zóknak«. Az ügyészség a gyár vezetői ellen a bíróság előtt vádat emelt. 3

Next

/
Thumbnails
Contents