Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

Vasárnap, 1954 május 36.

SOMOGYI NÉPLAP '

A Magyar I>«lg©*«k Pártja III. kongresszusa

(Folytatás a 4. oldalról.) ‘

szerteágazó tevékenységének terén, úgy ahogyan azt a feladatok megkövetelnék.

A helyi tanácsait munkájában tapasztalható fogyatékosságok nem utolsósorban a kritika és önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egyben a pártszervezetek politikai nevelőmunkájának fogyatékosságaira is mutat. A helyi tanácsok kommunista, vagy pártonkívüli tagjainak még nem vált mindennapi életszükségletükké, munkájuk szerves részévé a kritika és önkritika és a tömegek részéről jövő bírálat gyakran süket fülekre talál náluk.

Helyi tanácsaink vezetői mindinkább megszokták, hogy a tömegek ellenőrzése és bírálata nélkül dolgozzanak, ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsüléséhez, a bírálatnak és önbírálatnak a helyi tanácsok munkájából való kiküszöböléséhez vezetett. Ezzel háttérbe szorult az alulról jövő kezdeményezés, a hibák, bajok jelzése is. A helyi tanácsok vezetői között nem kevesen vannak, aikik ritkán mennek a tömegek közé, mert bizony ott felvetik a kérdéseket, amit aztán nem igen lehet válasz nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy helyi tanácsainkat elég gyakran igazságtalan bírálat éri. Egyes minisztériumok, főképpen a begyűjtési és földművelésügyi minisztérium részéről a végrehajtó bizottságokkal szemben gyakorolt bírálat nem ritkán elfogult ledorongolássá vált, ami nem segítette elő a helyes és igazságos bírálat szellemének kialakulását.

Bármilyen jó határozatot hozunk is, mégolyán helyes intézkedéseket foganatosítunk is a helyi tanácsok és az államigazgatás kérdéseinek megoldására, önmagukban csak előfeltételét teremti meg ennek. A problémák megoldása a kádereken múlik, azok döntenek el mindent.

Az általános fejlődés, a szocializmus építése, a dolgozó tömegek növekvő igényei fokozottabb követelményeket támasztanak a tanácsok munkájával, főképpen azok vezetőivel szemben. Tanácsaink káderpolitikájára ez kettős feladatot hárít. Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hathatósabban a tanácsi dolgozók politikai és szakmai képzéséről, általános műveltségük növeléséről, önállóságuk és vezetőkészségük fejlesztéséről. Ugyanakkor a itanácsszervek munkájába messzemenően be kell vonni az értelmiségieket, az egyetemekről és főiskolákról kikerülő fiatalságot, teret kell

Azok az új és nagyszerű feladatok, amelyek az új szakasz célkitűzéseiből fakadnak, legyenek azok gazdasági, igazgatási, vagy szociáliskulturális feladatok, csaknem minden területen a helyi tanácsokon keresztül, vagy azok közreműködésével válnak valóra. A párthatározat és a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítása a tanácsok helyes vagy helytelen, jó vagy rossz munkáján múlik, azon-, hogy a jó és helyes határozatok vájjon ugyanolyan jól és helyesen kerülnek-e kivitelre.

Helyi tanácsainknak, azok vezetőinek és dolgozóinak fő figyelmüket azokra a döntő feladatokra kell összpontosítani, amelyek az előttünk álló időszakban pártunk politikájának homlokterében állanak: a lakosság életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, az állami fegyelem és állampolgári 'kötelességteljesítés megszilárdítására és az osztályellenség elleni fokozottabb harcra.

A lakosság életszínvonalának emelése érdekében helyi tanácsainknak fő figyelmüket a helyi ipar és helyi erőforrások fokozottabb fejlesztésére és felhasználására kell fordítaniok.. A lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a tanácsoknak nagyobb gondot kell fordítani a helyi szövetkezeti- és magán- 'kisipar és kiskereskedelem munkájára, az áruellátás megjavítására. Nagy figyelmet kell fordítani a javító és szolgáltató üzemek működtetésére, hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a lakosság igényeit.

engedni képességük kifejtésének a maguk szakterületén. Fontos feladatnak kell tekinteni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a tanítók, agronómusok, orvosok, mérnökök és a falusi értelmiség más rétegei képviselnek, a helyi tanácsok munkáján keresztül népi demokratikus rendszerünk szolgálatába állítsuk. Külön gondot kell fordítani a tanácsi vezetők politikai oktatására, ami elsősorban a párt feladata. Minél magasabb a párt- vagy állami munka területén működő funkcionáriusok politikai képzettsége, marxista—leninista felkészültsége, annál jobbak és hatékonyabbak munkájuk eredményei és megfordítva, minél alacsonyabb a képzettségük és fel- készültségük, annál valószínűbbek a bajok és a kudarcok a munkában.

A tanácsszervezet megszilárdításának, munkája és ügyintézése megjavításának rendkívül fontos része a tanácsapparátus dolgozóinak szakmai továbbképzése.

Több önbizalomra, tettvágyra, kezdeményezésre van szükség. A tanácsi vezetőknek, ha kommunisták, számot kell vetniük azzal is, hogy azon a helyen, ahová őket a nép bizalma, felsőbb állami vagy pártszervek állították, hogyan állják meg a helyüket, hogyan tesznek eleget rájuk bízott feladataiknak, hogyan hajtják végre a kormányrendeleteket, a törvényeket, a párthatározatokat. A helyi tanácsok (vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok VB-el- nökeinek a legszorosabb és közvetlen kapcsolatokat kell megteremteniük a néppel és ezt biztosítaniok kell a helyi tanácsok egész szervezetében és munkájában felülről lefelé.

Állandóan figyelemmel kell kísérniük, milyen visszhangra találnak a kormány intézkedései, amelyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azokat, milyen észrevételek hangzanak el, mit helyeselnek, mit kifogásolnak. Ne tévesszék össze az alulról jövő bírálatot, észrevételeket, vagy figyelmeztetéseket, ellenséges elemek rossz szándékú akadékoskodásával. Csak így tudják feladatukat megvalósítani, munkájukkal, intézkedéseikkel nap mint nap újra és újra | megnyerni a széles néprétegek bizalmát.

A három és fél esztendő, ami helyi tanácsaink mögött van, e tekintetben sem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalatokat szereztek, mellettük újak nőttek ki, akik pártunk irányításával, jó felkészültséggel, szívvel-lélekkel szolgálják dolgozó népünket az állami munka területén.

Szélesíteni kell a tanácsok község- politikai tevékenységét, fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, valamint a szociális és kulturális intézményeket, jobban fel kell karolni az egyéni kezdeményezést, bátrabban kibontakoztatni a tömegek aktivitását a községpolitika terén, az állandó bizottságok közreműködésével, a költségvetés alapján kitűzött tervfeladatok végrehajtására.

Pártunk Központi Vezetőségének múltévi október 3-1-i ülésén hozott határozata megállapította, hogy Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése, egész fejlődésünk és második ötéves tervünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése, Olyan célkitűzés ez, amelyet megvalósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésével lehet. A mezőgazda- sági termelés fejlesztésére irányuló intézkedések végrehajtása, a határozatoknak helyi viszonyokra való alkalmazása — a megyei, járási és községi tanácsok feladata. Ehhez a tanácsok népművelési szerveinek is nagyarányú segítséget kell adniok a parasztság körében végzett felvilágosító munkával és a néptömegek mozgósításával. Helyi tanácsainknak messzemenően fel kell karolniok a dolgozók helyes kezdeményezését, javaslatait. Fel kell támiok és fel is kell használniok az összes helyi lehetőségeket és erőforrásokat, fejleszteniük kell a munkaversenyt. A termelési bizottságok szervezésével és működésével a falu legjobb erőit a mezőgazdasági termelés fejlesztésének szolgálatába tudják állítani. E téren községi tanácsaink máris kiváló eredményeket értek el. Olyan

tömegerőket mozgósítottak a párt- j és kormányhatározat megvalósításá- j ra, amelyekre rég nem volt példa. Pártunk új politikája nagy lendületet és kedvet adott a munkának, ami tanácsaink számára széles lehetőségeket adott a helyi lakossággal, a dolgozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bizalom megteremtésének. E feladatok dandárja azonban még hátra van. Helyi tanácsainknak a rendkívül kedvező helyzetet felhasználva, teljes lendülettel és lelkesedéssel kell a szerteágazó mezőgazdasági feladatokat végezni. Tanácsainknak, vezetőinknek és dolgozóinknak becsületbeli ügye legyen a mezőgazdasági termelés fejlesztése.

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres végrehajtása a tanácsok minden tagozatában, a megyei, járási és községi tanácsokban egyaránt, megköveteli a mezőgazdasági szakigazgatás és vezetés megerősítését szakképzett erők bevonásával, vagy átcsoportosításával. Döntő a járási tanácsok ilyen irányú megerősítése, elsősorban a mezőgazdasági osztályok szakmai színvonalának emelése, a gépállomások munkájának megjavítása.

A mezőgazdasági termelés fejlesztése terén a tanácsok másik felelősségteljes feladata a mezőgazdaság megsegítésére vidékre irányított szakemberek: agronómusok, mérnökök, szakmunkások megbecsülése, munkafeltételeiknek biztosítása, megfelelő életkörülmények megteremtése, szociális és anyagi -helyzetük megjavítása.

A mezőgazdasági termelés általános fejlesztése mellett helyi tanácsainknak nagy figyelmet kell fordítaniok a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása és fejlesztése a tanácsi munkában igen fontos feladat. Különösen a járási tanácsokra hárul fontos szerep a termelőszövetkezetek megsegítése, jövedelmezőségük növelése és a termelőszövetkezetek megvédelmezése terén az ellenség bomlasztó törekvéseivel szemben. Tudatosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmének szükségességét és a munkafegyelem megszilárdítását. A termelőszövetkezetek önállóságának szem előtt tartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részéről fokozottabb és szakszerűbb segítséget kell adni a termelési, pénzügyi és költségvetési tervek előkészítésében és összehangolásában. A helyi tanács tagjainak állandó és eleven kapcsolatot kell tartaniok a termelőszövetkezetekkel, érezzék felelősségüket azok munkájáért. Különösen a gyengébb termelőszövetkezetekről való mindenirányú gondoskodás, velük való fokozottabb törődés legyen járási tanácsaink fontos feladata.

Államhatalmi és igazgatási szerveink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mellett az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés szigorú megkövetelésén alapul. A szocialista törvényességnek abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden állami és társadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül és pontosan megtartja és megtartatja a népi demokratikus állam törvényeit és egyéb jogszabályait. Népi demokráciánkban ennek meg is vannak a biztosítékai. Az egyik: a dolgozó tömegek széleskörű részvétele az állami munkában, a hatalom gyakorlása és a közigazgatás terén egyaránt.

A másik biztosítéka az, hogy nálunk és általában a népi demokratikus országokban a törvények és egyéb jogszabályok nem a lakosságra kívülről rákényszerített szabályok, hanem a lakosság túlnyomó többségének akaratát feiezik ki és megfelelnek a dolgozók érdekeinek, hisz a törvényhozói hatalmat is közvetlenül a nép gyakorolja központi és helyi szervei útján. A törvények pontos végrehajtása szigorú állami fegyelmet követel. Ezen a téren komoly lazaságok tapasztalhatók a helyi tanácsok vezetőinek és alkalmazottainak munkájában. Laza állami fegyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvényesség. Itt a bajok gyökere. Amíg a tanácsi vezetők és alkalmazottak személyükben nem teljesítik törvényes kötelezettségeiA tanácsok felcdatai

két, addig másokkal sem tudják a törvényeket betartatni! És ha az. állampolgári kötelezettségek betartása terén komoly hiányosságok vannak, főképpen ebben leli magyarázatát. Az állami fegyelem lazasága egész tanácsapparátusunk leggyengébb oldala. Szilárdan állhat-e a tanács a szocialista törvényesség alapján ott, ahol, mint a szabolcsmegyéi Tisza- bercel községben, az egész tanáesap- parátus hátralékos?! Vagy a tiszafüredi járásban, ahol nyolc község közül az első negyedben öt községben maga a VB elnöke is hátralékos volt? Szolnok megyében se mutatkozik meg a tanácstagok példamutatása a. törvények betartása terén. A szolnoki járásban a végrehajtó bizottsági tagok közül 587 fő van beadásra kötelezve. Közülük eddig 259-en nem teljesítették az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. Lehet-e törvényesség ott, ahol ilyen laza az állami fegyelem? Nem lehet. Ott csak törvénytelenség lehet, akár lazaság, akár túlkapás formájában. Az eltévelyedéstől, a lazaságoktól és túlkapásoktól a szigorú állami fegyelem óvja meg helyi tanácsaink vezetőit és dolgozóit egyaránt. Más valamiféle csodaszer nincs. Ezért helyi tanácsaink és egyéb állami szervek munkájában az előttünk álló legfontosabb feladat az állami fegyelem megszilárdítása. (Taps.) Az egész állami munkában ez az a döntő láncszem, amelyet megragadva, tanácsaink munkájában is minden gyengeséget kiküszöbölhetünk, államhatalmunk tekintélyét növelhetjük.

A helyi tanácsok elsőrendű feladata teljes mértékben, a jogok és kötelességek terén egyaránt, érvényt szerezni a törvényeknek, az állami, társadalmi élet és gazdasági élet minden területén. A tapasztalat azt mutatja, hogy helyi tanácsainknál a törvényesség tekintetében, a törvények alkalmazása és betartása terén komoly bizonytalanság uralkodik, főképpen az állampolgári kötelességteljesítés megkövetelése terén. A törvényességet egyoldalúan értelmezik, mégpedig úgy, hogy csak a törvényadta jogok biztosítására törekednek, míg a törvényes kötelezettségeket nem követelik meg, a törvények előírásait és a mulasztásért járó büntetést nem alkalmazzák, amit főképpen az adófizetés és a begyűjtés terén mutatkozó lemaradás mutat világosan. Helyi tanácsaink vezetőinek, felelős funkcionáriusainak és beosztottjainak egyaránt tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása során elkövetett túlkapás törvény- sértés, hanem az állampolgári kötelességek teljesítésének elmulasztása is törvénysértés, ami ellen nem kisebb szigorral kell fellépni, mint a túlkapások ellen. (Taps.) A bizonytalankodás után most már ideje helytállni a törvényesség védelmében, az államhatalom tekintélyének megszilárdításában.

Tudni kell, hogy a törvények betartásának megkövetelése nem gyengíti és nem rontja a tanács és a dolgozó tömegek viszonyát és kapcsolatait, hanem erősíti a tanácsokat, javítja a tanács és a nép viszonyát, növeli az állam tekintélyét. Gyenge, laza és bizonytalankodó államszerveknek nincs tekintélyük a dolgozó tömegek előtt, ez tanácsszervezetünk alá- ásásának egyengeti az útját. Dolgozó népünk, a1 falun pedig dolgozó parasztságunk zömét nem a lazaság, hanem a törvények igazságos, de szigorú alkalmazása állítja helyi tanácsaink mellé. A nép igazságszeretete ezt követeli a tanács vezetőitől és dolgozóitól. A tanácsba, annak igazságos és törvényes működésébe vetett bizalmat semmi sem gyengítheti meg jobban, mint tanácsszerveinknek és dolgozóinknak a törvénytelenségek előtti meghátrálása, ha sze- methunynak a kötelesség teljesítésének elmulasztása felett.

A tanácsi apparátusban az állami fegyelem megszilárdításának — ami előfeltétele a törvények igazságos, de szigorú alkalmazásának — egyik fontos követelménye, hogy a tanácsi vezetők és beosztottak is, az érdekelt lakosság is jól ismerjék a törvényerejű rendele- teket, a minisztertanács határozatait, a minisztériumok által szakterületükre kiadott jogszabályokat.

Ennek érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell folytatni a lakosság körében a dolgozókat érintő rendelkezések népszerű megmagyarázására. Kötelezővé kell tenni a tanácsi vezetők és alkalmazottak számára a tanácsok munkáját érintő jogszabályok és utasítások pontos ismeretét, beható tanulmányozás és feldolgozás útján. Rendszeresíteni kell a kis- gyűléseken élőszóban történő jogszabálymagyarázatot.

A tanácsoknak, mint helyi hatalmi szerveknek, a demokratikus, hazafias népi erők élén, éberen őrt kell állniuk népi demokratikus rendszerünk és annak vívmányai védelmében. Az osztályellenség — a horthysta világ levitézlett úrai, a régi népelnyomó rendszer lakájai, a kulák — kapitalista elemek még bomlasztanak, még ártanak. Velük szemben a tanácsoknak mint államhatalmi szerveknek a proletárdiktatúra erejét és szigorát kell szembeszögezni, a szocialista törvényességet, amely üldözi és el- támadását és aknamunkáját. (Nagy taps.) Helyi tanácsaink min- denekfelett álló feladata: népi demokratikus rendszerünk védelmében szilárdan helytállni.

Helyi tanácsaink széles demokratizmusa jut abban kifejezésre, hogy titkos szavazással, közvetlenül maguk a dolgozók választják. A tanácsok és a választók kölcsönös viszonyának alapja' az a bizalom, amellyel a nép a maga küldötteit a tanácsok választott szerveibe, a hatalom és igazgatás irányítására vezető helyre emelte. A tanácstagság nagy megtiszteltetése annak, akit arra a nép érdemesnek tart. Becsülettel rászolgálni a választók bizalmára minden tanácstag első kötelessége. A helyi tanácsok tagjainak választása 1950 októberében volt. A megválasztott tagok alkotmányunkban lerögzített, megbízatási ideje az idén októberben lejár. Tanácsainknak, vezetőinek és tagjainak tehát újra a nép elé kell majd állniok és számot kell adniok munkájukról. Dolgozó népünk igazságos bírálata majd ítéletet mond munkájuk felett. A helyi tanácsi választás nagy esemény népünk életében, előkészítése hatalmas és sokoldalú felvilágosító és szervező, társadalmi és politikai munka, melynek elvégzése helyi tanácsaink legnagyobb feladata lesz az előttünk álló hónapokban. A tanácsválasztásokra a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdításán^, a tanácsi szervezet megerősítésének újabb eredményeivel kell felkészülni és a választásokat a népfront jegyében győzelemre vinni.

Helyi tanácsaink három és fél esztendős működésük során munkájuk megannyi hiányossága ellenére, hatalmas utat tettek meg az államépítés terén. A kongresszus eredményeképpen most új fejezet nyílik tanácsszervezetünk fejlődésében, melynek első fontos állomása a tanácsválasztás lesz. Megszabadulva a hibáktól és hiányosságoktól, tapasztalatokkal gazdagabban, minden eddiginél eredményesebben viszik előre tanácsaink az államügyek intézését. Az új szakasz új politikája nagyszerű feladatok elé állítja államigazgatásunkat, helyi tanácsainkat. Erőt ad tanácsainknak az, hogy mögöttük sorakozik fel dolgozó népünk, s hogy olyan szilárd társadalmi és politikai alapra épülnek, mint a munkás-paraszt szövetség, amely valóságos megújhodását éli át.

Pártunk előtt álló legnagyobb feladat a népi demokrácia állami szerveinek mindenirányú megerősítése, a munkás-paraszt hatalom megszilárdítása. Ezen fordul meg pártunk egész politikája.

Pártkongresszusunk határozatai megadják azokat az irányelveket, amelyeket következetesen meg kell valósítani a tanácsi munkában. Ezen a téren rendkívüli feladatok várnak helyi tanácsaink vezetőire és munkatársaikra. Lelkesítse, buzdítsa őket az a tudat, hogy a helyi tanácsok munkájának megjavításával hatalmas lépést te(Folytatás a 6. oldalon.)

5