Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-23 / 96. szám

Péntek, 1954 április 23. SOMOGYI NÉPLAP A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének jelszavai május 1-re 1. Éljen május elseje, a proletár­nemzetköziség harcos ünnepe, a bé­kéért küzdő népek hatalmas sereg­szemléje! 2. Dicsőség a világbéke, a szabad­ság legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetuniónak! Éljen és virágozzék a Szovjetunió népei és a magyar nép megbontha­tatlan barátsága! 3. Éljen a világ népeinek szüntele­nül erősödő békemozgalma! Éljen a népek közös harca az atom- és hid­rogénbomba betiltásáért! Diadalmas­kodjék a békés tárgyalások eszméje minden vitás nemzetközi kérdés megoldásánál! 4. Forró üdvözlet a testvéri- népi demokráciáknak, amelyek velünk vállvetve munkálkodnak a nép jó­létének emelésén, a szocializmus épí­tésén! 5. Éljen és viruljon a szabad, füg­getlen Kínai Népköztársaság! Dicső­ség a nagy kínai népnek, amely si­keresen harcol népgazdaságának fel­lendítéséért, népi demokratikus rend­szerének szilárdításáért és a népek közötti békéért! 6. Testvéri üdvözlet a szabadsá­gért, a nemzeti egységért, a békéért harcoló hős koreai népnek! 7. Szívből köszöntjük az országuk egységéért, függetlenségéért, demo­kratikus fejlődéséért és a militariz- mus feltámasztása ellen küzdő né­met hazafiakat! Éljen a Német De­mokratikus Köztársaság! 8. Forró üdvözlet az imperialista elnyomók ellen harcoló gyarmati né­peknek! 9. Éljenek az emberiség jobb jövő­jének élharcosai — a béke, a demo­krácia és a szocializmus zászlóvivői — a testvéri kommunista pártok! 10. Éljen hazánk szocialista építé­sének vezető ereje, a népjőlét meg­teremtésének élharcosa, a magyar munkásosztály! 11. Éljen a mezőgazdaság fejleszté­sén, a népjólét emelésén munkálko­dó dolgozó parasztság! 12. Éljen a munkás-paraszt szövet­ség, népi demokráciánk szilárd alap­ja! 13. Éljen a népünk jólétén és bé­kéjén, hazánk szabadságán és füg­getlenségén őrködő Magyar Néphad­sereg! 14. Munkások, munkásnők! Anyag­takarékossággal, az önköltség csök­kentésével, a minőség javításával, a tervek maradéktalan teljesítésével készüljetek a Magyar Dolgozók Párt­jának III. kongresszusára! 15. Mérnökök, technikusok! A mun­kásokkal vállvetve szüntessétek meg az ipari termelésben a lemaradást, biztosítsátok az első félévi terv ma- radéktajan teljesítését! 16. Bányászok! Széncsaták hősei! Adjatok több és jobb szenet a hazá­nak! Tervetek túlteljesítésével ké­szüljetek május 1 méltó megünnep­lésére! ; 17. Kohászok, hengerészek! Telje­sítsétek terveiteket maradéktalanul! Adjatok jobb minőségű acélt és va­sat a népgazdaságnak! 18. Vas- és gépipar dolgozói! Adja­tok több és jobb gépet iparunknak, mezőgazdaságunknak, nagy békeal­kotásainknak! 19. Mezőgazdasági gépgyárak dol­gozói! Készítsétek el határidőre, jó minőségben a mezőgazdasági gépe­ket, a terméshozam növelésének, az élelmiszerbőség megteremtésének fontos eszközeit! 20. Könnyűipar dolgozói! Adjatok dolgozó népünknek több, jobb minő­ségű szövetet, cipőt, bútort, háztar­tási cikket! Harcoljatok az anyagpa­zarlás ellen! 21. Gépállomások dolgozói! A gé­pek jó karbantartásával, a tavaszi munkák jó elvégzésével erősítsétek a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetségét! Előre a tavaszi munkák teljesítéséért, a magasabb terméshozamért! 22. Állami gazdaságok dolgozói! Előre a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséért! Adjatok több jóminősé­gű vetőmagot, kiváló tenyészállatot a mezőgazdaságnak, több gabonát, zsírt, húst, tejet a dolgozóknak! 23. Termelőszövetkezeti tagok! Fe­gyelmezett munkával, példamutató gazdálkodással, jó növényápolással előre a magasabb terméseredménye­kért, a jómódú szövetkezeti élet megteremtéséért! 24. Egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok! Végezzétek el időben a tavaszi mezőgazdasági munkákat, vessetek be minden talpalatnyi föl­det! Magas terméseredmények el­érésével előre az egész dolgozó nép jólétéért! 25. Dolgozó parasztok! Előre a vi­rágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! Teljesítsétek példá­san az állam iránti kötelezettsége­ket! 26. Tanítók, tanárok, orvosok! Tu­dományos és kulturális intézmények dolgozói! Alkotó és nevelő munká­tokkal segítsétek elő népünk anyagi és kulturális felvirágzását! 27. Éljenek a népgazdasági tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emeléséért harcoló szak- szervezetek! 28. Munkásifjak és munkásíányok! Dolgozó parasztfiatalok! Értelmiségi és diákfiatalok! Lendületes munká­val, tudásotok szüntelen gyarapítá­sával járuljatok hozzá a népjólét Programm jának megvalósításához! Éljen a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a magyar ifjak és leányok szervezete, a párt segítőtársa! 29. Munkásnők! Dolgozó paraszt­asszonyok! Értelmiségi pályákon dolgozó nők! Szorgalmas munkátok­kal, tehetségetekkel járuljatok hoz­zá gyermekeitek, családotok, az egész nép jólétének emeléséhez! 30. Kereskedelmi dolgozók! Bizto­sítsátok az ipar és mezőgazdaság ter­mékeinek gyors és jó elosztását, se­gítsétek a dolgozók szükségleteinek minél teljesebb kielégítését! 31. Éljen a szocializmust építő ma­gyar dolgozó nép! 32. Éljen dolgozó népünk minden győzelmének szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja! 33. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­jának Központi Vezetősége! 34. Éljen a Magyar Dolgozók Párt­jának III. kongresszusa! 35. Marx, Engels, Lenin, Sztálin diadalmas zászlaja alatt előre a szo­cialista Magyarországért! Több megbecsülés!- az iparból jött szakmunkásoknak! Április 21-én a somogymegyei gépállomások igazgatósága az iparból a falura érkezett szak­munkások, mérnökök részére ér­tekezletet tartott. A megjelent dolgozók elmond­ták, hogy a párt hívó szavára örömmel jöttek a falura dolgozni, hogy gazdag tapasztalataikat hasz' nosíthassák a mezőgazdasági ter­melés fellendítésében. Beszéltek arról is, hogy megérkezésük alkal­mával a gépállomások dolgozói örömmel fogadták, őket és igyekez­tek segítségükre lenni problémáik megoldásában. Valamennyien megelégedettek új munkahelyükkel és legesen végzik feladataikat. 'Többnek közülük már megvan a lakása, s megkapták háztáji földi­jüket is. A mernyei gépállomásról Horváth Róbert esztergályos, Ka­ródról Ambrus József esztergályos örömmel mondta, hogy náluk a legjobb összhang van a régi és az új dolgozók között. Az igazgató elvtárs megérkezésükkor megma­gyarázta, hogy az új dolgozók se­gíteni jöttek. Vannak azonban hiányosságok is, amelyek azt mutatják, hogy egyes gépállomások vezetősége nem törődik az üzemekből jött szakemberekkel, bírálatai" kát nem fogadják el, s engedik, hogy úrrá legyen egyes dolgozók között a féltékenységi hangulat. Több helyen egyáltalán nem törődnek a lakás- és háztáji föld-problémával, sem a községi tanács, de a kaposvári városi ta­nács sem tartja szívügyének ezt a kérdést. Szomorú tapasztalatokról szá_ molt be az értekezleten Mészáros János esztergályos a kaposvári gépállomásról. Elmondta, hogy 30 évet töltött üzemben, s ő is — mint többi társa — örömmel ve­szi ki részét a kormányprogramm végrehajtásából, de úgy érzi, nem olyan bánásmódot érde­mel, mint amilyenben a ka­posvári gépállomáson részesí' tik. Megérkezésekor ugyan örömmel fogadták, de Vinszky János mű­vezető — akit azóta már levál­tottak — a legrosszabb munkapad­hoz osztotta be, hogy így „lejáras. sa“. A termelési értekezletről két társával együtt kiküldte .azzal, hogy „ez rájuk nem vonatkozik“. Amikor a jogos különélési díj el­számolását kérte Szarka Jolán bérszámfejtőtől, azzal utasította el, hogy előbb majd megérdeklődi: 10 vagy 12 forintot lehet-e elszámol' ni naponta. Pár nap múlva ismét felkereste a bérszámfejtőt, aki csak 10 forintot számolt el neki a jogosan járó 12 forint helyett. Mészáros elvtárs kénytelen volt a gépállomás igazgatóságához for­dulni, ahol Nagy Árpád igazgató elvtárs azonnal elintézte ügyét, s azóta már megkapta a különböze- tet. Vittman József, a kaposvári gépállomás igazgatója ezért meg­haragudott Mészáros elvtársra. Vájjon mit szólna Szarka Jolán bérelszámoló és Vittman elvtárs, ha őket rövidítenék meg járandó­ságukban? Panasz van a gépállomás üze­mi konyhájára is. Előfordul, hogy a leveshez nem adnak kanalat, s az is, hogy órá­kig kell várni, amíg megkapják az ebédet. A balatonkiliti gépállomásnál Czár Gyula esztergályost úgy akarták „lejáratni“, hogy adtak neki esztergályozásra egy tengelyt, azonban a méretet nem közölték vele, azzal, hogy majd a szerelők ráhúzzák a csapágyat. Természe­tesen a tengely nem sikerült, mire egyesek azt hangoztatták, hogy ő nem ért munkájához. A párttag­gyűlésen ezt szóvátette, s kérte a kommunisták segítsé­gét. Azóta megváltozott a helyzet. j- Szilárd elhatározásom, hogy nem veszekedéssel, hanem a dol­gozók nevelésével, segítésével har­colom ki a gépállomás dolgozóinak bizalmát, megbecsülését — mond­ta. • Igaion úgy akarták megnehezí­teni az újonnan érkezők helyze' tét, hogy amikor kijavítottak egy erőgépet, az olajozócsövet zsírral betömték, a csapágy így nem ka­pott elegendő olajat és kiolvadt. Bindlinger Dezső esztergályos ar­ról is beszélt, hogy a gépállomás igazgatója, Mihályi Sándor, Király Lajos párttitkár és Borbély József főgépész állandóan vitatkoznak, ahe­lyett, hogy a gépállomás mun­kájának megjavítására töre­kednének, pedig a tavaszi kampány megkez­dése óta szinte kibérelték a hátul kullogok helyét. A munkafegyelem lazaságát mutatja, hogy Pót Elek főkönyvelő és Borbély József fő­gépész engedély nélkül mentek el Budapestre teherautóval alkatré­szekért. Ezek' a hiányosságok arra fi' gyelmeztetnek, hogy ideje már rendet teremteni az ilyen gépállomásokon. Elsősorban a munkafegyelem meg­szilárdítása a legfontosabb. A vezetők törődjenek a város­ból jött szakemberekkel, segítsék elő, hogy azok zavartalanul dol­gozhassanak. Felvilágosító munká­val szüntessék meg az egyes dol­gozókban meglévő féltékenységi hangulatot, küszöböljék ki a ve­szekedést. Jó munkaszervezéssel, irányítással azon legyenek, hogy a gépállomások minden dolgozója si­kerrel vegye ki részét a többter­melésért folyó nagy csatából. A községi tanácsok több gondot for' dítsanak arra, hogy a falura jött szakemberek minél előbb lakáshoz és háztáji földhöz jussanak. A Siófoki Sütőipari Vállalat dolgozói a még jobb kenyérellátásért fi barcsi eltöröl készülődése az április 25-i, vasárnapi fémgyűjtésre A DISZ járási bizottsága Barcson 400, a járásban 1500 úttörő és DISZ- fiatal mozgósítását végezte el. A Vörös Csillag termelőszövetkezet drávaerdőpusztai üzemegységében Sárközi Gyula tanító vezetésével az úttörők 22-én délelőtt 580 kg vasat, 30 kg színesfémet gyűjtöttek. 22-én délután a MÉH megjutalmazta a legjobb barcsi úttörőket. Utána if­júsági fémgyüjtő-ankét és filmbe­mutató volt. Az élelmezési cikkek közül leg­fontosabb a kenyér. Nagy útja van a kenyérnek, míg eljut a dolgozók asztalára. A gabona megtermelése után jelentős áldomás a kenyér­sütés, mert itt dől el, hogy a ki­válóan termesztett gabonából idő­ben és jó minőségben készíti-e el a kenyeret a sütőipari vállalat. A dolgozók sok mindent azon mér­nek le — s jogosan —, hogy időben megkapják-e a jóminőségű kenyeret a szükséges mennyiség­ben. Bizony nem egyszer fordult elő a sütőipari vállalatok hanyag* ságából, hogy a dolgozó parasztok által megtermelt gabonából rossz minőségű kenyeret készítettek. Ennek a hibának a forrása abból is adódott, hogy nem fordítottak kel­lő gondot a kemencék karbaij^ar- tására. Ezeket a hibákat felismerve, a siófoki Sütőipari Vállalat legfőbb feladatául tűzte ki a kemencék korszerű kijavítását, a sütőüzemek számának növelését, hogy ezáltal minőségben és mennyiségben is még jobban biztosíthassa a bala- tonkörnyéki dolgozók és üdülők részére a kenyérellátást. Nem kis jelentősége van az elmúlt negyed­évben elért tervtúlteljesítésüknek, mert ezzel lehetővé vált, hogy 900 mázsa kenyérrel és süteményféle, séggel adtak többet a dolgozóknak, mint amennyit eredetileg tervez­tek. Siófokon, Zamárdiban, Bala- tonszabadiban, Karádon és több helyen, a háború alatt használha­tatlanná vált kemencéket — válla* lásuknak megfelelően — újjáépí­tik pártunk kongresszusáig, s ez­által naponta egy vagon kenyér­rel biztosítanak többet a fogyasz­tóknak. Ez a munka jól halad. Ezt bizonyítja az 1. sz. siófoki üzem, ahol a kemencék átépítése mellett az üzemet korszerű fürdővel, liszt, raktárral és készáruraktárral bőví­tették ki. A 4. sz. üzembe hidro- fon víznyomású vízvezetéket sze­reltek, a balatonföldvári sütőüze" met pedig 140 ezer forint beruhá­zással korszerűsítették, s arra is vigyáztak, hogy a pékségben dol­gozókat ventilátorok védjék a hő­ség ellen. A korszerű üzem, a dol­gozókról való fokozottabb gondos­kodás feltétele a minőség javításá­nak. Még nem olyan régen a ke­nyér mellett csak kétféle péksüte­ményt készítettek; ma már 8 féle süteményben válogathatnak a vá* sárlók, de tervükben ebben a ne­gyedben 15 különféle fajtájú süte­mény készítését vállalták. Az sem közömbös, hogy mikor jut el a jó kenyér és a sokféle sütemény a vá­sárlóhelyekre. A meglévő 2 pár fo­gatot további 4 pár fogattal egé­szítik ki, hogy gyorsabbá és zavar­talanabbá tehessék a szállítást és a vásárlóknak ne kelljen várakoz- niok a friss süteményre. A vállalat célkitűzéseinek meg­valósítását azonban néhány körül" mény akadályozza, s az illetékes szervek nem adnak kellő támoga­tást az akadályok elhárítása érde­kében. Maga a kaposvári Sütő­ipari Tröszt sem nyújt megfelelő segítséget. A vállalat irányító és adminisztratív dolgozóinak nincs irodahelyiségük és a számviteli és egyéb fontos adminisztrációs fel­adatokat emiatt nem tudják elvé­gezni. A siófoki telepen van‘ egy megfelelő épület, amely üresen áll, de a tanács bútorraktárnak utalta ki. Illés László elvtárs, a vállalat igazgatója a SZOT segítsé­gével biztosított egy épületet, mely megfelelő volna arra, hogy napi 100 mázsa kenyér sütéséhez alkalmas sütőüzemet létesítsenek, azonban az illetékes szervek nem adnak megfelelő támogatást ennek kiutalásához. Amikor a vállalat vezetője panaszt tett a kaposvári Sütőipari Trösztnél, akkor a tröszt revizora, Joó elvtárs azzal intézte el, hogy addig ne építsenek ke­mencét, amig nem szereznek iro­dahelyiséget. A kaposvári Sütő' ipari Trösztnek jobban át kellene éreznie a vállalat jelentőségét és több segítséget kellene nyújtania ahhoz, hogy ez a probléma most már haladéktalanul megoldódjék. Orvosolniok kellene azt a hibát is, amit a vállalat megalakításánál el­követtek. A vállalat egyszámláját 640 ezer forint hitellel terhelték és emiatt még ma sincs fe­dezete a vállalatnak arra, hogy a dolgozók részére védő- és munka­ruhákat vásároljanak. Akkor, amikor a dolgozók lelkes vállalásokkal, s azok túlteljesítésé­vel harcolnak a több és jobbmi­nőségű kenyérellátásért, az irányí­tó és a helyi szerveknek nem sza­bad ilyen félvállról venniök a vállalat és a vállalat dolgozóinak problémáit, nehézségeit. Horváth László Nagy terméstöbbletet biztosít a növényápolás A napok óta tartó hideg, időjárás után meleg napsütés járja át a le­vegőt, a földeket és néhány nap elég lesz ahhoz, hogy a kapásnö­vények hajtásai kibújjanak a föld­ből. De velük együtt előbújnak a gyomok is, hogy elvegyék az élte­tő tápanyagot a növényektől. Ezt jól tudják a somogymegyei gép­állomások dolgozói is, éppen ezért alaposan felkészülve várják a nö­vényápolási munkák megkezdését. Az elmúlt esztendőben még nem állt elég növényápoló gép rendelkezésükre, s így nem is tud­ták kellőképpen segíteni a terme­lőszövetkezeteket. Az idén már 30 sorművelő kultivátorral több gép irtja majd a gyomokat a kukori­ca:-, burgonya- és napraforgóföl­deken. Ez azt jelenti, hogy napon­ta 30 holddal több sorközi műve­lést tudnak elvégezni, ami 10 nap alatt 300 holdnak felel meg. A je­lenlegi növényápoló géplétszám­mal naponta 800—900 normálhol­don tudják elvégezni a gyomtala­nítást. Ha a termelőszövetkezetek által elvetett összes cukorrépa, burgonya, kukorica és napraforgó sorközti művelését a gépállomá­sok végeznék el, 10 nap alatt befejeznék a munkát. A gépállomásokon nagy lendü­lettel folynak a szerződéskötések a növényápolásra. A kaposvári gépállomás körzetéhez' tartozó ter­melőszövetkezetekkel 300 hold ka. pásnövény művelésére kötötték meg a szerződést. Ezt megelőzően a mocrfolpln talnis7prkpzpt biztosí­tására még a kikelés előtt egyszer, és utána, amikor még nem tesz kárt a növényben, fogasolást is al* kalmaznak, majd kultivátorokkal végzik a gyomirtást. Már elkészí­tették a menetiránytervet is. A 300 hold növényápolást négy kul­tivátorral egy hét alatt akarják befejezni, ezenkívül a gyomoso- dástól függően, még két alkalom­mal, utoljára nyáron, amikor még a sorok közé lehet menni. Az időben és jóminőségben vég. zett növényápolási munka azt je­lenti majd, hogy a kaposvári gép' állomás körzetéhez tartozó terme­lőszövetkezetek csaknem 500 má­zsával több tengerit, .vagy burgo­nyát takaríthatnak le földjeikről. 3 ,

Next

/
Thumbnails
Contents