Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

Vasárnap, 1954 április 18. Üzemeink jelenük .. j napi munka után csak nagyjából j végzik el a karbantartási munkála- ' tokát. | A PÁRTSZERVEZET vezetősége j kevés gondot fordít a kommunisták j és a pártonkívüli dolgozók nevelésé- j re. irányítására. A pártvezetőségi ta- I gok nagyon ritkán beszélgetnek a j gépállomás dolgozóival. Nem érdek- ! ■ lödnek azok ügyes-bajos dolgairól,' I problémáiról. A pártvezetőségi ülé- , sek és a taggyűlések nem töltik be j feladatukat: vajmi keveset foglal- > koznak a pártépítés kérdéseivel, a J termelés feladataival, a dolgozók * ügyeivel. Súlyos hiba, a pártszerve- i zet életében, hogy nem érvényesül a 1 bírálat és az önbírálat. A kommu- j nisták a taggyűléseken nem mond- j ják el véleményüket a pártélet kér­déseiről, a pártszervezet és a gép-1 [ állomás irányításáról. Nem bírálják ! | a vezetőket fogyatékosságaikért, sok j esetben a taggyűlések után egymás- I nak mondogatják azt, hogy mit kel- j lett volna a taggyűlésen megemlíte- j ni. Ez nagyon helytelen. A taggyűlé- j sek a legalkalmasabbak arra, hogy j a kommunisták, az élcsapat tagjai | bátran, őszintén megmondják észre-! vételeiket, véleményüket, meghány- ják-vessék a pártszervezeti és gaz­dasági kérdések fogyatékosságait. A pártszervezet vezetősége egyál­talán nem számoltatja be munkájá­ról Ferenczi elvtársat, a gépállomás i igazgatóját. A gépállomáson nem J érvényesül a termelés pártellenőrzé- ' se. így aztán nem csoda, hogy a dől- j gozók jogait, a dolgozók megbecsü- j lését, a dolgozókról való gondosko-j dást lábbal tiporják. Hérics elvtárs,' a gépállomás egyik traktorosa a leg­utóbbi fizetéskor mindössze 80 fil­lért kapott, mert az irodai dolgozók ' nem számfejtették a bérét. A gép­állomás vezetősége a téves számfej- ' tés megállapításáig* eljutott ugyan, de a jogosan megdolgozott bér ki­fizetéséről még a mai napig sem ' gondoskodott. A gépállomás körze- ‘ téhez tartozó községekben nincs brigádszállás. A dolgozók az éjsza­kákat, pihenőidejüket kint töltik a - földeken, ázwa-fázva. Csöndör elv- : társ, a gépállomás élenjáró traktoro- i sa a tavaszi kampány megkezdese- | kor egy rossz köpenyt és rossz pony- jvát kapott, azóta sem gondoskodtak | megfelelő ruházatról, holott a gép- I állomás raktárában 10 darab új kö- l peny van. Ugylátszik, ezeket az eső- J köpenyeket is a belső személyzetnek ! tartogatják, mint az előző szállít* i mányt. Mikolós József elvtárs arról j panaszkodott, hogy nincs megszer- , vezve az étkezés, az ebédhozzájára­tásokat is csak szórványosan kapják ■ meg, az is előfordul, hogy egyáltalán mem fizetik ki. Védőitalt, teát, rumot ! még egy esetben sem kaptak, pedig ez a hideg éjszakákra %negjárt voi- jna. A tisztálkodási szereket sem í kapták meg, nincs mosdótál, szappan | és törülköző. | Ezek a tények azt bizonyítják, (hogy a segesdi gépállomás vezetésé- ige vajmi keveset törődik a trakto- i rosokkal, azok munkakörülményei- I vei, : életmódjával. Ferenczi elvtár­sat, a gépállomás igazgatóját senki | sem meri bírálni, mert a bírálatot a legtöbb esetben durván visszauta- !sítja. EZ A HELYZET tűrhetetlen. A pártszervezetnek fel- kell vennie a harcot a gépállomás vezetőinek e helytelen magatartása ellen, harcol­nia kell a dolgozók jogos érdekeiért. A pártszervezet vezetősége állandóan foglalkozzék a kommunisták és a pártonkívüliek nevelésével, mozgó­sítsa őket a napi feladatok végre­hajtására, a tervek teljesítésére. Párttaggyűléseken és vezetőségi ülé­seken a pártélet kérdései mellett foglalkozzanak termelési ügyekkel is, bírálják a gépállomás vezetősé­gét, a rossz munkát végző traktoro­sokat és dicsérjék meg azokat, akik példát mutatnak, becsülettel helyt­állnak kint a földeken. Különösen nagy gondot fordítsanak a termelés pártellenőrzésére. Kónya elvtársnő, a pártszervezet titkára egy pillanat­ra se feledkezzék meg arról: a kom-' munisták nagymértékben felelősek azért, hogy a gépállomás hogyan tel­jesíti tervét, a dolgozók harcolnak-e megfelelőképpen a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásáért. Á kisvasúi nagy feladata IVEM KÖNNYŰ DOLOG teljes ’ egészében bemutatni egy vál­lalni életét, munkáját. Mint ahogy as egyes emberek• életében mutatkoz­nak sikerek, kudarcok, napos és árnyoldalak, úgy vonulnak végig mindezek egy vállalat életében is. Akár vá'lalatról, akár pedig egyes emberekről van szó, az mutatja meg életrevalóságát, belső tartalmát: ho­gyan állja meg a vá’la'at és a kö­zösség érdekében rábízott feladatok­ban. Most pedig nem kisebb dologról van szó, mint arról: a szocializmus építése alatt fokról-fokra, lépésről- lépésre erősebbé formálni az orszá­got, szebbé és gondtalanabbá tenni a dolgozók életét. Vannak akik egy- egy dolgozó, üzem, vagy vállalat munkájában csak a százalékban el­ért eredményeket látják, de tovább nem néznek. Nem látják meg, hogy a százalékot milyen nagyfokú lelke­sedés, mennyi hősiesség, mennyi tett sorozata teszi beszédessé. A Kaposvári Gazdasági Vasutak működése hat évre tekint vissza. Aki megfigyelte ennek a vállalatnak ed­digi munkáját, az láthatja, hogy nem szaladtok el nyomtalanul a vállalat életében eltelt évek. Persze, ezt a „somogyiaknak“ nem könnyű fi­gyelemmel kísérni, mert a Kaposvá­ri Gazdasági Vasutak működése Ba­ranya és Tolna megyére is kiterjed. Azt azonban tudják 'megyénk mun­kásai, dolgozó parasztjai, hogy Ka­posvártól Felsőbogát pusztáig, Dom­bóvártól Inámpusztáig, vagy Csoma- Szabaditól Somogyszi'ig mennyi sok fáradságtól és mennyi felesleges idő­veszteségtől kíméli meg őket a me­netrendszerűen közlekedő gazdasági kisvasút. pÁR ESZTENDŐVEL EZELŐTT jelentős lépés volt ezeken a vonalakon a személyszállítás beve­zetése, hiszen a múltban gyalogszer­rel kellett megtenni az utat annak, aki a vasúttól 15—20 kilométerre fek­vő községek egyikébe akart eljutni. Ahogy életünk szebbé válik, nőnek az igények is. Ma már ezeken a vo­nalakon nemcsak pöfékelő kis mozi donyok, hanem motorosjáratok teszik gyorsabbá, a személyszállító kocsik pedig kényelmesebbé az utazást. A Kaposvári Gazdasági Vasutak még igen fontos feladó,ta az áruszál- H’ás időben történő lebonyolítása. Megyénk egyik büszkeségének, a berki terület meghódításával létreho­zott balaton-nagybereki állami gaz­daságnak hathatós segítséget jelen­tett, hogy a gazdasági vasutak —kü­lönösen az idei szokatlanul nagy tél­ben — odaszállították a takarmányt, s építkezéseikhez /az . épületanyagot. A felsőbogát pusztái állami gazdaság­nak is nagy gondot okozott volna, ha állataik számára nem kapják meg a takarmányt, mivel az idei tél egyes időszakában az országutak járhatat­lanná váltak. Csak így elmondva egyszerűnek lát­szik ezeknek a feladatoknak a vég­rehajtása. Milyen kitartó munkára, mennyi öiletességre és lelkes kezde­ményezésre volt szükség, hogy a vál­lalat derék dolgozói helytálljanak és elvégezzék a rájukbízott feladatokat. A váí'alat egyik-másik üzemfőnök­ségének feljegyzett hősiessége csak egy csepp a tengerben, de ez a csepp visszatükrözi az egész tengert. Még a tél idején sűrű hófúvások bénítot­ták meg a MÁV „nagy“ sínpályáit. Hogyne borította volna el a kisvasút útját is. A dombóvári üzemfőnöksé­gen tudták, hogy nem várhatnák ad­dig, amíg a hó elolvad és szabaddá vélik a pálya. Nem állhat le a for­galom, mert az emberek, akik utazni akarnak, bíznak a kisvasúiba és igen fontos, hogy időre, megérkezzék a várt szállítmány is. Az üzemfő­nökkel, Matyo’a Pé'er elvtárssal az élen megbirkóztak a hóval és rövid, idő múlva vidáman nézlek a távozó kisvonat után. A lepsényi főnöksé­gen Széchenyi András motorvezető elvtársat sem szépszóval, sem erélyes hanggal nem tudták e’hívni szolgá­lati helyéről mindaddig, amíg jár- ha*óvá nem tették a kisvasúti síne­ket, JJAZANK BÜSZKESÉGE az épü- lő Komló. A komlói bánya mélyebben fekvő részein többször előfordul öngyulladás. Márpedig sok szén menne veszendőbe, ha kellően nem védekeznének az öngyulladás ellen. Az öngyulladás elfojtásához nélkülözhetetlen a hirdi homok. Azért építette meg a BetonútépVő Vállalat „rekordidő alatt“ a Hird— Komló közötti gazdasági vasútvona­lat, hogy időben kéznél legyen a szén „meg mentő je“, a hirdi homok. A gyorsan elkészített sínpályákon kívül semmi más nem biztosította a gazdasági vasút működését. A gőz- mozdony víz nélkül olyan, mint az ember levegő nélkül, [gaz, hogy út­szakaszonként leállítottak rögtön­zött víztartó'yokát, de a kemény tél­ben ezek befagytak. A kötelezettség- érzet, a nagy cél tudata és a gazda­sági vasút dolgozóinak leleményes­sége legyőzte ezt taz akadályt is. Tüzet raktak a tartályok körül, fel­törték, felolvasztották a jeget, majd hőről ózható benzinmotor-szivattyút vittek, magukkal és a jég alól szív­ták fel a vizet, hogy időben Komló­ra érjen a homok, mert ezzel szenet mentenek. A TERV TELJESÍTÉSE nemcsak ** egy vállalat érdeke. Az egyik vállalat terve valamennyiével kap­csolódik és összeolvad a jólétért és felemelkedésért folytatott közös munkában, s eggyé forr a közös eredményekben. Ez a felismerés ve­zette azokat az újtípusú, harcos em­bereket, akik magabiztosan és szi­lárd hittel küzdöttek tervük teljesí­téséért. A vállalat do'gozóinak a zöme így gondolkozott és ezért dol­gozott. Eredményüket nem csökken­tik htok az üzemrészek, üzemfőnök­ségek, amelyek nem tettek meg min­dent e, nemes cél eléréséhez. Sem a maga, sem pedig a vállalat dicsősé­gére nem válik a kaposvári üzemfő­nökség 90 és a magyarbolyi üzemfő­nökség 49 száza’ékos tervteljesí'ése. Bizonyára nem gondoltak a hirdiek, a ha’at on fenyvesiek, vagy a dombó­váriak, hősies küzdelmére, amikór belenyugodtak tervelmaradásukba. Hogy mennyire nem gondoltak rá. azt a kaposvári üzemfőnökség pél­dája bizonyítja a legjobban. Amikor a hirdiek a szénért harcoltak, a ka­posváriak kilökték a vágány mellé « szénnel megrakott, üzemképtelen­né vd’t kocsikat és hagyták, hogy a té'i időszak alatt a szén lassanként elkallódjon és a kocsik javítatjanul heverjenek ott. Ha mindezek nem így történnek. akkor a, Kaposvári Gazdasági Vasutak Vállalatának nem kellene pirulnia az első negyed­évi 19 százalékos terv1 emaradás miatt. PERSZE EZ NEM JELENTI * AZT, hogy ahol ma a jóltelje- sífök vannak, holnapra nem lehetnek ott a tegnap még elmaradók is. A válla’at hatéves múltja és az élen­járók példája tervük teljesítésére kötelezi az elmaradókat, hogy vala­mennyien felemelt fejjel ünnepelhes­sék. pártunk III. kongresszusát. HORVÁTH LÁSZLÓ. A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR dolgozói a pártkongresszus tiszte­letére 162.419 forint értékű válla­lást tettek. Felajánlásukat április 10 ig 70 százalékkal teljesítették túl és összesen 277.524 forint ér­tékben tettek eleget vállalásuk­nak. Az üzem dolgozói most újabb kötelezettségvállalásokat tesznek pártunk III. kongresszusa tisztele­tére. Kiemelkedő Nagy József szta­hanovista öntő-brigádjának fel­ajánlása, aki vállalta, hogy ápri­lis 30 helyett április 24're 104 önt­vényt készít el a kazán felújításá­hoz. Ugyanakkor 100 darab salak­szállító alkatrészt is készítenek er­re az időre. A brigád vállalása csupán munkaórában 1500 forin­tos megtakarítást eredményez. Hasonló vállalást tett az üzem többi dolgozója is. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK kaposvári gépjavító VÁLLALATÁNAK dolgozói hiánytalanul teljesítették felajánlásaikat. Most újabb válla­lásokkal készülnek pártunk III. kongresszusának köszöntésére. Ambrus Rezső sztahanovista esz­tergályos és Lukács József szerelő megfogadta, hogy a pártkongresz' szus napjáig 200 darab tömörítő- tengelyt készít el a NOTEK-min- tájú aratógépekhez. A KAPOSVÁRI FÜTÖHÁZ mozdonybrigádjai a kongresszusi verseny eddigi szakaszában 150.5 tonna szenet takarítottak meg ter­ven felül. Tonnatovábbítási tervü­ket is rendszeresen teljesítik, így például április 7-én 2250 tonna túl' súlyt továbbítottak. Különösen jó munkát végez ezen a területen Miszner Gyula háromszoros szta­hanovista főmozdonyvezető, or­szággyűlési képviselő, Kovács II. János fűtővel, akik 22—132-es gé­pükkel eddig 8.5 tonna szenet ta­karítottak meg terven felül és rendszeresen 80—90 tonna túlsúlyt továbbítanak. Április 4"én, hazánk felszabadulásának 9. évfordulóján például 100 tonna túlsúlyt továb­bítottak gépükkel. A KAPOSVÁRI 3. SZ. mélyépítő vállalat dolgozói a pártkongresszus tiszte­letére vállalták, hogy ebben az év­ben 1 millió forintot takarítanak meg népgazdaságunknak a beve­zetett újításokkal. Eddig 1,090.663 forintos megtakarítást értek el. Ebben az évben 129 újítást adtak be a vállalat dolgozói, ebből 62-őt' fogadtak el és alkalmaznak. Közel 33.500 forint újítási díjat fizetett ki a vállalat a dolgozóknak. Leg­jelentősebb Karolin Márton fő­mérnök, Pallos János főépítésve­zető és Nagyvári János építésve" zető újítása, mellyel 338 ezer fo­rintos megtakarítást értek el. Újí­tásukért 10.284 forint díjat kaptak. A SOMOGYMEGYEI FINOMMECHANIKAI ÉS gépjavító vállalat dolgozói is nagyobb lendülettel fogtak munkához a kongresszusi versenyben, hogy behozzák koráb­bi elmaradásukat. Ennek eredmé­nyeként első negyedévi tervüket 100.3 százalékra teljesítették, de kiemelkedő eredményt értek el a minőség javítása és a;z anyagtaka­rékosság területén is. Rajnai Jenő esztergályos például átlagosan 157.3 százalékot teljesített és több mint 4 ezer forintos megtakarítást ért el azzal, hogy használt hulla­dékanyagokból állított elő új alkat­részeket. Kiemelkedő Szilvási La' jós motortekercselő eredménye is, aki 134 százalékos teljesítménnyel zárta a negyedévet, s 1500 forintos megtakarítást ért el. A KAPOSVÁRI ASZTALOSIPARI KTSZ dolgozói arra tettek vállalást, hogy ebben az évben 15 hálószobabútort készítenek el terven felül. Márciu­si tervüket 152 százalékra teljesí­tették, ami biztosíték arra, hogy beváltják pártunknak tett ígéretü­ket. Példa erre Litz János faesz­tergályos brigádjának 200 százalé­kos teljesítménye, s a kárpitos részlegnél Király Józsefnek, a he­lyiipar kiváló dolgozójának az eredménye, aki minőségi export­munkát végez és tervét is rend­szeresen 190 százalék felett teljesí­ti. A KAPOSVÁRI CIPÉSZIPARI KTSZ dolgozói vállalták, hogy a párt- kongresszus tiszteletére rniríden héten 10 pár cipőt készítenek el terven felül, kiváló minőségben. Ezzel mintegy 100 pár cipővel ad­nak többet Kaposvár város és a megye dolgozóinak. Eddig mintegy 40 pár cipő terven felüli elkészí­tésével járultak adott szavuk' vál­lár av oltásához. Ebben a munkában kitűnt Martin Lajos okleveles sztahanovista, aki átlagosan 273 százalékra teljesíti normáját, de kiemelkedő Hantal János 260, Ke- czeli György 256 és Karsai Lajos, a helyiipar kitüntetett dolgozójá­nak 254 százalékos teljesítménye. A somogyi fém gyűjtök nyomában Április 5-én Somogybán is meg­indult a fémgyűjtés. Az elmúlt 10 nap azt bizonyítja, hogy fiatalok és öregek egyaránt lelkes harcosai e mozgalomnak. Az úttörő-fiatalok és diszisták százai tüntették már ki magukat az idei fémgyűjtésben is. A fiatalok lelkesedése nem is­mer határt, de akadályt sem. Horváth József nagyatádi DISZ' fiatal amint a Rinya-part közelé­ben kutatta a fémhulladékot, egy volt lövészárokból egy délután több mint 100 kg sárgarézhüvelyt ásott elő. Állami gazdaságaink, gépállomá­saink dolgozói és diszistái egy­aránt felismerték a fémgyűjtés fontosságát. Háromfán párosver- senv van az állami gazdaság és a gépállomás között. A gépállomáson hivatalosan befejezték a gyűjtést, s 21 mázsa vasat vittek a MÉH- telenre. Antoni Edit DISZ-titkár azonban tovább mozgósította a fiatal dolgozókat, s elhatározták, hogv április 20_ig újabb 10 mázsa vasat gvüjtenek. Az állami gaz­daságnál Bedenek. János főgápész irányította a- gyűjtést. Az ő mun­katársai idősebb dolgozók, akik azonban fiatalos lendülettel fog­tak munkához, s máris túlszárnyal­ták a gépállomási fiatalokat. 30 mázsa vasat gyűjtöttek, s elfogad­ták a gépállomás versenyfelhívá­sát, azzal, hogy ők nem 10, hanem 20 mázsa újabb vasat visznek a MÉH-nek. 50 mázsa vas két új traktort jelent a népgazdaságnak — mondja Bedenek elvtárs — mi ezzel szeretnénk segíteni a fém' gyüj tőhónap sikerét. A darányi gépállomás dolgozói nemcsak a tavaszi munkákban, járnak élen, hanem a fémgyűjtés­ben is. Hernesz János igazgató és Berkics elvtárs körzeti szerelő se­gíti a diszistákat a' fémgyűjtésben. Ifj. Káplár Lajos, Nagy Imre, Ko­ra László és társaik gondoskodtak arról, hogy minden ócskavas a gyüj tősarokba' kerüljön. Több mint 2 traktor lesz az összegyűj­tött 55—60 mázsa vasból — mond­ja Hernesz elvtárs. Csokonyavisontán éppen mun­kában vannak a fémgyüjtők, ami­kor Danes elvtárs igazgató Palo' vies Jánosné DISZ-titkárral te­repszemlét tart. Eddigi eredmé­nyük 15 mázsa, melyet legalább 40—50 mázsára fokoznak április 25-ig. Erre kötöttek szerződést Gyura elvtárssal, a főgépésszel. Megyénkben egyre fokozódó lendület jellemzi a fémgyüjtőhó- napot. Délsomogy mezőgazda'sági üzemei, mint a fenti példák mu­tatják, becsülettel veszik ki részü­ket a munkából, mert egyöntetű" leg vallják, hegy a fémgyűjtés öregnek és fiatalnak egyaránt megtisztelő kötelessége. 6 <Msauan Törődjenek többet a traktorosokkal a segesdi gépállomáson A SEGESDI GÉPÁLLOMÁS ta­valy büszke tulajdonosa volt az él­üzem címnek. A termelőszövetkeze­tek, az egyénileg dolgozó parasztok mindenütt elismeréssel beszéltek a gépállomás munkájáról, a traktoro­sok tevékenységéről. Tervüket jóval a határidő előtt teljesítették. Ta­valy ilyenkor már számos traktoros volt, aki egész évi tervét teljesítette. Az idén azonban nem ez jellemzi a gépállomás munkáját. Az idén nem születtek olyan kimagasló ered­mények, mint az elmúlt év tavaszán. Pedig az idén sokkal nagyobb fel­adatok előtt állnak a gépállomások, mint az elmúlt években. A segesdi gépállomáson azonban az tapasztalható, hogy nem nagyon gondolkodtak a vezetők ezeken a feladatokon. Minden túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy a vezetők- ) nek fejükbe szállt a tavalyi dicső- j ség, önelégültek lettek. Tavaszi tér- í vüket ezideig 66 százalékra teljesí­tették. A mennyiség még csak vala­hogy emelkedik, de a minőségi mun­kában nem nagyon észlelhető javu­lás, pedig á dolgozó parasztok már több esetben szóvátették a gépállo­más felületes munkáját. Az elmúlt hetekben számos mű­szakkiesés történt. Volt olyan trak­torista, aki egy napot szántott, két- hárorn napot pedig állt, közben a gépét javította. Takács Imre trakto­ros elmondta, hogy a rosszul kijaví­tott érőgépe miatt, amikor a legna­gyobb szükség lett volna a szántás­ra, több mint tíz napot állt. A ta­vaszi kampány elején volt olyan nap, hogy 5—6 gép állt. Egyrésze műszaki hibákból, egyrésze pedig azért, mert műszakváltás idején a traktorosok nem váltották egymást, nem jelentek meg pontosan munka­helyükön. Azokkal a gépekkel sem használták ki a munkaidőt, amelyek | jó állapotban voltak, s lehetett vol­na velük szántani. A gépek gyakori elromlásához nagymértékben hozzá­járul a gépkarbantartások elhanya­golása. Sokkal többet kellene törőd­ni az erőgépek olajozásával és le- zsírozásával. Tűrhetetlen az az álla­pot, hogy egyes traktorosok 8—10

Next

/
Thumbnails
Contents