Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-18 / 92. szám
Vasárnap, 1954 április 18. SOMOGYI NÉPLAP Védekezzünk a fertőző állatbetegségek ellen Mindenki visszaemlékezik, hogy még néhány évvel ezelőtt egyes állatbetegségek milyen óriási károkat idéztek elő. A sertéspestis- és ser- iésorbáncjárvány kipusztította a falu sertéseit, a ragadós száj- és körömfájás megtizedelte a falu szarvasmarhállományát, egy baromfipestisjárvány után alig maradt baromfi a faluban. E nagy pusztítást állatállományunkban a fertőző betegségek okozták. Az állategészségügyi szakemberek az állattenyésztési kormánytervek célkitűzéseinek biztosítása céljából tervszerű munkával, a fertőző állat- betegségek fellépésének megelőzésére fordítják a legnagyobb gondot, toogy ezzel a korszerű eljárással a lehető legkisebb mértékre csökkentsék az állatbetegségek kártételeit. E munka természetesen csak úgy lehet eredményes, ha az összes mezőgazdasági dolgozók együttműködnek, ismerik egymás problémáit és látják a közös, nagy feladatokat. Mindez a siker nélkülözhetetlen előfeltétele. MI A FERTŐZŐ BETEGSÉG? Fertőzőnek, vagy ragályosnak nevezzük az olyan, állatbetegségeket, amelyeket szabad szemmel alig látható (pl. a rühatkák), vagy láthatatlan, parányi élőlények, a baktériumok, a vírusok okozzák és amely betegségek egyik állatról a másikra átragadnak. Ezek a fertőző állatbetegségek tavasszal a mindinkább megélénkülő állatforgalommal, a legelőkre való állatkihajtással együtt szoktak jelentkezni és éppen időszerű, hogy foglalkozzunk azzal a kérdéssel, mily módon léphet fel valamely fertőző betegség és mit ken tennünk e betegségek megelőzése érdekében. A ragályanyag nem a »tavaszi« levegőben van, a betegséget okozó csírákkal más módon kerülnek ösz- szeköttetésben az eddigi egészséges állataink. Behurcolhatjuk a fertőző állatbetegségeket az újonnan vásárolt, talán egészségesnek látszó, de már fertőzött állattal, vagy beteg állattal- A fertőzőbetegségek ugyanis csalk egy pizonyos lappartgási idő elteltével ismerhetők fel; a vásárolt állaton a betegségnek semmi jelét sem látjuk, csak néhány nap múlva tör ki rajta a betegség, amikorra már az egészséges állatainkat is- megfertőzte. Ezért kell minden vásárolt állatot 30 napig elkülönítve megfigyelés alatt tartani, ezért1 nem szabad idegen állatokat átmeneti szállásra istállónkba bekötni. Nemcsak a fertőzött, vagy beteg állattal történhetik a betegség be- hurcolása, hanem az egyes állati nyerstermékekkel is. Nem ritka dolog, hogy a sertéspestissel fertőzött állat húsa, belső szervei, vagy az ezek mosására használt víznek az - udvarra való kiöntése után lép fel i a pestisjárvány; más esetben a fel * nem forralt, lefölözött tej etetése * után a gümőkór, a fertőző elvetélés lép fel sertésállományunkban. A ragályfogó tárgyak közvetítésé- } vei is megbetegedhetnek állataink | az ilyen fertőző betegségekben. A rühös állat fertőzött vakarájával, ke- , féjével átvihetjük a betegséget az s egészséges állatainkra. De ugyanígy ; nagyon sok más betegséget is köz- 1 vetíthet a fertőzött szerszám, takaró, £ tisztítóeszköz, zabostarisznya, itató- ! veder, stb. Közvetítheti a fertőző be- ' tegséget valamely járványos betegség csíráival fertőzött széna, szalma, egyéb szállastakarmány, stb. r Fontos teendő, hogy állatainktól, 8 éspedig nemcsak az istállótól, óltól, ^ de még a gazdasági udvartól is tá- ' voltartsuk az idegeneket, különös- a képpen a kóbor egyéneket. Ez azért fontos, mert ma már köztudomású, n hogy egyes fertőző betegségeknek, n így a ragadós száj- és körömfájás- v nak a legfőb terjesztője a személy-1 forgalom. A kóbor egyének még e egyéb szempontból is lehetnek ragályterjesztők. Elég gyakori eset, t( hogy ezek állati hullákkal, hullaré- T székkel nagy távolságra elhurcolják v a fertőző betegségeket. így fertőz- tek be kóbor egyének a közelmúlt- ^ ban sertéspestissel egy állami gaz- daság, valamint e gazdaság körül a] lévő községek sertésállományát. ai Egészen helytelen eljárás tehát az A elhullott állatok, különösen a ba- r£ romfiak, malacok, süldők stb. el- SÍ ajándékozása ilyen kóbor egyének- °! nek. De ugyancsak ilyen rossz szó- Ul kás az állati hullákat az utcára, ár- ” kokba, patakokba, tóba. folyóba do- n. j hálni. Ha történetesen az elhullott i állat fertőző betegségben szenvedett, j a hullából kikerülő ragályanyag imég messze vidékeken is súlyos járványokat robbanthat ki. HOGYAN KELL, A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ELLEN VÉDEKEZNI? Nyilvánvaló, hogy a vásárolt állatot, még ha egészségesnek látszik is, nem szabad beállítani régi állataink közé, csak egy idő elteltével, amikor megbizonyosodtunk, hogy az új állat nem szenved fertőző betegségben. Nem engedhetjük meg, hogy istállónkban idegen állatot, hacsak rövid időre is, bekössenek. Ne adjunk • állatainknak forralatlanul a különböző tejtermékeket. Ügyeljünk arra, hogy a sertéshús mosására használt víz ne kerüljön a sertés moslékéba. Csak saját itatóvedrünkből itassunk, a közös kutakon való itatást kerüljük stb. A fertőző állatbetegségek megelőzésének egyik igen hatásos eszköze a fertőtlenítés. A fertőtlenítéssel a betegséget előidéző baktériumokat, vírusokat és külső élősködőket az élő szervezeten kívül, a külvilágban semmisítsük meg. Ezeknek a kórokozóknak a megsemmisítését fertőtlenítéssel háziállataink istállójában, a falakon, a jászolban, a vályúkban, a talajban, a vizeletben, a trágyában, a szerszámokon, a takarókon, az állatápolási eszközökön, az állattenyésztési dolgozók ruházatán, a szállítási eszközökön stb. kell elvégezni. A fertőtlenítés helyesen alkalmazva mindig egy fizikai részbői, a tisztogatásból és kémiai műveletekből tevődik össze, amikor külön- j böző baktériumölő szerekkel megsemmisítjük a betegségek okozóit. Ilyen szerek az oltottmész, a faha- mú-lúg, a klórmész. a nátriumhydr- oxid, a krezol, a kreolin, szublimát, lysoform, kénsav, kreot.án, formal- dehyd stb. A fertőtlenítést évenként! legalább kétszer hajtsuk végre ak- j kor is, ha semilyen betegség nem | uralkodott állatállományunkban, i Tartsunk ezenkívül állandóan az istállók, ólak bejáratánál fertőtlenítő- , ládákban fertőtlenítőszert, hogy be- j lépés előtt lábbelink talpát így min- 1 deli alkalommal fertőtlenítsük. Külön foglalkozunk itt a legelők és az állatpásztorok szerepével. Tudjuk, hogy a legeltetés, előnyös biológiai hatásánál fogva, a legalkalmasabb egészséges állatállomány megteremtésére. A legelők kútjainak t környékét azonban rendben kell tar- , tani, a vízállásos területeket el kell ! keríteni, vagy onnan a vizet le kell • vezetni, hogy állatjaink ott parazitás betegségekkel, mételykórral, szőrférgességgel ne fertőződhessenek. Legelőink és a kijáró állatok meg- fertőzőűésének elkerülése végett ragályos betegségben (tuberkulosis, , brucellózis, sertéspestis, sertésor- , bánc, rühösség) szenvedő állatot, de . más betegség legcsekélyebb tünetét mutató állatot sem szabad a pásztoroknak a kijáró csordába befogadni. A fertőző állatbetegségek némelyike ellen hatásos védekezési mód a megelőző védőoltások alkalmazása. Evenként kötelező a sertések orbánc . elleni, a baromfiak pestis elleni, továbbá az ebek veszettség elleni védőoltása. Az állattartók kötelessége, hogy állataikat beolt ássák, mert esetleges hanyagságukkal szándékos okozóivá válnak egy pusztító állatjárvány fellépésének. így csak nemrégiben nyert megállapítást, hogy a baromfifeldolgozó-telepre tyúkpestist hurcoltak be olyan baromfiakkal, amelyeket tulajdonosuk elmulasztott oltatni. Jó védőoltóanyagokkal rendelkezünk a fentieken kívül a sertéspestis, a lépfene, a tetanus, a baromfikolera, a juhhimlő ellen is. Az eredményesebb védekezés érdekében a megelőző oltásokhoz egyes oltóanyagokat a kormányzat ingyenesen bocsát az egyéni állattartók részére az úgynevezett tömegoltási akcióhoz. A hatóságok egész sor intézkedéssel állják útját a fertőző állatbetegségek megelőzésének az állami állatorvosok, felcserek, állátegészség- őrök, utcafelelősök, állategészségügyi felelősök alkalmazásával. Országos akciókat szerveznek a szarvasmarha gümőkór, a fertőző elvetélés (brucellózis), a juhrühösség,' mételykor stb. leküzdésére és felszámolására. Ha a felsorolt óvórendszabályok ’ellenére mégis fellépne valamilyen í fertőző állatbetegség az állatállo- ' mányban, akkor az első és legfontosabb teendője az állattartónak, hogy azt azonnal, minden késedelem nélkül bejelenti a községi, városi tanács- j nak és ezzel egyidőben a beteg, I vagy gyanús állatát a többi állattól elkülöníti, hogy a hatóság a további intézkedéseket (helyi zárlat, községi • zárlat stb. elrendelése) nyomban megtehesse a betegség elfojtására és helyhezkötésére. Dr. Kádár János városi állatorvos A JÁNOS VITÉZ“ BALA TONKILITIBEN Aki ritkán vetődik el a kis balatonmenti községbe, Balatonkili- tibe, annak feltűnik, milyen víg- kedélyű emberek lakják. Tavasz- szal, nyáron a határban gyakran csendül móka nyomán kacagás, még gyakoribb a nótázás. Kacagva, dalolva, szántanak, vetnek, gyűjtik be ,a gazdag termést, különösen pár éve, amióta mindenki magának arat. De ne higyje senki, hogy csak a szabadban tör fel a jókedv, a hangos nótaszó. Otthon a lányok, me- nyecskék, csakúgy az öregasszonyok kezében is gyorsabban megy a munka, há dallam kíséri azt. Vájjon ki tudná megmondani, hányszáz éves ez a. jó szokás ezeknél a jószívű, kedvesszavú, nótás- kedvű embereknél? Bizonyára sok. Ha az ember visszagondol a múltba, biztosra veheti, többszáz- nyi sajátosdallamú népdaluk, más tájakétól különböző népi szokásaik, no meg az ének mellé népi táncaik is voltak. Kíváncsi idegen, ezt azonban ne keresd Balatonki- litiben. Mintha a szél elfútta volna, úgy eltűnt. Csak a körülbelüli magyarázat maradt helyette. Az, hogy közvetlen szomszédja a Ba" iatonnak s így ebbe a somogyi falucskába hamar eljött a város a sokszor íztelen, szagtalan kultúrájával és elűzte a népit. . . Mert, hogy nem magától hagyta abba a nép, az biztos, hisz akkor vele együtt elhagyta volna daloló kedvét is. Hogy ez nem így volt, mutatja az alábbi történet is. Évekig nem volt a falunak kul- túrcsoportja, ha volt is, csak olyan, hogy ősszel megalakult, tavasszal meg feloszlott. Előadásukat már csak unalomból is meg' nézték a falusiak, hogy utána mindig sóhajtozzanak, hej, ha még énekeltek volna. . . Telt-mult az idő és mindig csak zsugorodott -a kultúrcsoport. A fiatalokat hívta a gyár. Ki Pestre, ki Sztálinváros- ba költözött, az „öregek“ meg nem akartak kiállni a színpadra. Ezernyi kifogást találtak: „nem »megy az én fejembe a tanulás, öreg vagyok már ahhoz“, meg aztán bohóckodásnak tartották az egészet. Ha operett lenne, az egészen más! . . . Az akkori tanácstitkár ismerős volt színházi berkekben. Gondolt TAR T U F F E AZ ÁLLAMI FALUSZÍNHÁZ ismét felkereste megyénket és Moliére »Tartuffe« című 'háromfel- vonásos színművével látogatja a somogyi falvakat. A dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel várják a társulatot és az előadásokat mindenütt komoly siker kíséri. Ragadjunk ki egy példát a sok közül, nézzük meg a Faluszínház scmogyaszalói szereplését. A község kultúrházában zsúfolt nézőtér várta az előadás megkezdését. A dolgozók a múltban sohasem részesültek hasonló élményben. A felszabadulás után azonban már járt náluk a Faluszínház. így méginkább fokozódott az érdeklődés. Érthető tehát, hogy a község dolgozói szinte valamennyien a kultúrházban voltak ezen*'az estén. A függöny szétlibbent és előtűnt mögötte a XVII. század élete, az akkori francia társadalom hű keresztmetszete. A több évszázad előtti és mégis annyira mai életforma sokat, nagyon sokat mondott el a dolgozóknak. Rámutatott arra, hogy a vallás mezébe burkolt képmutatás, a túltengő álszentesség mennyire elködösítette a nép előtt a valóságot, ugyanakkor élénk ellen- i tétet szab az igazi vallásosság és az érdektől fűtött álszentesség között, A Faluszínház művészegyüttese tökéletesen oldotta meg feladatát. Tassi Béla Tartuffe szerepében színvonalas játékot nyújtott. Bár két felvonáson keresztül csupán utalásokból ismerjük, jelleme mégis készén állt előttünk. Megtestesítője annak a ma is élő embertípusnak, aki álszent vallásosságával takarja aljasságát, ima mögé rejti önzését. A tetőpontnál, amikor Elmirát szerelmi vallomásával ostromolja, vigyáznia kell arra, hogy őszintébb, “rrberibb hangot használjon, itt upvanis kissé előtérbe kerül a színész. E kis részlethibától eltekintve mindvégig jól oldotta meg feladatát. Darvas Magda jól játszotta Elmira szerepét. A nyugodt, megfontolt, okos asszony alakítása nehéz feladatot jelent. Különösen a vallomási jelenetek kívánnak nagy felkészültséget. Darvas Magda megfelelt feladatának. Hangja, mozgása kapcsolódik szerepéhez. Eleven, fordulatos és éppen ezért színes játékával különösen a tetőponton ért el nagy sikert. NAGYBAN hozzájárult az előadás sikeréhez Bege Margit játéka Marianne szerepében. Különösen arcjátéka gyakorol nagy hatást a nézőkre. A cselekményekből eredő különböző lelki mozzanatok rendkívül ki- feíezően tükröződtek arcán. Harca jogaiért, az apa feudális érdeke és hatalma elleni küzdelmé', minden nehézség ellenére történő boldog- ságkeresése szemléltetően fejeződik ki játékában. Viharos tetszést aratott Tóth Ila, ak' Dorina alakításával kifogástalan ’áíékot nyújtott. Típust alakított. Valóban Dorina volt, a szabadszájú, józangondolkodású, az életörömmel telített cselédlány, az aktivitás megtestesítője, a női Figaró, aki a legbonyolultabb eseményekre is talál megoldást és aki, bár szerepe nem mindig helyezte az előtérbe, állandóan az események középpontjában volt. A népet képviselte, aki derűsen, egészséges humorral leplezte le a fondorlatokat és józan furfangjó- Val ügyesen gombolyította fél a kusza szálakat. Játéka forradalmi lendülettel. előremutató jelleggel tölti meg a darabot. Fehér Tibor jól játszotta Orgon szerepét. Hűen kifejezte Moliére mondanivalóját. Bemutatta a nézőnek azt, hogy a tisztességes burzsoá, ahogy a vallási mezbe bujtatott kle- rikalizínus hálójába kerül, egyre jobban vakká, ostobábbá válik, elveszti józan tulajdonságait. Az az Orgon, aki Fronde idejében még józan eszével tűnt ki. a klerikális behatás következtében prédájává válik egy szélhámos kalandornak. Horváth Ottó sikeresen alakította Damist, az indulatos, lelkesedéssel és hévvel telített fiatal nemest, aki ösztönösen megérzi, majd felfedi a családja ellen irányuló fondorlatot, fellépését azonban az előítéletek és a társadalmi szokások meggátolják. Madarász László a tőle megszokott jó játékkal alakította Cleante szerepét. Bölcs képviselője volt a polgári eszményeknek, az abszolút monarchia lelkes híve, hiányzott azonban belőle Dorina előremutató forradalmisága. Ellenzi az álszent klerikalizmust, teljes erejéből igyekszik felvilágosítani Orgont, ő az, aki rávilágít az igazi és az álszent vallásosság közötti különbségre. Vörös Tibor -kifejezően játszik Valér, Marianne kedvesének szerepében. A fiatal színész ritkán mozog a színen, alakítása sikerült. Néha, különösen a túlfűtött szerelmi jeleneteknél talán kissé darabos, játékának összbenyomása mégis pozitív. Pintér Rózsi a tőle megszokott humorral, derűt idéző játékkal alakította Parnelle-né asszony szerepét. A házsártos, még saját szemének sem hivő öregasszony vakon, előítéletekkel telítve éli a maga zárkózott életét, szerepe kifejezően illeszkedik a darabba. Urban Imre a rendőnhadnagy és I Földes Sándor Lojális úr szerepében . csak rövid időre mutatkoznak a színen. feladatukat jól oldották meg. 1 A közönség gyakran felhangzó! tapsa is azt bizonyította, hogy a művészegyüttes sikeresen szerepelt. Hűen kifejezte az író mondanivaló-! iát. szemléltetve a jellemző típusé-! kát, közelférkőzött a közönség szí-1 véhez. A FALUSZINHÄZ együttese szá-i mos somogyi falvat felkeres a Tar- ! ’ tuffe-vel, értékes szórakozást nyúj- 1 :anak dolgozó parasztjainknak. Reméljük, hogy Kaposvár dolgozói is 1 elvezhetik színvonalas játékukat. , — Dezső — i • egy merészet. Beszélni kezdett a „János vitéz“-ről. Hej, lett is lelkesedés. Nem takarózott már sen' ki az öregséggel, szívesen vállaltak szerepet, még ajánlkoztak is. Pedig akkor még csak terv volt az egész. Ettől kezdve nem volt nyugta a tanácstitkárnak. Meg kell szerezni a kottát a föld alól is — ez volt a vélemény az egész faluban. Hogy nagyobb nyomatékot adjanak a dolognak, nagy buzgalommal böngészték a rádióműsort és tömegesen hallgatták, ha a „János vitéziből részletet közvetített a rádió. Sokan már egész dalt megta' nultak előre. Nem is volt panasz soha, mikor tavaly novemberben megkezdték a próbákat. Nap mint nap este 11-ig világított a kultúrotthon ablaka. A szerényebb érdeklődők először csak kívülről hallgatták, hamarosan aztán minden este „telt ház“- előtt folyt a próba, Együtt élt az egész falu a muzsikában. Ki kiesebb, ki nagyobb részt vállalt a munkából. Bizony nem volt köny- nyű Gondán József 14 holdas dolgozó parasztnak munkáját, családi életét összehangolnia és János'vitéz cseppet sem könnyű szerepére készülnie. Nem volt lelkesedésben hiány Hencz Lajos 50 éves, négy' gyermekes családapának sem. S így lehetne sorolni végig a szereplőket. akik majdnem kivétel nélkül dolgozó parasztok, családapák, lelkes kuitúrmunkások és a termelésben is élenjárók. Mellettük a község két pedagógusa is becsülettel kivette részét a falu szívügyéből, ők voltak a „zenekar“. Sára Ferenc igazgató és Bazsai Lajos tanító, de ne feledkezzünk meg a kultúrotthon kis népi zenekaráról sem, amely most különösen eggyéforrt a községi la' kóival. És hogy mennyire sikerült a szándék és a tett, misem bizonyítja jobban, mint hogy Kilitiben hatszor mutatták be zsúfolt nézőtér előtt a „János vitéz“-t és négy közeli községbe is meghívták őket. Kérdezhetné valaki, honnét telt ki a kis községből hat telt ház? Hát onnét, hogy végre szabad utat engedhettek muzsikaszeretetüknek és nem kevesen voltak olyanok, akik mind a hatszor megnézték, sőt. . . Major István nem éppen a fiatalok közül való. Miután nűnd- a hat előadást mégnézte, vidékre is elkísérte a csoportot. Ha nem jutott hely a lovaskocsin, hazasietett kerékpárjáért és úgy kísérte el a csoportot, de nélküle nem tartottak előadást. Ahol ilyen lelkes szereplők törekvése így találkozik a dolgozók támogatásával, ott csak további sikert és több énekes előadást 'ki' vánhatunk. Pócza Jánosné Tengeri vitorlások alumíniumból Az ötéves terv során létesült Dunai Hajógyár egyetlen olyan gyárunk, amely kizárólag alumíniumot használ fel a bajóépítéshez. »Magyar ezüst«-ből különféle típusú vizi- jánművek készülnek, a gyorsmotorostól a tűzoltóhajóig és a vitorlásig. Ezeknek a hajótesteknek súlya sokszor csak egyharmada a vasból építetteknek, stabilitásuk jobb és nagyobb sebesség elérésére képesek. Nemrégiben készült el a Dunai | Hajógyárban egy ötven négyzetmé- j teres vitorlázató hajótest mintapéldánya, amelynek belső berendezését ! most a Balatonfüredi Hajógyárban | szerelik be. Ebben az évben még há- | rom, exportra szánt tengeri vitorlás 'mintapéldányát szerelik össze. Ezek- jnek a 75-ös, 80-as és 125-ös nagysággá, rendkívül gyors vitorlásoknak a : sorozatgyártása a jövő évben kezdődik meg. Jelenleg több kétmotoros ! 15—20 méter hosszú gyorshajó épül a gyárban. Ezekből is szándékoznak egy exporttípust kialakítani. Az aluminiumvitorlások jövő évben megkezdődő folyamatos gyártása új, értékes exportlehetőséget jelent népgazdaságunknak.
