Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
6 Vasárnap, 1954 április 11, A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát üzemi bizottságának munkájáról A kukorica négyzetes vetésének több célja van. A négyzetes vetés' sei biztosítjuk a növényegyedek egységnyi területén az egyenletes eiosztódottságot, ezáltal mindenegyes növénynek egyenlő tenyész- területet tudunk biztosítani, s így ezen keresztül a fény, a meleg, a csapadék, stb. arányos előfeltételeinek — melyek végeredményben a többtermelés legfontosabb tényezői — helyet tudunk adni. A négyzetes vetés jelentősége A kukoricatermelés e biológiai előfeltételeinek biztosítása mellett a négyzetes vetésnek elsőrendű szerep jut a művelés önköltségeinek csökkentésében is, olyformá- ban, hogy a legdrágább munkafolyamatot, a kézi művelést a legkisebb mértékre szorítja le. Ezen felül azonban a kukorica ilymódon való megművelése nincs kitéve oly nagy mértékben a kézimunka- erőhiánynak, mert két irányban való többször ismételt gépi vagy fogatos művelés már eleve is biztosít egy jó közepes termést, ha kézierővel csupán egy alkalommal avatkozunk is be. Ez a kétirányú fogatos vagy gépi művelés azonban csak akkor valósítható meg, ha a vetés irányára is merőlegesek a sorok, helyesebben, ha a kukoricatövek egy négyszöghálózat metszőpontjaiban feküsznek. Szándékosan használom itt a négyszög szót és nem a négyzetet. Négyzetes művelésről beszélünk t. i. akkor is, ha a kukorica sortávolságától a növénytávolság eltérő. Korai kukoricák' nál pl. a sortávolság 55—65 cm, a növény távolság pedig 45—50 cm. Ilyen beosztással tehát a négyszöghálózat, melynek metszőpontjainál a tövek feküsznek, nem négyzet-, hanem téglalapalakúak, s ennek ellenére is keresztülvihető a kétirányú fogatos, vagy gépi művelés. Nem utolsó sorban van jelentősége a kukorica négyzetes vetésé- - nek népgazdasági szempontból a vetőmagfelhasználást illetőleg sem. Sorvetéssel a kukoricavetőmagszükséglet holdanként 20 kg, négyzetes vetéssel pedig csak 8—10 kg. Országosan 2.5 millió kát. hold kukoricavetést számítva, a megta' karítás csupán vetőmagban kb. 250 ezer mázsára tehető. A négyzetes vetés módjai A négyzetes kukoricavetésnek több módja van, éspedig: a) gépi, b) átalakított vetőgép (közönséges sorvetőgép); c) kézi (kétirányú vonalzással); d) közönséges sorvetés, kelés után átvágással. A felsorolt vetési módok közül természetesen a legtökéletesebb a gépi, négyzetesen ültető vetőgép alkalmazása. Mielőtt azonban a négyzetes kukorica gépi vetését elhatároznánk, alaposan mérlegelni kell a kukoricaföld alakját, domborzati viszonyait és a talaj vetésre való elkészítését. Ha ugyanis e három tényezőből egy is hiányzik, leghelyesebb, ha a négyzetes vetést kétirányú vonalazás után kézi kajával végezzük el, mert különben sok felesleges munkát és költ' séget okoznánk annak sikertelensége miatt. A gépi négyzetbe való vetést bármily rendszerű géppel is végezzük, a siker érdekében ez csak négyszögalakú, sík fekvésű táblán, jól előkészített talajon hajtsuk végre. Sokszögű, formátlan táblákon ugyanis a vetés előtt fogatos erővel végzett ellenőrző vonalazás nem lesz tökéletes. Lejtős terepen a gép könnyen megcsúszik és így a kívánt célt nem érjük el, rosz- szul előkészített talajokon nem lehet tökéletes munkát végezni. A négyzetes vetés eszközei Legismertebb fészekültetőgép az SZS 6-os négyzetbevetőgép. E gép 6 csúszós vetőcsoroszlyával van felszerelve, 60—65—70 cm-re, vagy ezek kétszeresére állítható be, minden második csoroszlya vetésének kikapcsolásával. Vontatása traktorral történik, napi teljesítménye 10 munkaóra alatt 20—25 kát. hold. A gép tartozéka egy vo- nalzószerkezet, az ellenőrző vonalak meghúzására. Ezt a munkát fogatos erő végzi. A vetésre előirányzott táblát vetés előtt megkultivátorozzuk, foga- soljuk, s utána ajánlatos az ellenőrző vonalzás megkönnyítésére, illetve feltűnőbbé tételére egy köny- nyű hengert adni. Vigyázni kell arra, hogy a kultivátorozás helyes irányban történjék. A géppel ugyanis csak akkor tudunk tökéletes munkát végezni, ha a vetés előtti ellenőrző vonalazás nyoma feltűnően látható. E célból a talajelőkészítést — kultivátor, fogas henger —- a vetéssel megegyező irányban kell elvégezni és az ellenőrző vonalazást erre merőlegesen kell végrehajtani. Vetés után könnyű fogast használunk, laza talajokon azonban a vetés utáni hengerezés elengedhetetlen. Vigyázni kell nagyon, hogy az ellenőrző vonalazást közvetlen a vetés előtt végezzük el, mert különösen homoktalajokon a jelzés rövid idő alatt eltűnik. A régebbi rendszerű drótos négyzetbevető géppel nem foglalkozóin, mert i teljesítménye kicsi, mindössze 2 csoroszlyával dolgozik. Sokkal jobban el van terjedve országszerte a házilag közönséges vetőgépből átalakított különféle rendszerű négyzetbevető gép, melyet a múlt évékben sok helyen használtak igen jó eredménnyel. Ezeket a gépeket ez évben is alkalmazni kell a múlt években észlelt hibák kiküszöbölésével. Az ültetés technikája Legtöbb helyen azonban a fentebb tárgyalt gépek nem állnak a gazdaságok rendelkezésére, s így a négyzetbe való vetésnél a közönséges vetőgépeknek kétirányban való vonalazása jöhet csak számításba. Ezek alkalmazása nagy általá' nosságban közismert, de itt-ott bizonyos hibák mutatkoznak. Helyes alkalmazása tehát a következő: ősszel szántott földet tavasszal si- mítózzunk. A simítózástól a vetésig terjedő 5—6 hétig a táblán semmiféle műveletet végrehajtani nem kell. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy a talajban lévő gyommagvak nagyrészben kikeljenek. A tábla gyomtalanítása vetés előtt kultivátorral történik, mely műve" let előtt kell a műtrágyát is kiszórni alaptrágyaként. A foszforműtrágyázás termésfokozó hatása a kukoricánál még nem teljesen tisztázott kérdés, éppen ezért holdanként csak 50 kg nitrogénműtrágya kiszórása indokolt. A kultivátorozás mélysége sohase legyen mélyebb, mint a vetés mélysége, a kukorica vetésénél tehát 10 cm, mert mélyebb kultivá" torozással, mint ismeretes, a talaj vízkészletét pazaroljuk. A kultivá- torozást könnyű fogas követi, ezt nyomban könnyű henger, melyre azért van szükség, hogy e kétirányú vonalazás keresztezőpontjai feltűnőbbek legyenek. A kereszthálózatot különösen laza homoktalajokon megsemmisítheti már egynapos eső is, amikor a táblának pl. csak felét vetették be. Ilyen esetben a vetés folytatása teljesen lehetetlen olyan szempontból, hogy ez kétirányban mű' vélhető legyen, tehát a négyzetes vetés nem sikerül. Ez a hátrány kétféle módon küszöbölhető ki. Először annyi erőt bocsátunk a vetés rendelkezésére, hogy azt egykét nap alatt befejezzük, vagy a vonalzáshoz a vetőgépre lúdtalp- alakú, kultivátoroknál is használt jelzőt erősítünk fel, melyek kis barázdát húzva a nyomot sokáig jelzik. Hogy a kereszthálózat teljesen szabályos legyen, leghelyesebb ar vetendő táblát két egyenlő részre osztani, mindkét oldalon és a középvonaltól kiindulva a vonalzást két irányban egyszerre 2—2 lófogattal kell megkezdeni. E művelettel kizárjuk, hogy csonkaso' rok keletkezzenek. A vonalazás- nál vigyázni kell arra, hogy a vonalazást végző fogatok egész a tábla széléig járjanak ki és a visszafordulást a táblán kívül végezzék, így megakadályozzuk, hogy a sorok a tábla' szélére érve ívalakban elgörbüljenek. Magát a vetést kézikapával végezzük, éspedig hármas csoportok' ban. ahol két munkás a fészek helyét vágja ki, egy pedig a vetőmagot szórja mindkét munkás után. Ha e műveletet fészektrágyázással kombináljuk, akkor a vetőcsoportot két munkással egészítjük ki, amikoris ez utóbbi két munkás a tőzegfekália, vagy egyéb szervestrágyát jobbra-balra az ültetőgödörbe szórja. A vetés befejezése után bocsássunk a táblára könnyű hengert és ez után iktatott tüskeboronát. A négyzetes vetés, helyesebben, művelés egyik legdrágább forrná" ja, ha a kukoricát rendes vetőgéppel megfelelő sortávolságra vetjük és kelés után a sorokat a vetés irányában merőlegesen kultivátorral átvágjuk. Ez a mód azonban nagy vetőmagparazlást okoz, amennyiben kát. holdanként itt 20 kg vetőmagot kell felhasználni. Czirbus Endre A lengyeltóti Űj Élet t§z tagjai hűek pártunkhoz A lengyeltóti Uj Élet termelő- szövetkezet tagsága mindent elkövet annak érdekében, hogy pártunk és kormányunk határozatai* nak, de nem utolsó sorban a pártunk III. kongresszusára tett vállalásoknak eleget tegyen. Az Uj Élet termelőszövetkezet 26 szorgalmas tagja 184 kát. hold földön gazdálkodik. Már tervezéskor gondoltak a brigádok és a munkacsapatok jó megtervezésére, s nagyiészt ennek köszönhetik, hogy terveiket maradéktalanul meg tudják valósítani. A területeket jegy zőkönyvileg átadták a brigádoknak és munkacsapatoknak, továbbá egyénekre is kiosztották. így mindenegyes tag tudja, hogy milyen munkát kell elvégeznie és mikorra. Ennek alapján kezdtek hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. A tagok vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére a munkákat határidő előtt 5 nappal, jó minőségben befejezik. Ezzel is hozzájárulnak a magasabb terméshozam eléréséhez. Tudják, hogy a nagyobb terméseredményekkel az állam iránti kötelezettséget jobban tudják teljesíteni és év végén nekik is több jut az osztalékból. Vállalásuknak már eleget tettek. 61 kát. hold őszi gabonájukat március 13-ig fejtrágyázták, 16'ig pedig elvetették a zabot és tavaszi árpát 16 kát. holdon. 4 kát. holdon a répát, 3 kát. holdon napraforgót, valamint 26 kát. holdon a szarvas- kerep felülvetését is befejezték március 20-ig. 6 kát. hold burgonya és egy hold szudánifű vetésével 25-ig végeztek. Nem feledkeztek meg a 36 kát. hold rétjük és legelőjük ápolásáról sem, amelyen a fogasolást és a gyomok letakarítását március 28-ig befe- jezték. Ezzel egyidőben elkészültek az őszi gabonafélék hengere- zésével is. Az állatállomány fejlesztése érdekében a vetések befejezése óta már felépítettek egy 50 férőhelyes sertésfiaztatót és ugyanakkor hozzákezdtek egy szintén 50 férőhelyes hizlalda, valamint egy magtár felépítéséhez is. Az Uj Élet termelőszövetkezet tagjai már eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy hűek pártunkhoz és népi államunkhoz. Még fényesebb bizonyítéka lesz szorgal' más munkájuknak az, hogy ha nemcsak tejbeadásukat, hanem hús- és tojásbeadásukat, is határidőre teljesítik. Apáti Ferenc agronómus, Lengyeltóti. A Szakszervezetek Országos Tanácsának III. teljes ülése feltárta a szakszervezeti munka hiányosságait é^ megszabta a szakszervezetek so- ronlévő feladatait az 1954. évi terv végrehajtásában. A SZOT III. teljes ülése, kimondja: »A szakszervezeteknek szüntelenül tanulmányozniok kell a dolgozók élet- és munkakörülményeit, a munkásosztály életszínvonalát, reálkeresetének alakulását, őnködniök kell a dolgozók törvényben biztosított jogainak tiszteletben- tartása felett-«. Feladatként szabja meg, hogy megalkuvás nélkül kell harcol- niok a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének további javításáért és széles körben kell ismertetniük a szocialista munkaverseny új rendszerét. Ezt a feladatot azonban megyénk üzemi és szakszervezeti bizottságainak csak egy kis része tette magáévá. Több üzemünkben és vállalatunknál megfeledkeztek üzemi és szakszervezeti bizottságaink arról, hogy a dolgozóknak nemcsak kötelességeik vannak, a törvény a jogaikat is biztosítja. A dolgozókon és az üzemi bizottságon áll, hogy azokat gyakorolják is. Megvizsgáltuk, hogy a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát üzemi és szakszervezeti bizottsága hogyan oldotta meg feladatait, hogyan harcolt a minisztertanács és a SZOT határozatainak megvalósításáért, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséért és milyen segítséget adott ehhez a Szakszervezetek Somogyme- gyei Tanácsa. Magyar József elvtárs, az üzemi bizottság elnöke elmondja, hogy a Helyiipari Szakszervezet Területi Bizottságától Negyedes elvtársnő nagy segítséget adott az üzemi bizottság munkájának megjavításához. Ellenőrzéseivel, tanácsaival és hasznos útmutatásaival egyideig meg is javult az üzemben a szakszervezeti munka. Negyedes elvt.ársnő foglalkozott az üzem problémáival, segítette az üzemi bizottságot a hibák felszámolásában, a szakszervezeti munka megjavításában. Ez azonban nem tartott sokáig, mert iskolára küldték őt. Helyettese, Kövesi elvtárs öt hónap alatt mindössze kétszer volt az üzemnél, de ezek a látogatások sem adtak segítséget az üzemi bizottságnak, mert nem tárták fel a hibákat, így útmutatást sem adtak azok kijavításához. Ilyen hiba pl., hogy az ÜB-tagok különféle kifogásokkal élve, mellőzték a szakszervezeti munkát és legtöbb esetben betegségükre, vagy sürgős elfoglaltságukra hivatkozva még az üzemi bizottsági üléseken sem jelentek meg. Ez oda vezetett, hogy az üzemi bizottsági üléseket rendszertelenül, vagy egyáltalán nem tartották meg. így az ÜB elnöke nem vitathatta meg a feladatokat az ÜB tagjaival, nem segíthette a verseny szervezését, sem pedig a különféle nehézségek vagy problémák megoldását. Mindehhez még hozzájárult az is, hogy az utóbbi hónapokban hiányos volt az üzemi bizottság összetétele. Az üzem vezetősége és pártszervezete, látva ezeket a súlyos hiányosságokat, az ÜB segítségére sietett. Magyar elvtárs azonban mindezt nem használta ki, ahelyett, hogy ő is fokozottabb lendülettel látott volna munkához és új feladatok megvalósítására mozgósította volna a 'szakszervezeti aktívákat, szakszervezeti bizalmiakat; félrevonult és * verseny szervezése, a dolgozók ügyes-bajos problémáinak felkarolása és intézése helyett visszament a munkapadhoz, mondván, hogy ő ott | jobban megállja a helyét. Lehet, hogy ebben igaza van Magyar elv - , társnak, mégis helytelenül tette, i hogy akkor hagyott fel a verseny szervezésével, amikor arra a legnagyobb szükség lett volna: a kongresszusi verseny megkezdésekor. A verseny megszervezése csaknem teljes mértékben az üsem vezetőségére és pártszervezetére hárult. így fordulhatott elő, hogy bár az üzem dolgozóinak nagy többsége vállalást tett pártunk III. kongresszusának tiszteletére, mégis hiányosak a versenyvállalások. Főként a terv túlteljesítésére korlátozódnak a felajánlások, pedig nagy feladat hárul az üzem dolgozóira a selejt csökkentése, az anyagtakarékosság és a minőségi munka megjavításában. Az anyagtakarékosságra, a minőség javítására és a selejt csökkentésére alig tett néhány dolgozó vállalást az üzemnél, pedig tudniok kellene — és bizonyára tudják is — hogy a tervek teljesítése mellett ez is döntő feladat és nagy szerepe van a kormány programmjának megvalósításában. Bár tudják ezt az üzem dolgozói, de a papíron szereplő üzemi bizottság nem mozgósíthatott a feladatok megvalósítására, mivel gazdátlan volt a verseny, nem volt, aki irányítsa és új eredmények eléréséhez segítse a dolgozókat. Ezekután nem véletlen, hogy az elmúlt év utói só negyedévéhez viszonyítva az első negyedévben 1 százalékkal emelkedett a selejt, ahelyett, hogy csökkent volna. Az aktívák legközelebbi feladata: hívják életre ismét az üzemi bizottságot. Vizsgálják meg munkájukat és törekedjenek az üzemi szakszervezeti élet feléléhkítésére, hogy gyors és hathatós segítséget nyújthassanak a legfontosabb feladatok megoldásához. A szakszervezeti aktivistáknak mindenekelőtt a kongresszusi verseny fellendítésére kell törekedniök, s ezt csak úgy érhetik el, ha feltárják a verseny útját keresztező akadályokat, megvitatják, mit lehet és mit kell tenrtiök azok leküzdésére. Az üzem szakszervezeti aktívái egy pillanatra se feledjék: munkatársaik elsősorban ezen mérik le, méltóak-e a beléjük helyezett bizalomra, hogy milyen lelkiismeretesen törődnek érdekeik védelmével. Az aktivisták akkor teljesíthetik híven társadalmi megbízatásukat, vívhatnak ki maguknak nagyobb elismerést és megbecsülést, ha minden dolgozó problémáját — kicsit és nagyot egyaránt — legjobb tudásuk szerint, fáradságot és utánajárást nem sajnálva, megoldják. Türelmesen — ahányszor csak szükséges — magyarázzák meg a hozott intézkedések értelmét, okát és célját. Ezek ismeretében a Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát üzemi bizottsága vetkőzze le hibáit: munkája megjavításával, a szakszervezeti élet. fellendítésével járuljon a kongresszusi verseny sikeréhez. Az üzemi bizottság jó vagy rossz munkájától nagymértékben függ, hogy az üzem dolgozói elnyerjék a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. Berkics Vendel. A barcsi Vörös Csillag tsz tagjainak péiiilfta A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezet földjén már hetek óta gyors ütemben halad a munka. A tsz-tagok tapasztalatból tudják, hogy a bő termés egyik igen fontos agrotechnikája a korai vetés. Szépen tóideinek a tsz tábláin az őszi és tavaszi kalászosok. Most már a kukorica vetését végzik a tsz-tagok, más egyéb tavaszi vető' magot a földbe tettek. Eddig mintegy 40 holdnyi területen vetették el fészektrágyázva, négyzetesen a kukoricát a termelőszövetkezeti tagok, s úgy terveznek, hogy április 15-ig mind a 200 holdon elvégzik a kukoricavetést. A tsz-nél már sorol a cukorrépa és a esi* ráztatva vetett burgonya, amelyeknek sarabolását a jövő héten megkezdik. A barcsi termelőszövetkezeti parasztok példája lelkesítse megyénk valamennyi termelőszövetkezeti tagját a munkák időbeni elvégzésére, a bő termésért folytatott harcban. A kukorica négyzetes vetésének előnyei, eszközei és az ültetés technikája
