Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
4 SOMOGYI NÉJeLÁI* Vasárnap, 1954 április 11. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Kapcsoljuk szorosan össze a politikai tömegmunkát a kolhozok életével I. Lebegyev, az SZKP omszki területi pártbizottsága titkárának cikkéből A SZKP Központi Bizottságának legutóbbi határozatai a pártszervezetek feladatává teszik, hogy politikai munkájukat az eddiginél is jobban kapcsolják össze a mindennapi élettel. A tömegekhez a napi élethez az alapszervezetek állnak a legközelebb és ez megadja az alapszervezeteknek a lehetőséget., hogy agitá- ciós munkájukat minél konkrétabbá tegyék. Eredményes politikai munkát végez a kolhozparasztság körében például az omszki terület marjanovi kerületében lévő Sztálin-kolhoz párt- szervezete. A Sztálin-kolhoz a kerület egyik legnagyobb kolhoza. Az alapszervezet negyvenhárom kommunistából áll. A pártvezetőség úgy osztotta el a tagságot, hogy a termelőmunka minden területén dolgozzanak kommunisták. A pártszervezet népnevelő gárdája 23 fő. Az alapszervezet vezetősége hetenként tájékoztatja a népnevelőket és ellátja őket segédanyaggal a' következő heti beszélgetésekhez. A népnevelők minden brigádban és állattenyésztőtelepen hetenként legalább egyszer csoportos beszélgetéseket és hetenként kétszer kollektív újságolvasást tartanak. Az újságolvasások alkalmával a népnevelők felhívják a kolhozparasztok figyelmét azokra az újságcikkekre, amelyeket egyéni, otthoni olvasásra javasolnak. A kolhozparasztok egyrésze és különösen a nők otthoni elfoglaltságuk miatt gyakran nem vehetnek részt ezeken az összejöveteleken. A párt- szervezet ezt a körülményt figyelembe vette és kibővítette a népnevelőhálózatot, hogy a népnevelők otthonukban is felkereshessék a kolhozparasztokat. Minden brigádban és állattenyésztési telepen létesítettek vörös sarkot újságokkal és folyóiratokkal. Ezeken a helyeken előadásokat is tartanak. A pártszervezet állandó figyelemmel kiséri a politikai agitáció tartalmát. A párttitkár és a vezetőségi tagok rendszeresen résztvesznek a csoportos beszélgetéseken és érdeklődéssel hallgatják a kolhozparasztok hozzászólásait. A kívánságokat, javaslatokat megvitatják a vezetőségi gyűléseken. Időnként egy-egy csoportos beszélgetés értékelését a taggyűlés napirendjére tűzik. Az alapszervezet vezetősége megbízta a népnevelőket, hogy az SZKP Központi Bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott határozatokat ismertessék az összes kolhozparasztok előtt, majd külön beszélgetéseket folytassanak a határozat minden egyes pontjáról. A vezetőség a határozat pontjaival kapcsolatban helyi adatokkal látta el a népnevelőket. A népnevelők tehát konkréten vázolni tudták a kolhozparasztok előtt, miben marad le a gazdaság egy-egy ága a Központi Bizottság határozatában megjelölt követelményektől. Ugyanakkor ismertették a legjobb növénytermelő brigádok, fejőnők, állattenyésztők munkamódszereit és a terület legjobb kolhozainak munkáját. A pártvezetőség felhívta a népnevelőket, hogy a legnagyobb figyelemmel hallgassák meg a kolhozparasztok javaslatait és tanácsait, bíráló megjegyzéseit. Az elhangzott bírálatokat, felszólalásokat vezetőségi ülésen, taggyűlésen és a kolhozvezetőség ülésén is megvitatták. A Sztálin-kolhoz pártszervezete eredményesen alkalmazza az agitá- ciós munka egyéb eszközeit is. Naponta megjelenik »A bő termésért« című faliújság, amelyet több példányban adnak ki, hogy jusson egy-egy példány a brigádoknak, az állattenyésztő telepeknek és nyáron a mezei szállásokra is. A faliújság állandóan tájékoztatja a kolhozparasztokat a munkaverseny állásáról, az élenjáró kolhozparasztok eredményeiről s bírálja a hibákat. A pártszervezet és a kolhozvezetőség felkarolja a faliújság kezdeményezéseit, gyorsan reagál a faliújság bírálataira. Mindez emeli az újság tekintélyét és előmozdítja, hogy a faliújság körül széleskörű aktívahálózat alakuljon ki. A Sztálin-kolhoz példáját követve a terület sok kolhozában, gépállomásán és szovhozában naponta rendszeresen megjelenő faliújságokat bocsátanak ki. A kolhozparasztság körében végzett politikai munkában fontos helye van a falusi klubnak. A pártszervezet tervet dolgozott ki, amely szerint a klubban rendszeresen tartanak előadásokat politikai, társadalmi és tudományos kérdésekből. Ezenkívül találkozásokat szerveznek élenjáró kolhozparasztokkal. Egy alkalommal például a kerület legjobb sertésgondozónőjét, J. V. Ko- valjovát hívták meg a Sztálin-kolhoz klubjába. A sertésgondozónő 19 éve dolgozik állattenyésztési telepen és 7500 malacot nevelt fel ezalatt az idő alatt. Erre az alkalomra a klubban állattenyésztési könyvkiállítást rendeztek, a kiállított, könyvek többsége a sertéstenyésztéssel foglalkozott. Ezenkívül fényképkiállítást is rendeztek »A sertéstenyésztés az állattenyésztés egyik jövedelmező ágazata« címmel. Kovaljova elvtársnő beszámolt. munkamódszeréről, majd a kolhoz zootechnikusa ismertette az állattenyésztés fejlesztésének perspektíváit a Sztál in-kolhozban. Mindkét beszámolót nagy érdeklődéssel hallgatták meg a kolhozparasztok. A pártszervezet a rádióközvetítést is felhasználja agitációs munkájában. A kolhoznak saját rádióközpontja van s minden házban van rádió. Bevezették a rádiót a klubba és öt vörös sarokba is. A pártvezetőség idejekorán értesíti a falu lakosságát arról, milyen fontos adásokat tartanak a közeljövőben. Az adások idején a legképzettebb népnevelők és propagandisták a klubban és a vörös sarokban tartózkodnak, hogy válaszoljanak az adással kapcsolatban felmerült kérdésekre, a mezőgazdasági témájú adások megvitatásában szakemberek is résztvesznek. A Sztálin-kolhoz pártszervezetének jó politikai munkája megmutatkozik a kolhoz gazdasági eredményeiben is. 1953-ban a kolhoz a kerületben az elsők között fejezte be a mezőgazdasági munkákat, az elsők között teljesítette beadási és eredményesen teljesítette állattenyésztésfejlesztési tervét. Az elmondottak megszokott mindennapi dolgok. De az ilyen mindennapi dolgok sokaságából tevődik össze az, amit mi a nagyszabású mezőgazdasági-fejlesztési terv gyakorlati megvalósításának nevezünk. A Sztálin-kolhoz pártszervezete azért ér el ilyen szép eredményeket, mert politikai munkájának középpontjában mindig konkrét feladatok, a kolhozélet mindennapi kérdései állanak. A szakszervezeti csoport munkájáról K. Iszajev cikke nyomán A SZAKSZERVEZETI CSOPORT a vállalatok, építkezések, gépállomások, szovhozok és hivatalok szakszervezeteinek legalsóbb láncszeme. Egyesíti az egy brigádban, egy tanyán, egy gépcsoportban, egy részlegen dolgozókat. Egyik feladata, hogy a dolgozókat bevonja a szocialista munkaversenybe. A brigád szakszervezeti csoportbizalmija a brigádvezetővel, vagy művezetővel együtt szervezi meg a munkaversenyt. Mi a szakszervezeti csoportbizalmi szerepe? A termelés parancsnokaival és aktivistáival együtt előzetesen alaposan átgondolja, hogy a kollektíva a legközelebbi hónapra milyen kötelezettségeket tud vállalni. Mindig talál időt arra, hogy az egyes elvtársaknak megmagyarázza a kollektíva feladatait. De ez csak kezdet. A szakszervezeti csoportbizalminak el kell érnie, hogy a vállalásokat teljesítsék. Elsősorban a munkaverseny eredményeinek nyilvánosságát kell biztosítani. A szakszervezeti csoportbizalmi a brigádban, vagy a részlegen rendszeres termelési értekezleteket tart. A szakszervezeti csoportbizalmi akkor végzi jól dolgát, ha helyesen szervezi meg a tömegnevelőmunkát. Ennek egyik előfeltétele, hogy a brigád, vagy a részleg minden egyes tágjánál elérje azt, hogy pontosan fizesse a tagdíjat. A LEGKEZDEMÉNYEZÖBB és legügyesebb szakszervezeti csoport- bizalmi sem tud megfelelő eredményeket elérni, ha mindent maga akar intézni. A csoportban a szakszervezeti csoportbizalmin kívül munkavédelmi és társadalombiztosítási felelőst, továbbá kulturális szervezőt választanak. Ezek a szakszervezeti csoportbizalmiak legfőbb segítőtársai, akik természtesen akkor dolgoznak jól, ha a bizalmi nap mint nap ellenőrzi tevékenységüket. Az aktivistákat időnként be kell számoltatni munkájukról. De nem volna helyes, ha az aktíva csak néhány választott tagból állna. A társadalmi munkába lehetőleg minél több dolgozót vonjunk be. A szovjet szakszervezetek nevelő szervezetek. A szakszervezeti csoport munkájának is nevelő jellege van. A szakszervezeti csoportibizalminak ismernie kell mindenegyes dolgozó jótulajdonságait, hibáit, hangulatát és igényét, mert csak így tudja meggyőzni és jobban kielégíteni annak szükségleteit. Ha valaki pl. Tamara Timosinánál, a moszkvai Sztálin-autógyár szak- szervezeti csoportbizalmijánál kollek- tívájánák bármelyik tagja felől érdeklődik, ő mindegyikről pontosan meg tudja mondani, hogyan fejlődik az üzemben, mennyit keres, hogyan tanul, hogyan tölti szabadidejét. Még azt is tudja, milyen újításokon töri a fejét. Miért? Mert együtt él a munkatársaival, gyakran beszélget velük, közvetlen részt vesz minden örömükben és bánatukban. AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOKNAK az a feladata, hogy állandóan vezessék, tanítsák az aktívát a szakszervezeti csoportbizalmiak figyelmét az élő, szervező és nevelő munkára irányítsák. A szovjet dolgozók lelkesen fogadták az újabb árleszállítást A moszkvai »Sarló és kalapács« kohó kollektívája nagy örömmel fogadta az új, a háború után immár a hetedik árleszállítás hírét. A reggeli műázak munkaértekezletén Do- ronnyikov, az T. sz. Martin-műhely művezetője a következőket mondotta: — A közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árának újabb leszállítása világos bizonyítéka államunk növekvő gazdasági erejének. Annak köszönhetjük, hogy a szovjet emberek a népgazdaság minden részlegén áldozatosan dolgoznak. •>:■ * * A Kirov nevét viselő leningrádi »Elektroszil«-gyár kollektívája sikerrel fejezte be első negyedévi termelési tervét. Februárban elkészítettél! a kujbisevi vizierőmű által rendelt második hatalmas hidrogenerá- tort és most lázas ütemben dolgoznak a harmadik generátor gyártásán. Csisztyakov, a villamoshegesztő brigád vezetője a kollektíva nevében kijelentette: — Az új árleszállítás azt bizonyítja, hogy növekszik a szovjet állam gazdasági ereje és emelkedik ® szovjet emberek jóléte. Most ugyanazon a pénzen sokkal több ruhát, cipőt, háztartási cikket vásárolhatunk és mindez az egyes családok költségvetésében is tükröződik. Mi, Leningrad gépgyártói Ígérjük, hogy növeljük a munkatermelékenységet, igyekszünk kizárólag kiváló minőségű termékeket. gyártani, hogy életünk még szebb és boldogabb legyen. •x- * *A. Barisnyikov, az egyik donyecme- dencei bánya jövesztőrakodóvájár brigádvezetője többek között a következőket írja: »A szovjet munkások jól tudják, hogy a nép anyagi jólétének emelkedése, a közszükségleti cikkek árának rendszeres csökkenése szorosan ösz- szefügg a munka termelékenységének növekedésével. Minél magasabb a termelékenység, minél jobban használjuk ki az új technikát, minél többet termelünk, annál jobban élünk. Jlaxdtz&jjik hjáJ^... Szép gabona zöldéi Zsitfa határában Somogyzsitfa község dolgozó parasztjai szép eredményeket értek el a tavaszi munkákban. A járás területén a legszebb gabona Zsitfa határában zöldéi. A község dolgozó parasztjainak munkája azt igazolja, hogy megértették kormányunk célkitűzéseit, a korai vetés jelentőségét. A tavaszi kalászosok már rég a földben vannak és zöldéinek. Jelenleg a burgonya, kukorica, napraforgó vetését végzik. Burgonyavetési tervük teljesítéséből már csak 20 hold van vissza, amit pár napon belül elvégeznek. Kukoricavetési tervük 460 kh., elvetettek 64 kh-t, napraforgóvetesi tervük 76 kh, elvetettek 46 holdat. A község dolgozó parasztjainak nagy segítséget nyújt Tislér József tanácselnök, aki állandóan a mezőt járja és a dolgozó parasztok között van. Tislér elvtárs nem sajnálja a fáradságot. Kinn a területen állan- dőa felvilágosító munkát végez és tanácsokkal látja el munka közben a gazdákat. György Kálmán Marcali. A szulokiak is példát mutatnak Szülök község dolgozói lelkesedéssel csatlakoztak a III. pártkongresz- szus tiszteletére indított versenymozgalomhoz. A községben számos gazdm tett felajánlást a tavaszi munkák időbeni elvégzésére, a begyűjtési tervek határidő előtti tejesítésére. Máris több dolgozó paraszt teljesítette felajánlását. Közülük Lempel Simon járt az élen ígéretének beváltásában. Ugyancsak az elsők között váltották va'óra szavukat Semsi Mihály, Bauer József, Szehágel Mátyás, Peiró Vincéné, Huber József, Rippel György, Huber Simon, Szantner János, Ferizberger Mátyás, Trixler István dolgozó parasztok is, akik átlagosan ISO százalékra teljesítették negyedévi tojás- és baromfibeadásukat és határidő előtt kifizették negyedévi adójukat. A községben szépen haladnak a tavaszi munkák is. A tana- szi kalászosok és aprómagvak vetését rég befejezték. Burgonyából eddig 700 kát. holdat vetettek el, így a község a tervét 95 százalékra teljesítette. Zabvetési tervüket 106 százalékra teljesítették. Az eredményekben a gazdák lelkesedésén kívül «nagy része van a párt- szervezet és a községi tanács jó szervező és irányitó munkájának. A községben 44 népnevelő végez állandó felvilágosító munkát. A népnevelők minden szerdán megbeszélést tartanak; a pártszervezet és a tanács agi- lációs érvekkel látja el őket. 10—12 gazdát osztottak be egy-egy népne-. velőhöz, aki felelős ezeknek a munkájáért. A népnevelők nem csupán a beadás teljesítése végett keresik fel a parasztokat, hanem megkérdezik véleményüket, meghallgatják üg yes-bajos , dolgaikat; erről ct párt- szervezetnek és a tanácsnak beszámolnak. A felmerülő problémákat azután a párt vagy a tanács orvosolja. BÖDIS LÁSZLÓ. Szulok. «I IV «V W A mikei termelési bizottság az illetékes szervek támogatását kéri Községünkben is megalakult a termelési bizottság. Ez nagy lendületet adott a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésének és a begyűjtésnek. A termelési bizottság tagjai mind olyan dolgozó parasztok, akik a mezőgazdasági és begyűjtési munkákban élen járnak, akik tudásuk legjavát adják a most folyó verseny- munikákban és az állattenyésztés fellendítésében. Példát mutatnak a község dolgozó parasztjainak és egyem* bérként harcolnák, hogy elnyerjék járásunkban az első helyet. A termelési bizottság üléseken beszéli meg a tennivalókat és minden lehetőséget figyelembe vesz a mezőgazdaság fellendítése, a kormányprogramm megvalósítása érdekében. A legutóbbi termelési bizottsági ülésen is számos felszólalás hangzott el. Többek között javasolták, hogy a község termőföldjeit meszezni kell, vagy olyan takarmánynövénymagvakat kell beszerezni, melyek savanyú talajon, a mi talajunkon is megteremnek, mint pl. a csillagfürt, mert takarmány nélkül nem tudjuk fellendíteni állat- tenyésztésünket. Ugyancsak javasolták, hogy a sertésállomány fejlesztése érdekében hozassunk a községbe faj-anyasertéseket valamelyik állami gazdaságból. Kértük az illetékes szerveket, hogy a javaslatban foglaltak megvalósítását segítsék elő, de sajnos, eddig még csak választ sem kaptunk. A termelési bizottságok is csak úgy tudják betölteni feladatúkat, ha a község dolgozó parasztjainak helyes javaslatait felkarolják, elintézik. Ezért kérjük az illetékes szerveket, hogy tegyenek eleget kérésünknek. Nem akarjuk, hogy ezek a problémák akadályozói, gátlói legyenek mezőgazdaságunk fejlődésének. Strublic Adám mikei term. biz. elnök. „KÖZÖSSÉGÜNKBEN SZÉP AZ ÉLET..“ Tavaly, amikor még elsősök voltunk, nagy öröm ért bennünket. Kollégiumunk akkor kapta meg a „Megye legjobb diákotthona“ vándorzászlót. A zászló elnyerése még nagyobb lendületet adott munkánknak. Életünk egyre szebb lett. Kollégiumunk szétbonthatatlan egységbe forrt össze. Nagy szorgalommal tanulunk, mert tudjuk, hogy saját magunk vesszük hasznát. Munkánkat hamarosan újabb babér koszorúzta. Márciusban elismerésképpen a honvédség ajándékzászlaját kaptuk meg. Büszkék vagyunk erre az ajándékra, Itt, az Apáczai Csere János Diákotthonban a boldogság tanyázik. Mindenki vidám, jókedvű. Mindenki számára biztosítottak a jótanulás feltételei. Közösségünkben szép az élet és vígan megy a tanulás. Azon leszünk, hogy továbbra is méltó tulajdonosa} legyünk ennek a zászlónak. Ezt elsősorban jóUmrdással akarjuk elérni. '■ HERNESZ FERENC. n Kettős történelmi évfordulót ünnepeltek Büssü község dolgozói Kettős, ünnepet tartottak április 4-én Büssü község dolgozói. A felszabadulás kilencedik évfordulójáról emlékeztek meg hálás szívvel. Hazafias büszkeséggel ünnepelték azt a másik nagyjelentőségű történelmi eseményt is, hogy 1514-ben a község határában zajlott le a Dózsa-féle parasztháború utolsó csatáinak egyike. A község külsejében is ünnepi díszít öltött. A házakon piros és nemzetiszínű zászlókat lengetett a tavaszi szél. A zsúfolásig megtelt iskola nagytermében mintegy 250 dolgozó paraszt vett részt az ünnepségen. Járfás János községi párttitkár megnyitó beszédében a felszabadulásról emlékezett meg. Majd általános figyelem közepette tartotta meg előadását Szabó Gyula gimnáziumi tanár, a Megyei Könyvtár kiküldött előadója. Ismertette a Dózsa-féle parasztháború dunántúli harcait,- melyeket Dózsa György egyik alvezére, Sós Demeter vezetett. A somogyi részeken is az ő csapatai, továbbá egy névtelen szerzetes 7.000 főnyi csapata harcoltak. A végsőkig tartó csaták egyike a mai Büssü község Pusztatemplom nevű határrészében, az egykor létezett Bécz nevű falu határában zajlott le. Büssü község lakóinak 440 évvel ezelőtt élt ősei már akikor megkezdték a felszabadulásért folytatott harcot, amelynek győzelmes befejezését 1945-ben a dicsőséges Vörös Hadsereg hozta el a magyar népnek. Az előadáson részitvett dolgozó parasztok hosszasan vitatták az előadás áital feltárt, eddig ismeretlen történelmi tényeket és annak mai tanulságait. Bánki Gyula, a Megyei Könyvtár munkatársa.
