Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-11 / 86. szám

Vasárnap, 1954 április 11. SOMOGYI NÉPLAP Jó munkát végeznek a kaposvári járási pártbizottság instruktorai Nagyjelentőségű, egész népünk éle­tét átformáló programm megvalósí­tásán dolgozunk. A cél a dolgozók életszínvonalának gyorsütemű növe­lése, a szocializmus felépítése ha­zánkban. A kormányprogramm cél­kitűzései ismertek dolgozóink előtt és milliók dolgoznak a párt vezetésé­vel megvalósításán. Azonban, hogy a feladatokat, a párt és a kormány ha­tározatait végre tudjuk hajítani, szí­vós nevelőmunkával meg kell nyerni a dolgozó tömegek legszélesebb ré­tegeit, alkalmassá kell tenni őket ar­ra, hogy lelkesen, öntudatosan, min­den erejük és tudásuk latbavetésé- vel dolgozzanak az új szakasz politi­kájának megvalósításán. Ebben a munkában nagy feladat hárul párt­szervezeteinkre, hatalmas szervező- és nevelőmunkát kell végezniük, a tények erejével kell meggyőz­ni a tömegeket arról, hogy a kormányprogramm végrehajtása a dolgozók jó, eredményes munká­jától függ. A párt és a kormány intézkedései hatalmas mértékben megnövelték dolgozó parasztságunk termelési ked­vét; a dolgozó parasztok számolnak, terveznek s áthatja őket az a tudat, hogy a többtermelésért vívott harc az egész nemzet és benne minden­egyes dolgozó életszínvonala emelé­séneik elősegítését jelenti. A pártszer­vezetek a községekben mozgósítják a dolgozókat, legelsősorban a kom­munistákat a párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtására. A párt e nagy munkában szá­mít a most újonnan megszerve­zett instruktori hálózatra. Az instruktorok a kaposvári járás­ban is alig pár hete láttak munká­hoz, de máris komoly eredményeket értek el. Lent a területen segítik, ne­velik a pártvezetőségeket, a párttit- károkat s munkájukkal nagymérték­ben hozzájárultak ahoz, hogy a ka­posvári járás komoly eredményeket ért el a tavaszi mezőgazdasági mun­kák végrehajtása, a gazdasági fel­adatok végrehajtása területén. Kü­lönösképpen jó munkát végez Kis- kövi elvtárs, aki több napot tartóz­kodik egy-egy községben, segíti a pártvezetőségeket abban, hogy mi­lyen kérdéseket tárgyaljanak meg a vezetőségi ülésen. Foglalkozik a dol­gozó parasztok problémáival. Taná­csai, segítsége nyomán a kiskorpád! pártszervezetben megszilárdult a kollektív veze­tés, átfogóbb lett a községi párt­vezetőség ellenőrző munkája, erősödött a pártszervezet, megnőtt a tekintélye. Horváth elvtárs, a kadar- kuti körzet instruktora kiszállásai alkalmával a párttitkár elvtárssal közösen vizsgálja meg, hol tart a község a különböző munkák végzé­sében; felhívta a párttitkár elvtárs figyelmét arra, hogy a feladatokat csak úgy tudják megoldani, ha leg­döntőbb feladatnak a párt erősítését, a pártépítő munkát tekintik. Ennek eredményeképpen 5 párttagot és 7 tagjelöltet vettek fel egy hónap alatt. Számos egészséges és jó kez­deményezés tapasztalható az in­struktor elvtársak munkájában, új színt, kezdeményezést vittek a pártmunkába, figyelmük kiterjed ar­ra is, hogy erősítsék a termelőszö­vetkezetek pártszervezeteinek mun­káját, hogy éberen őrködjenek a ter­melőszövetkezeti demokrácia betar­tása felett; segítik a tanácsot és a tömegszervezetek munkáját is. Az eredményes és jó munka mel­lett azonban vannak még hiányos­ságok, amelyek egyrészt abból ered­nek, hogy a járási pártbizottságnak is még új az instruktori hálózat, még nincsenek kialakult módszerek. Mi a hiba ezen a területen? Elsősorban az, hogy az instruktoro­kat a járási pártbizottság sok fel­adattal látja el. Egy hétre annyi munkát kaptak az instruktor elvtár­sak, hogy három-négy hét alatt sem tudták volna elvégezni. A másik hiányosság, hogy a. gazdasági felada­tok végzésére való mozgósítás mel­lett megfeledkeztek a párt erősítésé­ről, a pártépítő munkáról. Az instruktor elvtársak súllyal a mezőgazdasági munkák és a begyűj­tés kérdésével foglalkoztak. Hiba, hogy a járási pártbizottság tagjai nem segítik kellőképpen az instruktor elvtársak munkáját s így azok sok esetben magukra ha­gyatva dolgoznak. A járási pártbi­zottság sokat vár az instruktorok munkájától. Ez helyes is, azonban helytelen, hogy úgy képzelik: az in­struktorok munkájának eredménye egyik napról a másikra meg fog lát­szani. Ahhoz, hogy. instruktoraink helyesen és jól tudják segíteni az alapszervezetek munkáját, arra van szükség, hogy megismerjék a közsé­geket, a községek sajátosságait, hogy elemző munkát tudjanak végezni a községekben. Az instruktor elvtár­saknak elsősorban a kollektív vezetés megszilárdításához kell segítsé­get nyujtaniok az alapszervezetekben. Feladatuk, hogy a vezetőket ellenőrizzék, meg- teszik-e idejében az intézkedéseket a párthatározat végrehajtására. Fel­adatuk, hogy a pártmunka javításá­val segítsék elő a gazdasági felada­tok végrehajtását, ügy tanítsák a községi alapszervezetek vezetőit, hogy mindenegyes vezetőségi ülés­nek, taggyűlésnek célja legyen. A gazdasági feladatok végrehajtásához teremtsék meg az alapot: az erős, ütőképes pártszervezeteket. A párt- vezetőségek segítségével tanítsák meg a népnevelőket politizálni, mert ezen a területen igen komoly hibák és hiányosságok vannak a kaposvá­ri járásban. Tapasztalható az elméleti munka komoly lebecsülése, amit bizonyít az a tény, hogy számos politikai iskola megszűnt és a meg­lévőkben is igen nagy a lemorzso­lódás. Segítsék a pártvezetőségeket ab­ban, hogy nőjön az agitációs munka tartalmi színvonala, hogy tartalmas, élő, eleven agitációs munka legyen a községekben, hogy a nemzetközi helyzet és a belpolitikai helyzet ala­pos ismeretével legyenek felfegyve- rezve az agitátorok. Az instruktor elvtársak munkájának eredménye­képpen elevenebb lett a pártélet a községekben. Színvonalasabbak let­tek a taggyűlések, a népnevelőérte­kezletek. De az instruktor elvtársak­nak vigyázniuk kell arra, hogy ne sértsék meg az alapszervezetek önállóságát. A segítés ne jelentse azt, hogy át­vegyék az egyes alapszervezetek irá­nyítását. Vigyázzanak arra, hogy a sok fel­adat közben szem elől ne tévesszék a fő feladatot, a párt erősítését. Mert minden feladat — akár gazdasági, akár politikai feladatról van szó — csak erős, szilárd pártszervezetekkel, elméletileg képzett kommunistákkal, a dolgozók legszélesebb rétegeinek mozgósításával valósítható meg. AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI A szocialista építés új szakasza Az öreglaki pártszervezet munkájáról Az öreglaki dolgozó parasztok szor­galmas, törekvő munkájukkal jó hír­nevet szereztek községüknek. Az el­múlt években is, éppúgy, mint az idén, a megye élenjáró községei kö­zött haladtak. Jelenleg a megyénk községei között folyó kongresszusi verseny élharcosai, a Megyei Párt- bizottság kongresszusi versenyzász­lajának jogos tulajdonosai. Jól halad a szántás, a vetés és a begyűjtés egyaránt. Valamennyi dolgozó pa­raszt derekasan harcol a napi fel­adatok végrehajtásáért, a kongresz- szusi versenyzászló megtartásáért. Különösen dicséret illeti a köz­ségben működő Ifjú Gárda ter­melőszövetkezet tagságát, lendületes munkájáért, harcos helyt­állásáért. Ennek a lüktető, pezsgő életnek a motorja, mozgatóereje a helyi párt- szervezet, a község kommunistái. A pártszervezet vezetősége jól irányít­ja a párttagokat, a község dolgozó parasztjait az időszerű feladatok végrehajtására, a párt- és kormány- határozatok maradéktalan megvaló­sítására. A pártélét, a pártszervezet munkája az alapszervezet vezetősé­gének újjáválasztása óta javult meg. Az új vezetőség munkája, minden intézkedése a falu dolgozó paraszt­jainak javát szolgálja. Tóth Mihály elvtárs, a pártszerve­zet titkára elmondta, hogy az új pártvezetőség első tevékenysége a párt szervezeti életének meg­javítása, a népnevelőmunka színvonalának emelése volt. Mindenegyes párttagot megbí­zatással láttak el, felelőssé tették őket egy utcarész dolgozó parasztjai­nak neveléséért, mozgósításáért. Ezek a kommunisták a pártonkívüli népnevelőkkel együtt végzik neve­lő-, felvilágosító munkájukat. Párt­taggyűléseken, pártvezetőségi ülése­ken mindenegyes párttagot beszá­moltatnak végzett munkájáról, a felmerülő problémákról. Mivel a termelőszövetkezetben nincs pártszervezet, az alapszervezet kommunistáinak tevékenysége ide is kiterjed. Tóth Mihály elvtárs he­tenként több esetben is ellátogat a termelőszövetkezet tagjai közé, be­szélget velük problémáikról,» a közös gazdaság ügyeiről, általában a napi feladatokról. A beszélgetések során sok szó esik a pártszervezet, kom­munistáinak megtisztelő feladatáról. E beszélgetések eredménye nem ma­radt el. Több termelőszövetkezeti tag kérte felvételét a pártba. A jelentkezők közül kettőt már fel is vettek a pártszervezet tagjai so­réba. Rövid időn belül alapszerve- zetí t hoznak létre az Ifjú Gárda ter­melőszövetkezetben. Ez a pártszer­vezet irányítja, neveli majd a tsz tagjait öntudatra, jó munkára, har­cos helytállásra, még jobb eredmé­nyek elérésére. A pártszervezet nagy gondot fordít a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgainak, problémáinak elintézésére. Béri József elvtárs a tsz-ben végez hasonló munkát. A dolgozók igé­nyeinek, javaslatainak figyelembevé­tele, ügyeinek gyors elintézése kö­zelebb hozza a párthoz a pártonki- vüli dolgozókat. A dolgozó parasztok segítő ve­zetőt látnak a pártszervezetben. Számos olyan ügyet lehet felsorolni, amelyet a pártszervezet vezetősége elintézett a dolgozó parasztoknak, i Pl. Magyar János, Herr Sándor ko­vácsok iparengedélyének kiadása hosszú ideig húzódott a járási ta­nácsnál, ami hátráltatta a dolgozo parasztokat a mezőgazdasági szer­számok időbeni kijavításában, a ta­vaszi munkákban. A pártszervezet titkára, Tóth Mihály elvtárs közben­járására egy-két nap alatt megoldó­dott az ügy. A két kovács megkapta iparengedélyét, amit. megelégedéssel fogadtak a dolgozó parasztok. Golo- bica István dolgozó parasztnak hó­napokig húzódó favágási engedélyé­nek kiadását ugyancsak a pártszer­vezet vezetősége intézte el. Kapitány József 10 holdas dolgozó parasztnak követelése állt fenn a tógazdasággal szemben fuvarozás miatt. Kapitány József ügyében ugyancsak a községi pártszervezet vezetősége járt el az illetékeseknél. A fuvardíj kifizetése megtörtént. A pártszervezet különös gonddal őrködik a tör­vényesség betartása felett. Mindenegyes dolgozó parasztnak megmagyarázzák, hogy jogaik mel­lett kötelezettségeik is vannak. Meg­magyarázzák, hqgy a törvények be­tartása mindenkinek elsőrendű köte­lessége. A dolgozó parasztok megér­tették ezt, amit igazolnak a tavaszi munkákban, a begyűjtésben elért jó eredmények. A pártszervezet most nagy gondot fordít a pártépítés megjavítására. Terveik szépek. Élenjáró dolgozó pa­rasztokkal akarják erősíteni pártszer­vezetüket. Már több dolgozóval fog­lalkoznak ennek érdekében. A párt­csoportok kiépítése .is folyamatban van. A pártszervezet életének megjaví­tása azt eredményezi, hogy a jövő­ben még könnyebben tudják megöl- dani a rájuk háruló feladatokat, még jobban tudják mozgósítani a dolgozó parasztokat a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtására. Wirth Lajos. Megyénkben néhány helyen helytele­nül magyarázzák pártunk jelenlegi gazdaságpolitikáját, a kurmány pro- grammját. A balatonszemesi párttitkár elvtárs, a lengyeltóti gépállomási po­litikai iskola hallgatói é9 több állami és pártlunkcionárius pl. azon a néze­ten van, hogy a kormányprogramm „visszalépést“ jelent a szocializmus építése útján. Sőt egyesek azt mond­ják, hogy jelenlegi politikánk: »J‘*gy lépés előre, két lépés hátra“, mint az Oroszországban volt „annakidején . E téves nézetek tisztázásához kívánunk segítséget adui az alábbi cikkel, ELŐSZÖR IS TISZTÁZZUK, hogy hamis párhuzamvonas Lenin elvtárs: -Egy lépés előre, két lépés hátra« című munkájának ma, a mi viszonyainkra való alkalmazása. Az SZKP története II. fejezete 4. pont­ja világosan kimondja, hogy Lenin elvtárs e művében mindenekelőtt - . . . megvédelmezte a pártszerűse- get a körösdivel szemben, a pártot a dezorganizálókkal szemben, szétzúz­ta a mensevik opportunizmust a szervezeti kérdésekben és lerakta a bolsevik párt szervezeti alapjait«. Lenin elvtárs művében nem a boi- sevikok taktikájára állapította meg az -egy lépés előre, két lépés hátra« módszert, hanem a mensevikekére, akik visszafelé rángatták a pártot a II. kongresszuson elért eredmények­től a szervezeti szétdaraboltság, a kontárkodás, a körösdi felé. Az -Egy lépés előre, két lépés hátra« te­hát egyáltalán nem a szocializmus építésének módszere, mégcsak nem is bolsevik munkamódszer. Ezekután vizsgáljuk meg a szo­cialista építés új szakaszát hazánk­ban. A pártunk Központi Vezetősé­gének júniusi határozata nyomán kidolgozott kormányprogramm nem egyszerűen előrehaladást jelent szo­cializmust építő útunkon, hanem rendkívüli jelentőségű fordulatot gazdaságpolitikánkban, országunk egész életében. Az, hogy mennyiben és miben új ez a politika, amelyet pártunk a júniusi határozatok óta folytat, a Központi Vezetőség októ­ber 31 -i ülése tisztázta. A Politikai Bizottság nevében Rákosi elvtárs így határozta meg az új szakasz legfon­tosabb vonásait: -A lélekzetvétel, a nehézipar fejlesztésének lassítása, az elért eredmények megszilárdítása és ugyanakkor a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése együtt al­kotják legjellemzőbb sajátosságait annak az új szakasznak, amelybe Központi Vezetőségünk és kormá­nyunk határozatai után léptünk«. Abból, hogy léiekzetvételt, a ne­hézipar lassítását határozta el pár­tunk, nem vonhatunk le olyan kö­vetkeztetést, hogy megpihenünk az iparosítás eddigi eredményein, hogy lemondunk az iparosítás további fej­lesztéséről. Az iparosítás terén most a megszilárdítás a feladatunk, hogy nz 1950 óta épített új üzemek mel­lett. a meglévő üzemek karbantartá­sát. felújítását — amit elhanyagol­tunk — elvégezzük. Meg kell szün­tetni az energiaellátás hibáit, az anyagellátás zavarait, a munka- és üzemszervezés fogyatékosságait, az átlagon felüli selejtet. Rendbe kell hozni a meglehetősen összekuszált bérrendszert, a helytelen eltolódáso­kat egyes munkásrétegek kereseté­nek arányaiban. Az elmúlt évek so­rán dolgozóink erőfeszítésének ered­ményeként az iparosításban elért eredmények, az új szakaszban ked­vező előfeltételeket teremtenek a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak fejlesztése számára. Iparunk feladata tehát, hogy meg­felelő mennyiségben és minőségben állítsa elő mindazt, amire szükség van ahhoz, hogy egyrészt hozzájárul­jon a dolgozók életszínvonalának fel­emeléséhez, másrészt szilárdan meg­alapozza a mezőgazdaság fejleszté­sét és a közszükségleti cikkeik gyár­tásának kiterjesztését. AZ UJ SZAKASZ LÉNYEGE, leg­főbb célkitűzése a dolgozó nép, első­sorban a munkásosztály életszínvo­nalának állandó emelése, anyagi és kulturális szükségleteinek az eddigi­nél fokozottabb kielégítése. Ennek pedig legfontosabb előfeltétele: a mezőgazdaság lemaradásának felszá­molása. Azok, akik »visszalépésről« beszélnek a párt gazdaságpolitiká­jában, nem értik az új szakasz lé­nyegét, nem mélyednek el a párt jú­niusi és októberi határozatában. A parasztságnak, a falunak nyújtott segítséget helytelenül értelmezik, nem értik meg, hogy a mezőgazda­ság fejlesztése nem egyszerűen a pa­rasztság támogatásának kérdése, ha­nem mindenekelőtt a munkásosztály­nak, egész dolgozó népünknek, ter­mészetesen a parasztságnak is, nö­vekvő jóléte biztosításának kérdése. A cél tehát világos: dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb növeke­dése. S hogy e célt hogyan akarjuk elérni, pártunk Központi Vezetősége október 31-i határozata megmutatja. »A mezőgazdaság lemaradása né­pünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményei­re, viszonylag fejlett nehéziparunk* ra támaszkodva, fokozott erővel las­súnk hozzá mindenekelőtt mezőgaz­daságunk elmaradottságának felszá­molásához. Ez a legközelebbi két- három esztendőre a szocializmus épí­tésének kulcskérdése Magyarorszá­gon-“ , , Fejlődésünk mostam szakaszának döntő láncszeme: a mezőgazdasági termelés gyors és jelentékeny eme­lése. A kormányprogramm és az azt követő rendeletek, határozatok ezt a célt szolgálják. A KV 1953 de­cember 19-i határozata pedig pro- grammot adott e feladatok valóra- váltására. S hogy pártunk és kor­mányunk helyesen intézkedett, azt bizonyítja a falu dolgozóinak meg­növekedett termelési kedve. Ez: pe­dig több élelmiszert jelent, lehetővé teszi a munkásosztály szükségletéi­nek sokkal nagyobb mértékben való kielégítését. A mezőgazdasági termelés növe­lése, az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok gazdaságainak fejlesz­tése tehát nem kizárólag a paraszt­ság, -hanem alapvetően a munkásosz­tály javát szolgálja. AKADNAK AZONBAN AGGÁ- LYOSKODOK, akik az egyéni pa­rasztgazdaságok támogatásában ve­szélyt látnak. A -visszalépés—ről al­kotott téves nézeteiket éppen az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok támogatásával igyekeznek igazolni. Arról beszélnek, hogy éz kulákosodással jár. Kétségtelen, hogy ilyen veszély van, de nincs iga­zuk azoknak, akik népi demokrá­ciánk jelenlegi viszonyai között ,el-, túlozzák ezt a veszélyt. Nálunk a népgazdaság döntő többsége néni kapitalista. Az iparban, a pénzügyek­ben, a kereskedelmi életben a szo­cializmus erői uralkodnak és egyre erősödnek a szocialista gazdaságok a falun is. A munkásosztály a gazda­sági és politikai hatalom birtokában igen szűk keretek közé szorítja a ki­zsákmányolási lehetőséget, az állami készletekkel pedig szabályozni tudja az árakat is a piácoh. E cikkben Hem kívánunk foglal­kozni a NEP-el, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazda­ságpolitikájával. Aki azonban .jelen­legi viszonyainkban elvi állásfogtá- lást tesz, annak alaposan kell tanul­mányoznia Lenin, Sztálin tanításait- az »új gazdasági politika« kérd&pi.- ről. Azt tisztán kell látnunk, hogy mi nem pártunk 1953 júniusi határo­zatával kezdjük alkalmazni a NEP-et, hanem már a fordüTáf 'éve’ óta alkalmaztuk, ügy alkalmaztuk azonban, hoey egész-sor hibát kö­vettünk el. Evről-évre szűkítettük a piaci áruforgalmi kapcsolatokat a pa­rasztsággal; úgy szabályoztuk a pa­rasztság beszolgáltatási kötelezettsé­gét. hogy az egyre jobbaa megközer lítette a parasztság egész áru tenner lését. Ennélfogva nálunk a NEÍ5 sze­repe. mint a kisárutermelő paraszt­sággal, a piaci kapcsolatok révéit való összefogásnak különleges poli­tikája egyre gyengült. Most kijavít- juk az elkövetett hibákat, helyesen alkalmazzuk a NEP-et, bővítve a szabadpiacot, csökkentve a paraszt­ság beadási és adóterheit, megerő­sítjük a munkásság és >a parasztság szövetségét. ÖSSZEGEZVE: az új szakasz te­hát nem »visszalépés«, még csak nem, is megállás a szocializmus építésé- nek útján. Az új szakaszban, mi­után iparunkat a háború előttinek háromszorosára emeltük. Rátértünk arra, hogy növeljük a' mezőgáZ<Í&sá- gi termelés hozamát. Ennek eredmé­nyeként növekszik a munkásosztály, egész dolgozó népünk:életszínvonala, több lesz a búza, a hús, a zsír, a tej, az élelmiszereknek s azoknak a nyersanyagoknak a mennyisége, amelyekkel a mezőgazdaság szocia­lista iparunkat táplálja. - Ez pedig határozott előrelépés, avszocialista építés folytatásának egyedül helyes útja fejlődésünk jelenlegi szakaszán. Horváth János. 3 —— *■—

Next

/
Thumbnails
Contents