Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-11 / 86. szám
Vasárnap, 1954 április 11. SOMOGYI NÉPLAP Jó munkát végeznek a kaposvári járási pártbizottság instruktorai Nagyjelentőségű, egész népünk életét átformáló programm megvalósításán dolgozunk. A cél a dolgozók életszínvonalának gyorsütemű növelése, a szocializmus felépítése hazánkban. A kormányprogramm célkitűzései ismertek dolgozóink előtt és milliók dolgoznak a párt vezetésével megvalósításán. Azonban, hogy a feladatokat, a párt és a kormány határozatait végre tudjuk hajítani, szívós nevelőmunkával meg kell nyerni a dolgozó tömegek legszélesebb rétegeit, alkalmassá kell tenni őket arra, hogy lelkesen, öntudatosan, minden erejük és tudásuk latbavetésé- vel dolgozzanak az új szakasz politikájának megvalósításán. Ebben a munkában nagy feladat hárul pártszervezeteinkre, hatalmas szervező- és nevelőmunkát kell végezniük, a tények erejével kell meggyőzni a tömegeket arról, hogy a kormányprogramm végrehajtása a dolgozók jó, eredményes munkájától függ. A párt és a kormány intézkedései hatalmas mértékben megnövelték dolgozó parasztságunk termelési kedvét; a dolgozó parasztok számolnak, terveznek s áthatja őket az a tudat, hogy a többtermelésért vívott harc az egész nemzet és benne mindenegyes dolgozó életszínvonala emeléséneik elősegítését jelenti. A pártszervezetek a községekben mozgósítják a dolgozókat, legelsősorban a kommunistákat a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. A párt e nagy munkában számít a most újonnan megszervezett instruktori hálózatra. Az instruktorok a kaposvári járásban is alig pár hete láttak munkához, de máris komoly eredményeket értek el. Lent a területen segítik, nevelik a pártvezetőségeket, a párttit- károkat s munkájukkal nagymértékben hozzájárultak ahoz, hogy a kaposvári járás komoly eredményeket ért el a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtása, a gazdasági feladatok végrehajtása területén. Különösképpen jó munkát végez Kis- kövi elvtárs, aki több napot tartózkodik egy-egy községben, segíti a pártvezetőségeket abban, hogy milyen kérdéseket tárgyaljanak meg a vezetőségi ülésen. Foglalkozik a dolgozó parasztok problémáival. Tanácsai, segítsége nyomán a kiskorpád! pártszervezetben megszilárdult a kollektív vezetés, átfogóbb lett a községi pártvezetőség ellenőrző munkája, erősödött a pártszervezet, megnőtt a tekintélye. Horváth elvtárs, a kadar- kuti körzet instruktora kiszállásai alkalmával a párttitkár elvtárssal közösen vizsgálja meg, hol tart a község a különböző munkák végzésében; felhívta a párttitkár elvtárs figyelmét arra, hogy a feladatokat csak úgy tudják megoldani, ha legdöntőbb feladatnak a párt erősítését, a pártépítő munkát tekintik. Ennek eredményeképpen 5 párttagot és 7 tagjelöltet vettek fel egy hónap alatt. Számos egészséges és jó kezdeményezés tapasztalható az instruktor elvtársak munkájában, új színt, kezdeményezést vittek a pártmunkába, figyelmük kiterjed arra is, hogy erősítsék a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek munkáját, hogy éberen őrködjenek a termelőszövetkezeti demokrácia betartása felett; segítik a tanácsot és a tömegszervezetek munkáját is. Az eredményes és jó munka mellett azonban vannak még hiányosságok, amelyek egyrészt abból erednek, hogy a járási pártbizottságnak is még új az instruktori hálózat, még nincsenek kialakult módszerek. Mi a hiba ezen a területen? Elsősorban az, hogy az instruktorokat a járási pártbizottság sok feladattal látja el. Egy hétre annyi munkát kaptak az instruktor elvtársak, hogy három-négy hét alatt sem tudták volna elvégezni. A másik hiányosság, hogy a. gazdasági feladatok végzésére való mozgósítás mellett megfeledkeztek a párt erősítéséről, a pártépítő munkáról. Az instruktor elvtársak súllyal a mezőgazdasági munkák és a begyűjtés kérdésével foglalkoztak. Hiba, hogy a járási pártbizottság tagjai nem segítik kellőképpen az instruktor elvtársak munkáját s így azok sok esetben magukra hagyatva dolgoznak. A járási pártbizottság sokat vár az instruktorok munkájától. Ez helyes is, azonban helytelen, hogy úgy képzelik: az instruktorok munkájának eredménye egyik napról a másikra meg fog látszani. Ahhoz, hogy. instruktoraink helyesen és jól tudják segíteni az alapszervezetek munkáját, arra van szükség, hogy megismerjék a községeket, a községek sajátosságait, hogy elemző munkát tudjanak végezni a községekben. Az instruktor elvtársaknak elsősorban a kollektív vezetés megszilárdításához kell segítséget nyujtaniok az alapszervezetekben. Feladatuk, hogy a vezetőket ellenőrizzék, meg- teszik-e idejében az intézkedéseket a párthatározat végrehajtására. Feladatuk, hogy a pártmunka javításával segítsék elő a gazdasági feladatok végrehajtását, ügy tanítsák a községi alapszervezetek vezetőit, hogy mindenegyes vezetőségi ülésnek, taggyűlésnek célja legyen. A gazdasági feladatok végrehajtásához teremtsék meg az alapot: az erős, ütőképes pártszervezeteket. A párt- vezetőségek segítségével tanítsák meg a népnevelőket politizálni, mert ezen a területen igen komoly hibák és hiányosságok vannak a kaposvári járásban. Tapasztalható az elméleti munka komoly lebecsülése, amit bizonyít az a tény, hogy számos politikai iskola megszűnt és a meglévőkben is igen nagy a lemorzsolódás. Segítsék a pártvezetőségeket abban, hogy nőjön az agitációs munka tartalmi színvonala, hogy tartalmas, élő, eleven agitációs munka legyen a községekben, hogy a nemzetközi helyzet és a belpolitikai helyzet alapos ismeretével legyenek felfegyve- rezve az agitátorok. Az instruktor elvtársak munkájának eredményeképpen elevenebb lett a pártélet a községekben. Színvonalasabbak lettek a taggyűlések, a népnevelőértekezletek. De az instruktor elvtársaknak vigyázniuk kell arra, hogy ne sértsék meg az alapszervezetek önállóságát. A segítés ne jelentse azt, hogy átvegyék az egyes alapszervezetek irányítását. Vigyázzanak arra, hogy a sok feladat közben szem elől ne tévesszék a fő feladatot, a párt erősítését. Mert minden feladat — akár gazdasági, akár politikai feladatról van szó — csak erős, szilárd pártszervezetekkel, elméletileg képzett kommunistákkal, a dolgozók legszélesebb rétegeinek mozgósításával valósítható meg. AZ ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI A szocialista építés új szakasza Az öreglaki pártszervezet munkájáról Az öreglaki dolgozó parasztok szorgalmas, törekvő munkájukkal jó hírnevet szereztek községüknek. Az elmúlt években is, éppúgy, mint az idén, a megye élenjáró községei között haladtak. Jelenleg a megyénk községei között folyó kongresszusi verseny élharcosai, a Megyei Párt- bizottság kongresszusi versenyzászlajának jogos tulajdonosai. Jól halad a szántás, a vetés és a begyűjtés egyaránt. Valamennyi dolgozó paraszt derekasan harcol a napi feladatok végrehajtásáért, a kongresz- szusi versenyzászló megtartásáért. Különösen dicséret illeti a községben működő Ifjú Gárda termelőszövetkezet tagságát, lendületes munkájáért, harcos helytállásáért. Ennek a lüktető, pezsgő életnek a motorja, mozgatóereje a helyi párt- szervezet, a község kommunistái. A pártszervezet vezetősége jól irányítja a párttagokat, a község dolgozó parasztjait az időszerű feladatok végrehajtására, a párt- és kormány- határozatok maradéktalan megvalósítására. A pártélét, a pártszervezet munkája az alapszervezet vezetőségének újjáválasztása óta javult meg. Az új vezetőség munkája, minden intézkedése a falu dolgozó parasztjainak javát szolgálja. Tóth Mihály elvtárs, a pártszervezet titkára elmondta, hogy az új pártvezetőség első tevékenysége a párt szervezeti életének megjavítása, a népnevelőmunka színvonalának emelése volt. Mindenegyes párttagot megbízatással láttak el, felelőssé tették őket egy utcarész dolgozó parasztjainak neveléséért, mozgósításáért. Ezek a kommunisták a pártonkívüli népnevelőkkel együtt végzik nevelő-, felvilágosító munkájukat. Párttaggyűléseken, pártvezetőségi üléseken mindenegyes párttagot beszámoltatnak végzett munkájáról, a felmerülő problémákról. Mivel a termelőszövetkezetben nincs pártszervezet, az alapszervezet kommunistáinak tevékenysége ide is kiterjed. Tóth Mihály elvtárs hetenként több esetben is ellátogat a termelőszövetkezet tagjai közé, beszélget velük problémáikról,» a közös gazdaság ügyeiről, általában a napi feladatokról. A beszélgetések során sok szó esik a pártszervezet, kommunistáinak megtisztelő feladatáról. E beszélgetések eredménye nem maradt el. Több termelőszövetkezeti tag kérte felvételét a pártba. A jelentkezők közül kettőt már fel is vettek a pártszervezet tagjai soréba. Rövid időn belül alapszerve- zetí t hoznak létre az Ifjú Gárda termelőszövetkezetben. Ez a pártszervezet irányítja, neveli majd a tsz tagjait öntudatra, jó munkára, harcos helytállásra, még jobb eredmények elérésére. A pártszervezet nagy gondot fordít a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgainak, problémáinak elintézésére. Béri József elvtárs a tsz-ben végez hasonló munkát. A dolgozók igényeinek, javaslatainak figyelembevétele, ügyeinek gyors elintézése közelebb hozza a párthoz a pártonki- vüli dolgozókat. A dolgozó parasztok segítő vezetőt látnak a pártszervezetben. Számos olyan ügyet lehet felsorolni, amelyet a pártszervezet vezetősége elintézett a dolgozó parasztoknak, i Pl. Magyar János, Herr Sándor kovácsok iparengedélyének kiadása hosszú ideig húzódott a járási tanácsnál, ami hátráltatta a dolgozo parasztokat a mezőgazdasági szerszámok időbeni kijavításában, a tavaszi munkákban. A pártszervezet titkára, Tóth Mihály elvtárs közbenjárására egy-két nap alatt megoldódott az ügy. A két kovács megkapta iparengedélyét, amit. megelégedéssel fogadtak a dolgozó parasztok. Golo- bica István dolgozó parasztnak hónapokig húzódó favágási engedélyének kiadását ugyancsak a pártszervezet vezetősége intézte el. Kapitány József 10 holdas dolgozó parasztnak követelése állt fenn a tógazdasággal szemben fuvarozás miatt. Kapitány József ügyében ugyancsak a községi pártszervezet vezetősége járt el az illetékeseknél. A fuvardíj kifizetése megtörtént. A pártszervezet különös gonddal őrködik a törvényesség betartása felett. Mindenegyes dolgozó parasztnak megmagyarázzák, hogy jogaik mellett kötelezettségeik is vannak. Megmagyarázzák, hqgy a törvények betartása mindenkinek elsőrendű kötelessége. A dolgozó parasztok megértették ezt, amit igazolnak a tavaszi munkákban, a begyűjtésben elért jó eredmények. A pártszervezet most nagy gondot fordít a pártépítés megjavítására. Terveik szépek. Élenjáró dolgozó parasztokkal akarják erősíteni pártszervezetüket. Már több dolgozóval foglalkoznak ennek érdekében. A pártcsoportok kiépítése .is folyamatban van. A pártszervezet életének megjavítása azt eredményezi, hogy a jövőben még könnyebben tudják megöl- dani a rájuk háruló feladatokat, még jobban tudják mozgósítani a dolgozó parasztokat a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Wirth Lajos. Megyénkben néhány helyen helytelenül magyarázzák pártunk jelenlegi gazdaságpolitikáját, a kurmány pro- grammját. A balatonszemesi párttitkár elvtárs, a lengyeltóti gépállomási politikai iskola hallgatói é9 több állami és pártlunkcionárius pl. azon a nézeten van, hogy a kormányprogramm „visszalépést“ jelent a szocializmus építése útján. Sőt egyesek azt mondják, hogy jelenlegi politikánk: »J‘*gy lépés előre, két lépés hátra“, mint az Oroszországban volt „annakidején . E téves nézetek tisztázásához kívánunk segítséget adui az alábbi cikkel, ELŐSZÖR IS TISZTÁZZUK, hogy hamis párhuzamvonas Lenin elvtárs: -Egy lépés előre, két lépés hátra« című munkájának ma, a mi viszonyainkra való alkalmazása. Az SZKP története II. fejezete 4. pontja világosan kimondja, hogy Lenin elvtárs e művében mindenekelőtt - . . . megvédelmezte a pártszerűse- get a körösdivel szemben, a pártot a dezorganizálókkal szemben, szétzúzta a mensevik opportunizmust a szervezeti kérdésekben és lerakta a bolsevik párt szervezeti alapjait«. Lenin elvtárs művében nem a boi- sevikok taktikájára állapította meg az -egy lépés előre, két lépés hátra« módszert, hanem a mensevikekére, akik visszafelé rángatták a pártot a II. kongresszuson elért eredményektől a szervezeti szétdaraboltság, a kontárkodás, a körösdi felé. Az -Egy lépés előre, két lépés hátra« tehát egyáltalán nem a szocializmus építésének módszere, mégcsak nem is bolsevik munkamódszer. Ezekután vizsgáljuk meg a szocialista építés új szakaszát hazánkban. A pártunk Központi Vezetőségének júniusi határozata nyomán kidolgozott kormányprogramm nem egyszerűen előrehaladást jelent szocializmust építő útunkon, hanem rendkívüli jelentőségű fordulatot gazdaságpolitikánkban, országunk egész életében. Az, hogy mennyiben és miben új ez a politika, amelyet pártunk a júniusi határozatok óta folytat, a Központi Vezetőség október 31 -i ülése tisztázta. A Politikai Bizottság nevében Rákosi elvtárs így határozta meg az új szakasz legfontosabb vonásait: -A lélekzetvétel, a nehézipar fejlesztésének lassítása, az elért eredmények megszilárdítása és ugyanakkor a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése együtt alkotják legjellemzőbb sajátosságait annak az új szakasznak, amelybe Központi Vezetőségünk és kormányunk határozatai után léptünk«. Abból, hogy léiekzetvételt, a nehézipar lassítását határozta el pártunk, nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy megpihenünk az iparosítás eddigi eredményein, hogy lemondunk az iparosítás további fejlesztéséről. Az iparosítás terén most a megszilárdítás a feladatunk, hogy nz 1950 óta épített új üzemek mellett. a meglévő üzemek karbantartását. felújítását — amit elhanyagoltunk — elvégezzük. Meg kell szüntetni az energiaellátás hibáit, az anyagellátás zavarait, a munka- és üzemszervezés fogyatékosságait, az átlagon felüli selejtet. Rendbe kell hozni a meglehetősen összekuszált bérrendszert, a helytelen eltolódásokat egyes munkásrétegek keresetének arányaiban. Az elmúlt évek során dolgozóink erőfeszítésének eredményeként az iparosításban elért eredmények, az új szakaszban kedvező előfeltételeket teremtenek a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak fejlesztése számára. Iparunk feladata tehát, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben állítsa elő mindazt, amire szükség van ahhoz, hogy egyrészt hozzájáruljon a dolgozók életszínvonalának felemeléséhez, másrészt szilárdan megalapozza a mezőgazdaság fejlesztését és a közszükségleti cikkeik gyártásának kiterjesztését. AZ UJ SZAKASZ LÉNYEGE, legfőbb célkitűzése a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó emelése, anyagi és kulturális szükségleteinek az eddiginél fokozottabb kielégítése. Ennek pedig legfontosabb előfeltétele: a mezőgazdaság lemaradásának felszámolása. Azok, akik »visszalépésről« beszélnek a párt gazdaságpolitikájában, nem értik az új szakasz lényegét, nem mélyednek el a párt júniusi és októberi határozatában. A parasztságnak, a falunak nyújtott segítséget helytelenül értelmezik, nem értik meg, hogy a mezőgazdaság fejlesztése nem egyszerűen a parasztság támogatásának kérdése, hanem mindenekelőtt a munkásosztálynak, egész dolgozó népünknek, természetesen a parasztságnak is, növekvő jóléte biztosításának kérdése. A cél tehát világos: dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb növekedése. S hogy e célt hogyan akarjuk elérni, pártunk Központi Vezetősége október 31-i határozata megmutatja. »A mezőgazdaság lemaradása népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunk* ra támaszkodva, fokozott erővel lassúnk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához. Ez a legközelebbi két- három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon-“ , , Fejlődésünk mostam szakaszának döntő láncszeme: a mezőgazdasági termelés gyors és jelentékeny emelése. A kormányprogramm és az azt követő rendeletek, határozatok ezt a célt szolgálják. A KV 1953 december 19-i határozata pedig pro- grammot adott e feladatok valóra- váltására. S hogy pártunk és kormányunk helyesen intézkedett, azt bizonyítja a falu dolgozóinak megnövekedett termelési kedve. Ez: pedig több élelmiszert jelent, lehetővé teszi a munkásosztály szükségletéinek sokkal nagyobb mértékben való kielégítését. A mezőgazdasági termelés növelése, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságainak fejlesztése tehát nem kizárólag a parasztság, -hanem alapvetően a munkásosztály javát szolgálja. AKADNAK AZONBAN AGGÁ- LYOSKODOK, akik az egyéni parasztgazdaságok támogatásában veszélyt látnak. A -visszalépés—ről alkotott téves nézeteiket éppen az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatásával igyekeznek igazolni. Arról beszélnek, hogy éz kulákosodással jár. Kétségtelen, hogy ilyen veszély van, de nincs igazuk azoknak, akik népi demokráciánk jelenlegi viszonyai között ,el-, túlozzák ezt a veszélyt. Nálunk a népgazdaság döntő többsége néni kapitalista. Az iparban, a pénzügyekben, a kereskedelmi életben a szocializmus erői uralkodnak és egyre erősödnek a szocialista gazdaságok a falun is. A munkásosztály a gazdasági és politikai hatalom birtokában igen szűk keretek közé szorítja a kizsákmányolási lehetőséget, az állami készletekkel pedig szabályozni tudja az árakat is a piácoh. E cikkben Hem kívánunk foglalkozni a NEP-el, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdaságpolitikájával. Aki azonban .jelenlegi viszonyainkban elvi állásfogtá- lást tesz, annak alaposan kell tanulmányoznia Lenin, Sztálin tanításait- az »új gazdasági politika« kérd&pi.- ről. Azt tisztán kell látnunk, hogy mi nem pártunk 1953 júniusi határozatával kezdjük alkalmazni a NEP-et, hanem már a fordüTáf 'éve’ óta alkalmaztuk, ügy alkalmaztuk azonban, hoey egész-sor hibát követtünk el. Evről-évre szűkítettük a piaci áruforgalmi kapcsolatokat a parasztsággal; úgy szabályoztuk a parasztság beszolgáltatási kötelezettségét. hogy az egyre jobbaa megközer lítette a parasztság egész áru tenner lését. Ennélfogva nálunk a NEÍ5 szerepe. mint a kisárutermelő parasztsággal, a piaci kapcsolatok révéit való összefogásnak különleges politikája egyre gyengült. Most kijavít- juk az elkövetett hibákat, helyesen alkalmazzuk a NEP-et, bővítve a szabadpiacot, csökkentve a parasztság beadási és adóterheit, megerősítjük a munkásság és >a parasztság szövetségét. ÖSSZEGEZVE: az új szakasz tehát nem »visszalépés«, még csak nem, is megállás a szocializmus építésé- nek útján. Az új szakaszban, miután iparunkat a háború előttinek háromszorosára emeltük. Rátértünk arra, hogy növeljük a' mezőgáZ<Í&sá- gi termelés hozamát. Ennek eredményeként növekszik a munkásosztály, egész dolgozó népünk:életszínvonala, több lesz a búza, a hús, a zsír, a tej, az élelmiszereknek s azoknak a nyersanyagoknak a mennyisége, amelyekkel a mezőgazdaság szocialista iparunkat táplálja. - Ez pedig határozott előrelépés, avszocialista építés folytatásának egyedül helyes útja fejlődésünk jelenlegi szakaszán. Horváth János. 3 —— *■—
