Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-02 / 78. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 április 2. f A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere március 31-én fogadta L. Joxe urat, Franciaország nagykövetét, W. Hayter urat, Nagy-Britannia nagykövetét és Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok nagykövetét. Átnyújtotta nekik a szovjet kormánynak Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányaihoz intézett azonos szövegű jegyzékeit. Á szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézett jegyzéke így hangzik: »A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Franciaország kormányának figyelmét az alábbiakra: A Szovjetunió következetesen folytatta és folytatja a békének és az államok közötti kapcsolatok megjavításának politikáját. Ez kifejezésre jutott azokban a javaslatokban, amelyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetében az államok fegyverzete általános csökkentésére, valamint az atomfegyver és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltására előterjesztett. A fegyverzet egyetemes csökkentésének, valamint az atomfegyver és a többi, legveszélyesebb tömegpusztító íegyverfajta eltiltásának megoldása hatalmas mértékben könnyítene azon a súlyos terhen, amely a folytatódó fegyverkezési hajsza következtében a népekre nehezedik,- megszüntetné annak veszélyét, hogy a rombolás céljaira alkalmaznak olyan nagy . tudományos felfedezéseket, mint az atomenergia felhasználása módozatainak felfedezése. E feladat megoldása igen nagyjelentőségű lenne a békének és a népek biztonságának megszilárdítása szempontjából. Eddig, mint tudjuk, nem sikerült megfelelő nemzetközi megállapodásokra jutni az említett fontos kérdésekben, mert. nehézségek merültek fel. Ennek a körülménynek azonban nem szabad csökkentenie az államok és mindenekelőtt a nemzetközi béke fenntartásáért különösen felelős nagyhatalmak ilyen egyezmények elérése érdekében tett erőfeszítéseinek jelentőségét. Ami a Szovjetuniót illeti, továbbra is kitart amellett, hogy jelentékenyen csökken!eni kell az államok fegyverzetét és fegyveres erőit és olyan egyezményeket kell kötni, amelyek biztosítják, hogy az atomenergia nem lesz felhasználható rombolásra, az emberek tömeges pusztítására. Az államok ilyenirányú erőfeszítéseinek jelentősége egyre növekszik, különösen azért, mert az atomfegyver romboló ereje állandóan nő és ezenkívül megjelent a hidrogénfegyver, amelynek hatóereje sokszorosa az atomfegyverének. Kétségtelen, hogy az atom- és hidrogénfegyver háborús alkalmazása mérhetetlen szenvedéseket okozna a népeknek, a békés lakosság tömeges pusztítását, nagy városoknak, a modern ipar, kultúra és tudomány olyan központjainak — köztük a civilizáció legrégibb központjainak — szétrombolását jelentené, amilyenek a világ államainak nagy fővárosai. A szovjet kormány megfelelő erőfeszítéseket tesz az említett fontos kérdésekben kötendő megállapodások lehetőségének • megkönnyítése céljából. Kiindulási alapnak tekinti azt is, hogy vannak még a béke megszilárdításának más, eddig fel nem használt lehetőségei. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét kell megemlíteni. Az európai béke fenntartása ugyanis döntő jelentőségű az egyetemes béke fenntartása és az új világháború megakadályozása szempontjából. A szovjet kormány ettől vezéreltetve Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereinek berlini tanácskozásán javaslatot terjesztett elő az •»európai biztonság biztosításáról-« és ezzel kapcsolatban benyújtotta az «•összeurópai kollektív-biztonsági szerződés« alapjainak tervezetét. A szerződéstervezet összeurópai biztonsági rendszer megteremtését írja elő valamennyi európai állam kollektív erőfeszítései alapján. A szer- < ződésben részt vehet minden európai állam, függetlenül társadalmi rendjétől. Részt vehet benne tehát Né- , metország is. Németország egyesíté- , séig részt vehet a szerződésben a Német Demokratikus Köztársaság és . a Német Szövetségi Köztársaság. A szerződés előírja, hogy amennyiben a szerződés valamelyik aláíróját ! fegyveres támadás éri, a megtáma- dott államnak minden rendelkezésre 1 álló eszközzel, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is, segítséget kell nyújtani az európai nemzetközi béke és biztonság helyreállítása és fenn- 1 tartása céljából. Ilymódon az ossz- a európai szerződés alapjainak terve- 1 • zete arra irányul, hogy az Egyesült ■ Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek megfelelően megteremtőd- ’ jék Európában a kollektív biztonság hatékony rendszere. Az összeurópai kollektív biztonság '■ megteremtése véget vetne annak, • hogy Európában egymással szemben- ' álló katonai államcsoportosulások 1 alakulnak. Az ilyen csoportosulások alakulása elkerülhetetlenül kiélezi az államok közti viszonyt, fokozza köz- ' tűk az ellenséges érzületet és a bizalmatlanságot, nem is szólva arról, hogy fegyverkezési bajsza kíséri, annak a népekre kiható minden következményével együtt. Számolni kel' azzal is, hogy egyes államok katonai csoportosulásának megalakítása elkerülhetetlenül megfelelő intézkedéseket vált ki más államok részéről, biztonságuk megóvása érdekében. Ennek következtében olyan helyzet alakul ki, hogy az államok közti kapcsolatok nem a béke fenntartása érdekében folyó kölcsönös együttműködést szolgáló törekvéseken alapszanak, hanem egyes államoknak más államokkal való szembeállításán. Ez a helyzet elkerülhetetlenül a feszültség növelésére vezet az államok közti kapcsolatokban, azaz az új háború veszélyének fokozódására. Ezzel kapcsolatban feltétlenül számításba kell venni azt is, hogy mind az első, mind pedig a második világháborút megelőzte egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakítása, Európa két ellenséges táborra szakadása. Emellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a német militarizmusnak különösen veszélyes szerepe volt az ilyen katonai csoportosulásokban, továbbá az első és második világháború kirobbantásában. Mindez kidomborítja annak a kérdésnek jelentőségét, hogy az egymással szembenálló katonai államcsoportosulások alakítását szolgáló politikával szembe kell állítani valamennyi európai állam hatékony együttműködésének politikáját a béke fenntartásában és megszilárdításában. Az összes európai ál’-.mok — na gyök és kicsinyek — ilyen együttmü-1 ködése, függetlenül társadalmi rendjüktől, lehetővé tenné ;nn.. c a hel zetnek az elkerüli -t, bogi Európát időszakonként pusztító háborúba taszítják, amit az európai államok legutóbbi évszázadbeli történetének tapasztalatai mutatnak. A szovjet kormány éppen ezért többízben felhívta mind Francia- ország, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a veszélyre, amely a katonai államcsoportosulások alakításával kapcsolatos. A szovjet kormány a többi között felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban az úgynevezett »európai védelmi közösség« megalakításának terveire. E tervek a német militarizmus újjá- teremtésére vezetnek, annak az európai békét, különösen a Nyugat-Né- metországgal határos államok biztonságát fenyegető minden veszélyes következményével együtt. Mint ismeretes, az »európai védelmi közösség« megalakításának tervei hat európai állam zárt katonai cso- portos'ulásának alakítását írják elő. ' E csoportosulás zászlaja alatt szervezik meg az úgynevezett »európai hadsereget«, amely Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, ( Luxemburg, valamint Nyugat-Német- . ország fegyveres erőiből áll. A főszerep ebben az »európai had- sereg«-ben a hitleri tábornokok vezette nyugatnémet fegyveres erőknek \ jut. Ez ellentétes azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunióval együtt vállalt, hogy megakadályozza a német militarizmus újjászületését. Emellett már ma , többtucat nyugatnémet hadosztály . alakítását tervezik. Közismert az is, hogy Nyugat-Né- ; metország kormánykörei az »európai hadsereg« megszervezésének tervei- ] vei kapcsolatban nyíltan célul tűzik , ki Nyugat-Németország gyorsított re- militarizálását és a minden fegyver- ] nemet felölelő reguláris fegyveres \ erők alakítására irányuló intézkedő- , sek végrehajtását. Már nem is tartják szükségesnek titkolni a szomszé- dós államok ellen irányuló agresszív ‘ céljaikat. Európa békeszerető népei- ) nek és különösen Nyugat-Németor- ^ szág szomszédainak éppen ezért fel- ] tétlenül jogosan aggódniok kell biz- ^ tonságuk miatt, mert az újjászülető j német militarizmus és Nyugat-Né- metországnak az »európai védelmi közösségbe« való bevonása fenyegeti £ őket. A német militarizmus újjáterem- tésének és az európai kr onai csoportosulások alakításának útján járni nemcsak azt jelenti, hogy nem segítik elő a béke megszilárdítását, hat nem ellenkezőleg, azt, hogy az új t háború előkészítése felé viszik a dol- - gokat. ' Pedig mostanában minden eddiginél jobban szükség van arra, hogy > minden békeszerető állam és kivált- , képpen a nagyhatalmak az új háború . megakadályozására, arra irányítsák erőfeszítéseiket, hogy Európa népei, köztük a német nép, ne kerüljenek új háborúba, ’ amely a mostani körülmények között különösen veszélyt jelent a népekre. Ez a feladat sikeresen megoldható, ha az európai államok egymással szembenálló katonai csoportosulása helyett Európában valamennyi európai állam együttes erőfeszítésein alapuló biztonsági rendszer létesül. Ilyen európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése egyben az egyetemes béke megszilárdításának érdekeit is szolgálja. Éppen ezért az európai kollektív biztonság eszméje, különösen a berlini tanácskozás után, már aktív támogatásra talált jóné- hány állam részéről, valamint széles nemzetközi körökben is. Az összeurópai szerződés megkötéséről szóló szovjet javaslat tárgyalása során a berlini tanácskozáson nézeteltérések merültek fel. Ezek megakadályozták, hogy megegyezéses döntés szülessék. A szovjet kormány azonban az e fontos kérdésben kötendő megfelelő megállapodás jelentőségére való tekintettel célszerűnek tartja e javaslat tárgyalásának folytatását. Az európai kollektív biztonság fenntartásáról szóló szovjet javaslat megvitatásával kapcsolatban e’hang- zottak olyan vélemények, amelyek szerint nem kívánatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok kívülmarad- jon az európai kollektív biztonsági szerződésen. A szovjet kormány számításba veszi ezt a körülményt, figyelembeveszi, hogy az Egye- • sült Államok a második világháború idején részt vett a hitleri agresszió elleni közös harcban, figyeiembeveszi, hogy az Egyesüli j j Államok a Szovjetunióval, Francia- országgal és Angliával együtt felelősseget vállalt a háború utáni európai rendezésért és számol az Egyesült Államok kormányának a berlini tanácskozáson kifejtett álláspontjával, ezért a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitiven oldják meg az Egyesült Államoknak az »összeurópai kollektív biztonsági szerződés«- ben való részvétele kérdését. Ilyen módon el kellene esnie annak az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésében történő megállapodás útjában álló nehézségnek, amelyre eddig hivatkoztak. A berlini tanácskozáson az összeu-. rópai szerződésről szóló szovjet ja- vaslat tárgyalása során érintették az »északatlanti szerződés szervezete« . helyének és szerepének kérdését is az európai kollektív biztonsági rend- 1 szer megalakításával kapcsolatban. 1 Ennek során Franciaország képvise- 1 lője, éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok képviselője, han- ■ goztatta, hogy az északatlanti szerző- 1 dés védelmi jellegű és nem irányul semmiféle állam vagy államcsoport ' ellen. Hasonló kijelentések hangzanak el mind Franciaország, mind pedig az Egyesült Államok és Anglia < hivatalos képviselői részéről az ossz- 1 európai kollektív biztonsági rendszer megalakítása kérdésében előterjesz- j tett szovjet javaslatra vonatkozóan,, a berlini tanácskozás után is. A szovjet kormánynak az északatlanti szerződés tekintetében elfoglalt álláspontja közismert. A Szovjetunió kormánya nem osztotta és ma sem oszthatja azt az álláspontot, hogy az említett szerződés védelmi jellegű. A szovjet kormány e téren abból indul ki, hogy az északatlanti szerződés zárt államcsoportosulást létesít, figyelmen kívül hagyja az új német agresszió elhárításának feladatát és minthogy a Hitler-ellenes koalícióban részt vett nagyhatalmak közül ebben a szerződésben csupán a Szovjetunió nem vett részt, az északat- latni szerződést feltétlenül a Szovjetunió ellen irányuló agresszív szerző- 1 désnek kell tekinteni. Teljesen világos, hogy az »észak- j atlanti szerződés szervezete« megfe- r lelő körülmények között elveszthet- 2 né agresszív jellegét abban az eset- f ben, ha részt venne benne minden 1 nagyhatalom, amely tagja volt a \ Hitler-ellenes koalíciónak. A szovjet { kormány ennek megfelelően, béke- szerető külpolitikájának rendületlen elveit követve és a nemzetközi fe- 8 szültség csökkentésére törekedve ki- v jelenti, hogy r kész az érdekelt kormányokkal a megtárgyalni a Szovjetuniónak az y északatlanti szerződésben való 1t< részvétele kérdését. " a A. somogytarnócai állami gazdaság dolgozói a tavaszi munkák sikeréért j Lelkes verseny folyik megyénk ■ állami gazdaságai, tsz-ei, gépállomásai és dolgozó parasztjai között a Megyei Pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlajáért. Ebben a nagyszerű versenyben napról-nap- ra újabb eredmények születnek a tavaszi munkákban és a begyűjtésben egyaránt. Ez a lelkes ver' senylendület megmutatkozik a somogytarnócai állami gazdaságban is. A burgonyán és kukoricán kívül minden tavaszi növényféleséget elvetettek. A fejtrágyázást 1309 holdon, az istállótrágyázást 560) holdon végezték el, a napokban fejezték be 220 hold napraforgó vetését és a cukorrépáét is. Megkezdték a hét elején a burgonya ültetését, amely ugyancsak gyors ütemben halad. A legutóbbi értékelés szerint az állami gazdaságok között folyó versenyben a gazdaság még nem zárkózott fel az élenjárók közé, de a gazdaság dolgozóinak minden munkája, törekvése arra irányul, hogy az elsők között lehessenek és elnyerhessék a Me' gyei Pártbizottság versenyzászlaját. A dolgozók versenykedvének fokozásához és munkájukhoz sok segítséget ad a gazdaság pártszervezete. Az elmúlt héten megtartott taggyűlésen is erről beszéltek a gazdaság kommunistái. A pártszervezet 45 tagja megígérte, hogy segítik a pártonkívüljeket és a termelésben példamutatásukkal serkentik őket még jobb munkára. A taggyűlés után a gazdaság dolgozóival röpgyűlésen beszélték meg további feladataikat, azt, hogy április 20 ig be akarják fejezni a vetést. A dolgozók lelkesít fogadták és elmondták, hogy I mindent elkövetnek annak érdé- I kében, hogy a versenyből győzte- [ sen kerülhessenek ki. j^.. párt ^elvezet legfontosabb feladatának tartotta a népnevelőmunka megjavítását. Mindegyik üzemegységben népnevelőcsoportot szerveznek és mindegyik népnevelőcso' port maga választ egy felelőst, aki irányítja a népnevelők munkáját. A verseny rendszeres értékelésére és tudatosítására is nagy gondot fordít a párt- szervezet és a gazdaság vezetősége. Mindegyik üzemegységnek van faliújsága és ennek egy szerkesztőbizottsága'. A szerkesztőbizottságban három elvtárs dolgozik: egy faliújságfelelős, egy DISZ- és egy szakszervezeti tag, akik segítik a faliújságfelelős munkáját. A . verseny eredményeit, a vállalások teljesítését rendszeresen tudatosítják a faliújságon keresztül a dolgozókkal. így a dolgozók látják, hogy milyen eredményeket érte el és a lemaradók igyekező- vállalásukat teljesíteni. A kongresszusi versenyben máris szép eredmények születtek a • gazdaságban. A felajánlások teljesítésében épúgy, mint a munkákban a párttagok járnak az élen és segítik a lemaradt dolgozókat. A traktorosok és a fogatosok munkájában mutatkoznak szép eredmények. Szabó István, a gazdaság sztahanovista traktorosa elindította az 1800 normálholdas moz' galmat, melyhez csatlakozott Molnár József váltótársával együtt és Szanyi István DISZ-fiatal. Jó munkát végeznek a von- tatós dolgozók is, akik eddig mintegy 28 ezer forintos megtakarítást értek el. Különösen dicséretet érdemel Porrogi János DISZ-titkár, aki példát mutat a fiatalok előtt is. Élenjárnak felajánlásuk teljesí' tésében a növénytermelők is. Farkas László és Bódis István fogatosok 50—50 hold föld istállótrágyázását vállalták, amelyet március 10-re teljesítettek is. Az állattenyésztésben Horváth Imre végzett példamutató munkát, aki 5 literről 8 literre emelte a fejé- si átlagot. Hozzá hasonlóan Em" bersics József is jól dolgozik, aki 13 darab tehenet gondoz és ezeknél a fejési átlagot 5.3 literről ugyancsak 8 literre emelte. A sertésgondozók közül Lackó Imre ért el szép eredményt a kongresszusi versenyben: a gondjára bízott anyasertések ellési átlaga 6-ról 7.2-re emelkedett. Ezek az eredmények is mutatják, hogy a gazdaság dolgozói lelkesen harcolnak adott szavuk valóraváltásáért, a kongresszusi versenyzászlóért. A gazdaság pártszervezetének a legfontosabb feladata az elkövet' kező nőben az, hogy továbbra is jó felvilágosító, népnevelő munkával segítse az időszerű fei&dü- -L ok végzését, hogy • .yérhessék jó munkájukkal a Megyei Párt- bizottság versenyzászlaját. Népszerűsítsék az élenjárókat, lelkesítsék a lemaradókat és magyarázzák meg nekik, hogy mit jelent a pártnak fett fogadalom teljesítése. A pártszervezet vezetői egysége' sen vegyék ki részüket a munka bői, ne forduljon elő, hogy Sárr elvtárs a pártszervezet ügyei ht lyett csak személyes ügyeivel fog lalkozik. Ne azt várják a vezető ség tagjai, hogy a párttitkár máj minden munkát elvégiez helye tűk, segítsék munkáját, hisze- kollektív veze* * ~ pártszervezA • * go t' A darányi gépállom befejezte tavaszi Gulyás József, a darányi gép: áranyospusztai Béke tsz határába! órákban befejezte tavaszi kampány te. hold földet készített elő vetésre s az elő ját mindig túlteljesítette. Váltótársa, Vo toros, aki szintén tervének befejezéséné. szabadulás ünnepére követi társa példáj; dat. Ecker Ferenc traktoros, aki a darányi parasztok földjein hasította a barázdákat, kampánytervét. Traktorostársa, Jovánovics lis 4-ét. ő is tervének maradéktalan teljesítés Franciaország kormánya, továbbá Anglia és az Egyesült Államok kormányai hangoztatják, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére és a béke megszilárdítására törekszenek. Elvárható volna tehát, hogy pozitiven foglalnak állást abban a tekintetben, hogy intézkedések történjenek olyan helyzet teremtése céljából, amelyben az északatlanti szerződés valóban védelmi jelleget nyerne és megteremtődnek azok a feltételek, amelyek kizárják Németország egyik, vagy másik részének katonai csőportosul ásókba való bevonását. Ebben tz esetben az »északatlanti szerződés I szervezete zárt kator állana más kozása szárr. európai kollel megteremtése lentőségű v< megszilárdít A szovjet ja, hogy a? merülő kél kelt államot oldhatók lenné* biztonsága érdeke- A szovjet forrná jegyzéket intézett - Egyesült Államok
