Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-28 / 100. szám
Szerda, 1954 április 88. SOMOGYI NÉPLAP 3 ^ Sag» Htuscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának április 26-i ülésén Moszkva (TASZSZ). A szovjet nép nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális építésben, a dolgozók jólétének emelésében. E sikereket azért értük el, mert a kommunista párt szilárdan és biztosan vezeti a szovjet országot azon az úton, amelyet V. I. Lenin, lángeszű vezérünk és tanítómesterünk, a kommunista párt és a szovjet állam alapítója mutatott. A párt és központi bizottsága, élén J. V. Sztálinnal, Lenin művének nagy folytatójával, a lenini útmutatásokat követve szakadatlanul erősítette, erős szocialista hatalommá, a világ békéjének megingathatatlan támaszává tette á szovjet államot — mondotta beszéde elején N. Sz. Hruscsov, majd így folytatta: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának március 14-i választásán népünk. újból megmutatta, szilárd ősz-, szeforrcrttságát a kommunista párt és a szovjet kormány körül. A legközelebbi időszakban legfom tosabb feladatunk az, hogy nem csökkentve figyelmünket a nehéziparnak, a szovjet gazdasági élet legfőbb ’alapjának fejlesztése iránt,' megszerveztük a mezőgazdaság rohamos- fellendítését, lényegesen fokozzuk a közszükségleti cikkek gyártását, az elkövetkező két-három év leforgása alatt bőségesen ellátjuk a lakosságot iparcikkekkel és élelmiszerekkel, lényegesen emeljük a dolgozók életszínvonalát. A Szovjetunió 1954. évi állami költségvetésének tervezete óriási összegeket irányoz -élő á népgazdaság valamennyi ágazatának fejlesztésére. A nép" nagy ügyéért, a kommunizmus felépítéséért harcolunk-. A cél 'érdekében erőnk teljes megfeszítésével kel! dolgoznunk. V. I. Lenin többízben hangsúlyozta. hogy a kommunista társadalom építésében elsőrendű jelentőségű a munka termelékenységének emelése. Jelentős emelkedést értünk el a munka termelékenysége terén: i 953-ban az ipari munka termelékenysége országunkban 71 százalékkai szárnyalta túl az 1940- es színvonalat. Ezen a téren azonban vannak még komoly fogyatékosságok. Számos iparágban sok vállalatnál nem fordítanák ketíő figyelmet a termelés gépesítésére és különösen a segédmun- kA-atok gépesítésére. ’ Az ötödik ötéves terv keretében az: ipari termelés egész növekedésének mintegy háromnegyedét a termelékenység emelése révén kell elérnünk. Az ipar további ’ fejlődésének nagy tartaléka a termelési kapacitások teljesebb kihasználása. Amikor valamennyi iparág valamennyi dolgozóinak erőfeszítését is. a munka termelékenységének további emeléséért folyó harcra irányítjuk, teljes erővel hangsúlyozni kell a termelés minőségi javításának és az önköltség csökkentésének elsőrendű és halaszthatatlan feladatát is. A párt központi bizottságának szeptemberi és február-márciusi teljes ülései súlyos fogyatékosságokra derítettek fényt a mezőgazdaság számos ágában, kijelölték e fogyatékosságok leküzdésének útjait. A szovjet emberek bizonyosak abban, hogy a meglévő hibákat a legközelebbi időben kiküszöbölik. Országunk dolgozói nagy energiával fogtak a mező- gazdaság fejlesztését, célzó intézkedések megvalósításához. A pártnak; ás a kormánynak a szűzföldek és ugarföldek termővé tételében való részvételre szólító felhívása széles visszhangra talált. Két hónap leforgása alatt több mint fél millió szovjet hazafi kérte, hogy állítsák munkába az új földek megmunkálásánál. Több mint 80 ezer agronómust, mérnököt, gépkezelőt, és egyéb szakmunkást irányítottak erre a megtisztelő és felelősségteljes munkára. Szocialista .iparunk kielégíti a mezőgazdaság gépszükségleteit. Amikor valamennyi mezőgazdasági növény terméseredményének emeléséért harcolunk, törekedni kell a kolhozokban és a szovhozokban minder) föld észszerűbb kihasználására, a továbbiakban pedig folytatnunk kell a vetésterület növelésével kapcsolatos munkát, mégpedig az új földek hasznosításával. Mi az, ami sok vezető káderünk-1 bő] hiányzik? Azt mondanám, hogy a konkrétság a munkában, az a- képesség, hogy idejében észre tudják venni és ki tudják küszöbölni a fogyatékosságokat. Nem kevés olyan elvtárs van, aki egyre csak a párt központi bizottsága által felfedett hibákat sorolgatja, viszont sajátmagánál, a kolhozban, vagy a őrületben, a területen, vagy a köztársaságban a konkrét hibákat nem veszi észre, nem törekszik azok kiküszöbölésére, lanj'hán végzi szervező munkáját. A gép- és traktorállomások, a jzevhozok minden* dolgozójának, minden kolhozparasztnak és minden mezőgazdasági szakembernek arra a harcra kell összpontosítania erőfeszítéseit, amely a konkrét hibák ellen, minden kolhoz, szovhoz, gép- és trak- torállcmás munkájának megjavításáért folyik. A lakosságnak kitűnő minőségű élelmiszerekkel, az iparnak nyersanyagokkal való ellátása szempontjából igen nagyjelentőségű az állattenyésztés fejlesztése. Országszerte széleskörű verseny folyik az idén megnyíló országos mezőgazdasági kiállításon való részvétel jogáért. E kiállításnak fontos szerepe lesz az élenjáró kolhozok, gépás traktorállomások, szovhozok,’ mezőgazdasági .termelési újítók tapasztalatainak terjesztésében. Ezután arról beszélt Hruscsov elvtárs, hogy a sikeres haladás’ érdekében állandóan javítani, tökéletesíteni keil az államapparátus munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának »A párt- és jllamapparátus munkájában észlelhető komoly fogyatékosságok« című határozata után konkrét intézkedések történtek az irodai, bürokratikus vezetési módszerek kiküszöbölésére, csökkentik a felesleges levelezgetést ás jelentásgyártást, erősítik az átsó- íokú munka eleven vezetését. Ernőiéit meg-kell jegyezni, hogy néhány veaető nem vonta le a szükséges következtetéseket az SZKP Központi Bizottságának útmutatásaiból ■ és mindezideig nem hangolta át tevékenységének stílusát és módszereit. Az utóbbi időben több határozat született néhány- minisztérium decentralizálásáról. Amint a tapasztalatok mutatták, azoknak a nagy minisztériumoknak, amelyek a népgazdaság sok ágát és tömérdek különböző vállalatát egyesítik, nehéz operatívan vezetniök az iparágakat és vállalatokat. A minisztériumok átszervezését nem mechanikusan kell elvégezni, hanem azt a feladatot kell szem előtt tartani, hogy fokozzuk az államapparátus munkaképességét és tovább javítsuk a vállalatok irányítását — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. E célból lényegesen csökkenteni kell a levelezgetést, a felduzzasztott jelentésgyártást, kíméletlenül ki kell irtani a bürokratizmust, a papirosszagú vezetési stílust. A népgazdaság sikeres fejlesztésében fontos szerepet játszik a legszigorúbb takarékossági rendszer következetes végrehajtása Az állatni költségvetés sok- milliárdos kiutalásokat irányoz elő gazdasági és kulturális építésre. Ezeket az anyagi eszközöket jó gazda módjára kell felhasználni, a szó szoros értelmében számba kell vénni ás őrizni kell a nép minden rubel-- jét, minden kopekját. Hatalmas hazánk minden városában és falujában népi mozgalom folyik a szocialista ipar további fejlesztéséért, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáért, a mező- gazdaság nagyarányú fellendítéséért. Minden támogatást és széleskörű terjesztést megérdemel Moszkva város és a moszkvai terület élüzemeinek hazafias kezdeményezése. Ezeknek az üzemeknek a dolgozói versenyt indítottak a munka magas termelékenységééi't, a termelés fokozásáért a jelenlegi termelési területeken, a minőség javításáért és az önköltség csökkentéséért. Szélesedik a verseny Leningrad, Kiev és az ország más ipari gócpontjainak vállalataiban. A verseny során sok új munkafogás és munkamódszer születik. Az élenjárók kezdeményezései és tapasztalatai azonban nem mindenütt találnak támogatásra. Mindenütt tűrhetetlen és ártalmas a sablonosság, a formális ellntézés- rnód, de különösen tűrhetetlen a verseny szervezésében. A szocialista verseny a dolgozók milliós tömegeinek eleven alkotása. A kommunista építés kipróbált módszerévé vált. A kommunizmus csírái, amelyeket Lenin a kommunista szombatokban látott, már hatalmas szocialista versennyé fejlődtek, a dolgozók hatalmas mozgalmává a népgazdaság valamennyi ága fejlesztési tervének leggyorsabb teljesítéséért. Elvtársak! A szovjet állam fejlődésének egész története szemléltető példája a Szovjetunió békeszereteté- nek, a Szovjetunió más országokkal való kölcsönös kapcsolatairól szóló lenini elvek következetes megvalósításának. Feladatunk az, hogy továbbra is világos, a népekhez közelálló békeszerető politikát folytassunk, erősítsük a kereskedelmi kapcsolatokat a külföldi országokkal, állandóan fejlesszük velük a kereskedelmet a kölcsönös előnyök alapján. Még a szovjet hatalom első éveiben V. I. Lenin ezt mondotta: "Van egy erő, amely nagyobb, mint bármelyik ellenséges kormány, vagy osztály óhaja, akarata és elhatározása — ez az erő: az általános világ- gazdasági viszonyok, amelyek kényszerítik őket, hogy a velük való kapcsolatoknak erre az útjára lépjenek*. Lenin művei 33. k. 142.) Az élet megerősítette Vlagyimir Iljics e szavainak igazságát. A kü- önböző ellenségek minden mesterkedése ellenére évről-évre bővül a Szovjetunió külkereskedelme. Jelenleg 51 külföldi állammal folytatunk kereskedelmet, 1953-ban a Szovjetuniónak külföldi cégekkel folytatott kereskedelme 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, és majdnem négyszerese volt a háború előtti színvonalnak. Az országos központi kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésére és megerősítésére vonatkozó javaslatok, a Szovjetunió kormányának intézkedései a nemzetközi feszültség enyhítésére lelkes támogatással és helyesléssel találkoznak a világ minden országában. De az, amit az embermilliók helyeselnek, nyugtalanságot! és dühödt támadásokat kelt egyes személyiségekben, akik igen felelős helyeken állnak az Amerikai Egyesült Államokban és más országokban. Dulles úrra, az Egyesült Államok külügyminiszterére gondolok elsősorban. Ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tesz, hegy eloszlassa a kölcsönös bizalmatlanság semmivel sem igazolható légkörét, Dulles urat szinte beteges düh fogta el. Számos felszólalásában hirdeti a durva erőszak politikáját, háborús hisztériát, gyűlöletet és más népek iránti megvetést szít, fenyeget egész államokat és különösen a SzovjetHa az imperialisták megpróbálnának új háborút kirobbantani, ez elkerülhetetlenül az egész kapitalista. rendszer csődjével végződik. (Viharos taps.) Népünk nem akar háborút, mert tudja, hogy a háború vérontást, hatalmas áldozatokat és pusztításokat okoz. Nem akarnak’ háborút a világ népei sem, amit fényesen bizonyít a hatalmas békemozgalom. A béke ügye szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapitalista országok más személyiségei józanabból kezelnék nyilatkozataikat. Igen jól tudjuk, hogy a Dulles-féle emberek nem szeretik a szovjet'államot és még kevésbbé a kommunista pártot. Mi sem akarunk beszélni itt semilyen rekonszenvrő! a kapitalizmus iránt, amély kíméletlenül kizsákmányolja a munkásosztályt, leigázza a népeket, elviselhetetlen körülményeket teremt a sokmilliós dolgozó tömegek számára. Nem avatkozunk más államok bel- ügyeibe. De népünk éppúgy, mint sckszázmillió ember az egész földkerekségen, együtt érzett és együtt érez azokkal a népekkel, amelyek felszabadító harcot folytatnak a gyarmatosítók, az imperialista _ hódítók ellen és teljes sikert kíván az elnyomott népeknek felszabadító harcukban. Viszont mindig úgy tartottuk és úgy tartjuk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás melleit élése lehetséges, és mivel ez a két rendszer létezik, kereskedelmi kapcsolataik erősítése szükséges, nem pedig kölcsönös ellenségeskedés és a gyűlölet szítása. Maguk a népek határozzák meg magatartásukat az országukban fennálló rendszerrel kapcsolatban. A szovjet ország továbbra is állandóan békés külpolitikát fog folytatni, törekedni feg a ■ nemzetközi 'kereskedelmi kapcsolatok fejlődésére, az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének fokozására, a világ békéjének megszilárdítására (Hosszantartó taps.) Miért lármáznak az imperialisták a Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos veszélyről, noha nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió békepolitikát folytat és senkit sem akar megtámadni? Propaganda céljából lármáznak. A Szovjetunió részéről fenyegető állítólagos veszélyről szóló fecsegéssel akarják megfélemlíteni a nyárspolgárokat, hogy. könnyebben tudják kisajtolni az adókat, biztosítani az imperialista monopolul’ mok nagy profitját. Az imperialisták hisztériát szítva próbálják igazolni az őrült fegyverkezési hajszát, amellyel enyhíteni akarják a fenyegető gazdasági válság csapásait. Az amerikai imperialisták meg akarják fölemlíteni a nyugateurópai népeket is, kényszeríteni akar_ ják ezeknek az országoknak kormányait, hogy többet költsenek fegyverkezésre. És mivel a nyugateurópai országok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az amerikai kapitalisták segély ürügyével eladják nékik fegyverzetüket, hatalmas profitot vágnak ezért zsebre és leigázzák ezeket az országokat. Az imperialisták félnek a szovjet állammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer nyilvánvalóan nem állja ezt a versenyt. Az amerikai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap hangot az az aggodalom, hogy a Szovjetunió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi jólétének emelkedése vonzóerőt gyakorol a kapitalista or’ szágok dolgozóira. Jellemző ebből a szempontból a ,,New York Herald Tribune“ április 11-i cikke, amelyben igen figyelemreméltó beismerések vannak: „Mi — írja a lap — továbbra is az „elmaradt országokról“ szóló elcsépelt, legendákkal áltatjuk magunkat, a gigászi szovjet hatalom pedig sokkal gyorsabban megszilárdítja gazdasági hatalmát, mint Nyugat-Európa. . . A súlyt áthelyezték a fogyasztási cikkekre. Akár hiszik, akár nem, de ez valószínűleg a legve’ szélyesebb esemény a XX. század második felében’ (Derültség a teremben.) Szomorú és megcáfolhatatlan tény (hozzátesszük: szomorú az imperialisták számára) az, hogy a háború után a Szovjetunióban óriási ipari és technikai haladás megy végbe; óriási az orosz méretek szerint és hatalmas még a mi méretünk szerint is.“’ A világ dolgozói saját szemükkel látják, hogy a Szovjetunióban és a népi demokra’ tikus országokban, ahol a hatalom a népé, sikeresen valósítják meg a békés építés terveit, minden a nép jólétének további emelését szolgálja. Állhatatosan folytatni fogjuk a szovjet állam megerősítésére irányuló munkánkat, emeljük népünk életszínvonalát. Állandóan erősíteni fogjük a Szovjetunió védelmi képességét, hogy abban , az esetben, ha az imperialista agresszorok őrült módra megsérteni merészelik a- szovjet ember békés munkáját és megtá’ madnák hazánkat, pusztító vissza- csapást mérjünk rájuk, megismételjük azt a leckét, amelyet a szovjet nép és bátor fegyveres erői a hitlerista hódítóknak adtak a második világháborúban. A szovjet nép biztosan halad a kommunizmus felé vezető egyenes, nyílt úton. Akárhogy is őrjöng az ellenség, képtelen feltartóztatni győzelmes haladásunkat éppúgy, mint amint képtelen feltartóztatni a nap keltét. uniót, a Kínai Népköztársaságot; a népi demokratikus országokat. A józan gor.dolkozású emberek, akik a nemzetközi feszültség enyhülésére törekednek, az egész világon elítélik az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreinek a több mint 500 millió lakosú nagy Kínai Nép- köztársasággal szemben folytatott megkülönböztető politikáját. Ez a rövidlátó politika kudarcra van ítélve. (Hosszantartó taps.) A szovjet állam megszületésének első napjai óta gyakran hallottuk, hogy különbözőképpen fenyegetik a szovjet népet és ismerjük az ilyen módszerek értékét. Nem ijedünk meg fenyegetésektől, minket nem lehet megfélemlíteni. Emlékszünk rá, hogy Hitler és társai, mielőtt megtámadták országunkat, hogyan hangsúlyozták a Szovjetunió gyengeségét és mert gazdagodni akartak a Szovjetunió rovására, háborús kalandba sodortak más imperialista rablókat is. Közismert, hogy ez mivel végződött. Nem kétséges, hogy ha akadnának Hitlernek új utánzói, őket is elkerülhetetlenül ugyanaz a soi-s éri. 15 tagú kuUuráiss delegáció utazott a Szovjetunióba A VOKSZ meghívására kedden reggel a ferihegyi repülőtérről a Szovjetunióba egyhónapi tanulmányútra indult a Magyar-Szovjet Társaság 15 tagú kulturális delegációja, hogy résztvegyen a moszkvai május elsejei ünnepsé’ geken és tanulmányozza, hogyan tükröződnek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának határozatai a dolgozók : szociális és kulturális életében, j A delegáció vezetője Erdei Fe- i renc igazságügyminiszter, a Ma- ! gyar-Szovjet Társaság elnöke. A francia kormány betiltotta a hagyományos május elsejei párizsi felvonulást Párizs (MTI). A francia kormány betiltotta a hagyományos május elsejei párizsi felvonulást, amelynek során a párizsi dolgozók a Place de la Nation-tól a Place de la Bastilleig vonulnak fel. Ezt a felvonulást eddig — a hitleri megszállás éveinek kivételével — minden esztendőben megrendezték. A kormány azzal az ürüggyel tiltotta be a felvonulást, hogy „el kívánja kerülni a rendzavarást“. A kormány csupán a május elsejei vincennesi gyűlést engedélyez’ te. A CGT-hez tartozó szakszervezeteknek párizsi és Párizs-környé- ki szervezeteinek csoportja erélyesen tiltakozott a kormány önkényes rendelkezése ellen és felhívta a párizsi dolgozókat: küldöttségek útján követeljék a kormánytól a rendelkezés visszavonását.
