Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-28 / 100. szám

Szerda, 1954 április 88. SOMOGYI NÉPLAP 3 ^ Sag» Htuscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának április 26-i ülésén Moszkva (TASZSZ). A szovjet nép nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális építésben, a dolgozók jó­létének emelésében. E sikereket azért értük el, mert a kommunista párt szilárdan és biztosan vezeti a szovjet országot azon az úton, ame­lyet V. I. Lenin, lángeszű vezérünk és tanítómesterünk, a kommunista párt és a szovjet állam alapítója mu­tatott. A párt és központi bizottsága, élén J. V. Sztálinnal, Lenin művé­nek nagy folytatójával, a lenini út­mutatásokat követve szakadatlanul erősítette, erős szocialista hatalom­má, a világ békéjének megingatha­tatlan támaszává tette á szovjet ál­lamot — mondotta beszéde elején N. Sz. Hruscsov, majd így folytatta: A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak március 14-i választásán né­pünk. újból megmutatta, szilárd ősz-, szeforrcrttságát a kommunista párt és a szovjet kormány körül. A legközelebbi időszakban legfom tosabb feladatunk az, hogy nem csökkentve figyelmünket a nehéz­iparnak, a szovjet gazdasági élet legfőbb ’alapjának fejlesztése iránt,' megszerveztük a mezőgazdaság roha­mos- fellendítését, lényegesen fokoz­zuk a közszükségleti cikkek gyártá­sát, az elkövetkező két-három év leforgása alatt bőségesen ellátjuk a lakosságot iparcikkekkel és élelmi­szerekkel, lényegesen emeljük a dol­gozók életszínvonalát. A Szovjetunió 1954. évi állami költségvetésének tervezete óriási összegeket irányoz -élő á népgazdaság valamennyi ága­zatának fejlesztésére. A nép" nagy ügyéért, a kommuniz­mus felépítéséért harcolunk-. A cél 'érdekében erőnk teljes megfeszíté­sével kel! dolgoznunk. V. I. Lenin többízben hangsúlyoz­ta. hogy a kommunista társadalom építésében elsőrendű jelentőségű a munka termelékenységének emelése. Jelentős emelkedést értünk el a munka termelékenysége terén: i 953-ban az ipari munka terme­lékenysége országunkban 71 szá­zalékkai szárnyalta túl az 1940- es színvonalat. Ezen a téren azonban vannak még komoly fogyatékosságok. Számos iparágban sok vállalatnál nem fordí­tanák ketíő figyelmet a termelés gé­pesítésére és különösen a segédmun- kA-atok gépesítésére. ’ Az ötödik ötéves terv keretében az: ipari termelés egész növekedésének mintegy háromnegyedét a termelé­kenység emelése révén kell elérnünk. Az ipar további ’ fejlődésének nagy tartaléka a termelési kapacitások teljesebb kihasználása. Amikor valamennyi iparág vala­mennyi dolgozóinak erőfeszítését is. a munka termelékenységének továb­bi emeléséért folyó harcra irányít­juk, teljes erővel hangsúlyozni kell a termelés minőségi javításának és az önköltség csökkentésének elsőren­dű és halaszthatatlan feladatát is. A párt központi bizottságának szeptemberi és február-márciusi tel­jes ülései súlyos fogyatékosságokra derítettek fényt a mezőgazdaság szá­mos ágában, kijelölték e fogyatékos­ságok leküzdésének útjait. A szovjet emberek bizonyosak abban, hogy a meglévő hibákat a legközelebbi idő­ben kiküszöbölik. Országunk dolgo­zói nagy energiával fogtak a mező- gazdaság fejlesztését, célzó intézke­dések megvalósításához. A pártnak; ás a kormánynak a szűzföldek és ugarföldek termő­vé tételében való részvételre szó­lító felhívása széles visszhangra talált. Két hónap leforgása alatt több mint fél millió szovjet ha­zafi kérte, hogy állítsák mun­kába az új földek megmunkálá­sánál. Több mint 80 ezer agronómust, mér­nököt, gépkezelőt, és egyéb szakmun­kást irányítottak erre a megtisztelő és felelősségteljes munkára. Szocialista .iparunk kielégíti a me­zőgazdaság gépszükségleteit. Amikor valamennyi mezőgazdasá­gi növény terméseredményének eme­léséért harcolunk, törekedni kell a kolhozokban és a szovhozokban min­der) föld észszerűbb kihasználására, a továbbiakban pedig folytatnunk kell a vetésterület növelésével kap­csolatos munkát, mégpedig az új földek hasznosításával. Mi az, ami sok vezető káderünk-1 bő] hiányzik? Azt mondanám, hogy a konkrétság a munkában, az a- ké­pesség, hogy idejében észre tudják venni és ki tudják küszöbölni a fo­gyatékosságokat. Nem kevés olyan elvtárs van, aki egyre csak a párt központi bizottsága által felfedett hi­bákat sorolgatja, viszont sajátmagá­nál, a kolhozban, vagy a őrület­ben, a területen, vagy a köztársaság­ban a konkrét hibákat nem veszi észre, nem törekszik azok kiküszöbö­lésére, lanj'hán végzi szervező mun­káját. A gép- és traktorállomások, a jzevhozok minden* dolgozójának, minden kolhozparasztnak és minden mezőgazdasági szakembernek arra a harcra kell összpontosítania erőfeszí­téseit, amely a konkrét hibák ellen, minden kolhoz, szovhoz, gép- és trak- torállcmás munkájának megjavítá­sáért folyik. A lakosságnak kitűnő minőségű élelmiszerekkel, az iparnak nyers­anyagokkal való ellátása szempontjá­ból igen nagyjelentőségű az állatte­nyésztés fejlesztése. Országszerte széleskörű verseny folyik az idén megnyíló országos me­zőgazdasági kiállításon való részvé­tel jogáért. E kiállításnak fontos sze­repe lesz az élenjáró kolhozok, gép­ás traktorállomások, szovhozok,’ me­zőgazdasági .termelési újítók tapasz­talatainak terjesztésében. Ezután arról beszélt Hruscsov elv­társ, hogy a sikeres haladás’ érdeké­ben állandóan javítani, tökéletesíte­ni keil az államapparátus munkáját. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának »A párt- és jllamapparátus munkájában észlel­hető komoly fogyatékosságok« című határozata után konkrét intézkedé­sek történtek az irodai, bürokratikus vezetési módszerek kiküszöbölésére, csökkentik a felesleges levelezgetést ás jelentásgyártást, erősítik az átsó- íokú munka eleven vezetését. Ernői­éit meg-kell jegyezni, hogy néhány veaető nem vonta le a szükséges kö­vetkeztetéseket az SZKP Központi Bizottságának útmutatásaiból ■ és mindezideig nem hangolta át tevé­kenységének stílusát és módszereit. Az utóbbi időben több határozat született néhány- minisztérium de­centralizálásáról. Amint a tapaszta­latok mutatták, azoknak a nagy mi­nisztériumoknak, amelyek a népgaz­daság sok ágát és tömérdek különbö­ző vállalatát egyesítik, nehéz opera­tívan vezetniök az iparágakat és vál­lalatokat. A minisztériumok átszervezését nem mechanikusan kell elvégezni, hanem azt a feladatot kell szem előtt tartani, hogy fokozzuk az ál­lamapparátus munkaképességét és tovább javítsuk a vállalatok irányí­tását — hangsúlyozta N. Sz. Hrus­csov. E célból lényegesen csökken­teni kell a levelezgetést, a felduz­zasztott jelentésgyártást, kíméletle­nül ki kell irtani a bürokratizmust, a papirosszagú vezetési stílust. A népgazdaság sikeres fejlesz­tésében fontos szerepet játszik a legszigorúbb takarékossági rendszer következetes végrehaj­tása Az állatni költségvetés sok- milliárdos kiutalásokat irányoz elő gazdasági és kulturális épí­tésre. Ezeket az anyagi eszközöket jó gazda módjára kell felhasználni, a szó szo­ros értelmében számba kell vénni ás őrizni kell a nép minden rubel-- jét, minden kopekját. Hatalmas hazánk minden városá­ban és falujában népi mozgalom fo­lyik a szocialista ipar további fej­lesztéséért, a közszükségleti cikkek termelésének fokozásáért, a mező- gazdaság nagyarányú fellendítéséért. Minden támogatást és széleskörű terjesztést megérdemel Moszkva város és a moszkvai terület élüze­meinek hazafias kezdeményezése. Ezeknek az üzemeknek a dolgozói versenyt indítottak a munka magas termelékenységééi't, a termelés foko­zásáért a jelenlegi termelési terüle­teken, a minőség javításáért és az önköltség csökkentéséért. Szélesedik a verseny Leningrad, Kiev és az or­szág más ipari gócpontjainak válla­lataiban. A verseny során sok új munkafogás és munkamódszer szü­letik. Az élenjárók kezdeményezései és tapasztalatai azonban nem min­denütt találnak támogatásra. Mindenütt tűrhetetlen és ártalmas a sablonosság, a formális ellntézés- rnód, de különösen tűrhetetlen a ver­seny szervezésében. A szocialista verseny a dolgozók milliós tömegeinek eleven alkotása. A kommunista építés kipróbált mód­szerévé vált. A kommunizmus csírái, amelyeket Lenin a kommunista szombatokban látott, már hatalmas szocialista versennyé fejlődtek, a dolgozók hatalmas mozgalmává a népgazdaság valamennyi ága fejlesz­tési tervének leggyorsabb teljesítésé­ért. Elvtársak! A szovjet állam fejlődé­sének egész története szemléltető példája a Szovjetunió békeszereteté- nek, a Szovjetunió más országokkal való kölcsönös kapcsolatairól szóló lenini elvek következetes megvalósí­tásának. Feladatunk az, hogy továbbra is világos, a népekhez közelálló bé­keszerető politikát folytassunk, erősítsük a kereskedelmi kapcso­latokat a külföldi országokkal, állandóan fejlesszük velük a ke­reskedelmet a kölcsönös előnyök alapján. Még a szovjet hatalom első évei­ben V. I. Lenin ezt mondotta: "Van egy erő, amely nagyobb, mint bár­melyik ellenséges kormány, vagy osztály óhaja, akarata és elhatározá­sa — ez az erő: az általános világ- gazdasági viszonyok, amelyek kény­szerítik őket, hogy a velük való kap­csolatoknak erre az útjára lépjenek*. Lenin művei 33. k. 142.) Az élet megerősítette Vlagyimir Iljics e szavainak igazságát. A kü- önböző ellenségek minden mester­kedése ellenére évről-évre bővül a Szovjetunió külkereskedelme. Jelen­leg 51 külföldi állammal folytatunk kereskedelmet, 1953-ban a Szovjet­uniónak külföldi cégekkel folytatott kereskedelme 11 százalékkal emelke­dett az előző évhez képest, és majd­nem négyszerese volt a háború előtti színvonalnak. Az országos központi kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésére és meg­erősítésére vonatkozó javaslatok, a Szovjetunió kormányának intézkedé­sei a nemzetközi feszültség enyhíté­sére lelkes támogatással és helyes­léssel találkoznak a világ minden országában. De az, amit az ember­milliók helyeselnek, nyugtalanságot! és dühödt támadásokat kelt egyes személyiségekben, akik igen felelős helyeken állnak az Amerikai Egye­sült Államokban és más országokban. Dulles úrra, az Egyesült Államok külügyminiszterére gondolok elsősor­ban. Ugyanakkor, amikor a Szovjet­unió nagy erőfeszítéseket tesz, hegy eloszlassa a kölcsönös bi­zalmatlanság semmivel sem iga­zolható légkörét, Dulles urat szinte beteges düh fogta el. Számos felszólalásában hirdeti a durva erőszak politikáját, háborús hisztériát, gyűlöletet és más népek iránti megvetést szít, fenyeget egész államokat és különösen a Szovjet­Ha az imperialisták megpróbál­nának új háborút kirobbantani, ez elkerülhetetlenül az egész ka­pitalista. rendszer csődjével vég­ződik. (Viharos taps.) Népünk nem akar háborút, mert tud­ja, hogy a háború vérontást, hatal­mas áldozatokat és pusztításokat okoz. Nem akarnak’ háborút a világ népei sem, amit fényesen bizonyít a hatalmas békemozgalom. A béke ügye szempontjából sokkal jobb volna, ha Dulles és a kapita­lista országok más személyiségei jó­zanabból kezelnék nyilatkozataikat. Igen jól tudjuk, hogy a Dulles-féle emberek nem szeretik a szovjet'álla­mot és még kevésbbé a kommunista pártot. Mi sem akarunk beszélni itt semilyen rekonszenvrő! a kapitaliz­mus iránt, amély kíméletlenül ki­zsákmányolja a munkásosztályt, le­igázza a népeket, elviselhetetlen kö­rülményeket teremt a sokmilliós dolgozó tömegek számára. Nem avatkozunk más államok bel- ügyeibe. De népünk éppúgy, mint sckszázmillió ember az egész földke­rekségen, együtt érzett és együtt érez azokkal a népekkel, amelyek felsza­badító harcot folytatnak a gyarmato­sítók, az imperialista _ hódítók ellen és teljes sikert kíván az elnyomott népeknek felszabadító harcukban. Viszont mindig úgy tartottuk és úgy tartjuk, hogy a szocializmus és a kapitalizmus békés egymás melleit élése le­hetséges, és mivel ez a két rend­szer létezik, kereskedelmi kap­csolataik erősítése szükséges, nem pedig kölcsönös ellenséges­kedés és a gyűlölet szítása. Maguk a népek határozzák meg ma­gatartásukat az országukban fenn­álló rendszerrel kapcsolatban. A szovjet ország továbbra is állandóan békés külpolitikát fog folytatni, tö­rekedni feg a ■ nemzetközi 'kereske­delmi kapcsolatok fejlődésére, az országok közötti kereskedelmi kap­csolatok fejlődésének fokozására, a világ békéjének megszilárdítására (Hosszantartó taps.) Miért lármáznak az imperialis­ták a Szovjetunió részéről fenye­gető állítólagos veszélyről, noha nagyon jól tudják, hogy a Szovjet­unió békepolitikát folytat és sen­kit sem akar megtámadni? Pro­paganda céljából lármáznak. A Szovjetunió részéről fenyegető ál­lítólagos veszélyről szóló fecsegés­sel akarják megfélemlíteni a nyárspolgárokat, hogy. könnyebben tudják kisajtolni az adókat, bizto­sítani az imperialista monopolul’ mok nagy profitját. Az imperialisták hisztériát szítva próbálják igazolni az őrült fegyverkezési hajszát, amellyel enyhíteni akarják a fenyegető gazdasági válság csapásait. Az amerikai imperialisták meg akarják fölemlíteni a nyugateuró­pai népeket is, kényszeríteni akar_ ják ezeknek az országoknak kor­mányait, hogy többet költsenek fegyverkezésre. És mivel a nyugateurópai or­szágok gazdasági élete anélkül is végsőkig túlfeszített, az amerikai kapitalisták segély ürügyével el­adják nékik fegyverzetüket, hatal­mas profitot vágnak ezért zsebre és leigázzák ezeket az országokat. Az imperialisták félnek a szovjet állammal való békés versenytől, mert a kapitalista rendszer nyilvánvalóan nem állja ezt a versenyt. Az amerikai burzsoá sajtóban ma egyre gyakrabban kap hangot az az aggodalom, hogy a Szovjetunió fejlődésének gyors üteme és a nép anyagi jólétének emelkedése von­zóerőt gyakorol a kapitalista or’ szágok dolgozóira. Jellemző ebből a szempontból a ,,New York He­rald Tribune“ április 11-i cikke, amelyben igen figyelemreméltó beismerések vannak: „Mi — írja a lap — továbbra is az „elmaradt országokról“ szóló elcsépelt, legendákkal áltatjuk ma­gunkat, a gigászi szovjet hatalom pedig sokkal gyorsabban megszi­lárdítja gazdasági hatalmát, mint Nyugat-Európa. . . A súlyt áthelyezték a fogyasztá­si cikkekre. Akár hiszik, akár nem, de ez valószínűleg a legve’ szélyesebb esemény a XX. század második felében’ (Derültség a te­remben.) Szomorú és megcáfolha­tatlan tény (hozzátesszük: szomo­rú az imperialisták számára) az, hogy a háború után a Szovjet­unióban óriási ipari és technikai haladás megy végbe; óriási az orosz méretek szerint és hatalmas még a mi méretünk szerint is.“’ A világ dolgozói saját sze­mükkel látják, hogy a Szov­jetunióban és a népi demokra’ tikus országokban, ahol a ha­talom a népé, sikeresen való­sítják meg a békés építés ter­veit, minden a nép jólétének további emelését szolgálja. Állhatatosan folytatni fogjuk a szovjet állam megerősítésére irá­nyuló munkánkat, emeljük né­pünk életszínvonalát. Állandóan erősíteni fogjük a Szovjetunió védelmi képességét, hogy abban , az esetben, ha az im­perialista agresszorok őrült módra megsérteni merészelik a- szovjet ember békés munkáját és megtá’ madnák hazánkat, pusztító vissza- csapást mérjünk rájuk, megismé­teljük azt a leckét, amelyet a szovjet nép és bátor fegyveres erői a hitlerista hódítóknak adtak a második világháborúban. A szovjet nép biztosan halad a kommunizmus felé vezető egye­nes, nyílt úton. Akárhogy is őrjöng az ellenség, képtelen feltartóztatni győzelmes haladásunkat éppúgy, mint amint képtelen feltartóztat­ni a nap keltét. uniót, a Kínai Népköztársaságot; a népi demokratikus országokat. A józan gor.dolkozású emberek, akik a nemzetközi feszültség enyhü­lésére törekednek, az egész világon elítélik az Amerikai Egyesült Álla­mok uralkodó köreinek a több mint 500 millió lakosú nagy Kínai Nép- köztársasággal szemben folytatott megkülönböztető politikáját. Ez a rövidlátó politika kudarcra van ítél­ve. (Hosszantartó taps.) A szovjet állam megszületésének első napjai óta gyakran hallottuk, hogy különbözőképpen fenyegetik a szovjet népet és ismerjük az ilyen módszerek értékét. Nem ijedünk meg fenyegetések­től, minket nem lehet megfé­lemlíteni. Emlékszünk rá, hogy Hitler és társai, mielőtt megtámadták orszá­gunkat, hogyan hangsúlyozták a Szovjetunió gyengeségét és mert gaz­dagodni akartak a Szovjetunió rová­sára, háborús kalandba sodortak más imperialista rablókat is. Közismert, hogy ez mivel végző­dött. Nem kétséges, hogy ha akadná­nak Hitlernek új utánzói, őket is el­kerülhetetlenül ugyanaz a soi-s éri. 15 tagú kuUuráiss delegáció utazott a Szovjetunióba A VOKSZ meghívására kedden reggel a ferihegyi repülőtérről a Szovjetunióba egyhónapi tanul­mányútra indult a Magyar-Szov­jet Társaság 15 tagú kulturális de­legációja, hogy résztvegyen a moszkvai május elsejei ünnepsé’ geken és tanulmányozza, hogyan tükröződnek a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának határozatai a dolgozók : szociális és kulturális életében, j A delegáció vezetője Erdei Fe- i renc igazságügyminiszter, a Ma- ! gyar-Szovjet Társaság elnöke. A francia kormány betiltotta a hagyományos május elsejei párizsi felvonulást Párizs (MTI). A francia kor­mány betiltotta a hagyományos május elsejei párizsi felvonulást, amelynek során a párizsi dolgozók a Place de la Nation-tól a Place de la Bastilleig vonulnak fel. Ezt a felvonulást eddig — a hitleri megszállás éveinek kivételével — minden esztendőben megrendez­ték. A kormány azzal az ürüggyel tiltotta be a felvonulást, hogy „el kívánja kerülni a rendzavarást“. A kormány csupán a május else­jei vincennesi gyűlést engedélyez’ te. A CGT-hez tartozó szakszerve­zeteknek párizsi és Párizs-környé- ki szervezeteinek csoportja erélye­sen tiltakozott a kormány önké­nyes rendelkezése ellen és felhív­ta a párizsi dolgozókat: küldöttsé­gek útján követeljék a kormány­tól a rendelkezés visszavonását.

Next

/
Thumbnails
Contents