Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-28 / 100. szám

SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1954 április 28. Nam ír a genfi értekesiet keddi ülésén konkrét javaslatot terjesztett elő a koreai kérdés megoldásúra Géni (MTI). Az -MTI« kiküldött tudósítója jelenti: Iljicsóv, a genfi értekezleten rész­vevő szovjet küldöttség szóvivője kedden este sajtóértekezleten ismer­tette a konferencia második ülésének lefolyását. Iljicsóv a következőket mondotta: Mint már a hétfői sajtóértekezleten közöltem, Molotov és Eden külügy­miniszter megbeszélésének eredmé­nyéként megoldódtak egyes szerve­zési kérdések, amelyeket egyes saj­tóorgánumok — sőt nemcsak sajtó- orgánumok — nehezen megoldható­nak tartottak. Ennek következtében a genfi külügyminiszteri értekezlet megkezdte normális munkáját, jól­lehet egyes sajtóorgánumok azt jó­solták, hogy az értekezlet már a ta­nácskozások elején zsákutcába fog kerülni. Míg az első ülést a szervezeti kér­déseknek szentelték, amelyeket álta­lános megegyezéssel oldottak meg, addig a keddi, második ülésen már hozzáfogtak az első napirendi pont, a koreai kérdés megvitatásához. Mielőtt tájékoztatást nyújtok á mai ülésről — folytatta Iljicsóv — két bejelentést kívánok tenni. Mind a kettő nyilván nagy érdeklődést fog kelteni: 1. Molotov, a Szovjetunió külügy­minisztere a francia küldöttség he­lyiségében ma találkozott Bidault francia külügyminiszterrel. A talál­kozón az indokínai kérdés ügyrend­jének megvitatásával foglalkoztak. 2. Ma déli 12 órakor az amerikai küldöttség helyiségében Molotov szovjet külügyminiszter megbeszé­lést folytatott Dulles amerikai kül­ügyminiszterrel. A genfi értekezlet­tel kapcsolatos különböző kérdéseket vitattak meg. Ezenkívül Molotov át­adta Dullesnek a szovjet kormány válaszát az Egyesült Államok kor­mányának 1954 máx'dus 19—i, az atomenergia kérdésével foglalkozó emlékiratára. A terveknek megfelelően — tért rá Iljicsóv a genfi értekezlet keddi ülésének ismertetésére — a mai ülés délután 3 órakor kezdődött Molotov szovjet külügyminiszter elnöklésévek Segítőtársul az elnökségben Molo­tov Szoldatovot, a szovjet, küldött­ség főtitkárát és a kínai küldöttség egyik vezető tagját kérte fel. Az el­nöki asztalnál ezenkívül Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettes és a szovjet küldöttség más tagjai fog­laltak helyet. Az ülés megnyitása után Molotov külügyminiszter köszönetét mondott a szovjet küldöttséget ért megtisztel­tetésért, azért, hogy a szovjet kül­döttség egyik tagját választották az értekezlet egyik elnökévé. Az első szónok Pjun Jung Tao dél­koreai külügyminiszter volt. Felszó­lalása kb. félóra hosszat tartott. Ha visszagondolok beszédére — mondot­ta Iljicsóv — nem emlékszem sem­miféle olyan konkrét javaslatra, me­lyet a koreai kérdés békés megoldá­sa érdekéber terjesztett volna elő. Kifejtette a Koreai kérdés történe­tét, de nem a tényeknek megfelelően, hanem azokkal ellenkezően. Minden meggyőző érv nélkül úgy próbálta beállítani a kérdést, mint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya akadályozná Korea egységé­nek helyreállítását, békés demokra­tikus alapon. Felszólalásában egész sor rágalmazó kijelentést tett arra vonatkozóan, hogy mintha a koreai hadműveleteket az északkoreai kor­mány kezdte volna meg, sőt a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság ellen is támadásokat intézett. Fel­szólalása végén a délkoreai kormány képviselője felhívott arra, rendezzék a koreai kérdést, alakítsák meg a független Koreai Köztársaságot, de nem terjesztett a genfi értekezlet elé semmiféle konkrét javaslatot. Legalább is a genfi értekezlet rész­vevői között nem osztottak szét sem­miféle javaslatot, amelyet a délko­reai kormány képviselője terjesztett volna elő. A második felszólaló Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere volt. Beszé­de kb. fél óráig tartott. Felszólalása mély hatást keltett, mert konkrét volt és tárgyilagosan foglalkozott a koreai kérdéssel. Általános jellegű kijelentések helyett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügy­minisztere meggyőző képet adott az értekezlet részvevőinek a koreai kér­désről, arról, hogy ki volt az igazi agresszor, melyek a koreai kérdés valóban békés megoldásának módo­zatai. Felszólalásában emlékeztetett az 1945 decemberében Moszkvában megtartott négyhatalmi külügymi­niszteri értekezleten a koreai kér­déssel kapcsolatban hozott határozat­ra. Iljicsóv ezután idézett egy részle­tet abból a határozatból, amely7 Ko­reának független, demokratikus ál­lamként való megalakításáról, egy ideiglenes demokratikus kormány megalakításáról szól. Iljicsóv ezután Nam ír felszólalá­sát ismertette. Rámutatott arra, hogy Nam ír kifejtette: ez a moszkvai négyhatalmi határozat nem vált valóra, noha ez a határozat meg­felel a koreai nép érdekeinek. Az Egyesült Államok ugyanis nem tel­jesítette az ebből az egyezményből fakadó kötelezettségeit. Korea egye­sítésének elve helyett irányt vettek Korea felosztására. Agresszív intéz­kedéseket hoztak Korea ellen, ki­tört a véres háború, amely mérhe­tetlen szenvedéseket zúdított, a ko­reai népre, Nam ír felszólalásában emlékezte­tett arra — mondotta Iljicsóv — hogy Korea kettészakítottságának megszüntetése és az ország függet- ’enségének megteremtése céljából v Koreai Népi Demokratikus Köztár-' saság háromízben terjesztett elő ja­vaslatokat az ország egységének bé­kés helyreállítására. Először 1949 jú­nius 20-án, amikor a koreai egysé­ges, demokratikus hazafias arcvonal javaslatot tett Korea egységének bé­kés helyreállítására. Utána — ez volt a második lépés — a koreai egy­séges demokratikus hazafias arcvo­nal felhívást adott ki és ebben szin­tén javaslatot tett a koreai egység békés megteremtésére. . A harmadik javaslatot 1950 június 19-én tette a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelső Nemzetgyűlése. A délkoreai hatóságok azonban válasz nélkül hagyták azokat a javaslatokat, amelyeket Észak-Korea az ország bé­kés egyesítésére tett. Felszólalásában Nam ír határozati javaslatot terjeszteit elő: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttségének határozati javaslata Ko­rea nemzeti egységének helyreállítá­sára és szabad összkoreaí választá­sok megtartására. »Annak érdekében, hogy mielőbb helyreállítsák Korea nemzeti egyse-, gét. és megteremtsék az egységes, független és demokratikus Koreát: 1. ajánlják a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság kormányának: a) egész Korea lakosságának sza­bad akaratnyilvánítása alapján tart­sanak összkoreaí nemzetgyűlési vá­lasztásokat és a nemzetgyűlés vá­lassza meg majd azután Korea egy­séges kormányát; b) szabad összkoreai nemzetgyűlési választások előkészítésére és lefoly­tatására, valamint az Észak- és Dél- Korea közötti gazdasági és kulturá­lis közeledést előmozdító halasztha­tatlan intézkedések megtételére ala­kítsanak összkoreai bizottságot Észak- és Dél-Korea képviselőiből, akiket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzetgyűlése, il­letve a Koreai Köztársaság nemzet- gyűlése küld ki. A- bizottságban Észak- és Dél-Korea legfontosabb demokratikus társadalmi szervezetei­nek is képviselve kell lenniük; c) az összkoreai bizottság egyik elsőrendű feladataként egy északko­reai választási törvénytervezet ki­dolgozását kell előírni. A választási törvénynek olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a választások való­ban demokratikus jellegét, annak szabadságát olyan feltételek között, amelyek lehetetlenné teszik a kül­földi beavatkozást, valamint az, hogy a helyi hatóságok és terrorista cso­portok nyomást gyakorolhassanak a lakosságra. A bizottságnak meg keli tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében is, hogy Korea la­kossága számára biztosítsák a gyü­lekezési szabadságot, a sajtószabad­ságot, biztosítsák, hogy az ország minden állampolgára politikai és vallási meggyőződésére, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül szabadon állíthasson. jelölteket a tör­vényhozó szervekbe; d) Korea gazdasági talpraállításá­nak elősegítése, a koreai nép anyagi nléiének emelése, nemzeti kultúrá­jának megőrzése, és fejlesztése cél­jából — ami fontos lépés a Korea nemzeti egységének helyreállításához szükséges feltételek megteremtése céljából — az összkoreai bizottság tegyen haladéktalanul intézkedéseket a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és a Koreai Köztársaság gaz­dasági és kulturális kapcsolatainak helyreállítására es fejlesztésére. Ide tartoznak: kereskedelmi, pénzügyi műveletek, köziekedóí;ügy, határfor­galom. szabad'költözködés és levele­zés, kulturális és tudományos kap­csolatok st.b. 2. Mondják ki, hogy Korea terü­letéről 6 hónapon belül ki kell von­ni minden külföldi fegyveres erőt. 3. A távolkeleti béke fenntartásá­ban leginkább érdekelt országoknak biztosítaniok kell Korea békés fej­lődését és meg kell teremteniük a szükséges előfeltételeket Korea egy­séges, független, demokratikus ál­lamként való újraegyesítéséhez«. Befejezésül Nam ír kijelentette, úgy véli. hogy a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság határozati ja­vaslatában foglalt intézkedések vég­rehajtása biztosítani tudná 'a koreai kérdés békés megoldását, A javaslatot a genfi értekezlet részvevői között koreai nyelven, va­lamint orosz, kínai, angol és francia nyelvű fordításban szétosztották. Ezután Columbia képviselője szó- falt fel. Kijelentette, hogy országa tincs ugyan közvetlenül érdekelve t koreai kérdésben sem politikailag, sem gazdaságilag, sem kulturális vo­natkozásban, de mégis részt kívánt venni a tanácskozásban, hogy hozzá- 'áruljon a koreai kérdés bőkés meg­oldásához. A többi között javaslatot lett arra. hegy az Egyesült Nemze­tek Szervezete felügyelete alatt tart­sák meg az összkoreai választásokat Ezután az elnöklő Molotov kül­ügyminiszter közölte, hogy az Egye­sült Államok küldötte feliratkozott ugyan negyedik szónoknak, de fel­szólalásának a szerdai ülésre való elhalasztását kérte. Ezután az elnök az ülést bezárta. A szerdai, harmadik ülésen Eden angol külügyminiszter elnököl. A genfi tanácskozás elnökségének kérdésében létrejött megegyezés a végtelenbe húzódó ügyrendi vitától óvott meg Az Országos Béketanács felhívása a békebizottságokhoz Ezekben a napokban az egész dol­gozó magyar nép nagy érdeklődés­sel figyeli a genfi tanácskozást. A magyar békebizottságoknak most az az egyik legfontosabb fel­adatuk, hogy kielégítsék népünk ér­deklődését, széles körben ismertes­sék, magyarázzák a genfi értekezlet anyagát. Az Országos Béketanács felhívja a békebizottságokat, hogy kísérjék nagy figyelemmel a külügyminiszte­rek tanácskozásáról szóló rádióadá­sokat, hírlapi közleményeket. Ezek alapján tartsanak békebizottsági be­szélgetéseket, a dolgozók széles réte­geivel vitassák joieg a világpolitika legidőszerűbb, valamennyiünket kö­zelről érintő kérdéseit. A magyar rádió április 29-től, csü­törtöktől a genfi tanácskozás tartama alatt a magyar békebizottságok szá­mára hetenként négyszer rövid, át­tekinthető összefoglalót ad "Hangos Újság« című műsorában. A békebizottságok hallgassák meg a rádió Hangos Újságja beszámolóit: hétfőn, kedden, csütörtökön és szom­baton 18 óra 30 perckor a Kossuth- adón. A „Pravda“ kiilöntudósítása a genfi értekezlet megnyitásáról Moszkva (TASZSZ). Zsukov. Plisevszkij és Rasszagyin. a „Prav­da“ különtudósítói írják Géniből a lap április 27-i számában: . Az a hír, hogy az értekezlet, pontosan az előírt órában megkez­dődött, s minden huzavona nélkül megegyeztek a napirendben, álta­lános megelégedést keltett. Annál is inkább, mert bizonyos köröké amelyeknek nem a nemzetközi: feszültség enyhítése, hanem kiéle­ződése az érdeke, tüstént az érte­kezlet megnyitása1 után azt a fan­tasztikus mendemondát terjesztet­ték, hogy az elnöklés . rendjének megtárgyalása hosszasan elhúzó­dik, s talán „kiúttalan zsákutcába torkollik.“ Néhány órával az ülés kezdése előtt a nemzetek palotájáé nak sajtótermében zűrzavar tá­madt. Kopogni kezdtek a távíró­készülékek, csengtek a telefonok. A ,.francia, küldöttség részéről“ ugyanis közölték, hogy az előzetes, ügyrendi tárgyalások „komoly akadályokba ütköztek“. A burzsoá*' sajtó ilymódon kompromittált képviselői azonban hamarosan ta­karódét fújnak. Kiderült, hogy Eden angol külügyminiszter ijét- ízben meglátogatta V. M. Moloto- vót, a Szovjetunió külügyminisz­terét és az előzetes tárgyalások so­rán elfogadták a szovjet indít­ványt, amely három elnök megvá­lasztását javasolta. A genfi értekezlet munkájának megindulását figyelemmel kísérő szemleírók megállapítják: az ame" rikai küldöttség minden erőfeszí­tést megtesz, hogy gúzsbakössé szövetségesei kezét, s rákényszerít­se őket. hogy csakis a „hideghábo­rú“ szellemében járjanak el. Április 26-án reggel különérte- kezletet tartottak 16 állam, vagyis az Egyesült Államoknak és szövet­ségeseinek a képviselői. Azt mond­ják, Dullesnak az a szándéka, hogy továbbra is rendszeresen összehívja őket ilyen .,eligazítá­sokra“. Az újságírók kiemelik: ezek a rendkívüli előkészületek, amelyek ellenkeznek a nemzetközi értekezletek gyakorlatában kiala­kult elemi szokásokkal, mutatják*, mennyire elmélyültek a belső él' 'entétek a nyugati hatalmak tábo­rában, ahol az Egyesült Államok kalandor külpolitikája növekvő fé­lelmet és aggodalmat kelt. Az Egyesült Államok, „létérde­kei“ védelmének hamis ürügyével tevékenyen beavatkozik az indo­kínai háborúba. Nemcsak hadi­anyaggal latja el a francia expe- rlíciós hadtestet, hanem amerikai katonai személyzet is tartózkodik a hadműveleti területen, arról már nem is beszélve, hogy a számban növekvő és terebélyesedő amerikai „missziók“ közvetlen ellenőrzésük alá vonják a francia katonai ha­tóságok egész tevékenységét. Ért­hető tehát, miért akarja az amp­ákéi propaganda mindenáron a kilátástalanság, a bizalmatlanság ■s a borúlátás légkörét megterem­teni a genfi értekezleten. Az Egye­sült Államok diplomáciája szem- meiláthatóan „előirányozta“ az ét_ tekezlet sikertelenségét és már az 'első naptól kezdve arról akarja meggyőzni a világot, hogy lehelet­én bármiféle megegyezésre jutni, hacsak a szabad népek el nem fo­gadják á Dulles diktálta feltétele­ket. Csakhogy az „erő álláspontjá­ról“ folytatott hírhedt politika mindig kudarcot vallott, valahány­szor a demokratikus tábor orszá­gaival szemben tettek kísérletet al­kalmazására. Teljesen alaptalan volna azt hinni, hogy ezentúl ez másként lesz.. A genfi értekezlet előnyös meg. különböztető jegye, hogy évek óta először vesz részt ilyen értekezle­ten valamennyi nagyhatalom kép­viselője. Ezáltal adva vannak a napirendi kérdések sikeres meg­tárgyalásának fontos feltételei. E feltételek érvényesülése azon mú­lik majd, hogy a genfi értekezlet részvevői milyen mértékben töre­kednek a nemzetközi feszültség enyhítésére és a béke erősítésére. A szovjet küldöttség első sajtóértekezlete Genf (TASZSZ). Április 26-án a külügyminiszterek genfi értekezle­tének első ülése után a Nemzetek Palotájában a szovjet .küldöttség sajtóosztálya sajtóértekezletet tar­tott a szovjet és a külföldi újság­írók számára. A sajtóértekezleten mintegy 200 tudósító vett részt. L. F. Iljicsóv, a Szovjetunió külügy­minisztériuma sajtóosztályának vezetője tájékoztatta a sajtó kép­viselőit V. M. Molotov és A. Eden angol külügyminiszter előzetes tárgyalásáról. A KÍiNal SAJTÓ A GENFI ÉRTEKEZLETRŐL Peking (TASZSZ). A „Kuang- mingzsibao“ című kínai lap vezér­cikke az április 26-án megnyílt genfi értekezlettel foglalkozik. A lap megállapítja: az értekezlet ösz- szehívása annak az alapelvnek győzelme, hogy a nagyhatalmak közötti vitás kérdéseket tárgyaié' sok útján rendezzék. A genfi érte­kezlet egyúttal a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikájának és a Kínai Népköztársaság őszinte bé­j ketörekvésének a győzelme, j A sangháji lapok nagy figyel­met szentelnek a genfi értekezlet­nek. A „Venhuejbao“ Című lap le­szögezi: a világ népei hőn óhajt­ják a genfi, értekezlet sikerét. i A genfi értekezlet —- folytatja a lap — az öt nagyhatalom első ér­tekezlete. Genf a tárgyalások esz­méjének, a béke és demokrácia tá" borának nagy győzelmét fejezi ki.­V. M. Molotov ebédet adott Csou En-laj tiszteletére Genf. Az MTI kiküldött tudósi* tója jelenti: A svájci lapok megbízható érte­sülésekre hivatkozva rámutatnak, hogy az amerikai külügyminiszter öz értekezlet elnöklésével kapcso­latban elért kompromisszum után sem adta fel azt a tervét, hogy a konferencia tanácskozásainak ve­zetését bízzák „semleges“ állandó elnökre. Dulles a svájci sajtó közlése sze­rint Hammarskjöldöt, az ENSZ fő. titkárát, vagy egy svájci közéleti személyiséget szeretne az értekez­let elnöki székében látni. Mint ismeretes, Iljicsóv, a szov­jet küldöttség, szó Vivő je a hétfői rövid sajtóértekezleten közölté,’ hogy a genfi tanácskozások jelen­legi három elnökének megválasz­tását Molotov Szovjet külügymi­niszter javasolta Eden angol kül* ügyminiszterrel hétfőn délelőtt folytatott ügyrendi megbeszélésén, Molotov javaslatának célja a vég­telenbe húzódó ügyrendi vita el­kerülése volt. A „Basier Nachrichten“ értesü­lése szerint Dullés csak hétig kíván résztvenni a genfi értekez­leten és azután Bedell Smith kül- ügyminiszterhelvettésnek adja át az amerikai küldöttség vezetését. A lap szerint Dulles később, az indokínai kérdés megvitatásakor vissza akar térni Genfbe. Genf (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere április 26-án ebédet adott Csou En-Iajnak, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének tiszteletére. Az ebéden megjelentek: Csang Ven-tien, Vang Csia-hsziang, Li Ke-nuiig, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterhelyettesei, Vang Ping-nan, a Kínai Népköztársaság genfi küldöttségének főtitkára, továbbá Si Cse és Csiao Kuan-hua tanácsadók. Szovjet részről A. A. Gromiko, V. V. Kuznyecov,-N. T. Fedorenko, P. F. Jugyin, A. A. Szoldatov, F. A. Fegyenko és D. A. Zsukov vett ■részt az ebéden. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents