Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

Az épülő kommunizmus országából Üzemi népnevelők a munkafegyelem megszilárdításáért írta: Sz. Kukanov A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártja és a szovjet kormány az el­múlt hónapokban több nagyjelentő­ségű határozatot hozott a szovjet emberek életszínvonalának további emelésére. A szovjet dolgozók a párt és a kormány határozataira a terme­lékenység növelésével, a minőség ja­vításával felelnek. Ezt tapasztalhat­juk »Trjohgornaja Manufaktúra« moszkvai textilkombinát műhelyei­ben is. — A mai ebédszünetben csoportos beszélgetést tartunk — szólt Julia Scserbakova társnőihez, a kikészítő­gyár munkásnőihez. — Igyekezzetek pontosan eljönni. A munkásnők ebéd után a műhely vörös sarkában gyűltek össze. Scser­bakova elvtársnő, a műhely népne­velője beszélgetést kezdett a jóminő­ségű és szép anyagok gyártásáról. Utalt a párt és a kormány határoza­tára, majd így szólt: — Nekünk, textilmunkásoknak az a feladatunk, hogy minél jobban kielégítsük a lakosság növekvő igé­nyeit. Mégis előfordul, hogy olyan anyagokat adunk ki gyárunkból, amelyek minőségileg sok kívánniva­lót hagynak maguk után. Tervünket sem teljesítjük mindig egyenletesen. Ezután a népnevelő megnevezte azokat a dolgozókat, akik megsér­tették a munkafegyelmet és _riem tar­tották be a technológiai előírásokat. Nyilvánosan megrótta Velkova nyuj- tónőt (a nyújtó feladata, hogy az anyagokat az előírt szélességre ki­nyújtsa), aki legutóbb 20 méter se­lejtett gyártott. — Beszélnünk kell az átdolgozások­ról is — mondta a népnevelő. — Ne feledjük, hogy az átdolgozás idő- és anyagveszteséget jelent, nem is be­szélve arról, hogy az átdolgozott anyag sose lehet elsőrendű minőségű. Értse ezt meg Jegorova elvtársnő, a keményítő henger gépkezelője és Drozdova festőnő. A népnevelő bírálata igazságos volt és éppen ezért hatásos. Jegorova és Drozdova zavartan álltak. Ekkor Scsorbakova megnevezte a legjobb dolgozókat és felhívta a többieket, kövessék példájukat. SCSERBAKOVA bevezető szavai után élénk vita alakult ki. Zenkova hengerkezelőnő elmondta, hogy a műhelyben nem mindig folyik egyen­letes munka, előfordul, hogy nincs elég kikészítő anyag. Szaltikova nyuj- tónő elmondta, hogy a szövődéből gyakran kapnak pecsétes anyagot, és — véleménye szerint — jobban ki kellene fejleszteni a különböző mű­veleteket végző munkások közötti versenyt. Pankina gépkezelő felhívta a munkásnőket, gondozzák jobban gépeiket. Nagy ereje van a népnevelő sza­vának. A művezető máris intézeke- dett, hogy a népnevelői beszélgetés folyamán felmerült hiányosságokat küszöböljék ki. Egy másik eset. Januárban történt, hogy a festék­főzőműhelybe néhány darab olaj­pecsétes tüllanyag került. A selejtért a nyomóműhely szárítórészlege volt a felelős, a selejt Krilov helyettes művezető műszakjában történt. Az árut selejtnek minősítették és jegy­zőkönyvet vettek fel az esetről. Ezzel a dolgot befejezettnek lehe­tett volna tekinteni. Júlia Scserbako­va kommunista népnevelő azonban nem érte be ennyivel. Felkereste Krilov helyettes művezetőt és részle­tesen elbeszélgetett vele a selejt ke- • vétkezésének okairól és körülményei­ről, majd megkérte váltópárját, Anja Rolikova komszomolistát, kísérje fi­gyelemmel a nap második felében, hogy betartják-e a technológiai elő­írásokat. Másnap aztán a két mun­kásnő összegezte tapasztaltait. Az összegyűjtött anyagokat felhasználva, a népnevelő beszélgetést kezdett a technológia és munkafegyelem szi­gorú betartásáról. A beszélgetést a festőműhelyben tartották meg, ahol előző nap a selejtett okozó hibát elkövették. * * * Sok lelkes agitátor dolgozik a «Trjohgornaja Manufaktúra« gyár­ban. Frolov elvtárs, a fonoda előkészítő részlegének népnevelője, minden kollektív beszélgetést összekapcsol termelési kérdésekkel. A párt hatá­rozatairól beszélve, a kombinát éle­téből vett találó példákkal támasztja alá a párt politikáját, a határozato­kat. Mint széles látókörű ember, megfelelő általános következtetéseket von le az apróbb esetekből és ért ah­hoz, hogy megmutassa, milyen or­szágos jelentősége van minden egyes dolgozó munkájának. Élesen bírálja a hibákat, s bátran .megnevezi azo­kat, akik megsértik a munkafegyel­met, selejtet gyártanak. Az üzemben jól ismerik Alexejev népnevelőt, aki az elmúlt három hó­nap alatt 29 csoportos beszélgetést tartott. Brigádja már november 16-án teljesítette évi tervét és elnyerte a kitűnő minőséget gyártó brigád címet. CSAK néhány nevet, néhány élen­járó népnevelőt nevezünk meg. Raj­tuk kívül számos kommunista és pár- tcnkívüli, mérnök, alkalmazott és munkás mozgósítja lelkesítő igaz sza­vával a gyár dolgozóit a termelési I tervek teljesítésére. Agronom us érkezett a kolhozba írta: VI. Sztasevszkij Az Észak-Őszét ASzSzK-ban lévő »Lemn«-kolhoz tagjai örömmel fo­gadták földijüket, Mahomed Dzobla- jev agronómust, aki néhány évi tá­voliét után visszatért szülőfalujába, hogy ott dolgozzék. A fiatal agronó­must apja várta az állomáson. Ko­csin tették meg utat hazáig. Az otthon küszöbén az öreg Dzigo átölelte fiát és örömtől könnyes szem­mel vezette be a szobába. Itt már minden készen állott, a kedves fiú fo­gadására. Az anya báránysültet tett az asztalra, az apa pedig elővette a szekrényből a pálinkát. Ebéd után az apa meg a fia a kol­hozvezetőség felé vette útját. Maho­med útközben beszámolt apjának ar­ról a munkáról, amelyet az Észak- Őszét állami növénynemesítő intézet­ben végzett. Beszélt Dzaudzsikaunak, a köztársaság fővárosának életéről. Mahomed különösen az SZKP Köz­ponti Bizottsága szeptemberi teljes ülésének határozatáról beszélt sokat, amely megnyitotta a mezőgazdaság továbbfejlesztésének, a kolhozparaszt­ság anyagi jóléte emelkedésének új távlatait. — Amikor Dzsaudzsikauba megér­kezett aí hír erről a határozatról — mondta az agronómus —, az elsők között jelentkeztem, hogy szülőfa­lumba helyezzenek állandó munkára. Boldog vagyok, hogy kívánságom tel­jesült. A kolhozvezetőség már várta az öreg Dzoblajevet és fiát. Musza Ba- bacsijov kolhozelnök bevezette Ma- homedet az agronómusnak előkészí­tett dolgozószobába. Azután megmu­tatta neki azt a lovat, amelyet a kol­hoz bocsát rendelkezésére. Mindezek után az elnök ismertette a fiatal szakemberrel a kolhoz gazdasági ter­veit és elmondotta, hogyan folyik a munka az egyes-brigádoknál. Dzoblajev már az első napokban sok hibát vett észre, de nem ijedt meg r. nehézségektől. Az Észak-Őszét állami mezőgazdasági főiskolán ko­moly elméleti és gyakorlati ismere­tekre tett szert, később pedig a nö­vénynemesítő intézetben fejlesztette tudását. Dzoblajev felhasználva ta­pasztalatait és ismereteit, kidolgozta azoknak az intézkedéseknek egész rendszerét, amelyek a kolhoz nö­vénytermelése és állattenyésztése gyökeres megjavítása érdekében szükségesek. A kolhoz vezetősége és minden kolhozparaszt lelkesen támo­gatja az agronoómus javaslatait. A kolhozban most erősödik a közös gaz­daság gyors fellendítéséért indított harc. A »T,enin«-kolhoz hatalmas földte­rülettel: 1920 hektárnyi szántóval és 1140 hektárnyi legelővel és kaszáló­val rendelkezik. A kolhoz az SzKP Központi Bizottsága szeptemberi tel­jes ülésének határozatait követve azért harcol, hogy a gabonafélék ter­méshozamát a legközelebbi eszten­dőkben hektáronként 30 mázsára, a burgonya- és zöldségfélék termésho­zamát 200—225 mázsára emelje és nagymértékben növelje a közös ál­lattenyésztés hozamát,. Többezer új villanytelep a szovjet falvakban A szovjet mezőgazdaság 1954. évi villamosításának színvonala magasan felülmúlja az 1953. év és a megelőző évek színvonalát. Sok kolhozt és gépállomást be­kapcsolnak a villamoshálózatba. Ugyanakkor tovább folyik a falu­si villanytelepek építése is. 1954- ben körülbelül ezer falusi villany­telepet helyeznek üzembe, ame­lyek összkapacítása 74000 kilo' watt lesz. A villamosenergia széleskörű felhasználása a termelőmunkában a falusi villanytelepek legfőbb feladata az 1954-es évben. Az év folyamán 2.300 kolhozt és gépállo­mást kell villamosítani. Körülbelül 50.000 kilométer hosszú villany- vezetéket és több mint hétezer transzformátorállomást kell létesí­teni. Különösen nagy figyelmet fordítanak az állattenyésztés és a növénytermelés villamosenergia­ellátására, s arra, hogy kiszélesít­sék a villamosenergia felhasználá .sát az üvegházi növénytermelés­ben, továbbá a kolhozok műhelyei­ben, fűrésztelepein és téglagyárai ban. Hogyan harcolnak a Volga-vidékén a tavaszi búza bő terméséért A Volga-vidóken a tavaszi búza a fő növény. Vetésterülete több, mint ötmillió, hektár. Áz élenjáró kolho­zokban és szovhozokban 30—31 má­zsát is fizet hektáronként. Az élenjáró növénytermelő bri­gádok úgy értek el kiemelkedő ter­méseredményeket, hogy a tudomá­nyos agrotechnikai előírások egész rendszerét alkalmazták és minden hasznos tapasztalatot felhasználtak Tény, hogy azokban a kolhozokban fizet legjobban a tavaszi búza, ahol teljesen meghonosították a földműve­lés füves vetésforgós rendszerét: fü­ves vetésforgókat létesítettek, oksze­rűen végzik a tavaszi talajmunkákat, nemesített vetőmagot vetnek s a ve­tést rövid idő alatt befejezik. Ut kü lönösen arra ügyelnek, hogy megfeje­lő elővetemények után vessenek ta­vaszi búzát.' Előveteménynek a Vcl- ga-vidéken legjobbak az éveldfűvek és a gondosan ápolt kapások. A ta­vaszi búza talaját ősszel legalább 22—23 cm mélyen felszántják. Télen hófogást végeznek. A tavaszi vetés­hez nemesített vetőmagot készítenek elő. Az élenjáró kolhozokban külön vetőmagparcellák vannak. A vető­magparcellákon rajonizált fajtákat vetnek. A vetőmagot gondosan megtisztít­ják és osztályozzák, meleg levegőn előcsiráztatják és jarovizálják. A ta­vaszi búza jarovizálása a Volga-vidé- ken hektáronként 1.5—2 mázsa ter­méstöbbletet eredményez. A kiszórá­si normákat a talaj nyirkosságától, felszínétől stb. függően állapítják meg. Mind nagyobb területet vetnek sű- rűsorokan s keresztsorosan, elsősorban vetőmagparcellákon. A magtakarás mélysége általában 5—6 cm. Az élenjáró kolhozokban a vetéssel egyidejűleg hektáronkint 40—50 kg szemcsézett szuperfoszfáttal műtrá­gyáznak. Sokhelyütt szemcsézett szerves-szervetlen trágyakeveréket al­kalmaznak. A Volga-vidék a tudomá­nyos vívmányok és az élenjáró ta­pasztalatok széleskörű felhasználása révén idén ismét lényegesen növeli tavaszi búza termését. Különösen acé­los búzából törekednek nagy termést elérni. Újságok és folyóiratok minden parasztcsaládnak A kazahasztáni kolhozokban év- ről-évre több kolhozparaszt olvas rendszeresen újságokat és folyóirato­kat. Kelet-Kazahasztánban például a falusi dolgozók 1954-re másfélszer annyi újságot és folyóiratot fizettek elő, mint tavaly. A kirovi, ulani, se- monajhi kerületben minden kolhoz­porta átlag két újságot és egy fo­lyóiratot fizet elő. A taldikurgani ke­rület »Komintorn«-kolhozában nincs olyan kolhozparasztcsalád, amely az 1954-es évre ne fizetett volna elő három-négyféle sajtókiadványra. A »Proizvodsztvonnaja szmicska«-kol- hoz (szarkandi kerület) egyik lakosa, Dzsumagas Alhanov '12-féle újságot és folyóiratot fizet elő. Különösen megnövekedett ebben az évben a mezőgazdasági szaklapok előfizetése. A kazahasztáni kolhozparasztok nagy érdeklődéssel követik a szovjet me­zőgazdasági tudomány fejlődését, az élenjáró kolhozparasztok munkamód­szereit. A taldi-kurgani területen a tavalyihoz viszonyítva a mezőgazda- sági újságok és folyóiratok előfizetése négyszeresre emelkedett. I szovjet nők a kommunizmus A Szovjetunió textilmunkásnői között jól ismerik Sz. Kotova bri­gádját. Szerafima Kotova az „M. I. KaUnyin“ gyapjúfonógyárban dolgozik. A brigád szocialista munkaversenyt kezdeményezett az összes belső tartalékok komplex kihasználásáért, a termelés további növekedése érdekében. Számos tökéletesítést eszközöltek a gépeken, Ezáltal a fonónők lényegesen növelték a teljesítményt ugyanazon a termelési területen, ugyanazokon a gépeken, változatlan számú mun­kaerő mellett. Sz. Kotova brigádjának kezdeményezését széles kör' ben felkarolták a textilipari üzemek munkásai és munkásnői. A képen: Sz. Kotova munka közben. Anasztaszija Gorjuskina tíz gyermek anyja. Hétjfia és- három leánya van. Legidősebb fia Nyikolaj 28 éves, Szerjózsa •« legkjjjcbJ^^p éves. ", i _ ? 4 — Szavamat adtam magamnak, hogy olyanokká Hereiem gyer­mekeimet, amilyennek a haza szeretné látni őket önfeláldozók­nak, becsületeseknek, bátraknak, a nehézségek elől meg nem hátráló igazi szovjet embereknek, — mond a Anasztaszija Gorjuskina^ így is neveli A. Gorjuskina gyermekeit. # A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió egyik legmegbecsültebb kitüntetését, a „Hős anya‘‘ elnevezést Adomá­nyozta Gorjuskinának, aki tíz gyermeket hozott a világra és nevelt fel. A képen: Anasztaszija Gorjuskina átnézi két lánya, Rimma és Lida középiskolai tanulók füzetét. Tavaszi előkészületek A bordi szovhoz munkásai és szakemberei készülődnek a tavaszi vetésre. Traktorvontatású hóekékkel végzik a hóvisszatartó munká­latokat, átvizsgálják a gabona, az évelőfűvek, a zöldség- és takar­mánynövények vetőmagjait. Uj gépeket kapott a szovhoz, többek között „DT—54“'típusú traktorokat, burgonyaültetőgépeket, sorköz­művelő kultivátorokat, silószecskázó és más gépeket. A szovhoz gép­kezelői már előkészítették a traktorállományt a tavaszi munkála­tokra. A képen: a bordi szovhoz javítóműhelyében. Őszre összehívják a szovjet írók második kongresszusát Moszkva (TASZSZ). Március 4- én az írók Központi Házában be­fejezte munkáját a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének 15. teljes ülése. Az ülésen A. Szurkov, a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének el­ső titkára számolt be az írószer­vezeteknek a második országos írókongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatokról. A vezetőség teljes ülése elhatá’ rozta, hogy a szovjet írók második kongresszusát 1954 őszére Moszkvába hívják ősze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents