Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-07 / 56. szám

Vasárnap, 1954 március 7. SOMOGYI NÉPLAP 5 ti Felkészültek a nagy munkákra a csurgói gépállomás dolgozói Beköszöntött a várva-várt kedves vendég, a tavasz. Az éltető napsu­garak felszabadították a mezőt a hosszú téli dermedtség alól, eltakaro­dott a hó, szikkad a talaj, üdén zöldéinek az őszi vetések. A jó idő ki­csalja az embereket a szabadba: harcra serkent minden mezőgazdasági dolgozót a tavaszi szántás-vetés időben és jóminőségben való elvégzésé­re. , A tavaszi munkákra való felkészülés nagy csatáját győzelemre vit­ték a csurgói gépállomás dolgozói: határidő előtt, február 14-re kijavítot­ták a gépeket, amelyeknek egyrésze még hosszú sorokban áll egymás mellett, gondosan lezsírozva a gépállomás udvarán. Hamarosan elcsendesül a gépállomás és gépei kint a szántóföldeken búgnak, hangjuktól zajos lesz Csurgó környéke és nyomukban szélesed­nek a friss barázdáktól feketélő táblák a termelőszövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztok földjein. A gépállomás udvarán felsorakozott traktorokat 11 nappal előbb ja­vították ki a gépállomás dolgozói, mint ahogy a minisztertanácsi határo­zat előírta. Ugyancsak az előírt határidő előtt javították ki a traktoreké­ket, tárcsákat, boronákat terven felül. Készítettek 11 darab üzemanyag- szállító utánfutót, s ezzel a szorgalmas munkájukkal teljesült a traktoro­sak vágya: a üzemanyagot is magukkal vihetik a földekre. Büszkén je­lenti a gépállomás: jó traktorokkal és jó felkészüléssel indulnak a tava­szi mezőgazdasági munkák megkezdésére. it­f A téli gépjavítás sikere a munka jó megszervezésén és a gépjaví­tásban részvevő dolgozók lelkes munkáján múlott. A határidő előtti tel­jesítést és a nehézségek leküzdését jelentős mértékben segítette a Ma­gyar Pamutipar 7 tagú patronáló brigádja, A gyár dolgozói és a gépállo­mási dolgozók között igen bensőséges, elvtársi viszony alakult ki. Közös erővel javították a gépeket, de a patronáló brigád még külön kijavított egy 2 és 4 ütemű erőgépet. — Sokat tanultunk — mondja Krautczer Rezső, a Magyar Pamut­ipar technikusa. — Közvetlenül is megismertük a mezőgazdaság kérdé­seit. — Nagy segítséget adott a patronáló brigád — lelkesedik Hofferka János, a gépállomás szerelője. Eddig kézzel hajtott köszörűvel munkál­tuk ki a főtengely ékpályáját, most az elvtársak útmutatása alapján ké­ses gyaluval esztergáljuk azt. így búcsúznak egymástól és >gy köszöntik Paál Jánost, Patai Mi­hályt, Pilka Lászlót, Szabó Lászlót, Péntek Sándort és Gyenge Károlyt: — Továbbra is segítünk, írjátok meg, ha valamire szükségetek lesz. Jövő­re ismét visszajövünk, hisz közös ügyért dolgozunk — mondják búcsúzóul. Dombi József elvtárs, a gépállomás raktárosa örömmel adja át az »útra- valót« Boti József traktorosnak, aki­nek jól kijavított gépe munkára ké­szen áll. Boti elvtárs boldogan veszi át a szerszámokat, pótalkatrészeket, munkaruhát. Nem hiányzik a gépál­lomás raktárából semmi, mert Dombi elvtárs arra törekedett, hogy idejé­ben beszerezzék a szükséges felszere­lést. Szlavics János traktoros, a Kos' suth-brigád tagja gondosan be­rendezi a lakókocsit, mielőtt ki­indulna a csurgói II. brigádszállás­ra. A tisztálkodási eszközökön kí­vül a szükséges gépi tartalékokat is gondosan elhelyezi, 9 db jó éles ekevasat is visz. A III. pártkongresszus tiszte­letére vállalta, hogy tavaszi ter­vét 160 százalékra teljesíti. Három év óta traktoros, már háromszor kapott díszoklevelet és egyszer egy néprádiót kiváló teljesítmé­nyéért: most is becsülettel harcol pártnak adott szava valóraváltá- sáért. A gépállomás dolgozói azzal is segítik a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteket, hogy azok fogasboronáit kijavítják- Bogdán József, Salamon Ferenc és Varga Mária, a javító-brigád tagjai vál' lalták, hogy néhány nap bent maradnak munkaidő után a műhely­ben és a csurgói Zrínyi termelőszövetkezetnek a 8 levelű fogas­boronáját kijavítják. A héten már jónéhány.órát dolgoztak a fogas­boronák kijavításán és elhatározták, hogy ma, vasárnap is dolgoz­nak, s befejezik ezt a munkát is, mert hamarosan ők is kimennek traktoraikkal a területre. Eddig aratógépeket és tárcsákat, valamint üzemanyaghordó utánfutókocsikat javítottak mind a hárman és most a Zrínyi tsz- nek adott szavukat is teljesítik: időben átadják neki a jól kijaví­tott fogasboronákat. Jancsi László, a csurgói gépállomás okleveles sztahanovista traktorosa és váltótársa, Tóth Anna miután kijavították erőgépü­ket és munkagépüket, még egyszer alaposan átvizsgálták, nincs-e valami hiba azokon, nehogy aztán munkaközben amiatt le kelljen áilniok a géppel. Gondoskodtak arról is, hogy a különböző szükséges tartalékok és felszerelések biztosítva legyenek a gépüknél. Mind a ketten azt tartják: „Csakis alapos felkészülés után lehet jól^ dolgoz­ni, nagyobb teljesítményt elérni.“ Hogy mind a ketten túl akarják teljesíteni a tavaszi tervüket, erre becsületszavukat adták. Jancsi László a múlt évben az éves tervének 250 százalékra való teljesítését vállalta és ezzel szemben 332 százalékot ért el. A legutóbbi üzemi értekezleten ő is szocialista kötelezettséget vállalt a III. pártkongresszus tiszteletére: tavaszi tervét 200 százalékra tel­jesíti. Tóth Anna arra tett fogadalmat, hogy 100 százalékon felül teljesíti tavaszi tervét. Mindketten boldogan indulnak ki gépükkel a gépállomás ud­varáról a csurgói Uj Élet termelőszövetkezet segítségére, hogy megkezdjék a szántás-vetést, s va lóraváltsák fogadalmukat. 'Szűcs Ferenc—Horváth László 3nxlidÄAva készeit rJ'' avasz. . . vidáman csörge- deznek a patakok- A nap­sütésben átmelegedett földek fe­lett hullámzik az enyhe tavaszi levegő. Gőzölög a föld. A szántó­földeket helyenként már üdezöld vetés borítja, mely a meleg és az éltető eső hatására szinte nap mint nap szemlátomást nő. A tél azonban nem egyköny- nyen adja át helyét. Éjszakánként még gyakran érezni a tél hatását. A napot gyakran eltakarják a sö­tét esőfelhők, s gyakran alaposan megázik a föld. Az elmúlt napok­ban is kiadós eső volt. — Nesze neked, kivonulás a földekre — mondja fejcsóválva Gável Lajos, a háromfai gépállomás brigádve­zetője. De nemcsak ő türelmetlen­kedik, hanem a brigád többi tag­ja és a gépállomás valamennyi dolgozója is. Néhány nappal ezelőtt már min­den gép a legnagyobb rendben, katonás rendben várta az indulást, odébb a vetőgépek és kultiváto- rok, az udvar másik szögletében pedig GZ-ekék és boronák. A ta­vaszi napfény aranyló sugarai vé­gi gsimogatják a jól ápolt, újra­festett gépeket. Olyan valamennyi, mintha új lenne. A traktorosok nem nyugszanak, mivel nem lehet kimenni az eső miat-t. Még egyszer bejáratják a traktorokat, újra át­vizsgálják a gépet, letörölgetik, fényesítik, mint valami műszert. Farkas István, a gépállomás egyik kiváló dolgozója még aludni sem tudott, amikor észrevette, hogy valami nincs rendben a ja­vító vállalat által javított gépen- Menet közben felállt a traktorra, úgy nézegette jobbról is, balról is a traktort, hallgatta a motor mű­ködését, míg végre megtalálta a hibát, amit azonnal ki is javított. A gépállomás jóval a határidő előtt végzett a gépjavítással. So­ha még ilyen lelkesen nem dolgoz­tak a traktorosok a javításnál, mint ezen a télen. Mindenki igyekezett ott lenni saját gépénél, hogy alaposan • megismerhesse azt, s így munka közben esetlegesen előforduló kisebb hibákat saját maga azonnal kijavíthassa. Q ável elvtárs most megelé­gedetten néz végig a gép­parkon, ahol úgy sorakoznak a gé­pek, mint egy hadsereg, mely készen áll a támadásra, a nagy csatára — de ez az eső — néz a magasba — mindig keresztül húz­za számításainkat. Nem mintha káros lenne az eső, de hát mégis tavaly ilyenkor már javában ve­tettünk és bizony igen nagy erő­vel kell hozzáfognunk, hogy idő­ben földbe kerüljön a mag, mert az a legfontosabb a terméshozam növelése szempontjából. —- Alig hogy elolvadt a hó, Gável Lajos bejárta az egész munkaterületet Mikics elvtárssal, a gépállomás vezető-agronőmusával, s a taranyi Kossuth tsz vezetőivel, mivel a Gável-brigád fogja megmunkálni azok földjét. Megtárgyalták, me­lyik táblán kezdjék a szántást, a simítózást, hol kell műtrágyáz­ni, milyen vetőgépet használja­nak. zzel szinte ellenőrizték a már elkészített tervet, an­nak helyességét. — Igaz — mond­ja Gável elvtárs — a tsz földjei nem egyenletesek. Ezért igen gon­dosan elő kell készíteni a mun­kát, pontos tervet kell készíteni, mert a dombon pl. már hétfőn, kedden meg lehet kezdeni a mun­kát, el lehet vetni a zabot, az ár­pát. De a lapos területre, amilyen pl- a Kanizsa'berek, nem mehet rá a nehéz traktor. Itt nem lehet sablon szerint, azonos időben és módszerrel dolgozni — állapítja meg Gável elvtárs — minden par­cellának meg kell keresni az ag­rotechnikáját. Most még egyszer felülvizsgál­ják a brigád menetirány tervét, hiszen a legrövidebb és legmegfe­lelőbb utat kell a traktorosok szá­mára megjelölni, mert minden méternyi fölöslegesen megtett . út idő- és üzemanyagfecsérlést je­lent. A mostani irányterv alapján Gável elvtárs összeállítja az óra­ütemtervet és ez percnyi pontos­sággal jelzi majd mindenegyes gép mozgását. Ez igen fontos, mert így minden javaslatot ki le­het használni. Ezért az üzem- anyagszállítást is pontosan meg­szervezik és a barázdában végzik el az üzemanyagfelvételt. Gável Lajos most ott áll az egyik traktor mellett, melyet ép­pen melegítenek? Fiatalos tekinte­tével végigsimogatja a gépet. A gép nem magától megy, a gépet emberek vezetik. És az emberek­nek szeretniük kell a traktort — mondja Gável elvtárs. Brigádjá­nak tagjai szeretik is a gépet és arra törekednek, hogy a gépekkel minél több segítséget nyújtsanak a dolgozó parasztoknak. A brigád minden tagja tett vállalást a pártkongresszus tiszteletére és most csak azt vár­ják, hogy mielőbb kint a mezőn mutathassák meg párthoz való hűségüket. Győri Vendel

Next

/
Thumbnails
Contents