Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-31 / 76. szám
;'A ,TA UAI E GYESÜLJETEK! U >>'( < Szüntessék meg a tavaszi munka végzésének akadályait Iharosberényben Ifjú micsurinisták, természetkutatók I. megyei és országos versenye Az ötéves Tervkölcsön nyolcadik sorsolása GYÁR DÓIG OZÓk PA RT JA MEGYEI PÄ RT B IZOTTS ÄGÄN Ak LAP XI: évfolyam, 76. szám. '■K' ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1954 március 31. A feladatok végrehajtását, a párt további erősítését szabta meg a megyei párt választmány beszámolója A megyei pártértekezlet 30-án, kedden folytatta munkáját. Reggel már fél 8 órakor számos elvtárs ott volt a küldöttértekezlet színhe’yén, beszélgettek a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni és jó elvégzéséről, a párt- kongresszus tiszteletére „indított verseny eredményeiről, s arról, hogy az egész megye sokat vár a megyei'pártért ekez’éttől. Fél 9-kor az elnökség és a küldöttek elfoglalták helyüket, megkezdődött a tanácskozás. A megyei párt értekezlet hosszantartó tapssal köszöntötte az elnökségben helyetfqglaló Nagy Imre elvtársat, az MDP Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács elnökét és Dögéi Imre elvtársat, a Központi Vezetőség tagját, a SZÖVOSZ elnöké:. A megyei pártvá’asztmány beszámolóját Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára ismertette a megyei pártértekezlettel. A beszámoló első részében Tóth elvtárs foglalkozott a nemzetközi helyzettel, a Szovjetunió vezette béketábor eredményeivel, majd rátért a megye gazdasági helyzetére, pártszerv e- 1 zc'eink irányító és ellenőrző munkájára. Megyénk gazda§ági, helyzete, pártszervezeteink irányító és ellenőrzi? munkája Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít c megye iparosításé- ra. Kaposvárott fe. épült az ország egyik legnagyobb, legmodernebb fonóüzeme,- a Kaposvári Textilművek. Az üzemi pártbizottság, az üzem kommunistáinak és mindenegyes dolgozójának, a műszaki vezetők irányításának eredményeképpen december 27-én befejezték 1953. évi termelési tervüket. Jelentősen megjavult a gyártmányok minősége. Megyénk ipari üzemeinek többsége a termelési feladatok végrehajtásában megállja a helyét. Ipari munkásságunk — a kommunistákkal az élen — lelkesen harcol a termelési tervek teljesítéséért. Az 1953-as gazdasági évben megyénk üzemei globális tervüket 100.4 százalékra teljesítették. A tervek teljesítésében élenjár a Siófoki Ásványolaj Vállalat. Tervét november 10-re befejezte. A Vas- és Fémipari Kombinát december 10-re fejezte be éves tervét. A Nagyatádi Fonalgyár, a Kaposvári Cukorgyár és a Kaposvári Nagymalom szintén túlteljesítette éves tervét. . Üzemeink komoly segítséget adtak a gépállomásoknak a gépek kijavításához. Köszönet és hála üzemeink pártszervezeteinek és igazgatóinak, akik megyénk gépállomásait hozzásegítették ahhoz, hogy időben elvégezhették a gépjavítást. Ebben a munkában .kitűntek a Cukorgyár, a Barcsi Fűrészüzem, a Kaposvári Faipari Vállalat, a Vasöntöde és a Finommechanikai Vállalat. Üzemeinkben megjavult a dolgozók szociális, munkavédelmi és kulturális helyzete. Az új kormányprogramm óta az 1953. év második felében a munkásvédelmi beruházások terve .114.4 százalékkal, a lakásépítés beruházási terve 73.3 százalékkal, az egészségügyi beruházások terve 108.5 százalékkal és a szoc. kultúr-beruhá- zások terve 60.6 százalékkal emelkedett. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy üzemi párt- szervezeteink különösen a KV június 27—28-i ülése óta többet és helyesebben foglalkoznak a termelés pártellenőrzésével, a dolgozók jogaival, mindennapi .problémáival. Mindezekben elvitathatatlan érdeme van Városi Pártbizottságunknak, Megyei Pártbizottságunkon az ipar: és közlekedési osztálynak, személy szerint Betlehem elvtársnak. Vannak azonban üzemeink, amelyek az elmúlt években sorozatosan ■ nem teljesítették vés tervüket. Ilyen üzemek a Kaposvári Húsüzem, a Ruhaüzem és a Kaposvári Mélyfúró Vállalat. Vájjon mi az oka a terv nem teljesítésének ezeknél az üzemeknél? A rossz munkaszervezés,. a rossz anyagellátás, vagy a munkafegyelem lazasága? Kétségtelen, ez is nagyban hátráltatja a terv teljesítését. A fő hiba azonban az, hogy pártszervezeteink, gazdasági vezetőink a kormányprogramm után tanácstalanul álltak a munkafegyelemlazítólN-kal, a munkájukat rosszul végző dolgozókkal szemben. Pártszervezet?'nk tűrték a lazaságot, ahelyett, hogy a kommunistákat mozgósították volna a hiányosságok felszámolására. Nem követelték meg a kommunistáktól a példamutatást. A Mélyfúró Vállalatra pl. jellemző a munkafegyelem lazasága, a szervezetlenség, az anyagpazarlás, az egyéni felelősség hiánya. 1953-ban 93, ez év januárjában 83.7, februárban 63 százalékra teljesítették a tervet. Pártunk III. kongresszusa tiszteletére széleskörű munkaverseny bontakozott ki az iparban. Kimagasló eredményt ért el a vállalások teljesítésében a Nagyatádi Fo- nalgyór, a Barcsi Fűrészüzem, ahol a kongresszusi vállalásokat már eddig csaknem egészében teljesítették. A .Kaposvári Tejüzem 15 ezer forint megtakarítást ért el a kongresszusi verseny során. Ahol a pártszervezet jól foglalkozik a kommunistákkal, ott nem is marad el az eredmény, a vállalásokat teljesítik. Példa erre a Gépjavító Vállalat, ahol a kommunisták átlagteljesítménye 200 százalék, vagy a Vas- és Fémipari Kombinát, ahol a kommunisták teljesítménye 140 százalék. A kommunista példamutatás eredménye elsősorban az is, hogy a Kaposvári Gépjavító Vállalat országosan második helyezést ért el. Az 1954-es gépjavításban elnyerte az élüzem címet. Vagy a Siófoki Ásványolaj Vállalat a háromszoros élüzem érmet viseli. Azonban, nem mindenütt dolgoznak így a pártszervezetek és a kommunista igazgatók. A Finommechanikai Vállalat pl. mindössze 84.4 százalékra, a Tanácsi Téglagyár pedig 68.7 százalékra teljesítette februári tervét. A Tanácsi Téglagyár pártszervezete nem foglalkozik a kongresszusi munkaversennyel. Nem értékelték az eredményeket, nem biztosították a verseny nyilvánosságát. Az elmújf; év alatt a megyénkben lévő kisiparosság többsége szövetkezetbe tömörült. ^Kisipari szövetkezeteink az elmúlt évben sokat fejlődtek. 1953. éves tervüket 118.5 százalékra teljesítették. Jól dolgozik. a Lakberendező Szövetkezet. Szövetkezeteink tekintélyét sokszor rontja azonban, hogy selejtes munkát végeznek, néha drágábban termelnek, mint a magánkisiparosok. A dolgozó parasztok vásárlóerejének növekedését a megye kereskedelmi szervei, elsősorban a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya nem tanulmányozza megfelelően. Hónapokon keresztül elnézi, hogy különböző zavarok vannak az áruellátásban. Pl. február elején tapasztalható volt, hogy a lakosság igényeit nem tudták kielégíteni burgonyából, mert a MEZÖKER és a Kiskereskedelmi Vállalat nem gondoskodott a megyében megfelelő burgonya felhozataláról. A FÜoZEÉT, a Vasnagykereske- del i Vállalat, a Textil Nagyke- reskt Imi Vállalat a szállításokat későn Jeljesíti. Az áru a megérkezéstől számított több napon belül jut csak el a fogyasztóhoz. .összefoglalva: Megyénk ipara egészségesen fejlődik. Feladatunk, hogy még jobban támaszkodjunk dolgozóinkra, jobban becsüljük a műszaki értelmiséget. Pártszervezeteink, igazgatóink most minden erejükkel azon legyenek, hogy az első negyedéves tervet teljesítsék és jól kezdjék a második negyed" évet. Ennek eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy naponta beszéljék meg a kommunistákkal a feladatokat. A legjobb kommunistákat küldjék a nehezebb helyekre, bátran tárják fel a dolgozók előtt a lemaradás okait, kérjék ki a véleményüket és így együtt a munkásokkal, kéz a kézben határozzák meg a tennivalókat. Dolgozó parasztságunk és tsz-paraeztságunk helyzete a K. Y. június 27—28-i határozata óta rasztok vállalták, hogy a meglévő állatállományon kívül 14 szarvasmarhát és 20 sertést állítanak be április A Központi Vezetőség júniusi ülésének határozata, a kormány"- Programm megjelenése új szakaszt nyitott meg népi demokráciánk fejlődésében. Ennek lényege: úgy építsük a szocializmust, hogy közben állandóan, fokozatosan növekedjék dolgozó népünk életszínvonala. A Központi Vezetőség júniusi határozata és a kormánypro- g,~:nm megjelenése után számos intézd "lés történt annak érdekébe«, hogy az Ibi3"as évben már érződjék az uj politika hatása. Ezeket az intézkedéseket követte a Központi Vezetőség é? a minisztertanács 1953 december 19-i. a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló együttes határozata. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása a munkásosztály hősiességén és a dolgozó parasztság szorgalmán, a munkások, a szakemberek hozzáértésén, megyénk dolgozó népének hazafiságán áll. Attól függ, hogy a' dolgozó nép aktivitása, kezdeményezése hogyan bontakozik ki, mennyire képesek a pártszervezetek, a kommunisták a tömegek kezdeményezésének élére állni, de ugyanakkor állandóan és szüntelenül tanulni a tömegektől. A KV júniusi ülése óta a megyei pártválasztmány munkája, az ülések színvonala, vitája javult. A pártválasztmány tagjai különböző területeket felülvizsgálnak, ellenőriznek, segítséget nyújtanak az alsóbb -szerveknek. Hasonló a helyzet a Megyei Pártbizottságon is. A Megyei Párt" bizottság a határozatok végrehajtásában, ellenőrzésében, segítésben sokkal következetesebb, mint an- nakelőtte. Az üléseken komoly vita', bírálat és önbírálat hangzik el, ugyanakkor sokkal pártszerűbb és elvtársiasabb a segítés minden szerv, vagy az egyes elvtársak felé is. A KV júniusi határozata és a kormányprogramm megjelenése előtt a parasztkérdésben követtük el megyénkben a legalapvetőbb pártpolitikai hibát. Maga a pártválasztmány, de a Megyei Párt- bizottság sem értette meg kellően a parasztkérdést, ezen belül külö" nősen a középparasztok kérdését és nem értette meg annak helyes, gyakorlati alkalmazását. Pedig a dolgozó parasztsággal való, tartós szövetség megszilárdítása az elmúlt években is és ma is különösen fontos alapelve pártpolitikánknak. Megyénkben az egyénileg dolgozó parasztság legjelentősebb rétege ma is a középparasztság. A megyében a tsz-ekből való kilépés előtt egy-egy egyénileg dolgozó parasztra általában 7 kát. hold föld jutott. Mivel a tsz’ekből kilépett dolgozó parasztoknak mintegy 62 százaléka középparaszt volt — a többi megyéhez viszonyítva országosan legtöbb — az egy termelőre eső holdak száma emelkedett, jelenleg több mint 7 kát. hold. Ezek a • tények azt mutatják, hogy Somogy erősen középparaszti jellegű megye, hogy a kisgazdaságok többsége a középparasztság kezében van. A középpa" rasztság nagy számából és a mezőgazF aelésben elfoglalt dör következik, hogy a i, ' szilárd támogatása, ;ztok termelési kedvénc u. nélkül nem lehet jelente élni a mezőgazdasági term.. Elvben ugyan elismertük, hog középparasztság bevonása a k, inböző szervekbe helyes, de gyakorlati kivitelezését fékeztük, vagy akadályoztuk, mondva, hogy ingadozást visznek ezekbe a szervekbe. Eltűrtük, hogy, a dolgozó parasztságot, különösen a középparasztokat távoltartsák a község vezetésétől. Mire vezetett ez a mélységesen hibás nézet és gyakorlat? í. A falusi kizsákmányolok elleni harc adminisztratív módszerekre korlátozódó ií2. így. a kulák ólleni harc politikailag nem veze!-. oda, hogy a dolgozó parasztság, ' különösen a 18-ig. A szennai dolgozó parasztok 36 sertést és 16 szarvasmarhát állítanak be a kongresszusig. Kéthelyen a múlt évben összesen 200 mázsa műtrágyát használtak fel a -dolgozó parasztok, ebben az, évben már március 10-ig 400 mázsát igényeltek és használtak fel. Parasztságunk megnövekedett termelési kedvéhez, a jövőbe vetett bizalmához nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a KV ülése után a Megyei Pártbizottság, járási párt- bizottságaink, a kommunisták, a megye területén többezer kisgyűlésen, gazdagyűlésen, valamint beszélgetés, tanácskozás alkalmával ismertették a párt határozatát, a kormány pro- grammját. Politikai munkánk meg- javulásának legfontosabb mutatója az, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink közelebb kerültek a megye dolgozóihoz- n'~ már más a kapközépparaszt?6g volna a kuláksággal. < -nrvezet -ink között, mint volt Az elmúlt kél; esztendőben kü" ! Pártbizoi*. "aink, különösen . ,. Ionosén általános volt, hogy a be- | atádi JB rendszeren tanácskozik a dolgozó parasztokkal, kikéri vélemegyüjtés területén igen komoly mé- j retű túlkapásokat követtek el. So~ mogysárdon 1952-ben a termelők mintegy 50 százalékának padlását lesöpörték. .Göllében az akkori begyűjtési osztályvezető, Gőgös elv" társ több mint 20 dolgozó parasztnak előírta, hogy a beadási kötelezettségén felül még gabonát adjon be. Dolgozó parasztságunk, a középparasztság ezekkel a módszerekkel nem értett egyet. Súlyos hiba volt, hogy a szegényparasztság sok helyen hasonló bánásmódban részesült, ök sem kapnak elég helyet a különböző szervekben, de nem kapnak kellő megbecsülést sem. Nyilvánvaló, hogy ezek a tények nem növelik a tömegkapcsolatot, nem viszik előre a parasztság közötti politikai munkát. Márpedig a Központi Vezetőség határozata után a dolgozó parasztság aktivitása, termelési kedve nagymértékben megnőtt. Ezt bizonyítja, hogy a megyében a dolgozó parasztok közül 7630 család mintegy 20 ezer kh tartalékterületet vett ki kishaszonbérbe. 1213 gazda kérte vissza a régebben felajánlott földjét. Veteményeskert céljára 1390 család 776 kh földet kért. A dolgozó parasztok és a tsz-ek részéről megnövekedett a tenyészállatok vásárlása is. A megye tsz-ei eddig 445 szarvasmarhát, 2637 sertést, 116 lovat, 3208 juhot és 9173 baromfit vásároltak. Az egyénileg dolgozó parasztok közül pl. Patcai Lajos taszári lakos a határodat megjelenése óta 3 borjút, Nagy Dezső kéthelyi 6 holdas dolgozó paraszt egy hónap alatt 3 üszőt vásá-jelé mint, celt tűzze ki. rolt. Megyei párt- és állami szer-: Kétségtelenül meg e , veinknek, a kaposvári járás vezetői- hogy tömegkapcoolatunk megjavitá- nek megkülönböztetett gondot kell ,sában jó utón indultunk el, de júar fordítaniok és minden erővel segíte- 1-gcsan látni kell aztt is, ogy e c niök Kaposvölgye állattenyésztő- gyeink meg kezdetiek. Dolgozóink, sót. Kaposvölgyétől az ország sok és népnevelőink segiteseben, a W«d»- kiváló minőségű tenyészállatot vár ős tokra való mozgósítás »n j nyűket egy-egy nagyobb feladat beindításánál. így a dolgozó parasztok magukénak érzik _ a különböző feladatokat, harcolnak azok végrehajtásáért. Maguk mondják meg, hogyan, miképpen lehetne gyorsabban elvégezni a munkát. * Az a hallatlan munkalendület, mely a munkások, a dolgozók körében tapasztalható, annak eredménye, hogy párttagjaink, népnevelőink új módon foglalkoznak megyénk dolgozóival. Dolgozó parasztságunk, középparasztságunk, a község legjobb dolgozói nem idegenkednek a népnevelőktől, sőt a népnevelőmunkát szívesen vállalják, ezzel is segítik pártszervezeteinket. Népnevelőink ma már nem begyűjteni mennek, hanem ér^ deklődnek a parasztok ügyes-bajos dolgai iránt és konkrétan segítenek a dolgozó parasztok ügyeinek elintézésében. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a begyűjtésben megyénk országosan nem az utolsó, hanem az első megyék között van. Ha nem bízzuk el magunkét, hanem további erőfeszítéseket' teszünk és ügyelünk arra, hogy komoly politikai hibát ne kövessünk el, akkor ezeket a kezdeti eredményeket növelni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy Somogy megye több gabonát, több búst, több zsírt ad munkásosztályunknak, népünknek. Pártértekezletünk, feladata, hogy ezt minden párt- és állami szervünk, valamint megyénk dolgozó parasztjai állapítani, joggal. A megye dolgozó parasztsága termelési kedvének növekedése a kongresszus tiszteletére tett vállalásokban is kifejezésre jut. Somogysámsonban a kongresszusi felajánlások értelmében a dolgozó paszerepe van megyei lapunknak, a »•Somogyi Néplapénak. Ahhoz, hogy a dolgozókkal való kapcsolatunkat tovább tudjuk javítani, még nagyobt eredményeket érjünk el a mezőgazdasági munkában,, a tervek teljesítésében, a begyűjtésben, dolgozó pa- (Folytatása a 2. oldalon.)
