Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-31 / 76. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szert. A megyei pártválasztmány beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) rasztságunk politikai öntudatának növelésében, feltétlenül szükséges hogy pártbizottságaink és pártszervezeteink még az eddiginél is többet tartózkodjanak a területen, tanács kozzanak dolgozó parasztjainkkal Az alsóbb szerveink dolgozzák fel a párt- és kormányhatározatokat, azo kát magyarázzák is meg. Ez még nem mindenütt történik meg s így néha megreked a helyes és jó érvelés. A megye gépállomásai az elmúlt években megállták helyüket a termelésben, javult a gazdasági vezetés, szervezettebb lett a munka. 21 gépállomásunk közül az elmúlt évben 19 gépállomás teljesítette az éves tervét. Gépállomásaink azonban az elmúlt évben néhány igen fontos fel adatot szem elől tévesztettek, ami kihatott az önköltségi terv teljesítésének alakulására. A tapsonyi, puszta- kovácsi, iharosberényi és a nagybajomi gépállomás igen drágán termelt. Ezt mutatja az egy normálholdra eső önköltség is. A tapsonyi gépállomáson 51, a pusztakovácsih 26, az iha- rosberényin 24, a nagybajomi gépállomáson 12 százalékkal lépték túl az önköltségelőirányzatot. A gépállomások munkájának ez g. fogyatékossága abból adódik, hogy nem használták ki gazdaságosan a meglévő gépparkjukat, s nem törekedtek a gépek kapacitásának maximális kihasználására. A gépállomások a múlt évben — és jelenleg is — nem segítették megfelelően a tsz- elcet sem szervezeti, sem szakmai, sem politikai feladatok megoldásában. A gépállomások igazgatói, párttitkárai, agronómusai még .a legutóbbi időben is elkerülték a gyengébb termelőszövetkezeteket, szívesebben töltik idejük többségét az erősebb tsz-ekben. A gépállomásokon néhány héttel munkafolyamatot is, mint a kitermelt fa szállítása, egykét erdő- gazdaságtól eltekintve lényegében megoldották. Az erdőgazdaságok pártszervezetei a dolgozók nevelésében, a munkaverseny szervező' sében, s különösen a dolgozókról való gondoskodás területén segít sék jobban a szakvezetőket. A begyűjtésben is értünk el eredményeket. A megye hízottsertés- beadási tervét március 25-ig 47.9 százalékra teljesítette. A leggyen gébb ebben a munkában a siófoki járás 32.4 százakkal.. Legjobb a barcsi járás., 7 joöl a megye a tervét dekádszerűen nem teljesíti, a dekádtervéket 55—60 százalékra teljesítettük csak A tsz-ek beadási kötelezettségük teljesítésében példamutatóan élenjárnak. A megye legjobb tsz- ei már az éves tervüket teljesítik. Pl. a somogyvámosi Törekvés, a csákányi Haladás, a somogyszobi, a fülecspusztai, nagykorpádi tsz ek már éves terveiket teljesítették. Az állampolgári f gyelem betartása a tsz-ek megyében A dolgozó pa azonban beaciá jesítéséhez és hez még a mai hozzá. Az erőf tapasztalható , a községi ta; _sze . tel* .jesítésé- em kezdett ck ellenére is i jelenség, hogy k nem törődnek a beadási köl -ezettségek teljesítésével, húzódoznak a begyűjtési és adófizetési problémák megoldásától. A járási tanácsok sem teremtik meg. so^ esetben annak a feltételeit, hogy a dolgozó parasztok hoz' zákezdhessenek az állampolgári ezelőtt új pártvezetőségeket válasz- j kötelezettségük teljesítéséhez. Jci- tottak. Mind a Megyei Pártbizottság, j lemző a megyére, hogy a Jtsz.-ekből mind a Járási pártbizottságok súlyos kilépett dolgozó parafátok hibákat követtek el, hogy már a kéz- tudják, hogy me~nyi adót detben nem adtak megfelelő segítse- j ebben az get a gépállomások pártszervezetei- j Érthető, hogy- ezeknek egyrésze nek. A. gén.jnomások pártszervezeted i még egy fillér adót sem fizetett az nem kell esztendőben fizetniük. A tsz-ek pártszervezetei . t>y szervezzék a politikai műi >t, úgy segítsék a gazdaságvezeti t hogy a megye minden tsz'e e az évben olyan eredményeke' jen el, ami vonzza a tsz-ekbe egyénileg dolgozó parasztokat. A Központi Vezetőség jú us 27—28-i határozata óta megye rási és községi tanácsszervei ni moly eredményeket értek el a megkapcsolat elmélyítése terén. Igyekeznek a tanácsok a hozzájuk forduló egyes dolgozók panaszait rövid időn belül elintézni. Ugyan' akkor a felsőbb tanácsszervi _ .(me gyei, járási) kezdenek .több segítséget nyújtani az alsóbb szerveknek munkájuk megjavításához. E téren főképpen a tanács vezetőfunkcionáriusai értek el komoly eredményeket. Azonban nem sikerült azt elérni, hogy a beosztott tanácsdolgozók is mélyreható segítséget adjanak az alsóbb szervek' nek. Ezen a területen van még igen sok javítanivaló tanácsaink' nál. Mik azok az alapvető okok, amelyek akadályozzák tanácsainkat a tömegkapcsolat ki- szélesítésében? * A járási tanács vezetőinek idejét igen leköti, hogy értekezletről- értekezletre járnak, s éhből kifolyólag kevés az az idő, meiyet a dolgozók Körében töltenek el. Nézzük egy járási tanácselnök egyheti munkáját: A barcsi járási tanácselnök, Péter elvtárs március 5—12 között 14 értekezleten vett részt. Március 5'én községi tanácselnöki értekezleten, 6-an járási tanácsapparátus értekezleten, 7-én JÁSZÖV küldöttértekezleten, 8-án járási osztályvezetői értekezleten, ugyaneznap délután fél 5-kor a járási tanácsi instruktorokkal megbeszélést tartott a községekbe való beosztás és a feladatok velük való megbeszélése céljából, 9-én a köz' I tartott értekezletet, délután 2 órakor Nagyatádon a begyűjtéssel kapcsolatban volt értekezleten, 11- én JB-ülésen volt, 32-én a járásokból bejött felvásárlókat számoltatta be. Általában az a helyzet, hogy ezek az értekezletek a járási tanácselnök egész napját igénybe veszik, s az értekezletek következtében nem jut idő már a határozatok ellenőrzésére. Hiba az is a tanácsoknál, hogy a bürokratizmus elleni harc csak szavakban folyik, de a gyakorlatban nem nyilv unul meg. Még mindig a levelek százai mennek ki a járásokhoz a Megyei Tanácstól, így a tahi járáshoz havonta átlag 1300—14Ü0, a fonyódi járáshoz 900 —1000 akta, vagy rendelet érkezett. Komoly hiba, hogy a tanácsvezetők a tanácsszervekben , dolgo' zókkal nem foglalkoznak kellően nem eléggé becsülik munkájukat. Kevés még az elismerés, dicsére jó szó a beosztott dolgozók felé. Nem folyik ezeknek az elv; arra Írnak megfelelően a nevelésük. Legkomolyabb hiba azonban az, hogy a Megyei Pártbizottság sem foglalkozik kellően a tanácsnál dolgozó kommunisták nevelésével. Nem fordult még elő, hogy a Megyei Tanácson dolgozó kommunistákat. behívtuk volna és beszámoltattuk volna, hogy milyen nehézségeik vannak, ho tudná, k ezeken a nehézségeken segíteni. Ezek a hibák a tanácsok pártvezetésében, JB-ainknál meg nagyobbak. A feladat, hogy elsősorban a Megyei Pártbizottság, de járási pártbizottságaink és alapszervezeteink is többet foglalkozzanak a tanácsban dolgozó kommunistákkal, segítsék őket n hézségek megoldásában. Ha így foglalkozunk tanácsainkkal, biztos, hogy még több eredményt érünk el a feladatok végzésében. A pártvezetőségek és pártválaszt Hiányok újjáválasztása a pártbizottságók mezőgazdasági osztályai úgy tekintették, úgy kezelték, mint egy pártszervezetet a sok közül, nem úgy, ahogy a gépállomások párt- szervezeteit kellett volna. Most a • pártbizottságok előtt egyik legfontosabb feladat, hogy a gépállomások pártszervezeteinek adjanak maximális segítséget. A megye állami gazdaságainál 'is komoly fejlődésről számolhatunk be. A pusztakovácsi kísérleti gazdaság gabonából 1 kh-on 17 mázsás átlagtermést ért el. A 100 tehénből álló törzsállományban 15 liter volt a fe- jési átlag. Néhány állami gazdaság azonban —• mint pl. a felsőbogáti — a rossz vezetés miatt mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben igen komoly mértékben lemaradt. Az állami gazdaságok pártszervezetében a pártmunka legkomolyabb fogyatékossága az volt, hogy elhanyagolták az állami gazdaságok dolgcjzói- nak politikai nevelését. Nem nevelték a dolgozókat megfelelően munka- fegyelemre, a munka szeretetére, ezért nem érezték a gazdaságot magukénak. Eltűrték, hogy az állami gazdaságok egyrészének szakvezetői megfeledkeztek az emberekről. Pl. a marcali állami gazdaságban dolgozóknak nem biztosítottak megfelelő lakást, nem voltak rendben a férfi brigádszállások. Az állami, de az erdőgazdaságoknál is a munkaverseny, a dolgozók szociális helyzetéért komoly felelősség terheli a MEDOSZ megyei titkárságát, mert nem elég következetes a segítése és ellenőrzése. Ezen a tavaszon lényeges változás állt be egyes állami gazdaságoknál. Megváltozott a dolgozókkal való foglalkozás, jobb munkát végeztek a pártszervezetek is. A párt és a kormány december 19-i közös határozata végrehajtá" sában az állami gazdaságok járjanak élen. Ök legyenek a megyében a magasabb terméshozam elő- harcosai. A megye erdőgazdaságai caz elmúlt esztendőben általában — megfelelően dolgoztak. A nagyatádi és még több erdőgazdaság az ország legjobb erdőgazdaság^ volt. Az erdőgazdaságok többségében az elmúlt évben teljesítették a tér' melési tervet, még az olyan nehéz Idén. A tanácsok szemhunyása az állampolgári kötelezettségek nem teljesítése felett, különösen az osztályellc jség, a kulákság beadása terén mutatkozik meg. S ez egyes községekben úgy . jelentke" zik, hogy a kulákokat fel sem keresik, mondva, hogy azok úgysem tudják teljesíteni beadási kötelezettségüket. Hiba a járási párt- és tanácsszervek részéről, hogy erre a községi vezetőket nem figyelmeztetik és a kulákok tervteljesí" tését nem is kérik számon, így azok nem adóznak, nem fizetnek. Jelenleg a megyében összesen 227 tsz van. Ez év január 1-től kezdve a tsz' ekbe 109 család 150 taggal lépett be. Az ősszel kilépett dolgozó parasztokból ebben az évben visszalépett 39 család, 64 taggal, ezenkívül az ősszel kilépettekből december végéig 685 tag lépett vissza. A tsz-mozgalom fejlődésében az egyik alapvető hiba volt, hogy a tsz-ekbe belépett középparasztokat, akik nagy termelési tapasztalattal rendelkeztek, nem vonták be meg' felelően a vezetésbe, nem fogadták el tanácsaikat, tartózkodtak tőlük. A tsz-ek sokszor eredménytelen gazdálkodása nem állt arányban a középparasztok azelőtti jövedelmével. A középparasztok ennek következtében elégedetlenkedtek. A középparasztok vélemé" nye szerint sem a tsz-mozgalom- ban van a hiba,'hanem a tsz-ek vezetésében. A tsz-ek pártszervezetei igen gyengék voltak. Ehhez hozzájárult, hogy a pártbizottságok egészen a legutóbbi időkig, 1953 júniusáig a tsz-ekben megalakult pártszervezetek munkáját nem segítették kellően. A tsz-ek pártszervezetei' nek többsége nem töltötte be hivatását a pártmunkában, a termelésre való mozgósításban, gyengesége miatt nem tudta a tsz vezetését megfelelően támogatni, nem volt megfelelő a kommunista példamutatás. Még az olyan tsz-ek pártszervezeteiben is voltak hibák, mint pl. a barcsi Vörös Csillag és a kálmáncsai Szabadság tsz. A meglévő 227 tsz-ből 184-ben van pártszervezet. A tsz-ekből kilépettekkel való elszámolásnál a megyei, járási tanácsok, de a járási pártbizottságok is bizonyos fokú meg nem értést mutattak. A tsz-ben bent maradt dolgozó parasztokon sajnálkoztak és elvtelenül engedményeket igyekeztek biztosítani a tsz-eknek. Az egyik legdurvább megnyilvánulás a tsz-ekből kilépett dolgozó parasztokkal való elszámoláskor a ráksi Uj Élet tsz'nél volt. Ebben a tsz-ben 58 ezer forint mérlfgpasz- szívát csináltak azért, hogy a kilépőket -minél jobban tudják sújtani. Ezáltal a tsz-ben bent maradó tagok jogtalan jövedelemhez jutót' tak volna. Ugyanennél a tsz-nél túlzottan felértékelték a kilépők számára kiadott állatokat is. Az előbbinél is súlyosabb a törökkop- pányi Koppányvölgye tsz-ből kilépett tagok ügye. Ebben a tsz-ben a kilépőknek járó 294 mázsa kukoricát különböző címen vissza akarták tartani. Ebben a tsz'ben Kurdi József elnök 236 mázsa vetőmagról nem tud elszámolni. Ezenkívül raktárkészlet szerint hiányzik a tsz-ből 46 mázsa búza, 106 mázsa zab, 23 mázsa rozs és 371 mázsa kukorica, 11 anyakoca és egy süldő, amiről a tsz vezetősége nem tud elszámolni. Többezer forintot tesz ki az, amit a tsz vezetősége, elsősorban elnöke, különböző címeken felvett és a tsz kasz- szájába nem adott visáza. Ez a helyzet a járási' pártbizottság és a járási tanács szemeláttára állt fenn és húzódott három hónapig. Az' MB'nek kellett intézkedést tenni, hogy a tsz-ben rend légyen, a tsz elnökét, Kurdit és társait az ügyészség letartóztassa. A KV titkársága határozatát a tsz-ekből kilépett tagok ügyeinek rendezéséről elsősorban a Megyei Tanács VB hibájából nem hajtottuk végre. Dani és Sási elvtársá- kat felelősség terheli ebben a kérdésben, mert nem vonták felelősségre azokat, akik tanácsvonalon vonakodtak végrehajtani a határo' zatot. A tsz-ek előtt álló feladatok Igen fontos kérdés, hogy megyénk tsz-ei időben és jóminőségben végezzék el a tavaszi munkát. Ennek érdekében alakítsák ki mindenhol a tsz-ek munkaszervezetét, ahol még nem történt meg, a brigádoknak jegyzőkönyvileg adják át a brigádterülethez tartozó felszerelést, fogatokat, vetőmagot, stb. A tsz'ek vezetősége a tagság beleegyezésével ossza el minden tsz-ben a kapásterületeket egyénekre. Ez a tavalyi esztendőben igen jól bevált, ösztönzőleg hatott a tsz-tagokra. A tsz-ek a tavalyinál kiterjedtebb mértékben alkalmazzák a legfontosabb agrotechnikai eljárásokat, először is a' négyzetes vetést, a keresztsorban való vetést. Ez a munka a terméseredmények növekedésével jár és megkönnyíti a tsz munkáját. Kevesebb idő alatt tudják kézierővel ezt a terű' letet megmunkálni és a gépállomások munkagépeit is jól tudják kihasználni. Igen fontos feladat, hogy a tsz- ek állattenyésztésének hozamán változtassunk. Jelenleg igen alacsony „a tejhozam, a fejési átlag alig haladja meg a 2.5 litert. A tsz-ek a répáspusztai Első ötéves Terv tsz-hez hasonlóan emeljék tehenészetük tejhozamát a napi 12 literes fejési átlag fölé. A tsz-pártszervezeteknek har- colniok kell azért, hogy minden családtag kivegye részét a munkából. Harcolni kell azért, hogy a torzsalkodás megszűnjön a tsz-ekben lévő középparasztok és az úgynevezett „szegényparasztok“ között. A tsz-ek pártszervezetei egy pillanatra se tévesszék szem elől, hogy a tsz-ek megszilárdítása most a legfontosabb feladat. Harcoljanak a tsz'ben lévő kommunisták a tagság között meglévő maradi gondolkodás ellen, harcolni kell a tsz-eket kívülről, az osztályellenség részéről érő támadás ellen. A tsz-ek megszilárdítása osztályharc kérdése. A megyénkben elért eredmények' ben, mint már említettem, visszatükröződik pártunk fejlődése, erősödése. A Központi Vezetőség ok" tóber 30-i határozatának szellemében március 21-én eredményesen fejeztük be alapszervezeteinktől felfelé egészen a járási pártbizottságokig a vezetőségválasztásokat. A Megyei Pártbizottság értékelése szerint a vezetőségválasztások a KV által előírt irányelvek alapján zajlottak le. Párttagjaink sokat fejlődtek, világosabban látnak, öntevékenyebbek, kezdeményezőbben cselekszenek, mint néhány hó' nappal ezelőtt. Ezt a fejlődést járási pártbizottságaink, pártszervezeteink áldozatkész, jó munkája eredményezte. A párttaggyűléseken, pártértekezleteken érvényesült a pártonbelüli demokrácia, a pártszerű, kommunista bírálat, önbírálat. Majd minden taggyűlésen felszólaltak és építő bírálatot mondtak vezetőik felé az öntudatban megerősödött párttagok. Egészségesen alakult a vezetőségek összetétele.' Az új vezetőségek nagy lendü' lettel láttak munkához. Ahhoz azonban, hogy vezetőségeink a követelményeknek jobban megfeleljenek, a megyei és járási pártbizottságoknak nagyobb segítséget kell adniok az alapszervezeteknek. Helyes volt a kaposvári járási pártbizottság és más járási pártbizottságok kezdeményezése, hogy az újonnan megválasztott alapszervi vezetőségek részére háromnapos szemináriumot tartottak a vezetés módszereiről. Látni kell azonban, hogy a vezetőségválasztással a feladatoknak csak egy részét oldottuk meg. A nehezebbik feladat még csak most következik. Az, hogy különösen a községi és a szocialista szektorok pártszervezeteit megtanítsuk a helyes vezetésre, a kollektív vezetésre. A beszámoló ezután a párt számszerű fejlődésével foglalkozott, majd rátért arra, hogy a Központi Vezetőség június 27—28-i határozata fő feladatul szabta meg a káderekkel való foglalkozást, azok nevelését. Ezen a téren nagyon komoly változás állott be. Pártbizottságaink, kezdve a Megyei Pártbizo tságtól, többet tő-1 rődnek a hozzájuk beosztott káderekkel, nevelik, segítik azokat munkájuk végzésében. Ennek tudható be, hogy elvtársaink sokkai lelkesebben dolgoznak a feladatok végzésében. Ezek között kell megemlíteni Nagy Ferenc, Szántó József elvtársat ; kaposvári járásból, Gelencsér János elv- társat a csurgói járásból, Sipos Pálné elvtársnőt a siófo.-íi járásból, Fenyvesi és Albert elvtársakat a Megyei Pártbizottságtól, akik mindig lelkesen, jókedvűen, lelkiismeretesen kei ják meg feladataikat. Munkájuk buzdítsa többi elvtársunkat is még nagyobb tettekre, meg jobb eredmények elérésére. Az oktatási és agitációs munka helyzete. Párttagságunk elmélet' felkészültsége, öntudata az elmúlt pártértekezlet óta megyénkben növekedett. A pártoktatási év a megye területén kisebb hibáitól eltekintve megfelelően indult. JVTógis jelen pilla k ki ban az a helyzet, hogy pártok társunk területén komoly hibák, és fogyatékosságok vannak. Ezek a fogyatékosságok megmutatkoznak abban, hogy a konferenciákon, poitCf- kai iskolákon igen jelentős mértéké lemorzsolódás van, sőt egyes helyeken a politikai iskolák, vagy kon é- renciák megszűntek. Tapasztalható az is, hogy sokhelyütt a hallgatók, dt maguk a propagandisták sem készülnek fel a foglalkozásokra, nem tanulmányozzák kellően a kiadott irodalmat, nem készítenek vitavázlatot, így a foglalkozások színvonala nem éri el a kívánt mértéket. Miből következnek ezek a hibák? Elsősorban abból, hogy a megye területén igen spk arra alkalmas párt- és állami vagy’gazdasági funkcionárius sok munkájára való hívni kozás sál nem végez propagandamunkát. Ahhoz, hogy partoktatási évet sikeresen fejezzük be & megfelelően készítsük elő a jövő pártoktatást' évet, arra va&' szükségünk, hogy' pártbizottságaink és pártszervezeteink az eddiginél nagyobb gondot1 fordítsanak a pártoktatás ellenőrzésére, segítésére, ismerjék a foglalkozások közbe'! felvetődő vhu- n z meg nem -'értett kérdéseket,-számol-* (Folytai ísa a 3. oldalon.)
