Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-28 / 74. szám
Vasárnap, 1954 március S3. SOMOGYI NÉPLAP 5 Korai vetéssel, az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával harcolunk a magasabb terméseredményekért Elmondta: Páka Similar, a csurgói Uj Élet tsz növénytermelő brigádvezetője. Jól válasszuk meg a kukoricavetőmagot A múlt évi rendkívül száraz ősz/nak csöveket. Amikor megjelent a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat, mi a tsz tagjaival megbeszéltük a határozat végrehajtásában ránkháruló feladatokat. Ekkor még voltak olyan tagok tsz-ünkben, akik lehetetlennek tartották, hogy magasabb termést kény szentsünk ki <* földből az idén, mint a mait évben. Én azonban igyekeztem meggyőzni a tagságot a brigádvezeíöi tanfolyamon tanultaié alapján, hogy milyen módszerekkel biztosíthatjuk a bő, termést. Megmagyaráztam azt is. hogy nekünk a tavaszi mezőgazdasági munkákat már a télen meg ítélj, kezdeni, így aztán még altkor,, amikor vastag hótakaró borította mezőinket, munkához fogtunk. Az őszi búzavetésből mintegy 5 holdat szervestrágyával felültrágyáztunk, hogy ezzel elősegítsük a. gyengén fejlődő vetés növekedését. Ugyanakkor az egyéb tavászi vetésű növények alá — mint pl. burgonya slb, — kihordtuk télen az istállótrágyát. Amint elolvadt a hó a fö'deken és pirkadt a barázda, azonnal simítóztuk az őszi mélyszántása- a jjt pártkongresszus tiszteletére el- hat, majd utana tárcsáztuk, s hozzá.. , . . . so negyedévi tojás-, baromfi- és hi,fogtunk a veteshez is nyomban. A tagság többségét és a fogatokat a zottsert&beadási tervét 100 százalé- mezöre irányítottuk s a gépállomás is kon felül teljesítette. A tavaszi búza segített munkánkban, ennek ered- és tavaszi árpa vetését befejezte. Évi menüéként időben elvetettünk 10 hold olajlent, 0 hold zabot, 10 hold tavaszi bükkönyt, 6 hold cukorrépát, ugyanannyi takarmányrépát, 5 hold napraforgót, fO hold svédherét és 10 hold, burgonyát. A burgonya vetését mos: is folyamatosan végezzük, mert összesen mintegy 50 kh.-on vetünk burgonyát. É munkák mellett több mint 100 kh. őszivetés pétisóval való fejtrágyáza- sát végeztük el. Az őszi kalászosokat még egy ízben fejtrágyázzuk, mert búzából legalább 12 q-ás átlagtermést akarunk elérni, ami ezen a talajon igen szép eredmény lesz. A burgonyavetéssel is azért igyekszünk, mert tapasztalatunk az, hogy a korán vetett burgonya magasabb termést hoz. A mull évben pl. szerződéses burgonyából 170 q-ás átlagtermést értünk el 20 kh-on. így csak burgonyából 225.000 Ft jövedelme volt a szövetkezetnek. Az idén még többet akarunk burgonyából termelni, hogy több jövedelmünk legyen. Az idén cukorrépából a múlt évi 75 mázsás átlagterméssel szemben 200 q-ás hol- dankénti átlagtermést akarunk elérni. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy jól előkészített talajba 'korán elvetettük a cukorrépamagot, fejt rág y ázzu k a cukorrépát és gondosan ápoljuk. Őszi gabonafélékből már azelőtt is vetettünk keresztsorosan, de a zabot még csak ezen a tavaszon vetettük így. S bízunk abban, hogy a kereszt- sorosán vetett zab is több termést ad, mini az egyirányúan vetett. A vetéseket időben elvégeztük s így minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a növényápolási munkákat is időben és jóminőségben elvégezhessük. így bizakodva nézünk az idei termés s a magasabb jövedelem elé FONYOD KÖZSÉG adójának 75 százalékát befizette. A biztosítási díjak befizetését 120 százalékra teljesítette, ezzel a pénzügyi tervek teljesítésében a járásban első lett. Naponta 16 holdat elvetünk Az Aranyos-pusztai Béke termelőszövetkezet tagsága a párt és a kormány decemberi határozatának értelmében végzi a tavaszi munkát. Az őszi vetéseket hengereztük, 210 holdon elvégeztük a fejtrágyázást. Az őszi vetésünk nagyon szép, ezeken a földeken ilyen vetés az utolsó pár esztendőben nem volt. Ez annak köszönhető, hogy pillangós növény után jó magágyat tudtunk készíteni az őszi gabonának. A tavaszi szántást a gépállomás segítségével 80 kh-on elvégeztük és ami vissza van, azt is március 31-ig befejezzük. A tavaszi szántást azonnal elsimítóztuk, hogy megakadályozzuk a nedvesség elpárolgását. Hogy termelőszövetkezetünkben ennyit felszántottunk, Vadi- nyák József sztahanovista traktorosnak köszönhető, aki termelőszövetkezeti tag, s eredményes, jó munkát végez, dekádtervét átlagosan 130 százalékra teljesíti. A tavaszi növények közül elvetettünk 30 kh. zabot, ebből 10 kh-at keresztsorosan, a vetéssel egyidőben kiszórtuk a műtrágyát is. Elvetettünk 10 kh. szarvaske- repet, 15 kh. csíráztatott burgonyát, de tervünk az, hogy a nem csíráztatott burgonyát is április 1-ig elvetjük. 2 lóvontatású vetőgéppel vetünk váltott műszakban, így naponta 16 kh-on tudjuk a magot a földbe tenni. Termelőszövetkezetünk tagsága sokkal jobb kedvvel dolgozik, mint az elmúlt esztendőkben, mert csak most látják igazán, hogy a nagyüzemi gazdálkodás nagyobb jövedelmet biztosít számukra. ___________________Sipos József növényterm. brigádvez. A barcsi járási pártértekezleten láttam először Berkics elvtársat. Az asztalnál szemben ült velem. Csak később tudtam meg, hogy ő az ország első terme’őszöve:kezeiének a párttitkára. Hákszavú, mosolygósarcú ember. A szünetekben kedélyesen beszélgetett szomszédjával, Szili elvtárssal, a tsz másik kiváló dolgosó- jával. A munkáról beszélgettek, a vetésről, az időjárásról — ez a legfontosabb beszédtéma most a falun. A pártértekezlet beszámolóját figyelmesen hallgatták az elvtársak, majd a vitában egymásután szólaltak fel a küldöttek. A pártértekezlet elnöke Berkics Mihály elvíársnak, a Vörös Csillag tsz párttitkárának adott szót. A legnagyobb meglepetésemre, a velem szemb.enülő elvtárs állott fel, ekkor tudtam meg, hogy a halkszavú, mosolygósarcú elvtárs maga Berkics Mihály, a Vörös Csillag tsz pártíitkára, akiről már annyi jót, annyi elismerést hallottam: Berkics Mihály a termelőszövetkezet egyik legjobb dolgozója. Berkics Mihálynak mindig több mint 400 munkaegysége volt. Uj házat is vett jövedelméből. Hányszor olvastuk a saj'óban, hányszor állították példaképül, mint becsületes, jól dolgozó tsz-tagot megyénk parasztsága elé. Sokat hallottam én is róla, de személyesen még nem ismertem,. Vasárnap délelőtt ott állt előttem. Figyelmesen hallgattam nyugodt, megfontolt szavait. Arról beszélt, hogyan szilárdították meg a munkafegyelmet, hogyan tették érdekeltté a tagokat a munkában, és arról, hogyan akarják megerősíteni pártszervezetüket. Berkics elvtársat ezen a pártértekezleten küldöttnek választották meg a megyei pártértekezletre szavazati joggal. Látszott rajta, hogy örömmel és büszkeséggel fogadja ezt a nagy megtiszteltetést és igyekszik majd küldetésének eleget tenni, méltóan készülni a pártértekezletre. Serény munka íolyik az andocsi Iratban Az andocsi gazdák — mérlegelve az időben elvégzett munka jelentőségét — arra törekszenek, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön, mert ezáltal' több termést érnek el, több jut a szabadpiacra, könnyebben tudják teljesíteni beadási kötelezettségüket. Hogy valóban látják a korai vetés jelentőségét az andocsi gazdák, mutatják azok az eredmények, amelyeket az eddigiek során elértek. Eddig 227 holdon végezték el a szántást és 185 holdat trágyáztak meg tavasziak alá. 70 hold őszi vetést fej trágyáztak. Az árpa kivételével minden kalászost és aprómagvat elvetettek. Az árpa vetése is csak azért késik, mert a cserevetőmagot még nem kaptuk meg. A tavaszi búza vetéstervét 76 százalékkal túlteljesítették a gazdák. Többen már megkezdték a répa vetését és nagy ütemben folyik a kukorica- és burgonyaföldek előkészítése is. A tavaszi munkák mellett a beadási kötelezettség teljesítését sem hanyagolják el az andocsiak. Heider Ferenc háromnegyedévi tojás-, negyedévi baromfibeadását, Biró József félévi tojás-, negyedévi baromfi-, Dávid József félévi tojás- és baromfi, Horváth Mihály félévi tojás- és baromfi-, Molnár József félévi tojás-, Capula Károly félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségének tett eleget. Németh János és Végh György egész évi sertésbeadási kötelezettségüket teljesítették. Luncz Sándorné VB-titkár. HM ..................................ami —«t'!.»<■ smmr. ............................. S majd az azt követő 1954. évi ke | rnény, hosszantartó tél egész kü- jlöpleges intézkedéseket tesz szükségessé a kukoricavetőmag meg S választására az idei termelés ered- I ményességének biztosítása céljából, j Hasonló hideg tél hazánkban 1929-ben volt. A következő évi kukorica ve Lések, melyek vetését csak május első napjaiban lehetett megkezdeni, egyenetlenek, ritkák, satnyák voltak, sokszor minden különö sebb ok nélkül két-három levél kifejlődése után elpusztult. Ezek a veszélyek rpost is fennállnak, a kedvezőbb helyzet csupán abból adódik, hogy az elmúlt év ősze sokkal szárazabb volt, mint az 1929. évi s így remélhető, hogy a kedvezőbb, száraz őszben tárolt kukoricák kikelési erélye jóval nagyobb lesz, mint akkor volt. Ilyen feltevésekre azonban tér mészetesen építeni nem lehet és nem is szabad. Már most fel kell készülni arra, hogy az elvetendő kukoricavetőmagot minden gazdaságban lelkiismeretesen válasszák meg. Ismételt csiráztatási próbát kell végrehajtani minden gazdaságban, hiszen erre még elég idő áll rendelkezésre. A csiráztatási próbáknál meg kell figyelni, hogy a vetőkukoricamag csírázási erélye milyen fokú. A vontatottan csírázó kukoricavetőmagot vetésre felhasználni nem szabad, mert ez magában hordja már a termelés sikertelenségét. Sok gazda úgy gondolkodik, hogy a vetőmag elégtelen csírázási készségét több vetőmag felhasználásával egyenlíti ki. Ez az elmélet eltekintve attól, hogy vetőmagpa' zarlást idéz elő, teljesen helytelen, mert a kukoricaritkításnál a dolgozók nem a legerősebb egyebeket hagyják meg, hanem arra törekszenek, hogy az előírt tőtávolság meglegyen s így nagyon sok satnya, erélytelenül csírázott növényegyed marad az állományban, mely legfeljebb csak szárat nevel és meddő marad. Az sem megoldás, hogy a hiányzó csírázási erély- telenség miatt ki nem kelt hiá nyos vetéseket utánvetéssel pótoljuk, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek az utánvetett növények csak ritka esetben hozNagy megtiszteltetés érte Berkics Mihály elvtársat JDár nappal a járási pártértekez- let után . felkerestük Berkics elvtársat, hogy közelebbről is megismerjük életét, családját, munkáját. A termelőszövetkezet irodájában találtuk meg munka után. Most is mosolygott, szíves volt, a beszélgetés fonala gyorsan szövődött. Először az életéről beszélt. A boldog jelenből visszapillantottunk szavain keresztül a sivár múltba. Sok- gyermekes kispa'raszt szülök gyerme- í ke. Apjának mindössze 3 hold földje volt, emellett sokat jártak napszámba, sommás munkára. Berkics elvtárs ‘s j már kiskorában megkezdte ezt a keserves életet. Zárva volt akkor a szegény gyermek előtt minden Pálya, nnnden lehetőség, csak o sommás-élet nem. Minden évben máshol dolgoztak. Kapáltak, arattak: Bolhán, Vízváron, Kisdobszán, ahol éppen munka volt. Éltek a maguk nyomorúságos életét, ették a sommások keserű kenyerét. Elnyomás, kisemmizettség, tudatlanság volt akkor a szegény ember osztályrésze, s „hallgass“ volt a neve. Ennek a gyalázatos úri világnak vetett véget 1945-ben a Szovjet Hadsereg — a felszabadulás. Az ezt követő évekről már szívesebben beszél Berkics e’.vtárs, hiszen új életet, új ri'ágot hozott neki is 1915. Az urak föld.iébő’ ő is kapott 10 holdat. Azon gazdálkodott, dolgozott családjával. Amikor Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után egy-két gazda Barcson is elhatározta, hogy megalakítja a termelőszövetkezetet, Berkics elvtárs is köztük volt. Az elsők között lépett ö is a szebb és boldogabb paraszti élet útjára. Az elsők között küzdött ö is azzal a pár családdal együtt a gazdag, erős, szilárd termelőszövetkezetért. Szorgalmasan dolgoztak, leküzdötték a. kezdeti nehézségeket és bebizonyították, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodás biztosít jólétet, egyre szebb életet a dolgozó parasztoknak. j 950-ben pártunk tagja lett. Tudta és érezte, hogy ott a helye az élcsapatban, a dolgozók legjobbjai között. Hamarosan megalakították a pártszervezetet a termelőszövetkezetben. Először csak 5 tagja volt. Ez az öt kommunista vezette, irányította a termelőszövetkezet tagjait és nevelte, formálta őket újtípusú termelőszövetkezeti parasztokká. 1951-ben Berkics elvtárs a pártszervezet élére került, ö lett a párttitkár. Berkics elvtárs érezte, hogy párttitkárnak lenni nagy megtiszteltetés és annak a bizalomnak, amelyet a párttagok és páríonkivüliek bc'éhclyezlek. igyekezett is megfele'ni. Élenjárt mindig a munkában, serkentette, biztatta a tsz-tagokai. Segítséget odoit munkájukhoz, problémáikkal, bajaikkal mindig törődött. Türelmesen nevelte az új belépőket, akik először nem érlettél; meg munkájuk célját. Meg kellett magyaráznia nekik, hogy a sajátjukban dolgoznak továbbra is, hogy valamennyiok közös jó munkája gazdag termést, dús jövedelmet hoz. A termelőszövetkezet tagjai lassan formálódtak át, mindinkább levetkőzve a maradi gondolkodást és öntudatos termelőszövetkezeti parasztokká váltak. A termelőszövetkezet valamennyi tagja jó munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a barcsi Vörös Csillag az ország első termelőszövetkezete lett és elnyerte a, minisztertanács vándorzászlaját. Berkics elvtárs a feleségével dolgozik a terme'őszöv.etkezeiben. Számításukat mindig megtalálták a tsz-ben, évröl- évre több jövedelmet vittek haza. Meglátszik a jómód Berkicsék házaid- ján is. Boldogan, apai büszkeséggel beszél két kisfiáról — az egyik hároméves, a másik tizenkettő — akiknek nyugodt, gondtalan életet tudnak biztosítani, nem úgy, mint nekik annakidején szüleik. Nagyobbik fiának leghőbb vágya, hogy traktoros lehessen: már most is, amikor csak teheti, felül a traktorra, vágyó szemmel nézi a, traktoros minden mozdulatát, ahogyan a gépet irányítja. Berkics Mihálynak becsületes munkája után megvan a becsületes jövedelme, a. JÓ megélhetés. Nem gond .már, hogy miből nevelik fel két kisfiúkat, nem sivár, céltalan élet vár rájuk, hanem boldog, gondtalan jövő. .* * * JAirkics elvtárs, migt a tsz egyik * * brigádvezetője, a földeken is sokat foglalkozik brigádja tagjaival. Amikor a tsz-tagok megtudták, hogy küldöttnek választották a megyei vártértekezletre, örömmel üdvözölték Berkics elvtársat. Brigádja jól dolgozik, lelkesen készültek brigádvezelö- jiikkel együtt a megyei pártértekez- letre. A csirüziatott burgonya ültetését már befejezték és megkezdték a tavaszi bükköny vetését, A pártkongresszus tiszteletére tett vállalásuk teljesítésében is szépen haladnak. Április 20-ra minden tavaszi veteményük a földben lesz. Ezt vállalták — teljesítik is. Az öttagú pártszervezet is erősödött a tsz fejlődésével. A taglétszám ma már 38. A párttagok egyrésze idősebb elvtárs, fiatalokat kell bevonni elsősorban a pártszervezetbe. Berkics elv- ‘árs és a pártszervezet vezetősége ál- landó feladatának tartja a pártszervezet erősítését. Az új vezetőségválasztáskor vettek fel 3 tagot, most isméi 3 elvtárssa.1 akarják erősíteni soraikat. Kint a mezőn kemény munka folyik, a jó termésért harcolnak most Azért fontos szemelőtt tartani, hogy a vetéshez csak magas csiraképességű kukorica vetőmagot használjunk, mert csak így biztosíthatjuk a több kukorica termését. A termelés sikertelenségének a a jól és gyorsan csírázó vetőmag használata mellett fontos előfeltétele a vetés idejének helyes megválasztása. Közismert tény, hogy a kukorica a hideg és nyirkos idő járásban nem fejlődik, sárgul, kékül s csak éppen vegetál. Fejlődéséhez 15.—18- C fok meleg szükséges, jóllehet már 8—IQ C foknál csírázik, de ebben nincs köszönet. Ezek ismeretében tehát nem lehet dogmaként felállítani, hogy a kukoricát április 23-ig el kell vetni. Kukoricát vetni csak akkor szabad, ha a talaj hőmérséklete 19— 15 cm mélyen is már 12—14 C fokra emelkedik. Talaj féleségek szerint ez a hőfok különböző időben, észlelhető. Homoktalajok hamarabb melegednek fel, vályogtalajok később, agyagtalajok majd' nem egyidőben melegednek a szikes, vagy arra hajló talajokkal. Számos példa bizonyítja, hogy a májusban lekerült őszi takarmány- keverék után vetett másodvetésű kukorica jobb termést adott, mint az április utolsó harmadában vetett főtermésű kukorica. A felsorolt tények bizonyítják, hogy a vetés idejének megválasztásánál nagy elővigyázatossággal és körültekintéssel kell eljárni. Távol áll tőlepi, hogy a korai vetésben rejlő termésfokozó adottságokat figyelmen kívül hagyjam, vagy el ne ismerjem azt a bebizo' nyosodott igazságot, mondhatnám törvényszerűséget, hogy kultúrnövényeink terméshozama szoros összefüggésben van a vetés idejétől a betakarításig rendelkezésére álló idővel] Kultúrnövényeink közül tapasztalatom szerint ez az elv csupán a kukorica és köles termelésénél nem állja meg a helyét, mivel mindkét növény igen hőigényes. Szorosan összefügg a terméshozam nagysága a talaj megmunkálásának mélységével. Ezt a látszólag jelentéktelen műveletet ezideig csaknem figyelmen kívül hagytuk és semmiféle jelentőséget nem tulajdonítunk vizsgálatának, pedig kísérletek bizonyítják, hogy a sekélyen vetett kukorica hozama messze elmarad a mélyebben vetett kultúráktól. A vetés mélysége talajnemenként változik. Homokon 15, vályogon 12, agyagon 10 cm legyen a vetés mélysége. Ha e mély vetések szükségességének okát," illetve helytállóságát kutatjuk, megállapítható, hogy a mély vetésekkel a kukorica gyökérzetét 10—15 cm'rel közelebb visszük az altalaj nedvességéhez, miáltal különösen aszályos években a kukoricatöveket automatikusan védjük a kiszáradás veszélyétől. A mélyebben vetett kukorica gyökérzete a kapálások folyamán nem szenved sérülést a fo- gatos és kézi kapáktól, s így életműködésében nincs visszavetve. A vetés távolsága sem közömbös a terméshozam szempontjából. Általános szabályt itt sem lehet felállítani, mert a termelési sikerességet nagyban befolyásolja az időjárás, mert csapadékos évben a kukoricanövény nagy százaléka meddő marad. Irányelve mindenesetre az legyen, hogy a korai érésű kukoricák sor- és növénytárt mezőgazdasági dolgozók. A barcsi J volsága talajnemenként 50—60 Vörös Csillag tsz kommunistái és , cm legyen, a késői kukoricák sor- pártgnkívü.i dolgozói ís ezt tartják ^ növénytávolságát pedig 70—75 szemelőtt. Közeledik partunk III- | , , , , szavukat valóra cm-ben lehet megjelölni. irányelveknek a kongresszusa, adott akarják vá'tani. Berkics elvtárs a l-Sz kommunistáinak és dolgozóinak tqtEzeknek az szem előtt tartásával — a jó tatekben megnyilvánuló üdvözletét viszi lajelőkészítés és növényápolás a megyei pártértekezletre. S ebben mellett — jelentősen növelhetjük benne van: az ország első terme'öszö- & kukorica terméshozamát, ami 'kezeiének tagjai áldozatkészen, sok nemCsak egyéni, hanem fontos eredménnyel harcolnak pártunk és kormányunk határozatának valóra váltásáért. Varga Mária. nemzetgazdasági érdek is. Czirbus Endre főagronómus, Tengőd
