Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-28 / 74. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 március 28. ISMERJÜK MEG MEGYÉNK HALADÓ HAGYOMÁNYAIT Épül a kámad vízierőmű Csokonai Vitéz Mihály Somogybán í^sokonai Vitéz Mihálynak, a felvilágosodás legnagyobb magyar költőjének az elmúlt évben ünnepelte az egész ország sziilefése 1*0. évfordulóját. Csokonai 1798 június végén jött Somogyba, hogy meglátogassa barátait, régi iskolatársait. 1799 május 26-tól 1800 február 21-ig a csurgói gimnáziumban tanított. Komáromból jött hozzánk. Csalódott a földesúri Magyarországban, csalódott szerelmében, Lillában. Lillát szülei egy jómódú kereskedőhöz adták férjhez, naialatt Csokonai állást keresett. Csokonai somogyi tartózkodása igen jelentős fejlődésében. Somogybán találkozik a néppel. A szántódi révnél lépett először Somogy földjére. Első útja volt iskolatársához, Kiss Bálinthoz vezette Csökölybe. Majd Szokolay Dánielhez ment Hedrehelyre. Néha-néha Kaposvárra is berándult egy-egy ismerőséhez, barátjához. Széchenyi Ferenc főispáni beiktatása alkalmával a felvonuló nemesség láttán kelt szatirikus gondolatait Dorottya c. víg eposza tükrözi. Versei kiadatása céljából Somogy- ból Pécsre is átrándult. Visszatérőben Nagybajomban a népdalgyüjtő Pálóczi Horváth Ádám vendége volt. Horváth Ádám kedvesen fogadta a már ismert költőt és összegyűjtött népdalaiból többet elénekelt Csokonai előtt. Tőle hallotta a költő a Rákóczi- nótát is, amelyet később egyik színdarabjában betétként alkalmazott Pálóczi ismertette meg Csokonait sógorával, Sárközy Istvánnal. Sárközy nagyrabecsüli és megszereti Csokonait, majd hosszabb tartózkodásra meg is hívja magához, Kisasszondra. Sárközy segítségével sikerül elnyerni a kisegítő ideiglenes tanári állást Csurgón. 9 hónapon át tanított a gimnáziumban. Itt elég nehéz napokat élt át, különösen a téli hónapokban. Nincs rendes ruhája, jéghideg tanteremben kell tanítania, mert nincs mivel fűtenie. Este a tyúkokkal kellett lefeküdnie, mert nem kapott világító gyertyát. A feudális Magyarországtól kapott ugyan kényszerből állást, de keresete megélhetésére, a legszükségesebb mindennapira sem volt elegendő. Téli estéken és farkasordító hidegben egy parasztasszonynál, Nagy Gergelynénél húzódott meg, vagy a' jéghideg tanteremben »sustorgott«. így becsülte meg Festetlek, a gimnázium kegyura, így becsülte meg az egyház. Bódi Ferenc azt mondja akkori életéről: »Emberi méretei sokszorosan felülmúlták az akkori somogyi élet különösen kisszerű méreteit. Túl nagy volt hozzánk, akkori mivoltunkhoz«. Csurgón mindössze 9 tanuló járt ekkor gimnáziumba. Tanítványai nagyon szerették a jókedvű, emberszerető költőt. Gaál László, volt tanítványa ezt írja róla: »Barátságos, kellemes társalgó, gyermeket és virágokat kedvelő tanár volt.« Tanítványait gyakran vitte kirándulásokra. Ilyenkor vidám dalokat, indulókat énekeltek együtt. A környező erdők gyakran visszhangozták az általa írt indulót, amelynek csak utolsó sorai maradtak ránk: »Dió-dió, mogyoró,, recsegő, ropogtató, -rop, rop, rop!« A rosszul fizetett, nyomorgó, de mégis derűlátó költőnek Csurgón sokféle egyéni rosszindulattal is kellett találkoznia. A hivatalos Magyarország és annak szolgalelkű kiszolgálói nem értettek egyet nevelési elveivel. Csokonai a pálcafe- gyelem helyett öntudatos fegyelemre akarta nevelni tanítványait. Az értelmetlen, mechanikus szajkóztatás helyett értelmes tanulásra szoktatta őket. Természetesen a vaskalapos »öregeknek«, akik még egy évvel ezelőtt utcai deressel fenyítették meg a szabályzatokat megsértő diákokat, nem tetszett ez a »szabadosság«, ez a »forradalmi magatartás«. Az alsoki prédikátor, aki az iskola pénzügyeit is intézte, sok borsot tört Csokonai orra alá. Anyagi nehézségei jórészt tőle származtak, miatta kellett saját magának felvágnia a szűkösen mért fakommenciót. Festetich gróf sem nézte jó szemmel a gyanúsfelfogású poétát. 1799- ben csak azért járult hozzá tanári alkalmaztatásához, mert a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem sikerült más tanárt kapniok Csurgóra. Az évvégi vizsgán a gróf elnökölt. Csépánhoz írt bizalmas levelében Csokonairól lenézően nyilatkozott és a jelentéktelen Kovács István másodtanító teljesítményét Csokonai fölé helyezte. A vizsgát befejező szinielőadáson, amelyen Csokonai »Pofók« vagy »Cultura« c. darabját mutatták be az iskola tanítványai, egyenesen meg- botránkozott a gróf. A darabban betétül szereplő: »Hej Rákóczi, Bercsényi ...« kezdetű dal eléneklését menthetetlen hibának tartotta. Levelében arra kéri Csépánt, hogy a politikai félreértéseket oszlassa széjjel és vágja útját holmi mendemondának. A »gróf úr« nem azonosította magát a darab tartalmával, a rebellis dallal. A vizsga után néhány hónapig maradt még Csokonai Csurgón. Amikor helyét mással töltötték be, szívfájdalom nélkül hagyta el lelkes munkálkodásának hálátlan szinterét. Örömmel indult haza, Debrecenbe, mert tudta, »hogyha nem is gyarapította, legalább jobban elszéledni nem hagyta a felette szükséges csurgói iskolát.« Büszke önérzettel mondja: »A velem az előtt való esztendőiben mél-' tatlanul bánt publicumnak jóval fizettem.« A hosszú gyalogutat Szigetváron, Baján, Kecskeméten, Karcagon át Debrecenbe sovány keresete maradékával, 2 forinttal a zsebében tette -meg. Azt őt körülvevő úri-papi világot szívesen hagyta itt, de fájó szívvel búcsúzott kedves tanítványaitól, akinek búcsúbeszédében boldogságot, »embertársaik kölcsönös segéllését« és a haza díszére való válást kívánja. r '-‘sokonai fejlődésében Somogy jelentős állomás volt. Az addig társ- talan, magányos költő itt talált rá igazi szövetségesére, a dolgozó népre. Plebejus forradalmisága itt bontakozott ki teljes egészében. Bár jakobinus magatartása a Martinovics-féle összeesküvés és a kivégzés után sem változott, szókimondó bátorságát I. Ferenc kémhálózata és kegyetlen zsarnoksága miatt mégis burkoltabb formába kényszerült öltöztetni. Somogybán írt művei közül »A tihanyi echohoz« c. verse forró szabadságvágyát fejezi ki. »A feudális társadalom kötöttségei és korlátái elől a szabadságot jelentő természethez akart menekülni, ahol a zsarnokság, az elnyomás és a megaláztatás erői eltörpülnek.« (Révész.) Hol csak kő lenne a párna, Hol sem ember, sem madár nem járna, Mely megháborítana. A »Tyrann-törvények« elől menekül a természethez, mint Rousseau Ermenonvilleben. Ember és polgár szeretne lenni. Somogybán, Kisasz- szondon írta: »Magánossághoz« c. versét is. A fát, amely alatt a vers született, ma is Csokonai fájának nevezik. Lankadt lelkének nyugalmat, új küzdelemekhez erőt akart itt meríteni. 1798-ban az Erdélyi Népművelő Társaság tagjául választja a nagyhírű költőt. Ekkor Nagybajomban tartózkodik. Itt írja »Marosvásárhelyi gondolatok« c. versét. A vers a magyar helyzet felmérése, Csokonai felvilágosult világnézetének kifejezője. Megmutatja elmaradásunk legtalálóbb okait. »Gyarló tudatlanság! Zabolátlan indulat! Két démon, mely minden szépet, jót feldulat.« Ez ad botot a kegyetlen kezébe, ez önt félelmet, a gyengék szívébe. Ez termi a babonát és ez fojtja el a szellem világosságát. /"’sokonai közkinccsé szeretné tenni a tudományt és a művészetet, szeretné felszámolni a nagyfokú tudatlanságot, uralkodóvá tenni a magyar nyelvet. »Rajta, nemes lelkek! Álljunk ki a gátra! Már Európában csak mi vagyunk hátra!« 1799-ben hedrehelyi tartózkodása alatt írja nagy elbeszélő művét, a Dorottyát. Ebben leleplezi a nemesség üres, tartalmatlan életét. Felvonultatja a nemesi udvarházak jellegzetes figuráit, a semmittevő, eszem- iszom, vadászó, agarászó, pipázgató nemeseket; a pletykával és házasságközvetítéssel foglalkozó nemesi asz- szonyokat. A költő társadalombírálata mellett megmutatja a kivezető utat is. Ez a magyar szó, a magyar szokás, a magyar hagyományok ápolása. Csurgón latin tankönyvet szerkeszt Phaedrus meséiből. A verstan tanításához magyar nyelven magyar vers-» tant ír. Ennek azonban csak töredéke' maradtak fenn. Ugyancsak Csurgón éposztanulmányt készített, amely szintén csak töredékben maradt ránk. Itt írta »Jövendölés az első oskoláról az Somogybán« c. versét is. Harcol a tudatlanság ellen és bízó derűlátással néz a jövőbe, amikor már nemcsak kanásznak terem a so- mogysági paraszt. » ... jő Oly idő, Melyben nékünk A vidékünk Uj Helikon lesi.« Csurgón látott napvilágot több népies dala, pl. »Paraszt dala« és anak- reoni verseinek jó része. Színdarabjai közül Csurgón írta és diákjaival elő is adatta 1799 szeptember 1-én »Pofók« v. »Cultura« c. iskoladrámáját. Csokonai a Cultura megírásával is használni akart nemzetének. Leleplezte az élősdi kozmopolitákat, felelevenítette és magyar viszonyokra alkalmazta a felvilágosodás tanításait. Megmutatta, hogy a nemzet fennmaradásáért folytatott küzdelem akkori szakaszában a kulturális felépítmény elleni harc volt az időszerű feladat. Bírált és előremutatott.« (Révész.) 1800. szeptember 24-én adatta elő diákjaival »özvegy Kamyóné s a két szeleburdiak« c. darabját. Ebben a polgárosodó Magyarország képe bontakozik ki előttünk. A pénzt és örömet hajhászó kalmárvilág, a léha hozományvadászok pénzsóvárgása adja a komikai alapot. A darabban verses betétek is szerepelnek, amelyek közül az egyik csurgói vonatkozású. »Csurgói kincsem, hallod-e Kanizsán lakom, tudod-e, Haj, s Kanizsára gyere be, Csókba feresztelek ide be. Dejsz magam úgyis bemegyek, Hogy veled ismét kilegyek. Befogad engem a major, Majd mikor érik a bajor.« Itt kezdte meg a Georgikom magyarra való fordítását és Csurgón határozta el egy nagy nemzeti eposznak, az »Árpádiásznak« a megírását is. Betegsége és korai halála miatt sajnos, a műnek ‘ csak vázlatával készült el. 4'sokonai életéből és tevékenysé- " géből nemcsak költőink, fle egész dolgozó népünk tanulhat. Csokonai hitt a haladásban, hitt a nemzet boldogabb életében, hitt egy új Magyarországban, amelyben nem lesznek kiváltságok büszke tornyai, nem lesznek huhogó denevérek, baglyok és babonák, amikor a tudomány világossága eloszlatja a butaság éjt- szakáját. Szocializmust építő népünk büszkén emlékezik Csokonaira és szeretettel fogadja verskötete lapjait. De büszkék vagyunk rá mi is, somogyiak, mert Csokonai útja ezen a földön tisztult ki, céljai itt világosodtak meg és töretlen forradalmisága itt kapott erősebb szárnyakat. Büszkék vagyunk Csokonaira, Somogyor- szág nagy költőjére. Tőle tanulunk hitet, ő ad a nehézségek legyőzéséhez erőt, törhetetlen optimizmust és meg nem alkuvó lelkesedést minden szép, jó és igaz ügy iránt, hazánk építéséhez, erőssé és boldoggá tételéhez. Kincses Ferenc. A Molotov-területen gyorsított ütemben folyik a kámai vízierömú építése. Az építők határidő előtt befejezték a zsiliphíd parti támaszpillé- rének betonozását. Befejezték a zsilip alsó részének betonozómunkálatait is. Gyors módszerekkel dolgoznak az építők a jobbparton, ahol a vízelvezető gát épül. A képen: a vízelvezető gát építése a kámai vízierőmüvekaél. A chcslíubói új szanatórium épülete A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak előestéjén a moszkvai Metro építői átadták rendeltetésének a Metro ú>, 5.1 kilométer hosszúságú vonalát, amely a Bjelorusz Pályaudvar és a Krim-tér között húzódik. Ezzel bezárult a Metro nagy gyűrűje. Az építők hatalmas munkát végeztek, hogy elkészítsék ezt az óriási földalatti körirányú útvonalat. Két és fél millió köbméter talajt juttattak a felszínre, az aknákban több mint 450,800 tonna öntöttvastübbinget szereltek fel, mintegy 400 000 köbméter betont és vasbetont raktak le. A gyűrűalakú útvonal építésénél először használtak előregyártott elemeket, amelyeket a felszínen szereltek össze és ezután engedték le a föld mélyébe. Hatalmas munkát végeztek az új állomások építészeti kiképzésénél a diszítőmunkások is. A Kaukázusban, az Altáj-hegységben, Üzbekisztán- ban és Ukrajnában bányászott alakta'an márvány- és gránittömböket a Metro diszítőanyag-kombinátjának dolgozói tükörfényes, csiszolt lapokká, gyönyörű építészeti elemekké varázsolták, amelyek most a földalatti állomások termeit díszítik. A »Nagy Gyűrű« állomásainak építészeti kiképzésénél mintegy 50.000 négyzetméter márványt és gránitot használtak fel. A »Nagy Gyűrű« két új állomása a »Kievszkaja-Kolcevaja« és a »Krasz- nopresznyenszkaja«. A »Kievszkaja-Kolcevaja« állomás díszítése az ukrán és orosz nép sokévszázados megbonthatatlan barátságának témáját ábrázolják. A »Nagy Gyűrű« második állomása, a »Krssznopresznyenszka- ja« a fővárosnak abban a kerületében fekszik, amely dicső forradalmi múltról vált híressé. Ez meghatároz-a az állomás építészeti kiképzésének témáját is. A vörös és fehér márványból készült pilléreken boltívek nyugszanak, amelyeket az 1905-ös és 1917-es forradalmi eseményeket ábrázoló féldombormű vek díszítenek. A képen: a »Kievszkaja-Kolcevaja« állomás. ÚJ KÖNYVEK Április hónapban jelenik meg a folyó« című regénye, a vietnami Szépirodalmi Könyvkiadónál a közel- szennyes háborúról, múltban elhunyt forradalmár költő, Megjelenik Arcanada »A Tajo-fo- Gábor Andor válogatott verseinek lyó« című regénye a spanyol népnek kötete. Uj kiadásban adják közre Ve- a polgárháború idején folytatott hő- res Péter Kossuth-díjas író »Próba- sies harcáról. tétel« című elbeszéléskötetét. ! Az Uj Magyar Könyvkiadó áprilisi A rövid idő alatt népszerűvé vált tervében szerepel a multszázadbeli Olcsó Könyvtár sorozat újdonságai nagy orosz realista író, Namin-S/i- Móricz Zsigmond »Forró mező« című bírjak »Privalov milliói« című regéregénye és Pierre Courtade »Fekete nyének kiadása. Chaltubóban (Grúz SzSzK) szanatóriumot építettek a vasutasok számára. Most fogadják az üdülésre érkező dolgozók első csoportját. A mosxhrai Metro új állomása
