Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

YILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Fokozzuk a tavaszi munkák ütemét —> teljesítsük a begyűjtési tervet! Nagy megtiszteltetés érte Berkics Mihály elvtársat Balatonszabadi két arca A »Somogyi Karikás-» Tabon Az ötéves tervkölcsön nyolcadik sorsolásának szombati húzása Vasarnap, 1954 március 28. A MAGYAR OOlöOTÓk'PA RTJA MEGYEI PART BIZOTTS ÄGÄN Ali LAP XI. évfolyam, 74. szám. ÜDVÖZÖLJÜK A MEGYEI PÁRTERTEKEZLETET A Központi Vezetőség határozatá­nak megfelelően az elmúlt hetekben zajlottak le megyénkben a járási pártértekezlctek és hétfőn ül össze a megyei pártértekezlet. Megyénk leg­felsőbb pártszerve tanácskozik, me­gyénk üzemeinek, tsz-einek, falvai­nak legharcosabb kommunistái vitat­ják meg a megyei pártválasztmány munkáját. Beszámolnak arról, mit várnak a megyei pártválasztmánytól, hogyan segitik annak munkáját. Igen nagy jelentőségű ez a tanácskozás megyénk életében. Megyénk dolgozói a kormánypro­gramra megvalósításán, a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésén, a szo­cializmus sikeres építésének pro- grammján munkálkodnak. A siker záloga pedig elsősorban pártszerve­zeteink munkáján áll. A pártszerve­zetek ereje adja meg a kormánypro­gramon megvalósításához szükséges lendítőerőt, mozgósítja a tömegeket annak valóraváltására. A járási párt­értekezletek tükrözték azt a felelős­séget, amely e téren megyénk kom­munistáira vár. A pártszervezetek küldöttei megvitatták, mit tettek a járás kommunistái, a járási pártvá­lasztmány a párt júniusi, októberi és decemberi határozatainak végrehaj­tásáért. Hangzottak cl dicséretek a jó munkáért és bírálatok a hiányos­ságokért. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetet elemezve a holnapi, a köz­vetlen feladatokat is megszabták. Legfőbb érdemük volt ez a járási pártértekezleteknek és a kaposvári városi pártértekezletnek is. A párt értekezletek lelkes hangula­ta, a kongresszusra való készülés még magasabbra szította a lelkese­dés lángját Eddig nem tapasztalt versenylendülettel küzdenek a járá­sok a Megyei Pártbizottság kongresz- szusi versenyzászlajáért. Mindegyik járás kommunistái arról akarnak be­számolni a megyei pártértekezleten, hogy az ő járásuk nyeri el a zászlót. £s ami a legfontosabb, a lelkesedés, a nemes vetélkedés mögött eredmé­nyek vannak. A tavaszi munkákban, a begyűjtésben, a pártélet fellendíté­sében elért sikerek dicsérik a kom­munisták munkáját. Egymásután ér­keznek a jelentések a kongresszusi vállalások teljesítéséről. Megyénk tsz-ei befejezték a tavaszi búza veté­sét, öreglak dolgozó parasztjai ne­gyedévi begyűjtési tervüket túltelje­sítették. A marcali járásban arról beszélnek, mire összeül a pártvá­lasztmány, az egész járásban teljesi­tik az első negyedévi begyűjtési ter­vet és a tavaszi munkákban is elsők lesznek. Amikor megállapítjuk, hogy me­gyénk kommunistái, dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek a megyei pártértekezletre, nem feledkezhetünk meg arról, hogy még nem tettünk meg mindent a siker érdekében. Ed­dig elért eredményeink dicsérik munkánkat, de az elkövetett hibák, gyakorlati munkánk fogyatékosságai fékezték megyénk fejlődését. Büsz­kék vagyunk a Kaposvári Tcxtilmű- vekre, a barcsi Vörös CsiHag tsz-re, megyénk mezőgazdasági üzemeire, a gépállomásokra és állami gazdasá­gokra, kereskedelmi létesítményeink­re, az egészségvédelem, a kultúra, a sport terén elért eredményeinkre. Nem nézhetjük azonban megnyug­vással eredményeinket, hanem meg kell szilárdítanunk, tovább kell fo­koznunk azokat. Ezt várja a párttól dolgozó népünk. A dolgozó nép párt­jának meg kell felelnie c várakozás­nak. A megyei pártértekezlet a pártvá­lasztmány beszámolója alapján meg­vitatja, hogyan áll megyénk a kor­mány programmjának, az új szakasz politikájának végrehajtásával, mit tettek és mit akarnak tenni megyénk pártszervei a kormányprogramm megvalósításáért. Nagyon fontos, hogy a küldöttek segítséget, útmuta­tást adjanak a pártválasztmánynak. Azzal, hogy őszintén feltárják a hiá­nyosságokat, bátran bírálják a vá­lasztmányt, a pártbizottság munká­ját, javaslataikat elmondják, nagy­mértékben elősegíthetik munkájuk jobbátételét. Helyes az, ha a küldöt­tek saját munkaterületükről is be­számolnak, jelentést tesznek, de hoz­zászólásukban főleg a pártválaszt­mány tevékenységét vitassák meg. Javaslataikkal, bírálatukkal segítsek elő a tanácskozás eredményességét, szabják meg a választmány tenni­valóit, világos útmutatást adjanak részére. A küldöttek felelősségteljes köte­lessége az új pártválasztmány, a kon­gresszusi küldöttek megválasztása. Megyénk legjobb kommunistáit, a legrátermettebb elvtársakat válasszák be a választmányba, bízzák meg az­zal, hogy a kongresszuson megyénk , kommunistáit képviseljék. Mérlegel- ' jék gondosan a küldöttek, kiket vá­lasztanak meg. A választmány tag­jainak olyan elvtársaknak kell len- niök, akik mindenekelőtt jól ismerik 1 a párt politikáját, a pártépítési mód­szereket. A választmányi tagnak tá­jékozottnak kell lennie gazdasági kérdésekben, jól kell ismernie azt a ! területet, ahol dolgozik. Általában az : a jó választmányi tag, aki nemcsak saját-, szűkebb munkaköréből nézi az é'.tet, hanem biztos áttekintése van ia megye életéről. j A megyei pártválasztmány me­gyénk vezető szerve, munkájától ko­molyan függ, hogyan valósítjuk meg a dolgozó nép javát szolgáló kor- I mányprogrammot. Az új pártválaszt- I mánynak elő kell segítenie munkájú- | val megyénkben a pártmunka fellen­dülését, a párt és á tömegek kapcso­latának elmélyítését. Irányító és el­lenőrző munkájával elő kell segítenie megyénk állami szerveinek és a tö­megszervezetek munkájának megja­vítását. Tevékenysége nyomán erő­södjenek megyénk pártszervezetei, fejlődjék a kommunisták öntudatos fegyelme, tettrekészsége. kezdemé- ■ nyezése. I Pártunk módosított szervezeti sza­bályzatának tervezetét vitatják nap­jainkban kommunistáink. Lapunk­ban. a »Somogyi Néplapéban is sor­ra jelennek meg cikkek, amelyekben a párt iránti szeretet, felelősség tük­röződik. Sok szó esik a párttagok kö­telességéről. a pártszervek munkájá- , ról. Segíti ez a vita a pártélet meg- I javítását, a kommunista vezetés mód­szerének kialakítását, segíti elmélyí­teni a párttag megtisztelő címét. A megyei pártértekezlet fontos felada­ta, liogy figyelembevegye párttag­jaink javaslatait, különösképpen a kollektív vezetés megjavításában, azt az útmutatást, hogy a vezetőtes- tületben érvényesüljön a kollektíva összesített tapasztalata, tudása, bírá­lata, ellenőrzése. i A megyei pártértekezlet akkor tölti be feladatát, ha tovább fokozza me­gyénk kommunistáinak lelkesedését, ha nagy lépéssel viszi előre az ápri­lisban összeülő III. pártkongresszus előkészületeit. Hozzon olyan határo­zatokat a pártértekezlet, melyek vég­rehajtásával győzelemre tudjuk vinni a tavaszi szántás-vetés, a begyűjtés csatáját és munkánk nyomán még szorosabban zárkóznak fel pártunk mögé megyénk dolgozói. Legyen erő­A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása A termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró do'gozóinak félévvel ezelőtt megtartott III. országos ta­nácskozása azt a feladatot tűzte a ter­melőszövetkezetek elé, hogy magas Jö­vedelmet és é'etszínvonalat biztosít­sanak tagjaiknak. Az azóta eltelt idő­ben a szövetkezeti mozgalom beiga­zolta é'etrevalóságát. A termelőszövet­keze ek további megszilárdításának és a terme'őszöveikezeti gazdálkodás jö­vedelmezősége növelésének kérdéseit tárgya'ja a termelőszövetkezeti dol­gozók mostani országos tanácskozása, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köz'ársaság Minisztertanácsa szom­batra hívott össze. Az országos tanácskozáson megje­lent Rákosi Mátyás, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének elsőtitkára, Nagy Imre, a miniszter­tanács elnöke, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának e'nöke, Gerő Ernő és Hegedűs And­rás, a minisztertanács első elnökhe­lyettesei, Farkas Mihály és Acs La­jos, a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezeőscgének titkárai, Hidas István, Zsofinyecz Mihály és Földvári Itudo'f, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Dizottsáigának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter, az MDP Politikai Bizottságának póttagja. Vég Béta, az MDP Központi Vezetőségé­nek titkára, Rónai Sándor, az ország- gyűlés e'nöke, Olt Károly pénzügy- miniszter, Tisza József begyűjtési mi­niszter, Nagy Dániel, -a Magyar Nép- köz'ársaság Elnöki Tanácsának elnök­helyettese, Dögéi Imre, a SZÖVOSZ elnöke. Ács Lajos megnyitó szavai után Dobi István mondott beszámolót. Dobi István elvtárs beszámolója forrás további munkánkhoz a párt­értekezlet tanácskozása, vigye előbb­re a felemelkedés útján megyénk po­litikai, gazdasági és kulturális éle­tét! Eredményes, jó munkát kíván küldötteinknek, s vár küldötteitől ; megyénk egész párttagsága. A termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak fél évvel ezelőtt lezajlott III. országos tanács­kozása — mondotta többek között Dobi István — központi feladatként tűzte ki termelőszövetkezeteink elé, hogy tagjaik számára magas — az egyénileg dolgozó parasztokat túl­szárnyaló — jövedelmet és életszín­vonalat biztosítsanak. Termelőszövetkezeti mozgalmunk jelenlegi helyzetéből kiindulva, az időszerű feladatok közül elsősorban négy alapvető kérdésre kell felhív­nunk egész termelőszövetkezeti tag­ságunk és mostani tanácskozásunk részvevőinek érdeklődését. A termelőszövetkezeti gazdálko­dás jövedelmezőségének növelése érdekében nagy figyelmet kell fordítani először: a tavaszi szán­tás-vetés időben és jó minőségben való elvégzésére, másodszor: a nö­vényápolási munkákra való jó felkészülésre, harmadszor: az állat" tenyésztés fejlesztésére, elsősorban a takarmányozás megjavításával, a zöldtakarmányok fokozott felhasz­nálásával, negyedszer: a termelő­szövetkezeti gazdaságok sokoldalú fejlesztésére. Mindezen feladatok elvégzésénél különös fondot kell fordítanunk a gyenge termelőszövetkezetek mun­kájának gyors megjavítására, hogy a szövetkezetek elmaradását a többi termelőszövetkezetekhez ké­pest még ebben a gazdasági év­ben megszüntethessük. E feladatok sikeres megoldásá­hoz termelőszövetkezeteinkben a szükséges előfeltételek részben megvannak, részben pedig rövid időn belül megteremthetők. Ezt mutatja az az út, amelyet tgrme" lőszövetkezeteink az elmúlt félév során megtettek. Nagy erőpróbát jelentett az egész szövetkezeti mozgalom szá­mára a legutóbbi fél esztendő, amely az ellenség minden támadásá­val szemben beigazolta a szö­vetkezeti mozgalom életre­valóságát hazánkban. A szövetkezeti mozgalom legyőz­hetetlen erejét mutatja az, hogy a kilépett • tagok közül mintegy 20 ezren már visszatértek a termelő" szövetkezetbe és velük nem is zá­rult le ezeknek a sora. Az elmúlt félév során új terme­lőszövetkezetek is alakultak és a régi szövetkezetekbe új tagok lép­tek be. A szövetkezeti mozgalom erősödésére vezetett az is, hogy jelentős számban tértek vissza a szövetkezetekbe a legutóbbi évek­ben az iparba, vagy más munka- területre eltávozott szövetkezeti tagok. Termelőszövetkezeteink megszi­lárdítására kedvező hatása van an" nak, hogy lehetővé vált a közös gazdaság kerékkötőinek, az inga­dozó elemeknek kiválása a szövet­kezetből, megnőtt a szövetkezetek­ben bennmaradt tagok önbizalma és munkakedve. Látni kell azt is, hogy a kilépettek között természe­tesen vannak becsületes, jól dol­gozó szövetkezeti tagok is, akik közül nem egy magas részesedést kapott a szövetkezettől. Sokan kö­zülük meg is mondják, hogy nem a szövetkezeti gazdálkodás ellen van kifogásuk, hanem helytelenítik egyes szövetkezeti vezetők kiski- rályoskodását, vagy a szervezet" lenséget, vagy a pazarlást és más egyéb hibákat. Szövetkezeti tagságunk egy ré­sze tanult az elkövetett hibákból, és komoly elhatározással akarja javítani azokat. Ezt bizonyítja az is, hogy a termelőszövetkezeti ta­goknak megnőtt az aktivitása. Az elmúlt félév során tehát ter­melőszövetkezeteink a megrázkód­tatás hatására nem gyengültek, hanem ellenkezőleg, döntő többségükben erősöd­tek, előrehaladtak a megszilár­dulás útján. A legutóbbi évben néhány ter­melőszövetkezetben a falu többi dolgozóitól való elkülönülési szán" dék káros jelei mutatkoznak. Igen sok helyen esküdt ellensé­güknek tekintik a szövetkezetből kilépett dolgozó parasztokat, nem ápolják a kapcsolatot velük és el­zárkóznak az esetleges érdeklődé­sük — sőt helyenként megnyilvá­nuló visszalépési szándékuk — elől. A termelőszövetkezetek és a kilépett dolgozó parasztok közöt­ti viszonyt több helyen megmér­gezte az, hogy egyes szövetkezetek vezetői rövidlátóan nem elégítet­ték ki a kilépő tagok jogos és tör" vényes igényeit, hanem ehelyett a személyes bosszú fűtötte őket a kilépettekkel való elszámolás vég­rehajtásakor. A kilépett tagok egyrésze pedig jogtalan és szinte mértéktelen kö­veteléssel lépett fel a szövetkezet­tel szemben. A termelőszövetkeze­tek és a kilépett tagok közötti vi­szony megjavítása egyik fontos feltétele termelőszövetkezeteink megszilárdításának, további fejlő­désének, mivel e viszony rendezet" lensége zavarja a szövetkezeti tag­ság munkáját, gyakran nehezíti a tagság belső egységének elmélyü­lését. Egyes termelőszövetkezeti veze­tők helytelen gondolkodása mutat­kozik meg abban is, hogy bár munkaerőhiánnyal küzdenek, mégis vonakodnak az iparba távo­zott tagok visszahívásától, mert sajnálják az ilyen tagoknak meg" adni az előírt kedvezményes jutta­tásokat. Komoly és veszélyes megnyilvá­nulás a termelőszövetkezetek egy­részénél az is, hogy bizalmatlanul tekintenek az egyénileg dolgozó parasztokra és nem fejlesztik ve­lük termelési, kulturális, politi­kai kapcsolataikat. Építsenek ki termelőszövetke­zeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink egymás között olyan baráti viszonyt, amelyben az egyénileg dolgozó par rasztok érdeklődéssel és bizalom­mal tekintenek a szövetkezetek működésére, a szövetkezetek tag­jai pedig felelősséget éreznek a környék egész mezőgazdasági ter­meléséért, a község egyénileg dol­gozó parasztsága gazdálkodásának elősegítéséért. Különösen nagy le­hetőséget nyújtanak mindezekre a télen megalakult termelési bizott­ságok, amelyekben minden köz­ségben a legjobb termelőszövetke­zeti tagok, egyénileg gazdálkodók, kis- és középparasztok vannak. Itt kicserélhetik egymással tapasz­talataikat, sőt összefoghatnak a község egész termelését elősegítő feladatok közös megoldására. Szocialista építésünk jelenlegi szakaszában a termelőszövetkezeti mozgalom terén központi feladat­ként a meglévő termelőszövetke­zetek szervezeti, gazdasági és po­litikai erősítése áll előttünk. A párt és a kormány nemcsak kitűzte a termelőszövetkezeti moz­galom jelenlegi központi feladatát, hanem a maga részéről eddig is megtett és ezután is megtesz min­dent e feladat maradéktalan meg­valósításáért. A párt és a kormány nagyarányú segítsége és anyagi tá­mogatása a termelőszövetkezetek részére mindenki előtt kifejezi azt is, hogy a párt és a kormány to­vábbra is változatlanul a termelő­szövetkezeti utat, a társas gazdál­kodást tekinti a dolgozó paraszt­ság hathatós felemelkedése egyet­len helyes és járható útjának. Felbecsülhetetlen értékű segítsé­get jelent termelőszövetkezeteink számára a párt és a kormány de­cemberi határozata a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről, amely utat mutat és kijelöli a konkrét teendőket a termelőszövetkezeti gazdál­kodás megjavításának, a ter­melőszövetkezetek termelési színvonala emelésének megva­lósításához. Termelőszövetkezeti tagságunk számára soronlévő feladatainak megoldása érdekében a nagyszabá­sú állami kedvezményeken túlme­nően társadalmunk vezető ereje, dolgozó parasztságunk hű szövet­ségese és kipróbált vezetője: mun­kásosztályunk nap mint nap hat­hatós segítséget nyújt. Munkásosz­tályunk nemcsak a mezőgazdasági gépek és felszerelések felemelt termelési terveinek lelkes teljesí­tésével, a falu jobb áruellátását elősegítő közszükségleti cikkek fo­kozott gyártásával segíti elő me­zőgazdaságunk, ezen belül elsősor­ban termelőszövetkezeteink terme­lését. Nagy és közvetlen segítség volt termelőszövetkezeteink szá­mára az, hogy az ipari patronázs- mozgalom keretében ipari mun­kásaink közvetlenül résztvettek a gépállomások gépeinek téli javítá­sában is. Állandóan növekszik azoknak az ipari üzemeknek a szá­ma, amelyek a gépállomásokhoz hasonlóan védnökséget vállaltak a termelőszövetkezetek felett is. A termelőszövetkezetek öntuda­tos dolgozói gondosabb, lelkiisme­retesebb munkával válaszoltak ar­ra a támogatásra, amelyben őket (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents