Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 március SS. A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) az elmúlt félév során kormányunk és ipari munkásságunk részesítet­te. A jobb munkának nem maradt el az eredménye. Az 1953. évi zár­számadás adataiból kitűnik, hogy a közös vagyon jelentős növelésé­vel együtt a termelőszövetkezetek tagjaik részére kétszerannyi ter­més- és készpénzrészesedést tud­tak kiosztani, mint egy évvel ez­előtt. A termelőszövetkezeti tagok jö­vedelmének ilyen nagyarányú nö­vekedésében a magasabb termés- eredményeken kívül szerepe van annak is, hogy a munkafegyelem erősödése következtében nőtt az egyes termelőszövetkezeti tagra jutó ledolgozott munkaegységek száma. Termelőszövetkezeteink előtt a jelen gazdasági évben igen nagy feladatok állnak. Termelőszövetke­zeteink soronlévő és ezt követő termelési feladatainak megoldásá­hoz az évi termelési terv szolgál­tatja az útmutatást. Az idei tervkészítés munkája termelőszövetkezeteinkben min­den tekintetben fejlődést mu­tatott. A tervkészítés egyik figyelemre­méltó tanulsága, hogy még jelen­tős számban vannak olyan terme­lőszövetkezetek, amelyek nem tet­tek meg mindent összes adottsá­gaik kihasználásával tagjaik jólé­tének emelésére. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogy alacsony átlaghozamok elérését irányozták élő, gazdaságukat a külterjesség irányában törekednek fejleszteni, nem használják ki a szerződéses termelés új rendszerében rejlő le­hetőségeket, nem fordítanak kellő figyelmet a magas jövedelmet biz­tosító üzemágak fejlesztésére. Elő­fordul az is, hogy egyes szövetke­zetek kedvező takarmányhelyzet ellenére sem irányozták elő az ál­lattenyésztés fejlesztését. Sok termelőszövetkezetben a tervezett takarmánytermés nem fedezi a takarmányszükségletet. Éhnek főoka, hogy termelőszövet­kezeteink nagy többsége helytele­nül és megengedhetetlenül elha­nyagolja a legfontosabb abrakta­karmánynak, a kukoricának a termelését. Termelőszövetkezeteink megszi­lárdítása terén jelenleg egyik leg­fontosabb feladatunk, hogy minél előbb kijavítsuk a tervkészítés so­rán elkövetett hibákat. Fordítsa­nak termelőszövetkezeteink a tervkészítésben megmutartkozottnál nagyobb gondot a jól jövedelmező üzemágak fejlesztésére, hizlalja­nak és értékesítsenek szabadpia­con is minél több sertést, termel­jenek a helyi adottságoknak és a piaci lehetőségeknek megfelelően minél több zöldség- és gyümölcs- félét, állati termékeket, munkaerő- helyzetük lehetőségén belül kös­senek szerződést munkaigényes ipari növények — cukorrépa, do­hány, kender — termelésére, mert ezek termelése nagy jöve­delemmel jár, vagyis a rájuk for­dított munka bőségesen meghozza a maga gyümölcsét. A tervkészítés során megnyilvá­nuló hibák és fogyatékosságok ki­küszöbölését a tavaszi munkák sikeres elvégzésével kell megolda­ni. A szántás-vetés, valamint a nö­vényápolás időben és megfelelő minőségben való elvégzésétől függ jórészt a jelenlegi gazdasági év egész munkájának eredményessé­ge! A tavaszi munkák a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat megva­lósításáért folyó harc első nagy állomását jelentik. Áz idei tavaszon az általános je­lentőségén túlmenően fokozott je­lentősége van a tavaszi munkák minőségi és idejében való elvégzé­sének, a terméshozamok fokozása szempontjából. A múlt év őszén évek óta nem tapasztalt száraz időjárás és a tavaszi munkák kez­detének kitolódása a szokásosnál jóval nehezebb feladatok elé állít­ja mezőgazdaságunk és ezen belül termelőszövetkezeteink dolgozóit. Az idei tavaszon különösen nagy szerepe van a munkák gyors elvégzésének, mert a legjobb idő­pont elmulasztása a tavaszi mun­kák során a későbbiekben már helyrehozhatatlan károkat okoz­hat. Törekedjünk tehát minden tavaszi vetésünket idejében elvé­gezni. A jóminőségű vetőmag szá­mára pedig biztosítsunk jó mag­ágyat. A sürgető tavaszi munkák gyors elvégzésében az idén különösen nagy feladatok várnak a gépállo­mások dolgozóira. Érthetetlen azonban, hogy egyes termelőszö­vetkezetek a gépállomások gépeit, ezt a hatalmas támogatást nem igyekeznek igénybevenni. Fel kell hívni a termelőszövetke­zeti vezetők figyelmét arra, hogy ne vegyenek át a gépállomástól olyan munkát, amely nem felel meg a minőségi követelmények­nek, éljenek a szerződésadta jogsa­ikkal. A gépállomások gépeinek igénybevétele és lehető legna- gyobfokú kihasználása nélkül ter­melőszövetkezeteink nem tudják jó minőségben, idejében elvégezni a szántás vetési munkálatokat, de főképpen a növényápolás munká­latait, mindenekelőtt a kapálást. A tavaszi munkák sikeres elvég­zése megköveteli termelőszövetke­zeteinktől, hogy az előttünk álló néhány nap vizsgálják meg, hi­ánytalanul rendelkezésre áll-e a szükséges munkaerő. Ha nem, te­gyenek meg mindent a családta­gok közös mpnkába való fokozott bevonására és a szövetkezeti tagok helyes elosztására a különböző termelési ágak között. Véglegesít­sék a brigádok összetételét. A növénytermelés hozamai min­denekelőtt az alkalmazott agro­technikától függenek. Ezen múlik a növénytermelésből származó jö­vedelem mértéke és nem utolsó­sorban a termelőszövetkezeti és az egyéni paraszti gazdaságok ter­mésátlagainak viszonya. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai kövessenek el mindent, hogy az összes gyengén telelt őszi vetéseiket a tavasz folyamán fej' trágyázással segítsék meg, ahol ézt még maradéktalanul nem vé­gezték volna el, ott minél előbb .biztosítsák a szükséges műtrágya­mennyiséget. Különös figyelmet fordítsunk arra, hogy az őszi és a tavaszi kenyérgabonából magas terméseredményeket érhessünk el és ezzel előmozdítsuk népünk jö­vőévi bőséges kenyérellátását. Termelőszövetkezeteink a nö­vényápolás során a lehető leg­nagyobb mértékig igyekezze­nek gépeket használni. A növényápológépek munkájának elősegítése érdekében már most ügyeljünk a talajelőkészítés és a vetés jó minőségére, az őszi mély­szántás elmunkálására. Azokat a növényeket, amelyeket lehet, négyzetesen vessünk. Teremtsünk rendet a fogatosok munkája körül. Sok termelőszövetkezetben a foga­tosok függetlenül dolgoznak a nö­vénytermelési brigádoktól és mun­kájukat nem rendelik alá a nö­vénytermelés soronlévő legfonto­sabb feladatainak. A fogatosokat a növénytermelési brigádok állomá­nyába kell besorolni. Az idei gazdasági évben egyet­len termelőszövetkezet se legyen, ahol legalább 3—4-szer meg ne kapálnák a kukoricát. A termelőszövetkezetek az idén fordítsanak nagyobb gondot a szénabetakarítás munkáinak meg­szervezésére, annak szakszerű tá­rolására. Termelőszövetkezeteink tegye­nek meg mindent annak érdeké­ben, hogy a növényápolási mun­kákat jó minőségben végezzék el. Lelkiismeretlen tagok a hanyag munkájukkal megkárosítják a ter­melőszövetkezeteket. Á termelő- szövetkezet lelkiismeretes tagjai ezt nem tűrik. Éppen ezért ne ír­janak jóvá munkaegységeket azoknak a termelőszövetkezeti ta­goknak és traktorosoknak, akik nem megfelelő minőségben végez­ték el a növényápolási munkákat. Érjék el, hogy a traktorosok és a termelőszövetkezeti tagok egy­aránt kifogástalanul dolgazzanak és újból végezzék el a nem kielé­gítő minőségi munkákat. Legsürgősebb feladatunk a ta­vaszi munkák gyors elvégzésére, a növénytermelés felé irányítja termelőszövetkezeteink figyel­mét, de nem lenne helyes, ha há­tat fordítanánk a termelőszövetke­zeti gazdálkodás másik alapvető ágának, az állattenyésztésnek. Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztésére nemcsak a szövet­kezeti tagság jövedelmének növelése érdekében van szük­ség, hanem azért is, hogy né­pünket bőségesen ellássuk a legfontosabb állati termékek­kel, hússal, zsírral, tejjel, tejtermék­kel, stb. Számos termelőszövetke­zet megértette az állattenyésztés­ben rejlő lehetőségeket a tagság jövedelmének jelentős fokozására. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol az állattenyésztésre kellő gondot fordítanak, nincs ok szégyenkezni a hozamok nagysága miatt. Sajnos nagy számban van­nak olyan termelőszövetkezetek is, amelyek nem használják ki távol­ról sem az állattenyésztés terén meglévő lehetőségeiket és ezért évről'évre komoly jövedelmet dob­nak el maguktól az állattenyésztés elhanyagolása miatt. Különösen elmaradott a termelőszövetkeze­tekben a szarvasmarhatenyésztés. Az állattenyésztés fejlesztése érde­kében a legnagyobb akadályt a szö­vetkezetek nagyrészében a takar­mánytermelés és a takarmányozás rossz helyzete okozza. Ezért még a tavasz folyamán gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek állatállományuk takarmányozási szükségletének megfelelő takarmány­területtel rendelkezzenek és növeljék a rétek, legelők hozamát. Az állatte­nyésztésben — különösen a tehené­szetben — nagymértékben növelhet­jük a hozamokat, ha állataink részé­re egész idő alatt biztosítjuk kellő mennyiségű zöldtakarmány etetését. A zöldtakarmányok etetése vala­mennyi termelőszövetkezetben a kö­zeljövőben lehetségessé válik. Ennek megszervezése az őszi takarmányke­verékek, a természetes legelők le­geltetése, tavaszi vetésű takarmány- növények etetése útján minden ter­melőszövetkezetben megoldható. Az állattenyésztés fejlesztése és a talajerő növelése egyaránt megköve­teli, hogy minden termelőszövetkezetben jelentős területen termeljenek pillangósvirágú takarmánynövé­nyeket. Számos szövetkezet nem fordít kellő gondot az állattenyésztésben dolgo­zók helyes kiválasztására. Fordítsanak gondot termelőszövet­kezeteink vezetői kivétel nélkül ar­ra, hogy az állattenyésztési munkák­ba azokat vonják be, akik szeretnek az állatokkal bánni és kellő szakér­telemmel rendelkeznek. Legjobb ter­melőszövetkezeteinkben komoly ered­ménnyel járt a nők bevonása az ál­lattenyésztési munkába. Igen sok helyen nem tudják bizto­sítani az állattenyésztésben dolgozók számára a rendszeres pihenőidőt, ezért sokan vonakodtak az állatte­nyésztési munkáktól. A szilárd mun­kaszervezet kiépítése mellett egyide­jűleg ki kell alakítani termelőszövet­kezeteinkben is az állattenyésztésben dolgozók munkarendjét. Az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében meg kell szüntetni az egyéni felelősség hiányát, pontosan meg kell határozni az egyes dolgozók állandó jellegű munkaterületét és maradéktalanul érvényre kell juttatni az anyagi ér­dekeltség elvét. Figyelmet kell fordítani a termelő- szövetkezet sokoldalú fejlesztésére. El kell érni, hogy termelőszövetkeze­teinkben az állattenyésztés mennyi­ségi és minőségi fejlesztésével meg­valósulhasson a növénytermelés és az állattenyésztés összhangja. Ez az alapja annak, hogy termelőszövetke­zeteink ne egyoldalú, csupán nö­vénytermeléssel foglalkozó üzemek, hanem sokoldalú gazdaságok legye­nek. Ugyancsak a jövedelmezőség nö­velése érdekében kell előtérbe he­lyezni a magas pénzjövedelmet bizto­sító termelési ágak fejlesztését, az öntözéses kultúrák termesztését, a kertészet, a szőlő- és gyümölcsterme­lést. Jelentékenyen fokozza a termelő­szövetkezeti tagság jövedelmét az is, ha helyes arányban fejlesztik a mel­léküzemágakat, mindenekelőtt a me­zőgazdasági termelés közvetlen alá­támasztására szolgáló üzemeket, vagyis kovács-, bognárműhelyeket lé­tesítenek. Hozzájárul a jövedelem nö­veléséhez az is, ha a fejlett állatte­nyésztéssel rendelkező termelőszö­vetkezetek igyekeznek állati termé­keiket maguk feldolgozni és piacra vinni. Egyidejűleg arra is törekedni kell, hogy az egyes szövetkezetek fő erőforrásaikat elsősorban az adottsá­gaiknak legjobban megfelelő terme­lési ágak fejlesztésére igyekezzenek fordítani. Helytelen ezért az a tö­rekvés, ami egyes termelőszövetkeze­teknél tapasztalható, hogy fűszerüz­letet, italboltot és hentesüzletet akar­nak nyitni. A termelőszövetkezetek csakis az esetben válhatnak magas jövedelme­zőségű gazdaságokká, ha többoldalú termelést folytat­nak, ha mindenekelőtt az állat­tenyésztést megfelelő mértékben fejlesztik. Csakis ez esetben tudnak a termelő- szövetkezetek folyamatosan az egész év során elegendő pénzbevételre szert tenni és tagjaik számára a meg­szerzett munkaegységeikre a gazda­sági év folyamán év közben rendsze­resen pénzelőlegeket Osztani. A ter­melőszövetkezetek tagjaik számára pénzelőleget éy közben és az évvégi elszámoláskor pénzrészesedést csakis saját bevételeikből biztosíthatnak és helytelen lenne az olyan törekvés, amely szerint a tagok pénzrészesedé­sét állami hitelből kívánnák fedezni. Szövetkezeti tagjainknak vigyázniok kell arra, hogy a beruházások észsze­rűden és szükségtelen növelésével ne Csökkentsék folyóévi munikaegységré- szesedésüket. A gyenge szövetkezetek munkájá­nak nagyarányú fellendítésére gaz­dasági és politikai szempontból egy­aránt feltétlenül szükség van. Az el­lenség a legmesszebbmenőkig kihasz­nálja az ilyen termelőszövetkezetek­ben meglévő hibákat a szövetkezeti mozgalom gyengítésére, sőt helyen­ként egyenes lejáratására. Mindent meg kell tehát tenni e szövetkezetek helyzetének gyökeres megfordítására. Ez ma a termelőszövetkezeti mozga­lom megszilárdításáért folytatott munkánk egyik sarkpontja. Az ilyen gyenge termelőszövetke­zetekben elsősorban a vezetés gyö­keres megjavítását kell elérni. Az ilyen szövetkezetekben előforduló hi­bák kilenctized részét megoldjuk az­zal, ha jó vezetőket választunk és a szövetkezet működésének alapjául az alapszabályt tesszük meg. Az alap­szabályban lefektetett elvek fokozott érvényesítésének fontossága minden szövetkezetre áll, de különösen fon­tos követelmény ez a gyenge szövet­kezetekben. A párt- és állami szervek .adjanak segítséget a gyenge terme­lőszövetkezetek tagságának ahhoz, hogy szövetkezeteik vezetését minél előbb alapvetően megváltoztat­hassák. A gépállomások hálózatából kihe­lyezett legjobb szakembereket min­denekelőtt a gyenge termelőszövet­kezetek megerősítésére kell irányíta­ni. Általában elterjedt és feltétlen megszűnésre vár a gyenge termelő- szövetkezetek elhanyagolása vezető­szerveink részéről. Azért, hogy termelőszövetkezeteink nem kapnak kellő segítséget állami szerveink részéről, komoly felelősség terhéli a földművelésügyi miniszté­riumot, elsősorban az ÁMG főigaz­gatóságot. A földművelésügyi minisz­térium ÄMG főigazgatósága a terme­lőszövetkezetek megszilárdításához nem nyújt távolról sem elegendő se­gítséget, mert elmulasztja a termelő- szövetkezetek megszilárdítása érde­kében kihasználni azokat a lehetősé­geket, amelyeket a termelőszövetke­zetekbe újonnan beosztott agronó- musok munkája jelent. A munkaerőhiány kiküszöbölése érdekében a gyenge termelőszövetke­zetekben mindent meg kell tenni a családtagok bevonására a közös munkába, ha szükséges, az iparba távozott tagok visszahívására. A mun­kaerőhiánnyal küzdő termelőszövet­kezetek részére a gépállomások kü­lönösen nagy segítséget tudnak nyúj­tani a növényápolásban és a betaka­rításban egyaránt, az üyen gyenge termelőszövetkezetekbe a gépállo­mások igazgatói a legjobb traktoros brigádot és a legjobb brigádvezető­ket és traktorosokat küldjék. A jó termelőszövetkezetek vezetői, elnökök, brigádvezetők, könyvelők adják át jól bevált munkamódszerü­ket a gyenge termelőszövetkezetek­nek. Vállaljanak védnökséget ilyen termelőszövetkezetek felett. A megyei és a járási szervek legjobb szakemberei, vezető dolgozói nyújt­sanak a lehető legnagyobb mérték­ben szervezési és szakmai segítséget az ilyen szövetkezetek számára. A gyenge termelőszövetkezetek je­lentős részét az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek, az I. és II. tí­pusú termelőszövetkezeti csoportok alkotják. Természetesen az I. és II. típusú termelőszövet­kezetek között is vannak olya­nok, amelyek az elmúlt eszten­dőkben példamutató eredménye­ket értek el és tagjaiknak magas jövedelmet biz­tosítottak. E szövetkezetek működé­sének tapasztalatait fel kell használ­nunk. Jelenleg legfontosabb felada­tunk az I. és II. típusú termelőszö­vetkezeti csoportok megszilárdítása érdekében annak elérése, hogy az alapvető növénytermelési munkákat minden termelőesoportban közösen végezzék el. Elsősorban a szántás, a trágyázás, a gépi vetés közös elvég­zése jelenti azokat az előnyöket, amelyekkel az egyszerűbb termelő- szövetkezetek az egyéni gazdálkodás­sal szemben rendelkeznek és kihasz­nálhatnak tagjaik magasabb jövedel­me érdekében. Az I. és II. típusú termelőszövet­kezeti csoportok gazdálkodásának elő­segítéséért gépállomásainknak na­gyobb felelősséget kell vállalniok, kössenek a gépállomások az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok­kal is szerződést, elsősorban a talaj­művelés elvégzésére és végezzenek jóminőségű munkát e szövetkezetek számára is. Termelőszövetkezeti tagjaink szö­vetkezetüknek gazdái, jövedelmük nagysága elsősorban saját kezükbe van letéve. Igen kedvező hatást gya­korol a szövetkezetek terméseredmé­nyeire azonban, ha az egyes dolgozó­kat közvetlen közelről is érdekeltté tesszük a termelés eredményességé­ben. Ezt szolgálja a kiemelkedő mun­káért járó külön jutalmazás rendsze­re, a prémiumrendszer szövetkeze­teinkben. Használják ki termelőszö­vetkezeteink kivétel nélkül azt a nagyszabású és szinte felmérhetetlen jelentőségű mozgósító erőt, amely a kiemelkedő teljesítmények külön ju­talmazásában, a prémiumrendszer al­kalmazásában rejlik. Termelőszövetkezet; mozgalmunk fejlődésében mérföldkövet jelentett a félévvel ezelőtt megtartott III. orszá­gos tanácskozás. Mostani tanácsko­zásunkon felmérjük az azóta megtett utat és kijelöljük a III. tanácskozás legfőbb célkitűzésének: a termelőszövetkezeti tagság jö­vedelme fokozásának soronlévő feladatait. E soronlévő feladatok megoldásán termelőszövetkezeti tagságunk olyan időpontban munkálkodik, amikor egész dolgozó népünk politikai éle­tünk nagy eseményére, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára készül. Munkásosztályunkkal váll­vetve dolgozó parasztságunk és ezen belül termelőszövetkezeteink tagjai újabb eredményekkel, munkasikerek­kel készülnek a pártkongresszusra. Legjobb termelőszövetkezeti tagjaink és példamutató szövetkezeti gazdasá­gaink az első sorban haladnak a kongresszusi versenymozgalomban. A kongresszus tiszteletére indított mun­kaverseny nagymértékben előmozdít­ja termelőszövetkezeteink tagságá­nak mozgósítását, a termelőszövetke­zetek megszilárdítása terén soronlé­vő gazdasági, szervezeti és politikai feladatok sikeres megoldására. * * * A tanácskozáson számos felszó­lalás hangzott el. Felszólalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke is. A vita lezárása után az orszá­gos tanácskozás részvevői elhatá­rozták, hogy felhívással fordulnak a termelőszövetkezetek tagjaihoz. Végül Dobi István elvtárs vá­laszolt az elhangzott felszólalások­ra, majd Vég Béla elvtárs záró' szavaival a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents