Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
4 ■P“ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 február 14. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL A kollektivitás a pártvezetés legfőbb elve Pártunk nem intézmények rendszere, pártunkban nincsenek főnökök és alárendeltek, alacsony- és magasrangú hivatalnokok. Pártunk önkéntes szövetség, élő, öntevékeny, forradalmi szervezet. Pártunkban a centralizmus nem olyan, mint pl. a katonaságnál, hanem demokratikus, a párttagság tömegeinek aktivitására támaszkodó demokratikus centralizmus, amel^ feltételezi a párttagság tömegeinek részvételét a vezetésben. A pártszervezetek élén nem egyes személyek, hanem kollégiumok: pártvezetőségek és pártbizottságok állnak. Ezek irányítják a pártszervezet munkáját, illetve a kerület, a város, a terület politikai-gazdasági életét. A vezető pártszerveknek nagy a tekintélye. Határozataik és útmutatásaik szabnak irányt és adnak konkrét tartalmat a pártszervezet munkájának, mindenegyes kommunista tevékenységének, s nagymértékben meghatározzák az adott kerület, város, terület, határvidék vagy köztársaság gazdasági és kulturális építő- munkájának sikerét. Mindez nagy felelősséget hárít a pártszervekre és arra kötelezi őket, hogy helyes határozatokat hozzanak. Márpedig ez csak abban az esetben lehetséges, ha a pártszervek szigorúan betartják • a kollektív vezetés elvét. A kollektív Vezetés elvétől való eltérés a centralizmus bürokratikus elferdítéséhez vezet, eltúlozza egyes személyek szerepét és jelentőségét. A kollektivitás a pártvezetés legfőbb elve. A pártszervek vezetésébe a gazdasági és kulturális élet legkülönbözőbb területein dolgozó kommunistákat választják, olyan elvtársakat, akik nagy és sokrétű tapasztalattal rendelkeznek, akik szoros kapcsolatot tartanak a tömegekkel, jól ismerik a helyi viszonyokat. Ez lehetővé teszi, hogy a pártszervek helyes határozatokat hozzanak és a határozatokat eredményesen hajtsák végre. A kollektivitás lehetővé teszi, hogy a pártszervek a kommunisták nagy csoportjának tudására támaszkodjanak, a vezető káderek, a pártaktíva és az összes kommunisták tapasztalatára. Ez biztosíték arra, hogy a vezetés ne egyoldalú, hanem magasszínvonalú és körültekintő legyen. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kollektivitás elvének megsértése gyengíti a pártszervezetet, komoly hibákhoz vezet, helytelen viszonyt teremt a vezetők és a párttagság tömegei között. A kollektivitás elvének megszegése parancsolgatáshoz vezethet, odavezethet, hogy a meggyőzés elve helyett kényszert, üres adminisztratív eszközöket alkalmazzanak. A vezetés ilyen módszerei természe- j tesen akadályozzák a párt irányvonaláért folyó harcot, a párthatároza- I tok végrehajtását. A TELJES ÜLÉS A párt nagy jelentőséget tulajdonít a kollektivitás fejlesztésének és • annak, hogy növelje a pártbizottságoknak, mint a kollektív vezetés szerveinek jelentőségét. Az SZKP szervezeti szabályzata a pártnak ezt az irányelvét úgy tükrözi, hogy kimondja: a régebbi időszakkal szemben gyakrabban kell tartani teljes üléseket. Az SZKP XIX. kongresszusa óta eltelt időszak megmutatta, hogy a gyakoribb teljes ülések emelték a párt szervezési és politikai munkájának színvonalát. A teljes üléseket ma jobban készítik elő, mint régebben. Az előkészítésbe széles körben bevonják a pártbizottságok tagjait. Ezáltal az üléseken felvetett kérdéseket sokoldalúbban vitatják meg és konkrétabbak a határozatok. A teljes ülések rendszeres összehívása fokozza a pártbizottság tagjainak aktivitását és ezáltal javul a gazdasági és politikai munka irányítása, a vezetőszervek közelebb kerülnek az alsószervek munkájához. A kollektivitás nincs ellentétben az operativitással és a meghatározott időpontokban megtartott teljes ülések egyáltalán nem akadályozzák a tervező munkát. Ezt bizonyítja az eddigi tapasztalat. AZ AKTIVA A pártbizottsági ülések és a teljes ülések rendszeres megtartása a kollektív vezetés első és legfontosabb feltétele. A kollektív vezetés azonban nem szorítkozik csupán erre. A kollektív vezetés elve megköveteli azt is, hogy a pártbizottságok munkájukban a pártaktívára támaszkodjanak, állandóan tanácskozzanak az aktívával, figyeljenek fel a kritikai felszólalásokra. A pártaktíva óriási tapasztalattal rendelkezik. Az aktíva energiájától és harcosságától függ, hogyan értik meg a párthatározatokat az összes kommunisták, hogyan sikerül mozgósítani az ösz- szes kommunistákat a párthatározatok végrehajtására. Megengedhetetlen, hogy egyes pártszervezetekben nagyon ritkán tartanak aktívaértekezleteket. A moszkvai területi párt- bizottság például, miután meghallgatta a bronnyicki kerületi pártbizottság beszámolóját, rámutatott a kerületi pártbizottság munkájának egyik hibájára; a kerületben az elmúlt év alatt csupán kétszer tartottak aktívaértekezleteket és több kérdést az aktíva bevonása nélkül oldanak meg. A moszkvai területi pártbizottság többek között javasolta a kerületi pártbizottságnak, hogy legalább háromhavonta tartson aktívaértekezleteket. Javasolta, hogy a kerületi pártbizottság a legmesszebbmenőkig használja fel a kommunisták tudását és tapasztalatát a" gazdasági és kulturális építőmunka irányításának megjavítása érdekében. A helyesen megszervezett kollektív munka szorosan összefügg az egyéni önálló határozóképességgel. Lenin a kollektív vezetésről beszélve sokszor hangsúlyozta, hogy az nem lehet a í gyakorlati munka akadályozója. Az j egyéni határozóképességnek többek j között abban is meg kell nyilvánul- í nia, hogy ne hívjanak össze értekez- I leteket és tanácskozásokat olyan kér- | désekben, amelyeket operatív úton kell megoldani. Akadnak pártmunkások, akik a kollektív vezetést tévesen olyan módszernek tartják, amely feltételezi azt, hogy okvetlenül minden kérdést meg kell vitatni, hogy a vezetőnek minden cselekedetéhez ki kell kérnie a bizottság külön jóváhagyását. Ha erre az álláspontra helyezkednénk, az azt jelentené, hogy a kollektív munkát ülé- sezdivel helyettesítenénk, hogy az élő munkát határozatok és útmutatások gyártásával váltanánk fel. A HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA A határozat elfogadása után minden figyelmet a végrehajtás megszervezésére kell fordítani. Ehhez a kerületi, városi, területi pártbizottságok titkárainak, a pártapparátus funkcionáriusainak operatív útmutatásaira és munkájára van szükség. A funkcionárius a párt politikájából, a/, elvi útmutatásokból kiindulva, ha kell, kezdeményezzen, vállalja a felelősséget az olyan kérdések megoldásáért, amelyek jellegüknél fogva nem kívánják a megvitatást, vagy megoldásukkal nem lehet késlekedni. Az olyan irányítást, amely a tömegekre támaszkodik, amely íigye- lombeveszi a tömegek tapasztalatát, az egyszerű emberek véleményét, az élet követelményeit, mélyen áthatja az önbírálat szelleme. S valóban, a kollektív vezetés lényege az,'' hogy együtt, kölcsönös bírálat útján, egymás tapasztalatait kiegészítve találjuk meg és dolgozzuk ki a helyes határozatokat és az így hozott határozatokat váltsuk valóra. Önbírálat nélkül nincs kollektív vezetés. Igazi kollektív vezetés csak a bírálat és önbírálat széleskörű kibontakoztatásának légkörében lehetséges. Az igazi kollektív vezetés olyan vezetés, amely a vezetők tapasztalatait ösz- szekapcsolja a. tömegek tapasztalataival, fejleszti az önbírálatot és különösen az alulról jövő bírálatot, magas követelményeket állít a káderekkel szemben, keményen harcol a fegyelmezetlenséggel és biztosítja a párt irányelveinek pontos betartását. (Részlet G. Sitarjovnak a »Kom- munyiszt« 1953 18. számában megjelent cikkéből.) A minisztertanács határozata az energiagazdálkodás új rendszeréről A minisztertanács legutóbbi ülésén nagyjelentőségű határozatot hozott a villamosenergia termelé- í sének és felhasználásának szabá- i lyozásáról. A határozat érteimé- ben az Országos Tervhivatal egy- egy tervidőszakra, valamint napszakonként is előírja a vállalatok és üzemek által felhasználható ■ villamosenergia mennyiségét, az előre meghatározott »fogyasztási menetrend« alapján, amelyet a minisztertanács hagy jóvá. Az Országos Tervhivatal által minisztériumonként elosztott villamosenergiamennyiség gazdaságos felhasználásáért elsősorban a vállalatok igazgatói felelősek. A vállalatok igazgatóinak és dolgozóinak nem szabad egy percre sem szem elől téveszteni, hogy a rendelkezésükre álló energia- mennyiség túllépése zavarokat okozhat az egész népgazdaság áramellátásában. Ezért a dolgozóknak fontos érdekük a rendelkezések lelkiismeretes, pontos betartása- A minisztertanács határozata véget vet annak 'a helytelen álláspontnak, hogy az energiával takarékosan gazdálkodó üzemek kényszerű korlátozások következtében- együtt károsodjanak a pazarlókkal. A határozat értelmében az elő- írt normát túllépő vállalatoknál — egyéb büntető rendszabályok mellett — fokozott áramkorlátozást is alkalmaznak. Intézkedik a határozat a takarékos gazdálkodás, valamint az j energiaellátást javító különböző ; intézkedések, újítások alkalmazá- ■ sáról. i A határozat előírja, hogy az erőművek munkáját meg kell javítani, elsősorban a karbantartási munkálatok maradéktalan végrehajtása, illetve meggyorsítása útján. Rendelkezik arról is, hogy a nagyobb, saját erőteleppel bíró vállalatoknak részt kell venniük az országos energiaellátásban. Ez az intézkedés is azt szolgálja, hegy a lakosság zavartalan áramellátását, a mezőgazdaság, valamint az ipari termelés — s ezen belül elsősorban a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek céljaira szükséges villamosenergiát biztosítani tudjuk. A minisztertanács határozata felhívja a lakosságot is a villamosenergiával való fokozott takarékosságra. Ennek megvalósítása, a tervszerű energiagazdálkodás eredményessége, a vezetők nagy felelősségét és — a megfelelő műszaki ellenőrzés mellett — széleskörű társadalmi ellenőrzést, az egész lakosság hatékony közreműködését kívánja meg. Ezért a minisztertanács felkéri a szakszervezeteket, a DISZ-t és a többi tömegszervezeteinket: a dolgozók széleskörű mozgósításával, felvilágosító munkájukkal segítsenek a határozat maradéktalan végrehaj tásában. A határozat február 15-én lép életbe. Március 1-től kin fizetési pétiéitől kapnak a családi távol dolgozó építőipari műn A kormányprogrammnak megfelelően az építő- és építőanyagipari dolgozók életszínvonalának emelése érdekében az építésügyi miniszter új rendelate intézkedik a családjuktól távol dolgozó építőipari munkavál - lalók különélés! pótlékáról. A rendelet szerint az építésügyi [ minisztérium felügyelete alá tartozó .fizikai dolgozóknak, akik feleségükkel, vagy keresőképtelen gyermekeikkel, szüleikkel közös háztartásul kísérleti állomás segítsége a kolhozoknak írta: Sz. Arhangelszkij, a kurszki állami komplex mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatója Az 1953-ban alapított kurszki állami komplex mezőgazdasági kísérleti állomás arra törekszik, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthasson a kolhozoknak a mezőgazdaság valamennyi ágazatának fellendítésében. Ilyen segítségre csak abban az esetben képes a kísérleti állomás, ha szorosan együttműködik a gép- és tratotoráliomásokkal, amelyek a kolhozok termelésében jelenleg igen fontos tényezők és támaszpontjai a szocialista államnak a kolhozgazdaságok irányításában. A kísérleti állomás tudományos munkatársainak kollektívája a kurszki, a pamyini, a polevoi és a sigrovi gép- és traktorállomás körletébe tartozó kolhozok megsegítésére irányítja a figyelmet. Itt már majdnem valamennyi kolhoz számára kidolgozták a mezőgazdasági növények terméshozama fokozásának és állattenyésztő telepek hozama növelésének tervét A tervek jelentős terméshozamemelkedést irányoznak elő valamennyi mezőgazda- sági növénynél az 1953-ban elért eredményekhez viszonyítva. így például a Malenkov kolhozban és a Vörös Lobogó kolhozban a gabonafélékből átlagosan 15 mázsát, cukorrépából legalább 250 mázsát, káposztából pedig 500 mázsát kell elérni a terv szerint hektáronként. Az 1954. évi tervek kidolgozásánál nagy figvelmet fordítottak valameny- nyi mezőgazdasági munka gépesítésére s a munkák idejében való elvégzésére, a helyi- és műtrágyák helyes felhasználására, valamint a munkák jó megszervezésére. Az élenjáró tapasztalatok elterjesztése érdekében a kísérleti állomás szemináriumokat szervez, amelyek során gyakorlati példákon mutatják be a mezőgazdasági növények termelésével kapcsolatos új eljárásokat. A párt Központi * Bizottságának szeptemberi határozata után a kurszki területi pártbizottság kezdeményezésére a kerületi szovjet végrehajtó bizottsága és a kísérleti állomás ösz- szevont szemináriumot tartott a terület párt-, szovjet- és mezőgazda- sági dolgozók részére. A kísérleti állomás területén egy ö hektárnyi kísérleti parcellát jelöltek ki, ahol a szemináriumok részvevőinek bemutatják a burgonya, a zöldségfélék, a kukorica, a napraforgó* sfb. növények négyzetes-fészkes Vetésmódját. A szeminárium részvevői megismerkednek a különböző terménybetakarító gépek működésével, ezenkívül tanulmányozzák a' kukorica, a napraforgó, a kobakosnövények stb. kézi- vetőgéppel történő vetésmódját. Bemutatják, hogyan vetik a burgonyát lóvontatású és traktoros ekével, de a -S7KG—4« burgonyaültetőgép működését is. Alaposan tanulmányozzák a tőzeges televénykocka géppel való készítését és a palántanevelés új módszereit. A kísérleti parcellákon bemutatják a négyzetes-fészkes módon ültetett növények ápolását is. A szemináriumokon és az ezekkel kapcsolatos gyakorlatokon körülbelül 3500-an vettek részt, közülük 1292 kolhozsl- nök, 697 brigádvezető és agronómus, 331 főagronómus és mérnök a gépes traktoráUcmásokról és 175 gépál- lcmásigazgató. A gépkezelőiskolák növendékei is részt vesznek ilyen szemináriumokon, ahol az élenjáró vetésmódokat és a legjobban bevált növényápolási módokat mutatják be nekik a gyakorlatban. rseny a MINSZK A minszki autógyár tervezői, technológusai és munkásai feladatul tűzték ki, hogy csökkentik a gépek súlyát, anyagot takarítanak meg és gépegységenként többet termelnek. Az idomacélműhely formázói vállalták, hogy az első negyedévi tervet a választások napjára, március 14-ig befejezik.A versenyben élenjáró brigádok műszakonként másfélszeres- I kétszeres normát teljesítenek. A présműhely darabsajtoló osztályán dolgozók elhatározták, hogy a választások i tiszteletére legalább 20 százalékkal : növelik a munka termelékenységét. TALLIN A krensolmi manufaktúra az Észt I Köztársaság egyik legnagyobb textilüzeme. A szovjet állam állandóan gondoskodik arról, hogy a kombinát műhelyeit a legújabb felszereléssel, a legtökéletesebb gépekkel egészítsék ki. Krengolm kollektívája a multévi tervet határidő előtt fejezte be és 25 millió rubel értékű termékkel többet gyártott, mint 1952-ben. A fonómunkások munkatermelékenysége 7.8 százalékkal, a szövőiké pedig 13.8 százalékkal növekedett. A termelési önköltség csökkentésével 1 millió 100 ezer rubelt takarítottak meg. A kombinát most 27-szer több fonalat és szövetet gyárt, mint a burzsoá uralom éveiben. ban élnek és lakóhelyükre naponta rendszeresen visszatérni nem tudnak, különétési pótlékot kell fizetni. A pótlék akkor, ha a munkahelyen üzemi étkezés biztosítva van, napi 6 forint, ha üzemi étkezés nincs, napi 10 forint. A pótlékot havonként egyszer, a végelszámolás alkalmával kell kifizetni. A különélési pótlék folyósítása 1954 március 1-től lép életbe. Lelkes verseny bontakozik ki megyénk KTSZ-eiben A Somogymegyei Kisipari Termelőszövetkezetek dolgozói több közszükségleti cikk termelésével, a lakosság részére végzendő javítási munkák fokozásával, munkájuk minőségének megjavításával készülnek az MDP III. kongresszusára. A Kaposvári Vasipari KTSZ dolgozói egy háztartási edény javító részleget állítottak be, ahol a lakosság részére mindennemű zománcozott háztartási edényt megjavítanak. A bádogos részleg dolgozói vállalták, hogy a Kiskereskedelmi Vállalat részére készülő 1000 darab horganyzott kútvedret és 250 darab mosófazekat határidő előtt 15 nappal elkészítik. A lakatos részlegek dolgozói 50 darab asztaltűzhelyet készítenek el közvetlenül a közönség megrendelésére. A gyermekkocsi- és fémbútor részleg dolgozói felajánlották, hogy terven felül -elkészítenek mintegy 60 ezer forint értékben négyrészes öltözőszekrényt. Ezenfelül 300 darab mosdóállványt és 100 darab gyermek- kocsit gyártanak. A kerékpár- és gyermekkocsijavítási munkákat úgy szervezik meg, hogy a lehetőséghez képest, amikor a dolgozók a javítanivalót beviszik, abban a napban az elkészüljön. Az egyéb közszükségleti cikkek javítását 3 napon belül elkészítik. A rádiós és motorszerelő részleg dolgozói vállalták, hogy a rádió, re- zsó és varrógép javítását, karbantartását minden esetben 3 napon belül elkészítik. A villanyszerelő részleg dolgozói megfogadták, hogy inspekciós szolgálatot tartanak a villanyszerelési munkák azonnali elvégzése érdekében. A Barcsi Vegyesipari KTSZ dolgozói a lakosság igényei kielégítésének érdekében felajánlották, hogy a cipő- és ruha javításokat a megrendeléstől számított 3 napon belül elvégzik. Erdős Gyula, a cipész részleg dolgozója, felajánlotta, hogy ezentúl még szebb és jobb cipőket fog készíteni, februári tervét 10 százalékkal túlteljesíti és párosversenyre hívta ki Csimák Istvánt. Fehér István, a cipész részleg szabásza felajánlotta, hogy selejtmentes munkát végez. Az anyaghányad betartásával megtakarít 10 pár szandálfelsőrészt. A mértékes szabórészlegnél dolgozó Vörös-brigád felajánlotta, hogy kiváló minőségi munkát .végez és az I. negyedévi tervét a brigád 150 százalékra teljesíti. A Kaposvári Asztalosipari KTSZ dolgozói tervük túlteljesítésével, az exportmunkák, határidőre való teljesítésével, a lakosság részére való szükségleti cikkek fokozott termelésével készülnek a III. pártkongresz- szusra. A Komlenecz-asztalosbrigád felajánlotta, hogy az Óbudai Hajógyár részére készülő exportmunkák határidőre való elkészítésén kívül 2 darab rekamiét készítenek el. A Csi- ma-asztalosbrigád felajánlotta, hogy az exportmunkák elvégzésén kívül a lakosság részére 5 darab kétszemélyes rekamiét, 8 darab fényezett szobaasztalt és 20 darab fotelállványt készít el terven felül., A Báthari-asztalostorigád vállalta, hogy terven felül 40 darab fényezett fotelt, 50 darab keményfa-széket, 6 darab ruhaszekrényt, 4 darab rekamiét készít el. Vincze Károly műszaki vezető vállalta, hogy a dolgozók által vállalt munkákhoz a műszaki feltételt, valamint az anyagot biztosítani fogja. Ezzel elősegíti, hogy a dolgozók vállalásaiknak eleget tudjanak tenni. Puskás Gyula szervezési oszt. vez.
