Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
Vasárnap, 1954 február 14. SOMOGYI NÉPLAP 5 Uj tervet készítenek a siófoki Űj Barázda tsz tagjai Nagyobb figyelmet- szenteljenek tcnácsaink a növénytermelési szerződéskötésekre A siófoki Uj Barázda termelő- szövetkezet irodájában igen fontos munka folyik: a mezőgazdasági termelés fejlesztését célzó pártós kormányhatározat alapján terveznek a tszvezetők és tagok. Kovács György, a község mezőgazdásza és Sárszegi Éva kertészeti agronómus segíti a tsz vezetőségét és tagságát az üzemterv elkészítésében— Az idén 5 holdon öntözéses konyhakertészetet és 10 holdon gyümölcsöst létesítünk — mondja1 Zsirai István, a tsz elnöke —, hogy még jövedelmezőbbé tegyük szövetkezetünket. Úgy terveztük és meg is valósítjuk, hogy az idén sertésállományunkat 100-ról 200-ra növeljük. Azt is elhatároztuk a tagokkal, hogy még most februárban felültrágyázzuk az 50 hold őszi vetésünket, mert az idén 10 mázsán felüli átlagtermést .akarunk elérni őszi gabonákból. Míg a tsz irodájában a tervezés folyik, a tsz-tagok többsége egyéb hasznos munkával foglalatoskodik. A téli napokat is alaposan felhasználják a jövedelem gyarapítása érdekében. Csak jéghordással több mint 30 ezer forintot keresett a tsz 10 nap alatt. Most meg; a terményforgalmi vállalatnál kukoricát morzsolnak s innen is legalább 10 ezer forint bevételre számolnak a tsz-tagok. A szorgos munka szépen gyümölcsözik: már januárban kiosz* tott a tsz a tagok közt munkaegységenként 34 forint előleget. Sárközi István fogatos mintegy 2758 forintot, Fáik Ferenc sertésgondozó pedig több mint 2600 forintot kapott az októbertől januárig szerzett munkaegységére előleg' ként. A siófoki Uj Barázda tsz tagjai így vélekednek: »Nem várhatunk másra, rajtunk áll, hogy jövedelmezőbbé tegyük tsz-ünket és ezért örömmel harcolunk minden időben.« Somogyi Gyula munkaérdemrendes tanácselnök Somogyi Gyula elvtárs, a mik- lósi tanács Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke már többször kapott dicséretet, amiért községe élenjár á tabi járásban mind a mezőgazdasági munkák elvégzésé" ben, mind a begyűjtési terv teljesítésében. Most is büszkén számol be Skiba elvtársnak, a tabi járási tanács begyűjtési osztályvezetőjének a begyűjtésben elért eredményekről. — Az új begyűjtési rendeletet alaposan áttanulmányoztuk — mondja őszinte szavakkal Somogyi elvtárs — és azt a község dolgozó parasztságával ismertettük, nemcsak tanácsülésen és gazdagyűlésen, hanem egyénileg is elbeszélgettünk a gazdákkal. Amint megjelent a sertésbeadás teljesítéséről szóló kedvezmény, azt is tudatosítottuk a községben- A gazdák örömmel fogadták az új begyűjtési rendeletet és a kedvezményeket és igyekeznek is becsülettel eleget tenni állam iránti kötelezettségüknek. Eddig begyűjtöttünk a községben tojásból 115 kilót, baromfiból 141 kilót, sertésből 23.9 mázsát. Különösen jó példával járnak az élen az olyan gazdák, akik ed" dig is betartották becsülettel az -állami fegyelmet, m:nt pl. Spántler Márton, aki félévi baromfibeadási kötelezettségét elsőnek teljesítette. Amikor megtudták a gazdák, hogy a sertésbeadásnál milyen kedvezményeket biztosít államunk, egyre többen jelentkeztek, hogy az első, vagy második negyedévben beadják a sertést, hogy a kedvezményt élvezhessék. Steinbaeher Mátyás, Steinbacher István és Steinbaeher József már be is adták a sertést egész évre s így mindegyikük 300 kg kukorica kötelező beadása alól mentesült. A legutóbbi gazdagyűlésen pedig elhatározták a község dolgozó parasztjai, hogy a III. pártkongresz- szus tiszteletére: az első félévben teljesítik az egész évi sertésbeadást, 30 százalékra a tojásbeadást, a baromfibeadást pedig 400 százalékra. Ugyanakkor a tej beadást havonként pontosan teljesí' tik. Ehhez mi a tanács részéről minden-segítséget megadunk a község dolgozó parasztságának. — Jól van, Somogyi elvtárs — mondja elismerően Skiba elvtárs — még eddig ti, miklósiak vagytok az elsők a járásban a begyűjtési versenyben és bízunk benne, hogy ezután is valóraváltja Miklósi község dolgozó parasztsága adott szavát. A szerződéses növénytermelésnek továbbra is igen nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelésben. Annak ellenére, hogy aránylag kis területet foglal el szántóföldi termelésünkben, értéke mégis nagy, mondhatnánk felér- a legnagyobb területen termelt növények értékével- Nemzetgazdasági szempontból is jelentős a szerződéses növénytermelés. De igen jelentős a szerződéses növények termesztése a jövedelmezőség szempontjából is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy ahol gondosan előkészítették a talajt, ahol nem kényszernek vették ennek termelését, ott igen jó termésereményt értek el, s ez jól jövedelmezett a dolgozó parasztoknak. Most ezekben a hetekben és napokban folyik, a szerződéskötés. Számos községben máris igen szép eredményt értek el a szerződés- kötésben. Kadarkúton pl. 5 kát. hold mustárra, 59 kát. hold szarvaskerepre, 59 hold tavaszi bükkönyre és 143 kát. hold édes- csillagfürtre kötöttek termelési szerződést. Jó eredményt értek el Balatonszabadiban is, ahol 100 hold lencsére, 21 kát. hold ricinusra-, 132 kát. hold tavaszi bükkönyre kötöttek termelési szerződést. Meggyorsult a szerződéskötés Ilács, Homokszentgyörgy községekben is- Jelentős területre kötöttek szerződést a dolgozó parasztok, különösen a csillagfürt termesztése terjedt el itt: 180 holdon termelnek csillagfürtöt, s úgy tervezik, hogy emellett még zöldtrágyának is termelnek édescsü- lagfürtöt. Termelőszövetkezeteink is már jelentős területet kötöttek le szerződéses növénytermelés számára. A somogycsicsói Békebástya tsz a csurgói járásban elsőnek teljesítette szerződéskötési kötelezettségét. A tsz tagjai úgy határoztak, hogy 50 hold csillagfürtöt, 10 hold olajlent, 25 hold tavaszi bükkönyt és 40 hold szöszösbükkönyt termelnek. Az ordacsehi Úttörő tsz is szívesen termel szerződéses növényt, mert hisz a múlt évben is jelentős jövedelmet biztosított ez számukra. Megyénkben azonban még mindig bőven van tennivaló, különösen a cukorrépa és az olajlen szerződéskötésnél. Egyes községi tanácsok úgyszólván teljesen elhanyagolják ezt a fontos munkát. Szenna, Kaposújlak községekben pl. még egyetlen holdra sem kötöttek szerződést, de igen vontatottan halad a szerződéskötés Nagybajom és Somogyszentpál községekben is. Tanácsainknak tu- datosítaniok kell minden dolgozó paraszttal, hogy a szerződéses növénytermelés nemcsak országos érdek, hanem személyes érdeke minden dolgozó parasztnak, hisz egyrészt a szerződött terület mentesül a beadás alól, másrészt az átvételi ár felemelésével jelentős többletjövedelemhez jut a dolgozó paraszt. Pl. Stadler Istvánná . dolgozó parasztasszony 5 hold csillagfürt- termelésre kötött szerződést, ezután mentesül a beadási kötelezettség alól és mintegy 5—6 ezer forint készpénz jövedelemre számít. De hasonló előnyökhöz jutnak mindazok a dolgozó parasztok, akik szerződéses növénytermeléssel foglalkoznak. 4 Kaposvári Mezőgazdasági Technikum tanulói a kormányprogramul megvalósításáért A párt és a minisztertanács december 19-i határozata célul tűzte ki, hogy lényegesen emelni kell a mezőgazdasági termelés színvonalát- Ahhoz, hogy ezt a történelmi jelentőségű határoza-. tot meg tudjuk valósítani, szükséges egész dolgozó népünk lelkes segítőkész munkája. Valamennyi mezőgazdasági szakember, agronómus, dolgozó paraszt, értelmiségi szívügyének kell hogy tekintse a határozat megszabta tervek napról-napra való teljesítését. Ha körülnézünk az országban, mit tapasztalunk? Dolgozó parasztságunk ezrei csatlakoznak a határozat megvalósításához. Lelkes munkavállalások bizonyítják azt, hogy parasztságunk bizalommal fordul a párt felé. Mi, a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum tanulói is kivesszük részünket a kormányprogramm megvalósításából. Ma még az iskola padjaiban sajátítjuk el azo". kát a módszereket, amelyekkel irányítani lehet a mezőgazdasági termények és termékek nagyobb mennyiségben és jobb minőségben való előállítását, azonban nemsokára mint szakemberek kerülünk ki a mezőgazdaságba. Az élet újabb meg újabb problémák sokaságát állítja elénk. Hogy meg tudjuk állni helyünket, alaposan fel kell készülnünk hivatásunkra. Nevelőink odaadó, lelkes munkával készítenek fel bennünket leendő életpályánkra. Tangazdaságunk az elmúlt évben országos viszonylatban: a második helyezést érte el a betakarítási munkában. Hogy a tervét teljesíteni tudta, azt köszönheti a tangazdaság dolgozói és a kaposvári diákság lelkes, odaadó, segítőkész munkájának. Az idén még hatalmasabb feladatok előtt állunk. Komoly munkára van szükség, hogy a tervet teljesíteni tudjuk. Mi, a Technikum tanulói jó gyakorlati munkával akarjuk elősegíteni tangazdaságunk 1954- évi tervteljesítését. Az iskolában tanult módszereket szorgosan egybekapcsoljuk a gyakorlati munkával. Vállaljuk, hogy a gyakorlatok ideje alatt a tangazdaság valamennyi dolgozóját meggyőzzük azokról a helyes módszerekről — mint pl. a háromszori fejés, az egyedi takarmányozás, a mesterséges borjúnevelés, a já takarmányelőkészítés, stb. —, amelyekkel lényegesen emelni lehet a termelés színvonalát. Tudjuk jól, hogy állattenyésztésünk fejlesztése elválaszthatatlan a növénytermeléstől, ügyelni kell tehát arra, hogy ezt a két gazdasági ágat arányosan fejlesszük. Hogy a növénytermelésben nagyobb eredményeket tudjunk elérni, alkalmazni kell azokat a bevált agrotechnikai eljárásokat, amelyekkel jelentős terméstöbbletet érhetünk el. ígérjük, hogy a gazdaság összes területén elvégezzük a pótbeporzást és az acatolást. A munkacsúcsok ideje alatt bármikor készek leszünk segíteni, akár növényápolási, vagy más munkák elvégzésében. Ezzel járulunk hozzá a kormányprogramm, a mezőgazdasági határozat megvalósításához. A Kaposvári Mezőgazdaság Technikum tanulói nevében: Somogyvári Gyula DISZ-titkár A dolgozó parasztság érdeke a biztosítási díj befizetése Kormányunk programmját, mező- gazdaságunk hatalmas arányú fejlődését csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a termelés fejlődése elől minden akadályt elhárítunk. A termelés megszakítás nélküli fejlődését és zavartalanságát elemi csapások — tűz és jégverés — akadályozhatják. Nyilvánvaló, hogy akinek elég a háza, tűz folytán megsemmisülnek munkaeszközei, az istállóban bennégnek állatai, vagy kamrájában a vetőmag, mindaddig nem vehet részt a termelésben, míg a helyreállításról nem gondoskodik. Ugyanígy, ha valakinek a termése jégverés következtében részben vagy egészben elpusztul, gondoskodnia kell a hiány pótlásáról. Fontos kérdés ez, ha tudjuk, hogy alig van olyan község az országban, ahol egy év leforgása alatt tűz- vagy jégkár ne fordult volna elő. 1953-ban pl. a jégverés 1470 községben okozott Kisebb-nagy óbb pusztítást, 120 ezer egyéni gazdálkodónak és 1376 termelőszövetkezetnek okozott kárt. A megyében az 1953. évben 164 tételben fizetett ki az Állami Biztosító tűzkárt: 476,474.— forint ösz- szegben, 4 ezer egyéni gazdálkodónak, 90 termelőszövetkezetnek pedig 970 ezer forint jégkárt. Államunkban egyetlen termelőszövetkezet, egyetlen parasztgazdaság jövője, boldogulása sem közömbös. Kormányunk 1953 január 1-től kezdődően a kötelező biztosítás bevezetésével gondoskodott arról, hogy mezőgazdasági lakosságunk a tűz és jégverés anyagi következményeivel szemben védve legyen. A tanácsok és az Állami Biztosító szervei február 1-től biztosítási napokat tartanak. A biztosítási napok célja, hogy a dolgozó parasztság ne csak nyomtatványokból és felhívásokból szerezzen tájékoztatást, hanem azokon az illetékes szervek munkatársai a személyes érintkezés során, az élőszó erejével is magyarázzák meg a kötelező biztosítás lényegét. További célja, hogy a téves adatok, vagy a földterület nagyságának ' megváltozása miatt esetleg helytelen díjkivetés és a felmerülő egyéb panaszok a helyszínen kivizsgálást nyerjenek és azokat lehetőleg rövid úton, a tanács helyben beszerezhető igazolása alapján elintézzék. A kötelező biztosítás így közelebb kerül a dolgozó parasztsághoz, amely nemcsak azt fogja látni benne, hogy kötelező, hanem azt is, hogy a tervszerű, biztonságos munkájának hathatós eszköze. A biztosítási napok lényeges feladata, hogy előmozdítsák a kötelező biztosítási díjak beszedését. Dolgozó parasztságunk öntudatos része már felismerte, hogy a kötelező biztosítás érdekeit védi és a biztosítási díj megfizetésével bizonyította be, hogy értékeli kormányunk gondoskodását. De még vannak, akik halogatják a biztosítási díj megfizetését és ezeket a dolgozó parasztokat kell felvilágosítani, hogy a kötelező biztosítás törvény, díját mindenkinek meg kell fizetni. A sokirányú segítség és a jó termés következtében a falusi lakosság ösz- szehasonlíthatatlanul jobb anyagi helyzetben van, mint volt egy évvel ezelőtt. Tudatában kell lenni annak, hogy a kormányprogramm megvalósulásának elválaszthatatlan tartozéka az is, hogy állampolgári kötelezettségeinknek minden vonatkozásban eleget tegyünk. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a biztosítás díját mielőbb megfizessük, mert a károk kifizetéséhez szükséges milliókat az Állami Biztosító a díjakból gyűjti össze. Dolgozó parasztságunk a kormány intézkedései nyomán ma már olyan anyagi helyzetben van, hogy a biztosítási díjakat, amelyekkel saját maga jólétéhez járul hozzá, könnyen megfizetheti. Ezt követeli meg minden egyes dolgozó paraszt és az egész népgazdaság érdeke. Frimm Géza.