Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 február 14. Szovjet terv az európai kollektív biztonság* biztosítására A „Pravda“ berlini Moszkva (TASZSZ). J. Zsukov és D. Kraminov, a »Pravda« ber­lini tudósítói azt írják, hogy feb­ruár 10-e általános vélemény sze­rint a tanácskozás »nagy napja« volt: ezen a napon hirdették ki az európai kollektív biztonság bizto­sításának tervét. A béke és a nemzetközi együtt­működés megszilárdításának hívei — írják a tudósítók — lelkesen üdvözlik és támogatják a szovjet javaslatokat, mint az igazi európai biztonság biztosításának legrövi­debb és leghelyesebb útját­A tudósítók többek között rá­mutatnak, hogy a több berlini vállalatnál tartott gyűlések rész' vevői üdvözlik az európai biztonság biztosításának szovjet tervét. Az európai fővárosokból Berlin­be érkező jelentések szintén a szovjet javaslatok iránt megnyil­vánuló nagy érdeklődésről tanús­kodnak. Találkoztunk — folytatják a tu­dósítók — különböző nyugateuró­pai politikai áramlatok képviselői­tudósítóinak cikke vei, köztük a Berlinben tartózko­dó angol konzervatív és munkás­párti parlamenti képviselőkkel és nyugatnémet burzsoá pártok kép­viselőivel. Velük folytatott beszél­getéseink során egyetlen alka' lommal sem hallottuk azt az el­lentmondást nem tűrő »nem«-et, amellyel a három nyugati hata­lom hivatalos képviselői válaszol­tak február 10-én a berlini érte­kezlet kerékasztalánál a szovjet tervezetre. E találkozók megerősítették, hogy az amerikai propaganda erő­feszítései ellenére — amely min­den lehető módon igyekszik ki­forgatni a szovjet javaslatok ér­telmét — a nyugateurópai közvé­lemény megfélemlítésére törek­szik és a Szovjetunió részéről tett kezdeményezés támogatásának ily- módon való elutasítására akarja kényszeríteni Nyugat-Európa köz­véleményét — Európa széles körei egyre na­gyobb érdeklődést tanúsíta­nak a szovjet tervezet iránt. Li Szin Man beavatkozása az indokínai háborúba Párizs (TASZSZ). Szöuli jelen­tés szerint a délkoreai külügymi­niszter hivatalosan megerősítette: Li Szin Man javasolta, hogy küld­jenek egy délkoreai hadosztályt Indokínába. Li Szin Man Hull tá­bornokkal, a Távol-Keleten tar­tózkodó amerikai csapatok és I haderők főparancsnokával folyta- [ tott tárgyalása alkalmából tette ezt a javaslatot. A liszinmanista kormány képvi­selője nem közölte, hogy tájékoz­tatták-e erről a javaslatról a fran- : cia kormányt. LeUarszág Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Riga (TASZSZ). Megtartották a Lettország Kommunista Pártjának XIII. kongresszusán választott központi bizottság első teljes ülé­sét. A teljes ülésen szervezeti kérdéseket vitattak meg. A nyupü megszálló csapatok garázdálkodásai Kyisgat-Kémgtorszáeban Berlin (TASZSZ). A berlini de­mokratikus sajtó jelenti, hogy az elmúlt hónapban megsokszorozó­dott a Nyugat-Németországot megszálló hatalmak csapatai által elkövetett bűnözések, * valamint a katonai hadgyakorlatokkal kap­csolatos balesetek száma. A »Neues Deutschland« közli, hogy a »Stars and Stripes«-nak, az amerikai hadsereg lapjának beis­merése szerint minden héten átlag 20 nyugatnémet nő válik a meg­szálló katonaság erőszakának ál­dozatává. Csupán Stuttgart körze­tében az elmúlt hét alatt 17 ilyen eset fordult elő. A lüneburgi síkságon tüzérségi löveg robbanása letépte egy dorf- marki lakos jobblábát. A lap köz­leménye rámutat, hogy a löveget az angol megszálló csapatok tüzér­ségi lőteréről lőtték ki. A négyhatalmi értekezlet hírei BERLIN (MTI). Iljicsov, a szov- I jet küldöttség szóvivője a péntek esti sajtóértekezleten közölte, a négy hatalom külügyminiszterei pénteken délben tartott zártkörű ülésükön elhatározták, hogy bi­zottságot alakítanak a berlini ér­tekezlet további ügyrendjének és időbeni beosztásának kidolgozásá­ra. A nyugatberlini sajtó közlése szerint Dulles amerikai külügymi­niszter igyekszik minél előbb vé- getvetni a négyhatalmi értekezlet­nek. Dulles pénteken bejelentette partnereinek, hogy március 1-én feltétlenül részt akar venni a pán­amerikai konferencia megnyitá­sán és előzőleg még v beszámolót kell tartania az Egyesült Államok kongresszusa előtt. BERLIN (MTI). A Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nya pénteken a berlini Vígopera díszelőadásán vendégül látta Mo­lotov szovjet külügyminisztert és a négyhatalmi értekezleten rész­vevő szovjet küldöttség tagjait. A díszelőadáson német részről megr jelent Johannes Dieckmann,1 a né­pi kamara elnöke, Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottságának el­ső titkára, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális életének számos képviselője. BÉCS (MTI). Osztrák hivatalos körökben még nem foglaltak ál­lást azzal a javaslattal kapcsolat­ban, amelyet pénteken terjesztett elő Molotov szovjet külügyminisz­ter az osztrák kérdés ügyében- Azonban — mint az »AFP« bécsi tudósítója beszámol róla — az osztrák főváros politikai köreiben már kijelentették, hogy a szovjet javaslatot »nagyon értékesnek tartják«. Különösen örömmel üd­vözlik azt, hogy a Szovjetunió el­fogadja a vele szemben fennálló adósságok árukban való kifizeté­sének elvét. Ugyanezekben a kö­rökben kijelentik még — állapítja meg az »AFP« —, hogy a Molo" tov-tervnek az a része, amely- sze­rint Ausztria nem csatlakozhat a négy hatalom valamelyike ellen irányuló koalícióhoz, megfelel annak az osztrák óhajtásnak, hogy Ausztria egyetlen katonai tömbben se vegyen részt.« A minisztertanács határozata a minisztériumok és állami hivatalok munkarendjéről A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a minisztériumok és állami hivatalok munkarendjéről. A határozat főcélja a dolgozó em­berről való fokozott gondoskodás. En­nek érdekében a minisztertanács megszabta a hivatalok munkaidejét, megtiltotta a dolgozók munkaidőn túli igénybevételét. A határozat vég­rehajtása gátat vet a minisztériumok és hivatalok vezetői és dolgozói je­lentős részénél szokássá vált késő- esti, sőt éjszakai munkának. Ezzel ' fokozott mértékben biztosítja a mi­nisztériumok és állami hivatalok dol­gozóinak szabadidejét, növeli a mű­velődéshez és szórakozáshoz rendel- ' kezésükre álló időt és lehetővé te­szi, hogy családjukkal, gyermekeik­kel az eddiginél jóval többet foglal­kozhassanak. A minisztertanács határozata sze­rint a minisztériumokban, országos jellegű hivatalokban, továbbá a fő­városi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak osztályain a hivatalos idő — félórás ebédszünettel — 1954 március 1-től általában 8.30-tól 17 óráig, szombaton 14 óráig tart. A munkarend és a munkaidő be­tartása a hivatalok vezetőire és dol­gozóid? egyaránt kötelező. Azoknál a szerveknél, ahol a munka jellege miatt az esti órákban is dolgozni kell, a dolgozók szabadidejének biz­tosítására, a munkaidőn túl végzett munka tartamától függően, szabad­napot, illetve szabadidőt kell biztosí­tani. Ilyen kivételes esetekben sem lehet a dolgozókat hetenként három­nál többízben munkaidőn túl foglal­koztatni. A munkaidő kezdete előtt és befe­jezése után hivatalos ügyben a hi­vatalban tartózkodni nem szabad. Ki • vóteles esetekben is csak a miniszter, vagy helyettese, illetőleg a hivatal vezetője adhat erre külön engedélyt. A minisztériumok és hivatalok dol­gozói a szombati munkaidő befejez­tével a hétfő reggeli munkakezdésig hivatali munkára nem kötelezhetők. Állami oktatás szombaton kizáró­lag 14.30-tól 18.30-ig tartható, vasár­napra oktatást szervezni nem sza­bad. A minisztériumokban és hivatalok­ban — ahol ez szükséges — a munka befej eztétől a következő napi mun­ka megkezdéséig ügyeleti szolgálatot kell szervezni. Az ügyeleti szolgála­tot ellátó dolgozónak — az ügyeleti idő tartamától függően — a követke­ző munkanapon szabadnapot, illetve szabadidőt kell biztosítani. A határozatot úgy kell végrehajta­ni,- hogy a hivatali munkában zavar, fennakadás ne legyen. Ezért a mun­kaidőt jól ki kell használni és har­colni kell a munkaidő mindenfajta pazarlása ellen. A hivatali munkát pontosan az előírt időben kell meg­kezdeni és befejezni. Munkaidő alatt más, a hivatali munkához nem tar­tozó ügyet intézni nem szabad. A határozat végrehajtásának bizto­sítására lényegesen meg kell javítani a minisztériumok és hivatalok mun­kamódszerét. A jelenleg fennálló túlzott központosítást fel kell szá­molni, a hatásköröket és ezzel együtt a munkát az eddiginél jobban kell megosztani a vezetők és dolgozók között. A vezetők a feladatok meg­oldásába munkatársaikat fokozottabb mértékben vonják be és biztosítsa­nak számukra az eddiginél szélesebb hatáskört és felelősséget. Növelni kell az alsóbbfokú vezetés szakmai színvonalát, önállóságát és felelőssé* gét. Lényegesen csökkenteni kell az értekezletek számát, meg kell javí­tani azok előkészítését. A minisztertanács kötelezi a ha­tározat végrehajtásáért felelős mi­nisztereket és hivatalvezetőket, hogy a munkarend betartásában maguk járjanak elől jó példával, s szemé­lyesem is ellenőrizzék a határozat végrehajtását. Ehhez vegyék igénybe a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezetek segítségét. Azokat, akik a határozatot nem hajtják végre, fegyelmileg (súlyosabb esetben büntetőjogilag is) szigorúan felelősségre kell vonni. A határozat rendelkezéseinek a já­rási, városi (kerületi) és községi ta­nácsok apparátusában való végrehaj­tásáról — tekintettel ezek feladatai­nak eltérő jellegére — külön történik intézkedés. A minisztertanács felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a szakszervezeteken keresztül segítse és ellenőrizze a határozat vég­rehajtását. A szakszervezetek segít­ségével, a nyilvános bírálat fegyveré­vel is harcot kell indítani azok el­len, akik a munkanapot nem hasz­nálják ki megfelelően, vagy rossz munkamódszerükkel a határozat végrehajtását bármi módon akadá­lyozzák. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK NEMZETKÖZI SZEMLE TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ JAVASLATOK A berlini értekezlet első két heté­ben a Szovjetunió küldöttsége meg­tette javaslatait a nemzetközi hely­zet legsürgetőbb kérdéseinek megol­dására. Javaslat hangzott el szovjet részről öthatalmi értekezlet, leszere­lési világértekezlet összehívására, előterjesztette a szovjet küldöttség a német békeszerződés tervezetét és a német kérdés megoldására vonatkozó javaslatát, javaslatot tett azoknak a terheknek enyhítésére, illetve meg­szüntetésére, amelyeket a két részre szakított Németországnak a háború következtében viselnie kell. Ha a nyugati külügyminiszterekben lett volna némi hajlandóság a megegye­zésre és megfelelően fontolóra vet­ték volna a szovjet javaslatokat, az értekezlet nlunkája sokat haladha­tott volna előre. A nyugati válasz azonban minden szovjet javaslatra ez volt: nem. Nyugati részről ezzel szemben Eden vérszegény javaslatán kívül nem hangzott el egyetlen ja­vaslat sem. A harmadik hét elején a nyugati sajtókor már az értekez­let »válságáról«, »kritikus napjairól« zengett. Minden bizonnyal központi utasításra felmerült az értekezlet be­rekesztésének kérdése. A »Sunday Times« című angol lap február 8-i számában odáig ment, hogy kifejezte azt a véleményét, hogy » . . . a Nyu­gatnak most már az a problémája, miként válhatna meg az értekezlet­től anélkül, hogy felelősnek látszanék annak kudarcáért«. A szovjet küldöttség azonban ko­rántsem osztotta ezt a véleményt. A Szovjetunió küldöttei egy pillanatra sem feledkeztek és feledkeznek meg arról, milyen nagy várakozással te­kintenek a békét óhajtó népek ennek az értekezletnek a kimenetele elé. A szovjet küldöttség azon fáradozik, hogy a berlini értekezlet beváltsa a hozzáfűzött reményeket és valóban elhozza a nemzetközi feszültség eny­hülését. Ez indította a Szovjetunió küldöttségét arra, hogy új javaslattal lendítse előre az értekezlet munká­ját. A történelmi jelentőségű új szov­jet javaslatok lényege: valamennyi európai állam kollektív biztonsági szerződése az európai béke fenntar­tása érdekében. A javaslat indítvá­nyozza, hogy ebben a kollektív biz­tonsági rendszerben vegyen részt mind a Német Demokratikus Köztár­saság, mind a Német Szövetségi Köz­társaság. Addig is, amíg Németor­szággal megkötik a békeszerződést, vonják ki mind a Német Demokra­tikus Köztársaságból, mind a Német (Szövetségi Köztársaságból a meg­szálló csapatokat és csak korlátozott • számú csapatkontingenst hagyjanak ott. Kimondja a javaslat, hogy a szerződéshez csatlakozó európai ál­lamok nem köthetnek olyan nemzet­közi szerződést, amely ellentmond a kollektív biztonsági szerződés békés szellemének. A három nyugati külügyminiszter nem tudott érdemleges javaslatot elő­terjeszteni Európa biztonságának fenntartására. A szovjet javaslat megoldja az európai biztonság kér­dését. A nyugati külügyminiszterek szán­dékai szerint Európát egymással szembenálló hatalmi tömbökre kell bontani. A szovjet javaslat egyetlen békés szövetségi rendszerben egye­síti Európa valamennyi államát. A nyugati külügyminiszterek szán­dékai szerint Európát az államok társadalmi berendezkedése értelmé­ben kell kettéosztani. A szovjet ja­vaslat alapja a két rendszer békés együttműködésének eszméje, a Szov­jetunió javasolta szövetségi rend­szerben részt vennének társadalmi rendszerüktől függetlenül az összes európai államok. Számot vet a Szovjetunió javaslata a német kérdés megoldásának eddigi nehézségeivel. Éppen ezért javasolja a tervezet, hogy addig is, amíg létre­jön a német békeszerződés, gondos­kodni kell Németországnak — az ott fennálló mindkét államnak — a szö­vetségi rendszerbe való bekapcsolá­sáról és így arról, hogy ezek az álla­mok közreműködhessenek a békés Európa megteremtésében. Nem mu­lasztja el azonban a szovjet javaslat erőteljesen hangsúlyozni, hogy a négy hatalomnak továbbra is min­dent meg kell tennie a német béke- szerződés mielőbbi létrehozása ér­dekében, minthogy a négy hatalom felelőssége ebben a kérdésben e szer­ződéssel távolról sem szűnik meg. A Szovjetunió javaslatai óriási ha­tást keltettek az egész világon. Ez egészen természetes is, hiszen min­den józaneszű, becsületesen gondol­kozó embernek látnia kell, hogy ezek a javaslatok valóban hatalmas lé­péssel viszik előre a béke ügyét. E javaslatok még világosabbá teszik, hogy nem az Európa megosztását és Európa államainak társadalmi rend­szerük különbözősége szerinti szem- beállítását jelentő »európai védelmi | közösség« jelenti Európa biztonsá­gát, hanem minden európai állam békés együttműködése. E javaslat egyúttal próbakő is. A nyugati külügyminiszterek állásfog­lalása most minden eddiginél vilá­gosabbá teszi majd az egész emberi­ség előtt, mi Anglia, Franciaország és Amerika valódi álláspontja: agresz- sziv katonai tömböket akarnak-e, vagy valódi békét és biztonságot? Valóban szívükön viselik-e Európa békéjét, avagy valóban csak frázis-e mindaz, amit arról mondanak. A szovjet, javaslatok visszhangja tekintetében természetesen hatalmas a különbség a nyugati kormányok hivatalos álláspontja és a nyugati or­szágok népeinek véleménye között, Különösen áll ez Franciaországra. Bidault Berlinben fanyalogva és csaknem mereven elutasítóan fogad­ta a Molotov elvtárs által előterjesz­tett nagyjelentőségű javaslatokat. A francia nép azonban nem így reagált. A francia sajtó jelentős része, igen spk polgári lap is, úgy látja, hogy ezek a javaslatok megmutatják a kiutat Franciaország veszélyes hely­zetéből, lehetővé teszik, hogy meg­szabaduljon a Franciaország függet­lenségének feladását jelentő »euró­pai védelmi közösségtől«. Még a ja­vaslatot egyébként ellenséges hangon tárgyaló burzsoá lapok is úgy vélik, i hogy a merev elutasítás megbocsát- [ hatatlan hiba lenne. így van ez ! nemcsak Franciaországban, hanem a többi európai országban is. A javas­latok népi visszhangja világos bizo­nyítéka annak, hogy a Szovjetunió mint mindig, most is valamennyi nép békéjének és biztonságának hivatott védelmezőjeként állt új javaslatával !a világ elé. BERLIN (ADN). A berlini négy­hatalmi értekezlet alkalmából Saar-vidéki küldöttség érkezett a I Német Demokratikus Köztársa­ságba, hogy a külügyminiszterek tudomására hozza a saarvidéki né­metek követeléseit. A küldöttség nyilatkozatában megállapítja, hogy a német Saar-vidéket bele­vonták a Schuman-tervbe és az úgynevezett »konvenciókkal« tel­jesen hozzákötötték Franciaor­szághoz. i ?n Ezek a konvenciók alapjábanvé- | ve az »európai védelmi közösség-« és a bonni különszerződés politi­kájának eszközei. A Saar-vidék lakossága nem akar ilyen méltat­lan körülmények között élni. Va­lóban demokratikus fejlődést kö­vetel, igazságos békeszerződést a független, demokratikus és béke­szerető Németországgal. * #■ * DZSAKARTA A »Merdeka« című lap jelentig hogy több indonéziai kikötő munká­sai sztrájkot indítottak, béremelést követelve. A dzsakartai kikötőben 9 külföldi társaság 25 ezer rakodómun­kása sztrájkol. Szemarangban, az or­szág egyik legnagyobb kikötőjében teljesen megszűnt a munka. A kikötőmunkások bérharca az Indonéz ’Szakszervezetek Központi Szövetségének vezetésével folyik, * * * ROMA Scelba kormánya az első minisz­tertanácson jóváhagyta az »európai védelmi közösség« ratifikálására vo­natkozó törvényjavaslatot, amelyet a Fanfani-kormány a rendelkezésére álló két nap alatt szintén jóváha­gyott.

Next

/
Thumbnails
Contents