Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

ifcAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Eredményezze a pártvezetőségek újjáválasztása a pártélet fellendülését A Terményforgalmi Vállalat jól megszervezte a vetőmagcserét Rádióműsor A MAGYAR DOLGOZÓK PA RTJA M EGVE I PÄRT BÍZOTTS A'GA’M M/ LA P XI. évfolyam, 37. szám. ÁRA 50 FILLÉR A BEGYŰJTÉS SIKERÉÉRT Az egész ország szeme a fa­lura tekint. Hatalmas munkában van­nak most pártszervezeteink, taná­csaink, de a mezőgazdaság minden­egyes dolgozója. A dolgozó parasz­tok tanulmányozzák, megvitatják a mezőgazdasági határozatot, s meg­beszélik, mit kell tenniök megvaló­sítására. Mélyreható előkészületek, tüzetes tárgyalások folynak a sertés-, marha-, baromfi-, tojás-, tejbeadás érdekében is. Most ezekben a na­pokban és hetekben beszélik meg a tanácsok a dolgozó parasztokkal, hogy miből mennyit kell beadniok. Ezek a közvetlen beszélgetések nagy lehetőséget nyújtanak arra, hogy szorosabbá váljék a kapcsolat a ta­nács és a dolgozó parasztok közt, hogy növekedjék a bizalom és a ba­rátság az államhatalom és a dolgozó parasztság között és ezen túlmenően ez a közös tervezés növeli a dolgozó parasztok felelősségét a tervek vég­rehajtása, a beadási kötelezettség teljesítése iránt. Az eddigi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy ahol a tanácsok felhasznál­ták e közvetlen tárgyalások, eszme­cserék tehetőségeit, a dolgozó pa­rasztok nemcsak közelebb kerültek a tanácshoz, az államhatalomhoz, ha­nem tettekben megnyilvánuló lelke­sedéssel máris hozzáfogtak a terv- teljesítéséhez. Különösen nagy len­dületet adott egyes községekben a begyűjtési munkának a pártkon­gresszusra való lelkes készülődés. Megyénk számos községe, dolgozó begyűjtési rendelettel. Több község­ben a inast folyó tervezéseknél az ön­kéntesség elve alapján egyszerűen megelégedtek azzal, hogy a dolgozó parasztok csupán a negyedik ne­gyedévre ütemezték be sertésbeadá­sukat. Az ilyen törvényesség, az ön­kéntesség elvének ilyen értelmezése semmiesetre sem helyes, mert ezzel megnehezítjük kormányzatunknak azt az intézkedését, mellyel 10—15 százalékkal tervezi leszállítani a hús és a zsír árát. Az országnak minél gyor­sabban minél több húsra, zsírra van szüksége. Ezért a városnak, a falu­nak is az az érdeke, hogy a dolgozó parasztok minél több hízottsertést és vágómarhát már az év első felében adjanak be; használják ki, fordítsák javukra az állam által nyújtott lehe­tőségeket, hogy részesülhessenek a gyorsbeadási kedvezményben. Ezt a munkát pedig nem lehet csupán a be­gyűjtési adminisztrátorokra, nyilván­tartókra bízni, hanem személye­sen, a községi tanácsok elnökeinek kell irányítaniok. Nem engedhető meg az olyan közömbösség, mint a bolhái tanácselnöknél tapasz­talható, aki még csak tájékoztatási sem tud adni a bcütemezésekről. Nem véletlen tehát, hogy ebben a községben csupán a harmadik és a negyedik negyedévre ütemeztek be sertés- és marhabeadást, de szinte általánossá vált ez a je’enség me­gyénkben, A község vezetői igyekez­nek távoltartani magukat, mikor a dol­parasztja tett fogadalmat az első ne- gozó parasztokkal való tárgyalásról gyedévi beadási kötelezettsége ha- van szó, nem beszélgetnek el velük a táridő előtti teljesítésére. Erről ta- begyűjtésről, az ál'am iránti kötele- nuskodnak azok a lelkeshangú leve- zettség teljesítéséről, hogy a begyüi- lek, nyilatkozatok is, melyek nap tési terv nem csupán a sertés- és mint nap érkeznek szerkesztőségünk- vágómarhabeadást foglalta magában, be. I hanem a tej-, tojás-, baromfi- és „ , . .... _ , I egyéb termékfélékre is. vonatkozik. Szabas község dolgozo parasztjai R,ért tanácsainknak már most úgy pl. az első negyedév1 baromfibeada- kell lranyítaniok ezeket a tárgyalá­sukat 98 százalékra teljesítettek ese- sokát) hogy rendszeresen tel- ?. ^eJkeadasukat is mar tultelje- jesítpe minden dolgozó paraszt be- sitet.ék. Mátyás Janos 10 holdas, adási kötelezettségét. Nem ismétlőd- Verbulecz Vendel, Acs János dől- hét meg a tava'yi gyakorlat, hogy gozo parasztok egesz évi baromfibe- tavaszig csupá„ terveztek és csak adasukat teljesítettek. | azután foglalkoztak a begyűjtéssel, Mindez az illető községek párt- ez kihatott az egész évi be­szerveznének, tanácsának felvilágo- gyűjtési munkára. Tanácsainknak Szombat, 1954 február 13. A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozói segítik a nagyatádi gépállomás gépjavítását Pártunk és kormányunk határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről hős munkásosztályunkat is jobb munkára lelkesíti. Az üzemek dolgozói patronáló brigádokat alakítanak, politikai és műszaki segítséget adnak a mezőgazdasági gépjavításokhoz. Ipari munkásaink tudják, hogy a me­zőgazdaságnak nyújtott segítségükkel saját jólétük emeléséhez járulnak hozzá. Éppen ezért nagy lelkesedéssel vállalták a nagyatádi gépállomás patronálását a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozói is. Vállalták, hogy tervükön felül a nagyatádi gépállomás gépjavítási munkáit a gép­állomás dolgozóival karöltve kiváló minőségben, a tavaszi munkák meg­kezdéséig elvégzik. A napokban érkezett a gépállomásra Birbauer Mihály mérnök, Rauch Iván ÜB-elnök és Benkő István főművezető, akik a gépállomás szak­embereivel felmérték az anyag- és szerszámszükségletet, a teendőket, hogy a brigádra milyen feladatok várnak. Hosszú jegyzéken tüntették fel, milyen gépalkatrészeket kell gyártania a gyárnak és milyen szerszámo­kat hozzon magával a brigád. Legnagyobb szükség egy esztergapadra van a javításhoz. A gyár dolgozói azt is hoznak magukkal. Azonkívül új talajművelő eszközöket is készítenek a gépállomás részére. 5 darab talaj- simitót gyártanak, amelyekre az első tavaszi munkáknál lesz szüksége a gépállomásnak. , Amilyen lelkesedéssel készülnek a gyár dolgozói a gépállomás segíté­sére, legalább olyan lelkesedéssel várják őket a gépállomás dolgozói. A gépállomás szerelői arról beszéltek, hogy ők mostohagyerekek, mert ha alkatrészt, vagy szerszámot kértek a felsőbb szervektől, eddig egyáltalán nem kaptak, vagy nem olyat kaptak, amilyenre szükségük lett volna. Most a gyár dolgozói minden segítséget megadnak számukra, tehát raj­tuk a sor, hogy becsülettel dolgozzanak a gépjavítás sikeréért. A szerelőbrigádot nemcsak a gépállomáson, hanem a községben is örömmel várják. Hegedűs József dolgozó paraszt tanácsülésen hívta fel a község vezetőit, hogy a cséplés idejére jó gépeket biztosítsanak, mert az elmúlt évben sok baj volt a rossz gépekkel. Megelégedéssel vette tudomásul ő és a többi dolgozó paraszt is a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár dolgozóinak segítségét és ígéretet tettek, hogy becsülettel elvég­zik a mezőgazdasági munkákat, gazdag termést takarítanak be, ezzel válaszolnak a munkásosztály segítségére. LELKESEN KÉSZÜLNEK A PÁRTKONGRESSZUSRA A SOMOGYASZ4LÓI TSZ DISZISTÁI ♦ A somogyaszalói tsz DlSZ-szerve- zetének fiataljai is lelkesen készül­nek pártunk III. kongresszusának méltó megünneplésére: csatlakoztak a répáspusztai Első ötéves Terv tsz fiataljainak versenykihívásához, a 300, illetve 400 munkaegység eléré­séért indított mozgalomhoz. Vállalták a fiatalok, hogy a trá­gyát mind kihordják a tavaszig. Vállalták továbbá, hogy községük határában a dűlők mentén, valamint a labdarúgópálya szélén mintegy 500 darab akácsuhángot ültetnek el, a forgalmasabb dülőutakon pedig mintegy 100 darab szilvafacsemetét ültetnek el. Vállalták, hogy a tsz legelőit ős rétjeit április 27-re kitisztogatják és rendbehozzák. 3 hold területen sztahanov-par- cellát létesítenek, amelyen az ösz- szes növényféleséget négyzetesen ve­tik el, alkalmazzák a fejlett agro­technikai módszereket. Rab László DISZ-titkár kihívta pá­rosversenyre helyettesét, Győrfi Jó­zsefet és ezenkívül a szervezet min­denegyes tagját versenyre hívta. A DISZ-szervezeten belül alakítanak egy versenybizottságot, amely érté­kelni fogja évközben munkájukat. A nagyatádiak a mezőgazdasági határozat végrehajtásáért Nagyatád község dolgozói nagy ér­deklődést tanúsítanak az állatte­nyésztés és a terméshozam növelése iránt. A dolgozó parasztok tervezge­tik, hogyan lehetne több, jobb ered­ményt elérni, hogyan tudnák legjob­ban elősegíteni a mezőgazdaság feL­annak, hogy pártszervezeteink, taná- az esedékes begyűjtési kötelezettség csaink egyrésze szakított a régi, bü­rokratikus vezetéssel, új módon, az új szakasznak megfelelően vezeti, mozgósítja a dolgozó parasztokat a lendítését. Elvégzik a tavaszi fejtrá- sító munkáját tükrözi, s eredménye ezért nao mint nan biztositaniok kell ' gyázást és már most felkészülnek a teljesítését. |l tavaszi munkákra. Elhatározták, Ezt azonban csak akkor tudják | hogy közös erővel vízlevezető árko- elérni, ha most a tárgyalások- kát készítenek és megakadályozzák a nál minden dolgozó paraszttal elbe­szélgetnek és megértetik velük, hogy a beadás pontos teljesítése a nép­jólét emelésének ügye — a város és a falu, az egész magyar nép közös ügye. A falu dolgozó parasztjai juttassák azzal is kifejezésre a korm ány Programm végre ha j tás ára. Még egyetlen rendelet sem volt olyan népszerű a dolgozó parasztok előtt, mint az új, többéves begyűjtési rendelet. Azok a kedvezmények, me­lyeket az űj begyűjtési rendelet biz­tosít dolgozó parasztságunknak, már közvetlen is igen jelentősen növelik a dolgozó parasztok jövedelmét, de párt és az állam iránt érzett szerete­érezteti hatását a rendelet a mező- gazdasági termelésben is. Nem mindenütt ismerik azonban a dolgozó parasztok ezeket a kedvez­ményeket. Ezt tükrözik vissza a most folyó tárgyalások is, ugyanis számos dolgozó paraszt méltatlankodik amiatt, hogy az idei húsbeadása több, mint a multévi. Mi az oka en­nek a félreértésnek? Az, hogy a hús­beadást eddig a gazdasági év szerint július 1-től június 30-ig állapították meg. De ezentúl — és már idén is — az egy évre való kötelezettséget nap­tári év szerint, január 1-től decem­ber 31-ig számítjuk. A legutóbbi ki­vetés 1953 július 1-től december 31-ig, tehát csak egy félévre szólt. Minden dolgozó paraszt könnyen kiszámít­hatja, ha kétszer veszi a tavalyi má­sodik félévre megállapított kötele­zettségét — ehhez képest az idén egész esztendőre 25—30 százalékkal kevesebb sertést és vágómarhát kell beadnia. tűket, hogy megadják az államnak azt, ami az államot illeti. Az átadási tervek pontos teljesítése ma a dolgo­zó parasztok egyik legközvetlenebb és legnagyobb feladata. Erre kell, hogy mozgósítsák párt- és tanács­szerveink a falu lakosságát. A begyűjtésben eddig elért ered­mények azt mutatják, hogy minden adottság megvan ahhoz, hogy me­gyénk e téren az első megyék közt haladjon, de csak akkor, ha párt- szervezeteink, pártbizottságaink az eddiginél sokkal többet és sokkal körültekintőbben foglalkoznak a be­gyűjtés kérdésével. Különösen nagy feladat vár ebben a harcban a falusi kommunistákra, mert a dolgozó pa­rasztok már megszokták, hogy a kommunisták elsőként teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket, s ez a bizalom fokozottabb felelősséget követel meg a falu kommu­nistáitól. Pártszervezeteinknek fel keil karolniok azt a helyes kezdemé­vad víz-károsodást. Ugyancsak több szó esik a dolgozó parasztság körében arról is, hogy szarvasmarhaállományukat minőségi­leg megjavítva felszaporítják. Töb­ben törzskönyvezésre alkalmas ála­tok nevelésére határozták el magu­kat. Már eddig is 12 gazda jelent­kezett, aki szarvasmarháját törzs­könyveztetni akarja. A szarvasmarhaállomány fellendí­tésére irányuló törekvést még az sem akadályozza meg, hogy a község le­gelőterülete jelentősen csökkent. Mint ahogy a gazdák mondják: ez a kisterjedelmű legelő is elegendő nyá­ri takarmányt biztosít, csak gondoz­ni, ápolni kell azt. Most erős elha­tározással készülnek a tavaszi legelő­javítási és gondozási munkákra. A nyár folyamán pedig pontosan be­tartják a szakaszos legeltetés sza­bályait. Kiss József, Nagyatád. Készülődnek a tavaszi munkákra a mernyeiek Mindezek a félreértések abból nyezést, mely dolgozó parasztságunk adódnak, hogy tanácsaink döntő részéről megnyilvánul a pártkon­t&bbsége úgy vélte, ha ő meg- gresszus tiszteletére indított verseny­értette az új begyűjtési rendeletet, ben. Szélesíteni kell ezt a mozgal- feltétlen mindenkinek meg kellett mat, hogy megyénk minden községe, értenie. Nem számoltak azzal, hogy dolgozó parasztja jó tavaszi munká- az ellenség itt is megtalálja a mód- val és a beadás példás teljesítésével ját annak, hogy megpróbálja szembe- méltóan készüljön az MDP III. kon­állítani a dolgozó parasztokat az új. gresszusára. Mernye község dolgozói gazdagyü- lésen beszélték meg a párt- és kor­mányhatározatok mezőgazdasági vo­natkozású pontjait. A gazdák hozzá­szólásaikban fejezték ki tettrekészsé- güket a feladatok végrehajtásában. Több szó esett az állattenyésztés fej­lesztéséről, a föld termőképességének fokozásáról, a terméshozam növelé­séről. Többek között Katona Imre dolgozó paraszt arról beszélt, hogy az állattenyésztést akarja elősegíteni és törzskönyvezésre alkalmas, kiváló 'o- vakat tenyészt. Szekeres Ferenc te­hénállományát fogja szaporítani. Gelencsér Ferenc hozzászólásában felhívta a gazdák figyelmét, hogy az állatállomány szaporítása mellett gondoskodni kell megfelelő mennyi­ségű takarmányról is. A nyári idény legfontosabb takarmány bázisa a le­gelő, ezért gondosan kell elvégezni a legelők javításának tavaszi mun­káit. A gazdák többsége sertéstenyész­téssel és hizlalással kíván foglalkoz­ni. ; I ií£!T| A község dolgozói nagy gond­dal készülnek a tavaszi munkákra is. Megfogadták, hogy a trágyát a legrövidebb időn belül kihordják a földekre. A község dolgozói a trágya mintegy 80 százalékát már ki is hordták, ezt a munkát, mivel erre alkalmas az idő, nap mint nap foly­tatják és rövidesen befejezik. Nagy Irma VB-titkár. Több mint 200 holdon szerződéses növényt termel a somogycsicsói Békebástya termelőszövetkezet A minisztertanács múlt év őszén hozott határozatával a mezőgazda- sági termékek szerződéses termelé­sét a termelők számára jövedelme­zőbbé és gazdaságosabbá tette. A rendelet megyénk dolgozó paraszt­sága körében is nagy visszhangra ta­lált: szívesen kötnek termelési szer­ződést a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók egyaránt. A somogycsicsói Békebástya tsz az elmúlt évben is termelt ipari nö­vényeket, ami jól kifizetődött. A ha­tározat után a szövetkezet dolgozói örömmel állapították meg, hogy az idén még sokkal nagyobb lehetőség nyílik számukra a boldogulás felé, ha szerződéses termeléssel is foglal­koznak. Kiszámították, hogy ha csak a tavalyihoz mérten termelnek, a jelenlegi árak és kedvezmények mellett többszázezer forinttal lehet­nek gazdagabbak. El is határozták, hogy közel ezer holdas határukban az idén 50 hold csillagfürtre, 10 hold olajlenre, 25 hold tavaszbükkönyre, 40 hold hete- rózis kukoricára, 40 hold szöszös- bükkönyre és 40 hold bíborherére kötnek termelési szerződést. A So- mogymegyei Magtermeltető Vállalat­tal már meg is kötötték a szerződést. Ha csak közepes termést takaríta­nak is be, közel 200 ezer fo­rint bevételt jelent számukra az ipa­ri növények termesztése és a 40 hold heterózis kukoricáért szokványminő­ségből másfélszeresét kapják vissza, ami 4 vagonnal gyarapítja kukorica­készletüket. Ebből közel 60 süldőt hizlalhatnak fel másfél mázsásra. Terménybeadás alól mentesül 240 hold földjük, 210 hold pedig az állati termékek beadá­sa alól. Ez azt jelenti, hogy közel 300 mázsa búzával és 18 mázsa hússal kell kevesebbet beadniok. Az egyénileg dolgozó parasztok is szépszámmal kötnek szerződést. Ka- darkuton 5 hold mustárra, 60 hold szarvaskerepre, ugyanennyi tavasz­bükkönyre és közel 150 hold édes-* csillagfürtre kötötték meg a szer­ződést a Somogymegyei Magtermel­tető Vállalattal. Balatonszabadiban lencsét 100, ricinust 21, tavaszbük­könyt 132 holdon termelnek az egyé­nileg gazdálkodó parasztok. /

Next

/
Thumbnails
Contents