Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 február 12. A faliújságkiállítás néhány tanulsága Jtleq jjxiiizfaek. Egy hete nyílt meg a Pártoktatás Házában a faliújságkiállítás, melyei az MDP Kaposvári Városi Bi­zottsága szervezett. A kiállítás célja az volt, hogy a kiállított fali­újságok maguk beszéljenek a faliúj­ságszerkesztő bizottságok munkájáról és nem utolsósorban az, hogy lendü­letet adjon a faliújságmozgalomnak, amely az utóbbi időben erősen ha­nyatlóban volt. A kiállításon közel 30 kaposvári üzem, közület és hivatal, valamint 3 vidéki üzem vett részt. Az üzemek legtöbbje erre- az alkalomra díszes faliújságtáblát készített. A cikkek tartalmukban igyekeztek átfogóan tájékoztatni az olvasókat az üzem sajátos problémáiról, a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményekről. Több faliújság jól alkalmazott bí­ráló cikkével tűnt ki. A legtöbb cikk a kormányprogramm célkitűzéseivel, azoknak végrehajtásával foglalkozott. Sokrétűen dolgozták fel a szerkesz­tőbizottságok a kormányprogramm eddigi eredményeit. Ezek közül a legjobb megoldást a Posta Központ szerkesztői alkalmazták, akik a rö­vid magyarázó szövegből is kiemel­kedően tüntették fel, amiről írni akartak. Számos cikk pártunk III. kongresszusának jelentőségéről szólt. Üzemi munkások egyéni és az üzem kollektív munkafelajánlásait tartal­mazták a cikkek, több cikkben az élenjáró dolgozók munkamódszerei­ket írták le. Majdnem minden fali­újságon foglalkoztak a cikkírók a nemzetközi kérdésekkel is. Igen öt­letes volt a Közlekedési Vállalat ál­landó nemzetközi rovata, a «-Röpté­ben a világ körül«. Volt cikk, amely a berlini négyhatalmi értekezlet je­lentőségével foglalkozott a népi de­mokráciák szempontjából, megálla­pította, hogy az értekezlet a világ- béketábor egyik ragyogó győzelme. A legértékesebb cikkek és faliúj­ságok azok voltak, melyek a munka minőségének, a termelés megjavítá­sának kérdéseivel foglalkoztak. Kü­lönösen jók voltak a Textilművek, a Vas- és Fémipari Kombinát ilyen­irányú cikkei. A bírálat is jelentős helyet kapott a kiállított faliújságo­kon. A Posta Központ faliújságján ügyesen rímbeszedett rigmust ol­vashattunk »-A faliújságfelelős pana­sza« címmel. A vers arról szól, mi­lyen sok minden kell ahhoz, míg új cikk jelenhet meg a faliújságon. Igen ötletes volt a Közlekedési Vállalat »Megdorgáljuk — megdicsérjük« cí­mű rovata is. Összegezve a tapaszta­latokat: a kiállított faliújságok arról tanúskodnak, hogy üzemi, hivatali pártszervezeteink faliúj ságszerkesz tő bizottságai ismerik a faliújság fel­adatát, s ha a faliújságra gondot for­dítanak, tudnak jó munkát végezni. A szép eredmények mellett hiá­nyosságok is voltak. Pártszerveze­teink életében nagyjelentőségű ese­mény zajlik le napjainkban. Kommu­nistáink vezetőségválasztó taggyűlés- | re jönnek össze, ami jelentős állo­más pártszervezeteink életében. En­nek az eseménynek jelentősége nem tükröződött eléggé a faliújságokon. Igaz, számos cikk foglalkozott a párt III. kongresszusával, de a saját alap­szervezetük vezetőségválasztó taggyű­léséről sem elvileg, sem gyakorlati­lag nem írtak cikket az elvtársak. A hibák között kell megemlíteni azt is, hogy sok volt az általánosítás. A Ke­nyérgyár például általában ábrázolja a múltat és a jelent. Végül a deko­rációról. A Kiskereskedelmi Vállalat ízléses dekorációit jól ismerik a dol­gozók. Ez a dekorációs stílus ural­kodott a faliújságkiállításon. Felü­letes szemlélő számára ez azt mu­tatja, hogy az üzemekben nincsenek rajzolnitudó emberek. Pedig nem így van. Mindenütt akad egy-két dolgo­zó, aki szívesen és szeretettel foglal­kozik rajzolással és véleményünk szerint sokkal értékesebb munkát végzett az a szerkesztőbizottság, amely saját munkaterületén szervez­te meg a tábla elkészítését, festését is. Sok szempont és még több pozití­vum volt a kiállításon, amely meg­szabta a bírálóbizottság munkáját. Nem volt könnyű a döntés. A bírála­ti szempontok: a cikkek aktualitása, a cikkek íróinak összetétele, a külső kiállítás figyelembevételével a kö­vetkező szerkesztőbizottságokat könyvvel és oklevéllel jutalmazza a Városi Pártbizottság: Textilművek, Posta. Központ, Megyei Tanács, Ke­feanyag- és Rostkikészítő Vállalat, Vas- és Fémipari Kombinát. Okle­velet a következők kaptak: Cukor­gyár, 73/4. számú Építőipari Válla­lat, Népbolt Központ. A könyveket és okleveleket a fenti szerkesztőbi­zottságok február 14-től a Városi Pártbizottságon vehetik át. 145 évvel ezelőtt született Darwin Károly Gyógypedagógiai tanmese a gyufásdobozról és a feledékeny igazgatóról — Hol volt, hol nem volt — valahogyan így kellene kezdeni, hogy­ha valóban meséről lenne szó, s áttenni a történet színhelyét valahová hetedhét országon túlra. Igen ám, de a mi mesénk, azaz való történe­tünk nem a hetedhét országon túl játszódott le, hanem itt Kaposvárott, s nem is mesebeli királyfi a hőse, se nem furfangos bojtárgyerek, de még libapásztorlányka sem, hanem ezúttal egy feledékeny ember, akit úgy hívnak, hogy . . . szóval egyelőre mellékes, hogyan hívják, majd kiderül később, most halljuk magát a történetet. Ott kezdődött a baj, hogy Glausch elvtárs egy szórakozott, nemtö­rődöm mozdulattal elhajított egy üres gyufásdobozt. A gyufásdoboz ki­kötött a papírkosárban, s hogy azután mi történt vele, az már nem lé­nyeges. A takarítónő vagy eltüzelte, vagy kivitte a szemétdombra — sen­ki sem tudja biztosan. Egyszóval a gyufásdoboz eltűnt, ahogy általában a gyufásdobozok el szoktak tűnni, ha megürültek. — Igen. ez természetes dolog — mondhatja bárki — de említésre sem érdemes, mindenki elha­jítja. — Igen, ha ez a gyufásdoboz egy közönséges doboz lett volna, olyan mint a többi szót sem vesztegelnénk eltűnésére. Ámde ez egy külön­leges doboz volt, amelynek ismét külön története van. Az történt ugyanis, hogy a Cukorgyár igazgatójának, a fentebb em­lített Glausch elvtársnak szobájába még a gyufásdoboz eldobása előtti napokban beállított a gyár egyik dolgozója. Előadta panaszát, kérelmét s Glausch elvtárs — mint jó igazgató, aki olvasta a »Szabad Nép« június 27-i számát, s így tudja, mi a vezetők feladata a dolgozókról való gon­doskodás terén — szép türelmesen meg is hallgatta. Igen ám, de a pa­naszt fel is kellett jegyezni, mert hát egy igazgató sem tarthat mindent a fejeben. Glausch elvtárs papir után nézett, hogy feljegyezze a dolgozó elintézendő ügyét. Papír azonban nem akadt — elvégre mit kereshet egy üres papírlap az igazgató asztalán — s így Glausch elvtárs leleményesen megoldotta a kérdést. Felvette az asztalon heverő, a már fenti történet­ben említett gyufásdobozt s a panaszt olyan parányi betűkkel amely eppen ellentétben volt a probléma nagyságával, feljegyezte a gyufásdo­boz hátlapjára, amire a dolgozó megnyugodva távozott. Telt-múlt az idő, s aminthogy egy doboz gyufa sem tarthat örökké, a szereplő gyufásdobozból is kifogyott a gyufa. S mit kezdhet egy igaz­gató egy üres gyufasdobozzal? Semmi ... így hát Glausch elvtárs egy szórakozott, nemtörődöm mozdulattal elhajította az üres gyufásdobozt. A dolgozó várta, várta, hogy panasza elintéződik. Am ahogy a gyu­la Ugyanúgy az ó türelme is elfogyott s felkereste Glausch elvtársat. Glausch elvtárs emlékezett valamire, emlékezett, de hát az ő feje sem kaptalan. hirtelenében nem is tudta, miről van szó. Később a zsebébe nyúlt, s csodak-esodája, elővette a gyufásdobozt s felcsillanó szemmel ke­reste rajta a feljegyzést. Következett a második csoda: nem találta — “ «fapott a homlokára — most már minden rendben van, eszembe jutott a dolog. Hat, kedves elvtárs, én a gyufásdobozzai együtt eldobtam a maga panaszát is. 1831 december 27-én egy Beagle nevű hajó hagyta el Devenport ki­kötőjét. A hajó fedélzetén volt a fia­tal Darwin Károly, akit a hajó pa­rancsnoka, Fitz-Roy kapitány mint természetbúvárt vitt magával. Több­éves feladatot kellett megoldani: be­fejezni Patagonia és a Tűzföld fel- térképezését, kikutatni Chile, Peru és a Csendes-óceán néhány szigeté­nek partvidékét, sorozatos időméré­seket végezni a Föld körül. A hajó csaknem öt év múlva tért vissza. Ez az utazás döntő szerepet ját­szott Darwin életében, de a tudomá­nyok történetében is. Maga Darwin így emlékezik meg erről: »Második létem kezdődik ezzel az időponttal. A Beagle útja legfontosabb ese­mény volt életemben és ez hatá­rozta meg egész pályafutásomat«. Utján sok mindennel találkozott ez az angol burzsoá családból szár­mazó fiatalember. Találkozott az an­gol gyarmatosítással, s Ausztráliá­ban, Uj-Zélandban, a Fok-földön egy­aránt megállapítja: »A benszülöttek száma rohamosan csökken. Ugylát- szik mindenütt, ahol az európai em­ber megveti lábát, a halál üldözi a benszülötteket«. Chilében sajnálkozik a rosszul fizetett, rosszul táplált, munkában kimerült bányászokon és a jobbágyi sorsba vetett mezőgazda- sági munkásokon. És találkozik egy gondolattal, amely hosszú éveken át nem hagy nyugtot Darwinnak, s megteremtője lesz a darwinizmus el­méletének. Valóban ez az utazás, mely anya­got szolgáltatott hatalmas geológiai munkái számára, ugyanakkor feléb­resztette benne azokat a gondolato­kat is, amelyek naggyá tették. Dar­wint, aki életmódjában, társadalmi nézeteiben, szándékaiban semmikép­pen sem volt forradalmár, aki ko­rának felemelkedő angol burzsoáziá­jához tartozik, a Beagle útja ‘te forradalmárrá a tudományban. A törekvésekkel teli, de határozott hi­vatásérzet nélküli fiatalembernek ez az utazás életcélt ad: megérteni mindazt, amit az egzotikus termé­szetben kutatásai folyamán látott. Ettől az időtől kezdve Darwin tel­jes szellemi élete e feladat köré összpontosul. Sikerrel oldja meg fel­adatát, megteszi a biológia terén azt a döntő lépést, amelyre kora várt. 1859-ben jelenik meg könyve: »A fajok eredete«, mely a bioló­giát tudományos alapra helyezte. Darwin fellépéséig az a nézet ural­kodott, hogy az állat- és növényfa­jok »teremtő aktus« eredményekép­pen jelentek meg a földön és hogy a szerves formák mindenkor válto­zatlanok a természetben. A nagy tu­dós bebizonyította, hogy az állatok és növények változnak, egyik formá­ból a másikba mennek át, megvilágí­totta a szerves világ fejlődésének természeti törvényéit és igyekezett megadni az élő természet jelenségei­nek tudományos, materialista magya­rázatát. Darwin elmélete a szerves formák fejlődéséről a XIX. század derekán a tudomány legnagyobb vívmánya volt. Uj fényt vet a biológia alap­vető kérdéseire, s hatalmas s'kerek forrásának bizonyult a természettu­domány különböző ágazataiban. Az élettudománynak egész további tör­ténete megmutatta, mennyire szük­ségszerű volt a darwini elmélet ki­fejlődése. Marx és Engels elsők között üdvö­zölték »A fajok eredete« megjelené­sét. Valamennyi kortársa közül, aki a biológia alapvető kérdéseinek meg­oldását tűzte ki célul, Darwin köze­lítette meg legjobban a világ dia­lektikus felfogását. A darwinizmus nem csupán arra tanít meg, hogy a természetet megértsük, hanem hogy uralkod­junk is rajta. Darwin tanítása azonban nem men­tes lényegbe vágó fogyatékosságok­tól, melyekre a marxizmus klassziku­sai mutattak rá. Az ember társadal­mi és erkölcsi vonatkozásait illetően Darwin érvelése lényegesen elmarad élettani fejtegetéseitől. Darwin tehát nem oldotta meg számunkra kielégí­tően az ember problémáját, de a meg­oldásihoz jelentős mértékben hozzá­járult. Marx és Engels tökéletes kö­vetkezetességgel folytatták Darwin munkáját a tények tudományos ösz- szefoglalásában és megállapították, hogy az ember anyagi lény, anyagi eszközökkel hat az anyagi természet­re, az pedig visszahat rá úgy, hogy együtt fejlődnek és történelmük szü­net -nélkül megújul. A Szovjetunióban a darwinizmus második hazájára talált. A szovjet biológia Micsurin, Viljamsz, Liszen- ko, I. Pavlov, Lepesinszkája műveik­ben alkotóan vitték tovább Darwin fejlődéselméletének tételeit, kivet­ték belőle, továbbfejlesztették, s a tudomány és gyakorlat legújabb ada­taival gazdagították a haladó, tudo­mányos, materialista tartalmát, ugyanakkor kivetettek belőle min­den tökéletlen, hibás nézetet. A szov­jet tudósak megtisztogatták az el­méleti hibáitól és gyengeségeitől, ma­gasabb fokra emelték. A kapitalista országokban az ural­kodó osztályok ellenszenvvel visel­tetnek a darwinizmus iránt. A mai Weiszmann-morganisták elvetik Darwin tanaiból azt, ami a legérté­kesebb, viszont szinte dogmává te­szik Darwin hibás nézeteit. Ma tehát a darwinizmusnak két tökéletesen eltérő felfogása, a bioló­giának két v alapvetően ellentétes irányzata van. Az egyik alkotóan használja fel a darwinizmust, harcol a közösség anyagi javainak sokasítá- sáért, az élő természet birtokbavéte­léért, az emberek boldogságáért, jó­létéért. Ebben az irányban fejleszti a darwinizmust a szov­jet micsurini biológia. Vele szemben áll a kapitalista orszá­gokban uralkodó másik, népellenes, embergyűlölő biológiai irányzat, a Weissmann-morganisták hazug, el­ferdített, az igazi darwinizmussal gyökeresen ellentétes irányzata. Darwin Károly születésének 145. évfordulóján — február 12-én — megemlékezünk a nagy tudósról. Darwin azoké, akik műveit az élet, az emberiség szolgálatába állították: a békéért és a világ népeinek jólété­ért harcoló egész haladó emberiségé. — Nem hinném, hogy rendben volna — válaszolt a dolgozó — mert hiszen mit szólna hozzá az igazgató elvtárs, ha azt mondanám, hogy azzal á gyufásdobozzai és az én problémámmal eldobta a szava hitelét is. Feledékeny igazgatók! Kommentár nélkül is tanulhatnak a meséből. Igaz, Glausch elvtars? . . . _______________________________________ — nt — © SPORT © ASZTALITENISZ A megyei TSB február 12—<13—14-én, pén­tek, szomba/t és vasárnap a posta kul'.úrter- mében rendezi meg az országos .»Vidéki Tizek“ asztalitenisz bajnokságát. A küzdel­mekben a vidék legjobb férfi és női verseny­zői fognak szerepelni. Az egyes mérkőzéseken izgalmas és színvonalas játékot láthat a kö­zönség. A meghívoltak közötti több kaposvári versenyző is szerepel, kiknek eddigi ered­ményei arra engednek következtetni, hogy ezen a bajnokságon is megállják he­lyüket és a várakozásnak megMelő játékot nyújtanak. Pécs, Győr és a többi nagy vidéki város meghívottjai komoly ellenfelek szá­munkra és minden tudásunkat össze kell szednünk, ha jó eredményt akarunk elérni. A „Vidéki Tizek“ asztalitcniszbaijnokság mérkőzéseit nagy érdeklődés előzi meg. Kapos­várott mindig nagy népszerűséginek örven­dett az asztalitenisz, különösen akkor, almi­kor városunk csapata az NB I. osztályban szerepelt és számos országoshírű asztalite­niszező küzdött városunk versenyzőivel a bajnoki pontokért. Az első osztályú bajnok­ság megszűnése után nem volt magas szín­vonalú asztalitenisz mérkőzés Kaposvárott, így reméljük, hogy a hét végén megrende­zésre kerülő „Vidéki Tizek“ asztaliteniszbaj- noksága ismét régen látott, nagytudású ver­senyzők küzdelmét tárjam elénk és kellemes élményt jelent az asztaliteniszt kedvelő kö­zönség számára*. A bajnokságra a következő versenyzők kaptak meghívást: Férfiak: Horváth, Németh (Győr), Gyulai, MEGHÍVÓ Kaposvár és Környéke Földmű vesszövetke- zet 1954 február 14-én (vasárnap) délelőtt 9 órai kezdettel a vasútállomással szemben lévő kultúrteremben tartja sorsolással egybe­kötött beszámoló taggyűlését. Kérjük a tag­ság teljes, számban való megjelenését és azt, hogy hozzászólásával, javaslataival támogassa a szövetkezet előtt áliLó feladatok jobb megol­dását. . Kérjük, hogy szövetkezeti tagkönyvét min­denki hozza magával. 10 ezer forint értékben értékeis nyere­ménytárgyakat sorsolnak ki a szövetkezeti tagok között. Használt boroshordókat, kádakat, javításra szorulókat is magas áron vásárolunk. So­mogy—»Zalamegyei MÉH Kaposvár, Széche- nyi-tér 3. Telefon: 6—97. Fonótanulókat felveszünk, férfiakat 16—20. nőket 16—40 éves korig, valamint jólképzett villanyszerelőket és segédmunkásokat kere­sünk felvételre. Jelentkezni lehet minden nap reggel 8—16 óráig, szombaton 13 óráig, Ka­posvári Teje ti lm ű vek, Kaposvár. Eladó egy jóállapotban lévő szalagfűrész 4 darab fűrésszel. Bukovics Jenő, Tapsony. F'iriti (Pécs), Deák, Pentz (Debrecen), Nagy (Szeged), Pék (Szombathely) és Antal, Morvák (Kaposvár). Tartalékok: Androsits (Kapos- 'ár), Halász (Pécs). Nők: Horvai, Kormosaié (Debrecen), Far­kas Anoi, Fairkas Teréz (Miskolc), Kövecses- (Győr), Neyhold (Szombathely), Máthé-(Ceg­léd), Kovács (Székesfehérvár), Soós (Kecs­kemét) és Szereczné (Kaposvár). 1 airtailékok: Bartusné és Szendrői (Kapos­vár). Felhívás a sportkörökhöz A városi testnevelési és sportbizottság 1954 február 20-án délután 5 órai kezdettel a vá­rosi tanács VB kis kultúrtermében értiekez— letet tart. Az értekezlet tárgya Kaposvár város kerékpár-sportjának fejlesztése. Felhívjuk a kerékpározni szerető sportoló- kait és sportköri vezetőket, hogy e fontos értekezleten jelenjenek meg a kitűzött i dőljem. Gépjárművezetők orvosi vizsgálata Értesíti a rendőrorvos a gépjárművezetőket és a megye lakosságát, hogy 1954. év febru­ár 2-tőL a vonatkozó rendeletek értelmében a. gépjárművezetéshez szükséges kötelező orvosi vizsgálat alkalmával a jelentkezők 3b napnál nem régibb keletű tüdő-röntgen- és vérvizsgálati leletet kötelesek bemutatni. Jel­zett vizsgálatokat a megyei és járási tüdő- és nemibeteggondo2ó intézetek díjmentesen elvégzik. A Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát segédmunkásokat felvesz. Jelentkezni lehet minden nap délelőtt 8 órától déli 12 óráig. Csurgón, Béke-utc^i 11. sz. alatt egy csa­ládi ház eladó, azonnali beköltözhető. Kovácsszerszám és egy nagy Singer-varró- gép eladó. Kaposvár. Klaipka-u. 19. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. t. Telefon: 901 ? 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. l'i. Telefon: 999. Somogy me gyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 82SK Nyomdáért felel: Hidas Jánoi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents