Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

Vasárnap, 1934 február 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 A pártvezetőségek ujj áválasztásának néhány tapasztalata írta: Nagy Lajos, a Megyei Partbizottság agit.-prop. titkára Pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján, néhány nappal ezelőtt megkezdődött pártéletünk fontos eseménye, a pártvezetőségek ujjáválasztása. Túlkorai volna még végleges mérleget vonni az eddigi ta­pasztalatok alapján, hiszen még csak kezdetén vagyunk e nagyjelentőségű (munkának. Egyet azonban máris meg lehet állapítani. Azt, hogy párt bizottságaink és alapszervezeteink igen komoly munkát végeztek a ve­zetőségválasztó taggyűlések előkészí­tésében. Ezt igazolják a már megtar­tott taggyűlések a megye területén. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy akár aktivitás, akár megjelenés, akár ünnepélyesség, vagy pártszerQ- ség szempontjából a most folyó tag­gyűléseket össze sem lehet hasonlí­tani a múltban megtartott taggyűlé­sekkel. Mindez összefügg az előkészítés munkájával, gyü­mölcse a megtett erőfeszítések­nek, s igazolja párttagságunk po­litikai öntudatának és aktivitá­sának növekedését is. Az első és kezdeti eredményekhez nagyban hozzájárul az, hogy a tag­gyűlés elé terjesztett beszámolók — a múlttól eltérően — nem egy em­ber, a titkár, véleményét tükrözik, hanem a vezetőség közös, kollektív véleményét. Számtalan alapszerve­zetben, Attalán, Nagyberkiben, Kam­rádon és másutt tapasztaltuk, hogy a beszámoló elkészítése előtt a vezető­ség a bizalmiakkal, népnevelőkkel, tömegszervezeti vezetőkkel, sőt több helyen kiváló egyénileg dolgozó pa­rasztokkal tanácskozott arról, ho­gyan látják a vezetőség munkáját. Ezt azelőtt nem tették meg. Mint az eredmények igazolják, nem rossz, hanem, hasznos módszer ez, máskor is meg lehet tenni. Járási bizottságaink állandó és rendszeres ellenőrzésen keresztül se­gítik alapszervezeteinket. Nehéz fel­adatra vállakozna az, aki azt akarná megállapítani, melyik pártbizottsá­gunk nyújtott több és nagyobb se­gítséget, melyik tett nagyobb erőfe­szítést az alapszervek segítése érde­kében. Egy tény. Az, hogy pártbi­zottságaink, vegyük a kaposvárit, marcalit, vagy tabit, hasonlíthatatla­nul többet adtak alapszervezeteink­nek, mint annak előtte, hogy a lelkesedés, odaadás, felelősség- érzet nagymértékben növekedett pártbizottságainknál. Ej;,népi kis mértékben segítette alap- szetvézeteink munkáját. Az ilyen előkészítés nagymérték­ben járult hozzá ahhoz, hogy az elő­zőeknél sokkal jobb beszámolók hangzanak el a taggyűléseken. A be­számolók komoly erénye, hogy rész­letesen elemzik elsősorban a pártápí- tási munkát, a tagj.elöltfelvételt, a tömegkapcsolat, oktatás és a tömeg- szerv.ezetek munkáját. Másrészt, hógy a helyi vezetők alapos és konkrét ön­bírálatot gyakorolnak a hibák elkö­vetéséért, s ugyanakkor bírálják azokat a párttagokat is, akik nem végeztek kielégítő munkát a múlt­ban. Foglalkoznak a beszámolók a KV 1953 június 27—28-’ határozata utáni helyzettel és a KV december 19-i határozata jelentőségével, a megtett intézkedésekkel is. Mégis, éppen ezen a téren vannak komoly fogyatékosságok. AZ a hiba. hogy a beszámolóknak csak kisebb része foglalkozik e határozatok utáni hely­zettel.. nem eléggé, elemzi éppen ezek alapján, hogy az alapszervezet mi­lyen hibákat követett el, vagy milyen intézkedéseket tett a ha­tározat megjelenése után, s mi- . lyen konkrét tennivalók állnak előttünk ebből kifolyólag. Erre és ennek mélyrehatóbb elemzé­sére és tárgyalására alapszerveze­teinknek és pártMztotWtgáinknsk nagyobb gondót kell fordítaniuk. Csak így biztosítható az, hogy a ve- zetőségválásztó taggyűlések az egész párttagság, figyelmét .a KV december 19-i határozatából folyó nagy és azonnali feladatok megoldására for­dítsák. így biztosítható az, hogy a taggyűlések nemcsak mérlegelik az eddigi eredményeket és hibákat, ha­nem mozgósítják is párttagságunkat, dolgozóinkat a feladatok megoldásá­ra. Ez is egyik fontos feladata a mostani taggyűléseknek. Az eddig megtartott vezetőségvá­lasztó taggyűlések másik igen fon­tos tapasztalata, hogy párttagságunk él azzal a joggal, melyet a szervezeti szabászat biztosít szamára. A tag­gyűlésben való megjelenés mutatója annak, hogy mennyire megnőtt fe­lelősségérzete, aktivitása, mennyire nőtt politikai öntudata párttagsá­gunknak. Az az ünnepélyesség, mely kifejeződik abban, hogy szépen de­korálják a termet, ünneplő ruhában és pontos időre jelennek meg párt­tagjaink, mint Karádon, Attalán, Ba- latonőszödön, s úgymondva csak az ágybanfekvő betegek hiányoznak a taggyűlésről, mutatja, hogy átérzik e taggyűlések jelentőségét. A beszámolók feletti széleskörű vi­ta, melynek keretében a párttagság fele, háromnegyed része is felszólal, mint Nagyberkiben, a Kaposvári Vasöntödében, vagy Kapospulán, mutatják, hogy a tagságnak van véleménye és. javaslata a pártszervezet, vagy annak vezetősége munkájával kapcsolatosan. Kétségkívül meg lehet állapítani, hogy a pártdemokrácia is az eddi-* gieknél szélesebbkörűen bontakozik ki. A legtöbb helyen élénk vita van a jelölések körül. Igen helyesen el­mondják, miért javasolnak valakit a vezetőségbe, mik az erényei, de el­mondják, mik a hibái, miben kell változtatnia az illető elvtársnak. Másrészt a titkos szavazásnál szám­talan elvtársat kihúznak és tényle­gesen a legjobb, a termelőmunká­ban kiváló és részvevő elvtársakat választják meg vezetőknek. Azokat, akikben megbíznak, biztosnak lát­ják az alapszervezet munkájának jó vezetését. Ennek eredménye az, hogy az eddig megválasztott vezetőségek szociális összetétele lényegesen jobb a réginél. Sok szó esik a vezetőségválasztó taggyűléseken pártunk III. kongresz- szusa tiszteletére indított • munkaver­senyről is. A nagyberki alapszerve­zet taggyűlésén minden felszólaló konkrét felajánlást tett a kongresz- szus tiszteletére. A Vasöntödében, Balatoriőszödön, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, Karádon, Balatonszeme- sen a tagság közül számosán tettek felajánlást. Mit mutat ez? Azt, hogy párttagságunk érzi és tudja, hogy el­sősorban _ a párttagoknak kell élenjárni, példát mutatni, magukkal ragad­ni a pártunkat szerető és tisz­telő pártonkivülieket, ] élére állni és lelkesíteni, a munka- versenybe bekapcsolni minél több munkást, dolgozó parasztot. ! A vezetőségválasztó taggyűlések 1 eddigi eredményeihez nagymértékben ; járult hozzá pártbizottságaink lelkes, odaadó, fáradságot és nehézséget ! r.pm ismerő munkája. Most mutatko­zik meg igazán, hogy funkcicnáriu- i saink, ha a párt, a nép ügyéről van : szó, nem ismernek fáradságot' és ne- . kézséget. Nem egy olyan elvtársunk I van, mint Hortobágyi' elvtárs, a csur- ! Hói JB szervező titkára, Albert Im- ' réj .Vucsák. Magda, Virág elvtársnő, az MB munkatársai, akik nem félnek a hófúvástól, hidegtől, vagy hosszú ' kilométeres gyaloglástól, a iárhatat- .lan utakon, végzik munkájukat, dol­gozna^ mert a nárt ügyéről van szó. Csaknem minden járásban azokba a községekbe, ahol bekötőutak nin­csenek, napjainkban a funkcionáriu­sok hófúvásban, hidegben gyalog te­szek meg az utat. Vagy a kaposvári JB tagjai — de lehetne más járást is rmb'téni — akik nap mint nap reggeltől késő estig az alapszerveze- tpVShp vannak, hogy biztosítsák a pártmunka zavartalanságát. Ez a lel­kesedés, a JB-ok aktivitásának meg­növekedése Ivníosíték arra, hogy megyénk­ben még nagyobb eredményeket érjünk el. Ezeket az elvtársakat dicséret illeti fáradhatatlanságukért, de azokat is, akiket itt nem említünk, de ha­sonlóan dolgoznak. Nem volna azonban teljes a kép, ha csak az eredményekről beszélnénk és szemet hunynánk a hibák felett. Ahhoz, hogy a taggyűlések sikerét és eredményességét még jobban fokoz­zuk, feltétlen ki kell javítani azokat a hibákat, melyekkel találkozunk. Mik ezek a hibák? Javítani kell tovább a beszámolók tartalmát. A vezetőségi beszámolók­ban és a vitákban is sokkal többet kell foglalkozni a KV júniusi hatá­rozata óta eltelt idővel, jobban és részletesebben elemezni kell azokat az intézkedéseket és feladatokat, me­lyek ezekből a határozatokból, első­sorban a KV december 19-i határo­zatából kifolyólag előttünk állnak. Néhány hét múlva itt van a tavaszi munkák megkezdésének ideje, s ad­dig még sok feladatot kell megolda­ni. Biztosítani kell a kis- és nagygé­pek kijavítását. Gondoskodni kell vetőmagról, csávázószerekről, mű­trágyáról. Ki kell hordani a trágyát. Fel kell készülni a hengerezésre, fe­lül- és fejtrágyázásra stb. Üzemek­ben a negyedéves terv teljesítését kell biztosuani. Minderre elsősorban az alapszervezeteknek kell mozgósí­taniuk a dolgozókat. Éppen ezért a vitában nagyobb teret kell szentelni e kérdéseknek, a határozatoknak konkrétoknak kell lenniük, erre kell irányulniok. Ha az alapszervezetek ezekre a feladatokra irányítják a fi­gyelmet és nekifognak a munkának, ez a biztosítéka, hogy a tavaszi mun­kákban a megye élen fog járni. A másik probléma a III. kon­gresszusi munkaverseny. Számtalan felajánlás, vállalás, versenyfelhívás hangzott már eddig is el. De nem elég csak az, hogy a kom- ’munisták tegyenek felajánlásokat. ÍNekik kell szervezni, megmagyarázni ; a kongresszus jelentőségét a párton- j kívüli dolgozóknak, tudatosítani, ! hogy a párt iránti tisztelet, ragaszko­dás kifejezője a kongresszusi ver- ’ senyvallalás. A későbbiek folyamán j pedig segíteni és 'magyarázni, meg­értetni azt, hogy minden dolgozó be- ! csületügye a vállalás teljesítése. Lel- i kesítSTú a dolgozókat a Megyei Párt- bizottság versenyzászlaiért. A mun­kaverseny lendülete, kiváló munka­teljesítmények — ezek lesznek fok- i mérői munkánknak. Gondoskodni kell arról is, hogy meg ne feledkezzünk a veíétőség- választás mellett más fontos felada­tokról, kapcsoljuk ezeket a felada­tokat össze. Ne feledkezzünk meg a begyűjtés, a termelőszövetkezetek, a közellátás, a tömegszervezetek mun­kájáról sem. Ezekkel is foglalkoz- ; zunk rendszeresen, j Végül, de nem utolsósorban meg I ne feledkezzünk pártunk sorainak erősítéséről, a ta.g- és tagjelöltfelvételről. Mutatkozik olyan veszély, hogy a vezetőségválasztásra való tekintettel nem erősítjük sorainkat a legjobb üzemi munkásokkal, kiváló dolgozó parasztokkal, ezüst- és aranykalászos gazdákkal, a legkiválóbb értelmisé­giekkel. Ez egyik fontos feladatunk volt. a múltban, az a jelenben is és az lesz a jövőben is. Ezért most, míg az elején vagyunk a vézetőségvá- lasztásnak, javítsuk ki gyorsan ezt a fogyatékosságot. Újjáválasztott veze­tőségeink lássanak neki a munkának teljes erővel, biztosítsák, hogy még jobban folyjék a munka. Mindent egybevetve, kétségkívül meg kell állapítani, hogy kezdeti si­kereket értünk el. Azonban még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Mostani munkánkkal az elkövetke­zendő évek alapjait rakjuk le, ezt vi­lágosan látni kell. Dolgozzunk úgy, Hogy a pártélet e nagyjelentőségű eseménye erőnk megnövekedését, pártéletünk fellendülését, párttagsá­gunk aktivitásának megnövekedését eredményezze. Akkor mondhatjuk azt, hogy jól dolgoztunk. Jakabfi István: „Kína, a béke országa“ Az Országos Béke tanács „Mii va,n a nagyvilágban“ című kíilipoPá— tíkai k'adványso-rozaíó.nak januári füzete a magyar ku-itarälii-s ikíil* djö tsög tagjaként Kínáiban párti Ja- knbf' István írását l;lair‘ a Imazz,a & mai Kínáiról, A beveszi?‘eke®, meg- ismcrkedünk a népi Kína fonto­sabb földrajzi, néprajzi adataival, feirrhészie't i adofltsiágáiiivaffi.'; A továbbiakban ‘az író szemé­lyes tapasztalát-ai nyomán l(já*uffi elénk a‘hatalmas távolik elé to fővá­ros, a töibhrní’ÍHó lakosú Pék inig élete. Sanghajba, majd egy egysze­rű kós 'kínai fa/klSa vezet eilt asz író bennünket, bogy megismerjük a kínai munkás és az egyszerű f3’d- üiűveÜő kínai p-ra-szt életét. A fuzieit megismertei a batál- Imb's kínai nép Ibékéért, folytatott harcával és mindenki számára •érthetővé teszi annak a követelés­nek jogosságát,.begy Kína foglal" Jussa • él végre megÜet5 helyér ,az Egyesült Nemzőinek Szervezetében. MEGJELENT ! az »Anyag- és adatszolgáltatás« c. j folyóirat legújabb száma, amelynek ! tartalmából az alábbi cikkek emel- ■ kednek ki: Konsztantyinov: A szocialista ideo-, lógja szerepe a szocialista társada-1 lom fejlődésében. A fenti cikkek mellett több idő-, szerű kérdéssel foglalkozó cikket kő- j Jzől az »Anyag- és adatszolgáltatás«,,; az MDP Központi Vezetősége agitá-í ciós és propagandaosztályának folyó­irata. ! A Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottságának felhívása a megye dolgozó népéhez gresszus tiszteletiére széfedkőrü SOMOGY MEGYE DOLGOZÓI! ELVTÁRSAK! Pártunk, a Magyar Dolgozók Parija április 18-tól tlartija meg III. kongresszusát. A kongresszus azért üi össze,, begy megvitassa szocialista épi'.ésünik eddigi ered­ményeit, hibáit és megszabja azo­kat a nagyszerű feladatokat, me­lyeik pár unk, egész dolgozó né­pünk ellőtt állnak,, melyek dolgozó népünk poLiiltikaii, 'kulturális szín­vonala és anyagi jólléte rendszeres és állandó emelését szolgálják. Másrészt, hogy újijáváCásszá pár­tunk Központi Vezetőségéit a leg­jobb, a nép érdekéért és jóllétéért legjobban dolgozó kommunisták­ból, a magyar dolgozó nép leg­jobb fiaibóL Pálljunk III. fcongresz- szusa meggyorsítja és biztosítja* hogy még erőitelj eseblben, még faia- tározoritabban hafedijumk előre azon az úton, meHyet Q Központi Vezetőség 1953 június 27—28-i ülése, a kormány programmja megjelölt. Pár lünk kongresszusa ILelháfy az eákövettkeziendlő évek feb adaíiaáit fogja meghatározni szá­munkra. Párt- ‘és álliaimi éllétúimik, minden dolgozó éleiére kihaló, nagyjeäen- tőiségü esemény fesz a pártkon­gresszus. . SzárniMian példa, múl lat­ja már níapjiaiinikig is, hogy me­gyénk kommunistái, dolgozói ér­zik ezlt) és nagy várakozással tie— kintiének a kongresszus ‘etilé. Ezit bizonyulák a.zek az egyéni és cso­portos fogadaíknak, mutnikaSelaján- üásolk, mdlyeket munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek tet­tek a ipárüi III. kongresszusának tiszfefefiére, A Megyei Páiljbizofiíságj helyesli Lemgyelfeá község, a barcsi Vö­rös GsÖOag, a Tcxttttlművek kéz-, demény ©zéseit és minden téren való segítségéről! foízi tosítjja a fhb •' ajánlásban részvevőikét. Támogat­ja azt ia mozgalmat és itiörelkvésljl, hogy megyénkbe® a III. fcon­m unkaverseny bontakozzon ki ipari és mezőgazdasági Vonalon, egyaránt. Ugyanakkor felhívja ' a. pártóllalpsz'erveizei.felkieit, állami és töL megszervezetekét, hogy iteljes ere­jükből. segítsék és kajroíljáfe^s,-, fel azokat a 'hezdsményezésekeí,. me­lyek e céllf szolgálják. A kongresszusi munka-verseny­ben első és legjobb eredményt el­érő: ,jO a) ipari üzemeit, b) gépállomást, , , ej állami gazdaságot, d) termelőszövetkezeteit, e) községet , w’i a Megyei Pártbizottság díspes, kongresszusi versenyzászlóval j»r talmazza meg. , . „ SOMOGY MEGYE DOLGOZÓI! ELVTÁRSAK! .Szeretett, pártunk III. ikongresx- szusámak fti-szljefetíére, a Megyéi Pártbizottság versenyzásztojáémt! induljon meg megyeszerte a saé- leiskörű és. names vetélkedés. Munkaiél-ajánlás* kiemeükedő mun- ‘kaiteljesí talány legyen m-éQtló vála­szunk pár 'bnk és kormányunk ed- digi intézkedéseire, fejezzük kd ezi- aél1 is ragaszkodásunkat és sziere-- Hietünket nagy pártunk .és Közpon­ti Veze'fóségünlk iránt Legyen jelszavunk és tudatosít« suk, hogy ne legyen megyénkben olyan, dolgozó, alá kongresszusi vállalását ne teljesítené, tegyük esät minden dolgozó, minden kom­munista becsületügyévé! Legyen .‘iiudiaáában megyénk minden dol­gozója, hogy jobb, eredményieisehíb munkálja vaj. dolgozó népünik, gyer­mekeink szebb, boldogabb, good- ■/aliauucL-b éfei-ónek m egtelnem lésé­hez járul hozzá. Előre a kongresszusi verseny győzelméért, Somogy megyébenl Éljen pártunk III. kongresszusa! Magyar Dolgozók Pártja Somogymegyei Bizottsága. Jól mozgósítja a dolgozó parasztokat a soronlévő feladatokra a véseí pártszervezet ' lembe vesztik és eilljiuy'iaitijáik a párt­szervezett; vézeitlős'étgéhez orvojsláí» Vésőn a dolgozó parasztok nagy szorgalommal kéisziüineik a ;«vaszj mezé'gazdasági munkák megkezdé­sére. A III. pártkongresszus tisz­teletére számos dolgozó panasz® felit mur,kj£ifej1 éljáinl‘ás t. A kűjzség dolgozó parasztjai1 viálilalllták, hölgy a iiavaszi mezőgazdasági mumiká- tet a hóolvadás után amint,; a ta­laj megszlkkad, azonnal' megkez­dik é‘s foltyamiáíicsan, fennakadás liléikül végzik. Hegy ezit! yálöban meg 'tudják valósítani, ahhoz ala­pos lés gondos eilckiészíiOeliekre van szüiksiég. Erre gondoltak is. mii- elöltit ezt a szép vállkllást miéig tet­ték volna. Elhatároz; ák, hogy *már most1 a tél folyiamáín, a ‘tavaszi ta­lajmunkáik megkezdése elől't kijavítják gazdasági felszere­léseiket, beszerzik a vetőmag­vakat és idejében meg m. tisztítják azo­kat. Ugyanakkor .a Ürágyát is ki­hordják, a talaj munkák megkezdése előitt. Vájjon mi ikieszstie'.lte a község dofgozó parasztjait erre a sízép el­hat ár ozásra? Mj az, ami rnozgó- sí ;íja őkelt a jobb eredményeik elt­érésére? Erre a kérdésre Nagy Béla 16 hioldajs dolgozó paraszt vá­laszolt meg, A községi páríisizierveze.t nagy gondot fordít a íeüvlliágosiító mun­kára, a dolgozó parasztok rend­szeres nevelésére, mozgósítására. Páni vezető,sági áSliésdkea' és páili- taggyűLésefcen rendszere,sen fog­lalkoznak a. község dollgozó pa- rasztalnak helyzetévé1!!, á terme­lés feíjlasziíéisének kérdéseivel1. A pártiszervezé’i. népas velői egyénli , agltációvai és kisgyűk'se- Iken, iiamertetlék a dolgozó pa- rasztolkkiatl az új begyiüjji lési rende- illetet, a rendefeit áltál1 „ nyújtott kedvez,ményekéjji és a mezőgazdá­ság fieijfeszitésénöl szóló. párt- és kormányba!,ároiZiatolt:. A inépneve- llök úgy ismer ették a határoza­tokat. hogy az jobb munkára ösz­tönözze a dolgozókait, A rend)e,Iev tek i'smeríje't'éáe me'Ileitlt: a dolgozó parasztok egyéb betjéÜen,t‘áseiS, já- vasliata!ä[; és painaSzait is figye­és eliinltéz'és végeiéi. A íiervfefiboiníás ideije alabJ. a pártszervezet tagjai és a népneve- lők házról-házra járjak, "• j felikoresíók a' gazJálkódókai,1 otthonaikban és segítő tek ae* , kik a tervezgetésekbőft, , így a dolgozó parasztok, a, esetben már kész, előre. ^fgondiQ^ tervdkkiel mentek a t'andpih^?^^ a terv felborLiásáira. Gombád Saj­nos elv társ, a községi Landes ff- nplkie hian:g.sülyo:zta, hogy ,. könnyen és fennakadáíg..., líilT.u^ még egy éviben sem 'tört-én;'- meg a tervek felbontása. A ' lervezge- tés-ek ideje atk'tf sok dóig,ózó par- raszf panasikodcIJt a pártíiagolkr nak é,s inépneveílőíknek, begy u gázdalajíáriomb zn 'több a. szán'vófe^ nöüte'lük, mint a vaSéságpáá ‘«és 'hf zavarja őket! a veüésitérviát, szí'téisébén. A pártsaervezeít veze­tősége me.gvizsgájl.a a dolgozó fffi* rasztok panias,zát és megáítlláipíitpt- tá, ' (hogy ezek vállábán fenná'itinak'. PéCtíláiui Lébár János (Mátyás) dol­gozó parasz-;nak 2 hoM erdeje m egy-ho!lid réJ j’e a giázöláfe’j^osnbhh sz.áiníóföklkétat szerepeik Bertóft Peti István pedig mát éveli óta olyan fö'ltílte®üliej;l u'ilán fizetott’ íö dadő';, és ‘teíjjesítdjt. beadást, amely- • nem volt a$, ő tóteplo- nában és nem is ő haisznáítta. A párit:szeffv«ze.í a -kává«#, csál. káröl'iv.e eJi-nTázte a dolgozó parasztok; ,öjgyÄ Lébán • . Jáno? '(Mátyás) esetoben művelési ágválj; iozást yégezfek.. Berták Peti Ist­ván actóz'ó párájfci - -ügyéiben pe: dig t'örö'ltidk a. jogíla'jariul ikiiveífirt® beadást és csokkén*.e't'ték adóját- A .párlsizervázéit ídSaidaita,., hogy továbbra is. irányiisa és mpzgó: sítsá a község, dolgozó a ma gas h b ' em k sered iné nyék, éréséiért cs az ál'laitt’enyésiZités . faßr Virágo,ztiaít:4siáéd|,i 'főlyifla1 lorfffc. ban. Nap -mint nap fogCial'koziamáíi a doilgözóikkaií, vegyék figyefemihh javctolafiáclkaík kezdem-ényeziéséíl 'kiét !és iha^bmliják jfdl azölkát’Öá mindlenniapi munkában. 1 U'íli. ■ .i .. JUtifk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents