Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
Az épülő kommunizmus országéból A mingecsauri vízierőműnél A mingecsauri vízierőmű Az Azerbajdzsán SzSzK-ban befejeződött a mingecsauri vízierőmű első szakaszának építkezése. A mingecsauri erőmű egyike a Szovjetunióban folyó korszerű hidrotechnikai építményeknek. A mingecsauri vízierőmű első két turbógenerátora 1954 január 10-én kezdte meg az áramszolgáltatást. Az erőmű Bakunak. az Azerbajdzsán SzSzK fővárosának, Kirovabádnak, Szumgaitnak, Das- keszannak — a köztársaság ipari központjainak és más környező településeknek szolgáltat áramot. Ez év folyamán mind a hat hidroag- regát megkezdi működését. Az 1540 méter hosszúságú. 500 méter szélességű és 87.5 méter magasságú gát mögött terűi el a mingecsauri víztároló- Területe már 65 kilométer- A víztároló hossza ebben az t 'ben eléri a 75 kilométert, szélessége pedig a 13 k lométert. A víztárolóból négy öntözőcsatorna nyeri vízét. A mingecsauri vízierőmű rend- k'vül nagyjelentőségű az Azerbajdzsán SzSzK népgazdaságának további fejlődése szempontjából. A szovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozói Téli napok a főiskolán írta: T. Lordkipanidze ÜJ GÉPEK A SZOVJET SELYEMSZÖVŐGYÁRAKBAN Az „UPSz—260 sl“-típusú vetülék-áttekercselő automaták. Az »-UPSZ—260 sl«-típusú ve- tülék-áttekercselő automata áttekercseli a selymet a csévékről a szövőgépek vetülékorsóira. Számos művelet automatizálása (orsóleállítás a szálszakadásnál és a tekercselés befejezésénél, az üres és a feltekercselt orsók kidobása, a fonal felerősítése az orsófejre, a tekercselőgépezet bekapcsolása, stb) nagymértékben megkönnyíti a munkásnők munkáját, meggyorsít jaatermelési folyamatot. Marija Geta brigádvezetőnő, a Szocialista Munka Hőse Marija Geta, a krasznoarmejszki (poltavai terület) cukorrépatermelő szovhoz híres brigádvezetőnője, a Szocialista Munka Élese. Kiváló cukorrépatermést ér ed. Brigádja 10 év alatt évente átlag 680 mázsa cukorrépát termelt egy-egy hektáron. Helyes agrotechnikával M. Geta brigádja az elmúlt tíz év folyamán 13.58 százalékról 17.74 százalékra emelte a répa cukortartalmát- Csupán e különbség révén többezer mázsa cukrot adtak a hazának. Marija Geta vállalta, hogy 1954-ben hektáronként 1000 mázsa cukorrépát termel, legalább 18 százalékos cukortartalommal. A Szovjet Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Központi Bizottsága megvitatta és jóváhagyta Marija Geta kezdeményezését és intézkedéseket tett az újító munkamódszerének széleskörű terjesztésére. A SZOVJETUNIÓ SZOVHOZAI DOLGOZÓINAK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Moszkva (TASZSZ). Február 5- én a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa által egybehívott szovhozvállalatok dolgozóinak értekezlete folytatta A. I. Kozlov, a Szovjetunió szov- hozügyi beszámolója feletti vitát. Az értekezlet résztvevői mele gén üdvözölték az elnökségben G. M. Malenkovot, N. Sz. Hrus- csovot, K. J. Vorosilovot, L. M Kaganovicsot, A. I. Mikolant, M Z. Szaburovot, M. G. Pervuhint N. M. Svernyiket, P. N. Poszpe- jelovot és N. N- Satalint. A szovjet főiskolákon a közelmúltban zajlottak le a félévi vizsgák. Ellátogattunk a moszkvai G. V. Plechanov népgazdasági főiskolára. Már messziről észrevehettük, melyik tanteremben folytak a vizsgák. Nagy volt a sürgés-forgás arrafelé. Azok, akik már vizsgáztak, vidám csoportokban lépkedtek végig a folyosón. Az egyik tanteremben a technológiai kar harmadik évfolyamának hallgatói vizsgáztak. Jev- genyij Mihaj lovszkij docens ellenőrizte a hallgatók gépészetelméleti ismereteit. A technológiai kar gépészhallgatói számára ez a tárgy különösen! fontos. Járatossá teszi őket a gépgyártás általános és különleges ismereteiben. Dmitrij Zsuravljov, a 8. sz, tanulókör legkiválóbb tagja, megkapta a vizsgatételt. Figyelmesen átgondolta a kérdést, azután megkezdi feleletét. A pedagógus figyelmesen hallgatja az ifjú pontos, kimerítő válaszát — minden kérdést egyformán jól ismer. Az ilyen felelet méltán megérdemli a legjobb osztályzatot. A vizsgáztató beírja a „jelest“ Zsuravljov indexébe. A 8. sz- tanulókör 18 hallgatója jól dolgozott a félév folyamán, rendszeresen látogatták az előadásokat és a vizsgákon elmélyült tudásról tettek tanúságot. Minden tárgyból „jeles“-re és ,,jó‘‘-ra vizsgáztak. A kereskedelem közgazdasági kara negyedéves hallgatói számára ez az utolsó félévi vizsga - - már csak az államvizsga van hátra. A legjobb eredményeket a 9. számú tanulókör érte el. A begyűjtés megszervezése és tervezése tantárgy vizsgáján 20 hallgató felelt „jeles“-re, 9 pedig „jó‘‘-ra. Különösen jól felelt Arkagyij Szivurov, a tanulókör komszomol- szervezője. A főiskola néhány karán négy és fél év szükséges a tanulmányok elvégzéséhez. Ezekben a napokban több mint 100 ifjú és leány tette le az államvizsgát. Beszámoltak a főiskolán tanultakról, megszerezték a jogot a „szakember“ cím viselésére, az önálló, felelősségteljes munkára. Becsülettel helytálltak a vizsgán- A Szovjetunió népgazdasága ismét ma- gasképzeittségű szakemberekkel, gazdagodott. A közgazdasági-statisztikai kar dékánjának irodájában ismerkedtünk meg a főiskola egyik végzett növendékével. Valentyi* Kasztkin arcán leplezetlen öröm ragyog. A szőke, magastermetí ifjú éppen most vette át a főiskola elvégzését igazoló levelet. Csi- ta városban fog dolgozni. — Türelmetlenül várom a napot. amikor a gyakorlatban w; próbára tehetem tudásomat — mondja Valeníyin. A kereskedelem-közgazdasági karon 120 hallgató tette le az államvizsgát. Mindannyian megkapták diplomájukat. A. Tusévá, R. Burjukova és J. Stoljakova fiatal közgazdászok, rövidese» Dél-Szahalinszk városba utaznak, hogy megkezdjék munkájukat- Nagyezsdai Jeszjutyina, az egyik legjobb tanuló és aktív társadalmi munkás volt a főiskolán. Ö a napsugaras Ashabadban akar dologzni. — Szeretnék tovább tanulni, levelező aspiráns leszek — mondja NagyezsdaTöbb végzett hallgató a Szovjetunió távoli vidékeire akar kerülni : Távol-Keletre, KözépÁzsiába, Északra. A végzett hallgatók minél előbb szeretnék megkezdeni munkájukat és biztosak tudásuk erejébe». Múlt évben végzett tanulótársaiktól gyakran kapnak levelet- Mi»- den levélnek egy a gondolat*: „Fontos foglalkozást választottunk!“ Biztosan adódnak majd nehézségek a munkában, de a szovjet ember számára nincsenek legyőzhetetlen nehézségek. SZAKSZERVEZETI BIZALMIAK TALÁLKOZÓJA A szovjet vegyiipari vállalatoknál befejeződött a szakszervezeti bizalmiak választása. A szakszervezeti csoportok élére számos helyen új ember került- Soknak nincs meg a gyakorlata, különösen az első időben sok segítségre, tanácsra van szükségük. A vegyiipari szakszervezet központi bizottsága elhatározta, hogy az új bizalmiakat megismerteti a legjobb aktivisták munkamódszereivel. E célból Moszkvában össse- hívták az elsőízben megválasztott bizalmiak, biztosítási küldöttei, munkavédelmi, társadalmi inspektorok és kultúrfelelősök értekezletét, s erre meghívtak olya» funkcionáriusokat, akik már régebb idő óta végeznek szakszervezeti munkátA z évszázados magyar lótenyész- ** tés, mely a háború következtében nagy kárt szenvedett, ismét fellendült. Országos bajnokságokon, megyei versenyeken gyakran élvezhettük, amikor a zöld gyepen, vagy vörös salakon pompás lovak száguldottak a cél felé. Magával ragadott bennünket a nemes küzdelem izgalma, és szorongva vártuk az eredményt. Az azonban kevés nézőnek jutott eszébe, hogy milyen sok áldozatot, fáradságos munkát és mennyi szeretetet kíván egy versenyló fölnevelése. A szigetvári vasútvonal mentén a festői dombok között helyezkedik el a kísérleti gazdaságok bőszénfai ver- senyló-tenyésztelepe. A telep valamikor Weitmann Frigyes délnémetországi földbirtokosé volt. Telepével nem sokat törődött, bérlők birtokolták. X 942-ben a katonaság vette át. Még a felszabadulás után is az államkincstár kezén volt a gazdaság, ahol 1952-ig honvédségi lovakat tenyésztettek. Ekkor vette át a földművelésügyi minisztérium és versenytenyésztésre tért át a gazdaság. A telepen pezsdülő élet kezdődött. A vályogfalú, szabadkéményes cselédlakások helyett új otthonokat kaptak a dolgozók. Egy 100 férőhelyes istállót is építettek, ugyanakkor a többi roskadófélben lévő istállót is helyrehozták és korszerűsítették. A legnehezebb munka törzsállomány kialakítása volt. — Bizony az egész országot be kellett járnunk, hogy a megfelelő lovakat össze tudjuk szedni. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok lovait vásároltuk meg. Lassan sikerült ösz- szegyüjteni az országban lévő nemeA bőszénfai versenylótenyésztő-teSepen sebb fajtákat — mondja a gazdaság vezetője. A kísérleti gazdaság azt tűzte ki célul, hogy teli vér lóapasággal magyar félvéreket tenyészt. Ezen a téren komoly eredményeket értek el. Feladatul tűzték ki azt is, hogy a kihalóban. lévő Furiozó ló tenyésztését tovább folytatják és állandóan növelik az állományt. Ennek a lófajtáinak jól megfelel a magyar éghajlat, szívósságuk és a versenypályán való mozgásuk pedig a legmegfelelőbb. A gazdaság a galopp-pálya részére is tenyészt lovakat, innen kerül ki az országos fedezőmének nagy százaléka, valamint számos tenyészkanca is. A lótenyésztésben a gazdaság a -í"*- szovjet módszert követi. Az elmúlt világháború bebizonyította, hogy a szovjet lovak gyorsak, szívósak voltak, ugyanakkor az időjárás viszontagságainak is ellenálltak. A bőszénfai kísérleti gazdaság is azt tűzte ki feladatául, hogy hasonló vo- vakat tenyészt. Az összes lófajtát — beleértve a telivéreket is — természetes el.iárássál nevelik. A lovak télen-nyáron egész napon át a szabadban vannak, így szervezetük mind a hideget, mind a meleget megszokja. A domborzatos terep izmosabbá, fejlettebbé teszi a lovakat, a mesterséges legelők pedig a legjobb táplálékot biztosítják. Szinte hihetetlenül hangzik, amikor a telepvezető elvtárs közli velünk, hogy a lovak most, a leghidegebb téli napokban is állandóan a szabadban vannak. A helyszínen azonban meggyőződhetnek a kételkedők. Repül a szán, kecsesen vágtatnak a pompás lovak, pillanatok alatt a karámnál vagyunk. Negyvenötven csikó ugrándozik vidáman, játékosan a hóban. A hideg kissé megnövelte szőrzetüket, azonban semmi bajuk nem történik a zord időjárás következtében. Érdekes adat, hogy a lovak az egész telet hóban töltik, mégis csupán 2 százalék az elhullási átlag. Megdőlt tehát a korábbi és sokhelyütt még ma is alkalmazott istállózási előny. A hatalmas, gondosan kezelt istállóban szebbnél-szebb állatok sorakoznak. Szép telivér mének, Furiozó lovak, különböző kísérleti fajták találhatók itt. A reggeli lóápolás megtörténte után mindegyik ménes kivágtat a szabadba és a nap nagyrészét ott töltik. Éjszakára is nyitva vannak az istállóaitók. így edződnek, így válnak szívóssá a lovak. Sokkal nagyobbá válik teherbíróképességük, sokkal jobban bírják az idő viszontagságait, ugyanakkor szebb eredményeket érnek el. mint az istállóban nevelt, hasonló fajtájú lovak. A gazdaság külfölddel is tartja a kapcsolatot. Gyakran szállítanak concour- (ugró-) lovakat idegen országokba, melyekért telivéreket importálnak. — A külföldi vásárlók a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a gazdaság munkájáról — mondja Mózes Márton főagronó- mus. — Megtekintenek mindent és sok esetben csodálkoznak a szép eredmények láttán. A tapasztalat néhány érdekes újítást is eredményezett a gazdaságban. Korábban 2 méter magas boxba zár-.j ták a kancát, majd az újszülött csikót napokig elzárva tartották. A bőszénfai gazdaság közönséges állásokban ellet. így az újszülöttek közvetlenül a ménesbe terelhetők. Nem félénkek a csikók, ugyanakkor a többi ló is megszokja őket, mivel születésüktől fogva együtt vannak, így nem sérülnek meg a kicsik. Sikeresen alkalmazták a fogamzás előtti sárgarépa takarmányozást is. Ezzel 72 százalékos fogamzási átlagot értek el. A telepen mozgalmas sportélet is folyik. Szakszerű irányítás mellett versenypályára idomítják a lovakat. Az országos bajnokságokon és az évente ismétlődő magyar Derbyn komoly eredményt értek el a bőszénfai gazdaság versenyzői. Az egészséges soprtszellem fejlesztése terén nagy érdeme van Papp László egykori olimpikonnak, aki fáradhatatlanul vezeti az edzéseket. Szén és eredményes munkát végeznek a gazdaság dolgozói. A telep távol fekszik a lakóhe- Ivektől, mégis szép a kultúráiét A dolgozók munkaidő után a nemrég átalakított kultúrházban gyűlnek össze, ahol színjátszópróbákat tartanak, filmvetítést néznek, vagy zenekari próbákat rendeznek. A gazdaságnak 14 tagú, jólfelszerelt zenekara van. Herner Ferenc, Bő- szénfa község tanítója szervezte meg ezt a zenekart. Csupán egy év óta működnek, de máris szép eredményeket értek el. Klasszikus darabokat, mozgalmi dalokat, táncdalokat és népdalokat egyaránt szépen játszanak. Egymásután hangzik fel * Moszkva-induló, Bányász-induló. Győzelmi lobogó alatt, Sárga a csikóm, A faluban nincs több kislány és még számos más szép zeneszám. Emeli az eredmény értékét az;, hogy a zenekar tagjai mind fizikai dolgozók, akik a napi munka után veszik kezükbe a zeneszerszámot és akik egy évvel ezelőtt még azt sem tudták, hogy kotta létezik a világon. Hasonlóan szép eredményeket ér el a színjátszócsoport is, amely az elmúlt években országos első helyezést ért el. Szép az élet és eredményes munka folyik a bőszénfai tenyésztelepen. A dolgozók tudják azt, hogy milyen nagy feladat előtt állnak akkor, amikor a magyar lótenyésztés fejlesztésére hivatottak. Tudják ezt és lelkesen végzik munkájukat. A telep vezetője, aki már hosszú évek óta dolgozik a gazdaságban. jó vezetőmunkájával nagyban hozzájárul a jó eredmény eléréséhez. — Államunk nagy összegeket fordít arra, hogy a magyar lótenyésztés elérje a lehető legmagasabb fokot és mi, a telep dolgozói ezt a tervet örömmel tesszük magunkévá. Szeretjük munkánkat, szeretjük, a gondjainkra bízott állatokat és elsősorban ez a tenyésztési siker titka. A jövőben még jobb munkát akarunk ’végezni — mondja búcsúzáskor a telepvezető elvtárs. C ebesen repül a szán. Tova- ^ tűnnek a házak, istállók, a hóval borított' dombok eltakarnak mindent. A bőszénfai völgyben pedig tovább folyik a lelkes, eredményes munka. Dezső János.
