Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
A pártvezetőségek újjáválasztásának néhány tapasztalata A föld jó gazdája Ipari üzemeink kongresszusi versenye Megkötötték az új kollektív szerződést a tahi téglagyár dolgozói A MAGVAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYEI PÄ RT B1ZOTTS Ä6 ÄH A t' LA XI. évfolyam, 32. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1954 február 7. A §xak§%ertexetek soronlévő feladatai A SZOT III. TELJES ÜLÉSE A Szakszervezeteik Országos Tanácsa szómba;on tartotta Harmadik ítélje® ülléisié't. A.Vlals* és Fémipari Dolgozók Szakszervezetiének Székházálban magit aritiölt 'ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártija Központi Vezetőségének leillsiő titkára, Nagy Imre, >a miiniszterbainiács elnöke. Részi tyel;fre1k iaz ülésen a Szialkszer- vezeiii Világszövetség Hazánkban ; ar tűzkőd ó kíéjpvisellőii: Leads Sai3L lant főititkár és P. F. Kazakov titkár. A teljes ölésit Mekis József, a Vas- és Fémipari Dolgoz ók Szakszervezetének -eHnöke nyitotta meg, majd megkezdődőtn az első napirendi fpomt 'ílárgyalíálsia: Kristóf István, a SZOT eltaölke tadtiotlt beszámolóit „A szakszervezet ék sooonilévö feladatai az 1954. évi népgazdasági terv végreihialj,fásában., a dolgozok anyagi, szociális é® kulturális helyzetének további :javittasában“ címmel. A csaknem 2 miltlliő tagolt számláló magyar szakszervezeteiknek az a feíadátuik, hogy minden erejükkel, tehetségükkel és tiudáisuk- iktal segítsiék megvialllásdítlanli pártunk -politikáját, kormányuk pro- grammját — ntondoijia bevezető- ben, -majd hangsúlyozlta — e feladat teljesítése azt' követeli -a szakszer vezoiiekttől, hogy a dolüg-o" zókkal megértessék ia kormány célkitűzéseit, és mozgósítsák a Programm végrehajtás-ára. Elengedhe letienüil szóik,stétgets megmagyarázni és tiudattosífám-i, hogy a -nép'lólét emelése — a fogyasztási -és közszükségleti cikkek bősége, aiz árak csöikikiemités®, a reálkereset növelése — taz egé-sz dolgozó nép munkájától, terveik tejesítésé (tői,. az öníköltség csökken' lésétől:, a itermelékenység nöyelésé'tlőli, a szigorú takarékosság végrehajtásából -függ.-Kristóf István azután azzal -a munkával foglalkozott, amellyel a magyar szakszervezeték -a SZOT II. tiehjes ülése óta végeztek. Az eredményekről- szólva megem'lí:ette, hogy a szakszer ve Zeitek -az Sir letékies alfami -szervekkel együtt fc javaslatot dolgoztak ki a Munka T őrv-ényköiny véne k m ód-o-sitá-sára, amely továbbfejleszti a dolgozók és a szakszervezetek jogait. Kormányzatunk csaknem 800 injffiió forint ioC fordítóit 1953 második félében bérütgyi li-ntiézkedjé- sekre — morndofega a- továbbiak- foteln- Kristóf Isúváin-. — Ezek kidolgozásában ,a -szakszervezetek aktívan résztvettték és végrelhajításukhoz hia'thaCiós segítséget nyuijtog- bak. Ezutián hiangsulyoz'ja, hogy a szakszervezetiek egyre naigyolbb gomjdcllaűj foglaükozniak a dolgozók mindeniniapi ikérdiéseivtíl Javuít az egészségvédelmi és -a táirs-adaiíom- hiztosítási munka -is. Különösen j-efflentlőis votlb a szakszervezeti ve- zetőszervek közéllmuO Ib-a-n -l-ez-aij - I-öítt úijjáválasztásai, amely segíiieflt a szakszervezeti demokrácia l(to- vábblepeszttésében. Miután rámuibáiioib.t az eddig elkövetett hibákra, a továbbiakban, azokká! a feladatokkal! fogl'Jalko- zotji, am-elyek a szaikszervezeljek ellőtt álltnak laiz 1954. -éVii népgazdasági terv itel'jiesí ilésév-el kapcsoílalt- ban.. Az 'életszínvonal! -gyorsabb emelése azt követlel!} meg, hogy fokozzuk |ai munka- Itlenmlellélkenyséjgét, jelentős mári;lélkbien osőfekerftsük az önkött'séget, megjavítsuk a minőséget é-s igazdiagíllsuik a- váilasz- -téfco! — monldötíia. — Jó? -meg kajl értenie imimdteml doillgoz/óníak, hogy a Jókéit, az 'anyagi és kulturális -színvonal áilijamdló és gyors- ütemű -emélóse csak akkot 'íebelt,- ség-es,, b’a a népgaizdlaisági tervek teljesítésével megterem1 fjük ennék féltté télleit.-N-épgazdaságí .tervünk mennyiségi -és minőségi teljesítése érdekében nagy figyelmet ke® fordUfani a szükséges alapanyag és nyersanyag bizitoisításárai. Ahhoz, bpgy a kormányprogramm szeMlemiében Több, jóbb ruháit, cipői, éöefmiszeort és egyéb közszükségleti cikket termelhessünk doTigozainknak —- több -szénre, több energiára van szükség. A dolgozók előlit isim »régies, hogy a- -szén- 'és -energia- ellátás 'terén vannak átmeneti ne- hézségeimlk. Kormányunk a fcözeii- Ijővőlben haltbaltös iintlézfcedésekef foganatosít e nehézségek 'leküzdésére. Bányászaink nagy erőfe-szíléseket hes-znek a népgazdaságnak szükséges szénmenny-iség biztosítására. A szénbányászat l'.iermeléBe 1953-fcain 13.6 százalékkal! voilft magasabb, mint az előző éviben. Január -hónapban —• annak elleniére. hogy a kemény tét éis -a négy ■hófúvások sok Ibeüyen akadá'llyoz- tá-k a bányák megközelítését, a bányászok teljesítették, sőt közel 20 ezer tonnával többe t is < ermeltek tervüknéL Fejlődő nápgazdJaságuinknak azon- •haci — és hozzáteszem — a lakosság fűtési szükségelteinek kielégítéséhez is — egyre nagyobb mennyiségű és -jobb -minőségű szénire van szüksége. Kormányzatunk jeiianíős iniléz- fcedéseket hozott) a bányálszck bérezésének 'javfliasána. A kormány gondoskodására ..a bányászoknak ia műnkalícgyellem megszftM'irdi'iásáVal kel! váDaiszofaiiok. Szénter-mieiiésüníkke! szoros 5sz- szefüígjgésben van. az elektromos erergjia);-arm elés problémája is. FeHadlaftimk mois‘;(, hogy -egyrészt mozgósítsuk az elek) bornois energiáit itieonellő válGálaífok dolgozóit a gépek jobb ikaíbantant ásárai, működésük biztosítá-sániak megteremtésére, másrészt fokozzuk az áram- ',i‘-i'kaiékossági mozgaihm fkásziéQesí- •t-ésé) 'az energiát fef.haS'ználló üze- mekb-en. A Szak-szervezeteik Országos Tanácsai -einöikiség-éniek és a .szak- szervezetek -eftnökségeinek fel keiül k-airoln/i-oík az oütyam kezdeméniyezé- sekdt, mint Csorba Isi vám ellv- társ'éi akii kiváló mó-dszsréve! meg valósi ;öiti,a a takaráko-sabb -széntüzelést h. A kobálazatii és gépgyári ló üzemek januári tervteiljes'itésébői ki* indu/'ivai, a Kohász és a Vasas Szakszervezeít -olfyan céíokalt tűzzön a dolgozók -elé a most kibontakozó kongresszusi versenyben, a-méJyeik ,a:z anyag, ,a gép és az energia j-oibb k-iíba-sználását szoflgál- ják. Pári[tűnik és kormányunk decemberiben nagyíj eíenbő-ségű haltórozia- ,'bt b-ozofít a -mezőgazdaság fejlesztéséiről — mondott ezután -Kristóf I-sván. — A Szakszervezeteik Országos Tanácsának és minden szíikszenvezeílniek, d'c küllőnös- iképpen' ?. Mező- ék Brdőgazdöságí Ddlg-p-zó-k Szakszervezet lőnék nagyon jelienltős feladattad vannak a határozatok végrehajtásában, a dolgozók mozgósít (ásában, A Szak- szervezeitek 0rszá|gOs Tanácsának külön határozatban kell foglalkoznia a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsc latos h atározat végrehajtásával, amely az egész szakszervezeti-moizgal-om és minden szakszervezet elé külön-küíön minden m-un- kaferütl!ete-ni fonltois iközv-e-tlén é-s íiávoüábbi tieend-őkelt állít. 'Kristóf István ha-n-gsúíllyozta, hogy a munkásiosztlállynak rendkívül nagyjelentőségű e hial.tár-oza- llclk véigrehajtiásia, mert Ikiözvelfle- nül hozzájárul az élelmiszerek bőségéhez, az -éle-tszmivonaí! «imielésé- hez. A MEDOSZ feladataáira térve rámutatott arra, hogy jelenleg a Vegf-ontös-abb a téli gépjavítás gyors befejezése, a tlavaszlj munkák elŐfelítiét lelteinek meigtteremtié- ®e. Az ellmuffit hetekben széleskörű mozgalom bontakozott kd azziai! a céljai, hogy ip-arii- üzemeink müszakd segítséget nyujt|san,ak a gépállomásoknak -a g-épjavítlási m-unikák elvé gzésére — momido-titia. —• Fei- hívjjiuk a s.z-aikszerv-ezeiti bizólt-sá- golkalh hogy tiePJjes érej-ükke'll támo- gaisisák ezt -a m-ozgallimat. Valamennyi |Szalkszeirveze(tínek ílámo- giaitmia 'kieCiI -minden olyan kezdeményezésűi, aimélly ai mezőgazdaság fejj'llesztláséij, jobb miunikájáft szolgálja. A MEDOSZ-nak el -kíeüll 1 erjesztenie a lleigkiválóblb -mező- giazd'aiságj doijg'azók kezdieménye- zéseif, gondolt kéül fordítania a falusi dolgozók 'hieffiyzeténiek megjavítására, az ípa-ribóil a mező gazdaságba keni,lő szak-emibeirek meg- lele-lő -ellátására. Jelentős I. ládátok állnak az, élelmezési, textil- és ruházati ipari és a bőripari dolgozók szak- szervezete előtt is; Versenymozgalmukban törekedjenek a minőség megjavítására, az önköltség csökkentésére. Összefoglalva feladatainkat az 1954. évi népgazdasági tervek végrehaj täsäban, megállapíthat- juk, hogy a szakszervezeti szervek erejét a következő legfőbb célok j megvalósítására kell összpontosítani : 1. A szakszervezeteknek nagy figyelmet kell fordítaniok szén- termelésünk mennyiségének és minőségének fokozására, villamos energiaellátásunk megjavítására, a mezőgazdaság terméshozamának növelésére, valamint dolgozóink több és jobb közszükségleti cikkel történő ellátására. 2. Meg kell javítani a szocialista verseny szervezését és irányítását. A szocialista munkaverseny célkitűzéseinek középpontjába kell állítani a termékek jobb minőségéért, az anyag- és energiatakarékosságért folytatott harcot. 3. Teljes erővel segíteni és támogatni kell a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa tiszteletére az iparban és a mezőgazdaságban kibontakozó munkaversenyt. A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége szocialista munka- versenyre vonatkozó határozatának végrehajtásával kell segíteni a Sztahanov-mozgalom előtt álló bürokratikus akadályok leküzdését. megteremtve ezzel a Sztahanov-mozgalom tömegessétételének feltételeit. Kristóf István ezután rátért a a szakszervezeteknek a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzete további javításában meglévő feladataira. 1953 utolsó negyedévében a minisztériumok és a szakszervezetek már jóval alaposabban és következetesebben ellenőrizték és biztosították a kollektív szerződések betartását, a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósítását — mondotta. A dolgozók életkörülményeinek állandó javítása népi demokratikus kormányunk programmjá- nak fő törekvése. A szakszervezeteknek minden erővel támogat- niok kell a párt politikájának és a kormány programmjának megvalósulását, de különösképpen harcolniok kell a dolgozók szociális és kulturális helyzetének közvetlen javítását szolgáló intézkedések végrehajtásáért. A Szak- szervezetek Órszágos Tanácsa megköveteli az összes szakszervezeti szervektől, hogy ne tűrjék a dolgozók törvényben biztosított jogainak megsértését. Élniök kell azokkal a jogokkal, amelyekre a Munka Törvénykönyve felhatalmazta őketA továbbiakban a munkavédelmi beruházások emelkedésével foglalkozott Kristóf István. Amíg 1953- ban 232.7 millió forintot irányoztak elő erre a célra, addig 1954- ben 316 millió forint áll már rendelkezésre. Éppen ezért a szakszervezeteknek fokozottabban kell foglalkozniok a munkavédelemmel az iparban ép a közlekedésben. Harcolniok kell a balesetek ellen különösen a bányászatban. Fokozni kell a szakmai és más megbetegedések elleni védekezést is A szakszervezeteknek támogat- niok kell az üzemi egészségügy megjavítását, a szakmai ártalmak megelőzését, törődjenek az üzemek tisztaságával, rendjével, fordítsanak különösen nagy gondot a nők, az anyák, az ifjúmunkások egészségügyi védelmére. A szakszervezeteknek, elsősorban a társadalombiztosítási tanácsoknak harcolniok kell azért, hogy mielőbb megjavuljanak az üzemorvosi rendelők. Javítani kell az üdültetés munkáján is. Az elmúlt évben a szak- szervezetek 118 millió forintot használtak fel a dolgozók kedvezményes és ingyenes üdültetésére. A számos üdülési formán kívül újakat is beiktattak, elsősorban a szanatóriumi üdülést, valamint az éjjeli szanatóriumokat. Az idén újabb szakszervezeti szanatóriumokat létesítenek és tovább javítják az üdülőkben a szolgáltatásokat. Sokkal alaposabban kell ellen őrizni, hogy a beutalójegyeket valóban azok kapják, akik megérdemlik- Ebben az évben már fokozottabban kell törekedni arra, hogy az értelmiségi dolgozók legjobbjainak a szakszervezetek megfelelő üdülést, pihenést biztosítsanak. A lehetőségekhez mérten el kell érni, hogy az anyák gyermekeikkel, a legkiválóbb dolgozók családjukkal együtt üdüljenek. A dolgozókról való közvetlen gondoskodásban jelentős szerepe van az üzemi étkeztetésnek is. amelyet ma közel egymillió dolgozó vesz igénybe. Ezen a téren el kell érniök a szakszervezeteknek, hogy az üzemek többségében étterem, vajjy legalábbis étkezőhelyiség álljon a dolgozók rendelkezésére. Kormányunk, programmja jelentős összegeket fordít a lakásviszonyok megjavítására is. A lakásépítkezési programm meg-1 valósítását azonban számos hiba és fogyatékosság nehezíti meg. Az Építőipari Dolgozók Szakszervezetére vár az a feladat, hogy a nagy építkezéseken bevált alkalmas módszereket vigyék át a lakásépítkezésekre a munka meggyorsítása. minőségének emelése érdekében. Gondoskodni kell arról is, hogy a kormány egy héttel ezelőtt megjelent rendelete értelmében fokozott segítséget nyújtsanak az egyéni lakásépítkezésekhez is. A szakszervezeteknek az elkövetkezendő időben az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a széles tömegek kulturális igényeinek kielégítésére isA feladatok végrehajtásának fontos eszköze a szakszervezetek kezében a kollektív szerződés, amelyet ezekben a hetekben kötnek meg az üzemi bizottságok az igazgatókkal. A kollektív szerződések megkötését fel kell használni a szakszervezeti munka színvonalának emelésére és a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetének megjavítására. A sz'siks-ze-rveze]'leik maii Kz-ociá' ij-s -és iktűtanái’is fefadiai'.laclt az «?- m owdo Utiallc allaiújájn, a 'köv-eltkezlőík- ihein foiáMüra! fiuk röviden ö-sszie: 4. A páirr pcfŰfük'ájjláii'alk éis a .kormány pro/írjimim!; áciak szcBcméb'Ein s?.a>ksz€irvBZieitlráiríkin.cik Ilöneikedn.-'őjk -kieá® arra. Eoáy -a törvétnyeík- bcTT. r’cvez-c'eíen a MtunJka Tön- vértylkiÖTiyviében joigSiilkafli miR>'5 me s-é.rtstéfk -és aiz azeíklban foig- íaíl.isikeit mairadéikltaíairuul viégre" bafteáik. 2. N\'|pr!ó<J-,n!apna el-lenöri'zri'öik k-e>’íl a miuiríkarvédeílmi és aiz 'eg.é&z- berufeázáisolkiat, ibieirend-e- zéselk.eíl -és inltiézlk'eldlés'elkeifc, -a tmiuii- kavtédeóemire éis a m: ir-íka Ibiiiz'ton- ságátra vomattíkoizó remld-eüiet'eik és . szübá.lyak megfaijfiásálí. j 3. A do'jtfozólk egészségének é® i alik-otóierelémelk védelmiéit központtá | céllá keW l-emhuüdk a társadaffom- : ibi-z'fcs-íháslbiam! és az üdítflésben. is- I Aktíváim é-s ihalíáiroiz-otttan fel keli ! 'épniünik a szervezési és íbüroikra- Í ti'ku-s hibák elitem, amelyek még a 1 dolgozók ellátása, lilémén vannak. 4. J-elemezze kulimmá?);« nevelő* munkánkat a sz-ociiaiIBstta igényesség, a törekvés a dolgozóik szóra- koz.íaíására és nevelésére. A szí-iks,zierve.ze)tek -eliőtt. álló feladattok megkövé élik a vezetés színvonalának megjavítását. Kristóf István hangsúlyozta, hogy a sziaikszeirvezeiteklbem toko* zof) lan érvényre kéül jiuttadni a ko'Pek'íáv vezeiés elvéit. Krfsiióif Isii vám befejezésül utált a szakszervezetek közeflmitíMjan: lez-a-ifloitt III. vSlágkomgpeSszusára, rbo.l a kanálaüisitia és gyanmEl|li' or- szágo-k dolgozói nagy émdekllödést inutaitl iáik a Szovjetunió é's a népi demokrtifkus országok miuntkás- oszt iálVárk 'éltette iránit, egyöntetűen 'kiféjeizték bélkevágyukalii. A nemzetiközi béketábor feszült figyelemmel -kísérii a most folyó berlini 'tanácskozásokat, amelyeken a négy nngyha-t'alom kűíügy- m imiisz'-eirei ? nem-zeitlközlí1 feszfik' ség enybkés.ének kérdéseik vitatták. A magyar dolgozók száweJ- V:-’ eiklkel táimogiabjálk a Szovj.etunió bék-ekezideményezéseít, amelyek a berlini küjüigyminíiszteiri értekezütelt eddógi munkája folyamán, olyan nagyszerű javasltatokban juíloiIttak kifeii-eiZiésre, mint, az öltíha/lialmi konferencia egybethívásáira ÍTáaiya- !;ó szovjtelf. javasCIalh, a leszerelési v.-'lágikomfeirencia egyfbeJhívására irányulló javasíat, a n-ém-eit kérdés (Folytartiás a 2. olldaíbon.)