Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Törvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről Milyen mértékben csökken a sertésés marhabeadási kötelezettség az új begyűjtési rendelet értelmében Csatlakozunk a borsodmegyeiek kongresszusi munkaverseay- fclhívásához R DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK tAi> XI. évfolyam, 21. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1954 január 26. Á MUNKAVERSENY TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT Az elmúlt évek során hatalmas eredményeket értünk el és ezeknek az eredményeknek elérésében elsősorban a munkásosztály aktivitása, a szocialista munkaverseny szerepelt döntő tényezőként. Hazánkban- a münkaverscny tömegmozgalommá vált — s ez a tömegmozgalom igen komoly mértékben segítette elő nemcsak szocialista építésünket, de munkásosztályunk fejlődését, öntudatának növekedését is. A munkaverseny, mint a tervek teljesítésének legfőbb eszköze, megyénk üzemeiben is igen komoly eredményekkel járt, s ezek az eredmények világosan mutatják azt, hogy üzemeink, vállalataink dolgozói magukénak érzik a szocializmus építésének ügyét —felismerték azt, hogy terveink teljesítése, kormányunk jólétet jelentő programra ja igen szorosan összefügg az ő munkájukkal, azzal, hogy miként sikerül megoldaniok az előttük álló feladatokat. Ezt bizonyítja a Kaposvári Textilművek dolgozóinak kezdeményezése is, akik a Magyar Dolgozók Pártja SÍI. kongresszusának tiszteletére megyénkben elsőnek tettek szocialista kötelezettségvállalást, s hívták versenyre a megye üzemeit. A Textilművek versenyfelhívása éta eltelt pár nap alatt számos üzem csatlakozott a kongresszusi versenyhez, mely megyénkben is széleskörű tömegmozgalomnak indult. Párttagok és pártonkívüli dolgozók egyemberként tettek fogadalmat feladataik jobb elvégzésére, a tervek teljesítésére, a minőség megjavítására. A dolgozók lelkesedése, a párt iránti bizalma és szeretető nyilvánul meg ezekben a vállalásokban, az alulról jövő kezdeményezésekben. A most induló kongresszusi verseny amellett, hogy elősegíti terveink teljesítését — még szorosabbá, még mélyebbé teszi a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A magyar dolgozó nép, a magyar munkásosztály szerető figyelemmel és érdeklődéssel várja az MDP III. kongresszusát, amely hosszú időre megvilágítja fejlődésünk útját — s ezt a kongresszust szocialista kötelezettségvállalásokkal, azok teljesítésével tudja legjobban ünnepelni. Az üzemek, az üzemek dolgozóinak vállalásaival azonban még korántsem intéződött el a kongresszusi verseny. Az üzemek vezetőinek, a párt- és tömegszervezeti funkcionáriusoknak a feladata, hogy felkarolják a tömegek kezdeményezését, segítsék a dolgozókat, hogy vállalásaikat maradéktalanul végrehajthassák. Az üzemek vezetőin, a párt- és tömegszerveze- téken múlik, hogy ez a verseny eredményesebb legyen, mint minden eddigi. Ä munkásosztályban megvan a lelkesedés, a kezdeményező erő és most az a kérdés, hogyan tudják ezt a kezdeményező erőt, ezt a lelkesedést üzemeink vezetői felkarolni, segíteni. A minisztertanácsnak és a SZOT Elnökségének határozata a szocialista munkaverseny szervezésének néhány kérdéséről komoly segítséget nyújt üzemeink párt- és tömegszervezeti vezetőinek a most induló kongresszusi versenyben. A határozat megszabja, hogy melyek azok a feladatok, amelyeknek az előtérben kell állniok, melyek azok a hiányosságok, amelyek munkaversenymoz- gaknunkban eddig megmutatkoztak és amelyek kijavítása eredményesebbé teszi a szocialista munkaversenyt. A legfontosabb most az, hogy a kongresszus tiszteletére tett vállalások ne felülről, utasításra jöjjenek létre, hanem a dolgozók kezdeményezésére. A vezetők, a párt- és tömegszervezetek feladata ezután az: segítsék a dolgozókat, hogy vállalásaik átgondoltak, reálisak legyenek. Igen komoly hiányossága versenymozgalmunknak, hogy a verseny szervezése gyakran felszínes, formális, a vállalások a tervfeladattól függetlenül történnek. De sok a hiba még a versennyel kapcsolatos politikai munkában, az ellenőrzésben és értékelésben, a verseny nyilvánossága terén is. A feladat most az: gondoskodjanak arról, hogy a versennyel kapcsolatos politikai munka kielégítő legyen, s az üzemek gazdasági és műszaki vezetői segítsék a dolgozókat abban, hogy vállalásaikat a tervíeladatoknak megfelelően tegyék meg, s ők tereljék helyes irányba azokat. Komolyabb hiányossága verseny- mozgalmunknak, hogy nem biztosítják folyamatosan a verseny feltételeit. A most folyó verseny sikere nem utolsósorban azon múlik, hogy hogyan sikerül leküzdeni versenymozgalmunknak ezt a betegségét. Az orvosság egyedül csak a jó munkaszervezés, a jó anyag- és szerszámellátás lehet. Az üzemi szakszervezeteknek, hogy munkaversenymozgalmunk eredményesebb legyen — még közelebbről — hogy a kongresszusi verseny sikerrel járjon, meg kell szüntetniök a verseny szervezése terén eddig fennálló bürokratikus intézési módokat. A szakszervezetek eló'tt is új feladatok állnak, magasabb színvonalú munkát követel tőlük a határozat. Meg kell szüntetniök a verseny egysíkúságát: a tervek teljesítése mellett mozgósítani kell a versenyben a dolgozókat a minőség megjavítására, az önköltségcsökkentésre, az anyag- és energiatakarékosságra. Az elkövetkezendőben — s főképp most, a kongresszusi verseny alatt — még szélesebb tömegmozgalommá kell fejleszteni a Sztahanov-mozgal- mat. A minisztertanács és a SZOT határozata igen nagy segítséget ad ehhez, amikor lefekteti a többi közt a sztahanovista cím elnyerésének új, elvi alapjait. Ez az intézkedés lehe- tővé teszi, hogy Sztahanov-mozgal- munkat még szélesebb tömegmozgalommá tegyük, hogy most, a kongresszusi versenyben a régiek mellé százával sorakozzanak fel az új sztahanovisták a munkások és a műszaki értelmiség köréből egyaránt. Lehetővé teszi a határozat, hogy olyan feltételeket dolgozzanak ki, amelyek módot adnak arra, hogy minél több dolgozó vívja ki minél rövidebb idő alatt ezt a megtisztelő címet. A határozatnak megfelelően most a kongresszusi versenyben új távlatok nyílnak a műszaki értelmiség előtt, s az új intézkedések eredményeként mód nyílik a tömegellenör- zés megvalósítására is. Elsősorban az üzemek dolgozói, kollektívái döntik el, hogy ki legyen sztahanovista, ki érdemes kitüntetésre, jutalmazásra. Ezzel az intézkedéssel megnő az üzemek kollektíváinak felelőssége. A minisztertanács és a SZOT közös határozata komoly segítség, de mint minden határozat, csak akkor lesz igazán eleven erővé, ha mielőbb hozzálátnak megvalósításához. Most, a kongresszusi verseny kezdetén minden vezetőnek, párt- és tömegszervezeti funkcionáriusnak elsőrendű kötelessége, hogy alaposan tanulmányozza, s utána hozzálásson végrehajtásához, hogy minden üzemben magasabb színvonalra emelkedjék a szocialista munkaverseny, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére indult verseny eredményeiben méltó legyen a pártkongresszus jelentőségének nagyságához. A hősi helytállás, áldozatvállalás és a kezdeményezőkészség számos példája nyilvánul meg az elkövetkezendő napokban az üzemekben, a gépállomásokon. A dolgozók készülődése a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára komoly próbája lesz a dolgozók aktivitásának, s komoly próbája lesz szocialista munkaver- senymozgalmunknak. Közös, jó munkánktól függ, hogy ez a próba sikerrel járjon, hogy ötéves tervünk utolsó éve az eddigieknél nagyobb, szebb győzelmeket eredményezzen. Kiváló szakembereket ad a falunak a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum A Kaposvári Mezőgazdasági Technikum 23 technikust adott a falunak. Az iskola nevelőtestülete elhatározta, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat célkitűzéseinek megvalósításához a jövőben még több jólképzett szakembert adnak. A diákok nagy szeretettel beszélnek a párt és a kormány rájuk vonatkozó megbízatásáról. Különösképpen a 33 utolsóéves várja, hogy mielőbb kikerülhessen a gyakorlati életbe. Nagy önbizalmat adott nekik Nagy Imre elvtársnak az országgyűlésen elhangzott beszéde. Örültek, amikor az agronómusok továbbképzéséről és fizetésük rendezéséről volt szó. Az iskola faliújságján hétfőn már két lelkes fiatal cikke meg is jelent, melyben jobb tanulást és a gyakorlatban jobb munkát ígérnek. Király Lajos, az iskola igazgatója így nyilatkozott: »Nagy Imre elvtárs az iskolai nevelésről szólva számunkra is új feladatokat jelölt meg. Mi megtesszük a tőlünk telhető legtöbbet. Elsőorban az oktatásba fogjuk beiktatni a kormányprogrammot és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, például számtan- órán: ennyi és ennyi új traktort kapunk, ezzel mennyivel több földet tudunk megművelni, ez mennyi többlettermést jelent. Üzemgazdasági órán: a tanulókat kiküldjük tsz-ekbe, állami gazdaságokba, ott megismerkednek az üzemszervezés gyakorlati módszereivel, a szükséges nyomtatványokat hogyan kell helyi adatokkal kitölteni és feldolgozzuk az új határozatot, hogy az a helyi adottságoknak megfelelően mit jelent. Tangazdaságunkban pedig talajvizsgálatokat folytatunk és egy 15 holdas parcellán kísérletezünk. Politikai foglalkozáson is feldolgozzuk a határozatot és kultúrműsorral egybekötve a falvakban előadást tartunk. így szerettetjük meg még jobban a falusi dolgozókkal a mezőgazdaság jövő szakembereit. A nevelő- testület nevében bátran merem ígérni, hogy a mi fiataljainkat jól felkészítjük a gyakorlati életre« — fejezte be nyilatkozatát Király Lajos elvtárs. Az egész község ügyévé vált az állattenyésztés Fonóban Fonó községben is egyre több szó esik a nemrégiben megtartott göLei ankétről. Ma már nemcsak az ottjárt küldöttek beszélnek az ott szerzett tapasztalatokról, hanem az egész j községben erről folyik a szó. Es- j tőnként hol az egyik, hol a másik háznál jönnek össze a gazdák, de gyakran még az asszonyok és a fia- talok is. Szinte az egész község ügyévé vált az állattenyésztés. Az elmúlt napokban tanácsülésre jöttek össze a fonói dolgozó parasz- j tok. A szokottnál jóval többen jelentek meg és az aktivitás is nagyobb j volt most, mint az eddigi tanácsúié- ! sek bármelyikén. Az egyéni probié- ' mák mellett sokkal több közös, az egész községet érintő kérdést vetet- : : tek fel a dolgozó parasztok: pl. Molnár Lajos a tavaszi búza- és árpa- ■ vetőmag beszerzését javasolta a gazdáknak, mert számolni kell azzal, hogy az őszi hosszú, száraz fagy helyenként megritkította a vetést és ezt pótolni kell, mivel a gabonakérdés az egész ország legfontosabb kérdése. Pál Elemér a rétek feljavításáról beszélt a tanácsülésen és egyben javasolta, hogy amint az időjárás megengedi, társadalmi munkával tisztítják ki a Patalom felé vezető vízlevezető árkot, mert az beiszaposodott, s ennek következtében a múlt években is jelentős rétterület víz alá került. Fonó község dolgozó parasztjai ma már nemcsak beszélnek a mezőgazdaság fejlesztéséről, a hozam növeléséről, hanem a gyakorlatban is bebizonyítják, hogy készek a határozat végrehajtására. Molnár István 8 holdas dolgozó paraszt a tanácsülésen | fogadta meg, hogy meglévő állatállö- i mányát még ebben az évben két darab növendékkel, egy tehénnel és egy : lóval növeli. Bálizs Gyula is arról ; számolt be, hogy a határozat meg- j jelenése óta 3 dai’ab üszőt és egy te« ' henet állított be. Pál Elemér is más-* • félszeresére kívánja növelni állatállományát. ' Számos hasznos, az egész községet* ezen túlmenően az egész népgazdaságot érintő javaslat, fogadalom hangzott el Fonó község dolgo?'.ó parasztjai részéről a legutóbb rríegtar- tott tanácsülésen. Ezeknek a* fogadalmaknak és javaslatoknak* ® j célja, hegy a fonóiak községüket mi- j előbb törzsállattenyésztő községgé fejlesszék, hogy így méltó helyét fog- fialjanak el az országszerte híres ; Kaposvölgye állattenyésztő községei > sorában. Csepreghy Győző, a Kaposvári Texfiiműv'ek Kouith-díjas mérnökáruk nyilatkozata Nagy Imre e^vtárs beszédével kapcsolatban Csepreghy Győző, a Kaposvári Textilművek Kossuth-díjas főmérnöke Nagy Imre elvtársnak az országgyűlésen elmondbtt beszédével kapcsolatban az alábbiakban nyilatkozott: »Nagy örömmel hallgattam szombaton este Nagy Imre elvtárs országgyűlésen elhangzott beszédének rádióközvetítését. Úgy éreztem, hogy ezeknek a nagyszerű feladatoknál! a végrehajtásában nekünk, műszakiaknak — így nekem is — fokozottabb és jobb munkát kell végezni. Nagy Imre elvtárs elmondta: a költségvetés fő jellemvonása, hogy a bevételek csaknem 80 százalékát nem a lakosság adója, hanem az állami vállalatok befizetései alkotják. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha üzemeinknél, így a Kaposvári Textilműveknél is teljesítjük terveinket, csökkentjük önköltségünket és tovább javítjuk termékeink minőségét. A műszaki vezetőktől igen sok függ. Ha biztosítjuk a jó műszaki feltételeket, úgy dolgozóink akadály nélkül túlteljesíthetik a tervre vonatkozó vállalásaikat. Nekünk biztosítanunk kell a zökkenőmentes segédanyag- és anyagellátást s nap mint nap, munkánk közben tudatosítanunk kell pártunk és kormányunk célkitűzéseit. Dolgozóink akkor fognak igazán lelkesen harcolni a feladatok teljesítéséért, ha tudják, hogy mi a cél, ha ismerik a párt és a kormány programmját és látják, hogy ez a Programm mindannyiunk élet- színvonalának emelkedését jelenti. Nagy Imre elvtárs beszédének minden részéből érezzük, hogy a kormányprogramm fő célkitűzése a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek legmesszebbmenőkig való kielégítése. Ennek középpontjában az ember áll, sokoldalú szükségleteivel. Elkövetek mindent, hogy üzemünk dolgozói a mindennapi életben érezzék: az üzemben minden ő értük, a dolgozókért történik. Tőlem telhetőleg mindent megteszek, hogy üzemünk az új feladatokat maradék nélkül teljesítse«. Torma Péter szóládí gazda a mezőgazdasági határozat megvalósításáért meg és szeretném elérni, hogy a ta- valyi 15 mázsa helyett 20-at takarít« sak be egy holdról. Torma Péter szóládi 9 holdas egyénileg dolgozó paraszt mosolygó arccal böngészgeti a »Szabad Nép« vasárnapi számát: Nagy Imre elvtárs j országgyűlési beszédét tanulmányoz- j za. j — Szombaton este a rádióban végighallgattam már, de mégegyszer el- , olvasom, mert számomra minden sza- I va aranyat ér. Nyugodtan elmondhatom sokszáz gazdatársammál együtt, hogy bízunk pártunkban és , kormányunkban, mert a Programm elhangzása óta sokszor bebizonyítot- | ta, hogy az eddig elkövetett hibák kijavításával siet segítségünkre és minden támogatást megad gazdaságunk fellendítésére — mondja a 60. év felé közeledő, köztiszteletben álló gazda. \ — Nagy Imre elvtárs beszélt a oarasztság feladatairól és megmondta azt is, hogy gazdaságunk gyarapítá- i sában senki sem korlátoz, sőt az állam a legmesszebbmenően segít bennünket. Torma bácsi az elmúlt évben kf- j nyérgabonából 12 mázsás átlagtermést ért el, 1 hold szőlőjéről 20' hektoliter bort szüretelt. Beadását ma- í radéktalanul teljesítette, multévi | adóját még augusztusban rendezte, amiért a járási tanácstól oklevelet kapott. | — A párt és a kormány mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló határozatának sikeres megvalósítása érdekében igen sokat tudunk tenni mi, dolgozó parasztok. Én eddig is igyekeztem ehhez jó munkámmal hozzájárulni. Őszi kenyérgabonámat háromszori szántásba vetettem el és hogy még több teremjen, tavasszal I pétisózom a tavaszi árpámat és zabomat is. Ez 3—4 mázsával jelent majd többet számomra. A tavasziak alá előkészítettem a talajt. Kukori- J cámat háromszor kapálom majd Eddig 3—4 évenként trágyázta földjét Torma bácsi, de ezentúl 2—3 évenként egy-egy holdra 25—30 kocsi jóikezelt, érett istállótrágyát szór ki.. Egy hold szőlőjét 400 négyszögölen bővíti: rizlinget telepít. Szakí szerű szőlőkezeléssel és a védekezésre való jó felkészüléssel ebben az évben a tavalyi 20 hektoliter helyett 25-öt szeretne szüretelni, ami szintén jó jövedelmet hoz majd a házhoz. ! — Most már igazán érdemes gazdálkodni. Pártunk és kormányunk minden lehetőséget megad erre ás nekünk ezt a lehetőséget ki kall használni, hogy több hús, zsír é* egyéb élelmiszer kerüljön a dolgozók asztalára — mondja Torma Péter,
