Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-26 / 21. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 január 28. rai •• r 1örvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről Az országgyűlés január 22-i ülésén törvényt alkotott a lakosság bejelentéseinek intézéséről. Ebben a törvényben is kifejezésre jut a népnek megbecsülése, amely minden törvényünk szellemét áthatja. Államunknak mérhetetlen erőt ad, hogy az ország egész lakossága állandóan ellenőrzi, bírálja és észrevételeivel segíti állami és gazdasági szerveink, a helyi államhatalom szerveinek munkáját, s ezzel tevékenyen hozzájárul a munka minden irányú tökéletesítéséhez. Kormányunk és államunk, gazdasági életünk szervei, egész munkájukat a lakosság ellenőrzése alá helyezik, hogy mindenki nyíltan megmondhassa, amit helytelennek talál és felhívhassa a figyelmet a különböző területeken jelentkező hibákra és fogyatékosságokra. Áz új törvény kimondja, hogy az állam szervei kötelesek a lakosság köréből érkező bejelentéseket, panaszokat gyorsan és mélyrehatóan megvizsgálni, az indokolt panaszokat orvosolni, törvénysértés esetén pedig érvényt szerezni a törvényességnek. Kötelességük az is, hogy az alulról jövő bírálat felhasználásával állandóan javítsák munkájukat. Ahhoz, hogy megszilárdítsuk a törvényességet, takarékosan gazdálkodjunk, nyomtalanul kiűzzük a bürokráciát a munkából, elérjük minden téren a lelkiismeretes ügyintézést —■ az szükséges, hogy a lakosság, amely napról-napra saját bőrén érzi a hibákat, bátran és őszintén mondja el sérelmeit. A lakosság, amikor felhívja a szervek figyelmét a hibákra, alkotmányos jogát gyakorolja és szerveinknek az a kötelességük, hogy a bejelentések, panaszok elintézésével elősegítsék ennek a jognak gyakorlását, az alulról jövő bírálat minél erőteljesebb kibontakozását. Ilyrhftdon elősegítik a lakosságnak az állami ügyek vitelében való részvételét, „az áílí.jla és a tömegek kapcsolatának megszilárdulását, élővé válását. A törvény szabályozza azokat a feltételeket, amelyek szervezetileg biztosítják, hogy a lakosság részéről törtérő bejelentések ne sikkadhas- sanal el, hanem azokat késedelem nélkil és alaposan kivizsgálják, ha szükóges, intézkedéseket tegyenek és ;llenőrizzék azok végrehajtását. A akossággal közvetlen kapcsolatba álló szervek közül minisztériu- tvkpál, megyei és járási, valamint xrosi tanácsoknál irodát kell szervezni a bejelentések lelkiismeretes ! intézése jobb feltételeinek megterem- jtéséhez. Ezekben az irodákban lehetővé kell tenni, hogy a bejelentők közvetlenül, személyesen is megtehessék észrevételeiket, panaszaikat. A szervek vezetőit személyesen teszi felelőssé a törvény azért, hogy érvényt szerezzenek rendelkezéseinek, neveljék munkatársaikat is a lakosság bírálatának megbecsülésére és állandóan ellenőrizzék, hogy a vezetésük, felügyeletük alá rendelt szerv minden dolgozója lelkiismeretesen foglalkozzék a lakosság bejelentéseivel. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a bejelentések vizsgálata- alapos legyen. Nem elégedhetnek meg a felületes tájékoztatással. A szervek maguk kötelesek megvizsgálni, vagy az általuk irányított szervvel megvizsgáltatni a hozzájuk érkező, hatáskö- I rükbe tartozó bejelentéseket. A nem : hatáskörükbe tartozó bejelentéseket : pedig kötelesek 3 napon belül ahhoz a szervhez továbbítani, amelyikre az ügy tartozik. Erről a bejelentőt értesíteni kell. A törvény tiltja, hogy a kivizsgálást az érdekelt személyre, vagy közvetlenül érdekelt szervre bízzák. A törvényesség legmesszebbmenő védelmét szolgálja a törvény, amikor kimondja, hogy a vizsgálat során a bejelentőt — ha kívánja — személyesen is meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelkezésére bocsássa. Másrészt azonban a vizsgálat során azokat is meg kell hallgatni, akiket a bejelentés érint. A törvény szerint i tehát mind a bejelentőnek, mind a | bejelentésben érintett személynek j vagy szervnek módot kell adni arra, ' hogy állításaikat bizonyíthassák, vagy hogy védekezhessenek. A törvény tehát teljes mértékben biztosítja, hogy ne fojthassák el a bírálatot, ne kendőzhessék el az igazságot — de ugyanakkor azt is, hogy ne váljék senki rágalom áldozatává. A törvény nemcsak azt szabja meg, hogy a bejelentés kivizsgálásánál okmányokkal kell bizonyítani a , bejelentés alaposságát, vagy alapta- j lanságát, hogy fel kell tárni a hibá- ! kát előidéző okokat, hanem azt is, hogy meg kell állapítani a hibákért j felelős személyt, vagy személyeket ' is. Ugyancsak nagyjelentőségű a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a vizsgálatot a bejelentés megkezdésétől számított meghatározott időn belül be kell fejezni és a szükséges intézkedéseket ugyanez idő alatt meg kell tenni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy amennyiben olyan ügyről van szó, amelynek kivizsgálása' és az intézkedések megtétele egy hónapon belül nem történhet meg, úgy a bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy ügyét előreláthatólag mikorra intézik el. A törvénynek ez a rendelkezése véget fog vetni annak a tűrhetetlen állapotnak, hogy egyes szervek hónapokig, sőt néha évekig elintézetlenül hevertetik a lakosság bejelentéseit. A törvény további rendelkezése • előírja, hogy ha elmulasztják a kivizsgálást, vagy a vizsgálat alapján ! szükségessé váló intézkedéseket, a ; mulasztót fegyelmilég felelősségre kell vonni. Pedagógusaink világnézeti továbbképzése Állami és gazdasági fejlődésünk érdekében elengedhetetlen, hogy a lakosság az állami szervek munkája tökéletesítésének érdekében egyre bátrabban kezdeményezzen, hogy az indokolt panaszok minél nagyobb mértékben felszínre kerüljenek és lehetővé váljék orvoslásuk. Ezért a törvény alkotmányunk szellemében messzemenően védi a kritika szabadságát, védi azokat, akik nyíltan és őszintén bírálnak. Nem érheti semmi hátrány azokat, akik bírálatukkal, vagy panaszukkal állami szerveinkhez fordulnak. Ha egyes lelkiismeretlen személyek erről megfeledkeznének és ahelyett, hogy saját hibáikat szüntetnék meg, azon akarják elverni a port, aki a hibákra figyelmezteti őket — az ilyen személyekre a törvény teljes szigorával kell lesújtani. Akit pedig igazságtalanul hátrány ért, azért, mert a hiányosságokra felhívta a figyelmet, erkölcsileg és anyagilag is kártalanítani kell. Dolgozó népünk bizalmának növekedését mutatja, hogy a kormány- programm megjelenése óta hatalmas mértékben fokozódott a lakosság aktivitása, érdeklődése állami szerveink munkája iránt. Erről tanúskodnak azok a levelek, észrevételek, bejelentések, amelyek a minisztériumokhoz, tanácsokhoz, az ÁEK- hoz, a sajtóhoz és rádióhoz nap mint nap elviszik a tömegeik hangját. Bizonyos, hogy az új törvény még nagyobb segítséget ad a növekvő bírálat fokozásához és ezen keresztül állami szerveink munkájának megjavításához. A berlini értekesiet küszöbén J. Zsukov cikke a „Pravdádban Moszkva (TASZSZ). A „Pravda“ közli Berlinibe 'küldött jkiulön- tiudósáitógánalk, J. Zsúkovnak a Szovjetunió, az Egyesiülfc Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiisz í ereinek ma megnyíló értek ezleltév dl1 foglalkozó cikkéit). Ez az értekezlet — írja Zsiu- kov — ágién nagy érdeklődésit kelt a legszéllaseibb nemzetközi körökben!. amelyek ijcggait vélekednek úgy, hogy az értekezlet részvevőinek {óakaraia eseiién előmozdíthatja a béke megsz lárdítását* a nemzetközi feszültség enyhítését, az európai biztonság tényleges biztosítását. Feszült 'érdeklődéssel tekint oiz éróe&eztielt elé Németország lakossága, amely kifejezi azt ia reményét, bogy az értekezlet során olyan lépéseket tesznek majd, amelyek eilőmozdftiják Németország egységének helytreállllításáít. A berlini lapok íjgyeimének középpontjában az ,a nyilatkozat áB, amdiyet V. M. Mdldtov adott a sóstónak. A topok 'kiemelik a nyi- üaitíkozaltnak atzt ai részéi], .amdiy kívánatosnak farral a Kínai Népköztársaság részvételért a megérlelődött nemzetközi kérdéseikkel foglalkozó itárgyaLásolkon. Újságírói körökben ezzel kapcsoüaltban rámutatnak: világszerte, így Angliában és Franciaországban 'is mind több híve lesz annak a gondolatnak, bogy a nagy népi államot, a Kínai Népköztársaságát 'he kell vonni az ilyen kérdésekkel foglalkozó tárgy áfás óbba. A berlini őri «kéziét összehívása — írjja Zsukov — ‘komoly csapást miért azoknak a tervéire, akik újból «xpediidós hadtesteiket 'akartak útnak indítani b ékeszerétő államok ellen. A bonni nevans- poliildkusofc minidéin erőfeszítésükkel azon voltak, hogy megakadályozzák a négy hatalom 'külügyminiszterei értekezletének ö ssz e - hívását, számításba vették ugyanis, hogy a nemzetközi feszültség bármiféle enyhülése meghiúsítja az újabb agresszió előkészítésére irányuló terveket. Amikor viszont a nyugati hatalmaik a közvélemény nyomására beleegyeztek a Íberíimi értekezlet megtartásába, a bonni revamspoäi- likusdk egymás után rendezték provokációikat azzal! a céllal, hogy a tráigyalásolkat megnehezítő, feszült légkört teremtsen Berlinben. A fasiszták e kihívó viselkedéssel akarnak nyugtalanságot keClíiená a lakosságban, olyan légkört kialakítani, amely akadályozná a berlini értekezlet normális menetét A revansszellemtől átitatott nyugatnémet sajtó .az .értekezlet küszöbén minden erejével kétségeket igyekszik támasztani a németek gondolkodásában a berlini megegyezés lehetőségét illetően. A „Der Tagespiegel“ című nyugatnémet lap, az amerikaiak szócsöve, számról-számra fcözfi 186szerkesztőjénak cikke®, amelyek azt próbálják bizonygatni, hogy a nyugati hatalmaiknak nem kellett volna ibekegyieizniök a tárgyalásokon. való részvételbe, A béke hívei azonban — írja befejezésiül Zsukov — világszerte egybehangzóan helyesli azt az á Ihataíos és következetes harcot, amelyet a Szovjetunió a megoldatlan kérdések tárgyalások: útiján történő rendezéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért f oly tat. A Viliág népei figyelik majd a Berlinben most kezdődött tárgyalások merne hált. Határozottan 'elítélik .azokat, akik megkísérlik akadályozni ezt a felMősstégltei!|jQs 'és az emberiség .szempontjából]! létfontosságú mimikát. A. J. Bogomolov, a Szovjetunió új olaszországi nagykövete Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Aelkszamdír Jefremovics Bo- gomolovoí, a Szovjetunió olaszországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Mihail Aleksze- jevics Koszijlljovot — más munkaL- körbe történt beosztása miatt — felmentette a Szovjetunió olaszországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti tisztsége alól Az oktatásügyi minisztérium továbbképzési terve alapján az 1953/54. oktatási éviben a p-edagó- gusiclk túlnyomó többíbisége a párt- törOéoi etet tanulmányozza megyénkben is. A íová'bfckc-tpzés során a nevelők m&gismeirllk :a mar- xizmus-í'eti'irj zmus 'alapvető tanításait történelmi tényeken iker észtül. Az SZKP törtlénélté.nek tanulmányozása során megismerik és megértük, hogyan fejlődött tovább j a jruarxkimais a prole tárid’lus ősz* ‘ tályé,arcának új viszonyai között, hogyan fejlődött ki azt i.mpenialíiz- mu's és proletarian-,adlbm marxizmusa, a szocializmus és a kommu- aiizimus építésiéért vívott harc korának marxizmusa. Megértik, hogy a párííőrtánet nem más, mint a marsizmas-Ienlnizmus megvalósítása, s ez ’hozzásegíti pediagágusainkait lábhoz,, hogy alaposam .eilssaijátiítsák 1 <a marxizmus-len inizmus világot ; á-formáló eszméit é® ezáltal még erősebben tudj'anatAkiellytállni alb- can ai harcban, a'#íi|pet ia burzsoá ideológia maradványai és az em- ifc.eri tudatban meglévő kapitalista cscíkevények eilen fcOylíatnalk. A Párttörténet tanulmányozása , hozzásegíti pedagógusainkat ah- i hoz, hogy tudatosam felismerjék helyüket a. népi demohrá-ciádk- b.an folyó oszhállyhai-óban és bátran feialKijanak a pár politikája mea.lei.fc, Hozzásegít, őket 'ahhoz, hogy szocialista iiiazaiíiis'ág szeúDe- , imöben neveik a jövő ramlémysé- 'y-'íi az iiíijúsiájgioii, Pedagógusaink 'zöme ma már világosan látja, Logy Oat a feladatot, ameßyiefc a köznevelés iterületen pártiunk a pedagógusok edé kitűzött', csak akkor tudja m eg valósítani, ha szakmai feladatok elsajátítása melleit állandóan fejleszti politikai tudását. Elnnelk a fefilismierécnek a következménye, hogy több olyan nevelő van, akinek bár nem volna kötelező az üdíeouógffiai ofelaíásban resztvenni, mégis résizí tv esznek a konferenciákou. Ennek a feiüame- résnek a körveitlkiezménye, hogy pedagógusaink könébetn mind k.e- veseibb azoknak a száma, aikilk úgy véíelkednek, hogy leéégsiáges a jó ne velőnuHikáhozi, ha szalktáir- gyáikait itökiéllleitésem eösajátílják, s az idectógiát csak másodrendű kérdésként kezelik. Mind többen vamnialk, akik megér.Ilik, hogy a pedagógusokra is vonaitlkozik, aimlifc Ráko®. eilvtárs Q p'ártfőislkoCá megnyitóján mondott: „Az értelmiségi munkára ugyanolyan megiermékenyí- töen hat a marxi sinus-leni niz- mas elmélete, mint a politikára, vagy a társadalmi munka és fejlődés egyéb területére. És mindjárt ihozzlálléhet 'tenni, a szocializmus' ’építésén íúlll mindem értelmiségi munka minősége úgy nő és úgy haitványOíZÓdik meg, ahogy benne a marxizmus-lenini z- mus .elmélete érvényre jut és megvalósul'. Pedagógusaink közüli mind It'őb- ben megértik, elismerik, hogy a marxiziniiu.s-]ien.iniz'mu.s, mint egyetlen tudomänyo*s világnézet, amely nem csupán megmagyarázza a világot, nem csupán feltárjja és Iki- aillakítija a.z emberi társadalóm fej- lődéséndk, az egyik társadalmi gazdasági formáiból a másikba valló áttérésének ItőrvényéSt, hanem azt is megmutatja, hogyan llehet e törvényeikre támaszkodva megsem- miisftleni a kspitelízmust, íeflépfteni az új, szocialista íársadialmaf. Az ‘eddigi konferenciák tapaaz- italaftaá azt mutatják, hogy pedagógusaink többsége az anyagot komolyan, elmélyedve tanulmányozta, meg.érí'ettéfk, hogy a marxizmus- leninizmus nem dogmáik gyüijtemé- mye, meilyet gépiesen meg keil tanulni:, hanem vezérfonal a cselekvéshez, amelynek tételeit alkotó módon alkálim!ázni is ke'll ,a gyakoiSdtjban. Az eömélly.ed.® tanulás ■eredményeképpen .sikerült sok olyan kérdésit Itiszt'ázni, amelynek erediB'énye a közeljövőiben meg íicg láiszani a neveSlömu'nká- ban 'is. A konferenciákon a nevelők megvitatták az .újjtápusú párt ínegaiaikulásánalk szifeségességét, Lenin elvtárs történelmi síziexepált e párt megteremtéséért foSiytáltott harciban. Megjviilátfcáik, ho.gy miért éppen a munlkásoisziMly vezetésével ’szabadíthatja feli valamennyi elnyomott oisz't'ály megát a kizsákmányolok uralma .silói Beszéltek a munkás-paraszt isizövetsiég jeflenílő- séigénől^ e forradalmi harciba®, a szocializmus épílésiélbein. Nagyjelentőségű ez azért is, ment .pedagógusaink többsége faiun éil s nagyiban hozzájáruihat a kormányprograimm mie’Mübi meg- vafilósításáihoz, a munkás-paraszt szövetség er ősi.léséhez. Ennek fe8L ismerése lehetővé teszi, hogy még közelebb kerüljenek pedagógusaink a párthoz és a munkásosztályhoz. A koníerenclákon saját szaktárgyaikon keresztüli mutaitlták meg, mént van 'Szükség a marxi-lemini eimé3.et ismeretére, eiknondotéák, hogy a töríénelknli inaterliallizmus ismerete nétlkiül nam leíiueit -töHfcé* iidKinet ijcil1 iánlítanL De äll(j ez a biológiára, iinodtaiíonp’a, és a többi tárgyaikra is. Az eredmények melfeitjt vannak azoinlban. még hiányosságoik is. Leginkább meg isimé -lő d'ö hiányosság, hogy egyes eüvtársak az anyag nanulmányozása során a történelmi eseményeket, az cda- t'okaj:' szinte ibetűsizcrint megta- nuliiják, az események értékélése, az 'eliioEíő anyagokká}, valló össze- kaipcsioiásai mar nehezeiéiben megy. Ezeknek a ne velőiknek í.s meg kell szívlelniök Kalliiniin eŰvtárs tanítását; „A miai'x'jz'm.us-ljeniinizmus megértése nem azt jeffiemfi, hogy kívüilnő'í' keli tudni vatomeamyi marxis: a-leninisua böicsesiségét, kész iocmulliák és .l&vezet'esefk alakjában, hanem jelenti a marxiz- .mus-li3nin.izmus liényegémeik éilsajá* tatását. Jelenik, hogy az elméletet az éleiben, a társadalmi, politikai és magánéletünkben egyaránt fel tudjuk használni cselekvésein k irányítására.“ Pedagógusainknak is az a feladata;, hogy az elmélet elsajátítása után aiz eüméllleit' és gyakorlati egységét vallásifcsálk meg a saját terűié tűkön, az iskolái nevetlömunlká- bam, a szocialista iskoiliáárt folyó harcban. Pedagógusainknak meg kell érteniük, hoigy a marxizmus- lieninizmus tanulmányozása nem öncél, nem lehet csak ,a .liálszalt kedvéért tanulni. Nekik keld az új embertípus szocialista önifcuda- táft kiifejliesz'teniök. Tanítviányaiika# a marxizmus-lemiaíliziinus szeilJemö- ben olyanná 'kell nevelniük, ákik forrón szeretik hazánkat), a dóljgo- zó népet;. Feladatuk, hogy az if- júságoit a természet és tárisadaloint fejlődésének helyes megértéséire neveljék. A tanúlók helyes marXishaJTeinir nista világnézetiéit azonlban okkor tudja a neveliö szilárdan megaila- poznl, ha maga is rendelkezik a marxista-leninista világnézettek Ezért fontos feüadlata, hogy áliían- dóan .emelje eszmei színvonalDáib, Különösen fontos, hogy pedagógusaink elsajátítsák a marxista^dení- nista elméletet, mert az ideológiai front egyik felelősségi eljjes szakaszán lál'lirták .és a pedagógus marxista-feminista képzettségének színvonalától függ az iskolai nevelő- munkának eszmei és gyakorlati színvonala. E feffladalt pedig megköveteli, hogy necsak magas szakmai képzettségű, hanem marxista képzettségű emberek legyenek nevelőink. Bódis István
