Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
Termelőszövetkezeteink megszilárdításáról Felvirágoztatjuk a szőlő- és gyümölcstermelést A szóládi dolgozó parasztok versenyfelhívása »Somogyi Karikás« Siófokon A V AGYAR. DG LG OZÓK PARI JA MEGYEI PA'RT BIZOTTSÁGA'tfAK LA > XI. évfolyam, 20. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1954 január 24. Biztos lépésekkel kal^iclimk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé Áz országgyűlés szombati ülése t Az arszáiggyűliés szombaton dél előtt 10 órakor folytatta tanácskozásait, Megjelent az ülésem Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjla Közjpomti Vezetőségémelk első ti',tikára, Nagy Imre,, a minisztertanács eQmöfeei, Dolbi István, a Népköztársaság Elnöki Tana csaltak elnöke, Gerő Ernő, a miniszter tanács első elnökheHyettése, Apró An tál, a miniszter tanács el nöíkhelyeíilese, Hidas István,, Zso- íinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP PnOjltükai Bizottságának, taigjai, Balta István honvédelmi miniszter és Szaíiai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vieízötősiéigémeik ti*,lkára, Bolldoczlki János külóigyminisztér, Olt Károly pénzügyminiszter, Eridéi Ferenc igazságügymmiszt.er, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Szita József biqgyüijüési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Belbrios Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Darvas József méjpműveítésá miniszter, Erdey Grúz Tibor olktátásügyi miniszter, Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde Tisztiéit Onszálglglyüllésl Az 1953. esztendő, amieliyeit ez új év küszöbén átlépve magunk mögött hagytuk, mérföldkő az ország íepődlésémiek széles ú'tján. Azok a mélyreható változások, amelyek a miulllt év derekán megindultak és azóta mind jobbam 'és jobban kibontakoztak, azok az új célkitűzések és f diadal tok, am«’ ilyekef.a párt és a kormány vezetőségének júniusi batározaltia és a július 4-én elhangzott íkormány- prajgramm népünk éllé állított!, az a bírálat, amely a muöt ihiilbláitl feltárta és az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életében egyaránt 'Havonta. beGőilülk a jövő számára a szükséges tanülu ságókat, fejlődésünk üi szakaszát nyitották meg, új politikáinak vetették meg alapját. Alig hat hónap telt el azóta, mean sok Idő), de elegendő alhhoz, hogy mérlegre tegyük a fél esztendővel) ezelőtt ugyanezen a helyen, az Országházban népünk színe előtt adott szavunkat) és ezt követlő tetteinket. Vlísszapfflantva a kormány hat) hónapos tevékenységére, megállapíthatjuk, hogy nagy erőfeszítéseink nem maradták eredménytelenek. Pedig nem mindennapi feladatokat kellett vállalni és megoldani, rendkívüli nehézségeket kellett leküzdeni. A legnagyobb elismerés hangján kell szólnunk arról a nagyszerű teOljesítményrő'!, lendületes, odaadó munkáról, amelyet ipari munkásságunk, bányászok, kohászok, vasasok, a műszaki értelmiségiekkel karöltve hozzájárultak a párt határozatának és a kormány pro- grammjának megvalósításához. Dolgozó népünk önfeláldozó, lendületes munkája és a kormány következetes politikája, az új szákasz alapvető élvéihez és gyakorlati célkitűzéseihez való feltétlen ragaszkodása volt és lesz a jövőben is a biztosítéka annak, hogy a kormányprogramm minden pontját lépésről-lépésre megvalósítjuk. Hogy az új politikát sikerre vigyük, a kormány eddigi tevékenysége a programm megvalósítása során elért eredményeink csak kezdete azoknak a feladatoknak megoldása terén, amelyek összességükben, végső kibontakozásában hazánk felvirágzását, népünk boldogulását, a szocializmus építésének sikerét biztosítják. Az az öröm és lelkesedés, amely a kormányprogramm nyomán a lakosság körében országszerte megnyilvánul, mutatja, hogy azok a mélyreható változások, amelyeket a kormány politikája elindított, mennyire időszerűek és szükségesek, hogy a nép vágyait fejezik ki, bogy a néptörekvése]?: öltenek testet bennük, amik nép- köztársaságunk állami és társadalmi életét, gazdaságpolitikáját, kulturális tevékenységét, a szocializmus építését előrelenditik és irányítják. A programm célkitűzéseit a kormány gyors ütemben valósította meg. A szükséges intézkedések nem várattak magukra- a kormány pontosan és határidőre valóraváltotta azokat. A kormány a programm megvalósítása során foganatosított számtalan intézkedésével a falu és a város gazdasági, a társadalmi és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével megszilárdította a munkásság és a parasztság szövetségét, államiságunk megingathatatlan fundamentumát. Ahhoz, hogy nemcsak a prog- rammban kitűzött feladataink végrehajtása terén végzett munkánk hozott eredményeket, hanem ugyanakkor a kormányprogrammi ellen irányuló alattomos, zavartkeltő kísérleteket is felszámoltuk, erőt adott az, hogy népünk e nagy feladatok megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez, dolgos két keze és szellemi képességei mellé igaz szívét, szerete- tét és bizalmát is kölcsönözte- Ez a szinte felbecsülhetetlen erőforrás az, amelynek birtokában a kormány mint a múltban, megküzd minden feladattal a jövőben is. Tisztelt Országgyűlési Az elmúlt félesztendő alatt a július 4-éín elhangzott programm irányelveihez híven és annak -szellemében a kormány a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletéivel, a minisz- Itertanács határozataival a feladatok nagyrészét megvalósította, a célkitűzések végrehajtását, amelyek hosszabb idő munkáját követeli. folyamatba tette. Nem kívánom részletesen felsorolni, tisztelt Országgyűlés azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormánv az elmúlt hat hónap alatt tett a programm megvalósítására. Ezek ismeretesek nemcsak képviselőtársaim előtt, de a lakosság körében is. A szocialista ipar 1953-ban évi termelési tervét 101.3 százalékkal teljesítette és ezzel 11.8 százalékkal haladta meg a szocialista ipar 1952. évi teljes termelését. Az 1953-as esztendő termelési tervét és annak teljesítését az jellemzi, hogy a július 4-í kormányprogramm új gazdasági célkitűzései kettéosztották úgy, hogy lényegében első és második félévi termelési feladatai között a gazdaságpolitikában bekövetkezett fordulattal komoly változás következett be. Ezután beszélt Nagy elvtárs az elmúlt évi ipari beruházások átcsoportosításáról, a közszükségleti cikkek gyártásának fokozásáról, valamint az áruforgalom növekedéséről. A falusi lakosság vásárlóerejének növekedésével azonban még ez a ‘hatalmas áruforgalom sem tudott minden téren lépést tartani az elmúlt esztendőben — mondotta a továbbiakban Nagy Imre elvtárs, majd így folytatta: Az állami '■ kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalma mellett a harmadik tényező, amely élénken megvilágítja azokat a gazdasági változásokat, amelyek a kormány új politikáját jellemzik és a lakosság anyagi helyzetének javulását mutatják — a szabadpiaci és a termelői piaci felhozatal alakulása. A budapesti termelői piaci felhozatal mennyisége szeptember óta csaknem valamennyi áruféleségben jelentősen meghaladja nemcsak az 1952. évi, hanem a jótermésű 1951. évi felhozatal mennyiségét is- Ezzel magyarázható a termelői piaci árak alakulása, amely azt mutatja, hogy az 1953. novemberi piaci árak átlagosan 13.3 százalékkal voltak alacsonyabbak az 1952 novemberi áraknál, ami kedvezően hat a városi lakosság élelmiszerellátására. Tisztelt Országgyűlés! Az áruforgalom jelentős növekedése a lakosság vásárlóképességének és életszínvonalának általános emelkedését mutatja. Ezen túlmenően a kormány számos olyan intézkedést tett, amelyek közvetlenül a munkásság anyagi és szociális helyzetének, valamint munkaviszonyainak megjavítását célozzák. A párt Központi Vezetőségének határozata és a kormányprogramm óta a minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa módosította a Munka Törvénykönyvét. Kiterjesztette a nők és a fiatalkorúak védelmét és a terhes és szoptatós anyák jogait, megszigorította a túlmunka elrendelését, szabályozta a dolgozók felmondási jogát, eltörölte a pénzbüntetést és a rendbírságot, büntető rendelkezéseket írt elő azokkal a vezetőkkel szemben, akik csorbítják a munkások törvényes jogait és részletesen szabályozta a szakszervezetek jogait és kötelességeit a Munka Törvénykönyvének végrehajtásával kapcsolatban. Elsősorban a munkásság helyzetének javítását szolgálták a kormány által elrendelt árpolitikai intézkedések, a júliusi és szeptemberi árleszállítások, melyek folytán a bérből és fizetésből élők, elsősorban a munkások, 1953 négy hónapjában 550 millió forintot takarítottak meg, ami egész évre kivetítve 1954-ben több mint 1.200 millió forint megtakarítást jelent számukra. A parasztság az árcsökkentés révén egész évre kivetítve 490 millió forint megtakarításhoz jut. A kormány árcsökkentő intézkedései tehát főképpen a városi lakosság helyzetének javítását .eredményezték. A .kormányprogramm megjelenése óta a bérből és fizetésből élők helyzetének javítására a minisztertanács számos bérügyi intézkedést is foganatosított, melyeknek egy évre eső ossz bérkihatása kereken 762 millió forint, köztük vannak a villamosenergiaipar, a kohó-, Martin- és hengerművek munkásai, a bányamunkások és egyéb iparágak munkásai. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében is számos intézkedést hajtott végre a kormány. Az 1953. évi munkásvédelmi beruházások keretösszegét hatvanmillió forinttal, az üzemi bölcsődék és óvodák 1953. évi beruházási keretösszegét pedig negyvenmillió forinttal felemelte. A rendelkezésre bocsátott százmillió forint azonban egyrészt az üzemigazgatók egyrészének nemtörődömsége, másrészt a kivitelező vállalatok felkészületlensége miatt nem került mindenütt teljes mértékben felhasználásra, holott rendkívül nagy szükség lett volna rá. A dolgozók szociális és egészségügyi helyzetével szembeni közömbösségért nem maradhat el a felelősségrevonás, a lemaradást pedig a legsürgősebben be kell hozni. A kormányprogrammot követő hónapokban hozzákezdtünk a lakóházak tatarozásához is, amire a minisztertanács 1953. évben százmillió forintot irányzott elő. Bár a tatarozási programm december A MEZŐGAZDASÁG nag Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogramm a nép- gazdasági tervek és tervezés helyreállításával kapcsolatban egyik legfontosabb feladatként tűzte ki az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése között a túlzott iparosítás következtében az utóbbi évek során létrejött aránytalanság gyors megszüntetését. Ennek megvalósítására a kormány sokoldalú és széleskörű intézkedéseket foganatosított. Olyanokat, amelyek fokozzák parasztságunk termelési kedvét, növelik a termeléshez fűződő egyéni érdekeltséget, lehetővé teszik nagyobb árufeleslegei szabadpiaci értékesítését és megszilárdítják a gazdálkodás biztonságát. A kitűzött feladatokat a kormány a mezőgazdasági beruházások növelésével, a termelőkre nehezedő terhek csökkentésével és nagyösszegű közép- és hosszúlejáratú hitelnyújtással valósította meg. 1953 második félévében a mezőgazdaságban eszközölt közvetlen beruházások összege 70.1 százalékkal haladta meg az első félévit. Az ipari termelés átcsoportosításával és ennek megfelelően a beruházásoknak a mező- gazdasági gépgyártásban való jelentős növelésével szinte ugrásszerűen megnőtt egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. 1953 második félévében 50.2 százalékkal több traktort, majdnem ötször annyi műtrágyázó gépet, 86.7 százalékkal több kazalozót, 5Ö-5 százalékkal több fogatos fűkaszálót, továbbá 167.9 százalékkal több répavágót és morzsolót adott az ipar a mezőgazdaságnak, mint az év első felében. A mezőgazdasági termelőkre nehezedő terhek messzemenő csökkentésében legnagyobb jelentősé31-ig nem valósult meg a maga egészében, az elvégzett munkával lépést tettünk előre a dolgozók lakásviszonyainak megjavítása terén. Lakásépítésre a kormány kereken mégegyszerannyit irányzott elő, mint a megelőző, 1952. évben. S bár a lakásépítési programm végrehajtása terén is van némi lemaradás, mégis a múlt év folyamán e téren is komoly lépést tettünk előre, amit mutat az is, hogy az elmúlt esztendőben, főképpen a második felében, állami erőből mintegy kilencezer, állami támogatással kb. kettőezer és magánerőből ötezer, összesen 16.000 lakás épült fel. Az 1953-ban befejezett lakásokon kívül mintegy tizenhatezer már megkezdett és folyamatban lévő lakásépítés húzódott át az új esztendőre. Nem térek ki részletesen azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány a fentieken túl a bérből és fizetésből élők helyzetének megjavítására tett- Hiányos felsorolásuk is meggyőzően mutatja, hogy a kormány elsőrendű kötelességének tartja és, — mint arra az 1954. évi feladatokkal kapcsolatban még kitérek, a jövőben még- inkább annak tekinti — a munkásosztály anyagi, kulturális, és szociális helyzetének, életszínvonalának általános emelését, anyagi lehetőségeinek, erőforrásaink, népgazdaságunk teherbíróképessége alapján. fARÁNYÚ FEJLESZTÉSE gük a begyűjtés terén nyújtott kedvezményeknek volt. Azok számára, akik 1953. évi gabonabeadási kötelezettségüket pontosan teljesítették, a kormány törölte mult- évi beadási hátralékukat. Beszol- gáltatási áron számítva, ez 235.b millió forintot tesz ki, melynek feltételes elengedése kétségtelenül ösztönzőleg hatott mind az egyéni, mind a szövetkezeti parasztság termelési kedvére. Intézkedés történt a beadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásából származó kártérítések és bírságok törlése iránt is. Ezen a címen mintegy 445 millió forint összegű tartozást engedtünk el. Számításaink szerint a beadási kötelezettség mérséklése megközelíti, sőt egyes cikkekben meg is haladja a megelőző évről elengedett hátralékok mértékét. Hosszú a sora azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a paraszti terhek jelentős mérséklését elértük és ezzel komoly ösztönzést adtunk a termelés fejlesztésének. Említésreméltó még a gépállomási díjtartozások elengedése, melynek során egyéni és termelőszövetkezeti parasztoknál összesen 115-3 millió forintot töröltünk. Egyidejűleg a termelőszövetkezeteknél 24 százalékkal, az egyéni parasztoknál 30 százalékkal mérsékeltük a gépállomási talaj munka díjakat. A kormányprogramm által szervezett őszi minőségi vetőmagakció keretében igen előnyös cserefeltételek mellett kereken négy- százezer métermázsa vetőmagot osztottunk ki, ugyanakkor az elemi kárt szenvedett egyéni és szövetkezeti termelők számára százezer métermázsát juttattunk. A minisztertanács lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosított a szerződéses termelőknek s ezáltal (Folytatása a 2. oldalon.)
