Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 január 24. üizfcos lépéssel haladunk magasztos célunk, a szocializmus felé Az országgyűlés szombati ülése (Folytatás az 1. oldalról.) jóval jövedelmezőbb és gazdasá­gosabb számukra, mint eddig. 51 szerződéses növény árát felemel­tük, aminek révén mintegy 280 millió forinttal több. pénzhez jut­nak a termelők, mint a múlt évben. A földhaszonbérlés szábaddá té­telé, 50 millió forintos termelési hitel és talán nem utolsósorban a paraszti adóterhek több mint öt- százmillió forinttal történt csök­kentése a múlt év második felé­ben meggyőzték földművelő né­pünket a kormány szándékainak helyességéről. Dolgozó parasztságunk meg­értette törekvéseinket és ma­gáévá tette célkitűzéseinket. Melléjük állt és már a múlt őszön hozzáfogott megvalósításukhoz: a felemelt kenyérgabona vetéster­vet teljesítette, a tartalékterülete­ket az utolsó holdig művelés alá vette. Egy régi magyar közmon­dás azt mondja: «amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.» A kormány július 4-i programm- jával és a nyomában már eddig megtett széleskörű intézkedéseivel köszöntött a falu felé »adjonis- tent«. Most rajtuk a sor. És a falu jókedvvel köszön vissza «fogadj- istent*-. A város és a falu, a munkásság és a <pafr&s:zrt®ájg, a kormány és a nép közötti itfazdasá'íj és politikai kapcsolatok kiszélesednek' és a testvéri kajpcsofllatólk erkölcsi és ÜeOki fcöteílíélkeivel megerősödve:, .jKSéttéiphete’leninié válnak. Ebben van, az egységbe forrott nép és kormány imjradennel' megkíizdlö, ál­lamot alkotó, országot építő ereje. Tisztelt) Országgyűlés! A mezőgazdasági termelés fel­lendítésére irányuló azonmaE in­tézkedéseken túl, amiket a kor­mány az eiliimdlt hónapoík során, éüeífoeléipteteitt, a július 4-i pro- gramm főfeladaitull a mezőgaizdasá- gi tiermeíés olyan fellendítését tűzte ki, amely niegszüntleti ?„z ipari és mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságot és a ter­melés gyons emelésével megterem­ti a né.pjóiét állandó emelésének • biztos anyagi aJápíajit. Mint isme­retes, a decemberben közzétett párt-, és kormánybatározaltt.al! ez‘8 a 'nagyszabású — bátran mond- fcá’om — történelmi feladatot sí-’ ikerrel megofidoítuk. A munka oroszlánrészét legkiválóbb (tudósa­ink, e lm élteti és gyakorlati szak­embereink végezték. Az érdem is őket illeti, Engedjék meg, bogy e fcallyrő’l népűnik jólétének biiztosí- fiására, egyik legJon’osfbb nép­gazdasági águnk felién dí+ésére, »érd demokráciánk célkitűzései­nek sikeres magvalósítására kifej­tett eredményes munkájukért' el­ismerésemet és köszönet emelt fe­jeznem ki (élénk taps). A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és karmá'nyba'liároza't- ܧbS «■ népgazdaságunk fejlőd'ésének jeíenRegi szakaszában eüőbtűnk á'L ló legnagyobb feladat eredményes miegotldásánnk raktuk le szilárd és biztos ailamjaít. A határozat jelen­tősége szinte fcjmérhete'Hen. A magyar mezőgazdaság történteié­ben nemi volt még pétda arra, hogy a mezőgazdasági termelés a maga szerteágazó, bonvolult lek ádstaával és a parasztság gazdáié ko'dá'Sának nehézségeivé! az áll- f.em gondolkodásának és se.gí’ő- készsógánek ennyire közc'pponfi- jábain 'ältjon, mint most. Tudományi, technikát, anyagi erőforrásokait, miéipgazdatságunlk máj ágainak termelési erőfeszíté­seit, szakembereket és az ország minden íigveDmét és segí’"készsé­gét most és az efflkövetkezendő ídösfeaJklban a mezőgazdasági termelés fel­lendítésére összpontosítjuk, a lakosság életszínvonalának eme­lése, közs'zükságfjeti cikkei! valió bőséges ellátása, szociális és kul­turális helyzetének javítása érde­leiében. Ez a határozat' cűájpvetlö érteW, éri IkelHi eDeim;,i:.r;k, A ha­tározat alkalmas arra, heigy b'z'os alapja ileigven e nagyszerű, váltó­ban szociafíiista célkitűzés tervsze­rű és gyors megvalósításának. A határozat reális, végrehajtá­sának feltételei résziben máris biz­tosítva varrnak, részben, h.a rend­kívüli erőik is zátéseldkel is, de fel’ ■.etilénül és időben meg kell te­remteni azokat, Ebbőtti vi­lágosan következük, hogy amit a határozatban a párt és a kormány feladatul kiű­zőit, fenntartás nélkül, hliányltaSla- nuli! és poinitoisan dl' ífceBS vágez- nüdk, egyes t-erauelő mini'Sztériu- mokmaík, üzemeknek és intiézm'é- nyefisnek éip úgy, mint az ájl'am- igazgatás helyi és központi szer­veinek. A feladat nagyszerűsége — az ország népe jóié!lének biztosítá­sa — hasson át viafűmennyiünket, az ország vezetőit, ai néip képvise­lőit egyaránt, hogy átérezve a fe­lelősségei, szívvé I-Űéüekkiel oda­állítunk e nagy országos ügy mefl,- ié és mindenki a maga helyén és munkakörében tevékeny részve­vője legyen azoknak az egész népet átfogó erőfeszítéseknek, amelyek boldogabb holnapunk, derűsebb éDa'-tek megteremtésére irányul­nak (taps). Az állam vállalja és teífesítí a határozatból ráháruló nagy kötdbzettságciktet, biztosít­ja mindazokat a félti Ibelek-eti, nme­.-iyelk a |5öjadaitok iinegvalósításá- hoB az áSam, ,a kormányzat készé­ről szükségeseik. Sorom most azok vannak, akik közvetfien termelö- munkájukká!: vesznek részt a ha­tározat, végrehajtásában — a me­zőgazdaság dolgozói, egyéni gaz­dálkodók, iterrneiőszövetkezeti ta­gok, állami gazdaságok munkásai, a ímezőgazdaiság szakemberei. A határozat célkitűzésiéi és a miejg valósításukhoz rendelkezésre 'bocsátott eszközök I'élie'őséget adnak arra, hogy állami gazdasá­gaink és 'termeöő szövetkeze Keink termeUlésii és jövedelmezőségi e redménye ikkelí a nagyüzemű szocialista gaz­dálkodás előnyeit bebizonyít­sák. Nagy feladatok hárulnak a leg­szélesebb term élő rétegre — a kö- | zépparaszlságra, lasnelly ma a me- zcgazdaisági termelés központi té­nyezője. A párt- és kormányhalá' roizai sikeres végreh?ftása főikép­pen azon ■ múlik, hogy a közép- parasztság ,a mega gazdaságábain hogyan alkalmazza a termelés fej­lesztésének célkitűzéseit és ho­gyan hasznosítja azlt a hataümas se­gítséget, amit ehhez neki az ál­lam nyu<jtt, A köZépparasztok gazdálkodási és birtdkiviszonyalj, ,a kormány- ,Programm, valamint a mezőgazda­ság fejlesztés érő! .szóló határozat szélles liehebőségeket nyújtanak a termelés fokozására. Szeretik a munkát, tudnák gazdálkodni,, s ha a faluban a jó gazda gondosságá­val és felelősségével] kezükbe ve­szik a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének ügyét, ha pélidaniuta- íióa.n élenjárnak és isorlkientilk taná­csaikkal, vagy ha kall, gazdaság erőforrásaikkal segíílik a gyengéb­beket, a íemaradólk'át, ha. :iz állilaim messzemenő se^tségát önnön hoz­zá; árulásukkal!! egesza-tflk ki .és sa­ját beTOházásaiiklkai1 is fokozzák termelésüket, akkor nem kétséges, hogy a határozat) célkitűzéseit si­kerrel megvalósíthatjuk. A közéipparaszltság jómódja, gazdasági gyarapodása, áruterme­lésének növelése, .a nagyüzemű tenroelő szőve (ke ze ti gazdaságok fejlesztésével! párhuzamosan, éltem gedheteílén felilétele mezőgazda- ságuiik elmaradottsága gyors fel* számollásáinieik, a termelés ídillen- dítéséneik. A kormány sorozatos Intézkedése a mezőgazdaság meg­segítésére, a termelés biztonságá­ielgerjeszteitíék a középpa­rasztság termelési kedvét. így van ez jól. Gyarapítsák gazda­ságukat, egészítsék ki és újítsák fér a gépi és egyéb felszereílésü- ket, fejlesszék haszon- és igásáü- letálióim ányúkat, iámig erre csa­ládjuk munkaerejéből fúlja, amíg saját erejuklböll látják el a gazdál­kodás felladlaáait. Ebben a törekvé­sükben senki sem korlátozza őket, eXenkezőffeg, gazdasági gya­rapodásukat maga az állam mesz- szeimenően elősegíti. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti megszilárdítása, a tag­ság jólétének növelése a kormány messzemenő gondoskodását képezi. Szövetkezeteink a gyermekbetegsé­gek és kezdeti nehézségek ellenére bebizonyították, hogy a magyar falu szocialista átalakításában kitéphe- tetlen gyökereik vannak. A múlt ősszel jól kiállták a próbát. Nyilván­valóvá vált, hogy termelőszövetkezeteink zöme egészséges, fejlődőképes, hogy szilárd és biztos alapja mezőgaz­daságunk szocialista átszervezé­sének, a termelés fejlesztésének és az anya­gi gyarapodásnak. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében, a termelékenység biztosí­tásában kimagasló szerepük van a termelőszövetkezeteknek, amelyek­nek a nagyüzemi gazdálkodás nyúj­totta előnyökre és a messzemenő ál­lami segítségre támaszkodva a ho­zamok növelésében megelőzve ez egyéni gazdaságokat, az élre kell ke­rülniük. Ennek gazdasági és techni­kai feltételei megvannak, a vezeté­sen, a szervezésen, a munkafegye’- men, a végzett munka minőségén múlik az eredmény. Mindez meggyőzően mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés a kor­mányprogramon következetes meg­valósításával elfoglalja méltó helyét a népgazdaságban, hogy termelőszö­vetkezeti és egyéni dolgozó paraszt­ságunk a társadalom megbecsült és egyenrangú tagja, melynek termelő- munkája az egész ország figyelmé­nek és segítőkészségének középpont­jában áll. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogrammban azt is célul tűztük ki, hogy a mezőgazdasá­gi termelés fellendítése, a parasztság helyzetének könnyítése és a szabad­piaci forgalom, az őstermelői felho­zatal fejlesztése érdekében — amely szélesíti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatát és ezért gaz­daságpolitikánkban mind nagyobb helyet foglal el — új, többéves be­gyűjtési rendszert léptettünk élet­be. Mint ismeretes, a kormány ezt az ígéretét is beváltotta. A vonatko­zó törvényerejű rendelet megjelent és folyó év január 1-ével hatályba is lépett. A beadási kötelezettség többéves rendszere lehetővé teszi a gazdálko­dás tervszerű fejlesztését és megte­remti a termelés biztonságát. Kidol­gozásánál figyelemmel voltunk a mezőgazdaság sajátosságára, amely a földművelésben is, az állattenyész­tésben is több évvel előre számol. Az okszerű talajműveJés, a vetésforgó, a jószágnevelés, nem is beszélve a szőlő- és gyümölcstermelésről, sok esztendő előrelátó munkáját, a gaz­daság átgondolt, tervszerű vezetését követeli. Ez az elsőrendű termelési szempont teljes mértékben érvénye­sül a többéves begyűjtési rendszer­ben. A nagymértékben leszállított beadási kötelezettség a termelés ösz­tönzése mellett lényegesen nöyeli a piac bőséges áruellátását, ezzel te­hermentesíti a központi készleteket és az állami és szövetkezeti kiske­reskedelem árualapját. A többéves begyűjtési rendszer megfelel a kormányprogramra célki­tűzéseinek, helyesen egyezteti össze az ország, a lakosság egyetemes, kö­zös érdekeivel a termelők egyéni ér­dekeit, ami kifejezésre jut abban az általános megelégedésben, amelyet az*új begyűjtési rendszer a termelő­szövetkezeti tagság és a gazdák kö­rében országszerte kiváltott. A TÖRVÉNYESSÉG MEGSZILÁRDÍTÁSA Tisztelt Országgyűlés! A kormány július 4-i programmjában nagy célo­kat tűzött maga elé az igazságszol­gáltatás, a törvényesség, a rend megszilárdítása és a sérelmek or­voslása terén. A kormány betartotta szavát: ami július 4-én ígéret volt, pár rövid hónap leforgása alatt való­sággá vált. Kiadtuk a múlt év október 31-ig, tehát a kitűzött határ­időn belül végrehajtottuk a közke­gyelem gyakorlásáról szóló törvény- erejű rendeletet, megszüntettük a rendőrhatósági őrizet alá helyezést és a rendőrbíráskodás intézményét és feloldottuk a kitelepítettek kény­szerlakhelyhez kötöttségét. A rend­őrhatósági őrizet alatt volt külföldi állampolgárokat átadtuk az illető or­szágok hatóságainak. A végrehajtott rendszabályok a társadalom minden rétegében osztat­lan megelégedést váltottak ki és messzemenően hozzájárultak a belső megnyugváshoz, a lelkek békéjéhez. A szabadultak visszatértek családi és munkakörükbe, bekapcsolódtak a termelőmunkába, amiben az illeté­Tisztelt Országgyűlés! Az 1954-es esztendőben, melynek küszöbét alig néhány héttel ezelőtt léptük át, az országépítés terén nagy alkotások várnak ránk. Ebben az esztendőben teljes nagyságukban ki­bontakoznak azok a hatalmas fel­adatok, amelyeket a párthatározat, a kormányprogramra elénk tűzött és amelyeket eddigi tevékenységünkkel alapoztunk meg. A feladat tehát nem az, hogy a nemzet erejét, az ország erőforrásait, új célkitűzések meg­valósítására összpontosítsuk, hanem erőteljesebben, szélesebb fronton és céltudatosabban előrehaladni azon az úton, amelyen félévvel ezelőtt elin­dultunk. Félév tapasztalatai, nehéz­ségei és eredményei egyaránt azt mu­tatják, hogy helyes úton járunk, jó irányban haladunk. A kormány gazdaságpolitikai tevé­kenységét az 1954-es esztendőre a népgazdasági tervezésnek kellett a maga nagy összefüggéseiben, kere­teiben és részleteiben is meghatároz­ni. Ki kellett küszöbölni a múlt hi­báit, nagyobb körültekintéssel, biz­tosabb alapon és reálisabban kellett tervezni, mert mégegyszer nem sza­bad úgy hibáznunk, mint a múltban. Tudományos előrelátással úgy kell terveznünk, hogy elkerüljük az or­szág gazdasági életének megrázkód­tatását, amivel a hibák kijavításához szükséges mélyreható változások el­kerülhetetlenül velejárnak. Az ország erőforrásainak, a lakos­ság teherbíróképességének, népgaz­daságunk fejlettségének, egyes ága­zatai teljesítőképességének reális fel­mérése alapján a fő feladat a lakos­ság anyagi és kulturális szükségle­teiről való fokozottabb gondoskodás. Az anyagi javak termelésére irányuló ikes állami szervek is komoly támo- jgatást nyújtottak részükre. A végre- < hajtott rendszabályok kedvező er- jkölcsi és politikai hatása mellett (vannak itt-ott nem kívánatos kövat- i kezmények is, ami a közrend és közbiztonság terén fokozottabb éber­séget és intézkedéseket követel. Lét­rehoztuk a legfőbb ügyészséget, ki­építettük az ügyészség szervezetét, amely jelenleg már az egész ország­ban működik. Ez is hozzájárult, hogy az elmúlt hónapokban a törvényesség biztosítása és megszilárdítása terén komoly lé­péseket tettünk, bár ezen a területen még sok a kí­vánnivaló. Bizonyos kezdeti eredményeink vannak a kormányprogramm meg­valósításának más területén is. Megtettük az első lépéseket az ok­tatásügy, főképpen az általános is­kolai oktatás terén fennálló hiányos­ságok és nehézségek leküzdésére, az iskolahálózat bővítésére, a falusi, ta­nyai pedagógusok helyzetének javítá­1954 ÉVI FELADATAINK tevékenységünk központjában az ember áll a maga sokoldalú szükségleteivel. Népgazdasági tervezésünkben tehát minden mást megelőzően a szocializ­mus alaptörvényének kell érvénye­sülnie. Az új itt abban áll, hogy összhangba hozzuk a termelőerők to­vábbi fejlődését a lakosság életszín­vonalának további emelésével. Népgazdasági tervezésünk feladata a termelés, a fogyasztás és a felhal­mozás arányainak és összefüggései­nek helyes kialakítása. Az 1954. évi tervünkben ezt a munkát is elvé­geztük. A tervek kidolgozásánál fontos szempont volt az egyes népgazdasági ágak fejlesztési ütemének helyes meghatározása. Tervezésünk hűen követi népgazdaságunk fejlesztésé­nek irányelvét, amely tovább széle­síti az új szakasz gazdaságpolitiká­jának alapjait, csökkenti a gazdálko­dás központosítását, az állam gazda­sági tevékenységét, tágabb teret biz­tosít a magánkezdeményezésnek és az egyéni érdekeltségnek. Tisztelt Országgyűlés! Ipari termelésünk előtt, mint az 1954-es tervszámok mutatják, nagy feladatok állnak. A közszükségleti j cikkek gyártásának fokozásával biz­tosítani a lakosság fogyasztási alap- I jának árufedezetét, kielégíteni a me- j zőgazdasági termelés fejlesztésének ! ipari szükségletét, és mindezen fel­adatok sikeres megoldásához szüksé- ;ges importanyagok biztosítására ma- | radéktalanul, határidőre és jó minő­ségben teljesíteni az ipar, elsősor­ban a gépipar exporttervét. De nyugodtan nézünk e feladatok jelé, mert nagyszerű munkásosztá- ] lyűnk, amely az elmúlt esztendők so- 1 rán annyi erőpróbát fényesen kiállt, [odaadó, lelkes munkájával párosult sara és az oktatási segédeszközök biztosítására. A feladatok dandárja azonban még előttünk áll, ugyanúgy, mint a kulturális élet, az irodalom, művészet és tudomány terén. Az elmúlt hat hónapban Végzett munkánk tapasztalatai feltárták fi. kormányprogramm végrehajtása so­rán megmutatkozott gyengeségeket is. Nem tudtuk még elérni, hogy fi kormány intézkedéseit a végrehajtá­sukra hivatott szervek minden eset­ben a határozatok, vagy rendeletek szellemében és a felsőbb utasítások­nak megfelelően pontosan és időre hajtsák végre. Nem tudtuk még biz­tosítani azt sem, hogy intézkedé­seink során folyamatos és állandó lé­gyen a javulás, egyenletes legyen a fejlődés tevékenységünk fő terüle­tén. Tartós eredményeink mellett vannak még átmeneti visszaesések. Az elmúlt félév a kormánypro­gramm célkitűzéseinek megvalósítá­sa mellett a felkészülés ideje is volt az előttünk álló 1954-es esztendő még nagyobb és semmivel sem könnyebb feladataira. magas szakmai képzettségével, a szocializmus építésének az ipar terén fennálló minden feladatát kitűnőé» meg tudja oldani (taps). Nyugodtam nézünk ipari termelésünk feladatai elé azért is, mert magasszínvonalú műszaki értelmiségünk van, amely­nek felkészültségét és helytállását ipari termelésünk elért sikerei iga­zolják (taps). Az ipari termelés terveinek végre­hajtása terén a bányászokkal, kohá­szokkal, vasasokkal egysorban nagy teljesítményeket vár az ország a könnyűipar és építőipar dogozóitől is. Jó munkájuktól függ elsősorba* programmunk megvalósulása. Óriási segítséget nyújt e feladatok­hoz a szocialista munkaverseny ki­fejlesztése. Ennek helyes megszervezése, páro­sulva a dolgozók mind szélesebben kibontakozó kezdeményezésének fel­karolásával, meghozza a tervben ki­jelölt termelési feladatok sikeres el­végzését. Tisztelt országgyűlés! A kormány a bérből és fizetésből élők helyzeténeK javítására 1954-ben további bérügyi intézkedéseket tervez. Ennek kerete­ben néhány területen rendezni kell az alacsony keresetűek bérrendsze­rét meg kell szüntetni egyes vidéki üzemek munkásainak tíz százalékkai alacsonyabb alapbér rendszerét. Részben alapbéremeléssel, részbe» felsőbb kategóriába való sorolással javítani kell az alsó három kategó­riába tartozó segédmunkások kerese­tét. A nehéz fizikai munkát vala­mennyi iparágban egy kategóriával feljebb kell sorolni, vagy 10 száza-* lékos pótlékot kell rendszeresíteni. Ezen túlmenően február elsejével a vasipar, a vaskohászat, a vegyipar, (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents