Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-21 / 17. szám
nap 8-1*1 .. I Kaposvári Text. SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök,' 1954 január -21. Megemlékezés Lenin elvtársról A Magyar Dolgozók Pártja Kaposvári Bizottsága január 21-én este 6 órai kezdettel Lenin elvtárs halálának 30. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tart a Városi Színházban. Az ünnepi megemlékezést dr. Sivó József, a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával kitüntetett szülészfőorvos tartja. Az ünnepi gyűlést kultúrműsor zárja be. Felavatták Gábor Andor síremlékét miuikiatáii®ai, a tmag[ya.r irodalom, taiz újságírás toSptvi®e6löi, a munkás- mozgaíom - réigt harcosai. Oitjfc voltaik sokan a kiváló író tanítványai közöl is, Gábor Andor éfe férői és nuiti'- kásságáról Méray Tájbor Kossuth- idájais, új sági ró errá\é'k<ez&% meg. A Magyar íróik Szövetsége és a Magyar Újságíróik Országos .Szövetsége neveiben szerdán déliben Budapesten at Kerepesi temetőiben ibsltál-iámaik «Osö éviordíuilóján felavatták Gájbo'r Andor,, a kiivá-ó kommunista író és piulbiiicisiíia sír- cmOlétkét. Az ünneipsíéigen részttvef tek Gábor Antdlor 'barátai iés Az M. F. Skirjatov temetésének megszervezésére alakult kormánybizottság közleménye Moszkva (TASZSZ). M. F. Skirjatov holttestét január 20-ra virradó éjszaka elhamvasztották. Az Mt- K. Skirjatov hamvait tartalmazó urnát a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában helyezték el. A temetés 1954 január 20-án délután 3 óra 30 perckor volt a Vöröstéren. ; RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BERLIN Adenauer igyekszik viszonozni a szeptemberi parlamenti választások előtt a nyugatnémet monopoltőkésektől kapott segítséget. A bonni kormány a »DMT« nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint — megkezdte a sztrájkellenes törvénytervezet kidblgozását. Adenauer törvénytervezete kimondja, hogy a «-politikai sztrájk« részvevőit súlyos börtönbüntetéssel sújtják. PÁRIZS Hanoiból kedden Párizsba érkezett jelentések szerint az utóbbi 24 óra folyamán Indokína egész területén számos helyen harci tevékenységre került sor. A francia főhadiszállás közleménye is kénytelen elismerni, hogy Szaigontól 45 kilométernyire nyugatra az expcdiciós hadtest egyik osztaga csapdába esett, amelyből csak nehéz harcok és súlyos veszteségek árán sikerült kimenekülnie. A francia és a szovjet dolgosók barátsága Moszkva (TASZSZ). A »Trud« közli Benoit Frachonnak és Alain Le Léapna'k, a CGT két főtitkárának, illetőleg N. M. Svernyiknek, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa elnökének táviratváltását a francia-szovjet szakszervezeti bizottság megalakításának 9. évfordulója alkalmával. Frachon és Le Léap távirata ft többi között így hangzik: — A Franciaország függetlenségé« ért vívott, harcot vezető francia munkásosztály és a széles néptömegek minden eddiginél állhatatosabban követelik a francia-szovjet együttműködési szerződés alkalmazását és a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak gyors kiszélesítését. N. M. Svernyik válaszában többek között ezt írja: — A Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa a Szovjetunió dolgozóinak - nevében köszönetét mond a francia-szovjet szakszervezeti bizottság megalakításának 9. évfordulója alkalmából küldött meleghangú üdvözletekért. A két ország népét mélységes, hagyományos barátság fűzi össze. Ezt a barátságot fiaink és leányaink millióinak a német fasizmus ellen vívott harcban együtt kiontott vére pecsételte meg. — A francia-szovjet szakszervezeti bizottság megalakítása annak a lelkes törekvésnek kifejezése volt, hogy Franciaország és a Szovjetunió dolgozói erőfeszítéseik egyesítésére törekszenek a békéért és a demokráciáért világszerte folyó közös nagy harcban. A szovjet szakszervezetek továbbra is szilárdítani és fejleszteni fogják a barátságot a Szovjetunió munkásosztálya és Franciaország munkásosztálya között, megsokszorozzák erőfeszítéseiket a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztéséért, a békéért vívott harcban. Kétezer megfigyelőt, sajtótudósítót és fotóriportert várnak Berlinbe Berlin (MTI). A német főváros, amelynek falai között hétfőn megkezdődik a várva-várt négyhatalmi értekezlet, a világ érdeklődésének középpontjában áll. A külügyminiszterek tanácskozása alkalmából a béketábor országaiból és a nyugati államokból előzetes bejelentéseken alapuló becslés szerint körülbelül 2 ezer sajtótudósító, , megfigyelő, fényképész, filmoperatőr és más érdeklődő érkezik a legközelebbi napokban Berlinbe. Maguk a külügyminiszterek és közvetlen munkatársaik előreláthatólag pénteken és szombaton érkeznek meg. Berlin demokratikus övezetében és Nyugat-Berlinben hatósági intézkedésre szerdától kizárólag a négyhatalmi értekezlettel kapcsolatban Berlinbe érkező külföldi vendégek kap1 hatnak elsőosztályú szállodákban szobát. A berlini lapok kedden fény- képfelvételeket közöltek a Szovjetunió németországi főbiztosságának székházáról és a volt négyhatalmi ellenőrző tanács épületéről, ahol a külügyminiszterek tanácskozásaikat tartják majd. Több lap a négj^ külügyminiszter arcképét és életrajzát is közölte. A négy hatalom kijelölt szakértői kedden a berlini szovjet hatóságok hivatali helyiségeiben folytatták megbeszéléseiket a külügyminiszteri értekezlettel összefüggő technikai kérdések megoldásáról. Ezek a tanácskozások a lap jelentések szerint zökkenésmentesen és eredményesen folynak. A szakértők megbeszélésének tárgya a külügyminiszteri értekezlet közös titkárságának, a fordítási és tolmácsolási munka hiánytalan lebonyolításának, s a sajtó gyors tájékoztatásának megszervezése, valamint a biztonsági intézkedések ösz- szehangolása. A Berlin amerikai körzetéhez tartozó Schönebergben, a volt négyhatalmi ellenőrző tanács épületére — ahol hétfőn a külügyminiszterek értekezletét megnyitják — a következő- soA-endben tűzték ki a tanácskozásokon képviselt államok lobogóit: Szovjetunió, Franciaország, Nagy- Britannia, Egyesült Államok. A Német Demokratikus Köztársaság postája a négyhatalmi értekezlet előtt különleges bélyegsorozatot ad ki. A demokratikus Berlin postahivatalai január 25-én, a külügyminiszteri értekezlet megnyitásának napján alkalmi bélyegzőt használnak. r rr lgj gyászoltuk Ot IV égy lépésnyi egyes zárkám ^ örökké sötét volt. A tenyérnyi ablak előtt a börtön körüli magas fal és az örökösen borús téli ég sötétségbe vonta. Itt napfényt csak képzeletben láttunk. A nyomasztó, végnélküli csend ránehezedett testünkre, lelkünkre. Délután lehetett, mert már fáradni kezdtek gondolataim, amikor cellámba hangfoszlányok szűrődtek be. Mi ez? Nem hittem a fülemnek, odahajoltam a falhoz, mohón hallgatóztam . . . Kopogás, jel . . . A fasiszta börtönökben még a hangos szó is tilos volt. A kopogásért, jeladásért igen komoly büntetés járt. Ismét kopogás. Figyelek. L-e-n-i-n.... Mit jelent ez? Tovább figyeltem. , Most már teljesen kivehető volt a kopogás. «Lenin meghalt . . . « Megdöbbenve meredtem magam elé. Lenin . . . Meghalt? . . Visszakopogtam: «Nem értem s s .« Nagy elvtárs a szomszéd zárkából megismételte a kopogást: «Lenin meghalt«. És még hozzátette: «Add tovább . . . « Reszkető kézzel kopogtam a másik falon: «Lenin meghalt. Add tovább«. De még mindig nem hittem el, nem tudtam elhinni. Tudtam, hogy betegen fekszik, mégsem hittem, nem Irta: Somogyi Pál j mertem magamnak bevallani. Lenin? . . . Lehetetlen . . . Álltam cellám közepén. Csend volt. Hallottam a szivem lázas dobogását. 1918-ban Moszkvában hadifogolykongresszuson láttam Lenint. Most is itt állt előttem. Láttam drága arcát, jóságos mosolyát, nagy bölcs homlokát . a . A börtönben csend volt, de ez nem a régi, megszokott, kínos csend. Ez más volt, fájó, mély, gyászos csend. ÍZ" ésőbb megtudtam, hogy ebben az időben, lehet, 'hogy ezekben a percekben, a világ nagyrészén mindenütt csend volt, mindent átfogó, mélységes, szent csend. Megállt a nyilt pályán a vladivosztoki gyors, a turkesztán—szibériai teher. Megálltak a hajók a Balti-tengeren és fönt északon álltak a jégtörők. Nem zúgott a tárna, csend volt a 'bányákban. Lenint gyászolta a világ, Párizs, Berlin, Budapest, Peking, New York minden jóravaló dolgozó embere. Ezekben a percekben elállt a világ lélekzete. Álltam sötét céliám közepén leesett karokkal, könnyes szemmel. Könny harmatozta be most a kirgiz paraszt fekete szakállát, a pionir selymes arcát. Asszonyok, leányok, férfiak, aggastyánok szemére ráfagyott a könny Moszkva Vörös-terén, a 42 fokos hidegben. Lenint temették. Most tették le . . . «Esküszünk neked, Lenin elvtárs« — hangzott Sztálin szava, a nagy fogadalom, az eskü, a Kreml fala tövében. A börtöni csendet énekhang törte meg. Érces-, bátor férfihang: «Föl, föl, ti rabjai a földnek . . . « Majd többen, még többen énekelték: «A győzelem napjai jönnek . . . « Terjedt, harsogott az ének. Én is telitorokkal énekeltem. Kiáltás, füttyszó vegyült a kórusba, a rohanó porkolábok patkós csizmáinak kopogása a vaslépcsőkön, puskatusok ütődése, majd éles, szív- bemarkoló jajkiáltásoktól visszhang- j zott a börtönfolyosó. Sok elvtársat összevertek, sokat a pincébe, az ablaknélküli, szűk, nyirkosba tuszkoltak le. Pár perc múlva én is ott találtam magamat. De a dal nem né- mult el, itt is elkeseredetten, dacosan tovább énekeltünk . , , \ ztán csönd lett, nehéz, kínos csönd. 1924 január 22-én az újvidéki börtönben így gyászoltunk, így ünnepeltük Őt, tanítónkat, apánkat, halhatatlan halottunkat: Lenint. rJ&FÍénetek Jletictiml A. KONONOV ELBESZÉLÉSEIBŐL A mozdonvfűtő Éjfél után 10 perccel kellett a 71-es számú vonatnak megállania a Petro- grád előtti Ugyelnaja állomáson. A mozdonyvezetővel megbeszélték, hogy az állomástól a kelleténél kissé távolabb állítja meg a mozdonyt, egészen a perron végén, ahová a fényszórók sugarai nem érnek el. A fűtő leszáll a mozdonyról, helyét Vlagyimir Iljics foglalja el. A 71-es számú vonat mozdonyvezetője sohasem látta még Lenint. De még ha látta volna is, most amúgy sem ismerné meg. Szakállát leborot- váltatta, fején fekete, szemellenzős sapkát viselt. Amikor a vonat megállt és a sötétben a fűtő leugrott, Vlagyimir Iljics olyan magabiztosan lépett fel a mozdonylépcsőre, hogy a mozdonyvezető semmit sem kérdezett. Világos, hogy csakis Lenin lehetett. Hárman álltak a mozdonyon: a mozdonyvezető, a segédje és Lenin. A mozdonyt fával fűtötték. Vlagyimir Iljics megfigyelte: a segédmozdonyvezető a fát először a tűz mellett lévő rekeszbe tette és amikor megszáradt, néhányat a tűzre dobott, a parazsat pedig egy vaslapáttal elegyengette, hogy jobban égjen. Vlagyimir Iljics egy szeget keresett a falon, arra akasztotta kabátját, feltűrte az ingét és hozzáfogott fűteni. A nyers fát betette, a rekeszbe, majd a tűzre dobta, a lapáttal megforgatta az izzó parazsat. A mozdony- vezető . minduntalan megfordult és csodálkozva nézte Lenint. A mozdonyvezető segédje js elégedett volt, pihenhetett. Félrehúzódott, rágyújtott a pipájára és figyelte az új fűtőt. így utaztak Bjeloosztrov határállomásig. Ezután már Finnország következett. Az utasokat^ igazoltatták. Az egész vonatot átkutatták. A mozdonyvezető gyorsan leszállt, a szerelvényhez futott és lekapcsolta a mozdonyt. Azután a vízszivattyúhoz vezette, hogy vizet vegyen fel. Lassan dolgozott. Az állomáson már a harmadik jel is elhangzott, de a mozdony még mindig a szivattyúnál állt. Az indító lihegve futott a mozdonyvezetőhöz és sípjára mutatott: Itt az indulás ideje! Ekkor a mozdonyvezető gyorsan visszatoíatta a mozdonyt és összekapcsolta a vonattal. Az indító jelt adott. Az állomáson az egyik tiszt figyelte a mozdonyvezetőt. Valami eszébe juthatott, mert intett a kezével. Katonák rohantak a mozdonyhoz . . . De a vonat már mozgott és elrobogott. Az északi lány A forradalom első hónapjaiban Moszkvába érkezett egy leány a távoli Északról. Moszkvában ugyancsak elcsodálkoztak, hogyan ért el idáig olyan messziről ez a fiatal leány. — Először kutyafogaton jöttünk, később rénszarvasokkal, azután lovakkal, végül vasúton — magyarázta a leány. Moszkvában a pályaudvarról egyenesen a közoktatási népbiztosságra ment. Ott megkérte, mondják meg neki, helyesen valósították-e meg a szovjet hatalmat ott a távoli Északon. Nem követtek-e el valahol hibát? Elmondta a leány, hogy hozzájuk eddig még senki sem ment a városból, de még könyvük,. vagy újságjuk sem volt, amiből megtudták volna, milyen is a szovjethatalom. Csak hallották valakitől — már azt sem tudják kitől — hogy Oroszországban igazságos hatalom került uralomra. Elhatározták tehát, hogy ők maguk is igazságos hatalmat létesítenek a távoli Északon. De hogy mindent úgy csináltak-e, ahogyan kell, azt nem tudták. A leány elmondta, hogy szovjetet választottak. Igaz embereket küldtek oda. Gazdagokat egyáltalában nem engedtek a szovjetekbe, egyetlen egyet sem. Segítettek a szegényeknek, s amióta az igazságos hatalmat létrehozták, egyetlen éhező sincs náluk. A leány beszédéből kiderült, hogy a távoli Északon úgy alakították meg a szovjet hatalmat, ahogyan Lenin is tanította. Kitűnt, hogy mindent jól csináltak, nem követtek el hibát. A leány pár napig pihent Moszkvában, könyveket, újságokat adtak neki és olyan plakátokat, amelyek képekben mutatták be, miért és hogyan küzd a szovjet hatalom. A leány ezekkel a plakátokkal és könyvekkel tért vissza otthonába, Északra. Először vasúton, majd lovakkal, később szarvasokkal, legvégül pedig kutyafogaton utazott. Mindezt elmesélték Leninnek. Lenin majdnem megharagudott, hogy nem szóltak neki előbb az északi leányról és sajnálta, hogy nem találkozhatott vele. Ö maga szerette volna a leányt mindenről kikérdezni és elmagyarázni neki mindent a szovjethatalomról. Mondom, majdnem megharagudott, de egyszerre csak felvidult az arca: — Tudjátok-e? — kérdezte mosolyogva, s egy kicsit még hunyorított is, mintha titkot árulna el. — Tudjátok-e, hogy másképpen nem is történhetett volna. Hiszen ez az ő saját hatalmuk — a saját szovjetjük. És semmi hibát sem követtek el. Lenin figyelmesen nézett az elv- társakra -— megértették-e szavait? Majd hozzátette: — Ebben van a szovjet hatalom ereje: maga a nép építi. Küldöttek Leninnél. : i
