Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

Csütörtök, 1954 január 21.

SOMOGYI NÉPLAP

3

Mit kell tudni az 1954. évi szerződéses bikahizlalási akcióról

A Központi Vezettőségnek és a mAnitezltorit'anácsiinak a mezőgazdasági termelés íegílesztésérőí szőlő határozata és az ezt megelőző számos intézkedés hatalmas lehetőségeket (biztosít dolgozó pa- rasz1 ^águnknak minid a növénytermelésiben, mind az álíliaitlteuyész- tésíbem a jővedellmezőség növeléséhez. Az áttlattenyészfés ijöved’effl- .«nezjősége növelésiét célozzák a ^szerződéses bika- és tínóhízláSási akciónál nyújtóit kedvezményeik is.

A termelő szerződésit köthet! március 31-ig mindén olyan 70— 250 kiülő súllyá 'bika* vagy finó- bortjú házMIásánn, amely erős ■csontiozatű, illetve líöválbbhízlálás- ra ai]lka'5mas. Ha a hízMlásra Üie— szerződött, bikaborijüt a gazda ivariafllanáta.ni akarja, azt a szerződésikor j elé mi én i keli, bogy a szerződést 'aszerint állítsák ki. A leszerződött áilfilat tartásához a Sotoogymegyei Állat- és Zsírfce- gyülftíő Válllalbit 600 forint kamatmentes előleget kiáll ki a gazdának. Ugyanakkor az állattartó a leszerződött bika-, vagy fmóborjú darabja után 60—60 Hitler . tejbe- adás alól1 mentesül. A hizlalásra leszerződött áülaillot viszont köteles a gazda hízat|t áülapoíban a megállapított 'hónaidban legalább 300 kg súlyban a szerződéskötéstől számított 6—12 hónapon beüti! leszálllí‘.an;i.

Az átvételi árakat az 1953-as átvételi áraiktól eltérően a következőképpen állapi tolták meg:

Súly kg Extra I. oszt- II. oszt. 300—350 9 8 7 Ft

351—400 9.50 8.50 7.50 Ft

401 kg fel. 11 10 9 Ft

A II. osztálynál gyengébb minőségű bikáiért!, vagy tinlöéait a mindenkor érvényben lévő, ,a minőségi osztályzatnak megfelelő szabadpiaci árát. kapja meg a gazda.

Szerződést köt Ívelnek a terme- iők 60—150 kg súlyú bükaibo.njúra is, amelyet 6 hónapon belül köteles a gazda ivartalanitani és a szerzőáésikötéstlőll! számított 16 hónap múlva HeigaEáibb 400 kilós súlyban és kiílogjrammoinlként 7.70 fo- rsni'los áron, a Soimogymegyei Ál- iiiat- é'S Zsiírbeg!yü|}tíő VáiMlaitmak feszáMltiani. Ennél! az akciónál a iészerzöjdöitit állatok után darabonkénti, éspedig három részletben összesen mintegy 600 forint hízlailási eílőjjegeit kap a termelő.

A 300—400 kilogramm súlyú, 18 hónapnál nem idősebb, (hizlalásra flesz erződ övit 'tinó darabja után összesen 1500 forint, hízlafllá- si élőilieget kap három részletben a gazda.

A szerződéses hízff.aT.áanál a kormány által nyújtott 'lehetőségeket, felhasznállvai dolgozó parasztságunk jelentősen növellhe'ti jövedelmét, jóléjét. De ugyanakkor hozzájárul az egész ország hús- és zsírszükséigiletének biztosításához, egész népünk életszínvonalának emeléséhez. Tehát kétszeresen érdeke dolgozó parasztságunknak az., hegy műméi több állatot hizlaljon szerződésesen.

zHietei

A termel őlszö vetkezettek tervszerű, .jó munkájának alapja a pontos tervezés. A tenmeflősizővet!- kezetekben országszerte a közeli- jövőben készítik e] a terveket, amire nagy gonddal' készüknek a vezetőik é.s tagok egyaránt.

A járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak szakemberei három-négynapos tan folyamokon oktal Iták ki a/ tsz-eö- nökiöket és Ikönyvellőkeif a tervké■Mezele

szítás módszerei re!. A napokban járási értekezöletekre hívják össze a' termelő szövet kezetek elnökeit, áhol részletesen megbeszélik a tennivalókat. Később a termelllő- szövetkezei'eík taggyűléseim közösen vita/jáik meg, hogyan Kelhetne a fleggazda sávosabban kihasznáűnli ;a heflyi lehetőségeket. A legjobb dolgozóikból bizottságot alakítanak, i£imeilynék tagjai részt vesznek a i'iervkészítésben.

Tisztító és műtrágyaszóró gépek, tárházi felvonók a malomgépipar első

negyedévi tervében

A budapesti malomgépgyár dolgozói több mezőgazdasági kisgép gyártását vették első negyedévi programmjukba. Január végéig 59 trafctorvo n ta tás ú műflr ágyasz óró

gépet gyáriknak. Az év első bárom hónapjában 15 tárháza feSvo- nógépet készítenek, 'amelyek nehéz fizikai munkát klíisziöibölnek ki, a gabonával]! telt zsákokat szálflitják a tárházakba.

Különböző vetőmagfliszi!ító gépeket is készítetnek az év eílslő negyedévében: A „Paddy“ asztalokból 14 darab készül. Az osztályozást elvégző „Wiljha“ típusú tisztítógépből'5-ör: és a „Rex 3.“ típusú tisztító és osztályozó gépből 28-afc gyártanak március 31-ig. A mezőgazdasági kisgépek gyártását már megkezdték iaiz üzem dolgozói, a negyedév végéig foiyama- tosa-n átadják azokat a mezőgazdaságnak.

LÁTOGATÁS KŐRÖSHEGYEN AZ ANKÉT ELŐTT

Esti beszélgetés Szabóéknó

* rövid téli nappalt követve, hosszú este lopakodott a falura. A házak ablakain átszűrődő sápadt fénycsóvák szikrázva törnek meg a csontkeményre fagyott havon. Olyan mély a csend, hogy még a távolabbi községekből is idehallatszik a kutyaugatás. Taszár község utcáján egy embert sem látni. Bezzeg a szobák annál zajosabbak, a gyermekek zsibongásától és a felnőttek élénk beszélgetésétől. Ilyenkor egyik vagy másik házhoz összejönnek a szomszédok, rokonok, idősebbek, fiatalok és meghányják-vetik maguk közt az elmúlt idők eseményeit és a jövő terveit.

Ez az ősrégi falusi szokás Taszáron sem halt ki még. Ma este Szabó Sándor 12 holdas dolgozó paraszt házánál is összejöttek a közeli szomszédok. De itt van köztük Törekes János elvtárs, a községi tanács elnöke is. A férfiak az asztal mellett ülve váltogatják a szavakat. Most leginkább az állattenyésztés felől esik a legtöbb szó köztük. Töre- líés János tanácselnök elismerő szavakkal magyarázza Szabó Sándor helyes kezdeményezését.

— Nagyon örülök — mondja — iiogy Szabó szomszéd a múltkor odajött a tanácsházhoz és javasolta, nogy a tanácsülésen nagyobb mérőkben foglalkozzon a beszámoló az illattenyésztés kérdésével. Eredményes is volt a tanácsülés, mert azóta egyre több gazda jelenti, hogy törzs- íllattenyésztéssel akar foglalkozni.

— Én, amikor a »►Somogyi Nép- ap-<-ból olvastam — veszi át a szót Szabó bácsi — hogy Kaposvölgye állattenyésztésének megjavítása érdesében a Megyei Pártbizottság javasaiéra Göllén állattenyésztési anke- ;ot tartanak a, környék állattenyész- őinek, akkor mindjárt arra gondoltam, hogy nekünk, taszáriaknak sem ;zabad onnan távolmaradnunk, mert nem dicsekvésképpen, de mi, faszának neveltünk és nevelünk is szép állatokat. Ezt a gölleiek, de a környék többi törzsállattenyésztő községének gazdái is elismerik.

Néhány rövid pillanatnyi csend /an, mindannyiukról látszik, hogy gondolataikat rendezgetik. Patcai László fiatal, de igen megfontolt mnber, eddig csak figyelmesen hallgatott, előbb tekintetét körüljártatja i seobában s majd így magyaráz:

— Igaz, hogy én fiatalabb vagyok iónéfcány évvel, mint maguk bármelyikük, de én is gyerekkoromtól bánok jószágokkal s így némi tapasztalatom van az állattenyésztésben. Tudom, hogy községünknek mindig jó hírneve volt szép törzsállatállományáról. Hisz 1951-ben én is eladtam az egyik kísérleti gazdaságnak egy olyan tehenet, amelyik 25—26 liter tejet megadott naponta. Ennek az ivadékából van egy üszőm, amit meg is tartok tehénnek továbbtenyésztés- re. örülök, hogy részt vehettem az állattenyésztési ankéton, mert sokat tanultam ott. Igaza van Horn professzornak abban, hogy nem feltétlen fontos nekünk svájci tehenet behozatni, mert itt is vannak jó törzsállatok. És ezt tudatosítani kell a mi községünkben is a gazdákkal, mert valóban itt is az volt a legtöbb gazda véleménye a múltban, de még most is az néhányé, hogy csak a svájci tehén a fajállat. Ha egy svájci tehén csak 3 liter tejet adott is naponta, akkor is tartották, csak azért, mert svájci volt, s ugyanakkor lebecsülték a magyar vörös-tarka tehenet, amelyik sok esetben másfélszer annyi tejet adott, mint a svájci tehén. Igaz, hogy a küllemre is sokat kell adni, de azért az sem közömbös, hogy milyen tejelő a tehén.

— Igazad van, Laci — jegyzi meg helyeslőén Szabó bácsi, miközben előveszi a pintesüveget és tölt a poharakba a csillogva gyöngyöző sillerből.

]\| iután kiürítették poharaikat, így folytatja: — Sok függ a gondozástól és az etetéstől is. En már hosszú évek óta mindig érdemük szerint etetem a jószágokat. Mindkét tehenem törzskönyvezett, az egyik 15, a másik pedig 18 liter tejet is megad naponta. De a takarmány összeállítására is nagyon ügyelek. Most például az egyik tehén egs» evésre 20 kg pácos keveréket kap, aminek egy harmada olajpogácsa, egyötöde korpa, a többi pedig kukoricadara, takarmányrépa és szecska. Én is Horn professzornak adok igazat, mert az én teheneim leszármazottjaiból is lehet jó törzstenyészállat. Csak azt sajnálom, hogy én nem vezettem el teheneimet az ankétkor Göllére a bíráló bizottság elé.

— Hát az biztos, hogy a maga teheneit is felvezethette volna Göllén — vág közbe Patcai László — mert bár a gölleieknek nagyon szép állataik vannak, de kondícióra nem néznek ki úgy, mint a maga tehenei.

— Aztán szerződésesen neveli a bikaborjút? — kérdi a tanácselnök Szabó bácsitól.

— Már hogyne nevelném szerződésesen — siet válaszolni Szabó bácsi. —• Az egyiket már leszerződtem, kaptam is 600 forint pénzelőleget, meg 5 mázsa abrakot is a továbbneveléshez. Amikor Gödéből az ankétről hazajöttem, elhatároztam, hogy a másik kis bikára, amelyik most kéthetes, ugyancsak leszerződöm.

— Na és hogy számolt, jól kifizetődik ez a szerződéses törzsállattenyésztés? — faggatja tovább a tanácselnök Szabó bácsit.

— Már hogyne számoltam volna, ha az ember nem számol előre — magyarázza önérzetesen Szabó bácsi — akkor nem tudja, hogy mit miért csinál. .Egyik-egyik bika után legalább 3 ezer forint tiszta jövedelmet várok. Van egy üszőborjú is az istállóban, azt meg még megtartom tehénnek, mert a tehéntartás is jól kifizetődik. Az új begyűjtési rendeletet amint olvastam, úgy látom, hogy a kötelező tejbeadás mellett még leghevesebb 2 ezer liter tejet el tudok jadni szabadáron egy év alatt a két | tehéntől. Ez is 4—5 ezer forint jövedelmet jelent nekem. Három tehén után pedig még több lesz a tej, amit szabadáron adhatok le.

— Akkor a begyűjtés beütemezé- sénél majd magánál is figyelembe kell vennünk, hogy maga több takarmányt vetett, mint eddig — jegyzi meg közben Törekes tanácselnök elvtárs.

— Már most úgy terveztem, hogy az idén vetek 800 öl csalamádét is, ami augusztus végéig elég lesz a szarvasjószágoknak — mondja Szabó bácsi — de vetek még egy hold zabot és 1 hold zabosbükkönyt is. Meg aztán van 3 ezer négyszögöl lucernám is, az ősszel meg a kukoricaszárat és a répafejet lesilózom. Ezekből aztán már biztosítva lesz állataim egész évi takarmánya.

meleg szóváltások közben észre sem veszik, hogy elszaladt az idő. A hosszú este rövidnek bizonyult ahhoz, hogy mindannyian elmondják véleményüket, terveiket egymásnak az állattenyésztésről, mert miután Szabó bácsi kikísérte a vendégeket, még a kiskapuban is jóidéig vitatták közös problémáikat.

Szűcs Ferenc.

HAVAS mezők közöli vezet az út Kőröshegy fellé. Jolbibral 'is, halna is az út mellett hő— bundába burkolózva alussza1 It-élS álimáit iehd'ö, mező.

Kőrösbegy határába érve. a fehér bótakarót már m.e|tf&ziaikí‘ca egyegy darab szülőiföíld fellceitiélllő foFjja. A szőlő lkaróit már nem 'boníl|;a hó, feketén ikmyúOrialk a hóipárn® állói Kocsink gyorsan .száguld a kőröshegyi töMelk lés szőlők Iköziött, tbamaircsaa feCItünflk a falu végén a fábCia: Kőröshegy. Igein, megérlkezüinli Kőröshegyre, meigyérik híres ibo.riermeiő (községébe.

Kiőrőisih eg y-Kőröshegy, mSyen ismerős ez a név megyéinkben, pedig ez is ugyanolyan község, mint megyénk számiaiían nagy községe. Vallania nevezetiessége mégis van ás tallán nines is .olyan ember mie- gyémklbeni, akii ne. tudná megmon- dalm’l, hogy mirőll! hinesi. Kiváfiló mi- miőisiégű 'bor terem szőjőííőkiéin', olyan boir, amit h,a egyszer valaki megk'ó'sr.ioll, vágyik annak a szíve .vissza Kőröshegyre.

A falu dolgozó parasztjainak ijövedeffiméit niagyrészbeni a szőlő- és 'gyümölcstermelés adja. Földje ibcímcikiois, kavicsos, egyéb mövény- íéGeség, búza, kukorica nem nagyon (terem meg benne. Jó esziten- dobén is riflka a 6 mázsás búzatermés. Éppen ezért a község gazdái1 a legnagyobb gondot & szőlő termelésre fordítják. Scik fáradságos munkát kívánó növény a szőlüői, die. meghálálja a jó munkát.

A FALUBA beérve, .első útunk a Itianáőshazáról Tóth Dezsőckhez vezeteti!. Tólth gazda .az apóban álliva mosolyogva, 'Szívesen fogadott és m'inldijár.b be is .teslslékielllu bennünket a szép, tiszta, világos konyhába. Szóhoz se igen enged jutni bennünket, már" is megy ®e a pincébe boréit. Amikor már üitúnk a család egészségére és megdicsértük ijó Heber riz- lingfborát, akkor mondtuk cfll neki jövetelünk célját, — azt, hogy őt ős, mint a falu élenjáró bortermelő gazdáját meghívjuk a vasárna* pi ankidra. A beszélgetés íiermé szetesen azonnal a szölőlti&rme'lél&re 'terelődött. Legszívesebben emeli beszélnek a gazdáik, érthető is, hiszen erre büszkék vj kőröshegy! eík lés! jioiglgafl büszkék.

Tóth Dezsőnek 1 hoílld szőflőte- r.ü’letle vaín. Jó 'termés esetién még 40 hl bora is forrogait szűreit után a ipincében. A család jövedleüiniéi! msgyrásizben a bonért kapott pénz jeleníti, amit igen jó áron tudnak értékesíteni szierzlődjs útiján éis a .Borforgisl'lmá 'VáíItMlaabn keresztül .»zabád eladással (is.

Tólth De zső ham árosán rátér terveire. A 'tavasszal 1 hold 'szőlőt akar telepíteni gyökeres- vesisizőveö, amit kormányunk .gon- goslkoidiási» nyomán kedvezményes áron beszerezhet. — Az új mi- nisztertanácsi határozat ai szőlő- [és »gyümüllűsiíjermeíés feijflelsz1!1lédéiről —. íhaltialimais kedvet adott a mi számunkra is ?. sziőOcttermeíáshez — mondja Tófjh gazda. — Kormányunk segít és táimiogá't hen- nünkét, lá'ljuk, érdemes növelni szctlöterüGetünket, amivel jövedefl' műnk Is nő,

Búcsúzóul mégígérte Tóth De- zső„ hogy rélszitvesz ia vasárnapi ankéton. Hogyne venne részit, hiszen az az ő énd'ekiétt is szolgálja és az ő munkáját is elősegíti.

TÓTHÉKTÓL — pár házzal odébb — Kovács Károlyihoz tartunk, aki a faluban ai sok jó bortermelő között is a legjobbak közé tartozik. A szépen rendezeitt udvar és a csimols kis piros ház a gazda és gazdaia.sszany gondosságát) bizonyítja!. Kovács Kárdlly éppen a lovakalt fogja kJ, trágyát hordott' délelőtti Iki a szőlőibe.

— Tudják, ilyenkor félidőiben nem igen akad más dolgunk — mondja —, amikor az idő egy kicsit enged, a trágyát hordogatom ki a szőlőbe, mert ez a ülegfontosabb .a 'Szőlőnek, úgy várhattunk .jó termést. A trágyázás után a gyomtalanítás a fontos, a gondos gazda nem aikkor kapál, amikor már térdig é.r a gaz, hanem akkor, miikor miég saitjadózik, alig látszik ki a földből és akkor miég könnyű kapálni. A költözés elvégzése mellett igen fontos a permeitiezés, amivel megvédjülk a szőlői', eíLenségeitlőEl Én mindig gondosan kezeltem 2 hold sziőlllömelt, voijf már 70 !hl! bortermésem is, kiváló minőségű olasz rizltng. Kaptam is érte .oMlevielét, elismerést az áCíámltóif.

Figyelmesen hallgatjuk Kovács hátasát!, 'amint a slzőllőtlarmeLlésrői beszléüj, majd ölt is meghívtak a vasárnapi ankétra. Látszott rajta, hogy szívesen vette a meghívást.

— Elmegyek — mondja búcsúzóul] — engem is nagyon érdekel, amit a iszőCőtterm.ellléisrőil monda.

naik, különösen sok jó bortermelő gazda lesz ott másik községekbő®, majd elmoinidljulk egymásnak tapasz- taiiatainkat, tanulunk egymás! téli.

.Bödők Lajost éppen a pincében találtuk. A Ihaitallhias hordókkal yfégigrafcoíllti pincében — ameílyelk mint a katonák ,a sorban, ügy gyülekeztek egymáisuitán — iszoirgois- kedott, az üres ho.rdlókait rak'la éli az útból. BöidŐ.k Lajos 3 hold szöillő túiajdonosa, minid kiváló irizling (tekék.

— Sok munkát igényeli a hiárom hold szőlő —< mondja —, de megér1, a fáradságot megfizeltli .a termés. Az ellmnlt tavasszal .is tiele- píté'iünik 1 hoildát, sokan bizony 'kinevettek bennünket, hogy nincs értelme annak, hogy nagyoblfciätiSulk szőlő terű lel lünket, hiszen úgy se hozza meg ,a hasznot ,a sok költség után. Nem bántam meg, hogy nem halfligat'lam rájuk, mert most kormányunk sok segítséget nyújt munkánkhoz.

FIATAL, pirospozsgás arcú fe- fesége is hamarosan Ikijöllt uiánumlk a pinoébe.. ÉridékCiődve h'aCL'gat'tii, amiint a vasiármapi értek erűiéiről beszélgettünk férjével.

— Én .'is elmehetek?, — kérdezi

— szeretem ám én is .az i’.Vét hatCgatnií, én is dolgozom a szőlőiben, ;jö, ihn éirte'k is a kezeléséhez.

— Persze, hoigy eujöhetl — vá* laszoliunk kérdésére — sóit örömmel vesszük, ha asszonyok is eljönnek, .leg'áüátib tátijuk, hogy 'érdekli 'őket.

Kikísértek bennünket ,a kaipuig.

— A vasárnapi viszoiúlöátáisra

— búcsúztunk eS a fatal pár'üóü.

— Otít ihesiziíimlk —• fölélték 'egyszerre minldlkiéttlen.

A kultúrház mellett' saéjp„ zölld’- refestei’t háziban laiknaik Kovács I, An'dirásék. Éppen ebéd közben az .asztal melille'tti fcalllálKuIk a csa- íátíiot: a na|0iS'Z'üílőlkelt, a fiatí'aQo- kat 'és .a két kis unolkát,. Mindjárt) heQlye.i kínáltak bennünket, arninlü belépilürjk, majd a réfceses tál mellé odakerült; aJ szép -pirois burgundi bor is. A csaffláidí egészségére ürítettük poharunkat.

Érdeklődni kezdtünk szőSőijüik- üőli. 1.5 hold szőilöiterületiük yan és fél bdlld gyümőllcsös: állma-, kötte- és sízffiviaiá'klkait, K'o'vács bácsi bűszlkién mondja, hogy 1.947- hen már díjat tis ínyért jió Ibior.áért, az olasz rizilingért, A család jöve- deílmléfc itltl is a szőlő' (éis> gyümöfficS' foi'Zto:s(|t|)ia, arniil részbeni hellyben, lészben pádig Bailalt'o,nifölKdlvá.ron értékesítenek. Az ellmullt években elég sok nehézségbe ütközött munkájuk. Sok esetben nem kaptak védőszert) a permetezéshez a íöilidműve'ssizöveltkezetb'en. Kén- por,, riézgáfllic mindig kélsőn léüke- zett, amllkor már nem' volt rá szükséjg. Az líliyen goudtátOSanság sokszor fékezte .munlkájdkat és kedvüket is .szegte illőbb esetben.

A kormány intlézkeidásei azonban meghozták kedvüket. Tavasz- szál 2 hoílld iszlőllőit te|,Jeipí,ten'elk az idős szőlőtlőfcék hellyeft, hőgy továbbra is kiváló minőségű, jó boruk teremjen. Jó hímé víét (tto- vábbra is meg alkarja tartani Kovács bácsi. Beadásuk 750 Hitler voíllt az elmuffltj .esztendiőb'en, atmá ■az ú,j begyűjtés: rendelőit szerint majdnem felére csőikként. Ennyivel1 'többiét Hiúdnak értékesíteni szabadon.

KŐRÖSHEGY doiljgozó parasztjai lellkesen készülnek az ankétra. Kiálfítást rendeznek a szőlőm űréin szerszámioklból, sZőlővesszőlk- böl és terme szetesen a boiffajták- ból is, hadd kóstolják meg a meghívottak a kőrösbegiyi jó bort, amely híres az egész megyébe«.

Varga Mária