Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

üeadni ma- ( vaj ni YILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! k ' r - v Történetek Leninről Látogatás Kőröshegyen az ankét előtt Tegyük «-otthonná" kultúr- otthonainkat és emeljük a tömeg­művészeti munka színvonalát StÄß TJA ME GVE ! PA RT BIZ OTTS Af6AN A K LA XI. évfolyam, 17. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1954 január 21. *3K3?Sä?JiZi 22? 230 Harminc évvel ezelőtt, 1924 január 21-én súlyos veszteség érte a szovjet népet, az egész világ dolgozóit: meg­halt a szovjet állam megalapítója és vezetője, az egész világ dolgozóinak tanítója és barátja, Vlagyimir Iljics Lenin. V. I. Lenin, a világ munkás­mozgalmának nagy vezére, a kommu­nista párt és a világ első szocialista államának megalapítója sok zseniális eszmével és tétellel gazdagította a forradalmi elméletet és gyakorlatot. Egész élete hatalmas hőstett volt, egész éleiével önCetáldozóan szolgál­ta a munkásosztályt, a népet. Lenin akkor lépett a történelem küzdőterére, amikor a kapitalizmus az imperializmus korszakába nőtt át és amikor megkezdődött a proletár- forradalmak korszaka. Marx és En­gels, a tudományos kommunizmus megalapítói, már a XIX. század de­rekán rámutattak, hogy a kapitaliz­mus bukása elkerülhetetlen, hogy a kapitalizmus éppen olyan múló tár­sadalmi rendszer, mint előtte a feu­dalizmus és a rabszolgatársadalom volt. Lenin az új korszakra alkal­mazva, alkotó módon továbbfejlesz­tette a marxizmust. Bebizonyította, hogy az imperializmus rothadó, ha­lódó kapitalizmus, hogy az imperia­lizmus korszaka a szocialista forra­dalom előestéje és hogy a szocialista forradalom az imperializmus korá­ban közvetlen gyakorlati szükségsze­rűség. Lenin. Marx és Engels tanainak hű követője volt. Az új történelmi vi­szonyokra alkalmazva fáradhatatla­nul továbbfejlesztette a marxista el­méletet. Az imperializmus feltételei között új módon kellett megoldani sok kérdést: melyek a forradalom mozgató erői, győzelmének lehetősé­gei, mi a proktáriátus és szövetsé­gesei szerepe a dolgozók felszabadí­tásáért vívott harcban a tőkés elnyo­más alól. A marxi elmélet alapté­teleire támaszkodva Lenin megala­pozta a proletáriátus hegemóniájá­nak, vezetőszercpének eszméiét a polgári demokratikus és a szocialista forradalomban egyaránt és meghatá­rozta a parasztságnak, mint a mun­kásosztály szövetségesének szerepét. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom bebizonyította a lenini kö­vetkeztetések helyességét. Lenin a szocialista forradalomról és a prole­tariátus diktatúrájáról szóló tanítá­saival bebizonyította, hogy a prole­tariátus diktatúrája az osztályszö­vetség különleges formája, a vezető­szerepet vivő proletáriátus és a ki­zsákmányolt nem proletártömegek között. A proletáriátus diktatúrájá­nak legfőbb elve a munkásosztály és a parasztság szövetsége és ennek az elvnek az érvényesítése nélkül nem lehet felépíteni és megszilárdítani a szocialista államot, biztosítani a szo­cializmus végleges győzelmét. A má­sodik Intemacionálé félt a forrada­lomtól, gondolni sem akart a prole­tárdiktatúrára, s ezért nem is érde­kelte a munkásosztály szövetségesei­nek kérdése. Lenin szembehelyezke­dett ezekkel az opportunistákkal és kimutatta, hogy a munkásosztály és a parasztság szövetségének kérdése a proletáriátus felszabadulására irá­nyuló mozgalom rendkívül fontos kérdése. Lenin alapította meg az orosz mun­kásosztály harci vezérkarát: kommu­nista pártját. A kommunista párt a földkerekség egyhatodát kitevő ha­talmas ország dolgozóinak élére állt és megszervezte az orosz imperialista burzsoázia elleni hatalmas rohamot. Az Októberi Szocialista Forradalom gyökeres változást hozott az ország társadalmi és állami életében, a dol­gozókat a tőke rabszolgáiból az or­szág teljes jogú gazdáivá tette és vé­get vetett a nemzeti elnyomásnak. Lenin az oroszországi szocialista forradalom vezére és a világ első szovjet szocialista államának vezető­je volt. Az orosz munkások és pa­rasztok által létrehozott szovjet ha­talom létrejöttének első napjaitól keáöve forradalmi intézkedések egész sorát hajtotta végre. A dolgozók ke­zébe ment át a nagyipar, a közleke­dés, a külkereskedelem, a bankok. Megvetették az új, szocialista tulaj­don alapját. Oroszország évszázado­kon át földéhes parasztsága végre földhöz jutott, mert a szovjet hata­LENIN... HÜÄ lom kisajátította a földbirtokosok földjét és a parasztoknak adta át. A cárizmus idején elnyomott oroszor­szági nemzetiségek egyenjogúságot kaptak és meginduljak az önálló ál­lamiság útján, A szovjet hatalom rö­vid idő alatt felszámolta a régi bur- zsoá államigazgatást és az államappa­rátusba bevonta a munkásokat és dolgozó parasztokat. Megsemmisítet­te a cári fegyveres erőket, amelyeket más népek elleni gyűlölet szellemé­ben neveltek és helyettük megalakí­totta a munkások és parasztok új hadseregét, amely a proletárinterna- cifmalizmus és más népek szabadsá­gának és függetlenségének tisztelet­ben tartása szellemében nevelkedett. M!ndez megmutatta az egész világ­nak, hogy a szovjet hatalomban új állam, magasabb típusú állam, igazi népi hatalom jött létre. Lenin a szovjet hatalom megala­kulásának első napjaitól kezdve fel­adatul tűzte ki, hogy a nehézipar fejlesztése által, az ország villamo­sítása által és a parasztság szövet­kezeti mozgalmán keresztül le kell küzdeni az ország évszázados elma­radottságát. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja becsülettel teljesítette Lenin útmutatásait. A Szovjetunió­ban felépült a szocialista társadalom, a szovjet társadalmi és államrend ki­állta a Nagy Honvédő Háború min­den megpróbáltatását. A háború után a Szovjetunió rendkívül rövid idő alatt újjáépítette gazdaságát és to­vábbi nagy sikereket ért el a kom­munista társadalom felépítése felé vezető úton. A Szovjetunióban az épülő kom­munizmus nemcsak a Szovjetunió népeinek, hanem az egész emberiség jövőjét jelenti. Még jobb munkára mozgósítja a népi demokratikus or­szágok dolgozóit és fokozott harcra lelkesíti a tőkés országok és a gyar­mati országok dolgozóit a háború el­len, az imperializmus ellen, a nyo­mor és rabság ellen, a békéért, a szabadságért és az új életért. Lenint forrón szerették a munká­sok és parasztok, forrón szerette őt az egész szovjet nép. Lenin fenntar­tás nélkül odaadta magát egész zse­niális szellemével, egész végtelenül nagy és jó szívével a szovjet nép bol­dogulásáért, az egész emberiség bol­dogságáért vívott küzdelemnek. So­hasem tért le arról az útról, amelyet fiatalságában választott. A mai napon, Lenin halála emlék­ünnepén, a leninizmus eszméjének legyőzhetetlenségét ünnepli a világ minden országának dolgozó népe. Le­nin 30 évvel ezelőtt meghalt, de esz­méi, művei tovább élnek a nagy Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban, a felszabadult Kínában, a Német Demokratikus Köztársaság­ban s a még tőkés járomban sínylődő országok dolgozóinak felszabadító mozgalmaiban, a világot átfogó bé- kabarcban. Magyarország a Szovjetuniótól krpta a szabadságot. Lenintől és Sztálintól, Lenin és Sztálin pártjá­tól tanultak a magyar kommunis­ták. A mi népünk a Szovjetunió né­peinek példáján vált képessé arra, hogy éljen azzal a szabadsággal, me­lyet a Szovjetuniótól kapott. Lenin örökségéből, a pártról szóló tanítá­saiból tanultuk meg, hogyan kell erő­sítenünk pártunkat, hogyan kell őriz­nünk annak tisztaságát. Lenin, Sztá­lin arra tanítanak, amire saját ta­pasztalataink is: fejleszteni, erősíte­ni a pártot annyit jelent, mint erő­síteni az országot, a hazát, mint leg­jobban, leghathatósabban szolgálni a munkásosztályt, a dolgozók ügyét. Most, amikor népi demokráciánk fejlődésének új szakaszába leptünk, amikor pártunk Hl. kongresszusára készülünk, tanuljuk meg még jobban Lenintől, mit .jelent a párt. «-Párt nélkül, amely vaskemény és edzett a harcban, párt, nélkül, amely az osz­tály összes becsületes elemeinek bi­zalmát bírja — tanítja Lenin — párt nélkül, amely figyelemmel tudja kí­sérni a tömegek hangulatát és tud arra befolyást gyakorolni» . . . nin­csen proletárdiktatúra, nincsen népi demokrácia, Tanuljuk meg Lenintől, milyen felmérhetetlenül fontos a párt számára az elmélet, az elmélet és gyakorlat egysége, a világnézet tisztasága. Az elmélet a forradalmi gyakorlat nélkül tárgytalan, a gya­korlat az elmélet nélkül vak. Készüljünk azzal is pártunk kon­gresszusára. hogy gyakrabban és rendszeresebben nyúlunk ahhoz a ra­gyogó. éles fegyverhez, amelyet Le­nin készített számunkra, alaposabban foglalkozzunk a marxizmus-leniniz- mussal, emeljük pártunk elméleti színvonalát. Készüljünk azzal is pár­tunk kongresszusára, hogy a magyar nép legszélesebb tömegei között még jobban elmélyítsük a párt iránti sze­retetek még jobban megmagyarázzuk a tömegeknek, hogy pártunk az egész dolgozó nép jólétének feleme­lését tűzte cáiul és e cél elérésé­ben a lenini tanítások szolgálnak út­mutatásul. Készüljünk azzal is pár­tunk kongresszusára, hogy az egész magyar népet felsorakoztatjuk pár­tunk zászlaja alá, az alá a zászló alá, amelyet Lenin emelt magasra. Lenin nagy alakja, éleiének csodá­latos példája lelkesítsen bennünket a pártunk célkitűzéseinek megvalósí­tásáért vívott csatában. Vigyük győ­zelemre a dolgozó nép felemeléséért vívott harcot. A minisztertanács határozata a szerződéses termelés megjavítására A minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a szerződéses termelés helyzetével és határozatot hozott a meglévő hiányosságok kiküszöbölésé­re. Megállapította, hogy az 1954. évi szerződéses termelési feltételek sok­kal kedvezőbbek és nagyobb előnyt biztosítanak a parasztságnak, mint az előző években. Ezért a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szívesen kötnek termelési szerződést, ha megismerik azokat az előnyöket, amelyekben ezáltal része­sülnek. Hiba azonban, hogy a helyi tanácsok, az egyes termeltető válla­latok, sőt gyakran az érdekelt mi­nisztériumok is elhanyagolják a szerződéses termelés előnyeit meg­mutató, felvilágosító munkát. Ezért a minisztertanács fontos feladatként jelölte meg, hogy a szerződéses ter­meléssel járó kedvezményeket az ed­diginél szélesebb körben kell a dol­gozó parasztsággal és a termelőszö­vetkezetekkel megismertetni. A határozat több növénynél jelen­tős áremelést léptet életbe, s növeli a természetbeni juttatások mértékét is. így az I. osztályú rostkender árát mázsánként 50 forintról 70 forintra, az I. osztályú rostlenét 105 forintról 120 forintra, a kendermagét 400 fo­rintról 600 forintra, a cirokszakállét 150 forintról 250 forintra, a somkóró- magét 450 forintról 800 forintra, a fehérhere-magét 800 forintról 1600 forintra emelte. Megnövekedett a rostkendernél, ?nnél, valamint a szerződéses lSermag termelésénél is a termé­szetbeni juttatás mértéke. Rostken­dernél az eddigi 3 mázsa helyett min­den mázsa átadott kenderkóró után 50 forint értékű félárú textilutal­ványt kapnak a termelők, rostlennél a textiljuttatás a kétszeresére nőtt. A kendermagnál még nagyobb a nö­vekedés: az eddiginek négyszeresét teszi ki. További kedvezményt jelent az, hogy a textil járandóságból a szer­ződéssel lekötött minden kát. hold után azonnal kétszáz forint értékű textilárut kapnak a termelők, ka-: matmentes előlegként. A cukor- és takarmányrépamag termelői részére a határozat igen magas természet­beni cukorjuttatást állapít meg, s rendezi a fűszerpaprika-termelők ter­mészetbeni őröltpaprika részesedését is. A minisztertanács határozata nem­csak a parasztság számára teszi még kedvezőbbé a szerződéses termelést és emeli ebből eredő jövedelmét, ha­nem fokozza az ipar nyersanyagellá­tását, javítja a lakosság áruellátását. GYÜMÖLCS- ÉS SZOLOTERMELÉSI ANKÉT LESZ KŐRÖSHEGYEN A Megyei Pártbizottság javaslatára a »Somogyi Néplap« szerkesztő­sége és a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya január 24-én Kőröshe­gyen ánkétot tart a járás élenjáró gyümölcs- és szőlőtermelő gazdáinak és szakembereinek. Az ankét célja, hogy a kiváló szakemberek és gaz­dák megtárgyalják gyümölcs- és szőlőtermelésünk hibáit, s a KV és az MT határozata alapján megvitassák a soronlévő tennivalókat. A gyakor­latban bevált jó módszereket a termelők átadják egymásnak és a szak­emberek tanácsait megfigyelik, azokat a saját termelőszövetkezetükben, vagy gazdaságukban alkalmazzák. Nagy jelentősége van ennek az ankétnak, mert a részvevők megtár­gyalják a gyümölcs- és szőlőtermelésünkben mutatkozó legnagyobb hibá­kat, de egyúttal azok orvoslását is megvitatják. Arról is lesz szó: hogyan tudjuk megyénkben a gyümölcsösök területét növelni, új területeken meghonosítani az egyes gyümölcsösöket, új faiskolákat hol lehet létesí­teni. A határozat szerint nagy gondot kell fordítanunk a szőlőterületek fokozatos felújítására és a helyes szőlőápolásra és permetezésre. Az ankét úgy sikerül a legjobban és úgy lesz a legértékesebb, ha va­lamennyi szakember és dolgozó előre kigondolt és elhatározott javasla­tokkal, tanácsokkal vesz részt az értekezleten. Tudásunkkal népünket szolgáljuk Mi, új mezőgazdasági szakkáderek a dolgozó nép soraiból kerültünk ki, a dolgozó nép taníttatott minket, s jóleső érzés tölt el bennünket, hogy megszerzett tudásunkat most a dol­gozó nép életszínvonala emelésének szolgálatába állíthatjuk. Megtisztelő feladatként fogadtuk a párt és a kormány mezőgazdasági határozatát s tudjuk, hogy ebből nagy feladatok hárulnak ránk is. Komoly munkával állunk e felada­tok elé, s igyekszünk megismertetni és széles körben elterjeszteni a fej­lett agro- és zootechnikai módszere­ket, hogy ezáltal hozzájárulhassunk a szocialista mezőgazdaság megte­remtéséhez, a mezőgazdaság termés­hozamának növeléséhez. Dombóvári József, Szabó Sán­dor, Szabó István, Somogyi Benedek, a tabi gépállomás ag- i’onómusai. BECSÜLETTEL TELJESÍTIK TERVFELADATAIKAT A KAPOSVÁRI ÍIŰTŐHÁZ ÉPÍTKEZÉS DOLGOZÓI A Kaposvári Hűtőház építkezésé­nek dolgozói az 1953 évi termelési tervüket 103 száza'ékra teljesítették és a kedvezőtlen időjárás ellenére is lelkes versennyel fogtak munkához az új tervév beindításakor, hogy eb­ben az évben még jobb eredménye­ket érjenek el és határidő előtt fe­jezzék be ötéves tervünk ez újabb alkotását, a Kaposvári Hűtőház épít­kezését. A harcos versenylendületnek az eredménye sem maradt el, s az új tervév első dekádjában az építkezés minden dolgozója becsülettel tett ele­get tervfeladatának, s hiánytalanul teljesítette normáját. Ebben a harcban már hosszabb idő óta példát mutat a Müller kőműves­brigád, amely az új tervév első de­kádjában is 140 százalékra teljesítet­te normáját. A tervfeladatok túltel­jesítéséért harcol a Faggyas vasbe­tonszerelő-brigád is, amely dacolva a hideggel és faggyal, 129 százalékos teljesítményt ért el. Dícséretreméltó a Vajda ács-brigád 112 és a Szotig női segédmunkás-brigád 108 száza« lékos teljesítménye is. Az építésvezetőség . feladata, hogy a jövőben is biztosítsa a munkához s a tervteljesítéshez szükséges mű­szaki feltételeket, akkor nemcsak teljesítik, hanem jelentősen túl is szárnyalják tervfeladataikat és büsz­kén mondhatják, hogy becsülettel tettek eleget feladataiknak, s jó mun­kával járultak hozzá a kormánypro- gramm megvalósításához.

Next

/
Thumbnails
Contents