Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 14. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 január 17. Az ukrán és szovjet, nép széttéphetetlen barátságának történelmi jelentősége Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulójára írta: 1. Gurzsij I ikrajna és 1654-ben Oroszország történt újra­egyesülése. bár Oroszországban akkor még a cár és a földbirto­kosok uralkodtak, óriási jelentő­ségű az ukrán és az orosz nép további politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében. Ez az j -szolidaritása, megkezdődött a az utat a kizsákmányolok hatal­mának megdöntéséhez, az új, szocialista társadalom felépítésé­hez. A cárizmus, a földbirtokosok és ;a burzsoázia elleni mind szilárdabbá vált Szovjet Hadsereg alakulataiban, a partizánosztagokban, a hátor­szágban az összes szovjet népek együttesen harcoltak a hitleri harcban megszállók feletti győzelemért, s Oroszoi- íregvédték szeretett hazájuk be­egyesüléá egyben nemzetközi je­lentőségű is és komoly fordulatot jelentett Ukrajna történelmében. Oroszország és Ukrajna népe nemcsak a külső ellenség ellen lépett fel együttesen hanem az belső elnyomók — az orosz és ukrán földbirtokosok, a burzso­ázia és a cári önkényuralom el­len is. Az orosz és ukrán paraszt­ság tömegmozgalmainak köl­csönhatása arról beszél, hogy az ukrán parasztmozgalom a jobbá­gyok felszabadítása előtti idő­szakban szerves összetevője volt az orosz parasztok jobbágyrend­szer ellenes harcának. A forradalmi gondolat Ukraj­nában szoros kapcsolatban fejlő­dött az Oroszországban térthódí­tó haladó társadalom-politikai gondolattal. Bjelinszkij, Herzen, Csernisevszkij és Dobroljubov, híres orosz forradalmi demokra­ták nagy hatást gyakoroltak az ukrán kultúra fejlődésére, pél­dául T. G. Sevcsenko és más uk­rán forradalmi demokrata elemek - világnézetének kialakulására. Az orosz és. ukrfm tudomány, irodalom és művészet együtt fej­lődött és kölcsönösen gazdagította egymást. Az ukrán kultúra fejlő­désében rendkívül nagy jelentő­ségűek voltak a főbb orosz kui- túrközpontok, Moszkva és Pétcr- vár, ahol számos fontos ukrán történelmi, közgazdasági és föld­rajzi munkát, népköltészeti és néprajzi gyűjteményt, valamint szépirodalmi művet adtak ki. A két testvérnép szoros barát­sága ragyogóan megmutatkozott M. Gorkij és M. Kocjubinszkij, az ukrán és orosz irodalom két nagy képviselőjének őszinte ba­rátságában és együttműködésé­nép barátsága, s ez a leigázók el­leni forradalmi harc további meg erősödéséhez vezetett, V. I. Lenin, a kommunista párt megalapítója' és bölcs ve­zére, megmutatva az ukrán mun­kástömegeknek a győzelemhez vezető utat az önálló állam meg­teremtéséért folyó harcban és le­leplezve az ukrán burzsoá-nacio- nalisták sovinizmusát, hangsú­lyoz ta, hogy csak »a nágyórosz és ukrán proletáriátus együttmű­ködése mellett nyílik lehetőség egy szabad Ukrajna megteremté­sére, ilyen egység nélkül azonban szó sem lehet róla«. V. I. Lenin­nek ez a lángeszű útmutatása az ukrán nép harci programmjává vált a kizsákmányolok ellen, a szovjethatalom és a proletár-dik­tatúra megteremtéséért, a kom­munizmus felépítéséért folytatott harcában. ^ Nagy Október széttörte a társadalmi és nemzeti el­nyomás bilincseit, a volt cári Oroszország összes népéi előtt megnyitott az utat a szabad boldog élet felé, megteremtette az orosz és ukrán nép testvéri ba­rátságának és szoros együttmű­ködésének feltételeit. Az ukrán nép elsőnek lépett az orosz nép után a szocializmus szág és Ukrajna munkásainak 1 csületét, szabadságát és függet- ■szolidarítása, megkezdődött a két ’ lenségét. Kiev/ felszabadításában, s a dnyeperi hősi harcokban több mint 30 szovjet nemzetiség kép­viselőit tüntették ki a Szovjet­unió Hőse címmel. A kommunista párt és a szö­vetségi kormány állandó gondos­kodása az Orosz Szövetségi Köz­társaság és a többi szovjet köz­társaságok odaadó segítsége lehe­tővé tette, hogy az ukrán nép rö­vid idő alatt begyógyítsa a há­ború és a megszállás okozta se­beket. Szovjet-Ukrajna a háború után nemcsak elérte, hanem lényege­sen túl is szárnyalta háborúelőtti gazdasági színvonalát. A köztér-, saság ipara jelenleg jóval több szenet, öntöttvasat, acélt, trak­tort, kombájnt és közszükségleti cikket termel, mint a háború, előtt. Gyors ütemben fejlődnek a könnyűipar és az élelmiszeripar különböző ágazatai is. A köztársaság kolhozai a szov­jet agronómiái tudományra és a fejlett technikára támaszkodva túlszárnyalják háborúelőtti tér­Waller Ilii: „tetoíszág Szocialista [gysépártját kemény, harcos párttá leli fejlesztsöi“ ‘Bérűin (MTI). Németország Szo­ciálisba Egyséjgpáartifámak Központi Bizottsága értekezletre hivta ösz- sze a párt és a Szabad Német Ifjúság (kerületi 'és járási bizottsá­gainak első titkárait. A három napiig tartó értekezleten Walter Ulbricht, a Központi Bizottság el­ső tikára „A jelenlegi helyzet' és a párt feladatai“ címmel megtar­tott beszámoGój áb an részletesen ismertette azt. a munkát, amelyet Németország Szocialista Egység­pártja á KözpptaíB; Bizoftitsag ,16. teljes .ülése óta végzejdt. Walter Uílbrddht megálllápítoitlfa, hogy a párt 16. plenum ólba. nőtt és erősőidiöllf, de egyes élytáirsak a 16. píérawn határozatainak nép­szerűsítésekor é!s az új irányvonal!! megvalósítása során csupán! a dol­gozóik anyagi heüiyzeit'ének megjai- vífáált veszik figyelembe és meg­feledkeznek azokról ,a nagy poli­tikai reszmiékrődl, amleffiyeik aiz új irányvonal! ailalpcáí adkoítjiák. Waiter Ulbricht ia kővetkező há­rom pontban fogjla&ta össze a páarf hizoltságok vezetőinek fő felada­ta: t: 1. Még niaigyolbb Denidüi'é'Wer kieSU folytatni a (lakosság fdiyiSágosítá- s'át ,a nemzetközi feszüilltis'éig eny­hítésének Cbheitlősiégéről és módjá­ról. Németország demokratikus újraegyesítése érdekében fokozni fceflli a harcot az úgynevezett euró­pai védelmi köizöiss égről! szóló szerződés és a NyugaÍ-Némelor- szágibiain újjáíéSesizlteitit mill tar izmus ellen. 2. Miéig ke®, erősíteni és ikri kell szléliesáltemi a p'ártlbiizoltltságoík kap- csolllatalfi a tömiegékkellí és ezziei!' együtt fokozni fcel mindéin egyes pártszervezet és miniden egyes párttag aktivitásúi 3. A párt további Ibelső, megerő­södése érdiekéiben következetesen Le keli! vonali az 1953 június 17-i fasiszta provokáció tianuiiságiaJlit, meg ikeCf .tSszfiffeuná a pánit,of' az elF- íiensgies és imgaUag lelIlamekilőD, Né- meiország Szocialista Egységpárt- jút (ke many, harcos párt'.á kell fejleszteni! és] méseredményeiket. Nagymérték­ben megnövekedett ezekben az években a traktor- és gépállo­mány. Mind több mezőgazdasági munkát gépesítenek, különösen az állattenyésztés területén. A termelőerők fejlődésével | útjára, s elérte végül évszázados- nagymértékben emelkedett a álmának megvalósulását, a nem­zeti ukrán állam megalakulását és ezzel . történelmének újabb, dicsőséges korszakába lépett. A szovjet kormány, élén Le­ninnel, lelkesen üdvözölte az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaság létrejöttét. Az ukrán nép csak az orosz szovjet dolgozók anyagi és kultu­rális színvonala. A szovjet-ukrán tudomány, irodalom és művészet komoly si­kereket ér élt a háború utáni években a szovjet-orosz kultúra jótékony hatása alatt. Ukrajná­ban az iskolák száma a forrada­lomelőtti (időszakhoz viszonyítva ben. Makszim Gorkij, á lángeszűi orosz író. a proletárirodalom] ónálló államát, amely Nagy. Ok- megteremtője, az egész ukrán nép önzetlen barátságára támasz- j 24-szeresére emelkedett, a ta- kodva védhette meg földjét a' nulóké 32-szeresére, az egyetemi külföldi hódítóktól. Megőrizte népnek nagy barátja volt. Különösen akkor erősödött meg a két nép barátsága, amikor az osztályharc arénájára az or­szág legforradalmibb osztálya, az orosz munkásosztály lépett, s an­nak harcos élcsapata —. a kom­munista párt. Az orosz proleta­riátus' forradalmi tevékenységé­nek döntő jelentősége van az orosz, az ukrán és a többi szov­jet népek további fejlődésében. A marxizmus-leninjzmus legyőz­hetetlen tanítása gyorsan elter­tóberi Szocialista Forradalom győzelmének eredményeképpen született meg, először az ország évezredes történelmében. A testvérnépek soknemzetisé­gű családjában, a kommunista párt vezetése alatt Ukrajna élen­járó ipari-mezőgazdasági szovjet köztársasággá vált, fejlett, tar­talmában szocialista és formájá­ban nemzeti kultúrával. A német fasiszta hódítók meg­szállása alól Szovjet-Ukrajnát az orosz és a többi szovjet népek se hallgatóké 10-szeresére. A Szovjetunió népeinek test­véri barátsága — a soknemzetisé­gű szovjet állam létalapja, hatal­mas erő a kommunizmus felépí­téséért folyó harcban. ^ z ukrán nép tudja, hogy a szovjet népek megbontha­tatlan barátsága és együttműkö­dése győzelmeinek, szabadságá­nak és függetlenségének, kultu­rális és gazdasági fejlődésének reményteljes záloga. Az ukrán pép, akár a szovjet ország többi népei, tisztában van azzal, hogy amíg ez a barátság él, sem külső, gítsége szabadította fel. A Nagy! sem belső ellenségtől nem kell jedt Ukrajnában és megmutatta* Honvédő Háború frontjain, a- félnie. Az „Izvesztyija“ a brit nemzetközösség pénzügyminisztereinek értekezletéről Moszkva (TASZSZ). B. Vroar I gat -német m omoipcííumok fokozódó sz-kij, az „Izvesztyija“ szemléiről ja ] vrSájgpáaci verseinigáséit1 és ez Egyie- a ibrik nemzetközöss ég pénzügyön- : síiíifc Áilatmoflí klözeSIgiő gazdásági váplsátgjáh, ApiglliíO jól üukJjya,. hogy ae Egyesült' ÁO'Jaimck gazdasági válsá­ga köz epek. e gz -aaigdl gyárosok" maik ,éis kemslkadefímí körőikineik eil feéCJ; hagynlioik az aaneÄaS piacút,, ezárf lázas gyorisaisáigigal igyeksizik blzifosítanii a maga számára ,a hoz­záférhet európai piacot. A sydneyi pánzügyminiilstztleri ér­telkeizilei — állapítja meg végiül a iszemüeíró — ismét eCitien megnyi 1- nüJí antaiak szü‘ks'égieissiég|e, hogy Ang'ía és a brit hirodaiam orszá­gai gazdasági problémák megöldá- ®án(áíli sajjáf érdeikieí'ílfiből indiulljatnaik ki és ne igaizodjianiaik V/!a;sh.ÍT>.gtioin- bo'z,, amielly ha „gondloisfeodíik“ is paú hereiről, ezt csak azért' 'tteszi, hogy még jói ban miegnehezítse Angiiía és ia bíródat!,om helyzetét­näsztöretnek Sydneyben megtar­tott értéfcezüe'feérőffl ír. JóŰiehét az éntelkeizűet zárt' ajtóik mögött folyt le — írja B. Vron- sízlkij -—• a sajtóba mitgfis főbb olyan értesülés szivárgóit! ki, amely mirjdeiniekiell'cí't az ango-l. amerikai elíemtlátek fokozódásáról! tanúskodik. Különösem ikíéDeztű'd'tielk ®z angol-amerikai eliientétek a magas amerikai vámtarifák csök­ken'.ősére és az arany hrlvaltiailbs árfolyamának emélés'ére irányuló angol követtéléselklítieili ikapcsoiiat- ifoan. Mimit a Sízeimlleírő rámutat — a sydneyi énteikez,let főMiadaifut az voíÜil, hogy Seheíőségiet Ijeremtsen a brit bircck'lomhoz tartozó orszá­gok kivitélémiek növelésére, íi- gyeSkmihievéve -az amer ikai és myiu­Újobb amerikai beavatkozás az olasz belügyekbe Róma (TASZSZ). Olasz lápok amaríkaá 'hírforrásokra Ihivalfcoz'va (alien {|é‘s't közöGtek az Egyesült Álu (Lamok kormányának arról a tervé­rőll, hogy „öszltlönözziéík az új oíhsz kormányt, icikozza a komimiumás' i'lálk eflilieni harcot“. A „Baese Se­ra“ című lap közUfe az „Associa­ted Press“ és a „Unűíleld Press“ híflűigynick'ségek jeiianíéisiedt, ame­lyek szerint Lnee alsiszoiny, az EgyesüC't1 Államok o&aiszorsaáigi maigyikiövete liegütióbbf wasíhóinlgtoní tardózkiodlá®aJ «arán • „tájébozltatta Elsenhower munkatársaiiit arról, hogy nincs megelégedve sa. olasz fcoirmláinmyail a biaSofldalí elüenzieki piárliolk és a seialkisaeinvez®t)ek iránt tanúsított bélkietűirő magal'lartá'sá- vai,“ Az Ejgyesülit Álfemiolk római nagykövetsége „feikeltle listát“ ké­szít aizokiró! ,az olasz váffialbi'jolkról, aimsllyelkfoein a mumkiások többsége a CGIL tagja.. Ezeknek a valHaJaitokmak az ame­rikai kormány nem szándékozik katonai megrendeléseket adni. NEMZETKÖZI SZEMLE ________________«»■______________; ________!___:_ M ERÉNYLET KÉSZÜL A BÉ KE ELLEN KOREÁBAN Kevés nemzetközi szerződést rúg­tak fel valaha is oly nyíltan, mint most az amerikaiak a koreai fegy­verszüneti egyezményt. Az Ázsia tá­voli partjairól érkező hírek újabb provokáció előkészítéséről tanúskod­nak. A fegyverszüneti egyezmény ér­telmében ugyanis a két hadviselt fél Uíl napon át végezhet felvilágosítást fogsághaesett harcosai között, akik szabadon dönthetnek arról, haza akarnak-e települni. Az ezalatt ha­zatérni nem kívánó foglyokra még 39 napig az ezzel megbízott indiai őr­ség ügyei fel, s az időközben össze­ölő koreai politikai értekezlet dönti maid el, mi legyen a sorsuk. Ez állt az — amerikaiak által is aláírt — papíron. A már. jól ismert, megdöbbentő hírek azonban mást mutatnak. Amerikai segítséggel bé- cscmpészett ■csangkajsekista és li- szinmanista ügynökök ördögi mód­szerekkel, gyakran gyilkosságokkal akadályozták meg. hogy a felvilágo­sítások szabályosan menjenek végbe. Bs noha a felvilágosítások kezdeté­től «zámítotí S9 nap december 22-én letelt, valójában csak 10 napon ke­resztül folyhatott felvilágosítás a foglyok alig 15 százalékának részvé­telével, nem is szólva arról, hogy a már említett bérencek, no meg a jelenlévő amerikai tisztek a beszél­getések ideje alatt is a legundorí- tóbb módszerekkel igyekeztek el­riasztani a hazatéréstől a foglyokat. December 32 óta az amerikai és »ENSZ«-haderők főparancsnoksága mereven elzárkózik a felvilágosítá­sok folytatása elől. Számításuk a kö­vetkező: január 22-ig letelik további 30 nap, s szerintük ekkor lejár az indiai fegyveres őrség megbízatása, a foglyokat pedig szabadon kell bo­csátani. Hull és Taylor amerikai tá­bornokok nyíltan ki is kürtölték, hogy már kész terv van a kezükben. A »szabaddá vált« foglyokat január 23-án, többkilométeres drótháló- a'agúton, géppisztolyos katonák sor- f?da között kivezetik a semleges öve­zetből. 14 ezer kínai foglyot ezután Tajvan szigetére hurcolnak, hogy a Csang Kaj-sek-bandá friss ágyútöl­telékeket kapjon, a koreai, szárma­zású foglyok pedig a tó Szin Man- fé!e hadseregbe kerülnének. Ha összeült volna a koreai politi­kai értekezlet, születhetne döntés a hadifoglyok ügyében. Csakhogy az előkészítő tanácskozáson Dean ame­rikai megbízott — miután több íz­ben visszautasította a koreai-kínai fél eredményt ígérő javaslatait , — december 12-én felugrott és arcátla­nul elhagyta a tárgyalótermet. Ezért keltett világszerte nagy fi­gyelmet az a levél, amelyet Kim ír Szén marsall, a koreai néphadsereg parancsnoka és Peng Tö-huaj tá­bornok, a kínai népi önkéntesek pa­rancsnoka intézett Thimajjához, a semleges hazatelepítési bizottság in­diai elnökéhez. Nagy figyelmet kel­tett továbbá Csou En-lajnak, a népi Kína külügyminiszterének január 9-i nyilatkozata. E két fontos okmány ismét lerántja a leplet az amerikai mesterkedésekről, s egyben javasla­tokat tartalmaz: folytatni kell a fel­világosításokat, hogy meglegyen a teljesértékű 90 nap, a politikai ér­tekezlet előkészítő tanácskozásainak pedig ha’adéktalanul ismét meg kell kezdődniök. A javaslatok lehetővé tennék a helyzet normális rendezését, az óceá­non túlról azonban mindeddig csak ködös és kitérő válaszok érkeztek. Közbén pedig tovább szövik a ja­nuár 23-1 provokáció szálait. Az idő­pont nem véletlen, hiszen csupán egy nappal előzi meg a négy nagy­hatalom küfüa'v minisztereinek terv­bevett berlini tanácskozását. így akarták, an imperialisták felborítani a békés kibontakozás lehetőségeit. Manővereiket azonban szerte a vi­lágon elítélik a becsületes emberek. KORMÁNYVÁLSÁG OLASZORSZÁGBAN Áz új év bonyodalmakat hozott az olasz politikai élet számára. Január 5-én lemondott a Pella-kormány, s a válságból azóta sem sikerült ki­vergődni. Vájjon miért? Azért, mert' nem csupán a kormány, hanem az uraimon lévő egész keresztény-de­mokrata párt válságáról, az amerika- barát politika válságáról van szó. Emlékezzünk vissza 1S53 június 7-ére. Ezen a napon választások zaj­lottak le Olaszországban, s a szava­zatok egyharmatíát — minden csa­lás ellenére — a haladó erők kap-*- ták meg, A keresztény-demokraták viszont elvesztették abszolút többsé­güket. Ez az eredmény egyszeriben kibuktatta a miniszterelnöki székből Be Casperit, akinek ötésztendős »működését« 190 gépgyár és 130 textilgyár bezárása, 4 és félmillió munkanélküli, hatalmas külkereske­delmi deficit és a dogozók elviselhe­tetlen nyomora jelzi. Csakhogy a keresztény-demokrata párt nem- akarta feladni állásait. Sikerült is beültetnie a miniszterelnöki funkció­ba Pellát, aki akkoriban demokra­tikusabb húrokat próbált pengetni, többek között amnesztiát ígért, A húrok azonban mind hamisabban szóltak. A tömegek látták, hogy éle­tük miísem javul, ugyanakkor Pella — abszolút többség híján -— a mo- narchistákkal, újfasisztákká! próbál szövetségre lépni, sőt egy, a monar- chistákhoz igen közelálló keresztsny- démokratÁ miniszteri akar bevenni kormányába, hogy szélesebb parla­menti támogatást biztosítson magá­nak. Az elégedetlenség emiatt mindjol)­ban nőtt, s ez tükröződött a parla­ment áTlásfógláiásában is. A jobbra- tolódás miatt Peiia kormánya végül- is- lemondásra kényszerűit'. A ke­resztény-demokraták azonban nem akarnak visszakozni. TJj jelöltet ál­lítottak csatasorba, Fanfanit, aki miközben új kormányt igyekszik összeeszkábálni — Pella régebbi pél­dájára — szintén nem fukarkodik a demokratikus jelszavakkal. Ám a szavalt mítsem használnak. Az olasz nép tettekre vár, tettekre pedig csak akkor kerülhet sor, ha a bal­oldali' szervezetek is szerepet kapnak az államvezetésben. Az Olasz Kom­munista Párt vezetősége néhány nappal ezelőtt hozott határozatában félreérthetetlen programmot adott: »Mindaddig nem lehet szó tényle­ges fordulatról és szociális reformo­kat megvalósító konkrét politikáról, amíg a politikai vezetésben közvet­len részt nem kapnak az vH gazda­ságpolitikában érdekelt rétegek többségét (képviselő nagy baloldali szervezetek. A kommunisták készek a közös munkára, hogy megoldják ezt a válságot és erre a közös mun­kára felhívják az összes olyan de­mokratákat:. akik képesek felszá­molni a régi elvakult előítéleteket«. Az olasz nép ezt az utat támogat­ja. Bárhogyan is lavírozzanak a ke- resztéüy-öemokraták, számításaik in­gatag alapra épülnek, a válság e’őbVutóbb csúfos kudarchoz- vezet majd. Veszélyes játék június hetedi­két figyelmen kívül hagyni!

Next

/
Thumbnails
Contents