Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
Vasárnap, 1954 január 17. SOMOGYI NÉPLAP 9 KAPOSVÖLGYE ÁLLATTENYÉSZTŐINEK Alig pár héttel a Központi * Vezetőség határozata, Hegedűs András elvtárs beszéde után a Kaposvölgye állattenyésztői anké-j ton beszélték meg az állattenyésztés legégetőbb problémáit, s azt, hogy hogyan tudják a legrövidebb időn belül visszaszerezni Kaposvölgye állattenyésztésének régi hírnevét. Nem előzte meg ezt' az ankétot nagy szervezés, nem volt szükség arra, hogy a környe- j ző községek állattenyésztőit hosz- szasan «népneveljék», egyszerű hír, egy-két meghívó és a Göllén megtartott állattenyésztési ankéton számos község képviseltette magát büszkeségeivel, a legjobb állattenyésztőkkel. A december 19-ei párthatározat felhívta a dolgozó parasztok figyelmét, emelni kell a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamát, minőségi állatokat kell tenyészteni. Vájjon kik tudnák ezt a feladatot legméltóbban végrehajtani, mint az ország, világ előtt ismert kaposvölgyi állattenyésztők. Kitűzték az ankét napját, s egy-két régi neves állattenyésztővel beszéltek az állattenyésztési igazgatóság emberei az ankét céljáról, feladatairól. Elkövetkezett az ankét napja. A Gölle felé vezető utakon ki szánkóval, ki gyalogosan ment, de még a dülőutakon is számos emberrel lehetett találkozni, akik igyekeztek a göllei ankétra. Hogy milyen népszerű az állattenyésztők előtt az új párthatározat', fényesen bizonyítja, hogy véletlenül az újság hasábjairól kifelejtő- dött Taszár község, s a taszáriak küldöttséget küldtek a szerkesztőségbe, hogy ők is részt kívánnak venni az ankéton, hiszen náluk is vannak neves és híres állattenyésztő gazdák. Az ankét állatbemutatóval kezdődött. S még 12 óra alig hogy elmúlott, máris a gölleiek egymás után vezetik az állatbemutató helyére a szebbnél-szebb bikákat, díjnyertes állatokat. A gölleiek- nek van mivel büszkélkedniök. Jelenleg is olyan szarvasmarhaállománnyal rendelkeznek, amely pár év múlva sokszáz minőségi állattal fogja segíteni országunk állattenyésztésének fejlődését. Nem lehet azt mondani, hogy valami nagy a meleg, hiszen tél van, és bizony egy félévvel ezelőtt még a nyári meleg időjárásban sem lehetett a község dolgozó parasztságát úgy megmozgatni, hogy annyian résztvegyenek az állatbemutatón, mint most az elmúlt hét péntekjén. A környező községek gazdái szinte sorfalat alkottak, úgy nézték és vizsgálgatták a gölleiek állatait, amelyeket elvezettek a bíráló- bizottság előtt. Mellettem az egyik régi, öreg állattenyésztő, Keresztes Marci bácsi megjegyzi: «szép a bika, de csak küllemre, igen levegős és nekünk nemcsak a küle- met kell figyelni, hanem azt, hogy milyen jótulajdonsággal rendelkeznek az állatok.» A másik gazda az egyik 16 éves tehenet mustrálgatja, s közben beszél: «igen, ennek az állatnak még 16 év után is látszik, hogy milyen jó tulajdonságai voltak és vannak.» Gazdája büszkén mondja, högy minden évben borjazott tehene. S nem megvetendő az a tejmennyiség, amelyet a 16 éves tehén ad. Még ma Is naponta 16—18 litert fejnek tőle. Sokat jövedelmezett a tejtermelés és az állattenyésztés a gazdának. Gölle község dolgozó parasztjai közül számosán országos hírnévre tettek szert az állattenyésztés révén. Biró Károly, Szente Lajos, Cser Sándor és a többi régi tapasztalt állattenyésztők nemcsak ''•szeretik állataikat, de mesterien értenek is az állattenyésztéshez. Nem véletlenül kapta meg a körynéken Gölle a «bikagyár» jelzőt. Igen NAGY NAPJA számos minőségi állattal gazdagították az országot a gölleiek és biztos, hogy a párthatározat után még több értékes tenyészállatot fognak kitenyé'szteni. Valami 300 állatot vezettek fel a bírálóbizottság előtt, s bizony gondot okozott a bizottságnak az első, második és harmadik helynek az odaítélése. Persze, nemcsak a bírálóbizottság mondott véleményt az állatokról, hanem a meghívottak is. Nem egy olyan felkiáltást lehetett hallani, hogy «nagyon szép állat.» Persze jött rögtön utána a bírálat is, az egyik gazdának bizony élesen felvetették a szomszéd község állattenyésztői, hogy az állatok körmét nem gondozza, nincsenek levágva, s így nem tud szélesedni, fejlődni. A másik gazdánál kifogásolták az állat tisztaságát, persze nem arra van szükség, mint az egyik dolgozó paraszt megjegyezte, hogy shamponnal mossák az állat farkát, mielőtt kiállításra viszik, ezt tették valamikor 1937—38-ban, amikor a budapesti kiállításra vitték a gölleiek tenyészállataikat. A shamponnal csak fényt ad, de tartalmat nem, s erről hangot is adtak a gölleiek, nem akarnak így állatot tenyészteni. Számos dolgozó paraszt részéről hangzottak el olyan kérések, már az állatbémutatón is, — mint pl. Keresztes Márton mosdósi állattenyésztő részéről, hogy importálni kell Svájcból állatokat. De meg is kapták rögtön a választ más állattenyésztőktől. Kovács Máté kapospulai állattenyésztő rögtön azzal válaszolt, nagyobb megbecsülést a magyar tarkának, nem igaz, hogy a magyar tarkának nincsenek jó tulajdonságai, nincs szükség arra, hogy az országba behozzanak jófajtának kikiáltott svájci «szimentáli állatokat.» Persze, nem arról van szó — mondotta, hogy értékes és jó tulajdonsággal rendelkező állatokat ne hozzanak be. De sajnos, számos olyan állat van az ország különböző vidékein, amely tenyésztésre alkalmatlan, de mert «szimentáli», külemre szép, mégis tenyésztik. Nem egy dolgozó paraszt vetette fel, mint pl. Kelemen György is, ahhoz, hogy Kaposvölgye állattenyésztése ismét felvirágozzék, arra van szükség, hogy megteremtsék az állattenyésztéshez szükséges takarmánybázist, s ehhez a kormánytól kérnek segítséget, lucernamagot, és egyéb pillangós takarmánymagot. Mire az összes állatokat a gölleiek felvezették, lassan szürkülni kezdett. A dolgozó parasztok igyekeztek hazavezetni állataikat, végezni az etetéssel, hogy utána meghallgassák Horn Arthur professzornak, az országos hírű állat- tenyésztési szakembernek előadását. A terem lassan megtelt beszélgető, dolgozó parasztokkal, akik a nagy eseményről, az állat- tenyésztési ankétről vitatkoztak. Szinte meglepődött az ember, hogy milyen nagy szakmai hozzáértéssel beszélnek a különféle szakkérdésekről, az állatfajták tulaj odnságairól, — a terem egyik sarkában a takarmányozás problémáiról, a másik sarkában a tejtermelés növelésének lehetőségeiről. Már az ankét megkezdése előtt a kérdések özönét tették fel Horn Arthur professzornak, aki alig győzött válaszolni a sok kérdésre. S az előadás megtartása után számos kívánság, hozzászólás hangzott el. A zimányiak versenyre hívták a gölleieket, a kazsokiak és a többi szomszédos községek állattenyésztői csatlakoztak a versenyhez. Annyi probléma, kérdés merült fel, amely bizony igen hosszú ideig foglalkoztatni fogja Kapos- yölgye állattenyésztőit, de számos olyan kérdésre kaptak feleletet, amely alapot ad arra, hogy Kapós- völgye állattenyésztői elinduljanak a KV. határozata által megszabott utón. Horn Arthur professzor előadását keddi számunkban közöljük, a hozzászólásokról is keddi számunkban adunk hírt. Győri Vendel. A mai Moszkva színházi élete Megjutalmazzák az ország legjobb halgazdaságának dolgozóit A kilenc állami halgazdaság az c’muit évben versenyben dloffi- 'gcziotit a rruilr.iél iKgyoiblb baiMertme- l'áslárlt', A versenyben efrső belére a szeged: halgazdaság került 133 száiz&íliéíkos t€|rvtaljiesíiié:ssei!i, A szegedi hai'lga-zdiasag dolgozói 100 ezer forfeit készpénzt és több mint 50 mázsa eiső'Oiszíáiyú pontyot kapraik jrfálbmkéint, amit a termelésben elért eredményeik affiap' ján osztanak sízét közőhtiülk. A veirlsienyben második heifyre aiz akósomogymegyei, harmadik helyre a hortobágyi halgazdaság ke- , snülDt!. A:z ©limát évben a haigaizda" : sájgok eredményeiket jelentő-s ta- ‘ kartaánymiegtakarít ássál érték «I. Eredményesen folyik a politikai oktatás Seaesden Segesd községben szorgalmasan tanulnak a politikai iskolák és az SZKP történetét tanulmányozó tanfolyamok hallgatói. A községi alapszervezet működési területén két oktatási forma van. Egy SZKP történetét tanulmányozó tanfolyam és egy első évfolyamú politikai iskola. Mindkét oktatási formán szorgalmasan tanulnak a hallgatók. Az elsőéves politikai iskola propagandistája, Szigeti Mi- hályné elvtársnő nagy gondot fordít a politikai iskola hallgatóinak fejlődésére. Rendszeresen beszélget velük és segítséget nyújt nekik a ta>- nuláshoz, a soronlévő tananyagok alapos elsajátításához. A hallgatók minden egyes foglalkozásra pontosan megjelennek. A január 15-én megtartott foglalkozáson két igazoltan távollévő élvtárs kivételével valamennyien jelen voltak. Szorgalmukkal és jó hozzászólásaikkal kitűnnek Pfeifer Istvánná, Bakos Im- réné és Rosta Istvánná elvtársnők. A párttörténetet tanulmányozó tanfolyam hallgatói is aktívak: pontosan, jól felkészülve jelennek meg a foglalkozásokon, ennek az oktatási formának a vezetője, Kovács János elvtárs értelmes előadásokat tart és nagy gondot fordít a szemináriumi vita vezetésére. — Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a., v-iták során tisztázatlan kérdések ne maradjanak — mondja — ha esetleg előfordul olyan kérdés, vagy probléma, amire pontos választ adni nem tudok, azonnal segítséget kérek a járási pártbizottságtól, a járási elméleti tanácsadótól. — A szeminárium legaktívabb tagjai Rádler , Imre, Nyitrai István, Mihokovics József és Kovács József elvtársak. A foglalkozások végén minden egyes szemináriumot értékelnek. A hallgatók elmondják az előadással és a vita vezetésével kapcsolatos véleményüket, javaslataikat, a propagandista elvtárs pedig értékeli a hallgatók hozzászólásait, ez azt eredményezi, hogy állandóan emelkedik a foglalkozások színvonala és növekszik a hallgatók aktivitása. A gépállomáson is jól halad a pártoktatás munkája. A gépállomás dolgozói másodéves politikai iskolán fejlesztik tudásukat. Kónya Béláné elvtársnő, a politikai iskola vezetője a főkérdések mellett kisegítő kérdéseket is tesz fel, így a hallgatók tisztán látják, hogy a feltett kérdésekre milyen választ kell adniok. Kónya elvtársnő a szervezett oktatáson kívül munka közben is foglalkozik az iskola hallgatóival. 1 x/>‘: . Motsiakva legrégibb színháza, a Szovjetunió Nagy Színháza, amely 1951-jhen ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját. A Nagy Színház, a hagyományokhoz hűen Glinka zseniális orosz zeneszerző „Iván Szusizanyin“ című hazafias operá- jáválí nyitotta meg az 1953—1954- es évádolt. Ezután Jurij Sapprin •szovjet zeneszerző új operáját, a „Defeafcrisíták'Laít mutatták he. Az opera, az 1825. december 14-i pétervári forradalmi felkelést énekli meg. A „Dekabristáik“ zenéje eredeti n épdall m o {í v u m okait és operai jeleneteket, áriákat, kettősöket és kórusokat egyesít ima* gábam. Nylkofliaij Ohfepkov rendező s Aliekszaifdrov Melík-Pasajev karmester, a színház zenei vezetője kiváló munkát végeztek. Az opera monumentáfis mű, dinamikus tö- megj'e'lieneitekkel, A. Petrickij és T. Sztarzsenytecfcaja festőművészek gyönyörű díszleteivel. Jelenet a „Dekabristák“ című új opera második felvonásából. A Szenátus-téren 1825 december 14 én. A moszkvai magyar népművészeti és iparművészeti kiállításon December 29-én Moszkvában a \ tást, amelyet a Szovjetunió kuítu- TöVtéwe&mi Múzeum termeiben j ráfiS® ügyefnek mímsBtériurua és ai nyiltcűtáik meg a magyar népmű- ; Miagyar Népköztársaság Népmü- véjazei'.i éis fearműviélszieítái 'kiállí-! veliési Mmisztériuma rendezett. , D. Domanovszkij, a művészeit őrténelem doktora, az új Magyarország kerámia-készítményeivel ismerteti meg a látogatókat. Selyemkészítés szintétlkus rostból A íeningráidi „Marx gyár elkezdte azoknak nelk melk.szériagyártását, amelyek szán- jgép napon! tiétiikus Tocitlbúil isellymet készítenek. I met gyárt. Az új 'rostot feddeögoizó #lp egy | Károly“- j emelet magasságú, hosszúsága 22. a gépek- | méter, tejesem automatikus. A a 420 kilogramm seiyAz új gép szerelése. Az előtérben (bairól-jobbra) P, P- Kovren* kov szerelőlakatos, K, D. Danyílov tervező és M. A. PjeTOv mester. Ezer kolhozcsalád költözött új lakásba Épzak-Kazahsztánban Évről-évfe nő az északkazahsztáni kolhozparasztok anyagi i jóléte. Ebben az évben sokkal S több gabonát, zöldséget és állati terméket fizettek ki a munkaegységekre, mint ezelőtt. Többszáz osalád 400—700 púd gabonát--vitt haza. Az anyagi jólét emelkedésetek egyre többet építkeznek. Nemrégen költözött új lakásba Anna Popova, a peresznovoi kerület ,-,Életé-kolhozának kiváló fejőnője. A maljuti kerület kolhozában ebben az évben több mint 30 kolhozparaszt épített saját házát. " Észak-Kazahsztánban ebben asf évben 1000 kolhozcsalád költözött új, saját házba. '
