Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

Kedd, 1964 janraär 12. SOMOGYI NÉPLAP 3 Növelik szőlőterületükéi- a kőröshegyiek is tud léntfé Ikiesíteaii, ami 60 ezer Ki «* ismémé ma imár a megye- feen, de aiz országban is a jó z&- aa-atú, Iiíres kőrösbegyi korokat? Rágii' szólás: „ka jó beirt .ajk-ansz in­n!i| igyáí kő rösh agyit.“ Ez a szói! ás nápjainkbalrt sem ymzfcet'te. ej hitelességét. Ünine,pé- Sye«s -össz-ejövéielskre és egyik <al- ’Kanomra innen -vásároknak, ha Jga- aii'fó hangulatéi akarnak iteremte- iá. Büszkéik is rá ,a kőráslkegyi szófe term élők, de büszke erre az agész megy e, hisz* igen nagyjelentőségű a szőlé­szet a mezőgazdasági terme­lésben, a dolgozó parsisiztolk, de az ország ,|9vedölmeziősége szemiponiíjából is, egyben igén ko-moílly -szakértelmét, áldozatos és feJelősségtelj-es mun­kát íls igényel. A köröshegyi dolgozó parasztok r-égi mesterei ,a szőJőtenmelésmiek, •eaört számosán közülük kiváltó bór termőié sükért -arany- és ezüs t - oklevele-1 -szereztek. Kovács Ká­rolyit zLz&ig boritenmésiéirit ar-ainy- okőev-álei tüntették ki, -Csepeli Gyufa, Papp Gyulai (b-elsö) szintiéin .arany-oklevli’lel kitüntetel! t iszőllő- és Ifcortermelő. Mészár-ős Józsefeié ‘tavaly ka|po<ti ki-büntetést, -de a iöíblbiak sem -m-aradnaik igen alMI, asnwlt Ladies Gábor, a -tainiáosti't- kár mondja. Nem igen -iehe-t rossz bori találtai, a községben átlag 15 maligánd fokos borok vannak, forint jövedelmet! jelenti számára-. Különösen nőtt a szőlő-, a bor­termelés jeilientősége -a párt- és kormányhatározat óta. Ez g ha­tározat ?. növénytermelés -és állat- tenyészlt-éis mellett igen niagy gon­dot fordít a szülő -és ibodfaij-ták termelésére is, ami fokozza a termelők termelési kedvét, érdekeltié teszi őket a szőlő- és gyümölcstermelés­ben. Ladies elvtárs elmondja, hogy a kőröislhegyi dolgozó paraszti ok -igen nagy megelégedéssé! fogadták az űj begyűjtési rende-let-nek -az't a ré­szé!, -amely meigszüntietii a szöíő- és gyümölcsös terület ötszörösre, illetve négyszeresére történő fel— szorzását, miv-el így -jélentlösen csökkeni a beaidlási kiöte'liezeittség más terményeknél is. Igán jelentős az a kedvezmény is, mely -a 'bor- beadásra vonatkozik: pl. a -múlt éviben hcíd-arntként 480 liter bort kelőéit fcleadtni-oik, az idén viszont 260 litert, így a többit szabadon, értük-esítheitiílk. A -pártnak és a -ko-rm árnynak ezek az intézkedései jélentiőis-e.n n-öv-elték a dolgozó ipa- rasztak termelési kedvét, ami megmutatkozik altiban is, hogy szá­mosán űj telepítéssel akarják növelni meglévő .sízőtetérülletiiíket. A határozat megjelenése ótai a közisiég d-olgoizó parasziljáí a tanácsnál, amit meg ,ís kaptak. -Papp András, aki szintén kiváló szőlősgazda, a meglévő két hold szőlőjét a tavasszal még 800 négy- szögölilej növeli, -özv. Horváth Jánosáé 1 holdon új -szőlőt telepít tavaisiszál, Kovács András 1100 c-Üöis tenüilieten telepít szőlőit,, özv, Pa-pjp Jánosné szintén 11-00 ölön, Reizer Gyöngyinek eddig nem volt szülője, -de most úgy határozott, hogy tavasszal ő -is 800 -ölön szőlőt telepít. Számosán vannak a kőröshegyi­ek iközffi, okik tavasszal jelentősen növelik szőlőterületüket, mert látják, h-ogy a párt és a- kor­mány igen nagy jelentőséget tu­lajdonít a szőlő termelésnek. Mo s t -míg csak az kell, ihcigy a szövet- kezeifjak kellő időben -és mennyi­ségiben b-iztosítsiák -a szükséges perme'. azciszert, h-ogy így meg­felelő időben tudj-anaik védekezni a küllőnk özö sz-ő-Dőbe begs-égek -effien, mert -a múlt -éveik-bem komoly !h-iá- nyo-ssiág volt ezen a téren. A kőröshegy: -dolgozó parasztok inéra akamalk veszíteni régi) jó hír­nevükből, azért megfogadták, hogy jövőre, még több, még -jobb minő­ségű borral, szőlővel látják el az országot, h-Oigy ezzel is -nő-veí.féik a híres magyar boir és a ét n-ern megy ritfcalságszámba a 16—17 fokos sem. Nemcsak a minőségről híres a kőröshegyi bor, hanem -igen nagy smenmyíséglben is termielík: kevlés az oly-an gazda,- akinek -egy boild- «äl kieveisebb szőlőije lenne, leg- tiőíblbjjüiknak 2—3 hold is vám, sőt •va-nmak, aki tk csak ezzel foglalkoz­nak. A 2500 iliold szántóiból!) minit" ■eigy 325 hold szőlő a kőrő-sh-egyi határiban. Igen jó a termés-ered- miány is, aimlmi! mondják a idcilg-oző gjaraszifolk, Ih-a -kedvez az ildöjátrás és időiben permeteznek, eigy hold «uagtermi a 25 héktóíitiert is. Nem véletlen, hogy a -kc-rösh-egyi -díKgozó parasztok körében leg­fontosabb termelési ág a szőlöíer- m-oüés. Ez p legfőbb jövedelmil for­gásaik. Az őszi bor-l-ermésiilkiéirt ¥■- terelik ént 15 forintot fizet ,a vál­lalat, Sziám-o-s -oity-an dolgozó pa­raszt van, -aki 3—4 ezer liter 'bort 15 holdra kértek szőlőtelcpíté- sí engedélyt magyar szőlő termelő gazdák elis­merését. Több szőlőt és gyümölcsöt- termelek Mindig nagy kedvvel gondoztam szőlőmet -és gyümölcsfáimat. Igaz,, hogy isok munkát jelenteti:, de meg -is ho-zitai -az eredményit:. A műit 'éveikJb-em kissé elkedvetlened­tem, miivel felszorzott -terüllet -aSíá e®ebt a- gazdaságnak ez -a művelési ága, Mlintíegy U hold szántóföldem van, amelyen gazdálkodom. Azon­kívül1 800 négyszögöl -sziőillöm,, 200 néigiysziőgö'1! gyümölcsösöm van. Ezeknek © területeknek fels.zorzása nágymiértéiklbein nöiv.e-1'te ib-ealdáisi kötslezeütiségemef. Már -egyádlcfo.en el is határoztam, hogy. megszünte­tem ezeiket a teirm-aíéisi ágiakéit. De mielőtt még v-élgrehaljtoitt-a-m volna éllhatáiro-zásom, miegjalient az új begyűjt én rendelet, am-dly le’Ktö- röl't-e a szőlő- és gyümölcsterület . felszcrzás-á. -és egyben meghozta ! az -én munfcaikedvem is. El is Iha- tái-o.ztiam, -hogy . továbbra is folly- tla'íiom -ezit a kedves, régi foglalko­zásomat. A már máj-diniem te)l(j-es-en kiveszett 300 négyszögöl szőlőt e- rüSteteü. i'ijraf-elepííiem -és az 500 négyszögöl terűiét hiányzó -tőkéit még -ebben aiz -évben Ikipátolom. A kisgyüma'-esősbe is új fák-at1 űlt-etek, azokat rendszeresen gon­dozom és permetezem, hogy .minél több gyümölcsöt tudjak -eladni. Szvatt József, So-m-ogy v-ámos. A z ősszel egyik napon Molnár József tsz-sertésgondozó a major udvarán összetalálkozott Ivfer- nyei János tsz-elnökkel. Az elnök szónélkül tovább ment volna, ha Molnár József elébe nem áll és izga­tottan meg nem szólítja. — Ugye maga az elnök, János bá- •ssi? — Az elnök csodálkozva igent bólintott, s látszott az arcán, hogy •ez.a kérdés meglepte. Hogyan is kér­dezhet ilyet Molnár József, aki há­rom éve tsz-tag, de mindenkinek na­gyon jól kell tudnia, hogy ó már több mint egy esztendeje elnöke a somogyvári Szabadság tsz-nek. — Hát ha maga az elnök, akkor hogyan tűrheti, hogy a gondjaimra bízott sertések úgy éljenek, mint a »•Toldi Miklós lova«. Eddig még csak makkoltattam az erdőben, de most már ideje lenne, hogy a kukoricát tetöresse, mert milyen malacok lesz- aek, ha nem tudom megfelelően ta- karmányozni az anyákat? —- Hány darab pusztult el eddig? — kérdezte ingerülten az elnök. — Egy darab se, de ha magán mú­lott volna, már a sertésólakra sem tenne szükség. — Hát akkor csak etess tovább és me leckéztess, mert tudom én a dol­gomat és ne felejtsd el, hogy én va­gyok az elnök. Aztán megfordult és méltatlankod­va tovább ballagott, hogy kinyissa a tsz irodáját. Az iroda előtt ott ácsor­góit Hujber József brigádvezető, aki már két órája leste, mikor érkezik meg otthonából Mernyei János. A brigádvezető az elnök késését nem tette szóvá, mert megszokott volt, hogy délelőtt 9—10 óránál korábban sohasem jött, s a tsz-iroda kulcsát »aga kezelte, nehogy avatatlan ke­zek összeforgassák az iratokat. A forigádvezető megvárta, míg az elnök leül helyére, aztán kezdte mondóká- ját; — Nézze, János bácsi, most már iW az ideje, hogy letörjük a kukori­„Engem ne leckéztess cát, mert igen rossz bőrben vannak az anyakocák, meg az anyajuhok is. Jó lenne darára fogni őket. Amúgy is sietni kellene, mert. körmünkre ég a vetés és megint úgy járunk, mint az év derekán, amikor nem tudtuk megkapálni a kukoricát, meg a cu­korrépát. Pedig mennyivel több ter­mésünk lett volna, ha időben elvé­gezzük ezt a munkát. De ha már egyszer így történt, legalább az ál­latokat becsüljük meg, hogy nagyobb legyen a tagság jövedelme. a z elnök dühös lett, arcát el- öntötte a pirosság. — Hát mindnyájan egy nótát fúj­tok, mindenki engem akar tanítani, hogy mit kell csinálnom? Tudom én azt magamtól is. Mit gondoltok, olyan egyszerű egy 400 holdas gaz­daságban elnöknek lenni? H nem tudnám mi az, akkor nem szereztem volna hozzá még 100 holdat. — Ez volt a baj — csapott le rá a brigádvezető — nem földdel, ha­nem új belépőkkel kellett volna gya­rapítani a szövetkezetét. Negyvenen igazán nem boldogulunk ennyi föld­del, pedig kivesszük részünket, a munkából. Jobban tenné, János bá­csi, ha összehívná a csoportgyűlést és meghallgatná, hogyan vélekednek a tagok. Úgyis zúgolódnak már, hogy egész évben csak egyszer hívott ösz- sze gyűlést és akkor is maga boro­sán jelent meg. Az elnök még vörösebb lett a düh­től s félbeszakította a brigádvezető szemrehányását. — Mondtam már, hogy ne ágálj, én vagyok az elnök és azt csinálok, amit akarok. Különben sem vagyok rátok szorulva és ha akarok, kilépek, kiviszem a lovaimat, meg a kocsi­mat. Ismerem én a kormánypro- grammot, de ismerem ám. Végignézett a brigádvezetőn, aztán gúnyosan azt mondta: — én vagyok az elnöki( — Tudom én, miért beszélsz így velem, mert ki akarsz lépni. Hát csak menj, senki se tart vissza. Hujber József brigádvezető Gelen­csér Györgygyel, Bebics Sándorral és Lengyeltóti Jánossal elindultak és otthagyták a szövetkezetét. Sokat töprengett Molnár József sertésgon­dozó és Hosszú György juhász, hogy mitévők legyenek. Mindketten sze­rették a szövetkezetei, szerették és féltették a rájuk bízott állatokat. Amikor az istállóban, vagy Molnár József lakásán összejöttek, mindig azon töprengtek, hogyan is lehetne változtatni a szövetkezet belső éle­tén. Kilépésre nem gondoltak, mert mint Molnár József szokta mondo­gatni: »szégyelem, hogy az állatok ilyen állapotban vannak, de nem szö­köm meg a nehézségek elől«. Már arra is gondoltak, hogy az elnök tud­ta nélkül összehívják a tagságot és megbeszélik a teendőket. 17 zt a gondolatot elhessegették maguktól, mert féltek, hogy az elnök bosszút áll rajtuk, hiszen élénken emlékezetükben él Gyuráko- vics Imre esete. Gyurákovics elvtárs volt korábban az elnök, akit szere­tett a tagság. Mernyei József pedig szeretett volna a helyébe kerülni és ezért egy sor vádat zúdított a nya­kába. A tagság a járási tanács ja­vaslatára Gyurákovics elvtársat le­váltotta és így lett elnök Mernyei János. Igaz, hogy az egész ügyet ki­vizsgálta a fonyódi járási pártbi­zottság és megállapították, hogy Gyurákovics elvtárs nem követett el semmi rosszat. El is küldte őt párt­iskolára és amikor onnan megjött, nem helyezték vissza, hanem eltet­ték egy szomszédos állami gazda­ságba. Egyszer aztán azt hitték, hogy minden jó útra terelődik. Megláto­gatta őket a járási pártbizottságtól Nézer elvtárs, akinek elpanaszolták Hiánytalanul teljesítik tervüket a Kaposvári Textilművek dolgozói Az lei-m-ußt év ttervfc-Üaidaitainalk telj ©sütése után a Kapofövtánl Tex- ti-lművek .dolgozói újult erővel, fo- kazOifhablb lietidüliéttel tfagtolk imiuu- k.áihoz, h-ogy eblbeni .a tenvévlbeim még jobb, -kíem-e3ked!őibib telijesft- ményeket énjeinek eil>, mint az e't- m-uűt évben. Harcos munkájuknak rém is maradt -el az eredménye. Tervüket -az első naptól kezdve rendszeresen -és luiénytalanuí tél* jesíUík, nap miiint nap tűmnek ki az üzem dolgozói kiemei’ke-dő te!- jesííményiszázal-ék-ok elé résé veil, nap mint nap újabb és újjabb ne­vek kerülnek -az üzem versenytáb- úájánai, bogy hirdessék a név 'tulalj- doniosaünak jó munkáját, s a mun­káihoz való jó viszonyát. Az új tervév -első mapj-aiban -szá­mos doOlgozó ifin-t ki az üzemmé®, példamutató munikiájjával és lelkes versenyiév-ell, h-oigy magával ragad­ja e nemes versenyben az üzem minden dolig-ozójált a terv tiefijeiSá- t-éise, illetve 'túlteljesítése -érdeké­ben, Az ülj teirvtév első napj-aiiban a lleigjkáemelike-dcffclb teljesítményt a nyúl ló szalag dolgozói -érték el. Ba­logh J-ózs-efné január 7-én 194, Né­meth Lajosné 159 és Horváth Mar­git 148 .százalékot iteljjesítef-t. A gyűrűstfomodában Horváth Magda érte -el eddig 109 -százalékos átlagj- 'telji&sí-tméniyévelli a legjobb ered­ményit:, de -kiemelkedő Harmat Má­ria 108 é.s- Gsepniekli Annái 107 szá­zalékos átlagteljesítménye is. Példamutató munkát v-ég-ez a líánccs-évédő üzemrészben Kovács Mária 112 és Bó-di Erzsi 110 száza- kakas átlagával, míg a hántoló üzemrészben Ishvániné 103.1, Tóth Mhályné és Pintér Jánosné 103—103 -százaillékioit teljesítet,t az új. tervév ed-dligi munkanapjaim. Ezeknek az eredményeknek el­érésében, az üzem kiváló dolgozói mellett jelentős része van a,z -üzem vezetőségének is. A vezetőség- rendszeres any-aigutánpőtlássaf, a munka helyes megszervezésével :és biztosi fásával Ikomollly imért ék-ben- járult hozzá a tervtei'jesítléisbem élr ért eredményekhez. Feladatuk, hogy a jövőben Űs minden -eszköz­zel biz'o-sítsák a tervszerűség be­tartását és a tér vtel'j esítéshez szükséges műszaki feltételeket. nap alatt 1095 köbméter sialarmí? v A lengyeltóti gépállomás 1953 no­vember 30-ig 108 százalékra teljesí­tette silózási tervét. Ennek az ered­ménynek az elérését nagymértékben elősegítette a gépállomás egyik dol­gozójának, Pucskó Lajos elvtársnak egy lényeges újítása: silógépét úgy alakította át, hogy 50 százalékkal növelte annak forgási sebességét. így ö maga állandóan 150 százalékra tel­jesíti napi silózási tervét s naponta 100 köbmétert tud lesilózni. Az el­múlt 8 napban ezt az eredményét is túlszárnyalta: 1095 köbméter siló­takarmányt -készített. Böiiönye község dolgozói a mezőgazdaság fejlesztésének kérdései főt tárgyai tak BÖIIÖNYE község egységes párt­vezetősége a községi tanáccsal kar­öltve értekezletre hívta össze a köz- | .ség élenjáró .gazdáit, a Szabadság tsz ‘ kiváló dolgozóit és a tsz agronómu- sait. Az összejött élenjáró gazdák örömmel beszéltek a párt- és kor­mányhatározatról és megvitatták azokat a tennivalókat, amelyeket községükben a határozatok nyomán bajaikat. Nézer elvtárs ígéretet tett, hogy orvosolják a bajokat, de nem történt semmi intézkedés. Igaz, so­káig bíztak abban, hogy az ígéret valóra válik, s ezalatt az idő alatt beszélgettek a kilépőkkel, s ennek eredményeként Lengyeltóti János vissza is jött a közös útra. Vissza­jött hozzájuk Vincze elvtárs is, aki még 1951-ben volt a tsz elnöke (Mer­nyei János már a negyedik elnök a hároméves társulás óta). Vincze elv­társ brigádvezető lett és hetenként összehívja a tagságot, hogy megbe­széljék a feladatokat. Most legutóbb is együtt terveztek és megbeszélték, hogy a takarmány biztosítása végett tavasszal 25 hold pillangóssal többet vetnek. Állatállományukat is meg akarják erősíteni, mert ha a 30 da­rab anyasertés megfial, a malacok­ból is anyákat nevelnek. A szövetkezet tagjai ebben az esz­tendőben jól és alaposan akarnak felkészülni a gazdasági évre és úgy akarják megszervezni az egész évi munkát, hogy több legyen a jöve­delmük, hiszen a párt és a kormány minden lehetőséget biztosít számuk­ra. Az elmúlt évben a rosszul szer­vezett munka és az elnök nemtörő­dömsége ellenére is, a kormány se­gítsége révén elég jó jövedelemre tettek szert. A szövetkezet tagjai mindent elkövetnek, hogy a mezőgaz­daság fejlesztését szem előtt tartva olyan legyen a termelésük, hogy az az ő és az egész ország javára szol­gáljon. Hogy mindezeket valóra tud­ják váltani, nélkülözhetetlen — de úgy is van rendjén — hogy a szö­vetkezetnek olyan elnöke legyen, akiben bíznak és akitől elvárják, hogy igazi vezetőjük legyen, mert tudják, hogy jól vezetett és jól mű­ködő tsz-nek gyorsabban nyitják meg a kapuját á szövetkezeten kí­vülállók. — Horváth László — meg akarnak valósítani. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat máris nagymérték­ben növelte a böhönyei dolgozó pa­rasztok termelési kedvét, amit bizo­nyít, hogy az összes tartalékföldet kibérelték. Szabó István egyénileg dolgozó pat raszt elmondotta, hogy nagy szükség van az állattenyésztés fejlesztésére. Különösen megnehezítette a növény- termelést, hogy nem rendelkeztek elegendő lóval. A kormány intézke­dése most lehetővé tette, hogy nö­velni tudják állatállományukat. Az intézkedés szerint az anyakancáknál egy csikó után egy évig nem kell; míg a törzskönyvezett anyakancák­nál két évig nem kell fogatadót fi­zetni és emellett ingyenes az állat­orvosi kezelés. A község gazdáinak ez sok tízezer forintos megtakarítást jelent és a gazdák nagyrésze elha­tározta a csikónevelést. A gazdák azt kérik, hogy jobb méneket küldjenek a méntelepre, mert az elmúlt évben erre nem fordítottak kellő gondot. BAKOS József dolgozó paraszt a termelés fokozásával kapcsolatban elmondotta, hogy most már megvan a lehetősége a Rinya-folyó szabályo­zásának, amely minden esztendőben 50—100 kh. földet önt el áradásával. A szabályozás valóraváltása után ez évenként 1200 mázsa búzával, vagy egyéb terménnyel gazdagítja a köz­ség dolgozóit. Kiss József tsz-tag abban látta az állattenyésztés fejlesztésének akadá­lyát, hogy a községben lévő három darálóból csak egy volt üzemképes, ami nagyban megnehezítette az ál­latok szakszerű takarmányozását. A határozat 'ehetőséget nyújt a dará­lók üzembehelyezésére és ez megold­ja a darálásnál mutatkozó nehézsé­geket. Böhönye községben nagymérték­ben foglalkoznak burgonyatermelés­sel. Az új burgonyavetőgépek gyár tú'ával fokozni tudják termőterüle­tüket és jelentősen csökkenthetik sz önköltséget, mivel eddig kézzel ve­tették a gumókat AZ 'ÉRTEKEZLETEN részvevők elhatározták, hogy a község gazdái­val tovább beszélgetnek a határoza­tok valóraváltása érdekében, hosy minél több javaslatot valósíthassa­nak meg a maguk és az egész dol­gozó nép érdekében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents