Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 január 12;. Méhészeti tapasztalataim Leírom a méhészetben szer­zett évtizedes t apas z taiataiima t, bogy ig cikkel segítséget adljaik in egyénik méhészetének fellendí- fcéséhez. 1. Betel éltetés. Én; a meűeg Ibelbeíe&tiettlés Ihíve vagyok, amire az 1928—29. év rend'kivu! h deg télé vezetett rá. KezeCiése*m alaitlt állotít 80 méhcsa­lád Neisier kap idA'an, zájit méh'es- Ben, A miéheiStueik -ijupla külső íala voflji, amit számával1 tömtem ki. A ídbjferaik iireis irés'zei száfntHéo szé­nával' és papírral voSlalk ibiéll'efüve. A ÜcíiteMiés ezen a sízogjoirú ihádeg télien is 100 százalékos volt- Ugyanakkor a környék méhésze- ‘telben 75—100 százalékos fagyká­rok voltak. Ez év áfprfös havában meglá o,gr .fő tt Encsii Jemö méhé­szeti, felljgyetiö és az volt az első kérdése, hegy van-e éÉ> méhcsalá­dom. Amikor azt fkÜeLem, hogy az összes méhiem éllethen maraidlf, na­gyon mieglépődötit. Elmond tűm ne­ki védekezési módszeremet’ Elí­rnom dtam továbbá, hogy melegen takarom a csáíláddka't ék elegendő ltevegőft adclk féOen a mi-éh eiíCTiieik. A család erősségéhez szűkítem a téíii fészlkeit. A kaptár fiEriirmáraidt üres részét roissz hővezető anya­gokkal (papír, széna, árpa-;, vagy zabsza'jma) tömtem -eh fia a nyárvégi bordás jó, nem sok munkám van a betleOe!let®sseli. Beledben, ha a nyár randkávüil szá­raz és hordás nincs, a csaQád erős­ségét fígyellembéviévé szűkítem a fészket, hogy a feletetendő telelő méz tömören a téli fészekben raik- tároztassék el. Nagy gondot fordí­tóik arra í®, hogy a vKirá)gpor,o!s k ep­retek bentimaradjamaik a téli fé­szekben és a'z anyáik 1—2 évesek legyenek Nagyobb részben rakodó Hunor - kap tárakkal méhészkedem és a méziüiiből teleítetiéskor tesziarítloim a maheket a köftőíitb-e és minden esetben 10 kg-om felül teJtóKtietek. A tavaszi feijílödés sokkal jobb egy soir kereten, mintha ,a Hunor- ikaiptiárb'an Ihenttihiagyom az összes betretet. Egy s or keretien biztosítva van a kfeBő meleg, ami a tavaszi íeipődéishez elengedhe'lé'.iFetnmiB szük­séges. 2 Tavaszi kezelés. Ha az időjárás megengedi (már­cius közepe táján) betekintek méhes aÜáidaiim Ik'öizé, ímegáillapíta- ■níi, hogy van-e eöég mézíkészíetük, megvan-c az anya, sitíK, stb. Ennél a vizsgálatnál ia következőképpen járóik -ejí: há a méZikészöeit 4—5 Ikg, vagy ennéEi több, 10 manóimként ser- Ikenltően 1 fcg-os adagban 'ehetek 1:1 arányiban iakálr cukorvíz-, .akár mézvízkeveréfcet. Ha ej mézkészlet 4 ikg laía'tt van, úg.y 5 naponként adagolom eztfl ,a keveréket egészen a gyümőllcs- és repcevirágzásiig. Ha a virágzás jó, virágzás alattit nem etetek. Gyümölcs- és akác vi­rágzás között' rendszerint boirdásii lehetőség nincs, így a nagybani ■serkentő etetést rJkácvinágzáshg tovább foilytatom. így kezelt' méh- csaŰádjaim akáchordás «"lőtt telje­sen kiféjiodineik és hálásain vissza­adják ia senke intésre nekik adott cukrot vagy mézet. 3. Pergetés. H a a méz űr megt elt és a mé z pengetésre érett, annak elsziedlésié- veil nem váriok. Ta.paiszia3atbóil' ál­lítom, hogy ha a 'mézűr m&gteüt és a bartyüjtött nekitár már elég sűrű, kipejgetem, ha pedig még nem egészen sűrű, úgy gyengébb csalfádnak lériléllésére átadom és ebben az esteliben mézhozamom 50 százaj’iÉkkál itőhb lesz. Jó ákácvirágzáskor* a Hunor- kaptár méziirat 6—7 náp alatt meg.őltik hígnek-tánraili és a to- vábthordast a méhek nem folytat­ják. (Hiv. Faluba Zoltán méhész- társ „MÉHÉSZET“ 5. számában megjelent „Akácvirágzás kihaszná- J’ása“ című cikkére.) Ennek az ál­lítás emmaik a megerőisátésére leírok egy esetlet, ami velem történt meg a múltban: 1934. évben az akác- virágzás várakozáson felüli, igen jel síiké,rült és napi 5—6, sőt 14 kg-os gyarapodást: értek el) a csa- ládcik. Méirlegre áhítottam egy Hunor- és egy Nagybot zónáid) fek­vő kaptárt. A hordás 7, napján észrevettem, hogy a Hunor-mértleg nem mutat gyarapodást, megállt, elleniben a Nagyíboozonádi fekvő kaptár továbbra is 5—6 kg-oB na­pi súiygyarapodiást ér el. Nem tud­tam elgondolta)', hogy imi történt. Kiíenicedik napon, amikor a mérle­gen álló Horror-kaptárt ikibontot- tiain, láttam, hogy az tdiijesen meg­telt. Azonnal elszed cm ,a mézét és utána 2—3 óra múlva a mérleg újból gyarapodást mutatott és a következő napom elérté újibóll n 4— 5 kg-O's gyarapodást. En-nid! az elsietnél1 az erős méh családnak a jő bcirdásí lehetőséig meOfiett kicsinek bizonyult a Humor-kaptár mezőre. A Hunor-kaptár anézüréiben élfél 25 ikg méz., de rohamos hordás esetében friss nektár nem fér 'el ennyi, hegy ugyanazon menny isé­gű sűrű méz legyen belőle. Én miniden igyekezeteimmel azon vágyóik, hogy az akácvirágzás köz- vetTén befejezése ellőtt, pergessek, mert a vitaszaíévő 2—-3 hónapot a méhek bámulatos szorgalTiommall! használják fel. Fentebb elmondott hosszú mé- hészíkecftésii tupasztaíataíimnak a gyakohlállban való hasznosításával miniden évben szép eredményeket értem él álló mébászkedlésemmel its. Molnár János méhész * * * Kérjük a méhésze ftél Ifoglaíkozó- kat, hogy Moilinár Jánots közölt módszeréhez lapunkon keresztül szóljanak hozzá. írják meg ezekkel' kapcsolatos észrevételeiket!, eset- íleges új imódiszereáket,, hogy így 'szlaleisiköriben elterjesszük a méz- i terme!és fokozásának még fonto- ! sóbb módszereit. Szerkesztőség JHeqleq yzé lek _ TERVSZERŰTLEN TERVEZŐK A Tervhivatalt azért hozták létre, no meg á Megyei Tanács terv­osztályát is — a neve is erről tanúskodik — hogy az építés minden te­rületén tervszerű munka, irányítás, szervezés legyen. A sorriogymegyei tervszerűségről sokat beszélhetne a krónika, mi csak egy eseményt ra­gadunk ki belőle, de felhívjuk az illetékesek figyelmét, mielőtt az ilyen események krónikus betegséggé fajulnának, hogy a fél szem, a fél kéz és a fél szív előbb-utóbb rosszra vezet s vagy a szervezet bénulását idé­zi elő, vágy esetleg eltávolítják a kórokozó baéillusokat. Nézzük meg, mi is történt ... A tapsonyi gépállomás 1953-ban új, «korszerű« műhelyt kapott. Bo hogyan? Tudvalévő dolog, laikusok is tudják, hogy mielőtt valamit épí­teni kezdenek, — mivel az is tudvalévő dolog, hogy a malterkészítéshez víz kell — előbb kutat fúrnak. Tapsonyban ez másképp történt. Felhúz­ták az épületet és a vízhordásért több tízezer forintot fizettek ki. Egy kútnak a fúrása kb. 70—80 ezer forint, lehet hogy olcsóbban is meg tudják fúrni. No, de a tervszerűtlen tervezők az épületet 1953-ra, a ku­tat 1954-re tervezték be. — Nem mondjuk, okos emberek. Persze, attól függ, hogy az okos embert hogyan ítéljük meg. De hogy ne érjen véget a tervszerűtlen tervezők munkája — hát jaj, bocsássa meg a világ ... a modern épülethez 3955-re tervezték be a modern gépeket. Igaz, hogy időközben észszcrűsíteWek az észszerűden terven és ha minden jól megy — uram, bocsásd meg bűnüket — talán ebben az évben a modem épületbe modern gépek is kerülnek. Sőt, hogy a villámcsapás esetleg nagyon ne sújtsa őket — már mint a tervszerűden tervezőket — lehet, hogy 1954 első negyedében a kútfúráshoz is hozzá kezdenek és — ahogy hallottuk — bővizű kutat furatnak, mert már az épület kész s csak az emberek szomját kell oltani. «Oh, ha sok Üyen épületet kellene tervezni — így sóhajtanak fel a tervszerűtlen terve zők — inennyi pénzt el lehetne pocsékolni«. Ez komoly valóság. De mi reméljük, hogy valósággá válik az is, hogy illetékesek megvizsgálják, kik tervezték ezt a tervszerűtlen építkezést — és esetleg a megfúrt kút vizéből egy-egy pohárral gyógyító italként meg­itatnak velük. Mert úgy hírlik, hogy ennek a kútnak a vize — mármint ha a kútfúrást időben elvégzik — (jaj, bocsánat, az ideie rég elmúlt) gyógyító hatású, főleg a tervszerűtlen tervezők számára. Kívánjuk, hogy ez a víz — eddig gyógyíthatatlan szomjukat hatásosan oltsa. &S PQ R T KARRIER PÁRIZSBAN NÉMET FILM, BALZAC „GORIOT APÓ“ CÍMŰ REGÉNYE ALAPJÁN Jachontova szovjet írónő Balzacról A LEGERŐSEBB 'és illeigsizőr- iiyűbib vád, amelyet Balzac a pol­gári viliág arcába vágo.tlt az, hogy megrórdjja az 'embereiket, hagy Ikiiöf belőlük minden jó haipamat. Balzac pcjigáreEíenes 'krftokiáíjai mia sem ve­szítenie el ©nejéit, meint a modern) kapitalizmus új, miéig undorítóbb formában hozza efo'tlérbe mindazlt, a,mifc Btaüfcsac gyűlölt. A ikonlkuriricn- cia és ia kfméétetítem ikőrJcsőnöts meg­semmisítéseik cikőffjoga, a, parlla- mienteüc és a sajtó megvásároillható- siájgai, az embernek 'ember áQ iái va­ló eUny omása és megnyomöirítása — mítodlez ikonunkban még ciíniikusabb lormóit ölt. BaCz'ac művei 'telve vanniaík éles ik'osnifiiikttxsioikücail', erős saenved'éí'y'eiklkie'S, mély gondoflatoik- kal. Emberek tragikus sorsát áfcrá- zoElja, kiengeszíeilhieiteiCen tár&sidiaü- mi eílimtmondásokait tár fel A rémeit fumiművészak a nagy francia reaülista író „Goriott apó“ című híres regénye nyomán készí­tették el a KARRIER PÁRIZS­BAN című fűimet. A film történétié a XIX. század ©ífejién játszódik Párizsiban. Naipc« lenn bukása után, a nemesség útloilsókat vonagpk, a pénzes paí- gárróg föltörekvő képviseíői .lép- nek Franciaország törtiénélmá szín- paidá/ra. Két társadalmi osztály, a hanyatló nemesség 'és az eüöre'törö poüjgárság közötti feszültség, a pénz utáni hajsza jéülemzi ezt a kort’. Tartalom: A FIATAL Ra'sdgraac, vidéki szegény nemes follytlaitnii 'szeretnie íiainii'Imányait, ezért Párizsba uta­zik és egy olcsó szállodában szaiti meg, A penzió tulajdianicsinője m:g- fczjtefJtel'ésneik vesz', hogy egy nemes ember köjtözik házába, ezért a íegszéblb szobát aiján5(ja féli Rastignacniak, amelyben addig Go- riolt apó Mciot't. Goriot a niapcficon1: háborúk okozta éhínség idején, mint tésátagyáro®, a, lilslkosság kö­nyörtelen ki uzsorázásával szerezte hatalmas vagyonát és azóta elsze­gényedett. Egyik lánya, Anasta­síe, Res'aud grófhoz, a máisiilk f.á- nyai, Delphine Nucingen bankárhoz ment férjhez. Mindlketfcein nagy társadalmi ©'létet téQnellc és Iköfjeke- 'kezéseik fedezésiére áLlan dóan öreg alpjukhoz foird;uiltaiak segítsé­gért. Goriot. érzi, hogy lányai nem sziE/retik, áslak pénzladomániyalivialll tudjai őket miagá'hoiz csalogatni, ezért mindig megszerzi a szüksé­ges összegeit. De e-zek a „jó“ tár­saságbeli hölgyek nemcsak apjuk­tól várnak itámiogaltásit, szerelőt is tartanak, egymáeit is becsapjáik­Rast'ignac ellein'te tetve jósz án- délkkal, tanulná akar. Felkeresi unoikianövérét, Beausféant grófnőt, hogy az ö ®£glíflsié|ge révén érvé­nyesülhessen és bekerüljön Párizs „elŐIkefJő“ társaságába. A grófnő és Maaufraíígneu'se hercegnő azt tanácsolja, hogyha vaOamíre alkarja vinni ,a nagyvárosban:, keressen szeretőt. Rastigmac választása Delphinére, a bankár szép félesé­gére esik, aki már régen szeretett voltoa béjáranois lenni a grófnő kas­télyába, Delphin© száméira a Beauséant grófnő palotájába való meghívás felér egy udvari fogadás­sal, ezért örömmel: fogadja Rais- tignac hódollatát és szeretője fesz az ifjúinak. A fiatal! nemes több előkelő pá­rba) háznál tesz látogatást. Res- tiaud grófniá'il nagy meglepetés éri, itt tudja meg, hogy az öreg Goriot Anajstasie grófnő alpja. El&ször f'efll- háhorodtk Gor ot lányainak afjas- ságán, később ,azonban látja, hogy a pénz utáni hajsza és erkölcs'e- Iten 'éíet az egész főúri társaságra jellemző. R»stigmáé Párizslbia érkezésekor meigiismierkedett Yvett®-éf, a kis mosónővé! A lány tetszik néki és •érzi az,t 'is, hegy az őmzetkimilli sze­re'!. Yvetje mos, vasal a 'fiúra, sőt még a megtákarított pénzét Is neki adja. De Rastigmac már belleisodró- doti a párizsi társaság árjába, karri­erre vágyik, s 'Sizieretőije kedvéiért otthagyja a szerény lk)39 mosőinőlt. Az áí^jú mindinkább eüzűfllilk. Szívesem fogadja ia száillodai egyik íakójámiak, Vautrlmmak ájánllatát: „Teljesein éntéJmietliémi tanuilni, Pá- 'rzsban máskép kelti karri árit csiiniáLni. Udvaraljon inkább Vic- torie Taiilefertnek, akinek az ap­ja miílomcts. Igaiz, hogy bátyja1 (ja­vára kitagadták az örökségbe)!!, de ,a lány jogait köminyen vissza liehet1 szerezni, csupán C.vér-élt kieffl mieg- öítoi párbajban.“ A ruleitt-ibi&Tllamgbam faly.jk a já­ték. Majdnem miimden este ötit 'lát­juk Rastdginacct. Egyik este Anas- ■tiaBíi'e gróilnő szere tejéinek a közre­működésivel sriikeirüű Taifflafert ki­hívni párbajra, Taűfieíedtí életéit vesztik A remJőiriség rájöiru, hogy kö­zönséges gyilkosságról ven szó, a szálsk Vautrlinihoz 'vezetnék, aki­ről! kiderül, hogy szökött fagyemc. Bár a rendőrség ainra is rájjőim, hogy Rastignac is részes a gyilkos pár- ibafban, még sem tesz iseimmfe, a:z „előkelő“ ifjú elífen. A 'tlársaSág azomtan eltávolodik tőlle, mert myilivámiosságra ikerülífc a bűnltiatlte. A kis padl’lásszclbálbam Go hot apó haldiolklfk. IUác81só kívánsága az, hegy lányait öálllbassa. A 'Há­nyok azonfoiam ma háGbam mulat­nak és nem jc'tíniek 'eS hívására. Az öreg meghail, a hafeíjfas kocsit egyedüli a 'Szálloda házáiszoUgája kí­séri. Rastignac Victioirirae-näil! próbíál szerencséit, de a lány yissizautttasálfc- ja bátyja gyiílkoisátl. A karriert, hatj- hászó nemes utolsó reménye a fn- lett'jlát'éWfciain van, de ez í's hia.mair •széjjeCfaazdSk, mert u'toOső fL'[léré’t is eívesztii a szerencs'éáftlékban. Reggel, amikor kibotorikalt a játék- barlangból, döbben irá arra, hogy mindenki elhagyta, miég unűkioinő- vére is eSIforduJt aiz „ügyeitOen“ ro- kontóQ. Teljesen Ciétförve, remény­telenül hagyja el azt a városit., amieiPybein azt hálttle, hogy fényes jövő vár rá. A FILM egyik főszereplője Kla- ramaria Skala (Déiuhina Nuisi'ngen) éniéklti a Déryné német 'Szinkron­váiKtozatában a dlaübebeitieit Weinmeir Peters, atii az- ALATT­VALÓ című fifim teS'Zerepet jált- szotfcfcai, alakítja a fiöimiben az ifjú TailCefer-t. SI-TÜRA Vasárnap a megyei TSB egésznapos sá-tú- rát rendezeüt. Délelőtt 10 órakor a megyei TSB helyiségében számos vidám fiatal spor­toló gyűlt össze, akik élvezni akarták az idei hóban gazdag tél; a síelés örö­meit. A gyülekező után NaszLadi sporttárs ve­zetésével a vastag hólcpellel borított Kápol­na-dombra vonultak ki, hogy vidám sporto­lással lotíílsenek el egy kedves! téli vasárna- pót. A kedvező terep kiválasztása után meg- ' indultak az első lépések a síelés elsajá­I tiltása felé. A sportolók között sok voüt a kezdő, akik az első próbáfjkozá&ok alkalmá­val közelebbi ismeretségbe kerültek a csillogó fehér hóval. Az első sikertelen kísérletek azonban nem kedvetlenítették el őket. Boldo- gim mosolyogtak egymás ügyetlenségén és újabb kísiérlertekkel próbálkoztak a lelkes szakemberek tanácsai szerint. Végül már annyira megismerték a siezés titkait, hogy már mindegyikük esés nélkül! le tudott sik­lani a magasnak mutatkozó dombról. Per­sze, nagy volt) az öröm, s magasba csapott a jókedv. Nem törődtek a hótól nedves ru­hákkal, s a beázolt baikancsokkal, mélyek egy-€gy esésre emlékeztették őket, a fő dolog most csak az volt, hogy már ők is megismerkedtek a síelés isikorájának első lépéseivel és már csak a további szorgalmu­kon múlik a sikeres eredmény. A sötétedés azonban indulásra késztette a síelésben már jól beméttegedő sportolókat, s vidáman, élményeiket boldogan mesélve tér­tek haza. Jövő vasárnap a megyei TSB újból rendez az előbbihez hasonló sí-túrát, amely remél­jük, élményeiben és örömeiben nem fog el­maradni az elsőtőül. A havazás a> jelek sze­rint tovább tart és . így még nagyobb telhe­tő ségek nyílnak arra, hogy minden sportoló, aki szereti ezt a kedves és szép sportágat, kivegye részét az idei hóban gazdag tél Örö­meiből. KORCSOLYA Vidám gyermekzajtól hangos nap nap után a Dózsa-sporttelep. Nem is csoda, hiszen minden esóe nagy forgalom van n jég­pályán. A tartós tél adta lehetőségeket min­den nap nagy tömegek használják ki. Évek óta nem volt huzamosabb ideig tartó jég­pálya a városban. Ezt . az állapotot szüntette meg a városi TSB, amikor jégpá­lyát létesített. Nem volt könnyű dolog üéltre- hozni ezt a korcsolyapályát. Az eredmény azonban gazdagon megfizetett a sok fárad­ságért. Boldog érzést keltő látvány. mikor egy-egy este a legíiat&Píabb korosztálytól kezdve az idősebb sportolókig mindenki vi­dáman siklik a tükörsima jégen. Találunk itt óvatosan tipegő, félénken cgyensúlyozgató kezdő korcsolyázókat, s gyorsan tovaszágul- dó haladottabb a kát egyaránt, akiknek arcát pirosra csípte az egészséges, friss téfi leve­gő. Nagy az öröm, nagy a jókedv s mosoly ül minden arcon. Csak néha görbül: el a szája egy-egy kis iskolásnak, ha az első merész kísérlet után nagyot huppanva esik. cl a jégen, de ő is hamar megbékél társai: vidám kacagása közepette, s tovább prób&- kozik, majd csiak sikerül neki is. llyeni vidám az élet a jégpályán almi na­gyon sokam keresik szórakozásukat. Persze,- vannak hibák is. így sok apróbb bníeséftt; cs kisebb összeütközéseket okoz az, hogy néhány korcsolyázó nem tartja be a pálya törvényeit, így például nőm mcnetii'áKybaffi,. hanem visszafelé, sőt nagyon gyakran össze­vissza száguldanak a nyűgöd ta-bb véré ok nein kis megbotránkozására. Hiba az is, hogy o* nagyobb tudáíasal rendelkező koo*csol\ ázók nem csillogtathatják M ők ép pen tehet.Vgfi- két, és nem fejleszthetik tovább tudásukat a hely kicsiny ségte és a nagy tömeg miíitt- Ezen a második hiányosságon, a pálya ki­csinységei miatt azonban 'pehóz fegiteni Mindent egybevetve mégis örülhetünk áii- nak, hogy van városüiiiikbam cgv korcsolyái- pá!ya< ahol egészséges levegőn, vidám spor­tolással tölthetik a dolgozók és gyérnaekéik szabadidejüket. Labdarúgó játékvezetők minősítése A somogvmegyei országos labdarúgó já­tékvezetői keret folyó hó 9-én és 10-én, szom haton és vasárnap tett minősítő vizsga* Kárpáti Józsefi, az Országos Labdarúgó Jő- t ék vezet ők Tanácsa- Vizsgáztató Bizottság ádak; elnöke előtt. A minősítő vizsgára 16 játékve­zető jelent meg. Ezek közül 10 játékvezetőt magasabb osztályú minősítésre, a többi já­tékvezetőt az eddigi minősítésének megha­gyásában javasoltak. A vizsgára jékntkezelt* játékvezetők valóan ennyien jól felkészültek a- vizsgára és az átlagon felüli eredményűkkel bebizonyították, hogy a téli pihenést nem töltötték tétlenül, hanem komoly munkával készülitek az elméleti szín vonal megjavítást* és felemelése érdekében. A megyei játékveze­tő keret tagjai február 28-ig tesznek minősítő vizsgát a megyei vizsgáztató bizottság előtt- 1954. évben csak azok a játékvezetők vezet­hetnek mérkőzést, akik minősítő vizsgát tet­tek. A vizsgán a jelöltek egyenként vesznek részt és 40 -50 kérdésre kell megvákiszolnáok, Azok a játékvezetők, akik 90% felett vizsgáz­nak, magasabb minősítést kapnak, -akik 80 és- 90 száz-aüék között, áz eredeti minősítésének meghagyásává, lakik 70 és 80 százalék között vizsgáznak, egy oszfállyaí alacsonyabbra kdä visszaminősítem. Akiknek a jó felelete nem éri el a 70 százalékot, meg kell fosztSaná a minősítését®, és törölni kell a játékvezetők névsorából. Reméljük, hogy aiz eddig jó elméleti vizs­gát tétit játékvezetők a gyakorlatban is ki­váló teljesí Lményt nyujtiamjí majd és tudá­sukkal hozzájámlnaik a megye labdarúgó vSportjánaik frilemeléséhez. Feledhetetlen édesapánk, Adorján Sándor ténietőgondnok 10-én elhunyt. Temetése folyó hó 12-én délután 3 órakor lesz a keleti tenge­tő ravajíiaüiozó j ából. Gyászoló család Varrógépet keres bérbe a Kaposvári Házi­ipari Szövetkézét Május 1-u. 23. Vizsgázott fűtőket vagy hosszabb fiűlési gya- korlaittal rendelkezőket azonnal Mveszünk. Je­lentkezni lehet szombat kivételével minden nap 8-tól féö 5-ig, szombaton 8-tól 1-ig a Kaposvári Textilműveknél Jutai-u. Eladó egy fürdőkád, 170 cm hosszú öntött­vas. Vöröshadsereg-u. 43. Jóállapotban lévő könnyű férii-irhabiínda eladó. Érdeklődni: Ezredév-u. 12. Endlizőgépeí megvételre keres a Kaposvári Háziipari Szövetkezet Május 1-u. 23. Megvételre keres sürgősen ké!- vagy egy­szobás komfortos, össz/komfo'rtos lakást váh* lalat. Cían az Állami Hirdetőbe, Kosár- és demizsonlfonő tagokat fcfve*z 4í Kaposvári Háziipari Szövetkezet, Május 1-u. 23. SOMíXiYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: KapövSyár, La link a Són dor-u. T. Ttócáon. 4G8. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 12. lelefon: 999. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sáodor-u. 6. TeleSe»: 8S8. Nyomdáért felel: Hidas János.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents