Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-12 / 9. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 január 12. A minisztertanács határozata személyi igazolványok bevezetéséről A személyi adatok igazolásának megkönnyítése érdekében a minisztertanács elrendelte a 16. életévüket betöltött állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátását. A személyi igazolvány tartalmazza a személyazonosságra vonatkozó összes lényeges adatokat s ezért annál-: kiadása után az állampolgároktól születési és házassági anyakönyvi kivonatot, állampolgársági igazolványt, az állandó és ideiglenes lakás be- vagy kijelentését igazoló szelvényeket, valamint munkahelyi igazolást megkövetelni nem szabad. A személyi igazolványok bevezetése nem érinti a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, valamint az egyes helyeken való letelepedés engedélyezéséről szóló rendelkezések érvényét. A személyi igazolványokat folyamatosan 1955 június hó 30-ig kel! kiadni. A személyi igazolványokat a belügyminisztérium szervei állítják ki. A néphadsereg tagjait a honvédelmi miniszter külön igazolvánnyal látja el. A személyi igazolvány kiállításához szükséges okiratok illetékmentesek, a kiállításért járó térítést a belügyminiszter állapítja meg. A személyi igazolvány — azáltal, hogy az összes fontos adatokat egy okiratban tartalmazza — egyszerűsíti az eddigi sokféle okmány kezelését, megrövidíti az azok beszerzésére fordított időt, csökkenti a személyi iratok körüli bürokráciát, mindez jelentős könnyebbséget jelent az állampolgárok részére. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BERLIN A „Der Morgen“ című lap ije* lenti, bogy Blank hivatalának egyik képviselőbe az utóbbi napokban Párizsba® tlárgyaffiásokat folytatott a>z északatlanti szövetség katonai szakértőivel ISO hadihajó építéséről, amelyek a leendő nyugat-német hadifflóttláhaz tartoznának, BERLIN Nyugat-Ncmetország békeszerető lakossága szemérmetlen provokációnak tekinti az Adenauer- Miikknek azt a szándékát, hogy még a berlini értekezlet megkezdése előtt a bonni parlament napirendjére. tűzi a hadkötelezettség bevezetését célzó törvényjavaslat tárgyalását. A nyugat-német szakszervezetek és ifjúsági egyesületek tagjai erélyesen követelik, hogy a tervezett véderő vitát törljek a bonni parlament napirendjéről. PÁRIZS Az „AFP“ tudósítóija jellenti Khar tűmből: Hivatalosam közölték az ülj szu- dáni kormány megalakulását, éltén Izmait1 El Azniarivali, a nemzeti I -unióm! sta párt vezetőijével.. ROM Á N-M A G Y AR TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS • Bukarest (AGERPRES). 1954 január 8-án> Bukarestben végétért a román-magyar tudományos és műszáki egy üttműködési vegyesbizorttiság 1953-ban megkezdett! 5. ülésszaka. A tudományos és műszaki együt tműködésli bizottság 5. ' ülésszaka jegyzőkönyvének aláírása újjíaibb lépés a két ország gazdasági életének fejlesztése és erősítése útján. DALADIER NYILATKOZATA A „COMBAT“ CÍMŰ LAPNAK Párizs (MTI). Eduard Daladier nyilatkozatot adott a »-Combat« című lapnak az úgynevezett ’ európai védelmi közösséggel és az indokínai háborúval kapcsolatos álláspontjáról. Az »európai védelmi közösség«-gel kapcsolatban Daladier a többi között ezeket mondotta: »Ami engem illet, továbbra is úgy hiszem, hogy az európai védelmi közösség azzal a veszéllyel jár, hogy megbontja a francia hadsereg egységét, szétszakítja a Franciaország és a Francia Unió közötti szálakat és főleg előkészíti Németország hegemóniáját a hat ország Európájában«. Daladier ezután azt fejtegette, hogy véleménye szerint miért ellenzi a Szovjetunió az európai védelmi közösséget. »A Szovjetuniónak — mondotta — joggal lehet az a meggyőződése, . hogy ez a terv a Wehrmacht újjáélesztését foglalja magában. E Wehrmacht célja a háború lesz, mindaddig, amíg Németország el nem szánja magát arra, hogy az Odera—Neisse határvonalat, mint a béke fenntartásának feltételét ismerje el. Ez a határvonal Franciaországra nézve is a béke határvonala. Franciaország nyilvánvaló érdeke az, hogy baráti kapcsolatokat tartson fenn mind a tengeri nagyhatalmakkal, mind a kontinentális Oroszországgal. Ez egyébként hagyományos politikája«. Daladier még hozzáfűzte: múlhatatlanul szükséges, hogy bizonyos számú garancia kíséretében felelevenítsék az 1944 decemberi franciaszovjet szerződést. NEMZETKÖZI SZEMLE BÉKEÜZENET Az új esztendő küszöbén szokás szerint világszerte sajtónyilatkozatok, rádióbeszédek hangzottak el. Az állam- és kormányfők nyilatkozatai között volt egy, amely minden más nyilatkozatot háttérbe szorított s amelyet az egész világsajtó vezető helyen közölt és méltatott: Malenkov elvtárs nyilatkozata. Ez a nyilatkozat fontos külpolitikai esemény. A szovjet Kormányfő nyilatkozatát kénytelen volt »békeüzenetnek« nevezni jónéhány vezető burzscá lap is, beismerve, hogy ez a nyilatkozat a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló következetes törekvést tükrözi. Éppen Malen- Iiav elvtárs nyilatkozata kapcsán tette fel a kérdést a »Paris Presse Intransigenat«: különbözik-e 1954 január 1-e más évek első napjától/ »Igen — válaszolt a francia burzsoá lap — méghozzá kedvezően különbözik. Hosszú évek óta első ízben mutatkoznak igen kedvező esélyek a béke megteremtésére. Azokon a hagyományos jókívánságokon túl, amelyekkel a diplomaták egymáshoz és az államfők népeikhez fordulnak, első ízben jelentkezik bizonyos remény arra, hogy 1954 egy új háború utáni időszaknak, a világbéke időszakának kezdetét jelentheti . . . « Az, hogy az emberiség az új esztendő elé reménységgel és bizakodással tekinthet, hogy 1954 nem a hidegháború jegyében, hanem a »nemzetközi időjárás« enyhülésének légkörében kezdődik, a világ békemozgalmának, mindenekelőtt a Szovjetunió békepolitikájának köszönhető. A népek békekövetelése mind ellenállhatatlanabb erővé válik, mely- lyel az agresszív politika megszállottjai is kénytelenek számolni. A háború erői pillanatra sem szűnnek meg tovább szőni vérgőzös terveiket az emberiség ellen — űe »békés« szólamok, hazug szavak függönye mögött. Az imperialista farkas azonban hiába igyekszik báránybőrbe bújni. A tények beszélnekha jobban szemügyre vesszük az óceánon túl felröppentett »békegalambokat«, a szárnytollak helyén nem nehéz felfedezni — a szuronyokat, mégis — a tény az, hogy 1953 folyamán Koreában elhallgattak a fegyverek, tért hódított a tárgyalások gondolata, nagyobb utat tettünk meg a nagyhatalmak közötti vitás kérdések megvitatása felé, mint azelőtt évek hosszú során. A berlini négyhatalmi értekezlet kiharcolása nagy eredmény. Január 25-én Berlinben összeül a négy külügyminiszter, hogy utat keressen a német kérdés megoldása felé. A népek remélik a négyhatalmi értekezlet sikerét, mert nem bombákat, nein új romokat, hanem életet és boldogságot akarnak. De a népek nemcsak reménykednek, hanem harcolnak is a megszületett új reménység valóraváltásá- ért. Harcolnak azért, hogy sikerrel járjanak az atomháború megakadályozását célzó tárgyalások is. Ezért fogadta világszerte helyesléssel minden becsületes ember a szovjet kormány javaslatát, hogy az államok helyezzék törvényen kívül a tömeg- pusztító fegyvereket. Amikor az amerikai újságíró megkérdezte Malenkov elvtársat, hogy véleménye szerint mi lenne a legfontosabb lépés, amelyet 1954-ben a világ békéje érdekében tenni lehetne, a válasz az egész emberiség vágyait, valamennyi nép béketörekvését kifejezte: »Ilyen lépés lehetne egy olyan egyezmény megkötése az államok között, amelynek értelmében az egyezmény részvevői ünnepélyes és feltétlen kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem alkalmaznak atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyvert«. A magyar nép örömmel üdvözli ezt az újabb szovjet békekezdeményezést, örömmel látja, hogy az 1953-ból 1954-be forduló zord tél napjaiban — mint Ilja Erenburg írta — »az emberek százmillióinak szívében kígyóit az a reménysugár, hogy véget- ér a mindenki által megunt hidegháború, hogy eljön a könnyebb, nyu- godtabb és az emberi névhez méltóbb élet«. A PATETLAOIGYŐZELEM Az elmúlt napokban a nyugati hírügynökségek táviratai világgá küríölték, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság csapatai »betörtek« Patet-Laoba és elfoglalták Thakhek városát. Valójában az történt, hogy a paíetlaoi felszabadító néphadsereg mért súlyos csapást a francia gyarmatosítókra, felszabadítva a várost. A patetlaoi néphadsereg előretörését az imperialisták megpróbálták felhasználni arra, hogy —a veszett fejsze nyelét mentve — elültessék a világközvéleményben az állítólagos »intervenció« hazugságát és ürügyet készítsenek elő egy esetleges későbbi amerikai beavatkozásra. A nyugati propagandisták szándékosan igyekeznek azonosítani a vietnami és a patetlaoi felszabadító hadsereget, amikor a »vietminh-csa- patok« gyűjtőnéven nevezik mindkettőt. A tény az, hogy a vietnami forradalmi mozgalmak példája lelkesíti Patet-Lao népének szabadságküzdelmét. Ennek a küzdelemnek fontos állomása Thakhek felszabadítása. A város a Patet-Laot Thaiföldtől elválasztó Mekong-folyó partján fekszik és uralja a Patet-Lao északi és déli részét összekötő utakat. Mivel a szomszédos Vietnamnak Patet-Lao- tói a tengerig húzódó területén a néphadsereg az úr, Thakhek felszabadítása lényegében, azt jelenti, hogy Indokína »darázsderekát« — és így a francia expediciós hadsereget is — kettévágták. Nem kellenek különösebb stratégiai ismeretek e tény fontosságának felismeréséhez. Az új év első napjaiban Thakhek vidéke is felszabadult, s Navarre francia tábornok Göbbelstől tanult frázisokkal közö'te, hogy — páncélosokat és hadifelszerelést hátrahagyva — sikerült rugalmasan elszakadnia a dzsungelben előretörő népi erőktől. A 490 ezer lakosú Thaíihek-taríomány gazdag rizsföl- dekkel, ónbányákkal, erdőkkel rendelkezik és így újabb erős ellenállási bázis jött létre Patet-Laoban. Ez az új bázis máris keresztülhúzta a gyarmatosítók patetlaoi katonai terveit, de talán ennél is fontosabb politikai hatása. A francia expediciós hadsereg újabb veresége még élesebben világított rá a francia közvélemény előtt a szennyes indokínai háború céltalanságára és hiábavalóságára. A becstelen rablóháborút elítélő tömegek mozgalmához mind nagyobb számban csatlakoznak azok a polgári csoportok is, amelyek belátták: a feltámadt nép ereje ellen nem lehet katonai győzelmet elérni Indokínában. A »Le Monde« című francia burzsoá lap a patetlaoi felszabadító csapatok előretörésével kapcsolatban arról ír, hogy ez »alátámasztja a francia közvélemény azon meggyőződését, hogy Franciaországnak nem lesz-más választása, mint a tárgyalások útjára lépni«. Ezt a józan hangot mind szélesebb burzsoá körökben tapasztalhatjuk. Kétségtelen, hogy egyedül a tárgyalások menthetik meg a francia expediciós sereget a további pusztító vereségektől, a tárgyalások felelnek meg mind Franciaország és az indokínai társállamok népei érdekeinek: egyedül a tárgyalások olthatják el a háború lángjait s hozhatják meg — Franciaország valódi nemzeti érdekeinek megfelelően — a békét és függetlenséget Vietnam és Patet-Lao népe számára. i mezőgazdasági ha!ároza! «Élését lailja legfontosabb felaM a halasi állami gazdaság párlszervezefe A kutasi állami gazdaságban az utóbbi időben feltűnően javult a pártszervezet munkája. A pártszervezet vezetői jól mozgósították a gazdaság kommunistáit és párton- kívüli dolgozóit az időszerű feladatokra, a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. A pártszervezet vezetőségi üléseit minden héten rendszeresen megtartják. A vezetőségi üléseken a páriépííés kérdései mellett rendszeresen foglalkoznak a gazdaság termelési ügyeivel és a dolgozók problémáival is. A pártszervezet vezetősége felelősséget érez az állami gazdaság fejlődéséért, a terméshozam növeléséért. Recseg Dezső elvtárs, a pártszervezet titkára elmondta azt, hogy a pártszervezet vezetőségének minden egyes tagja felelős a gazdaságban egy bizonyos terület, egy üzemegység munkájáért, fejlődéséért. Pl. Rúzsa Ferenc elvtárs, a pártvezetőség egyik tagja a nagybajomi üzemegység munkájáért, az ott dolgozó elvtársak mozgósításáért vállalt felelősséget. A pártszervezet vezetői nagy gondot fordítanak a gazdaság dolgozói úgynevezett apró ügyeinek elintézésére. A pártszervezet vezetősége a gazdaság vezetőivel karöltve időben gondoskodott a dolgozók téli tüzelőjének beszerzéséről. Valamennyi dolgozót ellátták elegendő téli tüzelővel. A szép fehérre meszelt múnkás- szállást állandóan tisztán tartják, s így benne kényelmes, meleg otthonra találnak a munkásszállás lakói. A taggyűlések színvonalasak, betöltik feladatukat. A taggyűléseken a pártszervezet tagjai bátran bírálják a pártszervezet vezetőit és a gazdaság vezetőségét. Helyes javaslatokat tesznek az időszerű feladatok végrehajtására és egyes hibák kijavítására. Bírálják a gazdaságvezetők munkáját, a vezetésben mutatkozó helytelen módszereket, nyilvánítják véleményüket a gazdaság egész munkájával kapcsolatban. A pártszervezet vezetősége most a párt és a minisztertanács mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát ismerteti a pártszervezet tagjaival és a gazdaság pártonkívüli dolgozóival. — Jelenlegi legfontosabb feladatunknak a határozat alapos megismerését, annak széleskörű ismertetését tartjuk — mondja Recseg elvtárs. És ez valóban így is van. A pártszervezet vezetősége a dolgozók véleményét kikérve javaslatot készít a mezőgazdasági termelés hozamának növelésére, a földek helyei megművelésére. Terveket készítenek arra vonatkozólag, hogy a gazdaság területén milyen módszerek alkalmazásával tudnak kimagasló termés- eredményeket elérni. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legfontosabb teendő a terméshozam növelésének érdekében a gondosabb talajművelés és a jól bevált agrotechnikai módszerek bátrabb alkalmazása. Ezt pedig nagyon jól meg lehet valósítani. Ezzel kapcsolatban a feladat az, hogy a gazdaság vezetői lelkiismeretesebben szervezzék meg a munkákat, támaszkodjanak a dolgozók véleményére, tervszerűen irányítsák és csoportosítsák a munkaerőt. Az agrotechnika módszereit helyesen alkalmazzák, minél előbb fordítsanak há- t''t a régi, elavult módszereknek. A pártszervezetnek ezen a területen kell nagy segítséget nyújtania a gazdaság vezetőinek. Sokkal jobban meg kell valósítani a termelés pártellenőrzését, mint eddig. A párt- szervezetnek rendszeres ellenőrzést kell gyakorolnia a gazdaság vezetőinek munkája felett. Jó javaslatokkal segítsék azok munkáját, hozzák összhangba a párt- és gazdaságvezetők munkáját. Ne legyen kapkodás és ne forduljon elő olyan? eset, hogy a párt- szervezet és a gazdaság vezetőinek határozatai keresztezik egymást és ellentétesek, mint ahogy ez a múlt évben több esetben is előfordult. Egy-egy fontos munka végrehajtása előtt üljön össze a pártszervezet és a gazdaság vezetősége és közösen, a dolgozók véleményére támaszkodva hozzanak határozatokat a feladatok végrehajtására. A párt- gs kormányhatározatok nagy feladatokat rónak a pártszervezet vezetőire. E feladatok végrehajtásáért teljes erővel küzdeni kell jó politikai felvilágosító munkával, a dolgozók nevelésével, állandó mozgósításával. Új tagokkal erősíti sorait a esöhölyi pártszervezet CSÖKÖLY község pártszervezetének vezetői hosszú ideiig elhanyagolták a pártszervezet erősítését, nem fordítottak gond of a tágas tagj'éicöttfelvié'tieillre. Általában az a nézet uralkodott ia .pártiszervezet vezetői között, hogy nincs olyan dolgozó paraszt a faluiban, aki méltó lenne arra, hogy pártunk tagjainak soraiba felvegyék. Természetesen ez a hibás nézet abból eredt, hogy nem foglalkoztak a dolgozó parasztokkal és nem láttáik azt, hogy a beadásiban, a mezőgazdasági munkákban kitűnt, jól dolgozó, becsületes parasztokkal erősíthetnék pártunk sorait. Párt umlk® Központi Vezetlős égé nek 1953 október 31-i határozata felhívta falusi pártszervezeteink figyelmét a tag- és tagjeM'tiíelivé- tel fontosságára, arra, hogy minél nagyobb számban legyenek párt" szervezeteinkben közvetlen terme- lőmunlkát végző dolgozó parasztok. A csökölyi pártszervezet vezetői is megszívlelték a KV határozatát és foglalkozni kezdték a becsületes dolgozó 'parasztokkal. Ifj. Győr Jánost és Kishét Latjoist, akik becsületes, jól doillgozó közé'pparasz" tolk, bevonták a politikai oktatásba. Ezek a doillgozó parasztók örömmel vették, hogy tanulhatnak, fejleszthetik .politikai tudásukat. Azóta is állandóan foglalkoznak velük a pártszervezet vezetőd, nevelők^ őket, hogy kiérdemeljék a párttagságot. A DISZ-szervezet fiataljai is igen jó munkát végeznek a községben. Horváth Gyula elvtárs irányításával és vezetésével a pártnak valóiban segédcsapaítává váltak a fiatalok. A pártszervezet* ezeknek a fiataloknak a me vetésé - re is nagy gondot fordít. Horváth elvtársion keresztül elyuit ' a fiatalokhoz a párt szava, a párt vezető és irányító szerepe és pártunkhoz, népi demokráciánkhoz hű fiatalokat nevel. A pártszervezet vezetői tudják, hogy idővel .ezek a fiatalok majd a pártszervezet egészséges utánpótlásává válnak. Éppen ezért a pártszervezet vezetői minden segítséget megadnak a fiataloknak és a szervezet vezebői- nék, hogy még erősebb, harcosabb szervezetté váljék a falúban a DISZ. Farkas József névéi1 és Gerd éltes Lászlóval már hosszú idő óla foglalkozott a pártszervezet Becsületes, jól dolgozó emberek mindketten, a soronílévö feladatok megoldásában sok segítséget nyújtottak a pártszervezetnek. Méltán kiérdemelték, hogy pártunk tagje- lö'Jtije’ne'k soraiba fefllvegyék Őket. Mindketten most kérték tagjelölt- felvételüket és a legközelebbi taggyűlésen viszik a tagság elé kérelmüket. A PÁRTSZERVEZET vezetői továbbra is kitartóan foglalkozzanak a becsületes dolgozó parasztokkal. Ne kampányf el adatnak tekintsék a tag- és tagj e löl tiM'vé t elit, hanem a pártiszervezét .állandó feladatává tegyék. Csak akkor tudják a rájuk háruló feladatokat megoldani a pártszervezet vezetői, ha erőis, szilárd pártszervezetük van, ha becsületes, élenjáró dolgozó parasztokon keresztiül szól a párt a pártonkívüli dolgozókhoz.