Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

Nemzetközi szemle Nevetik szőlőterületüket a kőröshegyiek »Engem ne leckéztess — én vagyok az elnök" Méhészeti tapasztalataim Tanácsaink feladata a mezőgazdasági határozat végrehajtásában Megyénk dolgozó parasztsága nagy ’. a határozat egy-egy pontját részlete- örömmel fogadta az MDP Központi' sen és tájékozódjanak a község föld- Vezetőségének és a minisztertanács- j műves lakosságának véleményéről. A nak a mezőgazdasági termelés tej- j tanácstagok a dolgozó parasztok vé- iesztéséről szóló határozatát. Dolgo- j leményét, észrevételeit, javaslatait, zó parasztságunk tudja, hogy a de- ‘ helyes kezdeményezéseit mondják cl cember 19-i határozat a legnagyobb : hozzászólásaikban a tanácsülésen. Az jelentőségű azok között a határoza- j alulról jövő kezdeményezést vegyék tok között, amelyek ezideig megje- j figyelembe községi tanácsaink saját lentek a mezőgazdasági termelésre . területük tervének kialakításánál, a vonatkozóan. Pártunk és kormá­nyunk ezzel a határozatával a kor­mányprogramra célkitűzéseinek meg­felelően a dolgozó parasztság és egész népünk jólétét kívánja emelni. Az a feladat áll előttünk, hogy elég­gé elmaradt mezőgazdasági termelé­sünket fejlesszük, termésátlagainkat jóval a háború előtti fölé emeljük, állattenyésztésünk hozamát és minő­ségét növeljük, valamint kiküszöböl­jük azokat a hiányosságokat, ame­lyeket elkövettünk munkánk során. Mezőgazdaságunk egyhelyben topo- gásának az utóbbi években fő oka az volt, hogy megyénk a vetéstervet sorozatosan nem • teljesítette, vala­mint az, hogy egyénileg dolgozó pa­rasztságunk termelési kedve csök­kent. Lényegesen megváltozott azonban dolgozó parasztságunk helyzete a párt határozatának és a kormány programmjának megjelenése nyomán kiadott intézkedések láttán. Pa­rasztságunk megelégedéssel vette tu­domásul az ingyenes állatorvosi szolgáltatást, a gépi talajmunkadíjak leszállítását, gépierő rendelkezésre bocsátását, a beadási kötelezettség csökkentését, a kártérítések elenge­dését, a szerződéses nöyények árá­nak rendezését, a szerződési feltéte­lek javítását és a fentieken túl mind­azokat az intézkedéseket, amelyek megjelentek a mezőgazdasági terme­lés és a dolgozó parasztság életszín­vonalának emelése érdekében. A fentieken túl a kormánypro­gramul alapján megjelent december 19-i határozatból teljesen világosan láthatja dolgozó parasztságunk, hogy ennek a határozatnak a megvalósítá­sa jelenti az igazi jólét megteremté­sét számára és az egész dolgozó nép számára. Dolgozó parasztságunk határozatból láthatja, hogy pártunk és kormányunk ezzel a határozatá­val mezőgazdaságunk elmaradottsá­gát fogja felszámolni. Dolgozó pa­rasztságunkon múlik, hogy a párt és a kormány által nyujtoít segítséget milyen mértékben veszi igénybe és mennyi idő alatt tudja a határozatot valóraváltani. Tanácsainknak a határozat végre­hajtása érdekében az eddigieknél sokkal inkább a mezőgazdaság helyi irányítóivá kell válniok, nem mint eddig tették. Tanácsaink jobban tá­maszkodjanak a dolgozó parasztok­ra, mint eddig támaszkodtak. Tá­maszkodjanak a termelési tapaszta­latokkal rendelkező középparasztok­ra, valamint az arany- és ezüskalá- szos tanfelyamot végzett gazdákra egyaránt. Helyes, ha tanácsaink a mezőgazdasági állandó bizottságot ezekkel a gazdákkal kibővítik és megalakítják a helyi »termelési bi­zottságokat«, amelyek nagy segítsé­get tudnak nyújtani a határozat vég­rehajtásához. Tanácsaink, különösen községi ta­nácsaink ne várjanak felsőbb utasí­tásra a határozat végrehajtása tár­gyában, hanem azonnal fogjanak hozzá a Központi Vezetőség határo­zatának végrehajtásához minden utasítás nélkül. Legfontosabb feladat falun, hogy' tanácsaink a falu dolgozóival meg­ismertessék a mezőgazdasági hatá­rozatot. Ezért községi tanácsaink a tanácsüléseket úgy szervezzék meg, hogy azokon lehetőleg minden csa­ládtól vegyen részt 1—1 személy. A tanácstagok, az állandó bizottságok tagjai a tanácsülést megelőzően be­szélgessenek el a község dolgozó pa­rasztjaival, beszéljék, vitassák meg határozat végrehajtásánál. A javas­latok birtokában elkészült fejlesztési terv tartalmazza a távlati tervek mellett azokat a célkitűzéseket is, amelyek már a közeljövőben növelik a mezőgazdasági termelést. Ilyenek Pl.: hogyan kívánják biztosítani az őszi vetések tavaszi ápolását, ho­gyan végzik el a tavaszi vetéseket, vetőmagtisztítást, gépek kijavítását, hogyan szervezik meg a felgyülem­lett trágya kihordását. Tegyen cél­kitűzést a helyi fejlesztési terv ar­ra, hogy a hiányos gyümölcsösöket és szőlőket milyen mértékben pótol­ják, legyen terv új szőlő és gyümöl­csösök telepítésére, a községi utak és parkok fásítására. Községi tanácsaink fordítsanak nagyobb gondot az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésére, különösképpen a kocák és tehenek számának növelésére. A korábban híres állattenyésztő vidékek, közsé­gek fokozott mértékben dolgozzanak azon, hogy újra híres állattenyész­tők legyenek, mint pl. Gölle, Kazsok, Büssü, Alsók stb. Helyes, ha a híres állattenyésztő községekben ?. mező- gazdasági állandó bizottságon belül külön állattenyésztési albizottság lé­tesül. Tervet kell kidolgozni a ta­karmánybázis megteremtésére. Meg kell szervezni á takarmány helyes felhasználását és már most készülje­MEGYÉNK BÜSZKESÉGEI Kürtös Pál zimányi dolgozó pa­rasztra büszkék nemcsak községe, hanem egész megyénk dolgozói. A nagy megbecsülést azzal vívta ki magának, hogy jó munkája mellett mindig élenjár az állam iránti kö­telezettség teljesítésében. A múlt esztendőben az elsők között teljesí­tette mindenből beadási kötelezett­Megyénk dolgozó parasztasszonyai előtt követendő példaként áll Stix Antalné ladi dolgozó parasztasszony, aki mint jó háziasszony, az állam iránti kötelezettség teljesítésében is pontos. Az 1953-as évben különösen kitűnt Stixné beadási kötelezettsé­gének pontos, határidőre való telje­sítésével s ennek elismeréséül a be­ségét egész évre, amiért a begyűjtési gyűjtési minisztérium megjutalmaz- miííisztérium egy rádiót és könyvet ta. Stixné kapott egy villányrezsőt, adott neki jutalmul. Kürtös Pál to­vábbra is meg akarja tartani jó hír­nevét, az idén élen akar járni a me­zőgazdasági munkák időben való el­végzése mellett az állami fegyelem betartásában is. Kánya József héthelyi dolgozó pa­raszt egyéni példamutatása mellett felvilágosító munkával is harcol köz­sége becsületéért, a párt és a kor­mány határozatainak végrehajtásá­ért. A múlt évben Kánya József a beadási kötelezettségét példásan tel­jesítette és nagy segítséget adott SÍ tanácsnak a begyűjtési munkában, amiért a begyűjtési miniszíéíium egy rádiót és könyveket adott neki jel­egy villanyvasalót és három szép talmül. Kánya József tudja, hogy ezután is számít rá a nép és megfo­gadta, hogy ezután még nagyobb odaadással harcol a törvények be­könyvet. Amikor átvette a szép ju­talmakat, megfogadta, hogy ezután méginkább harcol az állami fegye­lem betartásáért, tartásáért, a kormányprogramm meg­valósításáért. Kaposvölgye kiváló állattenyésztőinek ankét ja A »Soínogyi Néplap« szerkesztősé­ge és a Somogymegyei Állattenyész­tési Igazgatóság Göllén január 15-én nek fel községeink a legelők és rétek < délután 2 órai kezdettel Kaposvölgye tisztítására, javítására. i legjobb állattenyésztőinek és állatte­Tanácsaink fokozottabb mértékben' . . , . .... , . ., ,, , ... . , ... ...... ... , . i nyesztesi szakértőinek reszvetelevel váljanak területükön a torvenyesseg betartásának őreivé. Ezért vizsgálják felül a termelőszövetkezetekből ki­lépett tagok helyzetét és ahol tör­vénysértést követtek el, azt azonnal orvosolják. Számolják fel községi ta­nácsaink azt a helytelen nézetet, amit elfoglalnak a kilépett termelő­szövetkezeti tagokkal szemben. Sok községi tanács és termelőszövetkezeti vezetőség tudatosan megnehezíti a termelőszövetkezetből kilépett tagok gazdasági érvényesülését. Erre jel­lemző példa Somogybükkösd község, ahol a községi tanács tudtával és hozzájárulásával a termelőszövetke­zet vezetősége nem adta ki a kilépő tagoknak az általuk bevitt jószágot, hanem szabadpiacon értékesítették azokat. Ugyanez fordult elő Kadar- kúton is, ahol azonban részben sike­rűit ezt az eljárást meggátolni, sza­badi községben viszont túlzottan fel­éi tékelték a kilépő tagok által be­vitt állatokat, annyira, hogy egyes esetekben kétszeres összegben álla­pították meg azok árát. Egyes köz­ségekben törvényellenes beadással terhelték meg a kilépett tagokat. Ez történt Csorna községben is. Ezek az intézkedések megnehezítik a szövet­ankétot tart, melynek előadója Horn Artur, az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszékének tanára. Az ankéton Attala, Csorna, Szaba­di, Nagyberki, Mosdós, Kazsok, Zi­község legjobb állattenyésztői vesz­nek részt. Az ankét célja, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztéséről szóló ha­tározata szellemében az élenjáró ál­lattenyésztők bevonásával megvitas­suk Kaposvölgye állattenyésztésének mány, Somogyszil, Büssü, Káksi, Igái; feladatait. »építsük, szépítsük FALYAINKAT ÉS HAZAINKAT« A marcali járás MNDSZ-asszonyai »Építsük, szépítsük falvainkat és házainkat« jelszóval tisztasági és Szépítés! mozgalmat indítottak, mely­nek célja, hogy lakóhelyüket és ott« hónukat barátságossá, kedvessé te­gyék, s községük tisztaságára, gon- dozottságára állandóan ügyeljenek. Most felhívással fordulnak a me­gye összes asszonyaihoz és MNDSZ- szervezeteihez, hogy kövessék pél­dájukat és csatlakozzanak kezdemé­nyezésükhöz. Egyúttal tisztasági és szépítési versenyre hívják ki a me­gye összes MNDSZ-szervezetét. Megérkeztek az első új szakemberek a tabi gépállomásra Pár nappal ezelőtt a megyei gépállomások igazgatóságán két fiatalember jelentkezett: Kovács Kosz Endre mérnök és Kincses Lajos munkagéptechnikus, akik most végezték az agrártudományi egyetem gépe­sítési karát. A tahi gépállomásra kapott beosztást mind a két fiatal szakember, akiket nagy szeretettel fogad­tak a gépállomás dolgozói. Kovács Kósz Endre Zala megyéből való, de nyári gyakorlatát Somogybán töltötte és örömmel jött most vissza végleg régi ismerősei közé, hogy társával, Kincses Lajossal a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításában szaktudásával segítséget adjon a gépállomásnak. Nagy terveket tűztek maguk elé az új szakemberek: elsősorban a műhely munkájának és a dolgozók megismerését, hogy önálló munkakörükben eredményesebben dolgozhassanak majd. A fiatal mérnök a gép­állomás műszaki irányításán kívül a fegyelem megszilárdításában is tevékenyen részt vesz. — A gépállo­más 140 dolgozója közül csak 45—50 vesz részt naponta a munkában, s ezért van a nagy lemaradás a gép­javításban. Legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a fegyelem megszilárduljon, mert a további eredmé­nyes munkánknak ez lesz az alapja — mondja Kovács Kósz Endre mérnök elvtárs. Szerződéses fajbikát nevel Takács Lajos nagyberki dolgozó paraszt Takács Lajos 10 holdas nagyberki kezeiből kilépett tagok további gaz- ‘ , , , J . ,. , . ... .... , :.. r 1 dolgozo paraszt azelőtt mindig csak dasagi ervenyesuleset, Ezek törvény- ... . , it , ... J annyi állatot tartott, amennyi eppen ellenes intézkedések, amiket orvo­solni kell! Tanácsainkra tehát hatalmas fel­adat vár a mezőgazdaság fejlesztésé­től szóló határozat végrehajtásában. Ezt a feladatot csak úgy tudják meg­oldani, ha a legszélesebb tömegek­kel megismertetik a határozat min­den egyes pontját, ha a legszélesebb tömegek véleményét és termelési ta­pasztalatait figyelembe véve alapos tervet készítenek községük mező- gazdaságának fejlesztésére a határo­zat szellemében. Tanácsaink ezirá- nyú munkájuk során tartsák szem előtt azt, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése biztosítja egész né­pünk jólétét. Kassai János megyei tanácstitkár. szükséges volt gazdaságából. Mindig \ ponta 15—16 liter tejet. Amikor meg­jófajta állatokat tartott. Most is olyan tehene van, amely megad nET­ismerte a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatot, elha­tározta, hogy szerződéses fajállatte­nyésztéssel is foglalkozik ezután, mert látia, hogy érdemes, kifizető­dik. így aztán most szerződésesen nevel egy bikát, amely után már kapott az államtól 400 forint te­nyésztési előleget és 3 mázsa abrak- takarmányt. Hamarosan megkezdődik a község­ben az esti állattenyésztési tanfo­lyam, amelyen ő is részt akar venni, hogy megismerkedjék az állatte­nyésztés új módszereivel, az élen­járó zootechnikával. Képünkön: Takács Lajos büszkén mutatja -Betyár» nevű szerződött bikáját. VILÁG PROLETÁRJAI : • , - . - •.. -• f.- ' ■ , ■ . ; . . . ' . • l|——l li Iliin rn II ,1 Iliim -­MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYEI PÁRT B1ZOTTSÄGÄMAI' LA" XI. évfolyam, 9. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1954 január 12.

Next

/
Thumbnails
Contents