Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

SOMOGYI NÉPLAP AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Gazdag kulturális élet a szovjet üzemekben és falvakban Nemrégen tartották meg a sztá­linoi terület kultúregyütteseinek területi versenyét. A sztálinoi vá­rosi operaház színpadán négy napon át mutatták be művészetü­ket a bányák, az üzemek, a kol­hozok és szovhozok kultúregyüt­teseinek legjobb énekesei, tánco­sai, zenészei. Különösen nagy sikert aratott a esisztyakovi «Vörös csillag»-bá- nya Sztálin-kultúrpalotájának kollektívája. A kultúregyüttes a Donyec-medence legrégibb üzemi együttesei közé tartozik. Nagy sikert aratott a novokramatorszki gépgyár és a »15 éves az ukraj­nai Komszomol« bányagépgyár kultúregyüttese. A sztálinoi területi kultúrver- *eny is azt mutatta, hogy mind újabb és újabb népi tehetségek bukkannak fel a donyecmedencei bányászok, kohászok, gépipari dolgozók, kolhozparasztok és diá­kok között. *■ * * December második felében kon­ferenciát tartottak Sztálinoban a Donyec-medence nem hivatásom zeneszerzői. A konferencián mun­kások, mérnökök, technikusok és diákok vettek részt. A nemhiva- tésos zeneszerzők ebben az évben számos szerzeményt írtak. Uj műveik témái: a kommunista párt, a szovjet emberek lelkes munkája, a szovjet népek barát­sága, a békeharc, A konferencián bemutatott legjobb művek közé tartozik Dmitrijev-Kabanov rut- csenkovi bányász »Dicsőség pár­tunknak« c, dala, T. Ponomaren- konak, a esisztyakovi bányász- kultúrpalota művészeti vezetőjé­nek »Szülőhazám a Donyec­vidék«, T. Gyemidovnak, a novo- makajevkai kokszgyár kultúrpa» lotája művészeti vezetőjének »Bá­nyász esküvő« és T. Krapin bá­nyásznak »Zúg a Címljanszki tenger« című dala. A donyecmedencei nemhivatá­sos zeneszerzők most Ukrajna és Oroszország egyesülésének . 300. évforduló]áira készülve, több ze­neművet szenteltek a kiemelkedő évfordulónak. * * A penzani kerékpárgyár mun­kásai és alkalmazottai közül so­kan foglalkoznak képzőművészet­tel. Nemrégiben a gyár kultúrhá- zában kiállítást rendeztek az üze­mi képzőművészeti kör munkái­ból. A kiállítás több mint kétszáz képet, rajzot, hímzést, fafaragást mutatott be. Nagyon tetszettek a kiállítás látogatóinak N. Frolov- nak, a gyár egyik lakatosának munkái. Frolov elvtárs grafikai rajzokat, élmunkások portréit ké­szítette el. Számos iparművészeti munkát mutattak be a kiállítá­son, amélyet eddig már több mint tízezren látogattak meg. A látoga­tók közül sokan közölték, hogy szeretnének résztvenni a leült úr­ház művészeti szakköreiben.-* * * A leningrádi területi filharmó­nia a kerületi központokban Zenei és irodalmi előadóközpontokat lé­tesített. Az előadások nagyon nép­szerűek a falusi lakosság körében. A volhovi kerületi előadói köz­pontban tartott előadásoknak több mint kétezer állandó hallga­tója van. A kerületi előadói iroda a hallgatók kérésére az idei mű­sortervbe a többi között felvette a következő előadásokat: «A szovjet zenei színház», »Beethoven és a nyugateurópai szimfonikus zene«, »Verdi és az olasz opera«. Az irodalmi tárgyú előadások Shakespeare, Balzac, Solohov és sok mai haladó író műveit ismertetik. A leningrádi területen jelenleg 30 irodalmi és zenei előadói köz­pont működik, hallgatóságuk ^zá­rna egy év alatt 6 ezerrel emelke­dett. A KOLHOZELNÖKÖK SZEREPÉRŐL írfa: M. Poszmitnyij, az Ogyessza-biörnyéki „Bugyonnij"-kolhoz elnöke A kommunista párt azon fára-; dozik, hogy jólképzett szakembe­rekkel erősítse meg a kolhozokat ás a gépállomásokat. Az a cél, hogy a legjobbakat válogassák ki és irányítsák falura, olyan káde­reket, akik hozzáértően tudják irányítani a mezőgazdasági ter­melést. Semmiféle utasítás nem használ, ha nincs, aki jól végre­hajtsa a feladatokat, ha a kolho­zok élén nem állnak ilyen hozzá­értő vezetők, akik jól megszerve­rik a munkát és összefogják a kolhoztagokat. A kommunista párt Központi Bizottsága szeptemberi határoza­tában komoly hiányosságokat tárt fel a mezőgazdasági káderek, el­sősorban a kolhozelnökök kivá­lasztásában és azok munkájában. Ez arra indított, hogy tapasztala­taim alapján írjak a kolhozelnö­kök szerepéről, arról, miként ala­kul ki, hogy szilárdul meg a kol­hozelnök tekintélye a kolhoztagok között, s hogy milyen legyen az elnök kapcsolata a kolhoz- és pártaktívákkal. Most, 1954 januárjában lesz 30 esztendeje, hogy kolhozunk meg­alakult. A megalakulás óta min­den alkalommal engem választot­tak elnöknek. A párt segítségével rendszeresen tanultam. A kolhoz­elnöknek ugyanis nem szabad el­maradnia sem szakmai, sem po­litikai tekintetben. Nem elég, ha csupán szakmai ismeretekre tesz mert. A kolhozelnöknek jó szer­vezőnek is kell lennie. tudnia keli, hogyan kél! összefognia és magával ragadnia az embereket a feladatok végrehajtása érdekében, /ól kell ismernie a kolhoz tagjait, mindegyikhez meg kell találnia a hozzávezető utat. Az egyiknél ta­lán a pirongatás segít, a másiknál jobb a kérő szó. De legtöbbjénél elegendő, ha helyesen, érthetően megmagyarázzuk a feladatokat. A feladatok kijelölésénél mindig nagy figyelmet kell fordítania az egyes tagok egyéni tulajdonságai­ra; képességére, a korra, a mun­kabírásra, a tehetségre, a kép­zettségre és arra, hogy kinek mi­hez van inkább kedve. Minden kolhozban vannak munkaképtelen öregek is. Rájuk különösen nagy gondot kell for­dítanunk, hiszen -ők a mi apáink, akik megszervezték és felépítet­ték kolhozainkat a kuláksággal vívott szívós harcban. Tisztel­nünk kell őket és gondoskodni .róluk. Kolhozunkban tisztelik az öregeket, akik most is aktívan se­gítenek bennünket minden mun­kánkban, velünk együtt nevelik a fiatalokat, segítenek a munkaié­nak. Kolhozunkban minden aktíva és azok családja kifogástalan mun­kát végez. Én például korán ke­lek, már hajnali négy órakor ki­megyek az állattenyésztő telepre és jelen vagyok az első fejesnél. Voltak nálunk olyan fejőnők, akik reggelente el-elkéstek, de én gyeié,m. megszilárdításában. A: nem .tettem nekik megjegyzése- brigádokban instruktorként dől- I két, hanem kézfogással üdvözöl- goznak. Szeretnék megemlíteni 1 tem őket. A lelkiismeretes embe- közülük kettőt: Iván Grigorjevics j rekre ez erősebb hatással van Bardat és Ivan Gavrilovícs Sev-! mint a kemény szó. csenkot. Mindketten túl vannak j Azon vagyunk, hogy minden már a hetvenen. A kolhoz meg-1 segítséget megadjunk a kolhozta- szervezése óta itt dolgoznak. Ivan r goknak mindennapi problémáik Grigorjevics Barda az igásálla-j megoldása érdekében. Ha esküvő tokkal való bánásmódra tanítja a | van, vagy gyermek születik egy fiatalokat — arra, hogyan kell be- j családban, kötelességünknek érez­fogni a lovakat és az ökröket,! zük, hogy anyagi támogatást hogy kell hajtani a kaptatókon, s hogyan a- lejtőn lefelé, hogy keli itatni és etetni az igásállatokat. Ivan Gavrilovícs Sevcsenko a ga­bona tárolására és kezelésébe ok­tatja a fiatalokat. Ő tanítja a mag­tár! munkásokat a vetőmag ke­zelésére, tisztítására, meg a bur­gonya vermelésére, stb. A mi öregjeink a legszigorúbb társadalmi ellenőrök, ök ügyel­nek a mezei munkák kifogásta­lan minőségére, s az állattenyésztő telepek és az építkezések mun­káira. Állandó tagjai a társadalmi bizottságoknak, amelyek a gaz­daság valamennyi -kampánya megszervezését végzik. Miért van nálunk az öregeknek ilyen fontos szerepük, tekinté­lyük? Azzal, hogy becsüljük, tisz­teljük őket és gondoskodunk ró­nyujtsunk. Állandóan figyelem­mel kísérjük a kolhoztagok igé­nyeit, szükségleteit. Mind gyak­rabban fordulnak hozzánk a kol­hoz tagjai, hogy segítsük őket egy-egy személyautó- vagy bútor- vásárlásban, házépítésben stb. És a vezetőség segít rajtuk: termé­nyeiket értékesítjük a kolhoz boltjaiban, s munkaegységeikre előleget adunk. A legjobb kol­hoztagoknak, akik kitüntették magukat a mezei munkában, az állattenyésztésben vagy az építke­zésnél, köszönetét mondunk és jutalomban részesítjük őket. Mindez fokozza a kolhoztagok munkaaktivítását. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy a tömeg akti­vitása helyes irányban és bá­luk, — a fiatalságot az idősebb j tor lendülettel érvényesülhessen, nemzedék megbecsülésére nevel-1 Szükség van a munka pontos jük, s arra tanítjuk őket. hogy fo- j megszervezésére, a vezetők ra­gadják meg tanácsaikat. Számi- j galmasságára, körültekintésere. tásba véve kolhozunk ötmillió ru- j Ki kell érdemelniök a vezetőknek, belnyi évi jövedelmét, elhatároz-1 hogy az emberek bízzanak ben- tuk, hogy állandó segítséget nyuj-'nük. Kolhozunkban nem lehet él­tünk az öregeknek. A kolhoz 54 (térés a tervek'és a tervek telje­munkaképtelen idős kolhcztagról S sítése között. Amit a vezetőség gondoskodik. A jövedelem 2 szá­zalékát fordítjuk az öregségi alapra. így határozott a közgyűlés A kolhoz közgyűlésének minden i tekintetben döntő szerepe van. A közgyűlés valóságos nevelőiskola lett nálunk. Minden fontos kér­désben a közgyűlés határoz. A fegyelem megszilárdításában igen nagy jelentősége van a ve­zetők személyes példamutatásá­megigér a terméshozam-tervben és a jövedelemelosztás előzetes tervében, azt teljesíti. A kolhozelnök legjobb segítői a felelősségteljes, nehéz munká­ban a párt- és a kolhozaktívák, s a brigádvezetők; de eredményes, jó munkát csak úgy végezhet az elnök, ha a kolhoz egész kollek­tívájával szoros egységben él és dolgozik. Vasárnap, 1954 január Ú. Tartsák be a törvényeket a görgetegi Zöldmező tsz vezetői A termelőszövetkezetek alap­szabályai szerint a tsz-tag a szö­vetkezetből a belépés után csak 3 év múlva léphet ki. Pártunk és kormányunk azonban az önkén­tesség elvének megerősítése érde­kében lehetővé tette azt, hogy a fenti szabálytól eltérően 1953-ban már a gazdasági év végén kilép­hetett az a tag, aki továbbra egyé­nileg akar gazdálkodni. A földművelésügyi miniszté­rium külön rendeletben szabályozta, hogy a kilépő tagokat milyen jut­tatások illetik meg, milyen feltételek mellett kap­ják vissza földjeiket, állataikat és gazdasági felszerelésüket. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy több községben és termelőszövetkezetben a tsz gaz­dasági- * és pártvezetői nem a tör­vényeknek megfelelően jártak el: súlyosan megsértették a törvé­nyeket, igazságtalanul megkárosí­tották a kilépő dolgozó paraszto­kat; nem adták ki földterületei­ket, állataikat, gazdasági felszere­léseiket . és a munkaegységük után járó jogos terményrészese­désüket. így van ez Görgetegen is. Görgetegen a Zöldmező ter­melőszövetkezet vezetősége és főképpen Balázs Ferenc, a tsz elnöke lábbal taposta népi államunk törvényeit,, jogtalan terheket ra­kott a termelőszövetkezetből ki­lépő dolgozó parasztok vállára. A tsz-ből kilépő dolgozó parasz­tokat Balázs Ferenc lázi toknak és egyéb ellenséges elemeknek ne­vezte. Ha valamelyik tsz-tag megdolgozott munkaegysége után járó jogos részesedését kérte, azt elvitetéssel és egyéb ehhez ha­sonló fenyegetéssel fölemlítette meg. Pedig ezeket a termelőszö­vetkezetből kilépő dolgozó pa­rasztokat nem lehet ellenségnek nevezni, ügy kell tekinteni őket, mint becsületes dolgozó' embere­ket. Annál is inkább, mivel ezek a dolgozó parasztok — ahogy sa­ját maguk is sűrűén hangoztat­ják — továbbra is hívei a szövetke­zeti eszmének, továbbra is a nagyüzemi gazdál­kodás mellett vannak. A ki­lépésük — mint ahogy azt Hor­váth János, Tóth József, Böndi József és több más kilépő dolgozó páraszt elmondta — a szövetke­zet vezetőségének hibája, az, elnök önkényeskedése, kiskirályoskodá- sa, a tagok állandó fenyegetése és rettegésben tartása miatt történt. A termelőszövetkezet tagjainak kezdeményezését, javaslatát az elnök semmibe se vette, meg sem hallgatta őket, sőt sok eset­ben azokat, akik valamilyen mun­kával kapcsolatban javaslatot tettek, szabotálókriak, fe­gyelmezetlen rendbontóknak ne­vezte. Erről a felsőbb szervek, a járási tanács, a járási pártbizott­ság is tudott. Ennek ellenére tűr­ték és elnézték, hogy a szövetke­zet önkényeskedés, kiskirályos- kodás, a törvények lábbaltiprása miatt bomlásnak induljon. A kilépés szabályait ismertető tsz-taggyűlésen egyetlen kilépni, szándékozó ter­melőszövetkezeti tag teem fejt­hette ki véleményét, nem mond­hatták el azt, hogy miért akarnak kilépni. Á gyűlésen hozzászólási jo­got senki sem kapott. Ezek fölött szemet húnyt a helyi pártszerve­zet és a helyi tanács, melyek», nek őrködniük kellett volna a tör­vényesség felett. Ezeket a súlyos hibákat most azzal tetézik, hogy a kilépő tagokat megrövidítik, nem adják ki jogos tulajdonukat A kilépő dolgozó parasztoknak csak nagy harc árán »kegyeske­dett« kiadni az őszi kalászosok vetéséhez szükséges vetőmagva- kat Balázs, a tsz elnöke. De azt is későn, jóval a vetés határideje után. A kiadott vetőmagot szeme­tes, ocsus gabonából mérték ki a kilépőknek, így megkárosították az államot és a dolgozó paraszto­kat egyaránt azzal, hogy a vető­mag késve és szemetesen került a földbe. A munkaegységük után járó kenyérgabona, zab, széna, tengeri és takarmány­féleségeknek is csak egy kis ré­szét adták ki. Szalmából pedig egyáltalán semmit. A szalma kint ázik és rothad, ugyanakkor a ki­lépett dolgozó parasztok állatai alatt már hosszú idő óta nincs szalma. A szénát, szalmát inkább eladják, ahelyett, hogy azt a tör­vények szerint jogos tulajdono­saiknak adnák. Vájjon meddig né­zik tétlenül a helyi pártszervezet és a községi tanács, a járási szervek ezeket a törvénytipró kis- királyoskodásokat? Vájjon gon­doltak-e már arra, hogy ezzel sú­lyosan hátráltatják a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatok végrehajtá­sát? Hogyan akarnak a párt- és kormányhatározatokért harcolni, hogyan akarják emelni a mező- gazdasági termelés hozamát ak- 1 kor, amikor a szalma kazlakban j felhasználatlanul hever, ahelyett, hogy abból az állatok istállózását és takarmányozását segítenék elő Hogyan akarják növelni az állat- állományt akkor, amikor a külön­böző takarmányféleségeket egye- j sek elpazarolják? Jó lesz ezeket a dolgokat meg­szívlelni. A járási tanács mező- gazdasági osztálya ne futó ins­truktorokat küldjön a tsz-be, ha­nem teremtsenek rendet, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a kilépő tagok is jól gazdál­kodhassanak, növelhess#: ter­méshozamukat ,és fejleszthessék állatállományukat. Ehhez a párt és a kormány minden módot meg­adott: a feladat az, hogy a törvé­nyességet be kell tartani. A járási pártbizottság ezeket a hiányosságokat látta és mégsem intézkedett. Itt gyors intézkedésre van szükség. A járási pártbizottság adjon segít­séget ahhoz, hogy a Zöldmező ter­melőszövetkezet élére becsületes dolgozó parasztok kerüljenek, akik lelkiismeretesen irányítják a ter­melőszövetkezet munkáját. Ha ezt megteszik, akkor Görgetegen a ki­lépő dolgozó parasztokat rövide­sen . újra termelőszövetkezeti ta- , gokként üdvözölhetjük, olyan ta­gokként, akik harcolnak a ter­melőszövetkezet vagyonának nö­veléséért, harcolnak a párt- és kormányhatározatok végrehajtá- * sáért. NAGYJELENTŐSÉGŰ ÚJÍTÁS Fehér Ernő «is Németh Emii a Lenin Kohászait! Művek mérnökei a szovjet .irodalom felhasználása állapján népgazdaságé szempont­ból rendkívül miagyjélíamt-őségű újí­tásit dolgoztak ki. Az újítás (Mie- tövé teszi hogy tűzálló anyagok gyártásánál kJkiíszölb öljék a aáík- Ikiel, tkróim 'éis -egyéb anyagok ák k aim ázását. A két újító haizai alu- míníumoxict és -egyéb anyagok fe‘L használásával acél- és vaistárgyar kon olyan -tűzálló rétegelt hoz lét­re, amiely a 950—-1050 Celsius fok hiőm-áraékl-etef kibírja. Az újí­tás bevezetése -népgazdasági szem­\ potmíibó1! aoklszáz mSiÜÜió forint meg iá- ~ j kailtásái eredményezheti. ÚJ KÖNYVEK A hétiem többek között a kővet­kező könyvök jelentek meg: Szikra Könyvkiadó: Lenin V. I. művei, 6. köteti, 1902 január—1903 augusztus 599 -o, Szépirodalmi Könyvkiadó: Aczél Tamás: Láng és parázs 96 o, (Uj magyar elbeszélések.) Bárány Tamás: Húsz év (regény). 477 o. Mai román- «Elbeszélések. 322 io.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents