Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
Vasárnap, 1954 január 10. SOMOGYI NÉPLAP A PARTQKT4TÁSANYAGÁHOZ Az 1905—1907-es orosz forradalom hatása Magyarországon Az orosz forradalom nagy hatással volt az egész világ forradalmi és munkásmozgalmára. A századforduló *4ső éveiben Magyarországon is élesen napirendre kerültek a polgári demokratikus forradalom megoldatlan, vagy felülről félig megoldott kérdései: az Ausztriától való félgyarmati függés felszámolása, a demokratikua politikai rendszer kivívása (a demokratikus köztársaság, általános választójog, nemzetiségek önrendelkezési joga), a feudális nagybirtok szétzúzása és a föld pa- raszfkézre adása. Az 1903-as gazdasági válság után a munkások és parasztok mozgalma kibontakozott. 1904 a «sztrájkok éve»- volt, a parasztok is egyre több vidéken tűztek össze a csendőrséggel. Ilyen viszonyok közt már az 1905 január 9-i eseményeknek is igén nagy hatásuk volt. A budapesti munkások február 5-i tüntető gyűlése «forró üdvözletét küldi a cárizmus megdöntéséért és így közvetve az egész emberiség teljes felszabadulásáért küzdő oroszországi forradalmár testvéreinek». A sztrájkok száma februárban már kétszeresére, márciusban nyolcszorosára emelkedett. Az orosz forradalom közvetlen hatását különösen fokozta az, hogy a Patyomkin cirkáló matrózainak egyrésze Magyarországra került. A forradalmár tengerészek felszólaltak a munkások gyűlésein. Mindenütt forró szeretettel és lelkes szolidaritással fogadták őket. A sztrájkok száma júniusban tízszeresére emelkedett. Májusban Budapesten általános vasas-sztrájk volt 25 ezer vasmunkás részvételével. 1995 nyarán újra fellobbantak az 1896—1897 óta ■ megszakadt földmunkásmozgalmak, a Dunántúlon nagy aratósztrájkok voltak. Szeptember 15-én, a «Vörös pénteken» százezer budapesti dolgozó tüntető felvonulást rendezett, a munkásosztály eddigi legnagyobb politikai megmozdulását. Az 1905 decemberi moszkvai fegyveres felkelés híre újabb nagy lökést adott a magyar munkásmozgalomnak. Ady Endre 1905 december 29-én ezt írja: «íme a proleitárság visszaadta a népet a népnek. Fölkelt a nép és formálja a világot... Hasonlítgassuk magunkat Oroszországhoz? ízetlen és igaztalan feladat} De épülhetünk mégis az orosz példán. Elkorhadt, tehetetlen társadalmakat csak a nép menthet meg.» 1906 első három hónapjában két- szerannyi a sztrájkolok száma, mint egy évvel ezelőtt. Három hónap alatt 20.000 tagú földmunkásszervezet létesült. Nyáron az aratósztrájk már országos méretűvé vált. A magyar nép forradalmi harcainak lángja az orosz forradalom hatására magasra csapott. A munkásosztály mellett felemelték szavukat az értelmiség haladó elemei is. íróink és művészeink java csatlakozott a Gorkij megmentéséért indított nemzetközi mozgalomhoz. A budapesti diákok február végén tartott gyűlése forró üdvözletben fejezte ki rokonszenvét és csodálatát hős orosz testvérei iránt. A Magyar Szociáldemokrata Párt vezetői az orosz forradalom hatásának tompítása érdekében gyalázatosán megrágalmazták az orosz forradalmat, meghamisították annak lényegesebb kérdéseit. Tagadták az orosz forradalom forradalmi jellegét, azt csupán védelmi harcnak tüntették fel, s akárcsak a mensevikek. kitörő örömmel fogadták a cár október 17—i kiáltványát. Az orosz forradalom tudatos meghamisításával igyekeztek . igazolni saját áruló, a forradalmi mozgalmat leszerelő politikájukat. Lertint és a bolseVikokat túlzóknak nevezték. Tudatosan elhallgatták az OSzDMP III. kongresz- szusának nagyjelentőségű, a párt forradalmi taktikájára vonatkozó határozatait. A MSzDP vezetői a forradalmi mozgalom célját leszűkítették, egyedül az általános választójog követelésére. Árulásuk betetőzése az osztrák császárral kötött paktum volt. 1905 nyafán a magyar uralkodó osztály egyrésze is fellépett az osztrák «gyámkodás» ellen. A védővámok — tehát az uralkodó osztályok gazdasági követelései — érdekében «nentzeti ellenállást» hirdettek, hogy a saját szekerükbe fogják a munkásosztályt, a parasztság, a kispolgárság és az értelmiség forradalmi erőit. E téren értek is el sikereket. Erre az osztrák császár reformokat 4 ígért a népnek, elsősorban az általános választójogot. Célja az, hogy az Ígérettel lecsendesítse a munkásmozgalmat, ugyanak- 1 kor megijessze a «nemzeti ellenálló» magyar uralkodó osztályokat. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetői az általános választójog .Ígéretére nyíltan a császár oldalára álltak. «Hadd jöjjön az abszolutizmus, de a szuronyok hegyén jöjjön az általános választójog» — ez Volt a I MSzDP álláspontja. Egy valóban forradalmi pártnak a taktikája Magyarországon is csak az lehetett volna, hogy élére áll mind a demokratikus politikai követeléseknek, mind a földosztásért folyó parasztmozgalmaknak és a nemzeti függetlenségi harcnak, leleplezi a haszonleső, a nép hazafias érzéseiből sajátmaga számára tőkét kovácsoló magyar burzsoáziát, vagyis a munkásparaszt szövetséget megvalósítva, forradalmi utón leszámol a kettős-: ség félgyarmati, feudalizmus rendszerével. Ehelyett a szociáldemokrata párt vezetői segédkeztek az uralkodóháznak a magyar munkásmozgalom zsákutcába terelésében, a nép forradalmi energiáinak ígérgetésekkel való levezetésében. A magyar uralkodó osztályok a néptől való -félelmükben feladták a «nemzeti ellenállás» politikáját, új megegyezéssel erősítették meg az osztrák—magyar monarchia düledező rendszerét. Az 1906 áprilisában létrejött megegyezés ugyanúgy ki- semmizte a magyar nppet, mint az 1867-es kiegyezés, emellett szerves előkészítője lett Magyarország bevonásának az 1914—19Í8-as pusztító imperialista háborúba. A MSzDP árulása következtében az 1905—1907-es években «a tömeg- mozgalom energiái iránytalanul és céltalanul kallódtak el». (Révai). | A munkásosztály tömegharcának hatására . a MSzDP-ben kezdett kialakulni a baloldal, amely kritizálta a pártvezetés opportunista politikáját. Az ellenzék sem sajátította el azonban a leninizmust, az 1905-ös orosz forradalmi harc tapasztalatait és így nem tudott világos és forradalmi célokat adni a magyar népnek. A magyar n jp harcai azonban nem múltak el- nyomtalanul: a munkásosztály kezdett ereje tudatára ébredni és a kifejlődött szocialista forradalmi baloldal Magyarországon is magja lett később a magyar munkásosztály élenjáró lenini-sztálini típusú pártjának, a Kommunisták Magyarországi Pártjának, amely 1918-ban a győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására alakult meg. Élénk népnevelőmunkával a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szélé párt- és kormányhatározat végrehajtásáért A falu dolgozói nagy érdeklődéssel, beszélnek az új párt- és kormányhatározatról, tervezik, hogy többet termelnek, növelik állatállományukat. Ezért pontosan tudni akarják, hogy milyen intézkedéseket hozott a párt és a kormány a mezőgazdaság fejlész- tésére, mit jelent a határozat nekik és az egész országnak. Ezt kell megniagyarázniok népnevelőinknek. Beszélgetniük kell a dolgozó parasztokkal, hogy egyéni, de inkább országos érdek is az ha jól művelik meg a földet, ha többet termelnek és több állatot tenyésztenek. ‘ Megyénkben a népnevelő munka azonban csak szórványosam folyt. Pártszervezeteink vehetői azt mondogatják, hogy mindenki ismeri a párt- és kormányhatározatokat, hogy nem szükséges külön róluk beszélni. Hogy mennyire helytelen ez az álláspont, arra maguk a dolgozó parasztok cáfolnak rá. Hisz ahol már két, vagy több dolgozó paraszt összejön, már • a tervezgetésről, termelési tapasztalataikról beszélgetnek. Itt kellene aztán a népnevelő, aki bátorítaná, ösztönözné őket a | többtermelésre, megmagyarázná ' azokat a kérdéseket, amelyek nem elég világosak a dolgozó parasztok előtt. Pártszervezeteink élénkítsék meg a népnevelő munkát. Vonják be a népnevelő munkába az élenjáró dolgozó parasztokat. Szervezzenek kisgyűléseket, csoportos beszélgetéseket. Használják fel a téli napokat, amikor a dolgozó parasztok a ház körül tevékenykednek, ráérnek beszélgetni. Jó munkát végeznek a segesdi népnevelők. A tanácson most állítják össze a gazdalajstromot és számítják ki három évre a gazdák beadását. A népnevelők, mielőtt a gazdák a tanácshoz bemennének, felkeresik őket, se- . gítenek neki]^ a tervezésben. Mire a tanácshoz mennek a gazdák, már kész terveik vannak. Göllében viszont, ;ámint Szita elvtárs, a függetlenített párttitkár mondja, újjá kell szervezni a népnevelőcsoportot. Meg kell javítani a népnevelőmunkát Balatonöszö- dön, Tabon, Kadarkuton is. Fonó, Kazsok, Gölle, Kadarkút. Büssű, de megyénk valamennyi községi pártszervezete helyesen tenné, ha az élenjáró kis- és középparasztok termelési és állattenyésztési módszereit a népnevelőkön keresztül népszerűsítené. így a pártszervezet is közelebb kerülne a dolgozó parasztokhoz, akik éreznék, hogy a párt a javukat akarja. » A többtermelésro mozgósító agiíációt népnevelőink kössék össze az új begyűjtési rendelet ismertetésével. Magyarázzák meg, hogyan teszi jövedelmezőbbé és biztonságosabbá az új begyűjtési rendszer a mezőgazdasági termelést. Mondják el, mennyivel kevesebb lesz a beadás, milyen kedvezményeket kapnak azok, akik szerződéses növényt termelnek, vagy állattenyésztésre szerződnek. Takács Lajos nagyberki dolgozó paraszt például egy bikaborjú nevelésére szerződött. Elmondja, hogy ilyen nagy kedve még sohasem volt az állattenyésztéshez. De Tóth Lajos esete nem egyedülálló. Megyénkben mindenütt nagy lelkesedéssel fogadják a dolgozó parasztok pártunk és kormányunk útmutatását. Népnevelőink ezt a lelkesedést még magasabbra szítsák. Pártszervezeteink érezzenek felelősséget- Mi v.aoH*" ir„ a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért és íennak -érdekében jávítsák meg felvilágosító munkájukat. Hogyun készüljön fel a taggyűlésre a tabi pártszervezet A tabi községi pártszervezetnek január 6-án kellett volna megtartania a taggyűlést, amelyen a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatot vitatták volna meg. A taggyűlést azonban nem tudták megtartani, mert a rossz szervezés miatt a tagok közül alig néhányan jelentek csak !meg. Miért nem tudták megtartani a 'taggyűlést? A Tabi Járási Pártbizottság írásban értesítette a pártszervezetet, hogy taggyűlést január 6-án tartsanak és napirendi pontja a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat legyen. Horváth László elvtárs, az alapszervezet párttitkára szinten írásban értesítette a pártbizalmiakat, hogy ekkor és ekkor taggyűlés lesz, ez lesz a napirendi pont. Vezetőségi ülést, bizalmi értekezletet nem tartott a pártszervezet. Beszámolót nem készített közösen a vezetőség. 6-án délben a párttitkár elvtárs még a '«Szabad Nép»-et forgatta a kezében és próbálta a beszámolót egyedül élkészíteni. A vezetőség hét tagja közül csak a párttitkár készült a taggyűlésre. Az ilyen előkészítés után nem lehet csodálkozni azon, hogy a taggyűlésen a párttagság nem jelent meg. Mit kell tennie Horváth elvtársnak és a pártszervezet vezetőinek, hogy a taggyűlést meg tudják tartani és a taggyűlés betöltse feladatát? Először is a bürokratikus módszert kell felszámolnia a pártszervezetnek. Ezt a módszert a járási pártbizottságtól vette át az alapszervezet. Tehát a járási pártbizottság is hibás az alapszervezet munkájúban, mert volna módja, hogy segítséget adjon a pártszervezet vezetőségének közvetlenül is, nemcsak írásban. Tudnia kell a pártvezetőségnek, hogy a taggyűlés az alapszervezet legfelsőbb szerve. Határozatai alapján köteles dolgozni az. alapszervezet vezetősége és tagsága: tevékenységéért a taggyűlés előtt felelős a vezetőség és minden egyes kommunista. A jó taggyűlés nagy esemény a pártszervezet életében: harci tanácskozás, a pártdemokrácia ■eleven megtestesülése; felszínre hozza a hibákat, gerinces bírálatra, őszinte önbírálatra neveli a párttagokat. A taggyűlésen élhetnek a párttagok és tagjelöltek legközvetlenebbül jogaikkal és itt kapják meg feladataikat, itt ellenőrzi a közösség az egyesek kötelességének teljesítését. Á jó taggyűlés felszítja a kommunisták harci kedvét, aktivizálja őket, s jó munkájuk nyomán a párt és a kormány határozatainak végrehajtására tudják mozgósítani a pártonkívüli dolgozók tömegeit is. Hogyan készítsék elő a taggyűlést? Amikor‘a pártszervezet vezetősége ;a taggyűlés idejét és napirendjét megkapja a felsőbb pártszervtől, vezetőségi ülést hívjon össze. Vezetőségi ülésen meg kell tárgyalni a taggyűlés napirendjét és megvitatni a vezetőség beszámolóját. A vezetőségi ülésén kell elbírálni a tag és tagjelöltek kérelmeit. A vezetőségi ülés napirendjét úgy kell összeállítani, hogy a legfontosabb kérdések kerüljenek megvitatásra; most pl. azt, hogy mit kell tenni Tab községben a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásáért? Egy-egy napirenden szereplő kérdés megtárgyalásához meg kell hívni olyan személyeket is, akik jártasak abban, pl. tanácselnök, agronómus stb. A vezetőségi ülésen ^vezessenek jegyzőkönyvet és hozzanak határozatot egy-égy feladat végrehajtására. Hozzanak határozatot arra is, hogy a pártbizalmiak hogyan mozgósítsák a párttagokat a taggyűlésre. A taggyűlésre a párttagok mozgósítása elsősorban a pártbizalmiakon keresztül történik. ezért fontos, hogy a pártszervezet vezetősége a taggyűlés eiőtt legalább egy héttel összehívja a párt bizalmiakat és ismertesse velük a taggyűlés napirendjét, hogy azok fel tudják készíteni a tagságot a taggyűlés vitájára. Fontos, hogy a pártbizalmi ,külön-külön beszéljen a hozzátartozó párttagokkal és felkeltse érdeklődé» süket a taggyűlés iránt. A taggyűlés feladata Sztálin elvtárs azt tanítja: «gyakorlati életünk legfontosabb kérdéseit taggyűlésen kell megvitatni». Melyek tehát jelenleg az alapszer», vezet legfontosabb feladatai? A párt és a kormány határozatai alapján megszabni azokat a politikai, szervezeti, gazdasági és kulturális feladatokat, amelyeket a párt-, szervezetnek el kell végeznie. Ilyen feladatok pl. elősegíteni a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásét, pártépítési -kérdések megvitatása, (tag- és tagjelölt felvétel, oktatás, agitáció, stb.), elősegíteni a termelési terv teljesítését, a terménybegyüjtés időbeni elvégzését; A taggyűlés feladata mozgósítani a párttagokat, hogy példamutatóan kivegyék részüket az időszerű feladatok megoldásából. A pártyezetőség feladata, hogy a taggyűlésen széleskörű vitát bontakoztasson ki, s a párttagság aktívan bekapcsolódjék a taggyűlésen felvetett kérdésejt megvitatásába, hogy jó javaslätafkf. kai segítséget nyújtsanak a pártszervezet vezetőségének. A legmesszebbmenőkig . .. . .. . biztosítani kell a pártszervezet vezetősége munkájának bírálatát. Olyan viszonyt kell teremteni, amelynek közepette a kommunisták, bátran rámutatnak a hibákra ,ós szeri, mélyekre való tekintet nélkül, bírálnák, hogy a kritika , a munka javulását segítse elő. A taggyűlésen mindig a legfontosabb két, legfeljebb három kérdést kell napirendre tűzni, amelyek az időszerű feladatok során előtérbe kerülnek. A taggyűlés levezetése A taggyűlésen a titkár számol be á vezetőség munkájáról. De a beszámoló az egész vezetőség beszámolója, az egész vezetőség véleményét tükrözi. Mielőtt a taggyűlés elé kerül a beszámoló, a vezetőségnek meg kell vitatnia azt, hogy magáénak érezze a vezetőség minden tagja és adja hozzá a maga tapasztalatait, véleményét, meglátásait, bírálja, ha kell, minden mondatát. Ezentúl , tükrözze a beszámoló a párttagság véleményét is. Élettelibb, elevenebb lesz a beszámoló, ha elkészítésekor a vezetőség tanácskozik az aktivistákkal, pártbizalmiakkal, propagandistákkal, népnevelőkkel, meghallgatja a pártonkívüli dolgozók véleményét is. Helyes, ha a beszámoló kitér a pártmunká egy-egy területére és értékeli a7-t: így lesz tartalmas és így ad helyes képet a beszámoló és mozgósítja « tagságot a soronlévő feladatok meg» oldására. A jó beszámolót a jó taggyűlésen élénk vita követi. A pártvezötőséjt feladata, hogy a vita folyamán támogassa a jó kezdeményezéseket^,«® azokat összesítve '"V . készítsék el a határozati javas- y latot. A taggyűlés határozatai jelöljék meg a legfontosabb feladatokat,, azok teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személyeket. A határozat tükrözze a pártszervezet valamennyi' tagjának véleményét' ss tapasztalatát. v l“1* jíÁÍO A taggyűlés határozata minüw».v párttagra kötelező. A határozatokat azonban a vezetőségnek ellenőriznie is kell, de nemcsak a vezetőségnek, hanem az egész tagságnak. A jó határozat mozgósítja a tagságot és meg van a biztositól ka annak, hogy nemcsak papírön' valósul meg a határozat, hanem az életben is. Ha a tabi pártszervezet vezetősége ezzel a módszerrel készül fel a taggyűlésekre, akkor biztosan nem kell elhalasztania azok megtartását. Horváth János. ,,
