Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
A dollár rabságában Hogyan készüljön fel a taggyűlésre a íabi pártszervezet Az épülő kommunizmus országából ismerjük meg megyénk haladó hagyományait! Somogyi karikás KAPOSVÖLGYE ÁLLATTENYÉSZTÉSÉNEK FELLENDÍTÉSÉÉRT «•Helyre keil állítani a virágzó szarvasmarhatenyésztést Somogy megyében a Kapos völgyében.« Ezt az útmutatást Hegedűs András földművelésügyi miniszter elvtárs adta a Központi Vezetőség 1953 december 19-i ülésén. Kaposvölgye megyénknek az a sűrűnlakott területe, ahol a megélhetés ' biztosítása végett a lakosság az intenzívebb gazdálkodási formát vett fel és ezen belül állandóan ■ emelte állattenyésztésének sízínvonalát, ami biztosította a talaj termőerejét és a megélhetéshez szükséges hozamokat. Ezek miatt az okok miatt a ka- posvölgyi emberekben kifejlődött az állattenyésztési tudás, az állat- tenyésztési kedv és az állatszeretet. Példa erre Keresztes Márton mosdósi dolgozó paraszt — de sokan mások is —, aki olyan lelkesedéssel és élvezettel tud beszélni valamely szép és értékes állatáról, ahogyan csak egy műértő tud egy híres alkotásáról elmélkedni! Mivel fejlett állattenyésztésünk sikere elsősorban az emberektől függ, így a kaposvölgyi, valamint a Csurgó-környéki emberekkel . állattenyésztésünk felvirágoztatása keresztülvihető. Mi a teendő? Mindenekelőtt számot kell vetni a meglévő és ezen belül az értékes tenyészanyaggal, melynek számára biztosítani, kell a magas termelékenység feltételeit, a magas tenyészértékű felesleges számban lévő nőivarú utódok pedig mint »vetőmag« vásároltassanak meg egyik tenyésztőtől a másik által. Meg kell szűnni egyelőre annak a folyamatnak, hogy az értékes tenyészanyag más vidékre vándoroljon ezekről a helyekről, ellenben különböző behozatalokkal, értékes egyedek beszerzésével állandóan emelni, javítani kell a minőséget. A tenyészcél elérésének legrövidebb útja az apaállatokon keresztül érhető el. Amíg egy tehénnek évente csak egy, addig egy bikának évente 50—60 utóda is születik, tehát nem közömbös, sőt igen fontos az apaállat megválasztása mind külső, mind belső tulajdonság szerint. Az állattenyésztést irányító szervek elsőrendű feladata, hogy igazoltan jó származású apaállatokkal lássák el e tenyészeteket. Az apaállatokon keresztül való minőségi fejlesztés legjobb módja a mesterséges beondózással történő megtermékenyítés, ugyanis ezzel az eljárással 600—700, sőt ennél több tehenet is lehet egy bika által egy éy alatt megtermékenyíteni. A Kaposvári Mesterséges Termékenyítő Állomáson magas termelőképességű családokból ! származó bikák vannak, amelyek > a mesterséges berakás hálózata- : nak a Kaposvölgyére való kitér-] jesztése folytán nagyszámú jómi-j nőségű utódot hagynak maguk! után. A tenyésztési munka megjaví-} tása érdekében a törzskönyvezési'; munkát kiszélesítjük, tervszerinti a Kaposvölgyében 1200 darab te-, henet fogunk törzskönyvi. ellen- j őrzés alatt tartani. Ez a létszám j a minőségi fejlődéssel állandóan emelkedni fog, ezáltal elérhető .lesz a közhitelű adatgyűjtésen alapuló tenyészkiválasztás egyedüli helyes módja. A törzskönyvezési munkálatokkal kapcsolatban a körzeti állat- tenyésztők megadják az állattenyésztéssel kapcsolatos tanácsokat. Sok kívánnivaló van általában —- és ez alól a Kaposvölgye sem egészen mentes — a fiatalkori felnevelés körül, különösen a borjak 1 éves koráig. Ebben az időben a szabványszerű takarmányozás mellett biztosítani kell állataink számára a napfényt, mozgást és a tiszta levegőt. A Kapós- völgyében általában szükségszerű szokássá vált a növendékbikák jártatása; ezen a téren már saját kárukon okultak az emberek, mert bikájuk a mozgatás, hiánya miatt alkalmatlanná vált. Az üszők és a felnőtt állatok részére azonban nem biztosítják a fenti tényezőket. Éppen ezért megoldandó feladat, hogy minden tenyészetben legyen huzatmentes helyen kifutó karám készítve ahol tartva, biztosítsuk a fenti feltételeket. Az így felnevelt állat szilárd szervezetűvé válik és a magas termelékenységet hosszú élettartama alatt megőrzi. A kitenyésztett és szakszerűen felnevelt állat hozamának nagysága a takarmányozás mikéntjétől függ. »Boldog, akinek földjén a lucerna, jól megterem« — állapítják meg helyesen az állattenyésztők. A kaposvölgyi állattenyésztés kialakulásának egyik tényezője az is, hogy itt a. lucerna általában megtérem, ugyanis a lucerna az a takarmánynövény, amely fehérjén és egyéb tápanyagon kívül tartalmazza az éltető vitaminokat és ásványi sókat. A lucernával takarmányozott állatok szervezeti íelépítettsége jó, termelése pedig magas. A nagy tömeget adó lucernában lévő fehérjével sok drága abrakot tudunk pótolni és ezáltal a termelést olcsóbbá tudjuk tenni. A kaposvölgyi állattenyésztés felvirágoztatása megköveteli, hogy az állattenyésztés részére oly fontos lucernát a' szántóföldterületeknek mintegy 20 százalékán termeljenek. Tekintettel azonban arra, hogy a lucerna a talajjal Szemben kétféle főigényt támaszt: megkívánja a zavartalan fejlődés- hpz szükséges mennyiségű talajban lévő meszet és nem tűri a »lábvizet«, vagyis a talaj vizes területeken nem terem meg, a kaposvölgyi községek területei nem egyöntetűek a fenti tényezők tekintetében. Ebből ered az, hogy ugyanazon község egyik határré- szén jól, a másikon pedig rosszul terem meg a lucerna. E nagyion- tosságú • tény tisztázása végett szükséges, hogy a talajvizsgálatol végre legyenek hajtva, fel legyen! térképezve minden kaposvölgyi község hatái'a a lucerna termeszt- hetősége szerint és a talajjavítások lehetősége végett. Elsőrendű feladat még, hogy a hiányzó- lucernavetőmag központi készletből biztosítva legyen. A Kaposvölgye Somogy megyének a földfeletti bányája, amelynek kiaknázása az egész nép ügye. Váczi Péter MEGYÉNK BÚ-SZ KÉS ÉGÉI Mihálydinecz Vendelné 15 holdas berzencei dolgozó parasztasszony szorgalmával és az állam iránti kötelezettségének teljesítésével már nem egyszer érdemelte ki a község dolgozóinak bizalmát, elismerését. Az 1953. évben még nagyobb megbecsülésre tett szert Mihálydineczné: a községben elsőnek teljesítette mindenből beszolgáltatási kötelezettségét s egyéni példamutatása mellett meggyőző szóval is harcolt a begyűjtési tervek teljesítéséért. Ennek elismeréséül a begyűjtési minisztériumtól mintegy 550 forint értékben étkészletet és könyvjutalmat kapott. Mihálydinecz Vendelné megfogadta: ezután még odaadóbban j harcol községében az állami fegye-1 lem betartásáért. Szentes Ferenc 7 holdas boronkai '-dolgozó paraszt, mint községi begyűjtési állandó bizottsági tag, a be-« gyűjtési versenyt a községben mindig ő kezdeményezte. Arra azonban a múlt években is igen vigyázott, hogy ő maga le ne maradjon a versenyben, mindenből elsőnek teljesítette egész évi beadását. Jó hírneve aztán túljutott a község határán s ma már megyeszerte elismeréssel beszélnek felőle az emberek. De a begyűjtési minisztérium is tudomást szerzett arról, hogy Szentes Ferenc példát mutat az állami fegyelem betartásában, a begyűjtési terv lelkiismeretes teljesítésében. Ezért neki jó munkája jutalmául egy kerékpárt könyvet adott. ’.Megyénk kötelességtudó dolgozó paraszt asszonyai nak legjobbjai közé tartozik Sebestyén Gábomé 7 holdas balatonszárszói dolgozó parasztasz- szcny is. Sebestyénné törvénytisztelő, becsületes, kötelességtudó, dolgozó parasztasszony, a községben mindennemű beadásban első volt. Sokat segít a tanácsnak a párt- és kormány- ható rozr.tck végrehajtásában azzal, hogy rendszeresen felkeresi a község dolgozó parasztasszonyait és elbeszélget velük az állami fegyelemről. « Jó munkájáért és beadási kötelezettségének példás teljesítéséért egy néprádiót és könyvjutalmat kapott a begyűjtési minisztériumtól. Sebestyénné ebben az évben is becsülettel eleget-akar tenni ..az állam iránti kötelezettségének, hogy még inkább kiérdemelje a szép jutalmat és a megbecsülést. Gyümölcstermelői szaktanfolyam Kőröshegyen Kőröshegyen még november 15-én hároméves gyümölcstermelési szaktanfolyamot indítottak 16 dolgozó paraszt részvételével, melynek végeztével a hallgatók gyümölcstermelő mesteri oklevelet kapnak. A tanfolyam iránti érdeklődésre s egyúttal annak sikerére jellemző, hogy a hallgatók létszáma azóta 30 főre emelkedett. A gyüraölcstermelési szakkérdéseken, kívül a szőlőtermelés jelentőségével és kérdéseivel is foglalkoznak, ennek eredményeként igen sok egyénileg gazdálkodó paraszt határozta el, hogy ebbén az évben szőlőtelepítési engedélyt kér. Munkájukat nagyban megkönnyíti majd az a.talajforgat ógép, melyet mint a járási tanács mezőgazdasági osztályától értesültünk — rövid időn belül megkapnak. * A tanfolyam hallgatói nemcsak a szakismeretek kiváló elsajátításával, hanem pontosságukkal, fegyelmezettségükkel is kitűnnek, s így, tanfolyamuk a járás legjobb gyümölcs termelési tanfolyama. Két szerződéses bikát nevel Báli György mosdósí dolgozó paraszt Báli György 18 holdas mosdósi dolgozó, paraszt ezelőtt is értékes állatokat nevelt: a felszabadulás óta 4 fajbikát adott el továbbtepyésztés- re. A mezőgazdaságig termelés fejlesztéséről szóló rendelet nyilvánosMost két szerződéses bikát nevel továbbtenvésztésre, mely elf után már 800 forint tenyésztési előleget és 8 mázsa abrakot kapott az államtól, ügy számít, hogy 2—3 hónap múlva j darabonként 7—8 ezer forintot kap a Franc elvtárs visszamegy falujába Franc Sándort, a balatonkiliti gépállomás körzeti agronómusát mindenütt megismerték körzetében. A tsz- tagok, az egyénileg dolgozó parasztok bizalommal fordultak hozzá tanácsért, felvilágosításért, különösen a gyapottermeléssel foglalkozó tsz-ek és dolgozó parasztok szerették meg Franc elvtársat, mivel ezen a nyáron 5 volt a felelős az egész gépállomás körzetében a gyapottermelésért. Franc elvtárs is megszerette az embereket. — Sokat kellett tanulnom, míg eddig eljutottam —• mondén. — A felszabadulás után községemben, Kötésén mezőgazdasági szak- t-> «folyam indult és én arra mindjárt jelentkeztem, mert már akkor nagyon szerettem a mezőgazdasági munkát. Ezen a tanfolyamon jöttem rá, hogy szakképzettség nélkül, a '::'i tudományos művelése nélkül rom lehet ma már a mezőgazdaság- dolgozni. 1950-ben a kereki gép- •■OoTuás ro.~ salakul ásóval már körzeti agronómus lettem. Becsülettel elvégeztem munkámat, mindig a dolgozókra támaszkodtam, sokat tanítottam őket. de annál többet tanultam. Közben mezőgazdasági tanfolyamét végeztem és így kerültem 1951-ben a balatonkiliti gépállomásra. Franc elvtársat jó munkájáról ismerik. a gépállomás vezetői is, de amint Franc elvtárs kérte, hogy engedi ék haza falujába, szívesen hozzájárultak, mert tudják, hogy Franc elv tárér ott is megállja a helyét. Franc elvtársat, szívesen látják a tsz- tagök Is, meg az egyénileg dolgozó parasztok is. Franc elvtárs eddig is nagy segítséget nyújtott a kötcsei tsz-nek, de rv. még többet tud segíteni, mert. hiszen ismeri a földet, tudja pontosan, hogy .mit hogyan kell vetni, milyen trágyát kell adni a földnek. Franc elvtárs már előre tervezget, számít.gat, hogy minél többet adhasson tudásából a község dolgozó parasztjainak, termelőszövetkezetüknek. Franc elvtárs még a gépállomáson van, de rövid időn belül útnak indul vissza a falujába. ságra kerülése óta' azonban még na- j bikákért. Báli György büszkén mu- gyobb kedvet kapott az állattenyész- itatja be a két szép bikát: a »Bátor«-t téshez. * és a »Vitéz«-!
