Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-06 / 4. szám

Szerda., 1933 január 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 A csurgói tanács adjon segítséget a zákány! földek elosztásához, a Győzelem tsz fejlődéséhez A zákányi Győzelem tsz tagjai elő­ször úgy határoztak, hogy újra egyénileg gazdálkodnak. A kormány-, programmot soron követő intézkedé­sek után azonban többen is vissza­fordultak, mert belátták, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás még jobban elősegíti gyarapodásukat. A szövet­kezet útját és az egyéni gazdálko­dást választók is meggyőződtek ar­ról, hogy a dolgozó parasztokat se­gíti és támogatja kormányunk. Ért­hető azonban, hogy közös erővel töb­bet lehet elérni, mint külön-külön. Ezt bizonyítja azoknak a tagoknak a munkája, akik becsületesen kivet­ték részüket a közös munkából és egy-egy munkaegységük után 15.10 forint készpánzjövedeimet szereztek a természetbeni járandóságon felül. A kilépettek nem is a szövetkezet «llen voltak, hanem a szövetkezeten belül előfordult hibák kedvetlenítet­ték el őket. A szövetkezet vezetői nem biztosították az alapszabály betartását és egyes tagok 3 —4 hold földet is megtartottak az 1200 négyszögöl háztáji földön kí­vül. Ezek a tagok a legnagyobb do­logidőben csak »-látogatóba- mentek a szövetkezetbe és így nem jutott elég erő arra, hogy a közös munkát | elvégezzék. Kukoricájuk, krumplijuk, cukorrépájuk részbén kapálatlan maradt és ezzel a joyeíiölmüket nagymértékben csökkentették. Igaz, hogy a háztáji földek ügyében szám­talanszor kértek segítséget a járási tanács mezőgazdasági osztályától. Do­mokos elvtársnő ígéretet is tett, hogy kijön és rendet teremt, de az ígéret csak ígéret maradt. Módos Géza elvtárs, a helyi tanács titkára azzal intézte el az ügyet, hogy nem kell emiatt elégedetlenkedni, mert a ta­gok által visszatartott földek sorsát majd elintézi a jól kirótt adóval, de ugyanakkor ezeket a földeket úgy tartotta nyilván, mintha azt a cso­port használta volna és a csoport tagjait terhelte meg ezekre a földek­re eső beszolgáltatással. A szövetkezetben a hibák feltárása után újabb három család gondolko­dott a visszalépésen, hiszen a kor­mány intézkedése fényesen mutatja a szövetkezetben rejlő gazdag jövőt. A kilépők földjét szétosztó bizott­iság azonban nem végzett jó munkát. ! A csurgói járási tanácstól Urecski ! Attila a kilépőknek, meg a szövetke- jzet részére a birtokívekről jelölte ki iaz 500—800 négyszögöles parcellákat, de hogy ezek a darabok hol vannak, S azt még a helyi tanács sem tudja megmutatni. Emiatt kb. 50 holdat ! nem szántottak fel, nem vetettek el . és emiatt a visszalépésen gondolko­dó dolgozó parasztok azt tartották, ' hegy a járási szervek nem segítik, hanem hátráltatják a szövetkezet megszilárdítását, holott a kormány í intézkedése éppen az ellenkezőjét, a • szövetkezeti tagok nagyarányú segí- ! tését tűzte ki célul, j A dolgozó parasztok többsége azon­ban tisztában van azzal, hogy ezt a j hanyag és lelkiismeretlen intézke­dést a felsőbb szervek nem hagyják i annyiba és rövid időn belül biztosít- ■ ják azokat a feltételeket, amelyek a szövetkezet egészséges fejlődését segítik elő, hogy biztosan halad­hassanak azon az úton, amely eddig még nem látott felemelkedéshez ve­zet. A mezőgazdasági gépesítés kiváló szakembereit képezik a nagyatádi traktorvezetőképző iskolán A nagyatádi traktorvezetőképző iskola hallgatói nagy örömmel és lel­kesedéssel tanulmányozzák a trak­torok vezetésének tudományát. Kü­lönösen megnőtt tanulási kedvük a legutóbb megjelent párt- és kor­mányhatározat óta, amely hatalmas perspektívát nyit meg a mezőgazda­sági szakemberek és dolgozók előtt. A nagyatádi traktorvezető iskola hallgatóiban is felébredt a felelősség- érzet a határozat óta. Tudják, hogy amit itt tanulnak, arra igen nagy szükségük lesz a gyakorlati munkában s az ő elméleti képzett­ségüktől függ, hogy miként hajtják végre a mezőgazdasági termelésben rájuk háruló hatalmas feladatokat. Vaskó elvtárs, az iskola igazgatója, mint máskor, most sem szeret dicse­kedni, pedig 1950 óta — ahogy ő mondja — közel 3 ezer hallgató ke­rült ki az á’íaia vezetett iskolából. Ezek közül ts/.-elnökök, traktorosok, brigádvezetők lettek. Egyre mégis büszke, arra, hogy az iskola hallga­tói közt számos sztahanovista, mun- kaérdemrendes traktoros van. An­gyal Ferenc, Szíjártó István és még számosán, akik az iskolán szerzett alapképzettséggel ma már a megye legkiválóbb traktorosai közé kerül­tek. Ök ma már igazi mesterei a gépnek és hősei a mezőgazdaságnak. — Ilyen traktorosokká szeretnénk nevelni vajamennyi traktoros-növen­déket ezen az iskolán — mondja Vaskó elvtárs. — Nem könnyű do­log bizony ez, mert számos gépállo­más vezetői még mindig azokat kül­dik iskolára, akiket más munkára nem tudnak alkalmazni, így sokan felkészültség hiányában az iskola vé­gére elhagyják az iskolát. Különösen tapasztalható ez a marcali, pusztako­vácsi gépállomás vezetőinél, akik a legnagyobb létszámmal küldenek hallgatókat az iskolára, de jórészük már itthagyta az iskolát. A nagyatádi traktorvezetőképző iskolán jelenlegit hallgató tanul. ;Még mindössze másfél hónapot töl- ' főttek az iskolán, de máris komoly képzettségre tettek szert. Ábrahám Pál, Herbei István, Jancsikics Já­nos, Szántó János, Tóth József és a többiek mind a gyakorlati munká­ban, mind az elmélet elsajátításában az iskola legjobbjai közé kerültek. Nagy részük van ebben Laki és , Szanyi elvtársaknak, akik nagy hoz- , zóértéssel tanítják, nevelik a mező- | gazdaság leendő szakembereit, a jö- ' vő sztahanovistáit, a mezőgazdaság hőseit. Síi érléles tógazdasági iljííás smíg’/ártásáí lezi meg ez Men A Kaposvári Városi Tanács vállalatai teljesítették tervüket 1954-ben közei 2 millió forintot fordít tatarozásra a KIK A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat többek közt ráirányította a figyelmet a me­zőgazdaságban is egyre jobban ki­bontakozó újítómozgálomra. A föld­művelésügyi minisztérium ez évben gondoskodik arról, hogy a gyakorlat­ban is jól bevált újítások sorozat- ! gyártásra kerüljenek. j A tavaszi szántásnál, különösen hegyes-dombos vidéken, jó szolgála- : tot tesz majd Halvajszkí Gyulának, j a berceli gépállomás traktorosának ! sorozatgyártásra kerülő újítása, az ! »ekeátváltó készülék«. Az egyszerű 1 szerkezet az eke átkapcsolását min- ; den barázda végén egy kar átváltá- i sával önműködően végzi el. Sorozatosan fogják gyártani Sere­gély Lászlónak, a kiskúnlacházi gép­állomás technikusának újítását, a pneumatikus ekekiemelőt is. A tavaszi kukoricavetés idejére na- ígyobb számban rendelkezésre állnak ’majd a Gyurkó Dénes újítása alap- ■ ján szerkesztett négyzetes kukorica- i vetőgépek. j Temesvári Márton egyetemes vo- ! nószerkezetéből idén 200 darabot i gyártanak. A betakarítás munkáját könnyíti meg majd az aratógép mellé kap­csolt, egyszerű szerkezetű, billenő- lapos kévegyüjtő kocsi. Ezer darabot gyártanak ez évben a Terlandái-féle szalroaösszehordóból A Kaposvári Városi Tanács fefií- ügyetete aílá tartozó vá&laíaitók az 1953-a.s tenv évibe® fokozottabb Iteipdüilie11eb fontaik, munkáihoz, hogy teljesítsék térvíefedataókat, s fo­kozottabb mérteikben elégítsék ki ai város dolgoz óinak megnüveke- dett igényeit A vállalatok az 1953. évi termelési tervüket 11 hónap alatt teljesítették ős de­cern beír hónapban már csaknem k vétel nélkül1 terven feMli mun­kát végezték. Ezzel közel 1 millió forint értékkel teljesítették túl tervelőirányzatukat. Ez az ered­mény is világosan, mutatja, hogy az 1953-as tervévben a vázlatiatok komoly fejlődésnek indultaik, s ez­által fokozottabb ménfőkben já­rultak hozzá ,a kormány programm megval ósítás,álhoz. A termelés fejlődése területén ■as legtöbb eredményt a Kertészeti VáiMat érte el.- Az 1953-as év­ben a vállalatnál az 1952-f.s évhez viszonyítva — ugyanazzá! a lét­számmá! — 65.7 százalékos emel­kedést étitek él a termelésben. Jelentős eredmény tapasztalható a vállalat terv teljesítésében, Éves tervüket már november hónapban teljesítették és az év végéig közel 100 ezer forint értéket termeltek terven felül. A vállalat dölgozói komoly fi­gyelmet fordítokak az elmúlt év­ben a város csinosítására, parko­sítására, és több mint 172.000 forint élriékű parkosítási munkát 'vé­geztek eL A vállalat dolgozói az új tervév <b ©indításánál újuilt erővel kezdtek munkához. Elhatá­rozták, hogy ebben az évben miig nagyobb gondot fordítanak a várcis parkosítására, a virágtermeliésire is és mindent megtesznek annak érdek élben, hogy még oliboiniosab- bá, szebbé tegyék Kaposvár város utcáit és a dolgozók lakásai t. Ezért a célért harc ólnak ,a Ka­posvári Köztisztasági VáJiala't dolgozói is, hisz az 1953, évi ter­melési tervüket már november 15-re teOjesí'ettélk és az év végé- i ig 25 ‘százalékos túlteljesítést ér- j fék el Munkájukban bár tapasz- tálható javulás, de ez még ko­rántsem kielégítő, mert még szám­talan esőiben tájaiba'ó kivet­nivaló munkájukba®) Még mindig tapasztalható, hogy piszkosaik, szemeteseik a város utcái és az udvarokon Is hatomba szórva he­ver a szeméit és piszéik. Ahhoz azonlb3,n, hegy ez megszűrjön, nemcsak a Köztisztasági Vállalat dolgozóinak és vezetőinek kell!' meg javítani ok munkájukat, hanem a városi tanács illetékes osztá­lyainak is. A KözJjszttasági Válfetet vezetői és dolgozói az új tervév beindí­tásaikor felmérték a hiányosságo­kat és fogadalmat tetteik arra, hogy ebben a terv évben még j obb munkát Végeznék. Jobbam ügyéi­nek a város köztisztaságára. | A Kaposvári Ingatlankezelő Vállalat az 1953. 'évi tervét íba- I téridőre teljesítet to és az 1953- as tervévben 20 lakás külső és belső tatarozását, javítását végez­te el Ezt a tervevet még nagyobb tervekké!, még Űeiikesebb munká­val1 kezdték meg a vállalat dol­gozói. Ebben az évben közel1 2 millió forintot fordít a vá’JMlat a város házainak külső és bellisé ta­tarozására, illetve javítására. A városi tanács vállalatai kö­zül a terv teljesít ősben a legjobb eredményt a Díjbeszedő Vállalat érte el. Az éves tervet még szep­tember hónapban teljesítették és azt 450 ezer forint értékkel túl­teljesítették. A Díjbeszedő Válla­lat ebben az évben adja át ren­déi, totes ének az új piacteret, mely korszerűbb és jóval! nagyobb is llesz a réginél! Aliig néhány nap­pal ezelőtt rendszeresítették a dolgozók kérelmire az esti díjbe­fizetést, ami újra komoly ered­ményeket hozo’t, A válllalliat dol­gozóinak jó munkáját mutatja aiz is, hogy álig három nap alatt 45 százalékra telljesiteit'.ék januári tervüket. A Kaposvári Víz- és Csatorna­mű Vállalat bár nem he'lljasíte'.te túl tervfeladátait, nem végzett terven felüli munkát, mégis el­mondhatjuk róla, hogy becsülteIteí eleget tett feladata ínak és az új év első napjaiban úgy indultaik harcba a váHaltet do.gozói, hogy ebben az évben ne csak teljesít­sék, hanem túl is té'.ljesáiséik ter­vüket. Ahhoz .azonban, 'hogy a jövőbe® is megálljaik helyűiket a városi tanács vállalatai és még jobb, ki­emelkedőbb teljesítményeket ér­jenek el, feltói lenül szükséges, hogy mind a vállalatok, mind a városi tanács kommunális osztá­lya szorosabb kapcsolatot tartson egymással. így a jövőben még ki­emelkedőbb teljesítmény éket tud­Idős Cserei István már 62 éves, de korát meghazudtoló fiatalos fürge­séggel siet haza, szépen, berendezett családi házába. Felesége, fia, menye és unokája most helyezkedtek el a megterített asztalnál, hogy Szilvesz­ter-esti vacsorájukat együtt fogyasz- szák. Cserei bácsi külön kívánsága volt, hogy együtt töltsék az év utol­só estéjét. Nem mindig van alkalma így együtt ülnie az egész családdal, mert előre sohasem tudja kiszámíta­ni, mikor érkezik haza. Hogy is tud­ná azt előre, amikor a lengyeltóti gépállomás gépjavító brigádjának a tagja és vállalást, tett a többi brigád­taggal együtt, hogy az ő gépállomá­suk fejezi be elsőként megyénkben a téli gépjavítást. Nem is tud addig ha­zamenni, amíg el nem végzi az egy- egy napra beütemezett munkáját. No, meg esténként mindig megbeszélik a munka közben felmerült problémá­kat és szívesen hallgatják meg a ta­pasztalt Cserei bácsit, akit a brigád “atyjának« neveztek el. Esténként otthon is beszél munkájáról fiával, aki a lengyeltóti állami gazdaság műhelyeinek vezetője. Jólesően hall­gatja édesapját ifj. Cserei István és gyakran politizálgatnak a késő esti órákig. Ezekből az esti beszélgetések­ből már nem egyszer használt fel jó érveket ifi. Cserei István, aki a gaz­daságban folyó politikai iskola pro­pagandistája is. Vacsora után elő­került egy üveg bor és most különö­sen beszédes kedvében van a család feje, a javítóbrigád »-atyja«. Szépen kipödört bajuszát fürge ujjaival úgy csavarja meg, mintha szét akarná morzsolni. Élénk szemével végignéz Cserei István életéből 'családja minden egyes tágján, mint­ha meg akarna győződni, hogy vala-. mennyien itt vannak-e. Amikor fe- ; leségére néz, tekintetük egy pillanat­ra összetalálkozik s mosoly húzódik szája szögletére. Aztán önkénytele­nül kibuggyan a szó a szájából, j — Emlékszel-e, milyen küzdelem- jmel építettük ezt a házat? Ha nem j játszom ki a gróf Zichy gazembersé- : gét és nem állok a sarkamra, akkor | én is úgy jártam volna, mint az ura- | dalomban velem együtt dolgozó ipa- !ros társaim. Hej, de csúnya idők i voltak azok . . . — Mégegyszer kö- I rülnéz, s szeretettel öleli át gondo- i lataival boldog családját. I A 11 éves úttörő unokája nem ' elégszik meg ennyivel, mert nagyap- ; ja szomorú kifakadása felcsigázta ér­deklődését. — Meséld el, nagyapám, hogyan is volt azelőtt azzal ,a gróf­fal? — Hát az ember nem szívesen gon­dol rá,. kislányom, de ilyenkor, az év utolsó napján legjobb elhagyni a sok rosszat, hogy az emlékét se vi­gyük át az új esztendőbe. Most el­mesélem, de aztán ne gondolj rá többet. Neked a szépülő jövődre kell gondolnod és mégjobban meg kell I becsülnöd a jelent. Igaz, hogy a te életedben az ilyen ismeretlen, de 1 már nagylány vagy és meg fogod ér­teni. | Cserei bácsi kicsit rendezgette gon­dolatait és úgy fogott a mondókéjá- j ba, mintha valami nagy útra indulna. ! — F.zt az egész határi, amit itt a 1 falu körül látsz — kezdte beszédét — i gróf Zichy Béla földesúr uralta. Sok ! iparos volt állás nélkül abban az idő­ben, mert nem tudtak elhelyezkedni. Én is azok között voltam. így köny- | nyen válogatott a gróf a jó szakem- I berekből. Az uradalom akkori bog­náriparosa, Kovács Antal bácsi, 74 éves korában meghalt; olyan sze­gény volt, mint a templom egere. Mindössze egy fia maradt vissza, aki ugyancsak az uradalomban dolgozott, de munka közben megrokkant. így kerültem én a helyére és 20 évet gürcöltem ott. Velem együtt dolgo- , zott Gregor József főgépész. Nekünk I sem volt több becsületünk, mint bár­melyik másik kommenciós cseléd­nek. 1932-ben a birtokból kiszakítot­tak egy földrészt azzal, hogy házhe- ' lyeknek kimérik. Úgy beszéltük' meg I Gregor főgépésszel, hogy mi is vá­sárolunk egyet és valahogy majd a 1 házat is felhúzzuk rá. Kérésünket azonban nem teljesítették. Azt tar- ! tóttá a' gróf, hogy áz iparosoknak az I uradalomban van a helyük. Megpró- , báliunk ez ellen hadakozni, de egy szép napon behivattak a járásbíró­sághoz, ahol már ott várt dr. Ber­zsenyi János körjegyző és Bárány Ferenc jószágigazgató. Megfenyeget­tek, hogy ha mégegyszer házhelyet akarok kérni, akkor elbocsátanak bennünket és jó lesz, ha befogjuk a 'szánkat, mert tudják rólunk, hogy szocialisták vagyunk. így ottmarad- , tunk az uradalmi cselédházban. Gre- j gór főgépész megöregedett és már nem tudott úgy dolgozni, mint egy fiatal. Amikor elérte a 72. évet, ki­adták az útját. Nem volt hova men­jen és egyik reggel halva találtuk a szobájában, ahol agyonlőtte magát. Felesége még egypár hónapig elten­gette életét abból a holmiból, ami a lakásukban volt, de amikor az is el­fogyott, felakasztotta magát, hogy megmeneküljön a koldusbottól. Lát­tam, hogy rám is ez a sors várna, ezért mindent pénzzé tettem, har­madkézből megvettem a házhelyet és évekig gyűjtöttem az építési anyagot, mire ezt a házat felhúztam rá. Az uradalomban nem volt maradásom, de a fiam, a te apád, kislányom, már ; felnőtt lett és így összefogva, kemé­nyen dolgoztunk. Aztán jött a fel- szabadulás és megváltozott az éle­tünk. ! Nagyot sóhajtott, mintha egy nagy terhet dobott volna el magától. Pár percig csendben hallgattak, s lassan : a távolba tűnt az az élet, amely a múlttá volt. Az apa és fiú mintha , egyet gondoltak volna, megfogták poharaikat, aztán követte őket az ' egész család. Az úttörő kis unoka j jókedvűen szaladt nagyapjához és : nagy, cuppanós csókot nyomott a homlokára. — Nagyapa, ugye nem mesélsz többet ilyen szomorú történetet? Magasra tartva poharát, a boldog mának derűs hangján megszólalt: — Boldog újévet kedves mindnyájuk­I nak! í Horváth László. KISIPAROSOK ADÓSÉVALLÁSA A KIOSZ Somogyimagyei Kis- iparosok Adóközössége téis a KIOSZ Megyei Ti'tkálrságia fel-’ ihívja a megye valamennyi egyé­nileg dolgozó kisiparosát, hogy az adóköz össéig bői megkapott jőve- d’dtemadó- és forgaíimiadóbevalliá- | si íveket legkésőbb január 9-én i kitöltve adják postára, vagy sze- i mélye sen jutassák el az Adó.kő- ' zösséghez Kapcs-vár, Május 1-u. . 17 azám alá, mert a bevallási I ívek késedelmes beküldése, vagy te nem küldése a további mun­kát hátráltatja, másrészt bírságolt von maga után. Az íveket mindenkinek, tekin­tet nélkül arra, begy KIOSZ-tag-e, vagy nem, be kell küldeni. Az ívek helyes kitöltéséhez a felvi­lágosítást a Megyei Titkárság, valamint a KIOSZ helyi csoportok adnak, Bcross Gyula KIOSZ megyei titkár. A POSTA TERVEIBŐL A posta 1954-ben megvalósítja, hogy az ország legeldugottabb he­lyeire is mindén nap kJkézbesít- sék a tevéteket. A városokban jö­vőre megvalósul! a napi kétszeri levélkézbesítés. Annak érdekében, hogy a lievékoválblbdíás ideje csök­kenjen, felújítják a gépkocsipar­kot, rendbehozzák a járműveket. Gondoskodnak a vidéki postahiva­talok helyiségeinek szépítéséről is. Képeik, függönyök, virágok te­szik majd barátságosabbá a köz­ségi postaépületeiket. Megindul új­ra a pos'atisztképzés é,s miniden nagyobb b vatalban oktató tiszt működik majd, hogy emeljék a icostai deigezóik szaktudását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents