Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 január 31. A talajerő fokozásának kérdései Dr. Fekete Zoltán prof. előadása az arany- és ezü tkalászos gazdák értekezletén 1 millió vagon trágyát kell még termelni, ha biztosítani akarjuk a talajerő fenntartását, tus tartott igen értékes előadást a talaj termőerejének fokozásáról. A párt és a kormány határozata értelmében — mondotta bevezetőben Fekete Zoltán professzor — gyors ütemben kell fejleszteni a mezőga.-'.- _ . .... , dasági termelést. Ehhez feltétlenül De a tanácsüléseken es a gazdagyu-, szükség€s a talaj termőerejének fo­A párt és a minisztertanács hatá­rozatát a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről igen nagy érdeklődés­sel fogadta megyénk dolgozó pa­rasztsága. Ezt igazolja Kaposvölgye állattenyésztési és a siófoki járás ; szőlő- és gyümölcstermelési ankétja.1 léseken is tapasztalható parasztsá­gunk termelési kedvének fokozódá­sa. Erről tanúskodik megyénk arany- és ezüstkalászos gazdáinak értekezlete is, melyen dr. Fekete Zoltán professzor, egyetemi kandidá­kozása, mert enélkül elképzelhetet­len a terméshozam növelése. Két részben foglalkozott Fekete élv­társ a talaj termőerejének fokozásá­val. 1. Miként tudjuk megfékezni a talaj romlását? Megállapíthatjuk, hogy látszólag bármily egyenes is a talaj, bizonyos mértékig lejt és vízfolyása van, ha pedig így van, akkor feltétlen szá­molni kell a vízmosással, mely ép­pen a talaj legtermelőbb rétegét hordja el, különösen azt a rétege*, amely 20—30 cm mélyen trágyázva van. Most ezzel a veszéllyel számol­nunk kell, mert a fagyos föld nem veszi magába a vizet és ha nem vé­dekezünk ellene, súlyos károkat okozhat. Számítások és a tudományos tapasztalatok a?t igazolják, hogy a vízmosás évente kb. 1 millió vagon értékű trágyát hord le a föld felszínéről. Különösen nagyjelentőségű ez a mennyiség, ha figyelembevesszük, hogy évente csupán 2 millió vagon trágyát tudunk biztosítani a földnek, tehát évente ennek felét a víz el­hordja. Hogyan lehet ezt megakadályozni? Különböző országokban, különböző módszereket alkalmaznak: pl. Cseh­szlovákiában a hegynek felfelé tartó parcellákat keresztben szántják — ez is kitűnő védekezés a vízmosás ellen. A Szovjetunióban mezővédő erdősávokat létesítenek erre a célra. Minálunk igen jó eredménnyel al­kalmazzuk a váltóekét, ami felfelé is megfordítja a földet, de még ez sem valami jó megoldás, mert a na­gyobb lejtőn ez már nem alkalmaz­ható. A legújabb és a legbeváltabb mód­szer és védekezés a talajerő romlá­sával szemben a Viljamsz-féle füves vetésforgó rendszere. Mi a felszabadulás után igyekeztünk ezt a mi talaj- és ég­hajlati viszonyainktól függetlenül le­másolni, csak később jöttünk rá, hogy ez így nem vezet eredményre, éppen a sajátságos viszonyok követ­keztében. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ez nálunk nem jó. Igenis jő, csak tudni kell, hogy hol, melyik területen lehet alkalmazni. Mert az «Ív ebben a kérdésben egy, csak a gyakorlati kivitelezése más egyes te­rületeken. Most az a kérdés, hogy mivel kezdjük a talaj védelmét. Meg kell mutatni elsősorban a föld romlásának okát, mert pl. az Egye­sült Államokban is sáncolással igye­keznek meggátolni a talaj romlását, ez azonban nem szünteti meg az okát, csupán a következményeit. Mi az oka a talaj romlásának? El­sősorban a talaj rossz vízvezető fe­lülete, mely a talaj rossz szerkezeté­ből adódik, ezért tehát a talaj szer­kezetét kell megjavítani. Erre igen alkalmas a Viljamsz-féle füves ve­tésforgó-rendszer. A fűfélék bujtós gyökerei ugyanis összenyomják a föl­det kis részecskékbe, melynek kö­vetkeztében inerzsalékossá válik a talaj szerkezete. Ezen túlmenően a gyökerek elkor- hadásával a földbe jelentős szerves anyag jut, ami humuszban is gazda­gítja a talajt, ami által megjavul a talaj szerkezete, könnyebben hátoi be a levegő, a napfény és ami a döntő, a vizet könnyebben veszi be. Ezt a gazdák a gyakorlatban is ta­pasztalhatják, amikor gyeptörést vé­geznek és abba növényt vetnek. A füves vetésforgó-rendszer azért is előnyös, mert így bőséges takar­mányt is nyerünk állataink számára. Ennek a hatása, ha utána is jól mű­veljük a földet, 6—7 évig is érződiK, de a rossz talajműveléssel 2—3 év alatt visszaromlik a föld. A másik előnye, hogy a bő takar­mánnyal növelhetjük állatállomá­nyunkat, aminek következtében több szerves- és istállótrágyát tu­dunk adni a földnek. Ahhoz azonban, hogy a párt és a minisztertanács határozatának meg­felelően 2—3 év alatt jelentősen nö­velhessük a termések hozamát, olyan módszereket kell alkalmaznunk, me­lyek révén ez elérhető. Ilyen a zöld- _ _ trágyázás, mely már eddig is bébi- ] fontos ez most, a száraz, hideg tél amihez holdanként 30 mázsára van szükség, de ez nem elég, mert mi nö­velni is akarjuk a terméshozamot. Ehhez pedig még több trágyára van szükség. Tehát a jelenlegi trágyatermelés- se1 mindössze 20 mázsát tudunk biz­tosítani egy holdra, ami még a ta­lajerő fenntartásához sem elegendő. Ezért fontos feladat a .trágya össze­gyűjtése és helyes kezelése. Ezután beszélt a szarvasba hor­dott trágya érleléséről és azokról a módszerekről, melyekkel javíthatjuk a trágya minőségét. Igen nagy gondot kell fordítani a trágya kihordására és alászántására. Nem szabad megtörténni, hogy 2—3 héttel előbb széthordjuk a trágyát az alászántás előtt, mert így igen nagy mértékben csökken a trágya tápér­téke. Pl. egynapi késés után 10—lő, 3—4 napi késés után 50 százalékot veszít a trágya az értékéből. Ezért úgy kell megszervezni a munkát, hogy a trágyát a szétteregetés után azonnal alászántsuk. Fekete Zoltán professzor ezután részletesen ismertette a műtrágya felhasználásának módszereit. Nagy gondot kell fordítani a nö­vények felültrágyázására, különösen zonyította termésfokozó hatását. A * zöldtrágyának igen alkalmas a csit i után, mert csak ezzel tudjuk meg- . menteni vetéseinket és biztosítani a is, amit most meg lehet kezdeni. Fekete Zoltán professzor előadását számos hozzászólás követte. Vér Ferenc, a kaposvári talajvizs­gáló laboratórium vezetője ismertet­te a megye talajviszonyait és felkér­lagfürt, a bíbor és a szudáni fű. Ezek var{ terméseredményt, de hasznos a sűrű gyökérrendszerükkel jelentősen i szervestrágyával való felültrágyázás megjavítják a talaj szerkezetét és egyben igen nagyértékű szerves- anyaggal, humusszal gazdagítják a földet. A talaj megjavításának másik fon­tos módszere a talajműveléssel való talajvé­delem. Ez leginkább a széles parcellákon, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei. közt vezethet jelentős eredményhez, gaz(jas^g agronómusa keskeny parcellákon ez nehezsegek- • zás jelentőségével fi be ütközik, mivel gazdaságosan csa j,.grje a megye vezetőit, hogy a nagy- a nagy parcellán leh|t kihasznaim a atád- járásban ezt segítsék elő, mert gépeket, a fogaterőt. ue itt nemcsa a gya]j0riat azt igazolja, hogy ez igen az irány fontos, hanem a szántás i ^ beváu ég jeientősen megjavult a mélysége is. Erre azonban vigyázni az ;iyen növények után. Ez­Elkéssítettéh tervüket Zákány dolgosó parasztjai A Központi Vezetőség határo-j 8- A szerződéses növények tér zata megszabja, hogy az elkövet-' mesztését fokozzák, cukorrépából kezendő időben egész népgazdasá­gunk feladata mezőgazdaságunk terméshozamának növelése. Eb­ben a1 munkában nagy feladat há­rul Zákány község dolgozóira is. Ennek megvalósítása érdekében Zákány község dolgozó parasztjai és VB-tagjai elkészítették az alábbiak szerint községük tervét. 1. A terméshozam növelése vé­gett savanyú talajukat meszezés- sel javítják. 2. A tavaszi munkákhoz a mező- gazdasági gépeket időben kijavít­ják. 3. A trágyahordást március lő­re befejezik. 4. Az istállótrágya és műtrágya helyes kezelését szakemberekkel ismertetik. 5. Fejtrágyázást végeznek 150 kataszteri holdon. 6. A földeket zöldtrágyázzák, takarmánynövényekből, főleg bí­bort és vöröshérét vetnek. 7. A hiányzó mélyszántás pótlá­sát a hó olvadás után 15 nappal megkezdik. 15 kh-al, napraforgóból 25 kh. al vetnek többet, mint tavaly. 9- Törzskönyvezett, minőségi ál latokat tenyésztenek. Szarvas- marhaállományukat 25 százálék kai, sertésállományukat 50 szá­zalékkal, lóállományukat 7 szá­zalékkal, juh- és baromfiállomá­nyukat 10, illetve 50 százalékka fogják növelni. Ennek érdekéber a legelőket rendbehozzák, bőgj az állatok részére a zöldtakar­mányt kora tavasztól késő őszig biztosítani tudják. Gyümölcstermelésük érdeké­ben a gyümölcsfákat március ; 28- ig megtisztítják és rügyfakadás előtt megpermetezik, 200 darab jóminőségű gyümölcsfát ültetnek és 5 kh. szőlőt telepítenek. Zákány község dolgozó paraszt­jai a párt és kormány mezőgazda- sági határozata sikeres megvaló­sítására Gyékényes községet Vá­rosversenyre hívták ki. Sárdi Julia • járási tanács, Csurgó INTÉZZÉK EL KATONA GYÖRGY IPARENGEDÉLYE KIADÁSÁT Pusztakovácsi, Somogyfaljsiz, Ník- la, Táska községiek dolgozó pa­rasztijai 'közül igen sokan fogCalu koznak szfőilcitermellésseL Csak Pusztakovácsinak van k!b. 100 holld) szlöfiőitterüVe. A szőlőtermelő gaz­dáknak igén fontos, hogy a szőlő­ből nyert borhoz megfelelő szá­mi! bordók álljanak nendeElkezé- ■s ükire. A szőlőbe rímelő gazdák a korábbi évek során gondoskodtak is a hordósziükségJefük beszerzé­séről', azonban egyes hordók 'és kádak javításra szorulnak, de ugyanakkor szükség van hordepót- 'ásra is, mert a szőlőtermelő gaz­te a jelenlévőket, hogy kérelmükkel,! diáik fokozni akarják a szőűöltertne­javaslataikkal forduljanak a talaj- vizsgáló intézethez. llésit, ,ültetve annak hozamát, A környék gazdáinak az a kí­vánsága, hogy etnmok a fontos fek Itosta elvtárs, a nagybaráti állami ■„ . t- . , , - -. „ ,nMt-r.Wá- ada tnak elvegzesere kapjanak egy , . . .- , , , . , 1- .. kádár-,párost, mivel sem KTSZ, zas jelentőségével foglalkozott és .IK. . sem kisiparos nincs a községiben és a környéken. Pusztakovácsi községben i£j. Katona György ká­kell, mert ha nem fokozatosan tör­ténik a mélyítés, sok kárt okozha tunk. Az altalaj lazítására igen al­kalmas és gyakorlatilag is bevált után elmondotta a gazdaságban al­kalmazott módszereit. Többek kö- .zött a fekáltrágyával való fejtrágyá- . zás jelentőségét emelte ki. Elmond­túrót szerkesztünk, ami forgatás nélkül lazítja meg az altalajt. De az ilyen lejtőkön nemcsak a szántást, kell keresztbe végezni, hanem a ve­tést is, mert így a növények csök­kentik a víz sebességét és a feltalaj elhordását. Igen hasznos a burgonya kereszt­ben való töltögetésé is. Igen fontos és hasznos módszer télen a hófogás, melynek következtében a tavaszi ol­vadásnál lassúbb lesz a víz folyása és a föld is egyenletesen kapja a vi­zet. Ezt lehet hófogókészítéssel szán­kóval is végezni. Fekete professzor elvtárs ezután foglalkozott a szakadékok tovább­terjedésének megakadályozásával, s javasolta, hogy ha nem tudjuk ezt erdősítései megoldani, akkor növé­nyekkel is igen nagy mértékben megakadályozhatjuk a szakadékok továbbterjedését. Alkalmas erre a csicsóka is. Ezután rátért előadásának második részére: 2. Hogyan tudjuk fokozni a talaj termőerejét? Ennek legfontosabb módszere a l és azt, hogy milyen növényeket ter- trágyázás — mutatottTá előadásában * melünk, milyen volt az elővetemény, Fekete elvtárs. — Nálunk a trágyá- j mikor trágyáztunk utoljára, egyszó- zással nem állunk valami jól, még jvai: a természeti viszonyok felméré- a nagyüzemek sem fordítottak kellő i sével lehet helyesen elbírálni, hogy figyelmet a trágyázásra, de még csak milyen és mennvi műtrágyát adjunk tervet sem készítettek, de ez vonat­módszer az, ha a csorosziyára altalaj- ^ hogy a 40 holdas gabonatábla fej­trágyázásával holdanként 120 kilóval többet takarítottak be szemben a nem fejtrágyázott területtel. Burgo­nyánál 31 mázsás volt a holdankénti terméskülönbség. Tóth Sándor dolgozó paraszt Kő- kútról a talaj minőségével foglalko­dór-iparos kérte a tanácsitól «por- cfi|geiclié®yié®elk 'kiadását $ eat a ké- reßmet örömmel! javasolták a népi szerveik, akik a dolgozó parasziok énetekéit tartották szem dőitt. ; : A 'kérelmet a szükséges eSőina­saknak. megfelelően már ezellcitft 3- hónappal1 hernyó,j^ották a községt,, .•Te'v-e a marcali járási tanácshoz,, azomlbain azt még a mai napig somi intézteik el. Joggal! tosszankodnaJc emiatt ,a község és a környező fan- vak dolgozó psiraisizitijűrt, mert úgy tarkák, hogy ezek a szervek nem. veszik Itudioiqiásul azokat az intéz­kedéseket, amelyet a párt és kor­mány a f-aöu do'jgoiz-ó.’r.'-lk érdieké­iben hozott, hogy ezáiilaiE is yllbg­könnyí'bék termelőm unkájukat. A szőSőieirmeílő gazdák elvár­ják., htogy a járás íClBetíékes szervei most már sürgősen 'intézzék e3 8 3 hónap óta húzódó jogos kérel­mük et. zott, s kérte a megye vezetőit, hogy j dálkodással kapcsolatban. Számos ...... . . , i • __1. : t ^ „111ü 1 - ATrlic-i. rw _ -flrv iIrl«.AIf” K ezdeményeznek a mesz*e^nyői dolgozó parasztok A KORMÁN YPRO GRAMM meg- kozzuk te rm és eredmény einicet, jelenése óta a párt és a kormány amellyé! saját gyarapodásunkat c® á5ta4 nyújtott kedvezmények és ‘az ország erősítését' is eiős-egít- fehetőségek növelték a meszbeg- nyői dolgozó parasztság magab z- tonságát, termelés; kedvét. Nap mint nap több gazda kereslte fel a tanácsolt, hogy elmondja pro­blémáit, terveiül, javaslatait a gaz­kozik az egyénileg gazdálkodókra is. A trágyázásról igen sok helytelen nézet alakult ki még a szakemberek között is, különösen a műtrágya használatával kapcsolatban. Műtrá­gyázásnál az a fontos, hogy figyelembevegyük a talajviszo­nyokat a földnek. A trágyakezelésnek, a trá­gyatermelésnek a jelenlegi időszak­ban, de a jövőben is igen nagy je­lentősége van, különösen, ha figye­lembevesszük, hogy Magyarországon 3 millió számosállat van, mely éven­te 2 millió vagon trágyát termel és a szükséglet 3 millió vagon, tehát vizsgálják meg a talajt és adjanak tanácsot a trágyázásra vonatkozóan. Gyurkó Elek kapospulai dolgozó paraszt hozzászólásában elmondta, hogy állattenyésztés nélkül nincs nö­vénytermelés. ö 16 hold földön most termelő -kérte vissz,a földjét, ame­lyet ellőtte egy, vagy két) évvel feP-iaján&yf. zz állam javára, vagy faribal'éíkföMet kért bérbe. Babina József, Boda József is t visszakérte földjét és műveli is azt, mert látja, hogy érdemes, A is 10 számosállatot tart. Egyesek azt községi tartaíékférülteiből) alig mondják, hogy nincs takarmány ennyi állat tartására, de azt is mondhatnánk, hogy ennyi állat nél­kül nem is lehet takarmány, mert azt a földnek kell megteremnie és más .módon is lehet növelni a ta­karmánybázist. ö a kukoricaszárat) százalékra elvégezték a község­maradt vissza néhány IhoOdl, a tőlb- bit mind könnyűszerrel hasznosí­totta a tanács. Az őszi mélyszántás elvégzésé­vel is igyekeztek a gazdák,, (hogy azzaj is elö-segí'sék a/ töhlbiterme­’ jük. A tanács a javaslatok nyomár*, már meg is rendelie a községinek a szükséges mű trágyát a földmű- vessz-ö ve tkeze’éknél. Fankas József 9 (hcCtíias dolgozd paraszt a gyóimöOcs- és szlclkt-er- melés továbbít öe-szl1 -ésére hívta fel dolgozó pa-raszlfársai figyelmét. (Y j maga is mintegy 400 öllnyi teruile- j lem akar még az idén szőlőit, tele- ’ pítemi, bár vön. neki több mint <400 öl jótermő szőlője már. A 'község áila'benyésztése i:s feí- ''ite-ndüiőibeini van. Ezt mutatja, az is, hogy míg a mull év elejém 46 anyakoca vett, addig ma 250 anya­koca van a községben. A fejőste­henek számai a t-avally.i 50-ről 123* ra növelkdett Meszíegmyőn, Most már azonban nagy az ér­nem hagyta kint a mezőn, hanem silót készített belőle. Erre a télre 60 jJésC és a téli tnágyaihmrdánt is 80 ‘ dekOődé® a község dő’gozói részé­rój a töTzsáilate'.einyészhés iránit, Mejszterícs Ferenc 12 hoOdas, Mol­nár János 6 holdas és még vagy ben. ___________ ------ , Még fokozódott a gazdák biza- _ k öbmétert biztosított állatai számá- ! kodása a mezőgazdasági itenmeíés 115 gazda jeitenl'elttemár be, hogy« De a növénytermesztés miatt sem' főrésztiésérőí -szóló hai‘ározaA meg- j sertés t'örzs^enyé®zitlésre akar be- . . j-e^iütés-e óta. A ftajnáos ikisfgyfrlfee- ! rerjdc'zJkedni. Píötxcó Józseí 7 j ken Is megvillal'ta a gazdákkal a ‘ das, Semika János 7 ihoildas és löb- határozcft-oit -és -az azzal képes óla* j 'bem is kérték, (hogy a tanács íe- 'os tennivalókat. A gazdák között gyem segítségükre efttbam, tö:bbe.n t'eit'tek helyes javasilíaiticit a határozatok végrehajtiásávaíl kap­,, , ,, ,, . , csolai’hfiin. Kapor József 5 hoMas vonalának emelesehez, a mezogaz- ^ íav2so[iía, 'hogy a dasági termelés, növeléséhez. Ez az | tanács mielőbb intézkedjék annak értekezlet is megmutatta, hogy me- - érdekében), hogy a községben a gyénk élenjáró gazdái tudásuk leg- j szükséges rnüVágya iküőbem tylo- javával harcolnak a párt és a mi- > sítva legyen. — Ha már a fcor­kell szégyenkeznie, mert a múlt év­ben 20 mázsás termésátlagot ért el. Ezután még számos hozzászólás volt, melyek mind értékes javaslat­tal járultak hozzá az értekezlet szín-j nisztertanács határozatának végre- mány biztosítja — mond'ai —, hajtásáért, a termékbőség megte- | hogy mi, egyéni gazdák is kapunk remtéséért. j műt rágyát, akkor elljünk a lehelő­Győri Vendel, '-séggel, mert a műlVágyázsással fo­hC|SY gnyefcocáilkat ttőirarkönyvezfcsséik. A MESZTEGNYÖI dolgozó pa- rOszitiok látják, hogy érdemes har­colni mind a növényflermeílésben, mind az állaf enyészitésbem -a ho­zam minőségi megjavításáért. A községi tanács karosa fel ezutáa is a igazdák he'hyes kezdeménye­zéseit és a l egmesszebb mérnök ig segf se őket terveik megvalósítá­sában a párt és a kormány áilhaJ b zitosítoit'i lehetőségekneik megfe­lelően. ",

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents