Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

- OMMBBniBMaMHMIIHaaMMKEi

*OMOOYI NÉPLAP

Szerda, 1953 december 23,

A Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről

(Folytatás az 1. oldc.lrój.)

A gépállomá so k ön, állami gazdaságokban és ,a nagyobb term eiő sző ▼étik ez e t ckb en láb oratóriumokat

kell létesíteni és az agronómusok a talajvizsgálatot végezzék ingyenesen a term elősző v e t k ezé t e.kn ek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak.

2. A tudományos talajművelés alkalmazásával országszerte jelentősen meg kell növelni talajaink termékenységét, kihasználva ai gépesített nagyüzemű termelés korlátlan 'ehetőségeit a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, valamint az egyéni parasztgazdaságok e téren még kihasznál afián lehetőségeit.

a) A gabonafélék tarlóját a szárazság és gyomok elleni védekezés céljából az aratással egyidöben, vagy közvetlenül az aratás utáni napokban — Laza homokos felületek kivételével — mindenütt meg kell hántolni. A csépiés idején már 1954-ben legalább 5 ezer traktor kettes műszakban csak tarló han't ást végezzen. Ezért a földművelésügyi, valamint a kohó- és gépipari miniszter 1956-ig 1500 darabbal növelje a viTtamoscsépIőbe- rendezések számát. Ki keli javítani és csépiéire kell beállítani az összes, csak állómunikára alkalmas traktorokat és a gőzgépes, vagy robb an óin ot oro s 1 ok o m ob i 1 ok a t.

b) Az őszi mélyszántást — a laza homokos, erősen szikes, vízjárásos és iápi talajok kivételével — a tavasszal bevetésre kerülő összes szántóföldeken az eddiginél koráiban, lehetőleg szeptember és október hónapokban kell elvégezni, legkésőbb november végéig be kell fejezni. A termőréteget ,a szántás fokozatos mélyítésével vastagí- 1ani kedd.

c) A nedvességet megőrző, helyes mezőgazdasági eljárások mellett a szárazság elleni küzdelemben az eddiginél nagyobb mértékben kel! kiterjeszteni az öntözést.

Az öntözött területeket 1954-ben 50 ezer kát. holddal, 1956-ig pádig további 110 ezer kát. holddal kell megnövelni, részben a nagy állami öntözőrendszerek 'továbbfejlesztésével, részben a helyi öntözési lehetőségek nagyobbmérvű kihasználásával.

Az öntözött területeken elsősorban rizst, zöldséget és kapásnövényeket, valamint szálastakarmány- )f élőket (kell termelni.

3. Rendszeresen védeni kell a talajt a víz és a szél pusztpásától. Nagyobb gondot kell fordítani a patakok és vízforrások szabályozására az árvízkárok megelőzése érdekében. Lejtős terület éken vízszintes talajművélésséi, fásítással, évelöfüvek vetésével, indokolt esetben sáncolással, továbbá bőséges trágyázással kell megakadályozni a talaj elmosódását. A laza homok- és tőzegtalajokon mielőbb gondoskodni kell mezővédö erdősávok, facsoportok telepítéséről. Ennek elősegítésére a facsemetéket Ingyen kell a termelőiknek juttatni. Addig, amíg a fapászt.ák vé- dö hatás a érezhetővé nem válik, a széj által veszélyeztetett területeken sávos vetést kell' alkalmazni.

A gyenge termőerejű homokterületeket, főleg a buckókat — lehetőleg szőlővel vagy gyümölcsfákkal kell betelepíteni.

4. A többszázezer kát. hold savanyú és szikes talajon a talajja- ví‘ás ütemét jelentékenyen mag kell gyorsítani és a kővetkező 3 év során 180 ezer kát. holdon talajjavítást kell végezni.

a) Elsősorban a dunántúli erősön savanyú talajokat, alföldi réti agyagokáb, a szántókban ilávő szikes foltokat, az öntözőrendszerekbe eső savanyú és szike s talajokat kell megjavítani, továbbá meg kell kezdtem a szikes hegdők és rétek ft ttja'vitását."

Ezenkívül! a tiszántúli mészltólien, fiZÜkeg, továbbá a Duna-Tisza-közi Szódás 'talajú legelőkön és réteken a helyi tanácsok, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a helyi erőforrások feThasanái'.ésával •végezz nők meszezést, a legelőket fánccilják körüli i(i3ka.tolyázziáik) a téli: csapadék vissaaitartodira. A meszes altalajé, íziikcs foltokat digó- zással javáteák meg.

b) A kohó- és gépipari minisz- ter, iü'tetve.a bel- és kürikeresktediel- mi miniszter 1956% gondteí.oodj’éik 28.7 miilffió forint értékű talsagjaví- tógép gyártásáról, illetőleg behoza.- tálárcil. A talajjjavításhoz szükséges anyagok s azok vasúti száll’lítá- sám-.k költségűit az álfám vieaüi.

Meg kell kezdeni mintegy 170 ■ezer kát. boSőnyi láptalaj hasznosítását. A iccsziíihélyi, a , magyaró- váni mezőgazdaiaájgi kísérteti intézet és az erezáigos vízügyi főlgaz- gaitóság 1954 december 31-ig dolgozz!',, ki a láp terű letek hasznosításán sk tervét.

5. Az á Illanni gazdaságokban és a termelőszövetkezete ikbem gyonsabban kel] rátérni a korszerű 'évelő, pilis és fűkévéröloektet is aŰkaSlrnr.i- zó vetésforgóik bevezetésére. A mezőgazdasági tudományos imtéaetdk és főiskolák dolgozzanak ki saját tájegységüknek legjobban megfelelő vet'é forgóikat ,s a helyi tanácsoik- a gépáll omáscfiíkaü eiayiütt se- g.lteék azok gyakorlatiba való bevezetését. A szükséges fűmagvak termelését az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben keü megszervezni.

Az egyénijéig gazdálkodó dolgozó parasztoknak javasolni keli az tegy- zerü vetésforgó, Ültetve helyes 'növényi sorrend betartását. A fö'ld- műveSésügyi mimiiszitérium és a helyi tanácsok! adjanak » termefőszö- vetlkezetekivek segítség, fi, hegy a helyes vetésforgó bevczetfeiévdi egy- fldlSban' alakítsák ki asz állandó jellegű tenmelöbrigádokat. A brigádok területét a vetésforgó ideje ■al-tt lehetőleg ne változtassák. A szántóföldi brigádok tagijait a a vetésforgó. betartásábon és a talaj termőképességének állandó növelésében érdekeltté keE tenni.

III. I

A .gabonafélék, különösen a búza űs a rozs termielés ének fejlesztésié- ről.

A felszabadulás óta a 'gabonafélék vetéeterül te — az ipari növények, különösen pedig az o'ajnövé- nyiek termeOéeéndk kiterjedése következtében — csökkent is alatta maradt a megelőző sokéves átlagnak.

A Legfontosabb benyérgabonafé- füe, a búza termésátlaga az utolsó 6 évben meghaladja a felszabadulás előtti 10 év átlagát, mégiis 'rendkívül alacsony és messze 'elmarad ez élenjáró termelőszövetkezetek, egyénidig .gazdálkodó dolgozó parasztok és áiüami gazdaságok eredményeitől. Míg az elmúlt évben a búza országos termésátlaga kát. holdamként 9.5 mázsa volt, a széik- kutasi Schömherz tsz 17.8 mázsát ért el, míg a rozs termésátlaga 7.4 mázsa: volt, a mezőberényi Előre tsz 20.7 mázsát, ősziánpábóí 12.1 országos átlag mellett a péri Béke tsz 29.8 mázsát takarított 'be 'kát. hcTdankent. Az eJlacsony országos átlagok oka mindenekelőtt a termelési r.ilijárá.sck helyteDen taOkail- mázáé a.

A búza és a rozs előveti'"- *n'-r országoséin csak mintegy 32—35 ezázallékibsin.i megfelelő. A talaj e’ő- kétszítése általában 'gyenge a a foA nemesített vetőmagvak használata s az ezt elősegítő vetőmagcsere nem elég széleskörű.

A földművelésügyi minisztérium

egész területén minden évben ok- ’ A légért ékesebb takarmányniövé- tóiher 31-ig be kell fejeznli. j nyűk, ez évelő piKlangóvírágú —

A gabonafélék vetésénél tőre-1 étsősioiríbsn a lucerna — szálaistor __________ ___________ kedni kél! a sűrűsorú (6—8 cm-cs . kaTmányoik vetetáteniüfetét 1054, éves a helyi tanácsok a Vefési mun-1 sor távolságú) 'vetiőgé|pelk használa- [ hőn 750 ezer kát holdba, 1955.

k

ákát nem szervezik meg kielégítő *ara. Ajánlani kell a. tgábooafélák módon. A sok kapkodó és 'sablonos keresztezett sorú vetését, ami a intézkedés folytán gyenge a műn- elmúlt evek tapasztalata alapja kák minősége.

1. Mezőgazdaságunk legfontosabb feladata a gabonafélék, különösen a búza terméshozamának erőteljes fokozása, hogy a lakosság ellátását kenyérrel, liszttel és tésztaféléikkel állandóan és bőségesen biztosítani lehessen. Ennek érdekében:

aj A kenyérgabonafélék (búza és rozs) vetésterületét a következő években az elmúlt 6 év állagához kéipest mintegy 100 ezer lkat. holddal kell növelni. Tehát évente el kell vetni 3 millió 440 ezer kát. hold kenyérgabonát, amiből1 mintegy 73—75 százalék legyen a búza.

A kenyérgabonái élék országos termésátlagát az elkövetkező három év alatf az elmúlt hat év átlagához képest egy—másfél mázsával kell emelni. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek nagyüzemi termelés lehetőségének fc használásáva‘1 termésátlagaikat ennél lényegesen jobban emeljék. A búzát, rozsot azokon a legjobb 't'oilnsö területeiken vessék, áh ól1 a egnagyobb termést adják. A laza homoktalajokon a rozs legyen a fő kenyérgabona növény, miniden más talajon pedig a búza.

Nemesített búzafajtáink közül elsősorban a bánkúti 1201-es és a Flecschmann 481-es búzafajtákat, rozsfajt áink közül pedig a kisvárdai és a lövászpatonai nemesített fajtákat kell termelni.

b) Az árpa vetésterületet a 6 éves átlaghoz képest 26 ezer itat. holddal kell növelni, hogy elérje a 800 ezer kát. holdat. Ezen bélül az ő'sziárpa 62 százalék legyen.

Az árpátermelés országos átlagát az elmúlt 6 év átlagához képest mintegy egy—másfél mázsával kélil emelni.

Nemesített őszíárpafajtáink közül főleg a Béta ősziáijpát kell termelni, a tavasziak közül pedig átlagosan el kell terjeszteni a Fried- r'oh-ícle 104-es, továbbá a bried- rich-féie 101-es és a peresz!egi sörárpafajtákat.

2. A gabonafélék nagyobb terméshozama érdekében a következőket kell tenni:

a) A legjobb előveteményeket elsősorban az őszi kenyérgabonafélék, különösen a búza részére kell biztosítani.

A vetésforgó keretében a kevésbé jó előveteményeket, különösen a kukoricát ist állót rágyázásb an

kell részesíteni. A búzát megelőző kukoricákat korábban ikell vetni, gondosabb növényápolásban kell részesíteni, főleg pedig el kell végezni az augusztusi gazoló kapálást.

A kevésbé megfelelő elővetemé- nvek után következő, rosszul áttelelt búzákat tavasszal fejtrágyázni ikell. A földművelésügyi minisztérium fejtsen Iki széles propagandát a búza helyi trágyákkal (komkosott 'követelményeiknek nem fejéi poszt, érett istállótrágya, baromfimeg. A trágyázásnál a giáboname:- műetk, főként a búza igényét nem veszik figyelembe, az elővetemé- nyeik itrágyázatla« tailaijto ikerül- n'sk. A .műtrágya felhasználása a szocialista üzemtekben sokszor szakszerűtlen és így keivésbbé eredményig. A vetőmaig előkészítése: a tisztítás, csávázás nem kde,légiid. A.z egyéni termelőknek cstaik nedves csávázó szer állt rcndelkezésükTe, aimií nehézkesi, a csávázási ezért gyakran rosszul, sőt egyáltalálban nem vé- gieztiék öl. Eillhain'yagolt'ák a gabona- fé'ék növényápolási mumkáiit, a ver tések emiatt erősen itligyoimosod'tak.

A szervezési hibáik követköztében a vetés álltaiéiba® megkésiik. Hiilba az is, hagy országszerte sekélyen vetnek, a sekély vetéseikben a téli fagy, a tavaszi szárazság nngyobb károkat okoz. Kevés a nagyüzemül termelés igényének .megfelelő vetőtrágya) vailó fejtrágyázására.

b) A gabonafélék, elsősorban a 'búza és a rozs ülepedett, vagy tömörített és beérett talajokba kerüljenek. A szcc alrjsia szektorban, ahol a helyi körülmények megengedik, az előveteményeik gépi erővel végzett őszi mélyszántást kaptak, a terület megfelélő gyommentes, el kell terjeszteni a kultivátor- rál, tárcsával, vagy más megfelelő talajművelő eszközzel végzett forgatás, illetve szántás nélküli vető- ágykészítést. Laza homokon azonban nem hagyható el' a mély vetőszántás s itt feltétlenül alkalmazni kell a vetőszántások hengerezését is. i

c) Az országos vetési határidőik helyett a fő termelési tájakon — az elővetemények figyelembevételével ajánlani kell a legjobb ve'ési időt. Az agromóm.usoík felelősen

gép. Az egyéinifeg termeülőknök is döntsék el a vetés időpontját úgy, kevés vetőgiépjüik van, emiatt Sok j hegy az őszi gabonaféléket koráb- a kézi vetés. “ö ■' vbaai vessék el. A vetést az ország

az

,án

jelentős terméstöbbletet hozott,

d) Kötelezővé kell tenni minden termeliő számára a gabonafélék ve- tőmagj-ának tisztítását és a búza csávázásáf. A bel- és kiilkereske- de mi miniszter megfelelő mennyiségű hatékony nedves- és porcsávázó szert hozzon forgalomba.

A vetőmag minőségének eljenőr- zóeére és « kát. hol dánként '1 g- megfelielőbb vetőmaigmenntnség megáiiliapítására az állami gazdaságokat és gópállomásoikat kát éven be]iüii (egyszerű • vstőmagivizis'gjáló felszereléssel kell editálni, A gépál- lomá-'ck a tisrimelőezöivetlcezrit és egyéni termelők részére 'dájta]umúl végezzék ai vetőmagviz$gá)!)aitot.

e) A .n.emesített gabonavetőmag- vakat úgy keß etezaporítani, hogy a felújítás 4—5 évenfeánt országosan magtöuténhessék.

Uj, bővebb termő, jobb. minőré- gű, gépi aratásra alkalmasabb, be- tegsiégiknök eliteniállciblb, förzsköfiy* vezatt gabdrja&ijta előállítóját '1Ó0 ezer fotóméiig terjedő jutalomban' kell részesíteni.

f) Meg .beli javítani a igabanan'műek növényápo'ási, főjeg gyam- íiintási miumflcáit. A laza tal-ijok roas- vetésétől eltekintve sziüiksiég esetén el keöll végezni a.z őszi gtlbcwafetek tava-zi' fogosokV-áé, fellírígyás -tatén- pedig a hengerezíist. Országosan itóölteiezővé kel tenni imimden tormr>

K számára az a/catolást, 1954-ben meg kel] kezdtem a' 'gyomirtó vegyszerek használatát.

3. 1954-;ben az aratást az állami gazdaságokban 70 százalflkig. a ter- melőszövetikezetekben pedig 50 szá- zfljlsikiig kell gépesíiteni. A következő -éveikben pedig ezt fcikosatcisan növelni kejí,

4. A rizs vetésterületiét a rendelkezésre álló öntözővíz miannyis'c'igie, valamint ?.• tenmSŰés egyéb szükségleteinek kielégítése alapján ce

1953 Évhez képest 1954-re 49 szá-j'/T", e.v , .

ziel ókkal, £E elkövetkező 3 év alatt ken'1 2 ^zs-aval kell emelni,

.pedig fcn-ioEBitosan 80 ezázialtékka'l kell növelni. A niizsfajtáimk közül álltalánosságlban a Dumghan Shali és a ,,sziegedii szakállas’4 fajtáikat, az észialkiibb irizsviditkek'en és egyes kijelölt rizsterületeken a kraszno- dárf rizsfajtáteit kell termelni.

A rizs termeléséibe az edldliginél nrgyoíbb móntékbein kellil 'bekapcsolni a tsrnteloezö-vetkezeteket és az egyéni tenmélőlcet.

A földművelésügyi miniszter

1954 január 31-i'g vegye nyilvántartásba azokat a rizstelepeket, ahol a ‘bamuliásos megbetegedés kártétele magáll’apíitihaitó veit. Ezeken a tenüivtekéin — aiz 1954. évben rend lkiozésre álló vetőimag- mennyiség erejéig — a bámulásotsi 'megbetegedéssel szemben ellenálló rizsfajta vetőmagját kell elvetni.

IV.

A takar.mánytirmdlés fejlesztéséről.

Ál Jartáliomá,nyűnk tckarmányelilá- tása eléigitelen, különösen fehérjében szegény.

Országosan a szüikséigeeniél kisebb tenületen termelünk tokár•mányt. Gy.álknan nem azokat a ta- fcsirmáinynövényi.ket termelik, amelyek a helyi 'viszonyoknak • 'itegijob- ban megfelelnek és a legtöbb ta- k ármány értéket adják. Elhanyagolt a fehérjében gazdag pillangósvirágú takarmánynövények és ezeüc keverékének termelése. Sok hiba vám a tafloainmányfóléik betakarításában, tartóeításiálbam, táro'lásiálbain és f®l- hasznáiiásiábain de.

Viszonylag naigy területet elfoglaló legelőink és rétjeink 'nagyom elhanyagoltak, termésük alacsony és rosszminőségű.

Az állatállomány részére szilárd tsk ármány.ailapat kelj teremteni, amtelymiek érdiekében a következő intézücedésiaket kell végrabajitawi:

1. Az ország különifiélie vidékein az illető vidék talaj- és éghajlati

viszcpy.piinak leginkálbib megfelelő akarmiánynövényeket és fajtákat 'kell itormelni.

éviién 800 ezer kát. hoíjdna, 1956. •évben 885 ez r kát. holdra kell növelni. Ltegf'Ointesaltíb szá'kataücar- mányniövényüin'lij, a lücemia termés- •hoaamát az elkövetkező 3 óv alatt országosan kát. holdanként 3 mázsa iszénával kel]! omelini. Ennék érdekében;

a) A iucepnia! és- egyéb évelő pih langóevMgúak majgyaiilbói szilárd vetőmagjalapot ikejl teremitemr. A termelőszövetikea'tekíndk' és áz egyénileg .gazdálkodó dőligozó pariasz- to'knaik 19-54. évben 5 ezer mázsa,

1955. 'évben 8500 mázsa, 1956. évben 10 ezer mázsa Uucerma vetőmagot kell k'iikr önadm'i lazzai, hogy ®®t két éven b.l'ü'l kifagástalam minőségű termésből: azonos sú'Iymeny- nyiségiben adják viasza.

b) A lucerna magtermésének növelése érdekében is meg kell javítani a termelési eljárást nyári vetés és a pótbeporzás elterjesztésével. A luccr.namarf ára mázsánként 1500 forint ieigyen és -ehhez kell arányosítani a több» évelő növények magyarnak árát is. A gépállomások, állami igazdaságok, a cséplési idényben megfelelő számú cséplőgépet állítsanak a lucerna ős a heremag csópl-ésére.

c) A lucernaszóna és a töbhi évelő ip iliapgósvirágú szálastakarmánynövény szénakészítési veszteségeinek csökkentésére el kel] terjeszteni Kunid Ede 'egyetemi tanár rerdsodrásos szénaszállítási módszerét. A lucerna- és vörö,slhere ',áb- láko.n égetéssel, vegyszerekkel rendszeresen és kötelezően irtani kell az arankát. A termelők a kártékony rovarokat bogáríogássaí, permetezéssel, porzássa] pusztítsák. Meg kell szervezni a rovarirtást pulykával és gyöngyiyúkkal is.

2. A. szilárd takarmányalap megteremtése érdekében a legfontosabb és legnagyobb takarmányértékeket adó kukorica termésátlagát az utolsó -hat év átlagjához kéest bárom év alatt kai. holdanA

•kukoricát lehetőiéig istállótrágyá- zott s ősszel mélyen szántott földbe Ikell vetni Rendkívül fontos, hogy mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, mind az egyénileg termelők a 'kukoricát legalább háromszor kapálják és alkalmazzák minél többen a pótbe- pc-rzást, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős termés-többletet hoz,

A termelőszövetkezetek és az állami .gazdaságok a kukoricát *e- helőleg négyzetes művelésre vessék, a kapálást pedig keresztben- hosszában géppel végezzék.

Fokozatosan rá kelj térni a be- terózis kukoricavet'őmag használatára. Ennek érdekében fokozatos fejlesztéssel évente 25 ezer kap holdon kell heterózis ku'korioave- tőmaigot termelni. A heterózis ku- korícavető.mag minden mázsáját a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok szokvány-minőségű takarmánykukoricáért egy-egy arányban kapják cserébe.

A Ikukorioaszárat a veszteségek elkerülése végett a törés utám azonnal le kell' takarítani, be kell silózni, vagy beázás ellen biztosa« védő kúpokba, kazlakba kell rakni.

3. A takarmánytermelést úgy kell megszervezni, hogy április közepétől kezdve a téli időszakig állandóan megfelelő mennyiségű zöldtakarmány álljon mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni termelők és az állami gazdaságok rendelkezésére.

A zcldtakarmány-ejlátás folyamatosságának biztosítása éndeké- bpn nagyobb gondot kell fordítani a tavaszi vetésű zöld'.akarmányok és a másodtermények vetésére. Ez utóbbinak fokozatosan mintegy 50 százalékát olyan növényféleségekből' kell elvetni, amelyek az ősz* hónapokban zöldlakarmányként használhatók fel (cirokfé'lék, szu- dáni fű, takarmánykáposzta),

(A határozat folytatását fapunk holnapi szúm-áiban közöljüík.)