Somogyi Néplap, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

SOMOGYI NÉPLAP

Vasárnap, 1953 december 13.

B Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rend« az állami begyűjtés többéves

rendszeréről

(Folytatás az 1. oldalról.)

(a vetésterv alapján kiszámított tér-,beadási kötelezettséget í méseredménye nem teszi lehetővé esem. Az elengedés részletes sza-j a kenyérgabonabeadás teljesítését,

.1« Z 1

____ 1 1 7T,Oi1* lní_ . . . . , M r . 1 rr 1______ .£ —

b

átyait a begyűjtési miniszter külön rendeletiben állapítja meg.

2. Az olyan terme! cknelk, akiknek szántó- és rétterüiete együttesen 5 kát,, hóidnál' kisielbb, «az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fótiéi íklat. hóidra eső terménybie- adáisi kötelezettséget el kell engedni. A terület nagyságának megállapít ásánál az állami part alléikiö-l- dekbőH haszonbérelt terűi etet figyelmen kívül1 kell hagyni.

3. A termelési szerződéssel lekötött szántóterület a terménybe- adási kötelezettség alól1 mentesül. Ezenfelül egyes szerződéses növényeknél minden lekötött kát. hold szán, tó terület után további fél kát, holdtól 2 kát. holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Az egyes szerződéses növények után1 mentés területet mindenkor ai termelési szerződések általános fel féléiéi határozzák meg. Ha a termelő a szerződésiben foglalt kötelezettségeit nem vagy csak résziben telijesSíi, a szerződéssel lekötött szántóterületre eső teranénybealdási kötelezettséget, illetőleg .ajrmaik arányos részeit is teljesít emi kő feles.

4. A rizs vetés‘er ül etekre eső

termiénybeadási kötelezettséget és ezenfelül minden kait. hold rizsvetés terület -után további 2 kát. hold területre eső termién■ylbeadási Iköte- lezettséget törölni kell, a termelő azonban köteles az üzemltervéfeen vagy termelési tervében megtervezett rizstermés 80 százalékát az állami begyűjtés céljára beadni. Ha a tényleges terméseredmény a tm eg t e r vez e t.t t erm é seredimény t

nem éri el, a tényleges rizs term és 80 száz álé ká* kell beadni. Újonnan létesített vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rizstelepekre a begyül,'Mai miniszter a rizshieadlási kötelezettséget mérsékelheti.

5. A mezőgazdasági 'tenmeJőszö- vetlkezeiték rétterültel[ükraelk a szántóterületük 10 százalékát meglh s- íadó réisze után, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdáik odó termelők riétiteinüieitüknek az egész szántóterüietrk nagyságát meghaladó része után mentesek a terménybe adási kötelezettség alól.

6. 25 százalékos, vagy ezt meghaladó elemi kár esetéiben az egyes termelőik terménybeadási kötelezettségét ia kárt szenvedett terület és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell.

11. paragrafus.

1. A term én yoe adási kötelezettséget a következő csoportokra oszíVa kell teljesíteni.

A) ikenyérigabonabeadás (búza, rozs);

B) takarmánygabiOí-Tsabeadás (árpa, Zab);

C) kulkorlcabeadás (kukorica, bab, borsó, lencse);

. D) napra fo rg ó magb e adás;

E) Ibungonyabeadás.

2. A begyűjtési miniszter. — megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások termelési adottságai szériát klü'lön rersdele[bérj szabályozza, hegy a járás területén a ter- ménybeadási kötelezettség az egyes csoportok között a büzakilo- grarumban megáll 2pí‘ot«t mennyiség megváltozása nélkül .milyen arányban oszlik meg és ennek mieg- feiielően ,a .csoportok (teljesítésére az egyes terményekből súiykilo- gramimba-j kifejezve kát. holdanként mennyit kell beadni.

3. A súlykllogrammban kifejezett kukoricabeadási kötelezettség 15 százalékos víztartalmú májusi morzsolt kukoricában kerül megállapításra.

12. .paragrafus

1. A kenyérgabonabeadást a termelő tényleges terméseredményéinek megfelelő arányban búzával és rozzsal köteles teljesíteni. Pia a termelő beadási kötelezettségének egyénenkénti megtárgyalása alkalmával megállapítást nyer, hogy

a hátralévő részt elsősorban árpával vagy zabbal, ezek hiányában kukoricával, napraforgómaggal vagy burgonyával teljesítheti.

2. A ’ takarmánygabonabeadást árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával, vágj' kenyérgabonával kell teljesíteni.

3. Búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget.

4. A kukoricabeadást elsősorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal vagy kenyérgabonával kell teljesíteni, babot, borsót, lencsét a termelő a kukoricabeadás teljesítésére szabad választása szerint minden megkötés nélkül beadhat.

5. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a takarmánygabona- és kukoricabeadást, amennyiben állatállományuk lehetővé teszi, hi- zottsertéssel is teljesíthetik. A teljesítés szempontjából száz kg takarmánygabonának vagy kukoricának 8.50 kg hizottsertés felel meg. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők a takarmánygabona és kukoricabeadást ugyancsak teljesíthetik hi- zottsertéssel is, ha azt a begyűjtési miniszter által külön megállapított szabályok szerint és időpontig beadják. Ezeknél a termelőknél a teljesítés szempontjából száz kg.ta- karmánygabonának vagy kukoricának 14 kg hizottsertés felel meg.

6. A napraforgómagbeadást napraforgómaggal, ennek hiányában hízott sertéssel vagy sertészsírral kell teljesíteni. A teljesítés szempontjából száz kg napraforgómagnak 13 kg hízott sertés vagy 7.80 kg sertészsír felel meg.

7. Burgonyabeadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát

tartoznak! madik 11 éven aluli gyermek után teljesíteni. j 50 százalékkal csökkenteni kell

2 Húsbeadásra az a termelő kö- j négy,. vagy több 11 éven aluli el- teles, akinek szántó- és rétterüiete! tartott gyermek esetében pedig

együttesen az 1 kát. holdat eléri, vagy meghaladja.

2. Azok a termelők, akiknek szántó- és rétterület együttesen a nyolcszáz négyszögölet eléri, vagy meghaladja, de egy kát. holdnál kisebb, továbbá mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után beadásra nem kötelesek, hanem e helyett évenként összesen három kg baromfit és tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kötelesek szabad választásuk szerint beadni. Azok az Öregek, vagy más okból munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok, akik a mező- gazdasági termelőszövetkezetek alapszabályai szerint a szociális- kulturális alapból természetbeni és pénzbeli juttatásban, illetőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek.

15. paragrafus

A húsbeadási kötelezettséget húskilogrammal kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél egy húskilogrammnak az egyes élőállatokból és állati termékekből az alábbi mennyiség felel meg:

1 húskg = 1 kg hizottsertés 1 húskg = 1 kg süldő 1 húskg = 1 kg baromfi 1 húskg = 1 kg tojás 1 húskg másfél kg vágómarha 1 húskg = másfél kg vágójuh 1 húskg = 0.6 kg sertészsír

16. paragrafus

1. A húsbeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe

után kát. holdanként húskilogrammban a következő:

mezőgazdasági termelőszövetkehúsbeaaási kötelezettségét teljes egészében el kell engedni.

A terület nagyságának megállapításánál az állami tartaiékföldek- ből haszonbérelt területeket figyelmen kívül kell hagyni.

3. A termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső húsbeadási kötelezettséget mérsékelni kell. Az egyes szerződéses növények után járó mérséklést mindenkor a termelési szerződések általános felvételei határozzák meg. Ha a termelő szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre eső teljes búsbeadási kötelezettséget, illetőleg annak-arányos részét is teljesíteni köteles.

4. A rizsvetés területek a húsbeadási kötelezettség alól’ mentesek.

18. paragrafus.

1. A sertésbeadást a termelő hízottsertéssel köteles teljesíteni. Az egész sertés beadása után fennmaradó 30 klg-nál kisebb tőredék- súly sertészsír beadásává® is teljesíthető.

2. A baromi'beadásnak legalább 40 százalékát bízott libával és kacsával, több] részét pedig a tor. mellő szabad választása szerint csirkével,, tyúkkal, gyöngytyúkkal, vagy pulykával kell teljesíteni.

3. A íojáslbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető.

4. A szabadválásztású húslbeadást a termelő vágómarhával, vágójuk val, hízottsertéssei, sertészsírral, baromfival és tojással sza- bad választása szerint teljesülheti.

5. A húsbeadási kötelezettség

ban: a) sertésbeadás 5. b) baromfiköteles beadni. Ha burgonyatermé- j beadás 0.70. c) tojasbeadás 0.50, d) se a kötelezettség teljesítésére nem ' elegendő, a még hiányzó részt szüzetek évi húsbeadási kötelezettsé- j teljesítésére legalább 126 kg ét'ő- ge kát. holdanként húskilogrammbad választása szerint a termény- beadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen terménnyel teljesítheti.

8. Sörárpából a termelő köteles a vetőmagszükséglet kivételével egész termését a sörárpára megállapított magasabb áron beadni. Ha a beadott sörárpa a terménybeadási kötelezettség egyes csoportjainak teljesítésére előírt ösz- szes árpamennyiségnél több, .■> kötelezettségen felül beadott sörárpa helyett térítés ellenében szokvány- minőségű árpát kell a termelőnek kiutalni tíz százalékkal felemelt mennyiségben.

13. paragrafus

1. A városellátó zöldövezetekben zöldség és gyümölcstermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek a begyűjtési miniszternek

szabadválasztású húsbeadás 2.80; alapszabály szerint működő, I. és

II. típusú tszcs-k tagjaié: a) sertésbeadás 8.—, b) baromfibeadás 1.50; c) tojásbeadás 1.50, d) szabadválasztású húsbeadás 4.50;

dolgozó parasztoké: a) sertésbeadás 8.60, b) baromfibeadás 8.30, c) tojásbeadás 1.50, d) szabadválasztású húsbeadás 4.90;

nagygazdák és egyéb falusi ki- zsákmányolóké: a) sertésbeadás 8.80, b) baromfibeadás 1.50, c) tojásbeadás 1.50, d) szabadválasztású húsbeadás 5.70 kg.

2. A sertésbeadás és a Szabadvá- lasztású húsbeadás egymásközötti arányát azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyűjtési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egyes járások területére az orszá- a földművelésügyi miniszterrel. ®osu aránytól eltérően is megálla- egyetértésben adott engedélye

alapján terménybeadási kötelezettségüket a megyei zöldség és gyümölcsértékesítő vállalatnak, vagy valamelyik konzervipari vállalatnak termelési szerződéssel ’ekötött és beadási áron átadott zöldségfélékkel is teljesíthetik. Az így lekötött szerződéses terület ezért a terménybeadási kötelezettség alól termelési szerződés címen nem mentesíthető.

2. A különleges irányú termelésre berendezett mezőgazdasági termelőszövetkezetek terménybeadási kötelezettségét a begyűjtési miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvény- erejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül az általános szabályoktól eltérően is megállapíthatja.

III. RÉSZ

HÚSBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG

14. paragrafus

1. Az 1954. évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tojásbeadasi kötelezettség helyett egységes hússúlyú hízoittsertést, legalább 30 kg élősúllyá >süldőt, minőségileg meg felelő baromfit, friss, éph.é,jií tyúktojást, legalább 280 kg éíősúí.yú é<s III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá léig-' alább 35 kg élősúlyú vágó’juhot kelt beadni, A termelő kötele® a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állítani és úgy hizlalni, hogy az a beadási batáridőre az előírt «súlyhatárt elérje.

19. «paragrafus,

1. Hízottseríiés beadásánál! a kötelezettségen felül beadott élősúlyt a termelő kívánsága szerint, v.a«gy szab ad fel vásárlási áron keli kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett. a termelő következő évi, hús-beadási, kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani.

2. Vágómarha-, vágóijuk- és baromfibeadásnál a húsbeiadáisi kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabad felvásárlási áron kell kifizetni.

3. A (húsbeadási kötelezettség teljesítésére a termelők -egy-egy

pí that ja. A baromfi- és tojásbeadás Hhíztat'isertést, vagy vágómarhát önmértéke az ország egész területén kéntes társulás alapján közösen is

beadhatnak. A «beadásra föld terű' ietük nagyságától függetlenül tárazonos.

3. Az a termelő, akinek szántó- és rétterülete együttesen 3 kát. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét baromfi-, tojás-, süldő-, hizottsertés- sertés-, zsír- es vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti.

17. paragrafus

1. A húsbeadási kötelezettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65 életévét, illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévét betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minsulhatnak és a társulok «szálma nincs korlátozva. A beadásra társult termelők a hízottsertés, vaigy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek.

20, paragrafus.

1. Az alGafhizilaM&i és «állatneve- lési szerződések alapján a begyűjtő v állata tóiknak átadott állatokat a húsbeadási kötelezeti ség teljesítésébe nem ‘lehet beszámítani. Az 1952. és 1953, évben megkötött üszőnievelé&i, tinónevelési «és (bika- nevelési szerződések alapján, az 1954, évben határidőre átadott álla* óikat azonban a szerződések feli- tételei szerint az 1954. évi húslbe- denesetre, hogy háztartásában jadási kötelezettség teljesít ésébe be munkaképes családtag nincsen. Az kell számítani, elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg.

2. Az olyan termelők húsbeadási

2. A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvasmarha, juh) az eladó húsbeadási fcötekötelezettségét; akiknek szántó-és! lezetftségének teljesítésébe be keli rétterülete együttesen 5 kát hold- számítani. Ezeknek az állatoknak nál kisebb, az általuk eltartott bar- > a beadására társulni nem telhet.

3. A sertésvágás után kötelező zsírbeadlás továbbra is fennmarad, ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe neon «számít1 be,

IV. RÉSZ

TEJBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG

21. paragrafus.

1. Tejbeadásra kötéllesek:

a) Azok a termelők, akiknek szántó- és ré’tterülete együttesen az egy kát. holdat élári vagy meghaladja.

b) Azok a tebéntarták, akiknek szárító- és rétterületüik nincsen, vagy egy kát. holdnál kisebb.

2. 1954 január 1-től kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik.

3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén mentes a •tejbeadási kötelezettség alól,

22. paragrafus.

A tejbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területié a termelési adottságok és a szarvasmarha- fajták alapján négy tájegységre oszlik.

AZ 1954. ÉVI

TEJBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG

23. paragrafus.

1. Az 1954. évben a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és a 8 kát. hold, vagy ennél nagyobb szántó- és réiterületen gazdálkodó termelők tejbeadási kötelezettsége — teheneik számára tekintet nélkül — kát, holdanként ,a következő:

Az évi

te jb e ad ási kö teleze tts é g

I. II. III. IV. tájegység területén kát. holdanként liter

mezőgazdasági termelőszövetkezetek 22 19 18 15

alap szabály szerint működő I. és II. típusú term elő szövetkeze, ti csoportok tagjai 68 61 54 49

dolgozó «parasztok 72 64 57 52

nagygazdák és egyéb falusi

kizsákmányolok 76 67 60 55

2, A 8 kai. holdnál kisebb szántó- és rétterüleiten «gazdálkodó termelőik, vafemint ,a földbéllkülli és az egy lkat. holdnál kisebb «szántó- és névterülettel rendelkező tehén- tartók tejbe adási «kötelezettsége az 1954. «éviben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül a következő:

Az évi 'tejbeadási kötelezettség

I. II. III. IV.

tájegység területen, összesen liter

alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai ~ 470 410 370 33«

dolgozó parasztok és líöldnélkiüli vagy e«gy kát. holdnál kisebb szántó- és rét- terüleltteli rendelkező tehén tartók 500 430 390 350

«agygazdák és egyéb fa-llosi

kizsákmányolok 330 450 410 370

24. paragrafus.

1. Az 1954. évben az olyan tehéntartóknál, akiknek háztartásába.« legalább négy 11 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizoinyítvány szerint «állandó tej- társlálásira «szoruló beteg van, a taibeudasi ’-öteülezéttsáiget 120 literrel és minden további ilyen sze- m«ély után még 30—30 literrel kelt mérsékelni.

2. Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági tenmelőszö- ve(kezeték, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. lés II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagiai egy évig a ter,beadlási kő- telezettsé.g alól 20 százalék fcedI vezm«é.nyt kapnak,

(Folytatás a 3. oldalon.)